Menekülés a szabadság felé — Beszámoló egy menekültügyi konferenciáról Ottawában (1. nap)

2017 október 22 11:18 de.32 hozzászólás

Ottawa Saint Paul (Szent Pál) egyeteme adott otthont egy menekültügyi konferencia első napjának, amely az 1956-os forradalom és szabadságharcból származó menekülthullám hatvanadik évfordulóján, illetve Kanada államalapításának 150. évfordulóján került megendezésre. A három napos konferenciát Mike Molloy, a Kanadai Bevándorlás Történelmi Társaság elnöke nyitotta meg és egyben felolvasta Ahmed Hussen, kanadai bevándorlásügyi miniszter üzenetét. A miniszter hangsúlyozta, hogy e konferencia “kanadai sokszínűségének történelmét” mutatja be. Aztán Mike Molloy hozzátette: “egy olyan világban ahol egyre terjeszkedik a populizmus, illetve a xenofóbia és a bevándorlóellenes tendenciák, különösen releváns e konferencia üzenete.”

(Mike Molloy. Fotó: C. Adam)

Schwartz Ágota, az Ottawai Egyetem irodalom és külföldi nyelvek tanszékének professzora, valamint Judy Young-Drache, a Kanada – Magyarország Oktatásügyi Alapítvány elnöke, illetve mindketten a konferencia szervezői, elmagyarázták: a konferencia ötlete az elmúlt másfél év alatt alakult ki. Egyetértettek a szervezők, hogy a konferencia tematikája tágabb lesz, mint hogy kizárólag az 56-os menekülthullámmal foglalkozzon.

(Schwartz Ágota. Fotó: C. Adam)

Judy Younge-Drache az Ottawa-Centre szövetségi választókerület képviselőjének, Catherine McKenna üdvözletét osztotta meg. McKenna elmondta: a konferencia kiváló alkalom az oktatásra és egyben az érdekérvényesítésre is. “Kanada kormánya elismeri, hogy hazánk a különböző népek befogadására épült”–jegyzi McKenna. A szövetségi politikuson kívül, Ottawa polgármestere – Jim Watson – is üdvözölte a konferencia résztvevőit.

(Judy Young-Drache. Fotó: C. Adam)

Németország ottawai nagykövetségét Marianne von Blomberg képviselte a konferencián és megjegyezte: Többet kell tanulnunk a menekülés jelenségéről, hiszen Németországban ez most különösen központi kérdés. Több mint 1,3 millióan kerestek menekült státuszt Németországban és ezzel az országnak számos hihívással és kérdéssel kellett megbírkóznia. Ilyen volt az elbírálási folyamat meggyorsítása valamint a kulturális és gazdasági beilleszkedés kérdése. Szintén jelen volt a konferencián Mark O’Neill, a Kanadai Történelmi Múzeumot és a Kanadai Hadtörténeti Múzeumot felügyelő koronavállalat elnöke.

A UNHCR-t Michael Casarola reprezentálta és elmondta: jelenleg több mint 22,5 millió menekültről tudunk és a szituáció Szudánban, Bangladeshben a Rohingya néppel, valamint a helyzet a Közép Afrikai Köztársaságban különösen aggasztó. A gazdasági, jogi, kulturális és társadalmi integráció a legfontosabbak amikor új menekülteket fogadunk be. Ami a szíriai menekülteket illeti: látjuk, hogy a szír menekültek rendkívüli módon ragaszkodnak Kanadához. Ezen felül tudjuk, hogy a menekült gyerekek általában arányosan nagyobb számban iratkoznak be kanadai egyetemekre mint a Kanadában született gyerekek.

Az első panel a migráció, az elmozdulás és a több identitású létet vizsgálta művészeti szemszögből. A panelt Lilly Koltun, a Kanadai Portré Galéria korábbi igazgatója vezette. A panel elnöke elmondta: maga is bevándorlók közvetlen leszármazottja.

(Lilly Koltun, Fotó: C. Adam)

Amina Jalabi, egy montreáli fotóművész 23 évvel korábban érkezett Kanadába Szíriából. Amikor tavaly érkezni kezdtek szír menekültek, érzelmi szinten is vonzódott hozzájuk. Jalabi egy eléggé fájdalmas fénykép vetítésével kezdte el előadását. Bemutatta azt a világot is bejárt fotót, amelyen László Petra magyar újságíró és operatőr Röszkénél menekülteket rugdosott. Jalabi előadásának második része azonban egy montreáli fotóprojektet mutatott be, amelyben szír menekültek készítenek képeket új otthonukról–Montreál városáról. A bemutatott képek alapján, a menekülteknek leginkább Montreál római katolikus templomai, illetve a város gazdag építészete imponált. Ez a projekt azért is fontos volt, mert lehetővé tette a menekültek számára, hogy fotókon keresztül dokumentálhassák integrációs folyamatukat. Ezen felül a kritikai gondolkodást és az öntudatot is ösztönzi. Továbbá a fotók megkérdőjelezik a menekülekről kialakított hagyományos sztereótípiát, nevezetesen azt, hogy sebezhetőek. Jalabi kiállításában a menekültek művészek, fotóművészek, tanárok és — úgy általában — montreáliak.

(Amina Jalabi. Fotó: C. Adam)
(Amina Jalabi előadása. Fotó: C. Adam)

A menekült fotóműveszetről szóló előadást követte a színház. David DeGrow (a Torontói Egyetem doktorandusza) a torontói kísérleti színház alalukálást vizsgálta, különös tekintettel a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején érkező amerikai “menekülthullámra.” (Azokról az amerikaiakról van szó, akik a vietnámi háború ellen, illetve emiatt emigráltak Kanadába.) DeGrow elmondta, hogy ez a hullám kulcsfontosságú szerepet játszott a torontói színház fejlesztésében, különösen Rochdale College-ben, és e körül. Rochdale College egy alternatív oktatási intézmény és diákok által adminisztrált kooperatív rezidencia volt 1968-tól. DeGrow hozzátette: mára sokkal fejletebb a torontói színházi világ, így a mai menekültek akik esetleg csatlakoznának e világhoz komolyabb versenyben kell megállniuk helyüket. Amennyiben ismét egy bevándorlói hullám érkezne az USA-ból, vajon úgy teszünk mint ahogy tettek a hatvanas és hetvenes években–tehát hálózatok építésével és a menekült művészek befogadásával segítjük integrációjukat? Ezt kérdezte DeGrow és ezzel zárta előadását.

(David DeGrow. Fotó: C. Adam)

A torontói kísérleti színházról szóló előadást követte Gelencsér Gábor (ELTE), aki a rendszerváltás utáni magyar filmekről beszélt, különös tekintettel arra, hogy a vándorlás és a Magyarországra való visszatérés miképpen jelentkezik e filmekben. A politikai motivációt felváltotta fel a gazdasági motiváció, amikor magyarok nyugatra migráltak 1989 után. Nagyon gyakran a nyugatra távozó magyarok csalódottan tértek haza Magyarországra, a nyugaton töltött idejüket pedig az elidegenítés jellemzte. A magyar filmiparban egy egész műfaj foglalkozik a hazatéréssel, illetve azzal, hogy milyen más a nyugat a valóságban, ahhoz képest amilyennek a magyarok képzeletében létezett. Gelencsér Gábor többek között megemlítette Török Ferenc Moszkva tér című filmjét, valamint a Zsötem c. filmet és Vajda Péter Itt a szabadság c. alkotását.

(Gelencsér Gábor. Fotó: C. Adam.)

Lilly Koltun azzal a gondolattal zárta a panelt, hogy a művészet “kinyítja az kapút kollektív embersiségünk előtt.”

A konferencia első napját kitcheneri író, Tasneem Jamal, felolvasása zárta Where the Air is Sweet c. könyvéből. Jamal családi történetére épül a regény. A szerző családja Ugandából menekült Kanadába 1975-ben, amikor az író négy éves gyerek volt. Jamal hangsúlyozta annak fontosságát, hogy menekültek platformot kapjanak, hogy az ő autentikus hangukat is hallhassuk.

(Tasneem Jamal. Fotó: C. Adam)

A konferencia első napja egy felvilágosító beszélgetéssel zárult arról a kérdésről, hogy miképpen definiáljuk a “menekült” szót és hogy miben különbözik ez másféle migrációtól és bevándorlói hullámoktól. Lapunk a konferencia további előadásairól is beszámol az elkövetkező napok során.

32 hozzászólás

  • Dicséretes,hogy Kanada ilyen befogadó, toleráns a világ más országaiból üldözöttekkel szemben,de mivel most 1956-os évfordulót ünneplünk,egy magyar hírlaptól az ünneppel kapcsolatban többet vártam!
    Arról már nem is beszélve,hogy az 56-os disszidensek egy diktatúra megtorlásai elől menekültek és nincs helye az összehasonlításnak a mostani menekülthullámmal,akkor sem ha tényleg vannak köztük igazi menekültek,képzett,dolgozni akaró emberek,művészek,de ők nem azonosak a kétes migránsokkal,pláne nem az 56-os civilizált magyarokkal!
    Óriási a különbség!!!!

  • Helyesbítés: nem azonosak a migránsokkal,sem a magyar mebekültekkel!

  • Szerencsére Magyarországon nem ütötte föl a fejét a xenofóbia és a bevándorlóellenesség.

    Ez utóbbira jó példa a 2013-tól kibocsájtott Letelepedési Magyar Államkötvény, aminek megvételével még bűnözők is az országunkban élhetnek és az Unió területén szabadon mozoghatnak.

    Xenofóbiáról sincsen szó, hiszen bármikor befogad Magyarország menekülő amerikai állampolgárokat, ha azok nem négerek, de jöhetnek akár Izraelből is, csak ne legyenek köztük zsidók. Ja, és muszlimok sem jöhetnek, a románok is maradjanak a seggükön és ne merjék bántani az erdélyieket.

    Jó munkát a konferenciának! 😀

  • Egyébként László Petra ügye tisztázódott,nem volt egyértelmű a vád,de ha úgy i lett volna,egyedi eset….
    Másrészt különbséget kellene tenni az 56-os valódi menekültek és
    az 1989-es kivándorlók között is,mert az utóbbiak közül többen
    megélhetési ill.más politikai okból ….távoztak!

  • Sok sikert Kanadának, ettől a mentalitástól Magyarország tényleg fényévekre van.

  • Drizari,

    Tudom a hozzászólásod nem komolyan gondoltad ( alapvetően a tartalma miatt),viccnek szántad….annak jó volt!
    “jópofi” voltál!

  • A Gelencsér Gábor által említett filmeket mind szerencsém volt látni. Gratulálok előadásához és az egész konferenciához! Várom a folytatást!

  • Parács Péter Pál

    Szóval!

    Elnézést kérek, de nem kellene összekeverni a kocsiszínt a tejszínnel. Aki 1956-ot össze tudja hasonlítani a mai migráns problémával, csak “gratulálni” tudok.
    Az én álláspontom szerint a migráns kérdés nem, hogy nem Magyarországot érinti, főleg nem 56-hoz hasonlítva, hanem Európát. Semmi köze nincs sem a zsidókhoz, románokhoz, Erdélyhez, Kárpátaljához, Felvidékhez …stb.
    Magyarországnak épp elege volt saját hüjeségeiből adódó Trianonból.
    Magyarország éppen a “határokon túl rekedt” magyar nemzetiségiekért “küzd”. Most akkor miért lenne kötelező felvállalni a bevándorlás “lavináját”. MITÖBB! NEM KELLENE ELGONDOLKODNI AZON, HOGY MAGYARORSZÁGON 13 NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT VAN BEJEGYEZVE ÉS ÁLLAMILAG IS TÁMOGATOTT A MŰKÖDÉSÜK?
    KI ÉS MIT ÉS MIÉRT VÁRNA EL ENNÉL TÖBBET? ILYEN LOGIKÁVAL FELMERÜL A KÉRDÉS, HOGY AZ ITT ÉLŐ MAGYARSÁGNAK SEMMI ESÉLYE NEM LEHET FENNTARTANI NEMZETISÉGÉT? LEHET MAGYARORSZÁGON MEG KELL ALAKÍTANI A “MAGYAR NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOT”?
    Tekintsünk csak egy picit vissza az amerikai földrész őslakóinak történelmére!!??
    Én nem tágítok attól az eszmémtől, hogy szülőföldem az, ahol születtem és éppen ezért vonzódom hozzá akár milyen nehéz az élet.
    *Az meg főleg biztos, hogy “életerős” férfiként nem hagynám hátra a családomat illetve szüleimet. Ott harcolnék az igazságért ahol az otthonom van. És, ha több milliós nagyságrendű migránsról beszélünk, akkor ott, ahol a probléma adódott ennyi erő összefogásával a saját környezetben is lehetne normalizálódni. Főleg, ha még külső segítség is lehetséges, mint azon megfogalmazást követve, hogy “ne a problémát importáljuk, hanem inkább ott segítsünk, ha tudunk, ahol a baj van”.

    1956 eseményeihez visszatérve! Emlékezünk a “Szabad Európa rádió és a légből kapott röpcédula” propagandára? E-mögött volt segítség az oroszokkal szemben? Magyarul! Az 56-os forradalmárok a biztatáson kívül a délibábos segítséget kapták a nyugattól. Akkor most a migráns kérdésben …..?

    1956 nem más mint 1956
    Abszolút szégyenletes összekeverni minden mással!!!

    P.P.P.

  • Christopher Adam

    Parács Péter Pál!

    1956-57 Kanada történelmében vízválasztó volt és a magyar menekültválság, annak kanadai kormányzati kezelése komoly kihatással volt minden azt követő menekültválságra és menekülthullámra. Kanadában nem lehet a magyar 56-os tapasztalat nélkül beszélni egyetlen azt követő menekülthullámról sem. A magyar 56-os tapasztalat adja a kontextust és a kiindulópontot ebben az országban.

  • Dienes Erzsébet

    KÖSZÖNÖM kedves Parács Péter Pál (2017 október 22 2:12 du.)!

    Minden szó teljesen felesleges ezen kívül.

  • Parács P.Pál!
    Nagyon rátapintottál, 56-ban a Nyugat jóval kevésbé aggódott
    a magyar forradalom miatt,cserbenhagyták azt,csak ígérgettek ,nem értünk annyit,hogy segítsenek,valódi üldözötteket is,míg most a tényleges menekültek mellett,a kétes senkiházi,bűnöző,migránsokat “pátyolgatja”…..na erről ennyit!
    Azért remélhetőleg a kinti menekült magyarok legalább egymás közösségében emlékeznek,ünnepelnek függetlenül a mai migráns helyzettől!

  • Kíváncsian várom a folytatást. Remélem, a mai európai helyzet is szóba kerül majd. Kíváncsi lennék, milyen következtetésre jutnak a témában járatosak. Vagy milyen tapasztalatokat szereztek eddig? Úgy tudom, 1956-ban Kanada fogadta a legtöbb magyart – bár az unokabátyám, az USA-ban, a nagybátyám meg Franciaországban élt.Mindketten sorozott katonaként távoztak 1956-ban (volt rá okuk), és mindketten nagyon fiatalon (40-50 évesen) elhunytak. Egyiküknél sem jártam – nem lett volna pénzem az utazásra. Azt meg nem várhattam, hogy azt is ők fizessék: nagy család vagyunk, harmincon felül van(volt) az unokatestvéreim száma. Úgyhogy él valahol azon a földrészen három Rátessy, a unokabátyám fiai. Próbáltam már rákeresni, dehát a “rat-rates” az angolban az adóval kapcsolatos: több 10 millió találatot dob ki a google. 1969-ben jártak itthon: és bár az unokabátyám magyar nőt vett feleségül, a fiai egyetlen szót sem tudtak magyarul. A franciaországi nagybátyám gyerekei kiválóan beszélnek magyarul: az 1963-as amnesztia után minden nyarukat itthon töltötték, a vidéki nagyszüleimnél. A fiú most Madagaszkáron él, Kati itthon is élt egy pár évig. Egy német férfihez ment feleségül, most ott élnek.

  • P.Péter Pál!

    Az meg különösen elgondolkoztató,hogy amíg a Nagy Amerika… 56-ban cserben hagyott minket (csak ígérgetett,hogy jön a segítség)politikai okokból,nem ért meg annyit ez a kis ország,hogy az oroszokkal konfliktusba kerüljenek….
    addig manapság sajnos szégyenletes,hogy pont egy magyar származású jellemtelen,milliárdos, spekuláns üzlet ember próbál a volt hazája ellen véteni!
    Hát ez nagyon szomorú,de nem a magyarok szégyene,hanem az övé!
    Remélhetőleg a SORS vagy a FENTIEK megfizetnek érte!

  • A menekulok sokasagaiknak a korulmenyei igen nepszeru alany de ahoz hogy menekultek millioi lehetnenek menekulni a tomeges verontasok elol ahoz tomeges verontasokra van szukseg.
    Maskent nem igen lesznek “menekultek”.

    A korulmenyeket valtoztani persze csupan a tomeges kegyetlensegek es verontasok elkerulesevel lehet megelozni a tomeges menekuleseket.

    Ma, kb. 20+ millio menekultek leteznek vilagszerte akiket a haboruk es mas tomeges verontasok okznak.

    Azok elhelyezesei vilagszerte mind a liberalis tarsadalmakban igen nepszeru tevekenyseg ma.

    De a tomeges verontasok megoldasait emliteni meg itten a KMH lapon is tabu.
    Mert azt fejeztem ki elobbi soraimmal, ami persze eltunteve lett.
    Sot meg masik ketszeri megjegyzesem is azon, a cenzor nem engedte meg kozleset.
    Tisztan latva azt, a mozgato es financial erdekek a lap mogott azt ketsegtelenul nem velik megfelelonek az olvasok figyelmere hozni.
    Persze az erdek nem a vilagszerti tomeges verontasok, kegyetlensegek vegetvetese, hanem a menekulok befogadasai az erdekek.

    Tehat azok alapjan leteznek azok akik nem ellenezik a vilagszerti kegyetlensegek eliteleseit es megszunteteseiknek erdekeben kifejezett celokat.

    Ami ketsegtelenul a tovabbi verontasok elolenditesit hagyja jova, hogy minel tobbekbek kellhet menekulni.
    Igazi humanista allaspont.

  • Kedves kanadai barátaim,
    remélem nem lesztek “con letevach”.Remélem nem Ti lesztek a végén menekültek.Az is kérdés,hogy hova?Eurábiába csak olyan feltételek mellett lesztek befogadva,amit Ti elbagatellizáltok. Jobb sors járna Nektek.Ha pedig ezt választjátok,egészségetekre!

  • Figyelő!

    Ez szép volt,méltó az ünnephez!

  • idézet a cikkből:
    “a menekült gyerekek általában arányosan nagyobb számban iratkoznak be kanadai egyetemekre mint a Kanadában született gyerekek.”

    Majd ha jön valami gazdasági világválság és tömeges diplomás munkanélküliség, akkor ez tényleges konfliktusokat is okozhat. És ez csak egy konfliktusforrás a sok közül.
    A magyar menekültek közül általában csak az értelmiségiek gyerekei mentek egyetemre, és ez megfelelt a kanadai szokásoknak.

  • Parács Péter Pál
    2017 október 22
    2:12 du.
    Veled 199.999999%-ban egyetértek! Nincs mese ez így igaz.
    Csak már nekem sem tetszik ez a folyamatos összemosás amit egyes elvtársak itt hozzászólásaikban meg szoktak tenni.Ez szerintem csak a most más véleményen lévők lefikázására,véleményük lekicsinylésére szolgál.Szívük rajta!
    A mai problémákat sem a magyarok csinálták,56 előtti események meghatározó részét nem a magyarok csinálták.Ezek mindkét esetben bizonyos “nagyhatalmak ” voltak.
    Az 56-os magyar forradalom válasz is volt a “”nyugati- segítő ” demokrácia”” számára.Megmutatva,hogy mit is akartak elődeink,de a nagy és ígért segítség elmaradása miatt magunkra maradtunk -az egyébként előtte megállapodásban rögzített kelet-nyugat közötti területi felosztásban.( A gyarmatosítás mindig visszaköszön—más köntösben!!!)
    No meg a “NYUGAT” be volt sz…va, nem mert szembeszállni a Szovjetunióval!!!! Csak hülyítették a magyarokat a segítséggel.!
    A mai migráció és az akkori magyarországi menekülés — nem hasonlítható össze!!!
    Aki ezt nem érti : annak még iskolába kell járni!
    Az élet iskoláját közelről….üdvözletével.

  • Gyuri10, Te tényleg egy jó fej vagy! Jövő tavasszal megyek Izraelbe egy nemzetközi szakmai Szimpóziumra, akár…. Salom!

  • Dialektikai filozófia egyik (fontos) tétele:
    “A mennyiségi változások minőségi változásba csapnak át” nem csak a materiális világban, de szociológiailag is.

    1) A néhány tízezer ’56-os magyar menekült/migráns (összesen kb kétszázezren) kapott a klf nyugati országokban megélhetési lehetőséget/státuszt (nagyon alapos(!) előzetes vizsgálat után) az USA-tól Ausztráliáig.
    2) A napjaink többnyire muszlim migránsai/menekültjei milliós nagyságrendben érkeznek kizárólag Európába (USA-ba nem, Ausztráliába nem, Kanadába nem, Dél-Amerikába nem, Japánba nem.)
    3) Tehát az Európába érkező tömegek többnyire muszlim hitűek minőségi változást generáltak/generálnak a fogadó európai országok társadalmában – amit értelmetlen tagadni.

  • Úgy látom a mai magyarországi időjárás- még a messze távolban is–tiszta gondolatok megfogalmazását hozza elő egyesekből,ezért meg kell ismételnem :

    gyuri10
    2017 október 22
    4:10 du.

    Kedves kanadai barátaim,
    remélem nem lesztek “con letevach”.Remélem nem Ti lesztek a végén menekültek.Az is kérdés,hogy hova?Eurábiába csak olyan feltételek mellett lesztek befogadva,amit Ti elbagatellizáltok. Jobb sors járna Nektek.Ha pedig ezt választjátok,egészségetekre!

    Vajon tényleg képesek felfogni egyesek—-sokan vannak—- mi is zajlik ma a világban migráció ügyben?Mi lesz ennek a következménye?
    Bennünket magyarokat piszkálnak,,de mit tesznek a közvetítőkkel,a migrációt szervezőkkel??????? A migráció ezen ember lények kezébe mentek át— gyakorlatilag pénzért — intéznek mindent és küldik halálba a “menekülőket” Teszik mindezt hatóságok,”civil” szervezetek segítségével.Ezt a “vezetők nem akarják látni “,mert a bandákkal szemben nem tudnak tenni semmit.

    NAHÁT NAGYON ELGONDOLKODTATÓ üdvözletével!

  • tóth péter
    2017 október 23
    6:52 de.

    “56 előtti események meghatározó részét nem a magyarok csinálták”

    Szerinted a szíriai háborút a szírek csinálták? (A cikkben a tényleges háborús menekültekről van szó.) Pont az most az újszerű, hogy nagyhatalmak csinálták, és Európa issza meg a levét!

    56-ban legalább vállalták a következményeket bizonyos nagyhatalmak. Manapság meg az az Európa küszködik a menekültáradattal, amelynek a legkevésbé van köze a szír háborúhoz.

  • Orsós Elemér

    tóth péter
    2017 október 23
    7:08 de.

    Nagyon elgondolkodtató, ahogyan az anyagi javak növekedésének arányában elsatnyul a melldöngető, agyoncivilizált liberáltakból a logikus gondolkodás és az ösztönös, előrelátó védekezés! Vajh, mi okozhatja ezt a “spontán” agyi fejlődést?

  • Orsós Elemér

    Orsós Elemér
    2017 október 23
    7:53 de.

    Bocsánat a költői kérdésért, mert a válasz az előző mondatban van:
    természetesen a gondolkodásra nem serkentő és bigott elfogadóknak gyártott agyoncivilizált liberalizmus, mely a felsőbbrendű fősodor leghatásosabb fegyvere a már kellőképen elkábítottak közös akolban tartására.

  • Az itt rendszeresen publikálók közül valaki röviden megemlékezhetett volna 1956-ról. Ám ha nem, nem.

  • Kedves Figyelő és a hozzá hasonlók…!

    Már tegnap megkezdődött az 56-os megemlékezés…..
    Műegyetem,koszorúzás,Bem szobor stb.
    Ma zászlófelvonás,majd délután a Terror Háza Múzeum előtti megemlékezés S.Mária múzeum igazgató nyitó beszédével,visszaemlékező rövid műsor(vetítés)énekesek fellépése,majd 15 órakor Orbán Viktor Ünnepi beszéde a sorrend!
    rengetegen voltak az eső,a hideg és szél ellenére az Andrássy úton(vidékről is sokan jöttek!!!)
    Szép és igaz beszéd volt,amit szerencsére senki nem mert megzavarni,(a bunkó csőcselék az időjárásra hivatkozva…de persze főleg az ünneplőktől tartva,meg a baloldali pártok tanácséra…”tanácsára” nem mert megjelenni…!!!)
    Amúgy nem mellékesen az égiek is a békés megemlékezők mellett voltak,mert érdekes módon mire Orbán m.elnök beszédére került a sor addigra elállt az eső….!
    A műsort,Orbánt sokan megtapsolták,majd később a Millenáris parkban volt koncert.
    Sajnos lázas, influenzás beteg vagyok napok óta,így nem tudtam elmenni,de a
    TV.csatornák egyenesben közvetítették az ünnepséget,így sokan láthattuk!
    Remélhetőleg a kint élők is hiteles forrásból tudtak tájékozódni a rendezvényekről?!

  • Kiegészítés!

    Egyébként mind az Országház,mind a Terror Háza látogatására,a napokban több lehetőséget biztosítottak ingyenesen,ahol szép,(előbbi) érdekes és tanulságos információkhoz juthattak és juthatnak az érdeklődők!

  • ISTVÁN Nagy,
    köszönöm és mint írod akár…Indulásod előtt 1-2 héttel,ha értesítesz itt a KMH aktuális cikke alatt,megtaláljuk a módját, hogy akár…Megoldható.

  • Ami a kb. ket millio Rohymbi- menekulteket illeti, Bangla-desh hatarozott nyiltan es hangosan.
    A menekultek ottan nem mardhatnak.
    Haza kell meniuk.
    Nincsen szukseguk tobb lakosokra, mar is tul-nepesedett.

    Na most mit fognak tenni mind a jo indulatu nyugati politikusok?

    S az igen ertelmes es realista hatarozat.

    Myjanmar kormany koteles biztositani allampolgarai eletet, biztonsagat, jogaikat, lehetosegeiket es tulajdonaikat.

    De nezzunk meg az 1956-os magyar-helyzetet is hasonloan.
    Ha a vilag kepes lett volna, legalabb is hajlando lett volna diplomatialiag a szoviet hadakat azon modon kemnyszeriteni kotelessegeikre fuggetlenul hagyni magyarorszagot, nem lett volna akkor ottan sem tobb-szaz-ezer menekulo.

    A problema, hogy a enmzetkozi diplomaciaknak nincsen gerincuk.
    Csupan az ures beszedeiket elvezik fel-olvasniuk.

  • Drizari
    2017 október 23
    8:20 de.
    Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy baloldali forum.
    Itt NEM emlekeznek meg, az 56 os, dicsoseges forradalomrol.
    Esetleg csak azok akik, ott voltak akkor.

  • Boda Marcsi
    2017 október 23
    2:05 du.

    Kedves Marcsi, jobbulast kivanok!
    Orulok, hogy szep megemlekezes volt otthon errol az evfordulorol.
    Otthon voltam az 5O eves evfordulon, amit Gyurcsany rendorei szetvertek. Azota nem megyek haza.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.