Hamis képzetek világa

2017 augusztus 10 7:19 de.55 comments

Szögezzük le: az, hogy valamennyiünk életét átszövik az illúziók, nem baj, nem erény: tény. Sőt. Bizonyára sokkal kevesebbek lennénk, ha időnként nem esnénk neki alaptalannak tűnő reménnyel egy-egy feltételezés bizonyításának. Galileinek kevés reménye lehetett arra, hogy valaha is a saját szemünkkel győződhetünk meg arról, hogy otthonunk, a Föld nem lapos és mozdulatlan. Ezekből a reményekből épül fel egész világunk, ez hajtja a megismerés felé legtöbbünket.

Úgy tűnik azonban, van életünknek egy része, amely titokzatosabb minden űrbéli jelenségnél – mégpedig a saját viselkedésünk. Ami ráadásul gyökeresen más, ha egyedül vagyunk, vagy a családunk körében, és akár ellentétes is lehet, ha sokaságot tudhatunk magunk mellett. De eltérő lehet akkor is, ha a holnapot kell megítélnünk, vagy a jövő hetet, esetleg a következő évtizedeket.

Vajon mi befolyásolja döntéseinket, egyénileg és kisebb-nagyobb csoportokban? Vagy 170 éve keresnek erre választ a társadalomtudományok, különböző szempontok alapján. Miért fogadunk el állításokat egy csoporttól, egy másiktól meg azt sem, hogy a Föld gömbölyű? (Nem gömbölyű egyébként, ahogy ma már tudjuk, hanem „geolit, azaz Föld formájú”, de ez most mindegy is.)

Minél kevésbé lehet mérni, – hosszát, szélességét, mélységét meghatározni valaminek, annál könnyebben kapcsolhatók ehhez illúziók, hitek, remények. Ilyen „valami” a politika. A görög kifejezés eredetileg annyit jelentett: az állam életének irányítására tett ajánlat. Az állam – és nem a nemzet. Ez fontos különbség, hiszen az állam szervezett kereteket, általánosan elfogadott szabályokat – törvényeket – jelent. A nemzet pedig – ami mellesleg nem is létezett a hellén korban –, más. Reményekből, hitekből, tapasztalatokból, érzelmekből összeálló idea/ideológia, ami erőt is adhat, de védtelenné is tehet. A „nemzetállam” korcs fogalom: olyasmi, mint a „szűzkurva”.

Hogy valaki/valamely csoport elnyerje a számbeli többség bizalmát az állam irányítására – és ennek hasznaira –, ahhoz a lehető legpontosabban be kell lőnie, a társadalom mely csoportját érdemes megcéloznia. Ennek jól kidolgozott technológiája van: a felmérések, közvélemény-kutatások rendszere. A neten zajló beszélgetések, hírekre, eseményekre adott reakciók követése, elemzése pillanatok alatt jelzi egy-egy döntés visszhangját. Ne becsüljük le, ma Magyarországon tán a szavazók harmada használja rendszeresen a hálót tájékozódásra. Egyrészt ez a harmad képes befolyásolni a közvetlen környezetét – másrészt meg a mai választási törvény alapján Magyarországon 33 százaléknyi szavazattal kétharmados parlamenti többség szerezhető. Másutt is elég többnyire a voksok fele az abszolút többséghez – tömegdemokráciában sokféle tényező befolyásolja a megszerezhető parlamenti helyek sorsát. Ennek becélzásával ún. választási matematikusok foglalkoznak – elég jó hatásfokkal.

Még mielőtt azonban túlságosan belemerülnénk a közösség irányítására tett ajánlatok elfogadtatásának technikai részleteibe, nézzünk egy konkrét példát.

Az egészségügyét.

Elsőként szögezzük le: függetlenül attól, hogy állami, vagy biztosítási alapon működő rendszerről van szó, valamennyi ország kormánya küzd ezzel, csak különböző szinteken. A kevésbé fejlett országokban nagy eredmény, hogy a földrészeken is átterjedő járványokat többnyire sikerül lokalizálni. Míg a gazdagabb államokban mások a gondok: legyen-e kötelező az egészségbiztosítás, és ha igen, akkor hogyan, milyen módon költsük el az így befolyó pénzeket? Döntsenek a magánbiztosítók? Vagy legyen a mindenkori kormány joga és felelőssége a döntés? Mert ne tévedjünk: az állam eszközeinek – pénz, erőszakszervezetek – használatára a mindenkori kormány kap jogosultságot: vagyis annak van hatalma. (Mellékszál: a hatalom önmagában nem jó vagy rossz: lehetőség.) A problémakört árnyalja, hogy rohamléptekben fejlődnek az egészségügyi technológiák. De olyan bonyolult szerkezetről van szó, mint mi magunk vagyunk – ráadásul darabonként eltérő módszerrel összerakva. Igen nehéz olyan megoldásokat találni, ami minden egyes emberre azonos módon hat, árt vagy használ. Ezért aztán az egészségügyi innováció iszonyú drága, évekig, gyakran évtizedekig tart, mire egy-egy kór okára pontos magyarázatot találnak – és csak ezután jöhet az ellenszer kikutatása.
Az egészségügy ugyanakkor hatalmas piac. Amíg egy ember elhalaszthatja pl. az autója cseréjét kényelmesebbre, gyorsabbra – ha eltöri a lábát (hogy bonyolultabb kórokról ne is essék szó) muszáj segítséget keresnie. Lehetőleg olyat, aki képes szakértő kézzel összeilleszteni a csontvégeket, és az izmokat, idegeket nem károsító módon teszi föl a rögzítőkötést.

És igen, bizony az egészségügy emiatt óriási üzlet is. Kéretik elfelejteni az ötvenes évek Ludas Matyijában (magyar vicclap 1948-199???között) megjelent karikatúrákat a sötétben bujkáló feketézőkről, vigécekről, és értsük az üzletet/piacot úgy, ami: hely, ahol az igényeinket kielégítjük. Persze az egészségügy speciális piac: hiszen a vakbélgyulladásunkat nem „igényeljük”, a műtétre mégis szükségünk van. A kezelés meg pénzbe kerül, hiszen sok ember munkáját, eszközöket, anyagokat használnak föl a reparálásunk érdekében. A költségek is igen eltérőek lehetnek: használhat az orvos egyetlen szikét, meg egy segítőt, aztán a seb gyógyulását már a családi körben kell megoldani. De történhet a kór megállapítása bonyolult és drága diagnosztikai berendezésekkel, az operáció steril környezetben, olyan eszközzel, ami nem ejt az elkerülhetetlennél nagyobb sebet, majd a gyógyulás szakértő ápolás, színvonalas ellátás mellett. Ezzel növelve a gyógyulás esélyét, és csökkentve a fertőzés lehetőségét. És még csak egy „egyszerű” vakbélműtétről beszéltünk.

Ismétlem: minden ország kormánya küzd ezekkel a gondokkal, csak a színvonal eltérő. Magyarország e tekintetben szerintem úgy az országok alsó harmadának a felső szintjén áll, bár több szempontból csúszik szépen lefelé.

huge.99.499780

Mi lehet ennek az oka? Ami nagyon látszik: az a szegénység, sőt a folyamatos szegényedés. A negyven éven keresztül kizárólag állami irányítással, kötelezően befizetett járulékokból működő rendszer megroppanása akkor vált élesen láthatóvá, amikor a ’90-es években az öt millió foglalkoztatott létszáma – és ezzel a fizetések után befizetett járulékok – 1-2 év alatt 3 és fél millióra csökkent. Ne tévedjünk: ebből a szempontból teljesen irreveláns a mai 4 milliós „dolgozói” állomány, hiszen a kb.300 ezer közmunkásnak (+a kb. 600 ezer köztisztviselőnek, közalkalmazottnak) nemcsak a járulékait, a nettó fizetését is a költségvetés állja: a büdzsé tehát nem lett gazdagabb, ebből nem osztható többlet sem az egészségügynek, sem más, fontos területnek.

Induljunk ki abból: nincs a világon olyan kormány, amelyik szánt szándékkal akarna kárt okozni az országának, népének. Már csak a saját, jól felfogott érdekei miatt sem, hiszen ez a bukásával járna. Kivéve persze a fegyveres erőszakkal – azaz terrorral – életben tartott rendszereket. A diktatúrákban azonban adni kell „a nép akaratára”, meg kell vásárolni a voksait. Nincs erre alkalmasabb terep az egészségügynél, hiszen mindannyian féltjük a szeretteink – meg persze a saját – életet.

Magyarországon az államosított egészségügy adott állapot. Már a kilencvenes évekre kiderült, az ellátás színvonala nem tartható fenn: nemcsak a járulékok vészes csökkenése miatt, hanem az egészségügyi technológiák rohamos fejlődése – és drágulása – miatt sem. A ”hálapénz” bonyolult, az orvosok és az állampolgárok számára egyaránt megalázó, erkölcstelen rendszere nemcsak igazságtalan, de egyenesen szétzilálja, lezülleszti a rendszert.

A járulékok további emelése lehetetlenné vált: miközben a régióban a magyar lett az egyik legdrágább munkaerő, aközben a valójában megkapott fizetés az alkalmazásban állók mintegy fele számára még a létfenntartás korábbi szintjét sem képes biztosítani. Különösen igaz ez a közalkalmazottak sok százezres körére. (Magyarországon az állami oktatásban és egészségügyben dolgozók – orvosok, ápolók, tanárok – közalkalmazottak, bérüket a központi költségvetésből állják.)

Ilyen körülmények között az egészségügy (és az oktatás) teljes rendszere az épp aktuális kormányzati szándékokon múlik. Egészen odáig, hogy pl. egy város kórházában ki legyen a vezető főorvos. Az aktuális kormányhoz való lojalitás határozza meg, hová jut fejlesztés. És ahogyan az ilyen kontroll nélküli „centrális erőtérből” irányított rendszereknél törvényszerű: a nyomorúság és a pazarlás egyaránt jellemző. (2003-ban írt erről egy riportkötetet Moldova György. Találó címe volt: A tékozló koldus.)
Diktatórikus rendszerekben természetes, hogy a kormányzat ragaszkodik az egészségügy kézben tartásához: az egyik olyan kérdés, amivel a legtöbb szavazatot lehet begyűjteni – de elveszíteni is.

Sokan látták-látják: a helyzet egyre tarthatatlanabb. Nagyjából két út lehetséges. Az egyik, hogy a költségvetésből több pénzt áldoznak az ügyre. Ennek persze vannak korlátai. Ráadásul 2002-2003-ra kiderült: ha a rendszer változatlan marad, hiába öntik bele a pénzt, az nem hoz változást. A Medgyesi kormány által 2002-ben adott 50%-os béremelés nem szüntette meg, sőt nem is mérsékelte a „hálapénz” szerepét – a nagy lemaradás miatt meg alig csökkentette a versenyszférához képest a jövedelemelmaradást. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány egészen 2006-ig halogatta a megoldást. De a költségvetés adósságának növekedése – aminek jelentős tétele volt a 4 évvel azelőtti oktatási és egészségügyi bérek jelentős emelése – elodázhatatlanná tette a változást. Sokféle döntés született, ebből a leglátványosabb a vizitdíj bevezetése volt. Vagyis, ha valaki orvoshoz ment, 300 forintot (kb.1,5 CAD) kellett fizetnie, kórházi ellátás után pedig naponta 600 forintot(kb. 3 CAD). Széles kör mentesült a fizetés alól: 14 éves korig a gyermekek, afelett a diákok, a valamilyen szociális ellátásban részesülők (segélyen lévők, munkanélküliek stb.), valamint a minimálnyugdíj másfélszeresénél kisebb nyugdíjjal rendelkezők, bizonyos akut betegségben szenvedők (pl. rákosok), baleset miatt ellátásra szorulók. De további kompenzáció is létezett: ha valakinek egy évben több mint hússzor kellett vizitre mennie, a 6000 forinton felüli részt az önkormányzat kifizette. A vizitdíj lényegéről azonban kevés szó esett: érthetetlen módon ma sem hangsúlyozzák ezt az ellenzéki pártok. Az a pénz ugyanis nem került be a „nagykalapba”, ott maradt az orvosnál-kórháznál, ahol befizették. Vagyis nem a kormányzati elöljáróknál kellett kuncsorogni érte. Sok kórház, háziorvosi közösség fejlesztésekbe is fogott: pl. egy helyen rendelő háziorvosok laboratóriumot alakítottak ki, hogy ne kelljen a cukorbetegeknek a rendszeres laborvizsgálatok miatt a szakrendelőkben sort állniuk.

Ezerrel indult meg a támadás: illetve a „védelem”, az ingyenes egészségügyért. Hiába mondták a kormányerők, hogy az egészségügy sincs „ingyen”, súlyos pénzekbe kerül a költségvetésnek. Az egyetlen kormányfő volt, aki azt is hozzátette: a költségvetés mindannyiunk közös pénze. Egyetlen kormánynak sincs egyetlen fillére sem: csak a mindenki által befizetett pénzből gazdálkodhat.

Muszáj pár szót szólni a magyarországi ”hálapénz” gyakorlatról. Már évtizedek óta nem azt jelenti, hogy egy beteg a sikeres kezelés, a gondos ápolás elismeréseként, felgyógyulásakor külön pénzben fejezi ki a háláját. Évtizedek óta előre adják a magyarok a baksist, mára már sok esetben maga az orvos határozza meg, hogy mekkora összeg kell a műtét, szülés, drága kezelés ellenében. Elég elterjedt gyakorlat, hogy az orvos magánrendelésén (ennek tarifája ötezertől húszezerig terjed) fogadja a beteget, majd beutaltatja az állami kórházba, ahol állami eszközökkel diagnosztizál, műt vagy kezel – természetesen (gyakran megszabott) hálapénz ellenében. Ez a gyakorlat az orvosoknak is megalázó, torzítja a teljesítményeket. Nem ritka, hogy a „prof” vállalja a magánbetege műtétjét, aztán a fiatal operátor várhatja, amíg lehetőséghez jut. (A szegényebb betegről nem is beszélve.) Ha megkérdezik az országból távozott orvosokat, egészségügyiseket, sokakat nem is a nagy jövedelem motivált: a feudális viszonyok, a szakmai érvényesülés buktatói kényszerítették a távozásra.

Még itthon is kevesen tudják, hogy – főként vidéken – a körzeti orvosnak is dukál már a hálapénz, és nemcsak a háztáji munkák dandárja idejére kapott táppénzes napokért, hanem minden látogatáskor. Az egyik pestkörnyéki falu háziorvosa minden vizitnél elkérte az 500 forintot, akkor is, ha csak a szokott gyógyszerek receptjéért jelentkezett a páciens. (A gyógyszertámogatások rendszere külön téma lehetne.) Ez a titka annak, hogy sok „szociálisan érzékeny” orvos is felháborodott a vizitdíjon – ha a páciens ott is hagyta a megszokott ötszázast, abból háromszázról nyugtát kellett adnia az orvosnak, és még adózott is.

2006-ban terv volt az is, hogy a tisztán az állami költségvetéstől függő egészségügybe bekapcsolódhatnak az egészségbiztosítók – így remélve fejlesztést az ágazatba. Nehéz tárgyalások kezdődtek: naná, hiszen a biztosítóknak érdeke, hogy a magas járulékot fizető, fiatal (tehát ellátásra még kevésbé szoruló) ügyfeleket mazsolázzák ki. A kormánynak viszont felelőssége, hogy a járulékot nem fizető gyermekek, nyugdíjasok se szoruljanak ki a szolgáltatásból. Nem könnyítette meg a kormány dolgát az a botránysorozat, ami az egyik ilyen magánbiztosító kezdeti lépéseit kísérte. Néhány helyen néhány kórházat ugyanis magánbiztosítók üzemeltetésébe adtak ki, ahol azok változásokat kezdtek.

Az akkori közszolgálati tévék, rádiók, a „balliberálisnak” tartott újságok is tele voltak rémtörténetekkel. A „kedvencem” egy tévében látott riport volt, amelyben azt panaszolta egy édesanya, hogy a lisztérzékeny gyermekének ingyen járó különleges élelmet már nem adagokra bontva, hanem nagyobb kiszerelésben kapja meg. „Elég baj a gyereknek, hogy nem eheti azt, amit a többi. Most még szégyenkezzen a kilós konzervdobozával is?” És nem kérdezte meg a riporter, hogy mi lenne, ha az édesanya maga adagolná ki az ételt? Az ilyen és hasonló „apróságok” jelentősen megterhelték a központi költségvetést. Volt olyan beteg, akinek a nevére naponta 30 pelenkát írtak ki – miközben a kórház már akkor is kérte, hogy, ha tehetjük, vigyünk pelenkát a betegünknek, mert „erre sincs pénz”.

Az elégedetlenség fokozódott: sztrájkok, tüntetések követték egymást. Ezek ugyan nem voltak nagy létszámúak, de minden médium hírt adott róluk. (Nem úgy, mint a mostaniakról a közszolgálati média, illetve a kormányközeli kézben lévő – 95%-nyi –újság.)
A vizitdíjról szóló népszavazás megpecsételte – no, nemcsak a kormány – hanem a magyar egészségügy sorsát is. A biztosítók szedték a sátorfájukat: látták, bármiben is állapodnak meg, azt a következő rezsim nem fogja betartani.

Maradt minden a régiben. Illetve romlott. A 2010 előtt sok pénzt felemésztő fejlesztések, béremelések, szociális intézkedések nyomán keletkezett adósságteherre még rátett a 2008-as válság is. Az új kormánynak elemi érdeke volt (ha másik kormány van, annak is dolga lett volna) az adósság csökkentése, hogy a továbbra is érkezzenek az EU-s támogatások. A mostani kormány onnan vett pénzt, ahol volt: a magánnyugdíj-pénztárakból, a közszolgáltatásoktól, az önkormányzatoktól.

A korábbi elképzelések lényege az volt, hogy erősítsék a háziorvosi hálózatot, valamint támogassák a munkáját területileg épített, korszerű diagnosztikával felszerelt rendelőkkel. Sok kicsi, inkább csak ispotályként működő városi kórház helyett legyenek nagy, jó technikával rendelkező kórházak. Az elv az volt: az ország valamennyi településéről 50 kilométerről elérhető legyen egy ilyen kórház. Mindenkinek. Legyen világos: milyen egészségügyi szolgáltatás jár a kötelező társadalombiztosításért – mindenkinek.
A jelenlegiek viszont egészen másképp vélekednek: továbbra is az „ingyenes egészségügy” hamis képét prédikálják. Ugyanakkor az egészségügyben számtalan magánvállalkozás működik már: a CT-MR laborok, a műveseállomások, fogászatok kivétel nélkül magánvállalkozásban működnek. A kezelésekért a tb fizet – de csak meghatározott számban. Ezért van az, hogy aki képes egy CT vizsgálatért 10-12 ezer forintot fizetni, az hamarabb sorra kerül: ha az államilag fizetett helyek elfogynak, magánbetegként még beférünk. A magán egészségügyi szolgálatokat (telki kórház, Budai Egészségcentrum, Medicalcenter stb.) csak a nagyon tehetősek tudják igénybe venni. A gazdagabb munkahelyek ugyan dolgozóik számára is lehetővé teszik ezek elérését – de rendkívül nagy az eltérés a „gyalogos alkalmazott” évi 1-2 szűrésre való befizetése, meg a menedzserszerződésekben szereplő évi akár több százezer forintot is elérő egészségügyi szolgáltatás között.

Az élet tehát lépett: az „ingyenes” egészségügy járni jár – de, hogy kinek mi jut ebből, azt a pénz dönti el. A közös pénzeinkből gazdálkodó jelenlegi kormány pedig a legkevésbé sem törekszik arra, hogy közelítse az állam polgárainak esélyét a gyógyulásra. Sőt.
Még az is lehet, hogy a központi költségvetésben emelkedik az egészségügyre fordított kiadások összege. Az a nem mindegy, mire költik. A kormány tervei között szerepel egy, csak a kormányzati alkalmazottak számára igénybe vehető hálózat kiépítése. Nyilván ennek része a budai gigakórház terve, ahová ugyanolyan eséllyel kerülhet be beteg egy eldugott faluból, vagy a Nagykörúton kívülről, mint annakidején „a Kútvölgyibe”. (Kanadaiaknak: a Kútvölgyi ’90 előtt csak a pártkádereknek, illetve kiemelt státuszú művészeknek, sportolóknak stb. járt.) Pedig biztosan nincs szükség új kórházra: inkább a hasonló célra szánt, ám mára teljesen legatyásodott Állami Egészségügyi Központot (ismert nevén a Honvéd kórházat) kellene végre befejezni. A telepen méltatlan körülmények között működő osztályok és kész, üres épületek egyaránt vannak. Esetleg ki lehetne festeni néhány intézményt, talán ezzel is csökkenthető lenne a mostanában elszaporodott kórházi fertőzések száma.

Hosszan lehetne sorolni az eltérő felfogásokból (ideológiákból) adódó következményeket, amelyek nemcsak az egészségügyet, de az oktatást, az államigazgatást is súlyosan érintik. De így is igénybe vettem az olvasók türelmét.

Még egy esetet mégis meg kell említeni. A nemrégiben elhunyt kislány esetét, akit nyitott mellkassal szállítottak CT-re, mert a szívműtő közelében ilyen készülék nincs. Nagyon örültem, hogy az általam preferált párt nem adott ki felháborodott közleményt. Elhiszem ugyanis a főorvos nyilatkozatát, hogy a kislány nem a szállítás következtében vesztette életét, hanem korábban is meglévő más, súlyos betegségei miatt. És eszembe jutott egy, az egészségügyi reform idején (tán 2007-ben) történt ügy. Akkor egy mindszenti férfi halt meg a mentőautóban – a sajtóban bőven tálalt indulatos vélemények szerint azért, mert a közelebbi szentesi kórházat megszüntették, így mintegy 20 kilométerrel távolabbra kellett vinni. Akkor is hiába mondta az orvos: az elhunyt végső stádiumban lévő alkoholbeteg volt, egyébként pedig a mentőautóban jobb volt a felszerelés, mint a megszüntetett kórházban, tehát semmivel nem lettek volna jobbak a túlélési esélyei. De akkor sem használt semmi: a minisztert „mengelézték” ordítva.

Nem célom bántani, sem piadesztálra emelni az egészségügyet. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet: ha a közös ügyeink irányítására tett ajánlatokat (röviden: politikai ígéreteket) mérlegeljük, vegyük számításba az ajánlkozó felfogását, világszemléletét (ideológiáját) is. Ha úgy gondoljuk, hogy mi beférünk majd a csili-vili kórházba, a mi gyerekünk eljut a közös pénzen tartott táborba, a többség meg le van tojva: nyugodtan ikszeljünk a jelenleg uralgókra. Lehet ugyan, hogy mégsem sikerül beutalót szerezni a gigakórházba, és a gyerekünknek se tudjuk kifizetni a ma már milliós egyetemi, vagy csak a százezres középiskolai díjakat – de legalább annak az átkozott, hőbörgőnek se jut, ott a falu/utca/lakótelep szélén.

Rátesi Margit

55 Comments

  • Well Ms.Ratesi, ketsegtelenul tartozok Maganak egy igazan oriasi gratullaciommal ezen cikkeert !

    Nem csak hogy politikamentes cikket nyujt mindanyiunk szamra, sot senkit nem vadolt semmivel, nem mutogatva ujjaval senkire.
    Valoban es reszzletesen koncentralt alanyokon amik erintenek majdnem mindenkit barmi-stylusu tarsadalmakban.

    Kezdve a tarsadalom iranyitasaval, mint az allam szervezetenek alapjaival, s annak mukodteteseinek az alapelveivel.

    Az egeszsegugyet reszltekben elemezve,igazan mindenkit erinto ugyeket, s azt megbeszelhetjuk barmi forma egeszsegugy iranyitast,ami letezik barhol is.

    Csupan, egyetlen sorat kritizalhatnam, hogy nem a jovot itelik az emberek, hanem a multat. Csupan a multakbeli gyakorlataikbol,tapasztaltaik alapjan velik,ill. remilhetik a jovot. A jovot lehetetlen iteli, csupan spekulalas mindeg a jovot velni.

    S mondhatom, sorait olvasva, hogy nem csak az “utkozepen jar”, hanem cikkevel a jobb-oldalan jar az utnak, ahol a biztonsagosagert en mindeg hajtok.

    Congratulation. Keep it up !!!

  • Elsokben, a trsadalak ,ill. az allamszervezet itanyitasan.

    Elve eletemet egy “korlatozatla” tarsadalomban, a felnott lakossag tobsege, a gyakorlataik alapjan meggyozodve valt a regi mondassa, hogy (least government is the best government) “minel kisebb a korman/allam, annal jobb amukodeseinek eredmenye”, s azzal annal olcsobb, ill. annal kevesebbe kerul az az adofizeto tomegeknek.

    Sajnos, minel liberalisabb, minel szocialistabb egy allam-igazgatas, annal nagyobb es dragabb az.

    Vitakban azon alanyon, gyakran hivatkozom Mozes altal alapitott nemzet-igazgatasra. Mozesnek NEM volt semmi burokraciaja, sem hadserege, sem rendorsege, csupan egy igen egyszeru “alap-szablyokat” adott, s javaslat volt; ‘ ha nem erted, kerdezd a tanitoidat’. ill. a rabbikat.
    Pont. semmi mas.

    Na de az emberiseg korulmenyei, ma masok. Fikent az emberiseg szamainak robbanas miatt. Nem csak a technikai fejlodesek miatt.

    Skanos, barmi tarsadalomnak NEM letezik azon alapszabalya amely tiszteseges erkolcsi alapokon, mindenki elete, joga, lehetosege,tulajdonanak korulmenyeit figyelemen kivull hagyja, hat akkor a lakossag tobbsege nem igen lessz megelegesett.

    Sajnos, Magyarorszag eseteben, egy olyan ‘alapszably’ nem letezik.
    Van, s volt tobbfele, s allandoan valtozo ‘alapszabaly’, az Alkotmanyok nevei alatt, mami a legszuksegesebbeket hianyozta. Csupan a politikai szloganokat tartalmazva.
    Az az nem volt benne a “hol a hus”? (“Where is the beef”)

    mkeggyozodesem, hogy barmi alapszabaly csupan a lakossag (nemzet/tarsadalom) dontese, s NEM egynehany politikus hatrozata alapjan leheto. Annak modositasa is csupan a lakossag tobsegenek dontese alapjan, s NEM nEVUKBEN!

    Az nem bonyadalmas am, csak elkepzelhetetlennek hangzo maguknak. De a lakossag on-hatarozata ami mindeg a donto.

  • Dr. Tóth Mihály

    Kedves Rétesi Margit!
    Mindjárt a cikke elején: A Föld alakja nem geolid, hanem geoid. Ha nekem nem hiszi el, nézze meg a Wikipédiában.

    A cikke utolsó bekezdésében meg kissé furcsa képzeteket kelt a “piadesztál” szó. Nyilván piedesztálról van szó.

    Tartalmi hozzászólásként hadd említsem meg, hogy az édesapám egy külföldi tulajdonú gyárban dolgozott mérnökként. Azt hiszem, hogy nem az alkalmazója fizette a MABI (Magánalkalmazottak Biztosító Intézete) betegbiztosítást, amiért a MABI sem nyújtott korlátlan szolgáltatásokat. Pl. ha az évente kórházban töltött napok száma meghaladott egy adott értéket, akkor az azon felülieket már nem fizette a MABI. Úgy emlékszem, hogy ez a biztosító még 1947-ben is létezett. Nem tudom, mikor szűnt meg.

  • AZ EGESZSEGUGY minden tarsadalmak szukseglete.
    Elobb-utobb mindenkinek van, lessz szuksege kepzett,szakertok altali egeszsegi-szolgaltatasra.

    De a kerdes, mi a leg jobb, es anyagilag mindenki szamara elerheto minden korulmanyek kozott.

    Persze, az egyeszsegi szolgaltatas, mint minden mas ugyekben, az nayagiakon fugg.
    Teszik-e az az olvasonak vagy nem. De az anyagi lehetosegek hianyaban semmi nem mukodik.
    Kenyszerbol, vagy az u.n. szocialista-szolidaritas alapjan senki nem fog minden kepessege modjan dolgozni.
    (Onkentes szervezetek, egyenek akik hajlandok az aldozatott hozni az letezik, de az nem amin az egesz-tarsadalom kepes letezni)

    Tudom, vannak akik azt elitelik, hogy az a profit.
    De a valosag ,hogy anyagi motivacio hianyban csak a kenszer leheto.

    Sokkan kedvelik az u.n. “szocialis-medicine” modszeret.

    Cubaban mukodik az, s igen kivalloan, amig egy par egyszeru pirula kiosztasa megoldja a problemat. S valoban hirdetva az ,hogy az igazan megfelelo az u.n. “harmadik vilag” szamar, ahol egeszsegi szolgaltatas alig letezik.

    Tudom sokan hivatkoznak majd a “Canadai-peldara”. Annak is meg van a maga elonye es hatranya.
    S az amit itt a US-ban gyakran latjuk,hogy aki anyagilag kepes fizetni minden komoly egeszsegi esetekben jon a US-ban.
    Nem csak hogy a hatarmenti varosokban a lakosok gyakran panaszkodnak ,hogy a korhazak tele vannak Canadaiakkal.
    Sot meg itten Floridaban is, mivel az u.n. “ho-madarak” Husvetkor mennek haza. S husvet elooti idokben a korhazaban az eszakiak kozottuk a Canadaiak is,minden egeszsegi problemaikat intezni oahajtjak hazatereseik elott.
    Na nem panaszkodok a Canadai rendszer ellen, de mar gyakran lattuk, hogy ahol az egeszsegi szolgaltatas a burokracia latali koltsegvetes alapjan mukodik, valami sulyosabb es dragabb eljaras csak azon koltsegvetes alapjan megy. Az az hogy a paciensnek varni kell.De mi tortenik ha az egyletreszollo es rem-draga szukseglet?

    Itt a US ban mehet az egyen es kap MRI, cat-scan, barmi mast csupan odamenni.
    Sot hogy mi emeli itten a koltsegeket,hogy meg a legkissebb, mint itten a videki u.n. Dr.Langley Clinikajaban minden elkepzelheto leheto es letzik.
    Persze nem ingyenes !Egy MRI nem kevesebb mint 5 millioba kerul.De minden klinika, a versenyges caljabol szuksegesnek velik, meg ha az alig is lenne hasznalva.

    A US toirveny alapjan, a korhazak kotelezve mindenkit egyenloen szolgalni, meg ha egy fillert sem kepes fizetni. Azt persze az adofizeok kotelessegeve valik.
    S azert van hogy a korhazak 10-20 dollart is szamlalnak egy aspirin pirulaert, fedezni a fizeteskeptelenek koltseget.

    S az visz minket az egeszsegugyi szolgaltasok koltesegei, ill. annak fedezesere.

    A US-ban persze az minmt tobb-mas dolgok az eletben, a biztositas alapjan megy. Az hogy az illeto vasarol sajat oahja alpjan biztositast. Valaszthat hogy mi osszegu, vagy milyen foku megteriteseket nyujt az kulombozo esetekben.
    Sot, az AHA, nevezve “Obamacare”-nek, ami torvenyesen kotelez mindenkit egeszsegi-biztositas vasarlasara.
    Az”eroszakot” amit a tomegek ellenezznek persze.
    A Congresszus mar tobb mint het (7) eve civakodnak, hogy hogyan valtoztatni azt. De sikertelenek eddig.

  • Dr.TOTH soraira;

    Nyugati orszagokban a torveny kotelez minden alklamazokat az u.n. “Workman Compensation Insurance”. Az az ami a dolgozokat biztosit csupan HA a munkaaikkal okozott serulesek eseten nyujt megteritest
    .
    Azzal ha eletfogytiglanra serulne, az a biztositas eletfogytiglani kezelst es karpotlast biztosit.

    Az ami menti meg a munka-adokat, a sok miilios perektol ha munkassa megserul. Sot az tortenik gyakran meg serulesek hianyaban is. Az NEM az latalanos egysegi biztositas.

    Pelfakent adva, egy holgy aki a McDonald-ban a forro kavet veletlenul ontotte a terdere. A serules bor-atultetest szuksegesitett.
    Perelte a McDonald-ot, hogy sulyosan megserult MERT a kave TUL-fooor volt.
    A jury adott neki harom (3) millio dollaros karteritest.
    Azota a kave-homerseklete a McDonald-ban nem oly forro !

  • Kedves Tóth Mihály.Köszönöm a kiigazítást: egyiket sem néztem meg: a gyarló memóriámra hagyatkoztam.
    MABI régóta nincs, de azért 1990 előtt is voltak külön hálózatot igénybe vevő szervezetek. A költségeket ugyan az állam állta, és a járulékokat is az szedte be, de az ide tartozókat fogadták ún. kiemelt orvosok, kórházak. Ilyen volt a MÁV, vagy a Honvéd szakszervezet által használt kórházak rendszere. De pl. létezett USZE – azaz az Újságírók Szanatóriumi Egylete. Ezek tagjai- bár nem fizettek külön a biztosításért – igénybe vehették az országos intézményeket a szakszervezeti vagy a MÚOSZ tagságuk alapján. Persze itt is volt hierarchia: országos lapok, tévék munkatársainak járt a Kútvölgyi, kisebb rangúaknak a helyi, körzeti intézmény főorvosi kara.
    Bendegúz79! Már korábban is említettem: nem járok középúton: szabadgondolkodó szocialista a felfogásom. Az írásban vázolt reformelképzelések – vizitdíj,biztosítási alap stb. a 2006-2009 között regnált szocialista-szabaddemokrata kormánykoalíció elképzelései voltak.

  • A vizitdíj valóban nem volt ördögtől való koncepció. Pusztán 300 forintról volt szó a legtöbb esetben és számos európai országban van ilyen, pl. mindjárt a szomszédban, Ausztriában is, valamint Szlovéniában. Ez végül egy kísérlet volt a beteg egészségügyi rendszer kitisztítására és azzal a reménnyel járt, hogy a hálapénzre alapuló megalázó szisztéma végre eltűnik.

  • Drága Margit Néni!
    Mazohista lévén, átverekedtem magam zavaros ömlengésén, és nekem is tetszik a “piadesztál” ami arról árulkodik, hogy mi az oka ennek verbális rettenetnek…Amikor önök voltak hatalmon a tahó-kollaboráns rendszerben, gyorstalpalókon, “újságírókat” nevelt ki a pártszervezet, és az üzemi lapokban ez “elment” volna…Én megértem, az elvtársi nosztalgiákat, de,a politika ennyire nem egyszerű…Kérem inkább, írjon házi kedvencéről, vagy receptekről… de ez a fránya politika most már nem az Ön terepe ! Sokat rugózik, s diktatúra-terror dolgon, ez elég szórakoztató, de kívánom, hogy minél kevesebbet érintkezzen, a honi egészségüggyel, amit itt ótvarolni méltóztatik…

  • TALALOM valaszara;

    Igen, nagyon jol emlekszem elobbi megjegyzeseire !
    (Talan azert velve hogy phogenic emlezetem van;))).

    Koszonom ertesiteseit az ottani regebb egeszsegbiztositasi modszerekrol.
    De az NEM oldotta meg a jelen, s mindenki szamara valo legkivalobb egeszsegi szolgaltatasokat. Sem a koltsegeinek fedezeseit. Tehat a vita ervenyes azon.

    Cikkevel, mint irtam fentebb, ketsegtelenul NEM AZ UT BALOLDALAN hald. (Persze az ut bal-oldala az nagyon veszelyes ,mert az a kozlekedessel szembe-jaro).

    Mint jeleztem, sorai inkabb az ellenkezoket mutatja.
    Nem mutogatott, nem kritizalt, sot meg engem “atkozttattak” ( az volt Mr.Acxzel szava!)eggyiket sem vadolt,sot senkit, meg Orbanr sem ragalmazott semmivel.

    Azert gratulaltam Maganak cikeert. Reelve folytataja a haladasat !

  • Figyusz, kis pimasz slapaj! Tudom, hogy nálatok ez nem szokás, de légy tisztelettudó amikor idősebb emberekkel beszélgetsz!

  • Elvira bácsi:”egy kísérlet volt a beteg egészségügyi rendszer kitisztítására és azzal a reménnyel járt, hogy a hálapénzre alapuló megalázó szisztéma végre eltűnik.”

    Kedv, remények, Lillák
    Isten véletek… :(

  • SLAPAJ soraira a “Draga Margit Nenihez” intezettekre;

    Nem igen hinnem, inkabb lennek kepes elkepzelni,hogy barki no aki a politikai szervezkedeskbe bonyolult, fogna sutemny recepteket osztogatni.

    DEe mivel elg sok panaszok voltak mar jelezve a KMH soraoban, a cikk igen ervenyes. Sot szukseges is. Talan va;lami mukodheto otlekek szulodnenek majd.

    Meg itt az USA-ban is az megy mar a nyolcadik (8)eve.

    Mert az u.n. Obamacare, csupan kenyszeritette torvennyel mindenkit egeszsegi biztositas vasralasara. Amit rem ellenez a lakossag. Sot, hogy mreg a Legfelobb Birosag is nem talalta azt Alkotmany-ellenesnek, az adoztatasi jog alpjan.
    De vita folyik megallas nelkul. Mert mindenkinek szuksege lehet egeszsegi szolgalatra. S azt hogy mindenki kepes legyen anyagilag kezelni. Az a problema.
    S biztos vagyok ,hgoy NEM egyedulliek vagyunk abban.

    A KMH soraibol tunik, ill. mar kitunt ,hgoy az ottan is sulyos problema.
    A (nevtelen)kisleany esete sulyos es szomoru volt.
    Ahoz hasonlo tortent az Anglial Charlet Gard, 11 honapos kisfiu esete. US es Olasz szkertok hajlandok voltak kozbelepni, sot meg Ferenc papa es Trump elnok is kozbeleptek. De az Angol egeszsegufyi hatosagok vacilaltak engedni azt, a kisfiu a lehetoseit elhianyoztak, s elhalt par nap utan.
    Az Angol allami egeszsegugyi burokracia lassu vacilalasa okozta.

  • Dr. Tóth Mihály

    Köszönöm a járulékos infót.
    A MABI-t csak a biztosítás alapú betegellátási térítés példájaként említettem. Az ilyeneknek pontos, szerződésben rögzített feltételei voltak. Ez mind a biztosító, mind a biztosított számára korrekt volt. Érteni vélem, hogy a ma “kegyként” nyújtott betegellátás finanszírozása hosszú távon nem fenntartható, bár ha az ember a feleslegesen eltapsolt milliárdokra gondol…
    Az esetenként “sorba-kapcsolt” várakozási idők rendszere viszont működésképtelen. Az ember a műtétjét követő napon sem kaphat már időpontot az orvosa által előírt kontroll vizsgálatra.

  • A HALAPENZre vonatkozo velemeny.

    Emlekszem az mukodott meg regen is ottan.Ill.gyakoroltak .

    De az ketsegtelenul azert mert az orvosok nem voltak fizetve megfeleloen.

    Itt az USA-ban az ekepzelhetetlen. Csupan mert barmi koztisztviselok, kozalkalmazottaknak az AJANDEKok elfogadasa az mint lekenyerezes, ill vesztgetes alapjan sulyosan tiltva es buntetve is van am.
    Sot meg az “ajandek” adas probalkozasa, ajalnlasa is bortonbe kuldhet bar kit.

    Tegnap eset az FBI jogos hazkutatasat tartott Paul Mannaford, a Trump volt politikai manadgerenek a lakasan, aki politikai velemeny-kutato munkat vegzett a volt Ukran Yanakowits-nak, amibol anyagi jovedelmet kapott.

    S hogy NEM volt registralva mint “idegen-ugynok”, ma sulyos problemakkal all szemben. Nem monhatja ,hogy a penz Yankowitstol “ajandek” volt.

  • Engem , mindig piszkált a magyarok “pénzéhsége”
    (Akinek nem inge ne vegye magára!)
    Nem hinném, hogy máshol a világban, van olyan , hogy”hálapénz!”
    Egy orvos, mikor a z egyetemi végzettségét befejezi, orvosi esküt tesz arra, hogy tudását az emberek gyógyítására használja, nem a pénzért.

  • Kemény dió, nagy falat a közegészségügy finanszírozása. A második világháború végéig hozambiztosítási alapon működött, ilyen volt az OTI, székháza a Fiumei úton volt, aminek a fölső részét lebontották. A másik a MABI, székháza a Péterfy Sándor utcában épült, a korábbi kórházépületek mellett. Aztán volt külön a vasutasoknak, a katonáknak, a csendőröknek és rendőröknek, a postásoknak, és volt külön az állami tisztviselőknek-közjogi méltóságoknak és a diplomáciai testületek tagjainak (a Kútvölgyibe jártak).

    A második világháborúban ezek tönkrementek, a pengő inflálódásával a vagyonukat elvesztették, a nagy társadalmi változás magával hozta az egészségügy államosítását is. A befektetési alapú hozambiztosítást felváltotta az össznépi szolidaritási alapú, kirovó-felosztó rendszerű egészségbiztosítás. Ebben a rendszerben a dolgozó munkabéréből vonnak le meghatározott százalékot, és a munkaadó szintén meghatározott százalékot fizet be minden foglalkoztatott dolgozója után. Mivel elméletileg az egészséges dolgozók nagyságrendekkel többen vannak a betegeknél, ezért működőképes a rendszer egy bizonyos pontig.

    A mai napig ezen az alapon működik a magyar közegészségügy, csakhogy a biztosítás fizetése alól mentesített nyugdíjasokkal együtt számított beteglétszám kritikus tömeget ért el a munkabérben részesülőkhöz képest, tekintve, hogy pont az időseket éri mind több gyógyítást kívánó nyavalya.

    Egyetlen politikus sem meri szóba hozni a nem fizető nyugdíjas tömeget, pedig a nagyjából 3 millió nyugdíjas túlnyomó többsége kap eü. ellátást, ha más formában nem, de receptre fölírt és TB támogatott gyógyszerekben biztosan. No, ezen a helyzeten lehet mélyen elgondolkodni, miért történik vagy van mindaz, amit lehet ma tapasztalni a közegészségügyben?

  • Drizari! Ezért fizettek a nyugdíjasok IS vizitdíjat,illetve kórházi napidíjat (bizonyos összegű nyugdíjon felül). Mivel az idősebbek gyakrabban járnak orvoshoz, így a díjbevételhez is nagyobb arányban járultak hozzá – ez méltányos és igazságos volt. Főleg úgy, hogy a pénz az orvosnál maradt, és nem tűnt el a költségvetésben. A felsorolásban elfelejtettem említeni, hogy Magyarországon valamennyi háziorvosi praxis is MAGÁNVÁLLALKOZÁS: a központi tb-től a náluk leadott betegkártyák után kapnak térítést.

  • talalom,

    a vizitdíj intézményét ellehet felejteni, mert népszavazás törölte.

  • Az orvosi eskut, mint a Bibliat allandoan magyarazzak. En olvastam az igazit, es olvastam kulonbozo egytemeket. Mind mas, a magyar orvosegyetemeknek is negyfele szovege van. De az “eredeti” utolso bekezdese szerint, ha az orvos betartja eskujet, es gyogyit, egesz eletet boldogsagban elje. Hoppa! Egy nelkulozo, tulhajszolt es kihasznalt ember, lehet boldog? Akkor ezek szerint fizetes is jarna nekik, nem csak alamizsna? Ha mar eskudozunk.

  • Az orvosok Hipocrtaeszi eskuje ma jelentektelen.
    Mivel hgoy eskudnek hogy nem kovetnek el abordsalast, de azt semmibe veszik ma. Sot meg a Euthanasia esete betertatlan sokfele.

    De legalbb ottan mukodhetnek csupan iskolai vegzetesegukkel.

    A US-ban minden hivatasos foglalkozasok szakmai ellenorzesek allt mukodnek, ami azt jelenti ,hogy allamonkent a szkajaikszerinti vizsgat kell tolteniuk mielott ftakorlhatnak foglalkozasutak.
    Az orvosoknak azelott a “cseled-konyvesseg” utan a 3-4 eves “residency” gyakorlatot szukseges vegezni mielott az allami vizsgat teheti.

    A “residency” az jelenti,hogy csak mint alklamazott, egy engedelyezett felugyelete alatt mukodhet.De fizetesk jok, csak a korhazi munka nagy strapa.
    Na de az orcosok a tulajdonasaik a korhazaknak es mas egeyszegugyi intezmenyeknek.Abba fektetik jovedelmeiket.

  • DRizari! A tandíjat is “eltörölte” ugyanez a szavazás, mégis van, csak költségtérítésnek hívják,és az akkor havi tízezer forintra tervezett összeg ma – egyetemtől függően 100 ezer és másfél millió között van.

  • Az orvosi eskű félremagyarázása nagy tudomány. Az abortuszt nem tilthatta, hiszen engedélyezett volt abban a korban az abortusz. Az eutanáziát sem tilthatta, hiszen jóval később “találták fel”.
    Harctereken például karddal végezték. Inkább jelenheti a méreggel történő gyilkolásban nem segítkezést, ami akkor nagy divat volt szavazás helyet. Mikor kétezer éves szöveget értelmezünk, nem kellene mai fejjel “átmagyarázni”.
    Érdekelne azért, mikor Hipokratész hajnal kettőkor rohan egy rabszolgához, és napokig virraszt mellette. Életszerű, nem?
    Egy magyar orvos nem tud a jövedelméből befektetni a kórházba, mert feléli a jövedelmét. Ez egy teljesen értelmetlen gondolat Magyarországon.

  • A paraszolvenciához és a vizitdíjhoz.
    A vizitdíj kevés haszonnal kecsegtetett. Előszőr is kis réteg kapta volna. Másodszor ismerve az állam hozzáállását, a másik oldalról csökkentette volna a támogatást. Ez így működött mindig, nincs jele a változásnak.
    Arra jó lett volna, hogy a szórakozásból orvoshoz járok nem mentek volna. Ez sem kis haszon, sokan vannak.
    A házhoz járó orvosok 500 forintját nem tartom igazságtalannak, interneten vásárolok, kifizetem a kiszállítási díjat. Ha sajnálom, menjek be a rendelőbe. A kényelem pénzbe kerül. Egyébként nálunk 80 euró a vizitdíj, ez egy kertész egy napi keresete.
    A paraszolvencia. Mi értelme van egy államilag megalkotott rendszer résztvevőit szidni, mikor az állam nem akarja vagy tudja megszűntetni. Az átkosban beleépítették a fizetésbe, és ez ma is így van. Megszűntetése “könnyű”, megfizetni az orvosokat, ezután lecsukni aki adja és kapja, és diploma el. Nincs rá akarat.
    Most egy zsaroló nőgyógyászt, fél évre tiltottak el, kapott fél év szabadságot a kórháztól, utána folytathatja. Akkor most miről beszélünk? A diplomáját azonnal el, a sittnél az évek száma kérdéses. Lehet tíz,lehet húsz év, az ítéletet pedig kiszögezni minden kórház kapujára.
    A paraszolvenciát csak egy szűk kör kapja, általában az, aki találkozik a beteggel. Ennél torzabb és rosszabb rendszer nincs. ELőször is, megint egy szűk réteg jut hozzá, de ott is egy még szűkebb réteg fölözi le a nagy hasznot. Eredménye az, hogy egy vezető sebész és nőgyógyász milliókat keres, azok a szakok, akik megmondják nekik, hogy mit kell csinálni, filléreket. A vezetők akik a vajat kapják, féltékenyen őrzik jogaikat, a fizetős betegeket Ők operálják, nem engedik operálni a kisdoktorokat, ezért Ők nem is tanulján meg rendesen a szakmát és nem is keresnek, csak csinálhatják a rutint orrvérzésig. A minden orvos gazdag gondolata értelmetlen butaság, azért mert Mészáros meggazdagodott a vízszerelésből, azért ez nem általános.
    Persze vannak érdekességek, egykor hires, most hírhedt szívsebészünk tiltotta orvosainak a pénz elfogadását. Ez szép. Ehhez képest piacra dobta félmilliárdos palotáját, mert Pesten van neki egy másik. Számoljunk csak….
    Itt elérkeztünk a haverokhoz. Sajnos az orvosin nincs erkölcsi felvételi. Orvos házaspárok orvost akarnak gyerekeikből bármi áron, és mivel minden segítséget megkapnak, el is végzik. Motivációjuk nagy részben a pénz, mihez hozzá is jutnak, mert a szülők biztosítják nekik a jó helyet. Persze ettől lehetnek jó orvosok, de ritkán. Könnyedén túrják ki a gyógyítani akaró “kapcsolatnélkülieket”. Csak egy példa, ma már egy nyugati ország legmagasabb polcán dolgozó orvosnak a szemébe mondták otthon, hogy még egy lépcsőt léphet, többet nem, mert nincs ismeretsége, soha nem lehet professzor. Külföldön azonnal a létező legmagasabb beosztást kapta a tudása alapján, álomfizetéssel. Ezt én nagy pazarlásnak látom. Persze a “nép” Őt ítéli el, nem a rendszert és működtetőit. Ez is érdekes.
    Sajnos így a tehetségek elmennek, a haverok maradnak. A feltételezett erdélyi orvosok megoldás lehet ugyan (de nem jönnek), de a román egyetemek sokkal gyengébbek mint a magyarok. Nem véletlen, hogy a lustább vagy butább orvosok Erdélyben csinálják a PhD-t, mert kisebb a követelmény. Ezt csak az orvostársak tudják, a beteg csak azt látja, hogy nagyon okos lehet, hiszen Phd-ja van. A szakvizsga előtti PhD is érdekes, úgy lép előre valamiben, hogy nem is ért hozzá.
    A paraszolvencia megszűntetése nem ilyen egyszeű. Akkor mikor nyugaton 10-20-szor keres többet egy orvos, a munkakörülmények pedig sokkal jobbak, nem lehet filléres fizetésekkel szabályzókkal megtartani az orvosokat. Azt érnék el, hogy az is elmenne, aki a jattból tartja el magát. Ez sem lenne jó. A közepes orvos is jobb a semminél.
    Fizetés kell, munkakörülményel javítása. Pénz kell, sok pénz okosan felhasznlva. Minden nap késés hatalmas károkat okoz.
    Van még sok minden, de úgy is hiába, sokan sokszor leírták, mégsem jutunk tovább a nullánál. Aki nincs benne, jobban tudja a valóságot, nem hisz annak aki benne él.
    Leszögezném, hazudik aki szerint a magyar orvosok a jattért élnek. Ez nem igaz. Mindegyik olyan országba megy el dolgozni, ahol fizetést kap, és nincs hálapénz. Annyira nincs, hogy nem is értik mi az. Ez azért elmond valamit, nem.

  • Drizari
    2017 augusztus 10
    4:38 du.

    A vizitdíjas népszavazás olyan volt, mint a kettős állampolgárság, politikai hiszti.

    A legkorrektebb megoldás ilyenkor, ha távolmarad a szavazó. Lehet, hogy az ilyen ügyekbe bukott bele Gyurcsány, de azóta kiderült, hogy programja sem volt. Utalok itt pl. a Lipótmező rögtöni bezárására, amihez tapsikoltak a ballib médiumok, aztán azóta is üresen áll.

  • Bendeguz79
    2017 augusztus 10
    9:58 de.

    “Pelfakent adva, egy holgy aki a McDonald-ban a forro kavet veletlenul ontotte a terdere. A serules bor-atultetest szuksegesitett.”
    Az egyik nagynéném véletlenül magára rántotta a kopasztó vizet kb. 20 évvel ezelőtt. Elég nagy felületen leforrázta magát, de szóba se jött a bőrátültetés, szerencsére nem látszik ki a ruha alól a heg.

    Persze, van olyan, aki a kezét égette meg, annak zavaró lehet esztétikailag, de régen szerintem nem is volt lehetőség az esztétikai műtét. Manapság pl. a végtag visszavarrást nagyon erőltetik mifelénk az orvosok, pedig nem mindig sikerül. Pl. ha valaki fűrésszel levágja az ujját.

    Szerintem néha már túlzás egyes orvosi beavatkozás, főleg a szépészeti műtétek. Amerikában némelyik híresség ijesztően néz ki a plasztikától.

    Természetesen az alap egészségügyi szűrések fontosak, inkább azokra költsenek az adófizetők! A megelőzés olcsóbb, mint a betegség gyógyítása.

  • hazai lámpa
    2017 augusztus 11
    6:39 de.
    A “Lipótmező” elkapkodott bezárásának ezernyi hátrányából most csak kettőt had ismertessek:
    1. és legfontosabb az hogy, nem néztek utána a privatizációra éhezők
    hogy, az alapítvány adakozóinak volt egy olyan kizárólagos
    kikötése, miszerint az építmény CSAK az általuk megszabott célra
    hasznosítható!
    2. harmad ennyi használhatatlan politikus dorbézolhatna az
    országban, mert az OPNI-ban hasznosabban tölthetnék a drága
    idejüket!

  • HAZAI LAMPA soraira;

    Persze “nenikeje” nem perelhette sajatmagat a szerncsetlensegeert. Az volt a nagy kulombseg.

    Ha a McDonald lehetett vadolva mert a kave tul forro volt.
    S nehany penz-ehes ugyvedek harcoltak, hat persze hogy nem utasit vissza 3 millio dollaros karteritest.
    Az ugyvedek kaptak felet !
    Nem azt tenne maga is ?

  • Llanfair
    2017 augusztus 11
    4:09 de.

    “Sajnos így a tehetségek elmennek, a haverok maradnak.”

    Jóember, ezt hívják agyelszívásnak.

    Ez a politikusoknál is így van. Dupla nulla pesti fiatalok híres politikusok, csak mert az apjuk, nagyapjuk ismert kommunista volt. Közben ismeretlen kiváló szakemberek a képviselőség közelébe se kerülhetnek.

    Ha valaki megpróbál ebből a körből kitörni, akkor az értelmiségi holdudvar média hajszát, karaktergyilkosságot intéz ellene. Ezt neked ugye nem kell részletezni, itt is sokszor megy az adok-kapok. És most nem kell azzal jönni, hogy de én csak visszaütöttem, meg a jobboldal is ezt csinálja!

    A “népnek” ebbe semmi beleszólása nincs.

  • Bendeguz79
    2017 augusztus 11
    8:42 de.

    Milyen ember már az, aki egy bögre kávé miatt bőrátültetést kér? Olyan, mint akik egy időben az autók elé ugráltak, hogy megkapják a kártérítést.

    Hát ilyen csak Amerikában létezik, meg néhány jóléti országban. Nálunk kapott volna a nő egy ragtapaszt, aztán még jól le is szidják a mentősök, hogy mit pazarolja a drága idejüket.

  • hazai lámpa Jóasszony tévedsz. Ez nem az agyelszívás, hanem a tehetségek elüldözése.

  • HAZAI LAMPA soraira;

    Az porvos a kepzett es felelos szakember a balesetek eseten donteni hgoy mi eljarsat szukseges gyakorol.

    Legkozelebb HA orvosra lenne szuksege adja a sajat maga parancsat hogy az orvosnak mit szukseges tenni.

    Ha azt probalja, az orvos jogosan elfogja utasitani magat, vagy barki mas serult egyent !

    S persze hogy a serult jogosan es torvenyesen kovetelt a koltsegek es szenvedesenek megtariteset.

    12 fuggetlen polgartarsai hatroztak meg hogy az mennyi anyagi ertekkel lehetett egyenlo.
    S a $3 milliobol volt am sok koltsege is. S abbol aztan meg adot is kellett fizetnie.

  • HAZAI LAMPA, LIANFAIR-hez cimzett soraira, irta;

    ” A “nepnek” ebbe semi beleszollasa nincs.”

    Hat akkor a “nep” igazan naiv !!!

    Alapjaban, a rewndszeruk garantalja maguknak ,az minden eggyes allampolagarnak, hogy torvenyes kepviselojet utasitsa, sot koveteje a kepviseltetteik ohaja-szerint donteni az allamigazgatas es torvenyhozas minden eseteiben.

    Az amit a vilag vel democracianak.

    Az a maguk esetein is letezo.

    Tehat miert nem elnek torvenyes jogaikkal ?

    Miert csal itten szidakozznak?

    Nincsen eleg batorsaguk a kepviseloiket utasotani,hogy mit ohajtananak tolle cselekedni ?

    Mindenkinek val jogos es eskudt kepviseloje.

    Miert nem kuldi E-mailjeiket naponta, vagy telephonon miert nem hivja?

    Miert nem panaszkoduik a kepeviselojenek?
    Igen, megfenyegtheti hogy legkozelebb NEM szavaz rea, s azzal munkalenkulevi fog valni.

    Ha mindenki, vagy legalabb is sokan teszik azt, akkor azok figyelnek majd, mert nem akarnak hivatalok nelkul elni.

    Nem eleg batrak arra ? Hmmm.

    Csak itten ragalmaskodnak es szidakoznak.

    Ugatnak a holdra mint a gyava kutya !

  • A tapasztalatom az, hogy Amerikában divat az orvost vagy mást feljelenteni.
    Hihetetlen pénzek mennek, jönnek. Sok orvos tönkre is ment ebbe.

  • FIGYELO soraira;

    Mi az hgoy “FELJELENTENI” ???

    Az orvosok gyakran csalnak !
    Rengeteg esetek hgoy a biztositokat, vagy a Medicare, es Medocaid-et valotlansahokert szamlazak. Oly dolgok fizeteseert mait NEM nyujtottak.

    Pelda arra, a mi Kormanyzonk,( Rich Scott) akinek elobb volt egy egeszsegugyi vallalata, nem tudom menyit csalt, fiztes-beadasat tette amiert NEM tortent egeszsegi szolgaltatas.

    De lett vadolvam sot buntetve $ 1.6 BILLIO-ra.

    Amit kerdesek alatt buszken allit, hogy felelosget vallalt mert fizette a teljes buntetest.

    New Jersey orszag Senatora Menendez ( Cubai)segitette egyik baratjat, egy pscychologust, hasonloan $ 105 miilio dollaros lopasra. Aki fiztest kert es kapott szolgaltatasokert amit soha nem nyujtott.
    Sot meg orvossagert is amibol csak negyedet adta paciensenek, de teljes oszegu fiztest kapott, ill. szamlazott. S ugy negyszeresen jovedelmezett egy adag orcossagbol.

    Tehat meg a tobb millios jovedelmek sem biztositanak tisztesseget, becsuleteseget !

    Azert van a Biztositok igereve szazalaekot a svihakolt osszegeknek. Mindenutt a “800″-as telephon szamaik.

  • Na, mi betegek sem vagyunk angyalok! Amikor öt éve kórházba kerültem, rémisztő tapasztalataim voltak. (juszt se az eü-t fogom simfölni, bár lenne rá ok.) Heten szorongtunk egy négyszemélyesre tervezett kórteremben:majd megfulladtam. Február lévén ablakot se lehetett nyitni.
    Szerintem közülünk legalább három embernek nem kórházi ápolásra lett volna szüksége, inkább mentális segítségre. Hiszen magukat ellátni képes, hétköznapi értelemben normális asszonyokról volt szó.
    Persze volt indokolt eset is.A pedáns asszony, aki körül mindennap ott sündörgött aggódó, és kissé tanácstalan férje, hirtelen megugrott,extrém magas vérnyomása miatt került be: alig várta,hogy hazamehessen. Pár nap alatt új gyógyszerre állították,és ment is boldogan a kiskertjébe. A harmincas fiatalasszony időnként minden látható ok nélkül összeesett:legutoljára a karját is eltörte. Ő a nagymama felügyeletére bízott tizenéves lánya miatt aggódott, és abban bízott, hogy a szívénél talált kisebb elváltozás ellenére dolgozhat tovább a pályaudvari büfében.
    Az ötvenes évei elején járó asszony nem is titkolta: ő bizony minden hat hónapban kiköveteli a háziorvosától a kórházi beutalót: szüksége van a papírokra ahhoz, hogy végre véglegesen leszázalékolják. Az üzemi konyha, ahol 25 évet lehúzott, megszűnt. Hová mehetne 52 évesen, különösebb végzettség nélkül?
    A hatvanas asszony élete tragédiáját nem bírta feldolgozni. A fia fiatalon halt meg, ő meg ottmaradt a közös lakásban a menyével és az unokájával. Éjjel-nappal imádkozott: csak így tudta valamelyest távol tartani az ártó szellemeket, amiket meggyőződése szerint a menye küldött rá.
    Egyikünknek sem volt különösebb kezelése – rutinvizsgálatok, labor, EKG,ilyesmi, ami otthonról is elérhető. Ha nehezek a körülmények,(egyedül, mozgáskorlátozottan),még mindig olcsóbb – tán emberibb is – otthoni segítséget küldeni, mint a drága kórházi kapacitást terhelni.
    Mert ne tévedjünk: a kórházban nem az ágy, meg a reggelire kapott 2 zsömle a drága – bár az is drágább, mintha otthon megvennénk a közértben. Hanem a műtők, berendezések,amelyek segítségével emberi életeket lehet menteni.És persze így talán “drágább” lehetne az a szakértelem is, amit az orvosok, ápolók – no meg a háttérben dolgozó laborosok is kaphatnának.
    Erről beszél a politikus, amikor azt mondja: az egészségügyről le kell választani a szociális problémákat. Mellesleg a nyugdíjrendszerről is le kéne.
    Mert EZ A POLITIKA! Nem az, hogy ki, mikor, kivel…

  • TALALOM a “mi betegek sem vagyunk angyalok” soraira;

    Kivallo beszamoloja a totalis bizonyitek a SZOCIALIS MEDICINE atkait.

    De mint alobbi hozzaszollasaban jelezte biztos az lett ;
    ” a Szocialaista es Szabaddemokrata kormany-koalicio elkepzelesei” alapjan.

    Persze a lecke abbol igazan egyszeru, HA erdekuk lenne elismerni ,hogy NE engedjek a politikusokat-burokratakat intezni semmit amire NEM kepzettek.
    Csupan a szak-kepzetsegeik alapjan levo egyeneket tervezni, iranyitani minden szuksegessegeket.

    S az egeyszegugy eseten az a LEG fontosabb, mivel ember-elettekkel jatszanal,ill dolgoznak.

  • Bendeguz79
    2017 augusztus 11
    1:01 du.
    Erkölcstelennek találom az USA medical működését!
    A világ leggazdagabb országa, miért nem tudja bevezetni a kanadai egészségügyi módszerét?
    Itt mindenki ingyen kap orvosi vagy kórházi ellátást.
    Az állam fizet mindent. Az igaz, hogy az adónk sem alacsony.
    DE az USA-ban mindenki fizet TÖBB adót, sokfelé……

  • Bendeguz79
    2017 augusztus 11
    1:01 du.
    Erkölcstelennek találom az USA medical működését!
    A világ leggazdagabb országa, miért nem tudja bevezetni a kanadai egészségügyi módszerét?
    Itt mindenki ingyen kap orvosi vagy kórházi ellátást.
    Az állam fizet mindent. Az igaz, hogy az adónk sem alacsony.
    DE az USA-ban mindenki fizet TÖBB adót, sokfelét……

  • A hálapénzről.

    Nem árt tudni, hogy ez a korrupció-átok azért van rajtunk ennyire erőteljesen, mert a török időkben megérintett és elbűvölt minket az Oszmán Birodalom államszervezési metódusa. De ilyen módon működött a Nagy Kínai Birodalom is a kommunizmus előtt. Az állami hivatalnokok, bírák nem kapnak “megfelelő minőségű” fizetést, hanem azok, akiknek a hivatalnok a kedvére döntött, fizettek. Kínában ezért volt valóságos főnyeremény, ha valakinek volt egy mandarin családtagja, még ha távoli rokon is volt…

    Ez is van olyan igazságos, mint akármelyik másik állam-működés, hiszen MINDIG a gazdagabbiknak lesz igaza. Ez a nyugati társadalmakban is igaz volt kb. a francia forradalomig.

    Persze azóta betette a lábát az átkozott liberalizmus…

  • FIGYELO soraira;

    Kedves Figyelo;
    A valasz soraira egyszeru. Mert sokan nagyon ellenzik azt.

    S a tobseg hozzajarulasara szukseges azt megszavazni.
    A masodik, hogy igen ‘nem kedvezo’ koztudat letezik az Kanadi es mas szocilais egeszsegi rendszerekrol.

    Habar Trump kedvezi azt (Trump bio-ja a Wikipedian) kedveli a “single payer” modszert, a Skot-orszagi rendszert fokent)
    De a lakossag nagyon ellenzi a “tarioned” (a jegyrendszerhez hasonlo ki-osztogato) egeszsegi rendszert. Ahol a betegnek varni kell amig a penzugyi-tervekbe eloall a kezelesuk.

    Mint mar emlitettem, a hatarkozeleben levo varosok korhazaiban igen sok mindeg a Kanadai betegek.
    Aki kepes fizetni az ide jon kezelesert.

    Ha elete egy tobb-millio $-os muteten fugg, varna amig az jovahagyva a penzugyek es a magas vezetoseg alatal ?

    Pelda a Ms.Ratesi cikke. Persze semmi javaslata nem letezik,hogy hogyan latna javitana a magyarok edeszseg-szolgaltatasait?!

    Sokan hivatkoztak az u.n. hala-penzre. meg en is emlekszem a Rakosi idejben, hogy semmit nem tettek a beteget segiteni amig a paciens penzt nem adott a doctoroknak.
    Az a bizonyitek, amit mar tobbszor jeleztem, hogy a motivacio minden esetekben az emberi eletben a jovedelem.

    A Hypokrateszi esku az ures szavak sok orvosoknak, barmennyire is lenne hajlando azt kovetni.
    Az emberi gyarlosag az sokkal befoluasolobb.
    Ha nem sikeres es boldog, szolgakent nem hajlando dolgozni. Az az hogy meg kell fizetni kelloen.

  • ALMASI ALMA soraira;

    Az altala emlitett korulmenyek leteztek Kinaban, mert Kina gazdasagila rem elmardt volt. s alakossag robbans-szeruen novekedett azalatt.

    Sajnos, mindenutt a “fejlodo vilagban” az a helyzet. Mert a gazdasagi-ipari fejlodes nem kepes a lakossa szaporodasait elerni.
    A jewjlodesbnek kell a vezeto eronek lenni,hogy a tobbsegeknek lehetosege lgyen abban ervenyesulni.
    Hasonlo volt a Mgyar helyzete is. Sot meg ma is. Hbar a lakossag nem igen szaporodik, mert az anyagi lehetosegek nincsennek arra.

    Mindeg, mindenutt a munka, a termeles, amit az ipari-texhnikai elohaladas tesz lehetove. Arra pedig egy bizonyos foku szbad lehetosegre van szukseg.

    Leg jobb pelda az “Ujvilag” esete.
    Kezdve az europaiak bevandorlasaval.
    Elsonek a Skandinavok, akik meg a Vikingok idejen is vilagjaro hajosok es hoditok voltak.
    Majd a Hollandok. A vilagszerti kereskedo-hajozok.
    Majd a Portugalok ,az elso vilagjaro-hajosok.
    A spanyolok kovettek a vilaghatalomert, de azokat csak az “aranyat” erdekelte, az Angol elleni versenygesben a vilag hatalomra.
    Majd a sikeresebb Angol vilaghodito hajosok.
    Sot Franciak, akik az Angol hatalommal versnyeztek hatalomert.
    De miert lett az Angol elonyosebb?
    Egyszeruen mert az Angol gyarmatok nyujtottak a legnagyobb szabad lehetosegeket mind a bevandorloknak.

    A lehetoseg az elso mozgato ero az elohaladasra.
    Az eroszak csak korlatozott eredmenyeket hozott mindeg mindenutt mindenkinek. Az tett veget a romaik birodalmanak is lenyegeben. Az eszaki german torzsek elohaladotabbaknak nyilvanultak.

  • Bendeguz79
    2017 augusztus 13
    10:56 de.
    Édesapám 98 éves korában került állami gondozásba, Kanadában. Teljesen ingyen lakott , jó ellátásban egy öregotthonban, és hangosan dicsérte a kanadai egészségügyet. Sőt, azt mondta, : “Kanada a világ legjobb országa”! Teljese ingyen kezelték a Parkinson betegségét és látták őt el
    Anyám is évekig volt “öreg otthonban” ingyen. 1O6 éves korában halt meg, 7 évig élt ott.

  • Bendeguz79
    2017 augusztus 13
    10:56 de.

    A kanadai betegek, azért mennek oda gyógyításra, mert a legtöbb jó kanadai orvos átment Amerikába, több pénzért.

  • FIGYELO soraira;

    remelve Maga vigyazatosan es egeszseges elett el, s ugy kovetheti majd szulei hosszu eleteit .

    De nem felejtse ; az eletben semmi nem “INGYEN” !
    Valako fizet mindenert. A szocialis rendszerben mindenki fizet mindenrt.
    Mindekinek van kotelessege s elso sorban onmagaert.(Maga emlekeztette az olvasokat itten arra!)
    Biztos azert jonnek a Kanadai orvosok az USA-ba. Hm?

  • Kedves Figyelő! Soha sehol, semmi nincs “ingyen”!
    Amit az Ön szüleivel nem fizettek ki a szociális ellátásukért, azt is kifizette valaki, mégpedig a kanadai állampolgárok a befizetett adójukból! Az államnak ugyanis nincs pénze,költségvetési pénzből gazdálkodik, azaz abból amit a polgárai “összeadnak” évente. Az állam felelőssége, hogy ezt az összeget jól, takarékosan és célszerűen használja fel önös érdekek nélkül, és ne herdálja azt felesleges, a polgárai számára nem igazán szükséges dolgokra. Ha ez Kanadában megvalósult az örvendetes dolog, de nem általános. Valószínűleg nagyon jól állhatott a kanadai kormány “pénzügyileg”, ha megtudta tenni, hogy ezeket az intézményeket finanszírozni tudja, és pl az Ön szüleit – vagy másét, mindegy – évekig ellássa “ingyér” de ez valóban nem elvárható, csak a legrászorultabbak esetében. Hogy ezt az Önök esetében vizsgálták- e, vagy úgy ám blokk, ha sikerül bekerülni egy ilyen intézménybe az mindenkinek jár, azt nem tudom, de itt nálunk ez koránt sem így működik, és még évtizedekig valószínű nem is fog így működni. Hozzáteszem szerintem nem is lenne ildomos, ha csak nem áll olyan magas fokon a szociális-eü. ellátás finanszírozása, hogy ezt gond nélkül megtehetik. Mert ki-ki anyagi helyzete függvényében járuljon hozzá az ellátásához, és csak azok akiknek végképp sem nyugdíjuk, sem fizetőképes hozzátartozójuk nincs, tehát a legelesettebbek, legkiszolgáltatottabbak élvezzék méltányossági alapon az állam jótékony közreműködését! Tehát ha valaki elmagányosodott idős beteg, vagy akár ha nem is beteg(annyira)de alapból egyedül van és nehéz az önellátás, társasága sincs,jövedelme még annyira sem, nincs aki felelősséggel gondozza, nos azt természetesen érdemelje ki az emberhez méltó idős-öregkori létet, ezt minden államnak és polgárainak el kell/lene tudni viselni. Nálunk ezeket az embereket általában a kórházak belgyógyászatának egy krónikus részlegén úgynevezett “elfekvőkben” helyezik el, áldatlan körülmények között, pénz nincs, ellátó személyzet még annyira sincs stb és még jó ha valami rokon, ismerős esetleg távoli családtag akad aki néhanapján látogatja őket. Az otthonok pedig meghatározott havidíj mellet működnek, ki mit bír megfizetni: vannak az alapellátást biztosító otthonoktól egészen a motivált, színes programokat és foglalkozást biztosító otthonokig mindenfélék. Az állam által működtetett idős-otthonokban várólisták működnek (előfordul, hogy egy-két év, vagy több, sajnos kihalásos alapon megy a dolog, sőt olyan is, hogy mire odakerülne az ápolt, már okafogyott a kérelem) Az alapítványí és egyéb magán szervezésű otthonok megfizethetetlenek a nagy átlagnak, és gyakoriak a visszaélések – egyébként a közintézményekben is! A sokat szidott liberálisok elképzelése alapján épp az volt a szociális és eü. ellátás lényege, hogy aki valóban rászorul, az kapja meg a tisztességes hozzájárulást, segélyt stb ne csak tessék lássék, rászorultsági alapon – ha kell nulla fizetség mellett – de csakis addig amíg valóban rászorul, egyetlen nappal sem tovább,a többi adófizető terhére. Egyebekben az államnak az a dolga, hogy a lehetőségeket megteremtse, a jogi kereteket és a működés rendszerét biztosítva, ösztökélje polgárait az önellátásban való aktív közreműködésre, ezzel is feloldva azt az anomáliát, hogy mindent az állambácsitól várjanak, természetesen mint már írtam, a többi adófizető rovására. Én ezzel abszolút egyetértek. Csak azért mert valakinek 4 gyereke van, ne kapja ingyen a tankönyvet, iskolai ebédet – ha egyébként nem szorul rá, és ugyanez a helyzet a családi pótlékkal,amit minimum differenciálni lenne ajánlatos. Jelenleg az az 5 gyerekes család, ahol milliósra rúg a jövedelem, ugyanannyit kap gyerek/hó, mint ahol minimálbéresek vagy közmunkások a szülők, vagy teszem azt egyik sem, csak van egy átlag keresetük. Ahogy talalom is írta, ennek megteremtése, kidolgozása, és elfogadtatása a politika, nem az, hogy ki mit szólt be a másiknak.

    Csak egy rövid példa:Családunk egyik idős tagja 2012-ben 91 évesen került egy önkormányzat által(is) működtetett alapítványi- katolikus otthonba. Semmi extra, tulajdonképpen az alapellátás, ápolás, orvosi látogatások, gyógyszerek, hajvágás, körömvágás stb de ez mind külön tételként szerepelt a számlán. Bár fizikailag még bírta magát a néni, de sajnos már nem lehetett egyedül hagyni, szellemileg rohamosan épült le, a család dolgozott stb önellátásra már semmiképp nem volt alkalmas. A havi fizetnivaló 140-150 ezer ft.körül mozgott, így a néni nyugdíján kívül (92 ezer) a különbözetet a családnak kellett pótolni,pedig egy életen át dolgozott, fizette a TB-t de nem volt más megoldás, így is mindössze 1 évig “élvezhette a társaságot”! Ha tehát állami szociális intézményre vártak volna, már értelme sem lett volna, és ki tudja mi történt volna addig? Vannak persze lényegesen jobb állapotú és anyagi helyzetű idősek is, akik mélyen a zsebükbe nyúlnak a “nyugodt öregkor” biztosítása érdekében, de nem ez az általános! Itt tehát, aki nem tud fizetni, nincs hozzátartozója annak marad az elfekvő, ami olyan amilyen.

  • BEASCON soraira;

    WAU…Besacon !!!

    Megszedeteni brobalkozik ezen soraival ?

    Ketsegtelenul gratulalok !!!

    De csodalkozom, hogy mi okozhatta 180 foku valtozasat a meglatasainak?

    Mert velemnuei es meglatasa teljesen mas mint az altalanos megjegyzesei.

    Reszben az elobbiekben irt szavaimat is majdnem teljesen idezte a sorai kezdeten.

    De talan hozza adhatto, hogy FIGYELO szulei biztos sok evekig fizettek a Kanadai kozbiztositasi alapba.Amibe mindenki kotelessege fizetni dolgozo evtezedeken at.
    S HA az allam azt megfeleloen kezeli, az jovedelmezne is mire az szukseges lenne az illeto sajat gondozasara.
    Persze vannak sokan akik ahoz nem jarulnak hozza, s ugy masoknak szukseges tobbet fizetni adok formajaban.

    Mint a regi mondas; ebben az eletben csupan az ado es a halal ami elmaradhatatlan s megeozhetetlen.
    Persze az allamhatalmak elonyet veszik annak mindeg.

  • ALMASI ALMA es MASOK SORAIRA MIND AKIK MEGDOBBENVE VELTEK A TUL-FOORO KAVE OKOZOTT SERULES JOVATETELET A $3 MILLIOS KARTERITEST.

    Tegnap a birosag kiadta veg-hatarozatat a TAYLOR SWIFT pereben, ahol vadolta a DJ-t ,hogy szoknyaja ala nyult es megragadta a micsodajat.

    A Jury bunosnek itelte a DJ-t, s $ 1.00 (egy dollar)buntetest, ill.jovatetelt itelt Taylor Swift javara.

  • Figyelo Korhaztol vagy idosek otthonatol fuggoen, 120 – 250 ezer forintba kerul edesanyam ellatasa Magyarorszagon ugy, hogy termeszeresen csak szigoruan vett ellatas. Minden mellekest fizetni kell pluszban. Tv, butor, telefon. Ezt keves magyar engedheti meg maganak.

  • Llanfair
    2017 augusztus 15
    11:35 de.
    Kedves Llanfair,
    Nem lehet osszehasonltani Kanada jomodjat a magyarral.
    Szuleim soha nem fizettek itt adot, mert soha nem dolgoztak en hoztam ki oket es lettek kanadaiak! Minden oreg kanadai kapja ezt a nyugdijt ha allampolgar. Az igaz, hogy azok voltak,. Feleskudtek Boskere, ahogy apam mondta.

  • Figyelő Kedves Figyelő. Ebben igazad van, nem lehet a két országot összehasonlítani a javakban. De a tisztelet és a megbecsülés ingyen lenne, és nem hiszem, hogy Te Kanadában kolonc lennél a fiatalok nyakán a kormány szerint, és azt sem hiszem, hogy “nyuggernek” hívnak. Ha a nyugdíjasok több megbecsülést kapnának az állampolgároktól, a kormány is kénytelen lenne embernek nézni Őket. Tudom, az öregek “eltartásában” nincs anyagi haszon, de erkölcsileg felbecsülhetetlen lenne.

  • Elnezest, de en soha nem ereztem azt itt, amirol irsz. Senki sem hivott, vagy ereztette velem azt, hogy nyugdijas vagyok.

  • Figyelo Eppen ezt irtam en is. Kanadaban nem igy viselkednek veletek. Magyarhonban igen.

  • Llanfair
    2017 augusztus 16
    3:02 de.
    Sajnos a magyaroknak NINCS penze! Sem a kormanynak, sem az embereknek.
    Ez a regi rendszerek atka. A magyarok rossz hirerol nem is beszelve, amit egyesek kulfoldon terjesztenek.

  • Figyelo Meg mindig nem ertem ezt a rossz hir keltest. Hiaba keltik valakik rossz hiret, ha a tapasztalataim mast mondanak. De nagyon felre erted kommentemet, mert eppen nem a penzrol beszeltem. Az, hogy a magyar fiatalok semmibe veszik a magyar nyugdijasokat, mi koze van a kulfoldnek? Nem az a baj, hogy a kormany szerint felelik a fiatalok jovojet? Nagyon eltevedtel, csak matrazod a rossz hir keltest. Ennek a kormanynak nincs rossz hir keltesre szuksege, megoldjak onerobol. Egy befektetot nem lehet elriasztani konnyen, persze az utolagos torvenyek, megzsirozott tenderek, multiellenesseg talan rosszabb hatast kelt. Nem gondolod? A regi rendszer atka? 28 ev eltelt, szinte semmi nem lett jobb. Ebredjunk mar fel!

  • Llanfair
    2017 augusztus 16
    2:19 du.

    “A regi rendszer atka? 28 ev eltelt, szinte semmi nem lett jobb.”

    Most alaposan beletrafáltál: A régi rendszer átka az hogy, semmi nem változhatott, mert a kutya maradt, csak a nyakörvét cserélték csicsásabbra! :-(

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.