Eric-Emmanuel Schmitt Az ismeretlen a Rózsavölgyi Szalonban

2017 szeptember 6 3:20 de.3 hozzászólás

Le Visiteur

Bécs, 1938 márciusa. Nem sokkal az Anschluss után. Sigmund Freudot a Német Birodalom elismerő nyilatkozat aláírására akarja kényszeríteni. Egy éjszaka a lányát elhurcolják, és ugyanezen az éjszakán egy idegen ugrik be kívülről az orvos dolgozószobájába. A furcsa látogató, úgy tűnik, mindent tud Freudról: az életéről, a gyerekkoráról, a félelmeiről. A két ember beszélgetéséből csak egyetlen magyarázat következik – ami azonban a köztudottan ateista Freud számára nem fogadható el. De mégis, akkor mi az, amiben hisz? Ha mégis létezik Isten, hogy engedheti, hogy az emberiségen úrrá legyen a gonosz? Miért enged teret az ordas eszméknek, az immorális cselekedeteknek, az embertelenségnek? Miért állítja az embert olyan erkölcsi dilemmák elé, amelyek elvehetik tőle a jóba vetett hitet? Mi dolga van a hitnek a pszichoanalízissel? És miért beszélget ilyesmikről a világhírű pszichiáter egy különös jelmezbe bújt vadidegennel élete vége felé, egy nehéz nap éjszakáján?

Schmitt drámája az irodalomtudósok szerint kísérlet arra, hogy a gonosz jelenléte ellenére igazolja Isten létezését. Azonban a klasszikus teodiceákhoz képest a szerző nem törekszik radikális állásfoglalásra, sokkal inkább a kétségek és kérdések felvetésére helyezi a hangsúlyt. Éric-Emmanuel Schmitt egy rádióhallgatással töltött éjszaka kezdte írni a darabot, amikor az egymás után következő sok rossz hír hallatán úgy érezte, megkérdőjeleződik a saját hite. Ez az élmény jelenik meg a Le Visiteur műben, mely végül az év legnépszerűbb drámája lett, negyvenezer példányban kelt el a szöveget tartalmazó könyv. 1994-ben, a Franciaországban színpadra került darab három Molière-díjat is kapott: a legjobb írónak járót, a legjobb rendezésért és a legjobb előadásért.

A szerzőt Magyarországon a Theatrum Mundi Ügynökség képviseli  a Dominique Christophe L’Agence (Paris) ügynökséggel kötött megállapodás alapján.

Bemutató: 2017. szeptember 7.

Fotók: Gergely Bea

 

3 hozzászólás

  • ” Ha mégis létezik Isten, hogy engedheti, hogy az emberiségen úrrá legyen a gonosz? Miért enged teret az ordas eszméknek, az immorális cselekedeteknek, az embertelenségnek? ”

    Erdekes, hogy a konyv amit jelenleg irok ezzel a temaval is foglalkozik. Azonban en megprobalok csak kerdezni, valaszolni nem nagyon.
    De itt megengedhetem magamnak, hogy egy kicsit elmerengjek e kerdesen.

    Az egyik, talan legfontosabb tenyezo az lehet, hogy altalaban mindenki meg van gyozodve arrol, hogy amit o akar, az jo. Tehat a Faraok, a Cezarok, a „forradalmarok” (rablogyilkosok) a Hitlerek, a Sztalinok, a Gollner Bandik mind hisznek abban, hogy amit ok csinalnak, vagy akarnak csinalni valahol a tett vegen jo lesz. Mind hisz az erkolcsi es egyeb magasabbrendusegeben.

    Ugyanakkor relativizalnunk is kell. Csak egy pelda: Mennyivel volt embersegesebb vagy jobb az Angol Birodalom, mint Hitler, vagy Sztalin? Miert voltak jogai az Angol Birodalomnak, es miert nem voltak meg ugyanezen jogai Nemetorszagnak, vagy barmi masik orszagnak? Mert ugye az erosebb kutya dugi-bugizik.
    Mas szavakkal mondva, ha en kepes lennek teremteni ertelmes lenyeket, akik aztan az ertelmuket arra hasznaljak, hogy mikent is basszanak ki a leheto legjobban egymassal, akkor azt hiszem engem sem nagyon erdekelne hogy melyik „eszme” valik uralkodova, mert mind gonosz. Az sem erdekelne, hogy a haboruban melyik fel gyoz. Teljesen mindegy, ket gonosz kozul a gonosz fog gyozni. (Legalabbis meglepo lenne, ha maskepp jonne ki.)

    Na es persze van kevesbe gonosz, es van gonoszabb is, azon meg mindig el lehetne merengeni, hogy ezzel miert nem foglalkozik az Isten.
    De annak a feltetelezese, hogy a mi csodalatos eszmeink kozott van olyan, ami ne lenne „ordas”, immoralis, es embertelen, szerintem roppant nagy tevedes lenne. En legalabbis nem ismerek egyet sem, amit tokeletesen jonak lehetne hivni. Jobb esetben csak kevesbe gonoszak leteznek.

    ” Miért állítja az embert olyan erkölcsi dilemmák elé, amelyek elvehetik tőle a jóba vetett hitet? ”

    Talan az lenne a legfontosabb, hogy ne csuggedjunk, meg akkor sem ha utolag kiderul, hogy rossz lora tettunk.

    Hogy az Isten miert teszi ezt?
    Szerintem nem az Isten teszi. Foleg nem a monoteista Isten (mindharom monoteista vallas hisz abban hogy az Isten mindentudo ==> tehat ismeri a jovot is ==> tehat eleve elrendelt minden), mert az Istennek nincs szuksege tesztelni minket. (Bar a Biblia szerint azt teszi neha, ami roppant meglepo, ha valoban mindentudo.)

    Azonban ha elfelejtjuk azt a sok zoldseget, amit a monoteistak osszehordtak Istenrol es ki tudunk alakitani egy egeszseges Isten-kepet, akkor talan meg ra is jonnenk a miertekre.

    Talan elsokent eljuthatnank oda, hogy ne probaljuk meg a sajat gonosztetteinket az Isten, vagy a Fobumbuska nyakaba varrni.

  • Nalam es nalad okosabbak vitatkoztak{nak} errol-
    miota ember-az ember.
    Csak nehany gondolatot es kerdest tennek hozza.
    1} A Teremto ezt mondja a Boresit-ben {kezdetben}
    „Teremtsunk Embert-SAJAT kepmasunkra.
    Igaz,latva az emberiseg tortenetet-ez hihetetlen.
    De pl. a Tora-ban-Jakob almaban egy letrat lat,
    amelynek felso foka az egig er,utolso foka-a foldon-
    es az angyalok jarnak rajta.
    Ez lehetseges hasonlat az emberhez-a foldhoz kotottseg,
    realizmus, es az akarat- a szarnyalasra-tudomany,muveszet,haladas,emberhez melto elet-teren.
    2} A vilag nagy muveszei kozul tobben-pl.Bethoven
    ertettek ezt. {9-ik Szimfonia}.
    3} Szamomra az is -megmagyarazhatatlan,hogy a zsido
    nep,melyhez tartozom,ilyen nehez tortenelem,
    ennyi uldozes utan-visszatert kiindulasi helyere.
    Nem tudom,van e erre pelda- a vilag nepeinek
    tortenelmeben.
    4}Ha jol emlekszem-Albert Einstein mondta-
    Isten nem jatszik kockakkal-es
    Ha van teremtes- letezik Teremto.
    5} Utoljara-csatlakozva Bethoven gondolatahoz,
    hadd idezzek egy izraeli koltot-
    Saul Tschernichovszkijt-
    {Persze,az eredeti heber szebb-mint a forditas}

    „Jatsszal, jatsszal az almokkal
    En -az almodo -beszelek
    Jatssz -mert en hiszek az EMBERBEN
    Es szelleme erejeben”

    „Ameddig lelkem szabadsagra vagyik
    Nem cserelem el aranyert
    Jatssz, mert hiszek az EMBERBEN
    Meg hiszek – BENNED.”

  • Hadd szóljak bele a vitába az olyan ember gondolataival, aki ateista ugyan, és nem hisz sem istenben, sem semmiféle szellemi hatalomban, viszont tiszteli a különféle vallások tanításait, mert azokat az emberi gondolkodás evoluciós termékének tekinti.

    A keleti vallások a „Rosszat” is tisztelik, és fontosnak tartják, mert szerintük az is a világmindenség része, és fontos szerepe van a mozgásban.

    Amit ez a keleti szemlélet mond, az teljesen világos evoluciós szempontból. Az evolució legfontosabb eleme a kisléptékű de folyamatos változás. Ha nincs változás, a rendszer megszűnik. (Ez a fizikában is így van).

    Márpedig a jólét ellustít, leállít. Mit csinálnak az idvezültek a mennyországban? Heverésznek a felhőkön és barokk zenéket hallgatnak. Ámde a pokolban küzdenek. Ordítanak, ki akarnak mászni az üstből, a krampusznak folyton fejbe kell őket csapnia, hogy egy rövid ideig nyugton maradjanak. Igen, a rossz, a baj cselekvésre és gondolkodásra késztet, és ezzel életben tartja az evoluciós mozgást. A JÓ, az csak cél, de a ROSSZ az eszköz a cél eléréséhez… Amit viszont soha sem szabad elérni, mert akkor lesz vége mindennek…