Az MSZP dilemmája
Az egy párt által uralt rendszereknek – különösen, ha évtizedekig tart egyeduralmuk – van egy nagy veszélyük az uralkodó pártra nézve. Több is, de most csak ezt az egy aspektust vizsgáljuk meg a mai magyarországi baloldal szempontjából.
Ha egy rendszerben a politizálók – vagyis a társadalmi kérdések iránt érdeklődő, azokra választ kereső – csoportja csak egyetlen pártban talál lehetőséget, akkor maga a párt szervezete polarizálódik. Jól megfigyelhető ez a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) történetéből. Ahogy a diktatúra 1956 után elhagyta a terror eszközeit, úgy szaporodtak az MSZMP-ben a platformok: a nyolcvanas évekre már vallásos tagozata is lett. Néztem én is a wikin, tényleg nem tesznek említést erről, nem tudom miért. A tagozat vezetője Vankó Magdolna volt – én amúgy furcsállottam, hogy egy materialista pártban mit keres a hit? De a formális tagozatokon kívül informális csoportok is működtek: szociáldemokrata és munkástagozat, települési (mai szóval önkormányzati) csoport stb.
Szerintem ez magyarázza, hogy amint a pártalapítás szabaddá vált, az MSZMP számtalan csoportra robbant szét. (Ezért én nem tartom „bűnnek”, ha valaki az MSZMP után másik pártban politizál.) Az MSZMP 1989-es kongresszusán döntött a névváltoztatásról – kihagyta a nevéből a „munkás” kifejezést, amivel azt jelezte, hogy a párt felhagy az osztályharccal, és elfelejti a proletárdiktatúrát, amiről amúgy is kevés szó esett már. (Az osztályharc erőltetéséből nevetséges helyzetek is adódtak. Amíg Kádár János országgyűlési képviselőként is jelölt volt a szavazásokon, a neve alatt ez állt: Kádár János munkás, műszerész.)
A névváltoztatással – és az ezzel járó irányváltással egyet nem értők kisebb csoportja megtartotta az MSZMP nevet, de később két csoportra oszlott: a ma Munkáspártként létező kisebb formáció részt vesz a választásokon, többnyire 0,5-1%-os támogatást szerez.
A megalakuló MSZP-ben az ún. pragmatikus irányzat volt az uralkodó: vagyis az, hogy politikai rendszerváltásra szükség van. Többpártrendszerre, a különböző tulajdonformák egyenjogúsítására. Az MSZMP idején a legmagasabb forma az állami tulajdon volt, ezt követte a szövetkezeti tulajdon, majd a személyi tulajdon – ezeket támogatandónak tartotta a rendszer. A magántulajdont megszüntetendőnek, elhalásra ítélte az a nézetrendszer.
Mellékszál: a személyi és a magántulajdon között jelentős a különbség. Az utóbbi az a tulajdonforma, amely önmagában hasznot termel, míg a személyi tulajdon a saját szükségletekre szolgál. Így pl. nem lehetett egy családnak két lakása – ha volt bérlakása, és vett egy öröklakást, a bérlakást vissza kellett adnia az államnak, illetve a tanácsnak, mert a helyhatóságok döntöttek a bérlakások kiutalásáról.
Egy pártnak meg lehet változtatni a nevét, lehet új célokat kitűzni – de a tagságát, a szavazóit nem lehet leváltani. Élesen megmutatkozott ez 1994-ben, amikor a Horn Gyula vezette MSZP földindulás-szerű győzelmet aratott: az országgyűlési választásokon 52%-os aránnyal nyert. A választásokat megelőző kampányban erős volt a nyomás az 1990 előtti időkhöz való visszatérésre. Volt olyan, hogy 1993-ban a lakossági fórumra tartó pártelnököt az utcán körbevették, simogatták, éljenezték. A fórumon aztán mi tettünk fel neki kérdéseket, hogy ne kelljen megígérnie a háromhatvanas kenyeret, és beszélhessen az ország nehéz gazdasági helyzetéről. (Nem is értem, a mai országvezetők miért csak erősen védett közegben merészkednek, és akkor is csak a sajátjaik elé?)
Horn jó politikus volt: tudta, hogy a választói, sőt pártjának tagjai is azt várják tőle, hogy visszaszerzi az addigra elveszett másfél millió munkahelyet, fél kézzel megfékezi az inflációt. Ez is oka volt annak, hogy koalíciós partnernek kérte a szabaddemokraták szövetségét, holott feles többséggel egyedül is alakíthatott volna kormányt. De az MSZP tagságával szemben is szüksége volt arra, hogy megtehesse az ország érdekében szükséges, viszont az életszínvonalra nézve kedvezőtlen lépéseket. Az MSZP az 1998-as választásokon is a legtöbb szavazatot kapta – a kétfordulós egyéni választás viszont lehetővé tette, hogy az akkor legnagyobb ellenzéki erő, a Fidesz, összebútorozzon azzal a kisgazdapárttal, amelyiket korábban a legtöbbet támadott.(Ez az oka annak, hogy a mára Párttá vált Fiatal Demokraták Szövetsége az egy fordulós választást vezette be: nehogy a két forduló között megegyezhessen az ellenzék bármely csoportja.)
1998 és 2002 között aztán ízelítőt kaphatott mindenki, hogy milyen az, ha egy hűbéresi alapon szerveződött párt uralkodhat. A 2002-es, de főleg a 2006-os választási győzelem viszont elvakította az MSZP-t. Úgy vélték, az osztogatás az egyetlen lehetőség, amivel a választók meggyőzhetők. A gazdasági realitások – alaposan megtetézve a 2008-as válsággal –azonban beleköptek a levesbe, más irányokat kellett(volna) keresniük.(Mellékesen erről szólt az őszödi beszéd.) Erőszakos, ígérgetős kampánnyal tarolt a Párt (a néhai fiatal demokraták szövetsége.)
2014-ben az is világossá vált: a pártállamot építő, hazug lózungokkal operáló rezsimmel szemben hatástalan a józan beszéd – főként, mert addigra már el se jutott a szavazókhoz. A Párt (a néhai fiataldemokraták) leghatékonyabb húzása volt a politika, és annak szereplőinek lejáratása. Nézzük csak meg, mi a legfőbb vád a civilszervezetekkel szemben: hogy politizálnak. Legyen bármiről – rezsicsökkentésről, Európai Unióról szó, azonnal jön a replika: politikai okokból bírálják az ”országot” – ez is elég aljas húzás: két-három millió embert nevezni nemzetnek, országnak. De a politizálást, vagyis a közös ügyeinkről való véleménynyilvánítást elítélendőnek nevezni – főképp politikai színpadon ágálva: több mint pofátlanság.
De nézzük a baloldal jelenlegi erős pártját, az MSZP-t. Úgy tűnik, mára uralkodóvá vált az a nézet a pártban, hogy ugyanazt kell csinálni, mint a most uralmon lévők: hangosabban kiabálni a folyamatos lenyúlásokról, erőszakosabban ígérgetni sok-sok mézet a madzagra. Csak nem számolnak azzal: a valaha a szocialistákra szavazók ígérgetésben és erőszakban hívő csoportja (mintegy 1 millió ember) már régen átpártolt a most uralgókhoz, illetve a hasonló tervekben utazó szélsőjobbhoz. (Ezért igyekszik a kormányos a széljobbot elfoglalni.)
A valamennyire is szabadon gondolkodó, tájékozott baloldali szavazóknál sem jön be a taktika: nem fidesz2.0-át szeretnének, hanem nyitott, normális, európai országot, az itthon megélés esélyével.
Az MSZP – de az egész magyar baloldal sem kerülheti meg a kérdést: mi a baloldaliság mostanában? Az osztogató, jóságos állam(állampárt), amiben az érvényesülés csaknem kizárólagos útja a kijárás, a mutyizás? (A szegedi polgármester igen jól boldogult ebben a rendszerben – természetes hát, ha ezt folytatná – országos méretekben.) Vagy a mindenkire egyformán érvényes jogállam, ami megszabja közös életünk (társadalmunk) kereteit, de nem akadályozza a személyes boldogulás útját. Nem mellékesen: egy földrésznyi, különféle nép együttműködésében látja a jövőt, vagy a különböző színekben pompázó, rikoltozó kiskakasát akarja büszkén éltetni?
(Illusztráció: JDon Cook.)
Fizessenek a gazdagok? Az erre adott válaszban mindig benne kell lennie: ki a gazdag? És mire elég, ha a „gazdagok” fizetnek? Jelzem nem sokra: ha 100 milliót szétosztunk 10 millió embernek, az személyenként 10 forint. Egy kiflire sem elég. Viszont el lehet venni mindenkinek a kedvét attól, hogy törje magát jobb munkával, szorgalommal, ötletekkel. Így lehet mindenki egyformán szegény. Talán ésszerűbb lenne azt szorgalmazni – akinek több jutott tehetségből, szorgalomból, esetleg szerencséből, annak kötelességei vannak nemzete iránt. Juttatnia kell – méghozzá az átlagosnál többet –, hogy szerényebb sorsú társainak, főleg azok gyermekeinek is jusson esély a képességeik kibontakoztatására. Attól nemcsak a közösség lesz gazdagabb, hanem ő maga is. Nemcsak lelkiekben – hiszen csak a békés élet ad lehetőséget neki is a gyarapodásra. Ennél jobb cél, ha azt tűzi ki egy irányításra törő párt, hogy az állam eszközeivel
a gyengébbek mellé kell állnia. Például a korlátolt felelősségű társaság csődje esetén a tulajdonos személyes vagyonával is feleljen az alkalmazottak kifizetéséért.
Nehéz kérdés jogállami keretek között az elszámoltatás is. Könnyen a személyes kis bosszúk martalékává válhat a jogos igény. A elszámoltatásban nem játszhatna szerepet az irigység, még a legkirívóbb gazdagodások esetén sem. Kizárólag az lehetne a mérték, hogy adott ember, cég megállja-e a helyét a versenyben anélkül, hogy a közösségnek szánt forrásokat elszívná. Ehhez persze türelem és magabiztosság kellene, amiből egyre kevesebb van a jelenlegi kurzus jóvoltából végsőkig hiszterizált magyar társadalomban. A demokratikus pártok jó részének az a dilemmája: beszálljon-e a fenyegetésre, kiközösítésre épülő küzdelembe, vagy mégis próbálja elfogadtatni: a Nap nem a kakaskukorékolásra kel fel, bármennyire tetszetősen rikít is a tollazata a baromfinak, és bármilyen harciasan is védi a maga alá kapart szemétdombot.
Rátesi Margit
Author: Rátesi Margit
1947-ben születtem Budapesten. Édesapám kocsmáros volt, az államosítás után segédmunkásként, csaposként próbálta fenntartani a családot, amihez édesanyám is hozzájárult, mint házmester. Eredeti szakmám mechanikai műszerész, alma materem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat volt. Minden további tanulmányomat munka után, este végeztem, érettségit a Bem József Dolgozók Gimnáziumában szereztem. Üzemi lapoknál kezdtem hivatásosan írni. 1979-ben végeztem el a Bálint György Újságíró Akadémiát, majd 1984 és 1988 között az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tanultam közgazdaságot és vállalatirányítást. Újságíróként főleg gazdasági témákkal foglalkoztam. 1989 óta nem dolgozom aktív újságíróként: sajtóösszefoglaló készítőként (szemlézőként), sajtófőnökként mentem nyugdíjba.
Felfogásom sokat változott az évek során – nem utolsósorban éppen a főiskolán szerzett ismeretek hatására. A politikát – eredeti jelentésében a közügyek intézésének módját – fontosnak tartottam mindig és fontosnak tartom ma is. A politika, és aktorainak, a politikusoknak a lejáratása a közvélemény szemében szerintem a legnagyobb kártétel, amit el lehet követni az „egyszerű” emberekkel szemben. Mert azt sugallja: nincs esélyed a cselekvésre, hajtsd meg magad, húzd meg magad, akkor talán hagynak élni.
Ezzel szemben én arra szeretnék rávenni mindenkit: Kételkedj, gondolkozz, cselekedj!
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
8:55 de.
Ez mind szép és jó, de sokkalta összetettebb a társadalom, mint juttassanak a gazdagok a szegényebb társaiknak, meg hogy az elszámoltatásban nem játszhat szerepet az irigység (milyen elszámoltatásban és milyen alapon?). Nem véletlenül alakultak azok a tagozatok az MSZMP-ben sem.
Az a helyzet, hogy van némi alapja az Alaptörvényben kihagyott 1944. március 19-1990. május 1 közötti időszaknak. Ez az az időszak, amikor kívülről szabták meg az országnak, mit és hogyan.
Látszólag emiatt szaporodott el Horthy és korszakának relativizálása, a katolikus egyház világi életbe való kilépése (itt elsősorban az oktatásra gondolok), a határaink túloldalán élő magyarok bevonása a közéletünkbe állampolgárság és szavazati jog megadásával.
Pedig nem, az Alaptörvénybe azért került bele az az időintervallum, mert az az időszak teljesen idegen volt a magyar társadalomtól, és a rendszerváltás utáni években egyre erősödött az igény a történelmi múlt, a hagyományok folytatására.
Meghökkentőnek tűnhet itt sokak számára, amit az előző bekezdésben írtam, de mi adhatna magyarázatot arra, hogy látszólag nagy a felzúdulás a Fidesz és az Orbán-kormány működése-politikája ellen, aztán a közvéleménykutatásokban mégis magasan vezetnek, és az időközi választásoknál sem szenvednek vereséget?
Nekem sem tetszik nagyon sok minden az orbáni politikában, azonban azt látom, hogy az ellenzéki demonstrációkban és az időközi választásokon nincs kormányváltó hangulat, nincs jelentős számú támogató tömegük. Vidéken még rosszabb a demokratikus ellenzék helyzete, perifériára szorultak. Botka megnyilvánulásait meg egyenesen katasztrofálisnak tartom. A Momentum se azt hozza, amit vártam tőlük.
Persze mindez csak az én meglátásom, és az egyéni véleményem. Sajnos bárhogyan szeretném, nem látom a rendszerváltást támogató tömeget.
9:53 de.
Ösmét: Bravó Margit! Nagyon jól összeszedett cikk, tényszerű, tárgyilagos és informativ. Nagyon élesek a meglátásaid, amiket alátámasztasz és a kritikán túl a konstruktív előlépéssel is foglalkozol, ami manapság ritka. Sőt a népkábulat okait is feltárod röviden.
Ezeknek a gondolatoknak kellene megsokszokszorosódniuk, aminek pl. az új Közös Ország Mozgalom szinte szóról-szóra a letéteményese. Őket kellene nyomni ezerrel…
Drizari, neked igazad van – részben (nem igaz, hogy nincs kormányváltó hangulat, csak a média meg van fojtva és nem jut el hozzád), de a végén az apatikus pesszimizmusod pont ennek az ellenkezője. Sajnos ez a mai ellenzék óriási hibája, hogy ebben a hibás eszmerendszerben pancsol.. Hiába van igazuk Pesten, amikor a meccset Felcsút birodalomban játszák, ahol ők nem hogy a pályára nem léphetnek, de még a megyébe se…
11:48 de.
https://www.youtube.com/embed/n6mbW-jMtrY?rel=0
12:02 du.
Miklos Banfi,
azt látom, hogy Pakson most volt időközi választás, és elsöprő fölénnyel választották a Fidesz-jelöltet.
A demokratikus ellenzék közül egyik párt se indított jelöltet, aki függetlenként mérettette meg magát, a felét se érte el a nyertes eredményének. A paksi bővítés ellenes pártok (Párbeszéd, LMP, Együtt) egyike se volt jelen. Jobbikos se indult.
Megjegyzem, a bővítés munkalehetőség a helyieknek is.
12:29 du.
Kedves Margit, hiánypótló szerintem is az elemzése, hasonlókkal kéne Dunát rekesztenie a baloldalnak és megváltozna a közvélekedés róluk.
….
A platformok elemzésénél elmaradt – remélem véletlenül – a legfontosabb, a nép-nemzeti irányvonalban gondolkozók kiebrudalása a pártból és lecserélésük a kozmopolita gondolkodású „modernekre, szakértőkre”.
……
Az SZDSZ koalícióba emelése 94-ben külföldi nyomásra történt, hisz legitimálni kellett a nagy többségükkel a rablóprivatizáció jogszerűségét.
……
Nem a 2008-as válság okozta a baloldal vesztét, – a gazdasági krízist megérti a szavazó, lásd Putyin -, hanem a hatalmas bizalomvesztés.
…….
Egyes civil szervezetek ugrálnak a társadalmi identitások között, hol segélyszervezetet, hol jogsegély központot, hol politikai pártot, hol ipari lobbi csoportot játszanak, mikor melyik a leghasznosabb. Politikai beleszólásuk bármibe lehet, ha van szavazói támogatás mögöttük, nem pedig csak egy vastag, ki tudja honnan feltöltött bankszámla.
……
A gazdagok (többet dolgozók) jövedelmének a roncstársadalom irányába folyatása minden szelekció nélkül kidobott pénz.
Csak szelektáltan, a felemelkedésért tenni is akarókat kell preferálni, így könnyebb sikerélményt és követendő példát is elérnie a hatalomnak.
12:52 du.
Kedves Margit,
Az MszP problémája nem igen izgat, hiszen az emberek tudatában, ez a magyar párt, a volt magyar kommunista pártnak az utóda.
Mivel, a világ nagy részén ez a politika megbukott elég alaposan, ezért nem igen zavarnak. Természetesen, a mai m. baloldal vissza akar jutni a kormány vezetésbe és a szocializmust akarja megvalósitani. Fel kéne már egyeseknek arra ébredni, hogy ez reménytelen.
T.i. mi történt? az állami kapitalizmust átvette a világon a személyi kapitalizmus és ezért az állam már nem lehet az. Pl. Kanada mint Észak Amerikai állam kapitalista, de itt mégis remngeteg szociális juttatás van, anélkül, hogy szociálista eszméket tolnának le az emberek torkán erőszakkal.
Tudom azt is, hogy ehhez pénz kell! Honnan jön az államkasszába a pénz? Az egyéni emberek adójából! Mikor tud fizetni adót egy ember? Ha dolgozik és van munkája!
Tehát erre kéne gondolnia minden szocialista gondolkodónak, munkát adni az embereknek!
2:32 du.
Szereny velemenyem es javaslatom szerint az MSZP dilemmajanak az kene legye, hogy 2017 szeptember 12.-en, vagy 2017 szeptember 13.-an oszlassak-e fel.
A tagoknak pedig ajanlanam celorszagnak Eszak-Koreat, vagy Venezuelat. Ez utobbi egy tropusi Paradicsom. Ugyan paradicsom nincs, se semmi mas ennivalo, de cocjalizmus az annal inkabb!
4:35 du.
Drága Margit Néni !
Ideje elfelejteni a Pártiskolán tanultakat…Sajnos, vagy szerencsére, most minden másként értelmezendő !
Az ellenzéki pártok, praktikusan poltizálnak, készülnek a 2022-es választásokra, addig bevallottan egymás ellenfelei!-Csacsiság pl.körzetenként egy ellenzéki jelöltben, gondolkodni, mert mandátumot csak egy 5℅-os párt háttérrel rendelkező jellölt kaphat…
2006-ban, az MSZP, diadalmaskodott, de az SZDSZ koalíció, a Bokros csomagba, (ami nem az osztogatásról volt ismert) a teljes bukásba navigálta a kormányt…
Azon elmélkedni, hogy mi a baloldaliság, most nem időszerű!
Most, a törpepártok, kamupártok, alibipártok, stb. igyekeznek, a következő öt évre úgy pozicionálni magukat, hogy 2022- ben, a választóknak, alternatívát jelentsenek…
Bár vitathatatlan, a baloldali jelenlegi katyvasz, hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi kormánypártok 2018-at behúzták..
4:41 du.
Nos ez egy érdekes,elgondolkoztató cikk…..
Az MSZMP ugye megbukott a rendszerváltással,de sok tagja átszivárgott az MSZP-be,ami bizony nagy baj,mert ugye hiába is
üdvözölték a több párt-rendszert,mindenki tudja nem gondolták komolyan… amit az is bizonyít,hogy némi „csillogás,hazugság,majd a nagy átverés”után bizony megbuktak,nem kicsit.,hanem nagyon és hosszú távon!
Gyurcsánynak sikerült „szétkúrnia”(bocs ő mondta…!)az MSZP-t,akik kis törpe pártokra szakadtak,akik egymást is irtják,(a hatalom érdekében)összefogásra képtelenek,sok vaj van a fejükön,ennek ismeretében semmi esélyük,és erről csakis ők tehetnek!
Az emberek nem hülyék,pláne az idősebbek,akiket nem lehet hazugságokkal etetni,mert átélték (túlélték…)őket!
Persze van pár fanatikus „őskövület akik erőlködnek,netán rájuk szavaznak,de az értelmes,baloldali csalódott többség elpártolt
tőlük!
Hát ez van,amit a közvélemény kutatások is teljes mértékben igazolnak(nem egy hanem több,még a közismerten baloldali HVG is)
Az meg már csak „hab a tortán”…hogy milyen bűncselekményeket
követtek el és követnek el napjainkban is!
Na talán majd sok év után némi tisztességgel,hitelességgel és programmal,meg pláne új (kétes múlttal nem rendelkező)politikusoknak lesz esélyük!
3:51 de.
Kedves Margit, ehhez szinte semmit sem lehet hozzátenni, jól látod a helyzetet.
De látom, a tánc már megkezdődött, törzstagjaink nagyon toporognak és fújtatnak a kispadon. Hát, csak türelem… 😀
4:12 de.
Drizari szept.11.:55: Ha azon az alapon kell kihagyni 1944 márciusa és 1990 májusa közötti időt, hogy „kívülről szabták meg az országnak, hogy mit és hogyan”, akkor a magyar történelem tetemes részét elfelejtheted – mondjuk 1526-tól 1920-ig.
Charlie! Az, hogy mit gondoltok jónéhányan a baloldalról, a szocialistákról, az egy dolog. De ha tényeket sem engedtek be az agytekervényeitek közé, az Nektek fog fájni: mert minden szar, hazug lózungot be fogtok kajálni. Ha „mindenki tudja” (bodaság), akkor senki sem tudja. Az MSZMP tagok nem „szivárogtak át” az MSZP-be, hanem a párt 13. kongresszusán, 1989 októberében a tagság nagyobbik része a névváltoztatás mellett döntött: tehát mszmp-tagok alapították – később persze csatlakoztak mások is. Igaz: a nép-nemzetieket nem említettem: ez informális csoport volt – Pozsgay és Szűrös voltak az ismert alakjai. Az elképzeléseik elég hmm… sajátságosak voltak – leginkább a mai Jobbikhoz állt közel, ahogy ez a Pozsgay alapította, néhány évig élt Nemzeti Demokraták Szövetségének programjából is kiderült.
Miklós(de nem Bánfi): Értem én, hogy a diktatúrából szeretne végre már a terror szakaszába lépni. Egy majd kétmillió szavazóval rendelkező párt feloszlatása ugyanis ez lenne. Ezerrel dolgozik ezen a Párt (a néhai fiatal demokraták). De mindenkinek – Önnek is – jobb lenne a terrort elkerülni.
Kopaszkatona (slapaj) (szept.11 4:35) úgy tűnik, nagyon irigyli, hogy az MSZMP Politikai Főiskoláján (is) tanultam. De nem ez fáj neki igazán: hanem az, hogy nem tagadom le. Pedig nem ártana némi ismeretre szert tennie Magyarország politikai rendszeréről. Talán nem írna olyan marhaságokat, hogy „…mandátumot csak egy 5%-os párt háttérrel rendelkező jelölt kaphat.” Egyéni képviselőként bárki indulhat, aki összeszed a törvényben meghatározott számú – ma 750 darab – aláírást. Valószínűleg keveri a listás voksolással.
Ez a baj a magukat jobboldalinak tartók itt beszélgetők jó részével: alapvető tényekkel nincsenek tisztában, csak odavetnek valami marhaságot. (Van 1-2 kivétel, de juszt se nevezem meg őket.)
7:20 de.
Az MSZP sosem volt igazán baloldali párt.
A szocializmus természetesen sosem volt a pártprogram része. A jóléti modell viszont pont akkor bukott meg Európában, mikor hatalomra kerültek, tehát az se volt járható út számukra. A Tony Blair-féle megszorító politikát hirdették.
Ennek megfelelően bejelentették a Bokros-csomagot, amely még több vadkapitalizmust, valamint az egészségügyi és oktatási támogatás megnyirbálását jelentette. A munkavállalók képviseletét fölösleges dolognak tartották, akkor már a szakszervezeteknek semmi szavuk nem volt.
Ma már tudjuk, hogy ennek semmi haszna nem volt. De „sikerült” tönkretenni az egészségügyet, csökkenteni a munkavállalói jogokat, és elszegényíteni a középosztály nagyobb részét.
Azokat a tanácsadó szakembereket, akik az ún. skandináv modell tanulmányozását ajánlották, az MSZP vezető politikusai semmibe vették, mellőzték. Sőt, Horn Gyula még azt is megengedte magának, hogy az egyetemi diáklázadások (tandíj) idején Popper Pétert kérte fel tanácsadónak, aztán semmibe vette a javaslatait.
7:36 de.
😀
Bukfenc mindent tud…
😀
8:23 de.
talalom,
azokkal vitatkozz, akik megfogalmazták és elfogadták, hogy „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”
Az idézett szöveg Magyarország legmagasabb szintű jogszabályában szerepel, az Alaptörvényben. Ez a jogszabály kimondja azt is, hogy az Alaptörvény „Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.”
10:57 de.
talalom,
” Értem én, hogy a diktatúrából szeretne végre már a terror szakaszába lépni. ”
Igen, de csak azert vagyok ilyen kis butuska, mert abban remenykedem, hogy a bekeharc soran eloszor a Gollner Bandi feleket fogjak legyilkolni, es en maradok utolsonak, akit megesz a krokodil.
Ugy ertem ezt, hogy szeretnem latni, hogy a „haladok”, akik minden orszag es nemzet vesztet okozzak jelenleg lesznek kivegezve elottem es a gyerekeim elott. Tudod, en mar csak ilyen kis buta vagyok. Imadom a terrort es a tomeggyilkossagot, foleg, amikor engem es a szeretteimet gyilkoljak le.
” Egy majd kétmillió szavazóval rendelkező párt feloszlatása ugyanis ez lenne. ”
Ez a „majd” azt jelenti, hogy mar csak 1 999 000 hianyzik a ket milliohoz? Hany halott van a tagok kozott, ha nem sertlek meg a kerdessel? Ugyanis a ccocjalistakra vilagszerte surun szoktak szavazni olyanok is, akik mar 100-200 evvel koraban elhunytak.
11:33 de.
hazai lámpa
2017 szeptember 12
7:20 de.
Bocsánat, ezt javítanám:
„A jóléti modell viszont pont akkor bukott meg Európában, mikor hatalomra kerültek, tehát az se volt járható út számukra.”
helyesen:
A jóléti modell éppen akkor volt válságban Európában, mikor az MSZP először hatalomba került (1990-es évek). Mivel a nagy nyugati cégek vándoroltak az országok között, a kedvezményeket keresve.
Tehát a szocialisták a magas adóztatás helyett adókedvezményekkel és útépítéssel csalogatták ide a multikat. Rendkívül alacsony bérekért dolgoztak a magyarok már akkor is. Már akkor tapasztaltuk, hogy ebből a fizetésből csak turkálós vagy kínai ruhára futja. Akkoriban a holland bálás ruha és a kínai piac volt népszerű. Akkor kezdődött a bevásárló-központ építési láz is.
Sok kis és középvállalkozás tönkrement, pl. a ruhaiparban vagy az elektronikában. A régi boltokon sok helyen lehúzták a redőnyt, akár a városközpontokban is.
Már akkor elterjedt volt, hogy a dolgozók nagy része a multiknál dolgozik, vagy nagyvállalkozóknál, akik pofára kapják a zsíros szerződést. Nem nagyon ugrálhat az ember a politikában, ha a munkaadójától függ, az meg a pártbeli nyalizástól.
Természetesen, ha tudnám, mi a megoldás, akkor nem itt írogatnék egy ingyenes lapba. De az biztos, hogy aki azt írja, hogy az MSZP-ben sose volt hűbéri rendszer meg hazug lózungok, az vagy hazudik vagy amnéziás.
Amit az mszp-sek kifogásolnak a fideszben, azt ők ugyanúgy elkövették.
11:46 de.
charlie
2017 szeptember 11
12:29 du.
„A gazdagok (többet dolgozók) jövedelmének a roncstársadalom irányába folyatása minden szelekció nélkül kidobott pénz.”
Akinek az intelligenciája kisebb, hosszú távon attól is elvárhatod, hogy igényes legyen a munkájára és környezetére, de ne várd, hogy 8 szakmában jártas topmenedzser lesz belőle.
Ami nagyon nagy baj, és a Jobbik se törődik velük, csak kampányszinten, az alsó-középosztály lejtőre kerülése. Ahogy már írtam, mikor már azon kell gondolkodni, hogy a fogadat csináltatod meg vagy a gyereknek veszel télikabátot (mert kinőtte a tavalyit), akkor ott már baj van.
Sok dolgozó, tisztességes magyar ember (cigányok is köztük) él ilyen körülmények között és nem a saját hibájukból.
1:12 du.
Drizari! Évek óta ezt teszem. De Te azt írtad: van valami alapja…. Ezért címeztem Neked.
Miklós (nem Bánfi: Nem tudom, ma az MSZP-nek hány tagja van, már nem annak vagyok a tagja. Nem is a tagjairól, hanem a szavazóiról beszéltem.
Hogy hány halott? Nem sok: Magyarországon ugyanis csak SZEMÉLYESEN lehet szavazni. Senki által nem ellenőrzött regisztrációk, meg levelezés útján csak a nem itt élők tudnak belepofázni abba, hogy mi hogyan éljünk. Azok meg szinte kivétel nélkül a Pártra (a néhai fiatal demokratákra) és vezérére szavaztak.
Ami meg terror iránti vágyát illeti: a szatíra egyelőre nem az erőssége. Próbáljon meg gondolkodni.
1:49 du.
Lámpa, a roncstársadalom és az alsó-középosztály még szerencsére két dolog. Az utóbbinál van esély a felemelkedésre, főleg ha számára a társadalmi elvárások inspirálóak, és a segítő közösség hajlandó a saját javaiból erre áldozni. Anno a láblógatóak annyi segélyt kaptak mint a minimálbér, ez a gyakorlat meg is ölte az inspirációt és a szolidaritást.
3:01 du.
talalom :
ja, vagy úgy. Valóban, némi alapját említettem, ami végül igaz, csak ehhez mélyebben kellene elmerülni történelmünkben, és ez nem is annyira távoli időbeliséget jelent, mint amit írsz 1526-al. Talán elég lesz visszamenni 1848-ig, amikor eltörölték eleink a rendiséget, és elkezdődött a történeti alkotmányunk pályafutása. Nem történelmi, hanem történeti.
A történeti folytonosságot jelez, ami tekintettel van az ország fejlődésére, egy dinamikus fogalom, szemben a történelmivel, ami egy bizonyos időszakhoz köthető, pl. 1526-hoz.
Mint említettem, elég visszanyúlni 1848-ig, ami jelentős hatással bírt a következő évekre és évtizedekre, így ma kijelenthetjük, hogy tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét, de nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.
Az új alkotmány új elnevezéssel 2012. január 1-jén lépett hatályba, ami meghatározza a magyar alkotmány folytonosságát és nemzeti egységét, és visszaállítja az 1944-ben elvesztett állami önrendelkezést 1990 májusával.
Sokan gondolják ezt így helyesnek, hiszen 2014-ben ismét 2/3-al nyert a Fidesz, és ahogyan most áll a pártok támogatottsága, 2018-ban harmadszor nyernek.
3:54 du.
@Drizari
„Sokan gondolják ezt így helyesnek…”
Akkor JÓÓÓÓÓÓ…..
4:46 du.
@Almási Alma,
a 2010-es és 2014-es országgyűlési képviselő-választás eredményei, valamint a mostani időközi választások szerint helyesnek gondolják. A mai helyzet alapján ez várható 2018-ban is.
Az autoriter rendszer leváltásához kevés lesz ígérni elszámoltatást (mi lenne a törvényi alapja?) és a gazdagok adóztatását, de a fodbal stadionok építési moratóriuma is kevés lenne.
5:30 du.
Drága Margit Néni!
Összekeveri a jelöltállitást, a mandátum szerzéssel!
Az országosan 5%-ot el nem ért pártok kiesnek a választásokból. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem kapják meg azokat a mandátumokat, amelyek egyébként a rájuk adott (5% alatti) szavazatokért járnának nekik másrészt pedig azt, hogy e mandátumokat azok a pártok kapják meg − mintegy „prémiumként” − amelyek, bejutottak az Országgyűlésbe Az 5% küszöböt „átlépő” pártok tehát nem a nekik „megszavazott” mandátumhoz jutnak, hanem a küszöb alattiaktól elvett %-ot is az övékhez adják, ennek következtében (is) a listás szavazatok alapján őket megillető (azaz arányos) mandátumokhoz képest több mandátumuk lesz („fölülreprezentáltakká” válnak) ez van !
8:22 du.
Kopaszkatona (nem drága, elég olcsó!
Ezt írtad: „…mert mandátumot csak egy 5℅-os párt háttérrel rendelkező jellölt kaphat… (CC-ztem, ezért maradt benne a géphiba.)
NEM! Egyéni képviselőként bárki indulhat – és MANDÁTUMOT IS SZEREZHET, mindenféle párttámogatás nélkül.
A listán, vagyis azon a másik szavazólapon, ahol a pártok nevei szerepelnek, (tudod, olyan színes kis bigyókkal, amit pártlogónak hívnak) azon valóban csak az 5%-ot elért pártok listáján szereplő személyek kaphatnak mandátumot a szavazatok arányában. Most jön a kurfli, figyelj! Az 5%-ot el nem érő PÁRTOK LISTÁJÁRA leadott szavazatok semmit nem érnek, a listájukon szereplő személyek nem jutnak mandátumhoz. A többi pártlista között szétosztják a töredékszavazatokat,de azok nem azok, amit más pártlistákra adtak le. Hanem azok a voksok, amiket az egyéni jelöltek második-harmadik helyén végzett – tehát mandátumot nem szerzett – személyre adtak le, és valamelyik párt jelölte őket. Ezeket valamilyen arányban (tehát nem egy az egyben), az adott párt listáján beszámítják – így az a párt nyer még néhány MANDÁTUMOT a pártlistáján. (Ha jól emlékszem, 1990-ben az MSZP 33 képviselőjéből 32 listán jutott be, az egy Keleti tudott egyéniben nyerni.)
A Párt (a néhai fiatal demokraták) találmánya, hogy az egyéni győztesre leadott szavazatokat is beszámítják 2014 óta az őket jelölő párt listáján, tehát azok a szavazatok kétszer vannak beszámítva – erre mondják az ellenzékiek, hogy a győztesnek lejt a pálya.
Elnézést a terjedelemért, igyekeztem érthetően fogalmazni, remélem nem kell semmilyen főiskola sem a megértéséhez.
3:55 de.
kedves Drizari!
Te éltél itthon Kádár alatt?
Akkor 99%-ban mindenki a Pártra szavazott, de mégis a többség nem helyeselte a dolgokat…
Akkor hogy is van ez?
10:41 de.
Kedves Almási Alma.
Az a nem helyeslő többség gondolja ma is ugyanazt.
Ezért nyert jövőre is a Fidesz és veszít az MSZP.
11:58 de.
Alma, ismerem az akkori szavazásokat!
De arról nem is beszélve, hogy Kádár rengeteg kölcsönt vett fel nyugattól és így volt képes valamit tenni a lecsuszott gazdaságban. Ezért szavztak rá .-
3:50 du.
Figyelo,
” De arról nem is beszélve, hogy Kádár rengeteg kölcsönt vett fel nyugattól és így volt képes valamit tenni a lecsuszott gazdaságban. Ezért szavztak rá .- ”
Ugyanmar! Azert szavaztak ra, mert nem volt senki mas, akire lehetett volna. Es ha nem mentel el szavazni kijottek erted, es megerdeklodtek, hogy miert nem akarsz elni a valasztasi jogoddal. Olyankor jobb volt elmenni szavazni, es arra is vigyazni kellett, hogy ne uzengess nekik a cedulan, mert valoszinu tudtak melyiket ki dobta be.
4:39 du.
Kedves Alma!
Igazad van „türelem”(de meddig?mire alapozva?sokáig?)……!
Amúgy a remény sohasem hal meg…de ugye értelmes ember az egyértelműen kudarcra ítélt dolgokban nem reménykedik,mert tudja,hogy nincs esélye a győzelemre és csalódás éri….
Akinek van egy csepp esze az változtat a hozzáállásán,magatartásán,mert tudja,hogy enélkül nincs esélye!
4:53 du.
Miklós!
Na abban is tökéletesen igazad van,amit Figyelőnek írtál…
„Akkoriban” nem lehetett másra szavazni,de szavazni köztelező volt…!
4:55 du.
Még szerencse,hogy ebben a nagy”diktatúrában”…van választási lehetőség,minden megtorlás nélkül!
11:45 du.
Marcsi,
Emlexem arra az idokre is, amikor meg elvittek a rendorok az illetot, ha majus 1.-en nem felvonult, hanem esetleg kapalta a kertjet.
Termeszetesen az nem volt diktatura. A mostani rendszer az. 🙂
7:18 de.
Miklós (de nem Bánfi): Természetesen a Kádár rendszer is diktatúra volt. Ajánlom figyelmébe: http://kanadaihirlap.com/2017/08/27/a-diktaturak-hetkoznapjai/
Többeknek: az egypártrendszer a diktatúráknak csak egyik jellemzője, nem feltétele. A ’90 előtti Lengyelországban és az NDK-ban is több pártra lehetett szavazni.
Bodaság: „Akinek van egy csepp esze az változtat a hozzáállásán,magatartásán,mert tudja,hogy enélkül nincs esélye!” Szóval, ha nem vagyunk egyformán kockafejűek, nincs esélyünk. És mire nincs? A boldogulásra, vagy az életre sem?
9:29 de.
Miklos
2017 szeptember 13
11:45 du.
Legenda…
11:16 de.
Almási, nem legenda.
Ha állásban voltál jobb volt kivonulni május 1-én. Az iskolákra is vonatkozott. Ezért én nem csodálkoztam, hogy 1957 május 1.én olyan sokan kivonultak!
12:44 du.
Figyelő
2017 szeptember 14
11:16 de.
Hát én egyszer sem voltam kivonulni az iskolával (1949-1961). A nevelőanyám önakaratból vonult ki, és sokszor vele mentünk, de csak azért, mert családi programot csináltunk belőle.
Másra nem emlékszem, aki kivonult volna még a távoli családból sem (nagybácsik, nagynénik).
Ha valaki kényszert érzett, vagy tán azt mondta, hogy kényszerítették, az valószínűleg túl betoji volt.
1:27 du.
Bocsi, de az iskolákat KÉnyszeritették! Némelyik munkahely is. Ez tény- Úgyan ez volt, az április 4-re is. Budapest felszabadítása űnnepére.
2:25 du.
Figyelő,
semmi tapasztalatod nincs a 60-as évektől kezdve Magyarországról, mivel már nem éltél és laktál ott.
Nem volt kötelező felvonulni egyik (akkori) ünnepen sem. Semmi baja nem esett annak, aki ezeken a napokon elutazott a telkére és ott kapirgált.
Az iskolásokat pláne nem kényszerítették felvonulásra. Vagy szándékosan hazudsz ezekről az évekről vagy egyre jobban hülyülsz, és összekevered az ötvenes évekkel, amikor te még lelkesen integettél Rákosinak a felvonulásokon.
2:43 du.
Bizony „ajánlott” volt (munkahelyeken….,de nagy nehezen ki lehetett bújni alóla….az iskolából meg egyenesen „kihajtottak”
hogy
„önként”integessünk az „intelligens” és demokrata politikus bácsiknak…..!
2:57 du.
Figyelő, legfeljebb 49-ig lehetett iskolai kényszer, mert én egyszer sem voltam iskolával felvonulni. Gyanítom, te sem, csak a legendák már annyira beléd vésődtek, hogy már szinte úgy is emlékszel.
Ünnepély az lehetett benn az iskolában, de felvonulás, az nem volt kötelező.
Kedves Figyelő, minthogy fiatalabb vagyok nálad vagy egy tizessel, nem szeretnék tiszteletlen lenni, de néha eléggé vissza kell fognom magam…
ROSSZUL EMLÉKSZEL.
3:13 du.
Majd elfelejtettem!!!
Május 1-én kívül április 4-e és november 7-e is piros betűs,kötelező ünnep (munkaszüneti nap!!!)volt,míg március 15-e
ugye nem és többeket begyűjtöttek ,akik csoportosan ünnepelni akartak…..na ez magáért beszél,” azok régi szép idők”…szerencsére elmúltak!
3:28 du.
Amúgy előbb Rákosi Matyi bácsinak,majd Kádár Jani bácsinak volt kötelező integetni,míg a magyar március 15-re (Petőfire..)nem volt „tanácsos” emlékezni…!Veszélyes volt a magyar szabadságot
emlegetni!
Na ezen is el lehet gondolkozni…
3:33 du.
Almási Alma,
Attol fugg hogy hol laktal es mikent szegted meg a „szent” unnepet. Ha odahaza csinaltal valamit ugy hogy nem lattak, akkor nem vittek el. De ha a kertben buzgolkodtal es a figyelmeztetesre azt mondtad, hogy te leszarod a majus elsejet, akkor elvittek egy kis svedtornara.
4:03 du.
Miklós!
Kár strapálni magad…a fanatikusokat úgysem tudod meggyőzni,de nem osztanak szoroznak4
Minden tárgyilagos ember tudja,aki itthon élt,hogy az MSZMP és az
MSZP között nincs igazán különbség…az első már eltűnt,a második meg nagyot fog bukni…rövid időn belül!
Ők is tudják,csak még próbálnak kapálódzni !
4:29 du.
Nos megint jó film van és tényleg csak a reklám alatt írtam!
Nyugalom és békesség mindenkinek!
5:32 du.
Áldás, béke, önámítás, film, REKLÁM…
Marcsi, egyre jobb vagy…
10:53 du.
Almási Alma
2017 szeptember 14
2:57 du.
Mindenki magából indul ki!
Ki kell ábránditani:
1, Én 1957-ben jöttem ki, akkor már régen nem jártam iskolába.
2,Rákosi korban és utódainál jártam iskolába, arról írtam emlékeimet.
12:24 de.
Hat igen… Megszepulnek az emlekek.
Ez olyan, mint a kotonasag volt annak idejen a Magyar Nephadseregnek csufolt leanybalettintezetben. Amikor ott voltunk nem nagyon rohogcseltunk a sok bosszanto baromsag lattan. Par ev mulva viszont mar nevetgelve meseltuk egymasnak a torteneteket.
Meg itt Kanadaban is beszeltem olyan fiukkal, akik szolgalgattak, es kozel halalra rohogtuk magunkat egymas tortenetein.
Tagadhatatlan az is, hogy a Kadar-fele, nyugati kolcsonokon alapulo cocjalizmus a 70-es evektol mar nem volt olyan borzalmas, ha az ember tudta hogyan (vagy legalabbis mikor) fogja be a pofajat.
Nekem pl. tetszett az, hogy ha ossze tudtam tenni eleg penzt egy telekre es az alapra, akkor kaptam kolcsont hazat epiteni, ami aztan eleg volt kocsira es butorokra is, mert a munkadijat alairtuk egymasnak, baratok kozott. Ilyesmi Kanadaban elkepzelhetetlen.
De ettol fuggetlenul egy elegge elfuseralt kis rendszer volt. A hatam kozepere sem kivannam.
Es ugy latszik egyeseknel nagyon megszepult az a mult, vagy nekik az is jo volt, mert egyetertettek a hulyeseggel.
4:10 de.
Kedves Figyelő!, tehát te a Rákosi-korban jártál kötelezően az iskolával felvonulni? Mert akkor a te iskolád különösen buzgó lehetett. Én 1949-ben kezdtem iskolába járni, szintén Rákosi idejében. Mi nem vonultunk fel az iskolával soha. Se május elsején, se máskor. Április negyedikén viszont volt az iskoláBAN ünnepély.
5:29 de.
Drizari:
“Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”
Olvasni én is tudok, valóban így szól a jelenlegi Alaptörvény. Az alkotmányjoghoz viszont sajnos nem értek, azért nem tudom, hogy mindez mit jelent, hogyan kell értelmezni. Itt, a KMH fórumán szerencsére több kiváló univezális szakértő található, mint Hegyeshalomtól Záhonyig összesen, hát tisztelettel kérem, hogy valamelyikük szíveskedjen már elmagyarázni nekem, hogy mindez tulajdonképpen mit is jelent, hogyan kell értelmezni? Netán úgy, hogy az 1944.március 19-e és 1990. május 2-a között hozott törvények, jogszabályok illegitimnek, netán nem létezőeknek tekintendők, míg az előtte és utána született törvények, rendeletek viszont legitimnek és – hacsak a szuverén magyar állam illetékes szervei hatályon kívül nem helyezték azokat – érvényesnek, netán hatályosnak?
6:27 du.
Almási Alma
2017 szeptember 15
4:10 de.
Ez az iskolája ” hibája” volt!
6:27 du.
Ja, és nem szokásom hazudni.
12:26 de.
Belzebub,
” … valamelyikük szíveskedjen már elmagyarázni nekem, hogy mindez tulajdonképpen mit is jelent, hogyan kell értelmezni? ”
Ajanlanek nehany tucatnyi jogaszt, akik a jog osszes teruletet ismerik. Ok majd megmondjak.
4:13 de.
Figyelő
2017 szeptember 15
6:27 du.
„Ja, és nem szokásom hazudni.”
__________________
Ezzel nem is vádoltalak. Csupán azt gondolom, annyi marhaságot beszéltek be a hasadba, hogy már nem is tudod, mi az, amit személyesen átéltél és mi az, amit csak hallomásból tudsz… Elvégre minden 60 éve történt. Nálad jóval fiatalabbakkal is előfordul, hogy az érzelmi befolyásolják az emlékezetét…
Ez még csak nem is amnézia, csak „átélés”…
4:41 de.
Iskolai éveim: 1954-1965. Soha nem kellett kivonulnunk május elsején. Március 15-e ISKOLASZÜNETI NAP VOLT, de nem munkaszüneti. Előtte napon mindig volt iskolai ünnepély, ahol Petőfi verseket mondtunk, Kossuth beszédeiből idéztünk. Igaz, az átalános „nyóckeri” prolisuli volt, lehet, a naccságosbodák akkor is beszariak voltak, igyekeztek túlteljesíteni.
A munkahelyeken már kivonultunk május elsején, – az ugyanis a munkásmozgalom ünnepe – bár nem volt kötelező. (Egy 1886-os chicagói tüntetésemléke.)
10:24 de.
Én a hetvenes években voltam diák. Az egyik május elsejei kerületi ünnepségen én vittem az iskolánk zászlaját. Aztán engem is felszólítottak a pódiumra és „kiváló Úttörő” kitüntetést kaptam. Egy másik évben egy ugyanilyen ünnepségen a sorban állva elájultam, mert reggel elaludtam, aztán reggeli nélkül több kilométert futva tettem meg, nehogy elkések. De ez nem minden évben volt.
A középiskolában pedig volt év, hogy egész évben tornagyakorlatokat tanultunk, amit május elsején alakzatban vonulva mutattuk be a Hősök terén, a TV-ben is szerepeltünk. Bizony, nem lehetett hiányozni. De ez sem ismétlődött minden évben.
12:57 du.
Igen, jani, valóban a hetvenes években, amikor már nagyon nehezen ment a felvonulás, egyszer vagy kétszer kitalálták, hogy az „ifjúság”, meg a „sportolók” vonuljanak, és akkor volt szervezés iskolákban és sportegyesületekben is. De ez más, nem a hagyományos Rákosista, Kádárista május elseji felvonulás volt, sőt azt hiszem, egyszer április 4-ére áttették az egész sportolósdit. Ez Che-Guevara idejében volt, voltaképpen a nemzetközi kommunista mozgalmak második fellángolásának idején…
12:59 du.
Ja, és persze nem volt kötelező (én már dolgoztam, sportoltam, és ott is szervezték, de nem mentünk, és kész). Persze az iskolaigazgató néni az más tészta, neki nem lehetett ellentmondani nyilván.
1:18 du.
Almási Alma
2017 szeptember 16
4:13 de.
Ne aggodj az emlékeim még ma is elég világosak!
Mellesleg, Kanadában a politikailag fúggetlen magyar kultúráis dolgokban dolgoztam és értem el eredményeket!
Pl. Megalakitottam először a Montreli Kodály társaságot, aminek keretében rangos karmester és művész szerepelt.1O (tíz) évig működött ez a társaság, aminek keretében számos . művész szereplet, Többek között Takács Miklós karmestert is. Az ő segítségével múködött 1O évig, a kodály módszerrel tanitott zeneiskola, melyben szombat délutánokon 27 magyar gyerek tanulta a Kodály módszer zenei tudását!
Majd megalakitottam a montreali Irodalmi társasásgot is. Ennek keretében két könyv is megjelent, ami ma Széchenyi könyvtárban is megtalálható. Kiadtunk, egy antólógiát montreali magyar irók, verseivel és esszéivel akik kint éltek. A könyvet a kanadai kultuszminisztérium anyagi segítségével sikerült kiadni. A címe és tartalma 3 nyelvű volt: Mozaik cím alatt.
A másik az én erdélyi utazásomról szólt: „Erdélyi útakon” címmel!
2:25 du.
Egy het utan eloszor jutok az internethez, mert Vasrnapota az „Irma” nevu hurricana a teljes sotetben hagyott.
S most meg alig varom a vizmelegitot hogy vegre egy helegzuhanyt tudjunk venni.
TALAKOM coikkebol csak az elso ket sort olvasva, is mondhatom,hogy a vilgaszerti valosag az hogy a a SZOCIALIZMUS, lenne az a nemzeti ,s ugy a nemzetkozi is de mar reg lejarta magat vilagszerte.
Nem csak hogy a magyrok, de sehol a vilagaon ahol meg csupan eroszakkal tartjak htalmukat sgy nehany helyen, de ott sem ohajtja azt sem senki.
Persze mint Cuba, Venezuala es Eszak Koreaban nincsen lehetoseg a valasztasra. De HA lehetne ottan is dogre menneek.
Az ideologiajuk az reg elmult mint sok osi vallasok, nemzetisegek s mas elkepzelesek.
Ideje belatni a veguket.
Tanulni a mult hibaikbol, s jo szerencset egy boldogabb es diktatura-mentes, elavult-dogma-mentes szabad s erkolcsosebb elethez !!!!
S a maiak, meg a finomitott nevekkel sem ernek el semmit mert nincsen SEMMI amit igerhetnenek, amit a nep ohajtana.
Tehat MIKLOS elso sorai az egyedulli megoldas nekik.
Persze javasolnam ha ohajtananak menni Cuba, Venezuela vagy Eszak Koreaba, vigyek a sajajt elelmeiket!!!
Igen, a part (barmi neven is letezne) feloszlatasa lenne a LEG-nemesebb tettuk!
Sok sikert kivanok arra.
8:18 du.
Bendeguz79
Már kezdtünk aggódni, hogy mi van veled. Örülünk, hogy megkímélt a hurrikán és a villany is helyrejött.
10:47 du.
Bendeguz79,
„” Egy het utan eloszor jutok az internethez, mert Vasrnapota az “Irma” nevu hurricana a teljes sotetben hagyott. „”
Remelem, hogy ez a legnagyobb baj nalatok!
” Igen, a part (barmi neven is letezne) feloszlatasa lenne a LEG-nemesebb tettuk! ”
Lehetne belole csinalni egy Satanista Egyhazat, olyasmit, amik Amerikaban mukodnek. Lehet, hogy meg el is ernek az 5%-os kuszobot.
7:40 de.
Figyelő!
„Ha állásban voltál jobb volt kivonulni május 1-én. Az iskolákra is vonatkozott. Ezért én nem csodálkoztam, hogy 1957 május 1.én olyan sokan kivonultak!”
1957 május 1.-én Ön már nem volt az országban, miután – eddigi állításai szerint – ’56 novemberében távozott. Honnan tudja hányan vonultak ki és honnan? Pl az iskolákból? Bár ’57-ben én még nem voltam érintett, de pár évvel később sem volt kötelező az iskolai kivonulás, nálunk legalábbis semmiképp, pedig Budapest egyik kerületi iskolájába jártam! A szüleim – akik már bőven állásban voltak ’49-től – sem vonultak soha sehova, és maradtak is az állásukban annak ellenére hogy soha semmiféle kivonuláson, vagy felvonuláson nem vettek részt, és emiatt semmiféle bántódásuk nem esett, a kutya nem háborgatta őket ez okból akkor sem és később sem!
Persze, ettől még lehettek, sőt voltak is önkéntes felvonulások, sok gyárból egész üzemrészek vonultak fel, akár iskolákból is mentek de nem volt kötelező! Hogy ki ment vagy ki nem, az nyilván beosztástól, p.tagságtól is függött, ki mennyire akart szem előtt lenni, ki érezte úgy hogy „ajánlatos” stb az egy dolog – de csak úgy családi programként is mentek sokan!
Azt gondolom Almának lehet igaza, hogy ezek a „kötelező kivonulások” inkább legenda szintjén működtek és működnek ma is, pl a sok tíz évvel ezelőtt elmentek emlékeznek így és rögzült a tudatukba, talán egy kis önigazolásként is önmaguk felé.
8:09 de.
charlie
2017 szeptember 12
1:49 du.
Csárli, bocs, ezt szerintem rosszul tudod. Az alsó középosztály az a középosztály nagyobbik részét jelenti, ők a fizetésből élő, dolgozó emberek, kisgazdák, kisvállalkozók.
Őket nem a közösség tartja el. Ők a társadalom alapja. Őket az állami adópolitikával lehet segíteni, és a munkahelyteremtéssel, valamint a munkavállalói jogok védelmével.
Egy szocdem kormánynak azért kéne beavatkozni, hogy a munkaadók és a munkavállalók szakszervezetei leüljenek tárgyalni. A Horn-kormány alatt volt ilyen? Nem, inkább akkor kezdődött a szakszervezetek leépítése. A legnagyobb akciójuk az volt, hogy Nőnapon kaptak a női dolgozók egy jénai tálat. De azért megszakadhattak a 12 órás váltott műszakban, heti hat napon.
9:10 de.
Besancon
2017 szeptember 17
7:40 de.
„Azt gondolom Almának lehet igaza, hogy ezek a “kötelező kivonulások” inkább legenda szintjén működtek és működnek ma is”
Én határozottan megerősítem a „kötelező kivonulások” a kötelező szavazások, a kötelezően „önként” felajánlott kommunista szombatok és a nagyon „ajánlott” internacionalista szolidaritási demonstrációk tényét, de ez mind bakfitty volt a rendszer nem nyilvános csínyeihez képest! Evvel együtt -a mostani kapitalizmusba beleszagolva- kezdem megérteni a nosztalgiázók lelkivilágát, pedig akkor nagyon fanyalogtam.
10:18 de.
Rem furcsaanak tunik szamomra olvasgatni a vitazokat azon hogy kinek mijen jo volt a totalitarian diktatura.
Sot ertelmetlenne tunik hogy lennenek meg ma is azok akik nem csak nostlgian emlekeznek, de meg ohajtasaikat is fejezik ki abba rendszerben elni.
A vilagkorul, ahol kepesek voltak a lakossagot eroszakkal alarendelni kegyetlen kissebbsegi diktaturajanak. Az a rendszer meg a hatalmas Szovietben is nem tobb mint 6 millio tagu part abszolute es veres kegyetlenseggel uralta a lakossag 99%-at.
Mint MIKLOS javasolta azoknak talan Eszak Korea nyilt karokkal, Cuba es Venezuela nem orvendezessel, de oda kellene mindazoknak koltozni akik azt a rendszert ohajtanak. De CSAK ONMAGUKnak, senki masnak am !
3:17 du.
Bendeguz79,
„… talan Eszak Korea nyilt karokkal, Cuba es Venezuela nem orvendezessel, de oda kellene mindazoknak koltozni akik azt a rendszert ohajtanak.”
Az csak a baj ezzel, hogy ez ugyanolyan issue mint a muzulman bekeaktivistak nagyaranyu beengedese.
A „halado” sir-ri, jajveszekel, uvoltozik, tiltakozik, felvonul ha masok nem akarjak beengedni ellenorzes nelkul, es ellenorizhetetlen mennyisegben a „beket” magukkal hozokat. Ugyanakkor, ebben az esetben is azt latjuk, hogy a nagy szolidaritas csak addig tart, amig nem nekik kell elszallasolniuk egy-ket nemi eroszakra es gyilkossagra hajlamos „szegeny” „menekultet”. Annyira azert nem hulye, hogy a sajat hazaba beengedje oket.
Ok mindig csak mas faszaval szeretik verni a csalant, mas karara tudnak csak adakozni, egyeni es allami szinten is.
Csacskasag lenne komolyan elvarni toluk, hogy „put their money where their mouth is”.
4:31 du.
Kedves Orsós Elemér!
„Én határozottan megerősítem a “kötelező kivonulások” a kötelező szavazások, a kötelezően “önként” felajánlott kommunista szombatok és a nagyon “ajánlott” internacionalista szolidaritási demonstrációk tényét,”
A kötelező kivonulásokról már szóltam. A kötelező szavazásról meg annyit: való igaz, ha délután bizonyos óráig nem mentél szavazni, eljött hozzád valaki – az én esetemben a szomszédnéni egyszer – és udvariasan megkérdezte, nem felejtkeztél-e meg a szavazásról. Na, innen kezdve nem tudom, mi történt volna, ha nem megyek el, mert ezután már nem kísérleteztem tovább egyszer sem. De nem tartom lehetetlennek, hogy semmi sem történt volna. És ha nem voltál kényelmes, nyugodtan áthúzhattad a fülkében a szavazócédulát, nem evett meg senki.
Kommunista szombatokat olykor elblicceltem, „internacionalista szolidaritási demonstráción” azonban soha nem vettem részt. Egyszer (1966-környékén) a gyár személyzetise, ahol dolgoztam, javasolta, hogy lépjek be a munkásőrségbe (pedig párttag sem voltam), mire én kedvesen azt mondtam: én és a fegyver? szó sem lehet róla. És nem történt velem semmi.
Igaz, a visszautasítást mindig kedvesen, mosolyogva tettem. Az is igaz, hogy a nevelőanyám már évekkel 1945 előtt is a kommunista párt tagja volt, de funkciókat ő sem vállalt soha semmit, és ez nekem bátorságot adott.
Ennyit a kényszerítésről. Azok, akik gyávák voltak, vagy karriert akartak csinálni, elhiszem, hogy kényszernek érezték már a kedves felszólítást is. És azt is elhiszem, hogy volt olyan munkahely, ahol visszaéltek a dolgozók félelmével. Most is hasonló a helyzet. Maga a rendszer persze éppen erre a kisemberi gyávaságra számított, ahogy ma is. Szóval azokban a kényszerekben mi magunk is nyakig felelősök voltunk.
7:23 du.
Koszonom „JANI”, „MIKLOS” „s mindazok jokivanatait meg akik nem is jeleztek azt soraikkal.
Mi itten rendbe vagyunk, de sokan meg tavol alnak attol.
Sot, a jelentesek alapjan egy masik hurrican is utban van ismet.
Remeljuk mi megusszuk, de a szegeny szigetek lakossai masodszor vannak pusztitva, ahol a jelentesek alapjan a Carabbian szigetek majdnem teljesen „lakathatlanokka” valtak.
Sot a Florida Keys-be ma engedtek vissza az ottani lakosokat akik csupan teljes pusztitst talatak.
De mindeg jobb mint a teli hideg, ho es fagyasok.Meg ha fuvet kell vagni a tel-folyaman, az is jobb mint a ho-lapatolas.
Ket honap es 6-8 millio eszakiak (ho-madarak) itt lesznek ismet a telre. 1-2 millio Canadaiak is.
8:38 de.
Almási Alma
2017 szeptember 17
4:31 du.
Teljesen igazad van, de én nem nyílt retorziókra gondoltam, hanem ilyen kis alattomos huncutságokra ellenszegülés esetén:
– a beigért vagy esedékes fizetés emelés indok nélkül elmarad,
– a célprémiumodat még teljesítés esetén is sajnálkozva visszavonják,
– véletlenül nem kapod meg a 10 éve igényelt telefonodat,
– lemaradsz még a legigénytelenebb vállalati üdülés kiutalásáról is,
– visszavonják a tanácsi bérlakásod igénylésének támogatását,
– nem veszik fel a gyermekedet az óvodába,
– nem kapsz útlevelet még egy baráti szocialista országba sem,
– nem kapsz hitelt a lakásod felújítására,
– a tiz éve befizetett PVCJaguárod(Trabant) soha nem érkezik meg,
és még lehetne vidáman folytatni a „váratlan” kellemetlenségeket, amikkel el lehetett riasztani a proletárdiktatúra proletárjait még a legenyhébb visszapofázástól is.
8:48 de.
MIKLOS megjegyzesere;
Nem Miklos, ottan azokban az orszagokban senki nem tuntethet az elvtarsak oda-menetele ellen. Ertve Cuba, Venezuela es Eszak Korea.
S ottan nem lakosokban, hanem tavoli kolhozokban teszik majd oket dolgozni neman. Senki nem for hallano rolluk.
De a javaslat kivallo volt! Ugy mondvan mint „put your money where your mouth is”. Egyszerubben mondva = „bizonyitsa tetteivel amit szajjaval hirdet”.
Aki ohajt szocializmust, az menjen es eljen a szocializmusban.
En azt soha nem ellenzem.
Csak NE probaljak azt ismet masokra kenyszeriteni !!!
10:01 de.
Orsós Elemér
2017 szeptember 17
9:10 de.
A „kötelező kivonulásokra”(felvonulásokra) reagáltam Figyelőnek.
A többi, általad felvetett kötelezőségre, nem szükséges reagálnom, mert – épp az imént olvastam – Alma már nagyjából leírta, amit én is gondolok, és kb tudok ezekről a dolgokról.
A szavazás valóban kötelező volt, legalábbis összevetve a rendszervált. utáni megjelenésekkel, ahol nem ritka, hogy kb a fele megy el a választásra jogosult állampolgároknak, nos ilyen értelemben véve biztosan, de szerintem az X millió állampolgárból biztos, hogy volt akkor is aki nem ment el -különböző okoknál fogva – azt azonban nem tudom lett e „következménye”
1:13 du.
Szerintem, az évektől fúggött, mikor volt kötelző kivonulni, mikor nem.
Sajnos, mig én otthon éltem , akkoriban kivonulultunk, bár volt olyan aki megmutatkozott, aztán eltűnt a szigeti Fedett úszódában.
6:53 du.
DRAZIRI soraiora;
Ahol idezte az „Alaptorveny”-bol, hogy az kifejezi a nep akaratat.
Az BS !.
Kifejezte a szerzojenek az elkepzeleset.
A magyar lakossag soha nem szolhatott hozza.
Nem donthetet.
Nem szavazhatot meg „elfogadni” sem.
Az egeysz nem tobb mint pl. Gardonyi , vagy Kertesz Akos sorai.
12:44 de.
Bendeguz,
Az elobb futottam at a rovid hireken, latom, hogy mar ez az ujabb hurrikan is 4-es erosseguve lett. Nem irigyellek benneteket.
Ez is Florida fele fog menni?
9:53 de.
Kedves Miklos;
Sikeresek voltunk a „Jose”0val, az elkerult bennunket.
De a „Maria” ismet veszelyt jelent.
Sajnos a Carabbian szigeteket masodszor , ill. harmadszor pusztitja.
S azok a hir-jelentesek szerint majdnem teljesen lakathatatlanokka valtak.
Itten most kezdodik a „takaritas”. Sot a folyok holnap erik el csucspontjaukat. Mert meg sokkan vizek alatt vannak. kb. 1 millio vilany-nelkul.
Szerencsenkre ilyesmi nem tortenik evente. Atlag evtizedenkent.
Na de mi meg nem irigylunk benneteket a teli hoviharok isejen.
11:11 de.
Anna! Kis kiegészítés a kötelező szavazáshoz. A szavazatszámlálóknak a szavazókörökben este hétig kell ott lenniük: hacsak előbb nem szavaz le a választók 100%-a. Márpedig 1990 előtt kb. délután háromra megvolt a szavazatok 98-99 százaléka. Nálunk is előfordult, hogy valamelyik szavazatszámláló – általában szomszéd,vagy ismerős – rászólt a távol maradóra, hogy jöjjön már szavazni, mennének haza. Retorzió akkor sem következett, ha közölte, hogy nem megy. Igaz, a házmesterséget (Anyukám), vagy a sörcsapot a talponállóban(Apukám) senki nem irigyelte el.
Orsós szept. 18.8:31: Az ún.”aljas kis huncutságokra” bizony sor kerül ma is, csak már nem is olyan „KIS” huncutság, hanem kemény retorzió:pl. állásvesztés. Erre lehetőséget ad,hogy a szavazatszámláló a névjegyzékből tudja,hogy ki nem ment el szavazni. 1990 óta majdnem minden választáson szavazatszámláló voltam:társadalmi munkában, párt küldötteként ugyanúgy, ahogy a többi párt meghatalmazottja.Minden országgyűlési párt küldhet szavazatszámlálót a szavazókörökbe – kivéve a külföldről érkező voksokhoz: azokat csak a kormányzati többségű választási iroda számlálói láthatják. (Nesze neked, ellenőrzés.)
1:00 du.
TALALOM valaszara;
Minel tobbet olvasok, vagy tanulok az ottani nemzetukrol,annal meggyozottebbe valok hogy az az orszag igazaban wgy gyatra „banana-republic”. HA kepes lenne amodon mukodni.
Maga volt a szavazat-szamlalo-ellenorre? S nem voltak masok is ?
Hat akkor hogyan lehetet barmi csalas lehetosege?
Probald Maga csalni ? Nem lepet masik ellenorzo kozbe?
Vagy ha mas csalt volna, nem lepett maga kozbe?
De maga a szavazo-bazis-szervezetlensegerol panaszkodott elobb. Nem a szavazat szamolasain.
Nem a computerized modszer letezhetne mar ottan is ?
S hogyan leheto a szavazas ellenorzoiknek kozbe lepni serkenteni a szavazast ? Az reszrehajlas ! Az nem torvenytelen ottan?
Azert ismetelem mindeg hogy maguknak ottan szukseguk lenne a demokraciara.
Itten mi valasszuk nevszerint a „Supervisor of Election”
Tegnak olvastam hogy a mi Suprevisor of Election-unk vegre nyugdijba megy Jan 2, 2018. Emogine Steigel ,90 eves holgy.
Tehat majd ujjat kell valasztanunk, mint minden mast.
S aki nincs megelegedve a valasztasi eredmenyek biztonsagaval az kovetel, es kotelesek „ujjra-szamolni” minden eggyes szabazatokat.
4:02 du.
Bendeguz79,
” De a “Maria” ismet veszelyt jelent. ”
Remeljuk a legjobbakat. Remelem van hova menned, vagy mennetek, ha evakualni kell.
” Na de mi meg nem irigylunk benneteket a teli hoviharok isejen. ”
Itt ritkan van hovihar. Ha szeles, akkor nem tul hideg a levego, mert az nyugatrol jon. Olyankor nincs -30-nal hidegebb. Csak olyankor van -40 vagy annal hidegebb, amikor a sarki ciklon (nem vihar) jon be. Olyankor all a levego es bar rovid a nap, de ragyogo napsutes van. Szerencsere rovid ideig szoktak tartani a nagyon hideg napok, bar egyszer volt 30 napig is egyhuzamban.
Nekem eddig meg csak -46 fokkal volt dolgom, annal hidegebbet meg nem eltem at. Meg kell hagyjam erdekes erzes…
Nalunk annyira beutott a klimaxvaltozas, hogy ma havaseso esett, +3 fok van.
4:51 du.
DRAZIRI Szept. 11.-i soraiban tisztan jelezte amit az egesz-vilag valojaban lat.
Amit az atlag magyar valaszto-lakos vel es tervez az 2018-as valszatsok alkalmaval.
Sot „joslatai” ha annak is nevezhernem, ertelmes es logikus.
Csupan a Marxista-socialista ellenzek nem kepes azt ertelmezni.
Na de az nem csoda. Felevszados totalitarian uralmuk alatt sem voltak kepesek a valosagot felfogni.
Nem vadolok senkit neveik, elveik alapjan, csupan a tetteiket emlekeztetem , ami a tagadhatatlan valosag.
Lenne barkinek is ELLEN-BIZONYITEKAI ?
Nem egyeni ragalmai, vagy a pontok es vesszok panaszait, hanem tenyeket mint ellen-bizonyiketakokat !!!
Igen szeretnem olvasni mind azokat !
11:07 de.
talalom
2017 szeptember 19
11:11 de.
Bocsánat a véletlen állásvesztést, a gyerekem egyetemről való kirugását, kollégákkal való összeférhetetlenséget, nem szocialista erkölcsre való hivatkozást és egyébb huncutságokat kifelejtettem a félbehagyott felsorolásból! Sajnos öregszem, hál’ Istennek felejtek ezért, nem minden jut eszembe!
12:04 du.
TALAKOM Sept 12.-i soraiban hosszan beszel az ottani u.n. valsztasi svihaksagokrol.
Persze Ms. Ratesi nem hasznlat azt a jelzot, de en probaltam parszor ertelmezni a maguk ‘valasztasi torvenyet’, amelyet keptelen lennek barmi masnak is nevezni mint svihak-felrevezeto-maszlagnak.
Maguk ragaszkodnak a „mandatum” szo hasznalatahoz.
Maga a szo, a szoszoros ertelmebn a teljes mereto, kozel letelezett, sot kovetelesnek velheo ertelmet jelenti.
Elsokben, a mguk ottan keptelenek barki politikai pocra remelkedo egyenre nevszerint szavazni.
Ami persze az egyedulli demokratikus lehetoseg a nepreszere gyakorolni a szabad valsztas lehetoseget.
Hogy minden szavazo lakos a sajat dontese alapjan valaszthatna hogy ki az akit ohajt bizonyos poziciokban, vagy mint sajat egyenileg felhatalmozott egyenkent donteni a neveben.
Amig a partok vezetoi hataroznak abban, demokraciarol beszelni sem leheto.
Nem is emlitve minden mas letezo poziciok betolteset.
Amit a maguk modszere alaklmaz az nem mas mint amit Nemetorszag alklamazott meg 1932-ben is.
Aki emlekezne, a nemet szavazo-lakossag 32%-a szavazott NEM Hitler-re, hanem a „Nemet Szocialista Munkas Part”-ra. Hitler neve soha NEM szerepelt a valsztolistan.
De a valosag volt, hogy az ossz szavazok 68% szavazott Hitler partja ellen.
S Hitler lett KINEVEZVE, az NEM valasztva.
Ugyan azon modszerket alkalmaznak maguk ottan.
De miert ?
Talan valojaban elhittek, inkabb, elhitettek magukkal, hogy az demokratikus lehettne ???
Erthetelennek latom azt is hogy amikor valami „part” gyozelmet arat (?) csupan a part vezere foglalja el barmi allami poziciot amire senki nem valasztotta ot.
Hogyn magyarazna annak elfogadasat ?
12:11 du.
Kerdesm ORSOS ELEMER-hez;
Lenne jo ha kozlheto lenne, hogy miert rugtak ki fiat az egyetemrol ?
S hogy mi okokbal volt fia „osszeferhetetlen”, a kollegiaval?
Lenne hajlando annak reszlteit kozpolni velunk, az olvasokkal?
Mivel hogy tette a megjegyzeset azon esemnyekrol, remelve a reszltei is kozlhetok lennek.
Koszonom elore is.
12:29 du.
MIKLOS mewgjegyzesere;
Persze remeljuk hogy ez alaklommal a „szakertok” nem tevednek, mert felik hogy „MARIA” eszkfele fordul majd mielitt Floridahaz kozel jutan.
A Fold klimaj valtozott mindeg, s valtozni is fog mindeg. Legalbb is amig a Foldnbek lessz leg-kore, ocenajai es Holdja.
A termeszet ab-norlais befolyasolasat a hunma-population-explossion okozza.
Tul sok az embewri leny, s tul-sok minden termeszetet0egyensulyat befolaysolo tetteink.
Sajnos, az csak allandoan a rosszabb iranyba halad rem gyorsan.
Amikor az emberi lakossag szama csupan toredeke volt a jelennek, a valtozas is jelntektelen, ill. felismerhetetlen volt.
Igen, tudjuk hogy mi az Sziberiai hideg-hullam az Eszaki-sarkon keresztul.
Januarokban mi is kapjuk a farkanak a veget, s panaszkodunk, meg inget es kabatot viselunk.
Velve fagyoskodtok akkor ottan.
1:19 du.
Bendeguz79
2017 szeptember 21
12:11 du.
Szerencsére nem velem történt meg, a lányaim már a rencerváltozás után jártak egyetemre, ez csak az általános példák folytatása volt! 🙂
4:43 du.
ORSOS ELEMER;
Ott vannak sorai ahol irta tisztan ,hogy
” GYERMEKEM EGYETEROL VALO KIRUGASAT ..” es
„KOLLEGAKKAL VALO OSSEFERHETETLENSEGET…”
Mpost meg allitja hogy az NEM magaval ,illetve a fent irott gyermekevel tortent meg ?
Masokra hivatkozik, meg „ALTALANOS PELDAK…” eseteire hivatkozik.
ORSOS ELEMER, barmi is lenne eletkora, de mennyire szavahiheto maga ? Hmmmm????
Mostantol mar legalabb tudjuk hogy egyalatalan; NEM !!!!
5:16 du.
Bendeguz79
2017 szeptember 21
4:43 du.
Kedves Bendeguz, már megint nem figyelt! Én nem konkrét eseteket soroltam fel, hanem azokat a számtalan bevált huncutságokat soroltam -nem teljes repertoárban- amivel a múlt rendszerben sakkban lehetett tartani az amúgy, sem javakban, sem lehetőségekben egyáltalán nem dőzsölő párton kívülieket vagy a rebelliskedő benfenteseket! (Egyébként 67 éves vagyok, tehát korona tanuként vannak saját tapasztalataim is, de azokkal nem akarok „dicsekedni”!)
9:06 du.
ORSOS ELEMER soraira;
O.K. so csupan altalanosagban ertette. Az rendben.
De elobbikeben gyermekeire utalva isrta. Belatja azt?
Azert tettem a kerdest.
Remalve maskor erthetobben adja altalanos velmenyeit.