Egy történelmi fordulat programja…
– A tömeg kétszázötven főre duzzadt –
Örömmel értesültem róla, hogy a honi magyarságtudat erősítését szolgáló legújabb műremek, amely „egymagába testesíti meg a magyar huszárokat” (lásd a fotókat), hogy tehát „az idén hungarikummá választott huszárság világrekord méretű szimbóluma, a MISKAHUSZÁR szobor katonai tiszteletadás mellett történő” minapi ünnepi avatását egy rendkívüli esemény egyszersmind a világtörténelmi történések sorába emeli.
Ezt még nemzetünk fejedelme, maga Orbán Viktor se remélhette volt.
Csupán a sors kifürkészhetetlen akarata sejdíthette némelyekkel a Ganz-gyár egykori budapesti öntödéjében 1969-ben megnyitott, akkor a diósgyőri Lenin Kohászati Művek által fenntartott Öntödei Múzeum tavaly október első szombatján rendezett családi programján. Hiszen nem lehet puszta véletlen, hogy a rendezők által előzetesen 80-100 főre becsült érdeklődők „néhány óra alatt 250 főre duzzadt tömege” kisérte figyelemmel a MISKAHUSZÁR szobrát formázó ólomkatonák öntésének folyamatát.
Arányában ugyan nem volt ennek az ólomkatona-miskahuszárnak akkora bazi nagy csizmája, mint amekkora a megalkotott tonna- és magasságrekorder magyarmonstrumé (talán azért nem, nehogy a gyerekek által a figuraformákba csurgatott, majd csizmás huszárokká szilárdult ólom bárkinek is Hüvely Vitya, akarom mondani, Hüvely Matyi hétmérföldes csizmáját juttassa eszébe), de az Öntödei Múzeumban e napon tömeggé duzzadt sereg egyik katonája talán dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke lehetett.
Akinek megsúgta a sors (avagy az ő vezérében ez idő szerint honos jóisten), hogy ott legyen.
És nem ezért remegett meg a hangja a minap avatás közepette, amidőn a pákozdi Bogár halomra emelt szobor rettentő csizmája orra hegyénél köszöntötte a katonákat, mintha bizony megijedt volna attól, hogy a MISKAHUSZÁR-szobor esetleg életre kel és rátapos.
Miskahuszár…
Azért remegett meg a hangja, mert az itt is és ezúttal is csaknem kétszázötven főre duzzadt tömegben – a szobrász mellett – felismerte a többi dunaújvárosi látogatót. És már-már hallani vélte, amint a kiadott programnak megfelelően (közvetlenül a mézeskalács-huszárok, a zsíros kenyér és a féldeci bor ingyenes osztogatását, a legalább 3500 forintért kínált Miskahuszár-kancsók, továbbá kifestők és huszárcsákók árusítását, valamint az ugyancsak ingyenes fémkatona-öntések befejezését követően, 15 óra 20-kor kezdődően, öt perces időkeretben) a dunaújvárosiak verset mondanak.
Mert történelmi fordulópont lehet ezen a tájékon, hogy a románok Magyarországra költözött őseinek leszármazottai (amint ezt az avatás és az ezt követő ünneplés programja tartalmazza) a dákok képviseletében köszöntik műsorral (vers) az idén hungarikummá választott huszárság rekord méretű szimbólumát.
Aczél Gábor
Author: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:10 de.
E mellett az érdekfeszítő cikk mellett, ne felejtkezzünk el olyan apróságról, hogy a baloldalon újra előkerültek a klasszikus jégcsákányok, és szépen „agyoncsapták” vele az egyetlen értelmes listavezetőjüket Botka Lászlót. Én jobbikosként nagyon sajnálom, mert pont este lett volna Vona Gáborral egy TV-vitájuk, mondjuk siker ott sem termett volna neki.
Most nekiállunk szépen az MSZP megmaradt, de kétségbeesett szavazóit egy értelmes alternatívával megismertetni.
10:02 de.
Az a szobor a Micky Mouse karakter masolata, nem egy valodi huszart abrazol am !
10:17 de.
@Aczél Gábor
„az egyetemet újságíróként fejeztem be” gondolom gyorstalpalón két hónap alatt, mint munkás-paraszt gyerek jelentős vizsga kedvezménnyel.
A cikk olvasása közben az izgalomtól lerágtam a körmeimet.
Nem tudom megállni hogy idézzem ISTVAN Nagy 2017 október 1 7:59 de-i bejegyzésének első gondolatát: „A KMH elérte azt a nívót, ami alá már egyszerű nem mehet…”
Lehet hogy Ő megkapta ennek a cikknek a leiratát előre?
12:46 du.
ROBERT MORRISON megjegyzeseben NAGY ISTAN elobbi megjegyzesere vonatkozoan, adhatnam hozza, habar en nem igen kivalloan kezelem a magyart, de figyelmembe akadt, a hivatalos ujsagiro sora, ami;
„..maga Orban Victor se remelhette volt”.
Megertem hogy mit ohajtott volna mondani, de nem nez-ki, sem hangzik khoshernak.
Tehat jo a mondas, „lasd a gerendat a sajat szemdben, mielott keresed a szalkat a masok szemeben „.
No de belatom, s elvrahato lenne ,hogy minden jozan gondolkodasu is hasonloan belatna ,hogy a tevedes az emberi dolog.
Csupan a gyuloletes ostobasag az eltanult es a sirig tarto.
Abban persze nincsen hiany a KMH es HFP lapjain.
1:32 du.
A magyar huszar valamikor hires volt es nem engedem semmifele lehuzasra. Mar tulmennek itt egyesek a magyar emberek velemenyen es ebbol is viccet csinalnak.
4:23 du.
Kedves Figyelő!
Írod: „A magyar huszar valamikor hires volt …” –
Hát ez a gondom. Mert ez az árvalányhajat trikolórrá szobort, betonba öntött nemzeti förmedvény a „Nyolcvan huszár” iszonyatos – mondjam azt: nemzeti? – megcsúfolása.
Tudom: ízlések és pofonok … – De mégis: hol a határ?
9:25 du.
Ilyen monstrum szobrok a Szovjetunióba, Hitler Németországába és más, felfújthólyag-országba valók. Magyarország kicsi, kedves és esztétikus. A szobrainknak és emlékműveinknek is kicsinek, kedvesnek és esztétikusnak kell lenniük… Eddig ezt eléggé tudták a művészek és művészetpártolók… De hát mi van ma, könyörgöm…
9:49 du.
Robert Morrison
2017 október 2
10:17 de.
@Aczél Gábor
„Nem tudom megállni hogy idézzem ISTVAN Nagy 2017 október 1 7:59 de-i bejegyzésének első gondolatát: “A KMH elérte azt a nívót, ami alá már egyszerű nem mehet…””
Bocsánatát kérve, amiért belőlem itt a szerkesztő kitört, de NEM TUDTAM NEM MEGÁLLNI, HOGY IDÉZZEM, illetve NEM TUDTAM MEGÁLLNI, HOGY NE IDÉZZEM önt.
9:54 du.
Figyelő
2017 október 2
1:32 du.
Elismerem, hogy a magyar emberek velemenyen olykor túlmenék.
10:02 du.
Kiss Kálmán
2017 október 2
4:23 du.
A határ a csillagos ég!
Még Miskahuszárnak is van mit nőnie.
10:11 du.
Almási Alma
2017 október 2
9:25 du.
Az van ma Alma, hogy nőni még Miskahuszármak is van hova.
3:48 de.
Miskahuszár-kancsó márpedig nincsen.
Ismereteim szerint is a miskakancsó a magyar népi közép-Alföldi fazekas-ipar egyik jellegzetes boroskancsó terméke. A XIX.sz elején jelenik meg s a mai napig gyártják.
Kétségtelen, hogy „Mihók” – mert egyes vidékeken így is nevezik – katonát ábrázol, fegyvernemi jelzés nélkül, nagy valószínűséggel gyalogos vitézsúrral van dolgunk. Ám arról, hogy ez egy kicsit is huszár lenne, lett vóna, arról a Magyar Néprajzi Lexikon sem tesz még egy árva szó említést sem.
Márpedig a magyar fazekas, az aztán nyilván oda ábrázolta volna, ha tényleg huszár lett volna, még azt a lovat is, ha Miska legalább egy kicsit is huszár lett volna, de nem tette, mert mihály csupán egyszerű „jakumó” lehetett… A vásári mézeskalácsosok bezzeg így tesznek a legkedveltebb portékájukkal a mézes, vagy cukroshuszárral, ahol a falusi sokadalmak az egyszerű álmukat a Madzsar Huszárt, mint a parasztsorból kiemelkedés egyetlen útját mézbe és lisztbe öntve élhetik meg… Ott még e migránsosan egyszerű ízlésű Figyelőnk is kiélvezhetné az itt föntebb is megvalott magyar-huszár szenvedélyét egy-egy édesre mázolt lovashuszár alkatrészein és magyarosch ízéjén… Ja !
)))))))))))))))))) 😀 ((((((((((((((((((((((
.
Ui:
Ugyan miért is nem inkább János Vitézt, vagy Hári Jánost idealizálja ez a propaganda-bagázs ?
11:16 de.
Figyelő 1:32
Írja, hogy „a magyar huszár valamikor híres volt és nem engedem semmilyen lehúzásra”… – Hogy oda ne rohanjak. ))) 😀 ((( Ne röhögtesse már ki magát…!!!
Az, hogy valmi valamikor „híres” volt, az mit jelent? Írjon valami konkrétabbat.
Netátán ez már egy nemzeti hagyomány? Legföljebb csak szájhagyomány, amiből a mai értelemben vett nemzetnek egy árva haszna soha nem keletkezett.
Maga pedig elzárva – vagy inkább bezárkózva – az igazi magyar kultúrától 6000 kilométerre a hazától ilyen álmagyar hülyeségekbe, mint a huszárság, kapaszkodik.
1:36 du.
FORTIMBRAS
2017 október 3
11:16 de.
Remelem, azert tudja, hogy nincs igaza.
A magyar huszar igenis valamikor hires volt.
Nem tetszik, az a maga baja. Sanda erzesem, hogy csak kotekedni akar.
1:39 du.
Annyira nem vagyok „elzarva a vilagtol” hogy ezt ne tudjam.
M’r 25 ;ves voltam, hgy kijottem , de en is magyar iskolakba jatam stb.
3:40 de.
Figyelő 1,36
Nagyokos! Én is ismerem a témát.
Mondok egy idézetet, de rögtön mondja meg, honnan idéztem !
„Nyergelj fordulj!”
No, csak azért, mert valóban szép és romantikus, de hogy „híres” lenne… Honnan és meddig ismerik? Az Óperenciás Tengeren innen, vagy azon túlig ? 😀
Az azonban igaz, hogy lóra – azaz huszárnak – termett a magyar. Ezt igazolja Orbán Viktor vezér Ó-lába is, de főleg a járása nekijje. Ő egy kész ősgenetikai fosszília. Már csak a ló hiányzik alullä, azt mán csak úgy alája kőne tóni… Amikor meg a reprezentatív vörös szőnyegen zsebrevágott kézzel, úgy kacsázva bevonul bárhova arra emlékeztet, mint mikor Botond Bizánc kapujához kacsázva közeledett azt egyedül megostromolni…
.
Na az előbbi pikírt mondataimat feloldandó, azért küldök egy-két valóban, /verbunkos/ dallamra is szép 48-as huszár-nótát kiskegyednek, csak úgy fejbű. Képzelje csak, még a Rákosi korban tanultuk az oskolában:
„Szép a huszár, szép a huszár, ha felül a lovára.
Aranymente a vállán, kard az oldalába,
Virágcsokor a csákóján, úgy megy a csatába,
Ne sírj rózsám megtérek még, a magyar hazába.”
.
Ugyancsak egy kedves nóta ugyanazokból az időkből, amikor a törzsökös hűbéri hagyományok ellen harcoltunk – csak úgy fejből:
„Kossuth Lajos táborában két szál majoránna,
Egy szép barna, de magyar huszár sej lovát karéjozza.
Ne karéjozz magyar huszár, mert leesel róla,
Nincsen itt a te édesanyád, sej aki megsíratna.
Ne sirasson engem senki, jól vagyok tanítva,
Sem léptébe, de sem vágtába, de sej le nem esek róla.
Mert a huszár a nyeregbe bele van teremtve,
Mint a rozmaring a jó földbe, sej bele gyökerezve.”
.
12:55 du.
„ősgenetikai fosszília”
Ő, de szép!
Ó! De ép.
1:48 du.
” …ősgenetikai fosszília” – Ez nekem is tetszik, de nagyon; talán azzal a kis kiegészítéssel, hogy nem alóla hiányzok a ló, hanem …
3:30 du.
FORTIMBRAS
2017 október 3
11:16 de
Nagyképű és tudatlan vagy! A Kőszívű ember fiain kívül semmit nem tudsz a huszárokról, és erre még büszke is vagy! Miért nem mindjárt Kukorica Jancsival jössz?
Bercsényi László, Rákóczi testőr századosa Franciaországban saját, máig fennálló – (21. század) – huszárezredet hozott létre, és később megszervezte az egész francia könnyűlovasságot, eljutva a Franciaország marsallja címig.
Lehet, hogy Norvégiáig nem jutott el Hadik András híre, de a poroszokig biztos! A 18-19. században a porosz és bajor huszárok kiképzését ia magyar rendszer szerint végezték, a magyar huszárság leépítése miatt sokan közülük az ottani huszárság gerincét alkották!
6:50 de.
Lelszi 3:30
3:40-es kommentemre annak kelte előtt már tíz perccel korábban adott reakciódra viszont én meg ezt asszondom:
Miért? Talán Baradlay Richárd hadnagy huszárkapitány szégyellni való híresség és hagyomány ? Namegosztán, Kukorica János, aki szintén vitézi rangra tett szert nem máshol, mint a francia udvarban, talán csak nem azért cikis őt említeni amiért Laczfi nádor annak idején Tolditoldi Miklóst is véltlenül parasztnak vélve képes vótt nem fővenni az ő huszár-hadába ?
Ne légy már ennyire sznob. Vedd már észre, hogy én még a mi szeretett, huszáros járású miniszterelnökünk hirességét is , mint egy ősmagyar példátigen nagyra méltányoltam, amikor Botond vezérrel egy lapon említettem…
Na szóval egy biztos, hogy a megkérdezett viszont még azóta sem válaszolta meg ezt az elemi kérdést.
Ellenben tény ami tény, a huszárság története a hadtörténet tudomány egyik speciális ága. Ennek részleteiből felkészülni már szakma, hobbi vagy szenvedély kérdése… A polgári műveltség szintjén nem feltétlen szükséges elvárásként egyes tudományágak szakági részleteinek az ismerete. Ám a minimális, mondhatni >magyar norma< az általános iskolai kötelező magyar irodalom, legalább a nevezetes magyar regényhőseinek némely viselt dolgát, jelmondatait ismerni, ha már akkora nagy féltéglás magyar valaki, mint Figyelő…
😀
.
7:43 de.
Nem nagyon tudom, ez a szegény, ártalmatlan huszár kink miért van a bögyiben? Van ez akkora, mint Sztálin elvtárs szobra 1956-ban? Naugye…
7:32 de.
Fortinbrasz!
3,40
Ez az ősgenetikai fosszilia a mi szeretett Vezérünkre nézvést, annál sokkal korábbi dicsőséget rejteget, mint csupán az ólábú Botond-vezér sajátos, stoplis[-cipős] billegése Konstantinápoly kapuja előtt…
Merthát, elég csak ránézni nemcsak homlokának jellegzetesen barázdált, szigorú redőire, de az az alatt húzódó erősen kidomborodó szemöldökcsontok, bár első pillantásra csak az ezüsthátú hímre* emlékeztet, ám a még figyelmesebb, kutató tekintet számára viszont már félreismerhetetlen bizonyítékot nyújt a benne már nem is rejtőzködő, neándervölgyi túlsúly meglétére… Ez a nemes vonás az Ő hanglejtésében is felfedezhető, amikor például péntekenként, a kisajátított állami rádójában jellegzetesen elmakogja bölcselkedésként megélt aljasságai tömegét.
˙
.
*ezüsthátú = a gorilla-horda domináns hímje (Google: ott)