Imádkozzunk bevásárlóközpontokban? Kápolnák kanadai plázákban
Lehet, hogy éppen egy új nadrágot vásárolna, esetleg egy csomag zoknit, amikor rájön arra, hogy szívesen menne misére, vagy gyónna, netán meditálna. Számos nagy kanadai bevásárolóközpontban működtet a római katolikus egyház kápolnákat, van ahol immár félévszázada. A kanadai fogyasztói társadalomban a vasárnapi „shoppingolás” messze népszerűbb mint a hagyományos templomokban celebrált szentmise. De miért ne lehetne a nagy márkák árnyékában misézni? Pont ez a kérdés fordult meg ötven évvel ezelőtt Québec egyik legnagyobb építővállalatának, a Delrano Group irodájában, amikor egy bevásárlóközpontot terveztek megnagyítani a tartomány fővárosába. A Place Laurier bevásárlóközpönt volt az első fedett pláza Québecben, amikor 1967-ben átalakították és modernizálták. A pláza alapítói úgy gondolták, hogy a boltok és éttermek mellett helyet kell teremteni az Istennek is.
Ötven évvel később a Place Laurier-ben továbbra is celebrálnak misét minden nap. André Béland atya szolgálja a Centre Dieu (Isten Központ) nevű kápolnát és elégíti ki a bevásárlóközpont spirituális igényeit. Elmondta, hogy ma egy átlagos hétköznap körülbelül 15-en jelennek meg szentmisére a kápolnában. A kápolna bejáratában Québec alapítóira és szentjeire emlékeztetik a híveket, így a festményeken St. François de Laval, St. Marie de l’Incarnation, St. Marguerite Bourgeoys, Marie-Catherine de Saint-Augustin és St. Marie-Marguerite d’Youville is helyet kap.
De mint, ahogy a Prairie Messenger című lapban olvashatjuk, a Centre Dieu nem az egyetlen bevásárlóközponti kápolna, amely fontos évfordulót ünnepel. Például az Edmonton City Centre Mall-ban pont tíz éve alakítottak ki egy kápolnát, amelyet Szent Benedekről neveztek el. Az ötlet Thomas Collins kardinálistól származott, aki utazásai során ébredt rá arra, hogy még egy kereskedelémi központ kellősközepén is létrehozhatunk egy nyugodt kis „szigetet,” ahol meditálhatunk vagy imádkozhatunk.
(Szent Benedek kápolna Edmontonban)
Ami jogi szempontból érdekessé teszi ezeket a kápolnákat az az, hogy nem tartoznak a római katolikus egyház tulajdonába. Például Edmontonban a Szent Benedek kápolnáért havi 4 ezer dollárt fizet a bevásárlóközpont tulajdonosának az egyház. De annyian járnak a napi három misére, hogy a plusz költségnek van értelme. „De vannak olyanok is, akik csak tíz percre jönnek be: leülnek, térdelnek, imádkoznak, aztán távoznak. Egészen csodálatos”–mondja Oscar Monroy atya, a helyi káplán.
„Az évek folyamán baráti kapcsolatot alakítottam ki az eladókkal, azokkal akik éppen cipőt árulnak, a Tim Hortons púltja mögött fánkot szolgáló sráccal, bárkivel. Ők jönnek hozzánk”–tette hozzá Monroy.
Hasonló kápolna létezik a torontói üzletivilág központjában, a Bay Streeten–nevezetesen a St. Stephen’s Chapel. De az Egyesült Államokban sem ismeretlen az ilyen jelenség–Houstonban és Bostonban is van hasonló.
| A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot. |
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:35 de.
Nálunk Semjén Zsolt (KDNP) lelkes vadász, és a vasárnapi boltbezárást szorgalmazók egyik élharcosa:
http://revolucio.blogin.hu/files/2016/02/00014.jpg
Szerinte misére járjanak a zemberek vasárnap, ne vásárolni.
12:55 du.
Hat miert ne ?
Amikor meg kabitoszereket es szerelmet is hasonloan arusithatnak az egyeni-szabdsag es a szabad-kereskedelem elvei alapjan.
1:42 du.
DRAZIRIn soraira;
Persze az leheto csak ottan ahol nem letezik az allam-hatalom es egyhazak-hatalma szetvalasztva.
Ami persze nem igen letezik Izraelban ma.
Habar a politikusok csak a felszintiekben mutatnak vallalosagokat, de a politikusok elhihetetlenek barhol, barmi esetekben is.
4:21 du.
De miert a vasar-napot a Szabath helyett ?
A fiatal rabbi, aki elt XX evszazada nem a Szabath-betartasat osztokelte tanitasaiban ?
A het elso-napja a Mitra-izmus altali Nap imadasat gyakoroltak. Sot, Constantine csaszar a „Sole invictus” rendeletevel parancsolta a romaiknak azt kovetni.
Hogyan es miert valtoztatta volna az eredetit a Vatikan?
Azt nem kepesek sem hajlandok figyelembe venni.
NEM, NEM ,a fiatal rabbi azt SOHA nem valtoztatta !Legalabb is semmi adata annak nem talalhato sehol.
Kerem NE atkozzanak engem ezert a kerdesert ! A cikk meg a Semjen Zsolt teszik azt kerdore !
5:39 du.
A „fiatal rabbi” joforman minden tanitasat
„atalakitottak”.
A masik ket monoteista vallas-amely a zsido
„anyavallasbol” ered piheno napjai:
a} a keresztenyeknek-a vasarnap
b} a muzulmanoknak- a pentek.
7:33 du.
IZRAELI soraira;
Igen, mind a mai Egy-Isten hivo vallasok a Mozes soraibol eredok.
Ha olvasta a Quorant, talan az utobbi (a fiatal rabbi muve)befolyasolobb volt Mohameden. Az persze kerdes dolga.
Volt valami felteves is regen, hogy allitolag Saul sikeresen elmenekult a romai fogsagabol, s az arabian sivatagban menve befolyasolta a Muslim hit eredetet.
Na de mind azon elvek csak feltetelezeseken teve.
Persze a vilagegyetem lete is feltetelezeseken, sot az elet eredete a Foldon is. Barmennyire allitjak sokan hogy az „valosag”..
De az is mint minden mas jelentos csak akkor es azok eszmekikben akaik „hisznek” abban. Barmi is lenne az.
7:40 du.
Miért ne, lenne imádkozási lehetőség egy Shopping centerben?
Már nagyon régen jártam iskolába, de ez volt akkoriban a „slogan” :”Imádkozzál és dolgozzál!” Minden fűzet első lapjára ezt írtuk!
7:44 du.
Éltem olyan sváb-magyar falúban is, ahol ezt nagyon szigoruan vették, hogy a házimunka is korlátozva volt !
7:47 du.
Ja, és a zsidók is betartják a szabathot, nincs semmi aktívitás azon a napon. Még Montrealban, napjainkban is betartják.-
4:01 du.
Figyelő!
na erről van szó! ha sok zsidó,(már aki teheti …)vallási okokból nem köteles dolgozni szombaton,akkor a keresztényeknek miért kell vasárnap?
Na azért nem kell túlságosan aggódni,kevés a bolti eladó,segédmunkás köztük,akiket érint a szombati munka….
Másrészt a vásárlók többségének kényelmes a vasárnapi vásárlás,de
a dolgozóknak választási lehetőséget kellene adni,vállalják-e,és főleg nem kirúgni,ha nem és tisztességes bért (dupla bér vagy pótlék)adni!!Meg ugye az sem „rossz”ha egy dolgozó vasárnap netán a családjával,gyerekeivel lehet?….
Egyébként a kinti áruházi kápolnák,misék ötlete dicséretes,sajnos itthon ilyen nincs!
1:44 du.
Kedves Marcsi, syerintem, nem a ysidok javasolják a vasárnapi
nyitvatartását az üzletekben, hanem a balos irányzat, ami ma is él és virul magyar honban.
5:06 du.
Figyelő:
Ennek az OIM* nak mindegy.
Zsidó, balos , egyremegy .
A nácik márcsak ilyenek.
Nem aprózzák a kérdést 😀
*OIM = … …