Ez Kanada (1): Bob Marley-tól zeng az ottawai ázsiai fesztivál (videó)

2017 augusztus 27 9:54 de.25 hozzászólás

Messziről látni lehetett, hogy szállt a füst. Egy kicsit közelebb pedig az is kiderült, hogy nyárson grillezett bárány, polip és tintahal és kissé szokatlan illatok várták mindazokat, akik ellátogattak a nyári Ottawai Ázsiai Fesztiválra, amelyet a Somerset Streeten található kínai kapu árnyékában, a kínai negyedben került megrendezésre. A nemrég rendezett fesztivált izgalmas gasztronómai élményként hirdették meg, de végül én ott olyat találtam, amit semmiképpen nem vártam volna egy hagyományos ázsiai utcai rendezvénytől…

IMG_4566-1(Ottawa kínai negyede. Fotó: C. Adam. Fotó: C. Adam)

IMG_4573-1(Nyárson grillezett bárány az ottawai ázsiai fesztiválon. Fotó: C. Adam.)

IMG_4575-1(Grillezett polip nyárson. Fotó: C. Adam.)

Miután átvizsgáltam a gasztronómai kínálat — ez lenne a kanadai főváros legnagyobb kulináris utcai rendezvénye! — beültem egy sátorba, ahol biztos voltam, hogy érdekes ázsiai zenéket fogok hallani a két fiatal előadóművésztől. Mint ahogy kiderült: az énekes-gitáros művészneve Jrabbit, a vele előadó hölgy pedig Ann Chau.  Kortárs vagy éppen hagyományos ázsiai zene helyett azonban kitörő lelkesedéssel adtak elő Bob Marley dalokat. A koreai származású Jrabbit elmondta, hogy leginkább a zenén keresztül tud más kulturájú emberekkel igazán kapcsolatot teremteni, hiszen a zene egy olyan nemzetközi nyelv, amelyet mindenki ért. Az énekes gitárjára festett sárkány még utalt arra, hogy ez azért egy ázsiai fesztivál, de a hangulat abban a sátorban inkább Jamaicara emlékeztetett. Egy kis videót is készítettem ízelítőként olvasóink számára…

Jrabbit-tól és Ann Chau-tól még hallhattunk Bob Dylan számokat, Frank Sinatrat és valahol becsúszott egy koreai szám is, amit részben angolul énekeltek. Ahogy hallgattam az előadást kikristályosodott bennem az a gondolat, hogy ez jelenti igazán a kortárs Kanadát. Egy ázsiai, vagy kelet-európai, vagy afrikai származású kanadai fiatalember kis darabokat ugyan megőrizhet szüleinek és nagyszüleinek kulturális örökségéből, azonban az óhaza öröksége általában nem egy merev kulturális keret, amely körbefog és bezár. Sokkal inkább egy kulturális svédasztal része, amiből kedvünk szerint válogathatunk és amely fűszerezi és színesíti kanadai életünket. Mint ahogy a legtöbb magyar származású kanadai is úgy tekint magyar örökségére, mint kanadai életének csupán egyetlen és nem feltétlenül meghatározó szeletére, úgy ez a koreai családban nevelkedett fiatal előadóművész is elsősorban kanadai. És egy olyan társadalomban szocializálódott, amely ösztönzi és elérhetővé teszi a kulturák találkozását szabad, demokratikus és mindig változó kereteken belül.

Valahol frissítő volt, hogy az előadóművészek nem ávítt sztereotípiákat erősítettek meg és nem feleltek meg annak a vágynak, hogy mivel ázsiaiak, ők biztosan valami hagyományos ázsiai számokat fognak előadni az ázsiai fesztiválon. Ezzel szemben közvetve azt hangsúlyozták, hogy működőképes a kanadai multikulturalizmus és hogy az eltérő gyökerek és családi hagyományok ellenére, van regeteg kapcsolódási pont. Lehet a sokszínűségre nemzetet és országot építeni.

*

Ez Kanada címen indítunk új sorozatot a Kanadai Magyar Hírlapban. Eredeti videókon keresztül igyekezünk bemutatni kis szeleteket a kanadai társadalomból, hazánk kulturális életéből.

25 hozzászólás

  • Göllner András

    Ilyen énekesek és nemzetiségek hiányoznak a Balatoni Beachről, Salgótarján főutcájáról, Tatáról, a hétköznapi magyarok kultúrális étlapjáról, tapasztalatvilágából. Ha nálunk ilyen emberek bepottyanak a “sátorba” jól megnézzük őket, majd rosszalóan egymáshoz fordulunk – ezek a migránsok meg mit keresnek itt, mindenhová betolakodnak…. Nálunk nem is kell “sárgának” lenni, már elég ha csak másként gondolkozunk.

  • Nincs is ezzel a “multikulturalizmussal” semmi probléma, hiszen “ez a koreai családban nevelkedett fiatal előadóművész is elsősorban kanadai.”

    A bajok akkor kezdődnek, amikor az a más országból származó elsődlegesnek tekinti a kereszténységtől idegen vallási neveltetését és a vallása előírásai szerinti mindennapos életét, és csak másodsorban érzi magát kanadainak, ha annak érzi magát egyáltalán.

    De inkább a kulináris illatokról írok: Magyarországon a szeptember is a lecsófesztiválokról szól, közülük kiemelkedik a Székesfehérvári Lecsófőző Vigasság, amit szeptember 16-án tartanak. Ezen a napon az ország minden pontjáról több ezren keresik föl a lecsófőző csapatok vetélkedési színhelyét, hogy amíg elkészülnek az ételremekek, addig kulturális előadásokat láthatnak és hallhatnak.

    Elképzelhető az az illatfelhő, ami leng majd Székesfehérváron? Talán Kanadában is elkészíthető, nem kell hozzá más, mint nem vízízű paradicsom és paprika, abból a sárga-színű fajtából. A hagyma talán hasonlít a magyarra, ha nem is makói. Ám a legfontosabb, hogy tilos olajban elkészíteni. Mivel csak nálunk kapható disznózsír, ezért ott szalonna zsírjával helyettesíthető.

    És innentől elkészíthető ez a magyar étel, amihez nem hasonlítható se a francia, se a német, se az osztrák lecsó, mert készítik ők is ugyanúgy, mint a törökök, vagy az oroszok.

    Tehát: kiolvasztod a szalonnából a zsírt, aztán az egy rész hagymát nem karikára, hanem csíkokra vágod, és jó szaftosra, üvegesre párolod a zsírban. Aztán a karikára fölvágott négy rész paprikát hozzáadod, de ne sózd még meg! – mert a paprika emiatt túl sok levet eresztene, és forgasd meg jól a hagymás zsiradékban, majd fedjed le és kisebb lángon (hőfokon) főzzed tovább. Amíg a paprika fó, hámozd meg a két rész paradicsomot (forró vízbe mártod, így könnyen lejön a héj) és akár egyben, akár darabolva hozzáadod a már kicsit összeesett (megfőtt) üvegesedni kezdő paprikához. A paradicsom főzés közben úgy is szétesik. Ugye továbbra is lassú tűzön főzöl? Türelem kell a lecsófőzéshez, mert lelke van! Miután a paradicsomot is már beleraktad a főzőedénybe, jöhet a fűszerezés, sokan mindössze csak megsózzák, de kinek mi a szája íze, mehet bele őrölt pirospaprika, bors, kis teáskanál kristálycukor, meg akár pár gerezd apróra vágott fokhagyma. Ki milyen ízesítéssel szereti. Ha a paradicsom is teljesen szétesett, szószossá vált, elkészült az alaplecsó, amit lehet azonnal fogyasztani egy foszlósbélű karéj kenyérrel.

    Ez azért alaplecsó, mert ki így, ki úgy dúsítja, de szerintem az már cicomázása a lecsónak. Üthetsz bele tojást, főzhetsz bele tarhonyát, vagy kolbászt, nem sorolom tovább, mert vannak, akik galuskával szeretik. 😀

  • Ne legyél igazságtalan Göllner. A Szigeten mindig jelen van a világzene – na jó, nem magyar-koreai előadókkal. Az idén pl. a zárónapon a Leningrád orosz zenekar koncertjén a nézőtéren jött létre az orosz-ukrán különbéke: http://huppa.hu/a-sziget-egyszeruen-atlepett-az-orosz-ukran-konfliktus-felett/
    Kanada más:területe több mint százszor nagyobb Magyarországénál,és alig valamivel kisebb, mint Európáé – az Uralig tartó orosz területekkel együtt. Éppen most kínlódunk azon, hogy európaiak IS legyünk – spanyolokkal, németekkel, franciákkal,csehekkel, románokkal együtt. Nem vagyunk jobbak – de rosszabbak sem a többi népnél. És úgy tudom Kanadában is vannak ellentétek, izmoskodások: pl.a francia és az angol nyelvűek között.
    Dzirari! A lecsót én másképp csinálom: kevesebb paradicsommal, inkább “paprikapörköltnek”, hosszú lével, hogy lehessen tunkolni.
    Ja, a lecsó egyébként jellegzetesen szerb étel.

  • Göllner András

    @ Drizari

    Nagyon fontos dolgokat közölt ma számomra. Azt, hogy ne sózzam meg a züldpaprikát főzés előtt, kifejezetten értékeltem. Hála a kanadai multikulturális kofáknak, az olasz piacon árulják a magyar zöldpaprika fajták mindegyikét. Disznózsír is van a hentesnél. Bevallom, mindezért keményen lobbiznom kellett, de népem jó hírnevének terjesztésében, karbantartásában semmi sem akadályozhat meg. A lecsófronton Kanadában verhetetlenek a Magyarok. (Ha netán kapcsolata lenne az olvasók közt valakinek a Debreceni egyetem Rektorához – jaj, ezt majdnem elírtam – benyomhatna engem oda, egy díszdoktorátus erejéig, hogy ne csak Putyintól sugározzanak a civis város polgárai. Az Arany Bikába, pedig Trumpot jelölném, most hogy már leszállt Gorkáról.)

    Aki kukoricát óhajt fogyasztani a lecsó után – egy két cső mindenkibe belefér, még Kósa Lajosba is – azoknak azt tanácsolom, hogy a kukoricát kizárólag hideg vízbe helyezzék, levelüktől megfosztva. A csövek alá és fölé helyezzük a leveleket (az alsó réteg levélre jöhet egy evőkanál só.)Forrás után 8 percre tessék kivenni a csöveket, mert annál tovább főzni őket, bűn. Én a forró csöveket egy Magyarországon (Balaton-felvidéken) készített fa tálra helyezem, mert azon érzik otthon magukat. Öt percet pihentetem őket, majd egyenként megpörgetem őket vajban, megsózom, és utána lerágom őket, úgy ahogy illik. Mind ezt, követheti egy almáspité, egy pohár sör, egy alapos fogmosás, majd egy fél órás séta, a férfiak esetében, az utóbbi lépést kizárólag kalapban szabad végrehajtani, a séta közben szabad halkan fütyörészni.

  • Drizari,

    Csak nem fehervari vagy?

    ” A bajok akkor kezdődnek, amikor az a más országból származó elsődlegesnek tekinti a kereszténységtől idegen vallási neveltetését és a vallása előírásai szerinti mindennapos életét, és csak másodsorban érzi magát kanadainak, ha annak érzi magát egyáltalán. ”

    Hat igen. De ennek ellenere Bandink megint iderittyentett egy butasagot a magyarok allitolagos kirekeszteserol es rasszizmusarol, igy, en bloc, ami onmagaban mar rasszizmusnak szamit “halado” korokben – de csak akkor ha nem-“haladok” kovetik el. (Kepzeljuk el a rasszistazast, nacizast, ha en, vagy barki mas itt – tevesen – azt allitana, hogy minden arab gyilkos.)

    ” Mivel csak nálunk kapható disznózsír, ezért ott szalonna zsírjával helyettesíthető. ”

    Kanadaban is kaphato disznozsir, ha valaki mindenaron koran akar elhunyni.

    A cikk kapcsan meg annyit: Eleg szomoru az, hogy Bob Marley kulturanak szamit Kanadaban.
    Ez a kabitoszeres orult annak idejen betert a Rastafari (rasztafari magyarosan) “vallasba”, ami enyhez szolva rasszista, fehergyulolo, kirekeszto volt meg annak idejen. Azota valtottak, amitol a “vallas” ket reszre szakadt, az egyik enged feher tagokat is.
    De nem csak azzal van gond, hogy rasszistak es igencsak erosen megvetik, lenezik a nem-feketeket, emellett a “vallas” roppant bugyuta. Valahova az egysejtuek es a szivacsallatok kozotti intelligencia szinthez sorolhato. Viszont talan epp ezert kotelezo a tagoknak szivni a marihonaljat, amitol ugyanugy elhulyulnek mint a jelenlegi kanadai miniszterelnok.

    Ez az idiota Marley pedig belelepett… es most istenitik – pedig a Haile Selassiet kene. 🙂

  • Göllner András,

    ” Bevallom, mindezért keményen lobbiznom kellett, de népem jó hírnevének terjesztésében, karbantartásában semmi sem akadályozhat meg. ”

    Melyik nep a neped? A magyar nem lehet.
    Ha esetleg nem emlekeznel, fentebb meg igy probaltad meg a magyarsag jo hirnevet apolni:

    “” Ha nálunk ilyen emberek bepottyanak a “sátorba” jól megnézzük őket, majd rosszalóan egymáshoz fordulunk – ezek a migránsok meg mit keresnek itt, mindenhová betolakodnak…. “”

    Gondolom ezt angolul is eloadod es leirod mindenfele. A tobbi bugyuta hazugsagoddal egyutt.

  • Göllner András

    Miklos

    Mért az én vesszőmmel játszol idelenn ? Neked mér nincs saját vessződ ? Te is egy olyan bárány vagy amelyiknek nincs falka? Én ismerek egy pásztort aki elcsábította egyik bárányát, majd ezután, az éj leple alatt, faképnél hagyta a nyáját. Azóta is csak óbégatnak a szegény elhagyatottak. Összehozzalak velük ? Megteszem, de csak akkor ha van turul sapkád

    Este sárgaborsó főzelék az étlapon, vacsorámat követő sétám alatt, a nemzeti együtt érzés jegyében rád fogok gondolni Miklos. Bár tudnám hová tünt Vizváry Mariska néni szakácskönyve. Elköszöntem.

  • Miklós,3:10,3:17, ez hiányzott nekem, hogy egy beíráson felszabadultan röhöghessek. Göllnert meg ne bántsd, mert itt hagy minket, pedig nekem még tartozik egy összehasonlító elemzéssel.
    ……
    “Kanadaban is kaphato disznozsir, ha valaki mindenaron koran akar elhunyni.”
    Ez egy marhaság, nehogy elhidd az “egészségiparban” érdekelteknek. Disznózsírt bármennyit fogyaszthatsz, csak előtte egy törkölypálinkával meg kell ágyazni, mellé erőspaprikát, lilahagymát fogyasztani és az egészet semlegesíteni egy száraz borból készült fröccsel. Őseink így csinálták és nem szorultak az egészségbiztosításra soha – öregapám még 80 évesen is lóval szántott -, manapság meg hullanak a hatvanévesek, mint a legyek a nagy modernségben.

  • Göllner András

    @ Talalom

    Miért is lennék igazságatalan ? Engem nem erre neveltek a Jezsuiták, vagy Arisztotelész. Magyarország nem egy sziget. Ő egy bokréta az Isten kalapján, ha netán valaki nem tudná. És különben is, nem a méret a lényeg, hanem az, hogy hogyan leszünk mi végre nagyok. Kanadába erre nincs tilalom, talalom. A Szíriai kimehet nálunk a beachre, a civileknek nem kell sárga csillagot hordaniuk, itt nem az Endi Vajnáé a vidéki sajtó, vagy a gázszerelőé, a mi elnökünk nem tünteti ki a Bayer féléket, a mi egyetemeink nem adnak dísztdoktorit Putyinnak. Egyben igazad van – a mi miniszterelnökünk nem akar minket Orosz vagy Kinai mintára átfesteni, nem akar minket az “illiberális” paradicsomba repíteni. Nem folyton az után kutat, kinél a lecsó.

  • Hát, nem egészen így mennek a hazai események, ahogy beállítják.
    Bizony a magyarok , ha van rá alkalom, imádnak külföldi hírességet szerepeltetni, ha még koreai, vagy kínai is, nem baj,csak külföldi legyen!

  • Még valami, Montrealban valóban a magyar hentes árul minden magyar árút, amit máshol nem kapni. Disznózsírt is!

  • Göllner András,

    ” Este sárgaborsó főzelék az étlapon, vacsorámat követő sétám alatt, a nemzeti együtt érzés jegyében rád fogok gondolni Miklos. ”

    Nem rossz a sargaborso sem. Sot!

    Nekem paradicsom szosszal ellatott fott teszta volt tofuporkolttel, amibe foztem jocskan – szinten az olasznal kaphato – magyar (sarga szinu) paprikat. Ettol a Paradicsomban ereztem magam (csak a 72 szuzlany hianyzott) igy tehat nem erdekelt a nemzeti hovatartozas.
    Kulonben sem szeretem megjatszani azt, ami nem vagyok.

    Meg valamit: Azt kifelejtetted a talalomnak irtakbol, hogy a kanadai miniszterelnok 10 millios csekkeket ir ki muzulman terroristaknak halabol, bevezeti az ongyilkossagot, es hamarosan a marihonaljat is, hogy a Bob Marley “zenejet” jobban lehessen “elvezni”. En sem irok errol tobbet most.

    charlie,

    A disznozsirrol:
    “” Ez egy marhaság, nehogy elhidd az “egészségiparban” érdekelteknek. Disznózsírt bármennyit fogyaszthatsz, csak előtte egy törkölypálinkával meg kell ágyazni, mellé erőspaprikát, lilahagymát fogyasztani és az egészet semlegesíteni egy száraz borból készült fröccsel. Őseink így csinálták és nem szorultak az egészségbiztosításra soha – öregapám még 80 évesen is lóval szántott -, manapság meg hullanak a hatvanévesek, mint a legyek a nagy modernségben. “”

    Sajnos nem tartottam meg azt a cikket, amiben a disznozsir karos tulajdonsagairol olvastam, es nem emlexem mi volt az. A kerodzokben levo zsir viszont valoban elfogadhato, mert van benne valami, ami a diszno zsirjaban nincs.
    Nem hinnem, hogy a palinka hasznalna a zsir ellen. 🙂
    Azt meg el tudnam fogadni, hogy egy keves vorosbor nem okoz karokat. A hagymaval, fokhagymaval termeszetesen semmi gond, foleg ha nem mergezett.

    Szerintem azok az emberek, akik regebben hosszab ideig eltek elsosorban a jobb taplalkozasnak es az elegendo mozgasnak koszonhgettek ezt, es talan meg genetikai okai is voltak.

    Regen is hulltak az emberek. Voltak korok es helyek, ahol es amikor egy 50 eves mar Matuzsalemnek szamitott.

    Ha csak az etkezest nezzuk, minden attol fugg, hogy van-e elegendo minosegi etele az illetonek, amibe a disznozsir nem nagyon tartozik bele, bar igaz, a jo zsir (vagy olaj) is kell.

    Nem mintha olyan nagy egeszsegugyi guru lennek… 🙂
    Mar a penztarcam miatt sem engedhetem meg azt magamnak.

  • Figyelő,

    ” Még valami, Montrealban valóban a magyar hentes árul minden magyar árút, amit máshol nem kapni. Disznózsírt is! ”

    Mennyibe kerul kiloja? Itt kb 31 eve voltam egyszer a magyar hentesnel. Akkor a toportyu ara alig maradt el az arany aratol. Jot rohogtem rajta.

  • Miklós, a töpörtyű ára itthon is magasabb, mint egy jó minőségű kolbászé, ugyanis abba nem lehet mindenféle töltőanyagot és egyéb hülyeségeket belekeverni. A városiak nálunk hotdogot esznek müzlivel, colával leöblítve. Vidéken a hagyományos étkezés dívik, nincs reformkonyha meg hasonló sületlenségek.
    Két hete voltam egy kétszáz fős parasztlagziba, azért az már nekem is komoly volt. 🙂 Vagy tíz hetven körüli mama főzött, nem lehetett betelni a jobbnál jobb kajákkal.
    ……..
    http://eletmodszer.com/hirek/itt_az_ido_rehabilitalni_az_allati_zsiradekokat

  • charlie,

    En nem vagyok ellene az allati zsiradeknak. Gyerekkoromban a schmaltz volt a kedvenc etelem (majjal), ami kacsa vagy libazsir. Meg 16 eves koromban is azt ajanlotta egyszer a korzeti orvos, hogy tegyek a zsebeimbe egy-egy teglat, nehogy elfujjon a szel.
    Persze akkoriban nem volt ritka, hogy 20-30 km-es gyalogturakat tettem a Bakonyban, felmaszva a legmeredekebb lejtokon is. (Kiveve a szakadek jellegut, ahhoz nem volt felszerelesem.)

    Nekem csak a disznozsir nem tetszik, de mint mondam, sajnos nem oriztem meg azt a cikket ami errol irt. Most megprobaltam megkeresni azt a cikket, de csak olyanokat talaltam, amik mindkettot, a diszno es a kerodzok zsiradekjat is ajanlja. A legkozelebb egy cikk jott csupan, ami a ketto zsirsavainak kulonbsegerol irt, de asszem nem ez volt az eredeti cikk temaja. Viszont az igaz, hogy nehany dolog, mint pl. a D vitamin magasabb aranyban van a disznozsirban, mint a marhabol nyert zsiradeknak.

    En itt egyszer egy fulop-szigetekrol szarmazo par lakoldalmara mentem el. Sok mindent nem tudtam enni, mert nem volt tulzottan koser (igaz, gyakorlatilag semmi sem volt koser) de ott is mindenfele jobbnal-jobb etelek sorakoztak. Jobb, mint amit egy-egy fulop-szigeti etteremben arulnak.

  • Miklós, ez a kóser étkezés egy belső meggyőződés, vagy egy öröklött szokás, vagy egy erős törvény? Ha valaki vét ellene, akkor mi van? Ha valamiről nem tudom, hogy hogy készült, azt meg sem lehet enni?

  • charlie,

    “ez a kóser étkezés egy belső meggyőződés, vagy egy öröklött szokás, vagy egy erős törvény?”

    Kinek hogy. Vannak, mint pl. en is, akik hisznek abban, hogy a Kasrut (a koser etel torvenyeinek rendszere) torvenyei kozott vannak olyanok is, amik az etelt egeszsegesse, vagy legalabbis kevesbe rombolova teszik. Mint pl. a ver elhagyasa.
    A rabbik szerint a kasrut-nak semmi koze az egeszseges taplalkozashoz. (De azert neha ok is elojonnek egy-egy peldaval, hogy miert elonyos. Ugyanakkor fontos nekik ezt hangoztatni, hogy szeduletesebbnel szeduletesebb mergeket koserre nyilvanithassak, mint pl. annak idejen a dohanyzast, aztan a mesterseges izeket es szineket, a tartositokat …stb.)

    Vannak, akiknel ez “oroklott” azaz hagyomanytiszteletbol betartjak legalabbis az Irott Torah erre vonatkozo nehany parancsat, de nem erdekli oket a rabbik hulyesege.

    Ugyanakkor vannak, akik “eros torvenynek” tartjak es meg nem vennenek semmit, ami nem koser. Sot, vannak akik ratesznek meg egy lapattal es csak az ugy nevezett glatt koser jo nekik, amit rossz szoval szuper-kosernek lehetne hivni.

    Manapsag ha egy melyen vallasos ember vetkezik (barmelyik torveny ellen) a regen szokasos aldozatok helyett imaban kernek megbocsatast, de lehet adakozni is. Ma mar csak a Bendeguz szeretne masokat agyonverni, nem hinnem, hogy akadna meg egy ilyen orult a zsidok kozott, akar az igazi Karaitak kozott is.
    Mivel a kasrut torvenyeit mar a Romai korban agyaltak ki a rabbik (es azota allandoan adnak hozza) semmikeppen sem irhattak elo buntetest a vetkesekre, mert nem volt hozza meg a hatalmuk. Mindenki maganugye, hogy bunosnek erzi-e magat, vagy sem.

    Vegezetul: Igy van. Ha nem tudod hogyan keszult, nem eheted, ha feldolgozott etelrol van szo. Ha friss zoldseg vagy gyumolcs, a legtobb esetben automatikusan koser (kiveve a karfiolt es a broccolit). De epp ezert hasznalnak kulonbozo jeleket, ami mutatja, hogy egy etel koser.
    Ettermekben pedig alkalmaznak legalabb egy szemelyt arra, hogy semmi mast ne csinaljon, csak felugyeljen a kasrut teljes betartasara. Ezert, es a hus magasabb aranak kovetkezteben is draga a koser etterem.

  • Egész letemben utáűltam a sárgabosó főzeléket! BUadapest zostroma alatt, mindennap ezt ettük a pincében. És főtt krumplit.

  • Figyelő
    2017 augusztus 29
    2:46 du.

    Annak ellenére hogy, olcsósága miatt gyermek koromban minden héten háromszor volt a családom étlapján és a katonaságnál is szintén háromszor(az ottani neve stokifőzelék volt és rajtam kívül mindenki utálta), a mai napig imádom, de ma már elfogyasztása után kerülöm az úri közönség közelségét, mert nem olyan hatásosak a záróizmaim mint fiatalon voltak. 🙂

  • Orsós Elemér,

    ” Annak ellenére hogy, olcsósága miatt gyermek koromban minden héten háromszor volt a családom étlapján és a katonaságnál is szintén háromszor(az ottani neve stokifőzelék volt és rajtam kívül mindenki utálta), a mai napig imádom, ”

    Nekem is izlik. Mikor spanyolul tanulgattam eljartam egy Seventh Day Adventist (“szombatista”) templomba, ami spanyoloknak volt, es a ceco a templomban spanyolul ment. Ok is vegetarianusok lettek nemregiben, es ok is foznek a templomban (mint a zsinagogakban) hogy a ceco utan legyen egy is kaja.
    Nnna, naluk ettem a legfinomabb sargaborso fozeleket valaha is! Hogy milyen recept azt nem tudom, mert Kozep-Amerika minden orszagabol voltak, es meg egyik-masik del-amerikai orszagbol is.

    De en tobbnyire babot, illetve neha csicseriborsot szoktam enni.

  • Göllner András
    2017 augusztus 27
    5:02 du.
    Valoban a mi miniszterelokunk, semmit sem akar a kanadaiaknak. Benged 35 ezer sziriait, mert olyan joszivu!

  • Figyelő,

    ” Valoban a mi miniszterelokunk, semmit sem akar a kanadaiaknak. Benged 35 ezer sziriait, mert olyan joszivu! ”

    Nem teljesen ertek veled egyet. True-Dope minden kanadai szajaba dope-ot (marihonalja) akar tenni. Attol majd helyeselni fognak, de legalabbis nem jut a maradek eszukbe megkerdezni, hogy miert kell nekik nyomorban elni, amig ál-menekulteket hord be az ál-liberalis vezer.
    Es akkor meg ez a kisebbik baj, mert kozben evente tobb milliard dollarra rugo “segelyeket” adnak mas orszagoknak, amit a masik orszag vezetoi lenyulnak es abbol adnak nehany szaz-millio kick-back-et a kanadai vezetoknek is.

    No es mindezt persze kolcsonokbol, mert penz ugye nincs.

    Kivancsi lennek, hogy mint kozgazdasz professzor, Bandink mit gondol errol a csodalatos gazdalkodasrol? (Persze sejtem, hogy az a valasza, hogy amig o megkapja a kis zsiros fizeteset a kanadai fiatalok hulyiteseert, addig nem erdekli ot.)

  • Ez az “ál-liberális” tökéletes öntökönszúrás. Mert ha a liberális a gonosz, akkor az ál, az valójában kiváló ember,csak liberálisnak álcázza magát. Na, meg az álmenekült! Ebbe fogtok teljesen belezavarodni. Ajánlanám még az “álháttérhatalmat”, vagy a “háttérálhatalmat”, az “álbérencet” és így tovább…

  • talalom,

    “” Ez az “ál-liberális” tökéletes öntökönszúrás. Mert ha a liberális a gonosz, akkor az ál, az valójában kiváló ember,csak liberálisnak álcázza magát. “”

    En sosem mondtam, hogy az igazi liberalis gonosz. Lehet, hogy nem mindenben ertenek vele egyet, de semmi esetre sem gonosz. Viszont mikor szocialistak es kommunistak akarnak a liberalis szerepeben tetszelegni, az mar mas.

  • talalom, tudod te miről van szó. A liberális nem gonosz, a menekültet segíteni kell, a háttérhatalmat felkutatni és leleplezni stb. Az ál-liberális csak álcának használja a nemes eszmét, ahogy az álkeresztény és az áltudományos professzor is csak átverés. Ahogy az álkommunista tsz-elnök is, aki az utolsó szögig ellopott mindent a neki kiszolgáltatottaktól. Az álmenekültek meg azt csak szeretnék ha eltartanák őket, követelődzik, fenyeget, élősködik.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.