Erkel Ferenc Bánk bán az Erkel Színházban
Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. Az Opera új produkciójának különlegessége, hogy a nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk újra a Palló Imre alakjára/hangjára készült baritonváltozatban készül el, amely verzió elkészítését anno Kodály Zoltán is támogatta.
Vidnyánszky Attila, a Magyar Állami Operaház egykori főrendezője, a Nemzeti Színház mai igazgatója tíz év után tér vissza alkotni az intézménybe.
Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt
l. felvonás
1. kép
Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné bált ad meráni híveinek. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a „békétlen” magyar nemesek is, élükön Petur bánnal, aki tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intik őt, amire Petur keserű bordallal válaszol, majd elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés vezetőjének Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahívott országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a bálterembe kergeti; az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással.
2. kép
Melinda a palota udvarába menekül. Ottó követi őt, ám hasztalan ostromolja az asszonyt: Melinda utálkozva távozik, Ottó utána. A titokban visszatért Bánk keserűen hallgatta ki jelenetüket. Biberach, a haszonleső lovag megoldást kínál a sóvárgó Ottónak: kábító italt szán Melindának.
3. kép
Gertrud búcsúzik vendégeitől. Ottó elégedetten nézi, amint Melinda kiissza a kábító italt. Az asszony felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt, Gertrud válaszul megfeddi Melindát. Ottó bájitala hatni kezd, amitől az asszony képzelődik: a jelenlévők közt Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó követi. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.
II. felvonás
1. kép
Bánk háborgó lélekkel töpreng önnön és hazája szomorú sorsán. Egy idős paraszt, Tiborc keresi fel a nagyurat, hogy a nép szörnyű szenvedését elé tárja. Tiborc homlokát sebnyom díszíti: egy régi csatában szerezte, melynek során Bánk életét megmentette. Bánk megígéri megmentőjének: harcolni fog a nép igazáért. Biberach hozza a hírt Bánknak: Ottó meggyalázta Melindát. Megjelenik a szerencsétlen asszony, akit szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergetett. A megrendült Bánk arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába.
2. kép
Bánk bán éjjel meglepi Gertrudot lakosztályában, hogy számon kérje tőle, amit Melinda és az ország ellen vétett. A szenvtelen királyné segítségért kiált, Ottó be is rohan nénjéhez, de amikor meglátja Bánkot, elmenekül. Bánk átkozódására Gertrud tőrt ránt, a bán azonban kicsavarja a kezéből a fegyvert, és megöli a királynét.
III. felvonás
1. kép
Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult látomásaiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó folyóba veti magát.
2. kép
A Gertrud halálhírére hazatért király a vár termében gyászolja feleségét. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!”
(forrás: színház)
Szereplők
- Endre
Bakonyi Marcell / Káldi Kiss András
Gertrud
Komlósi Ildikó / Németh Judit
Ottó
Balczó Péter / Horváth István
Bánk bán
Molnár Levente / Szegedi Csaba
Melinda
Szemere Zita / Rőser Orsolya Hajnalka
Tiborc
Kováts Kolos / Rácz István
Petur bán
Kelemen Zoltán / Haja Zsolt
Biberach
Geiger Lajos / Cseh Antal
Sólom mester Irlanda Gergely
Alkotók
- SZERZŐ:Erkel Ferenc
- SZÖVEGÍRÓ:Egressy Béni
- RENDEZŐ:Vidnyánszky Attila
- DÍSZLET:Olekszandr Bilozub
- JELMEZ:Nagy Viktória
- DRAMATURG:Orbán Eszter
Fotók: Gergely Bea
A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. |
3:46 de.
Kamaszkoromban sokat jártam az operába, a harmadik emeletre oldalt, ahonnan már nem látni a színpadot (olcsó volt a jegy). A Bánk bán volt a kedvencem, meg a Bolygó Hollandi…
Régesrég volt…