MeToo

2017 november 3 12:04 de.9 hozzászólás

Nekem a Vígszínházról nem a főrendező kálváriája jut az eszembe; olvasom: a társulat ebben az évadban ünnepli a Padlás bemutatójának harmincéves évfordulóját (1988. január 29.)

„Szia! Komár vagyok. Presser Pici még a Padláson van, és azt üzeni, helyettesítened kell pár napig a stúdióban.”

Nem tudom, a „padlás” miféle jelszó, de nem kérdezem: teljes súlyával nehezedik rám a feladat. Mélyvíz! Mint a zene templomába, lépek be Kóbor Mecky hűvösvölgyi stúdiójába [az első maszek (jó szó, de nem tudom, érti-e a fiatalabb olvasó-hallgató) hangstúdió Magyarországon]: a keverőpultnál Karácsony James az LGT hangmérnökével, Farkas Lobóval beszélget, a pihenőben a vokalisták – Malek Miklós és Malek Andrea, Bubnó Tamás, Fekete Gyula, Victor Máté – osztják szét egymás között a szólamokat. a feljátszóhelyiségben Solti Jánoska a pergődobot hangolja, Faragó Judy pedig éppen húrokat cserél a gitárján. Dés László, miközben a „csövet” tisztogatja felém fordul: a második refrén után tizenhat-ütemes szóló van? Csak bólintok, mert nem tudom eldönteni, tegezhetem-e az isteneket.

Késő délután megjelenik Pici bácsi, meghallgatja, ellenőrzi a feljátszott szólamokat. Elégedett lehet, mert van kedve tréfálkozni: „Beszéltem az érdekedben a Lemezgyárral. És? Nem kellesz. [Nem nevetek; később megtudom: ez a párbeszéd egy színházi anekdota része (ott Lemezgyár helyett Filmgyár); talán Várkonyi Zoltán az egyik szereplő.

A „pár nap”-ból négy-öt hét lesz; két lemezt veszünk fel egyhuzamban (Ez a divat, Emlék – Elvis Presley). Közben a Padlás is elkészül…

Bonus track: évekkel később Tóth Verát kísértem zongorán a Megasztárban [akkoriban részt venni egy TV2-s műsorban még nem számított politikai elkötelezettségnek!]; a Fényév távolságot énekelte. Miközben a színpadon vártuk a reklámszünet végét, eszembe jutott Komár László telefonja.

Éry Balázs

9 hozzászólás

  • Na Balázs, most lebénítottad a fő trolljainkat. Azt hiszik, hogy egy kód nyelvet beszélsz fedőnevekkel, mert ők, akik az otthoni mindentudók ebből pontosan 1 szót se érthetnek:) Ugye mert ez a magyarországi kultúrvilág, amiről ők nem is tudhatnak:) Én ismerem mindegyiket, régről Téged is, s veszem, miről beszélsz:) Juszt Laci se fordítom le nekik:)

  • Istenek? Nem. Csak emberek. Méghozzá tehetséges emberek, akik sokat tettek le az “asztalra”. És azonnal észreveszik, ha tehetségtelen kerülne közéjük.

  • S ha már ‘A padlás’, azonnal ez jut az eszembe, és nem a rendező:

    http://www.youtube.com/watch?v=4nZbAGMiHfg

  • Miklos Banfi
    2017 november 3
    1:27 de.

    Ez a világ szinte mindig egy külön világ volt.
    Anno a KEK-en rendeztem. Szinte senki sem volt önmaga. Gyakorlatilag az Omega technikusai dolgoztak minden zenekarnak, ha el lehetett érni őket Külön brigád volt Cseresznyés és csapata. S külön világ a zenészeké. akikről mindig tudni kellett, hogy mit isznak, mennyit, és kezelni, ha többet, mint kellett volna. Fenyőt pl. sokan nem csípték. Pedig a fellépéskor sosem ivott, mindig tiszta és korrekt volt, a lányokkal is.
    Miközben Rózsi (akinek ez egy gúnynévként indult, és pont Pressertől, ha jól tudom), olykor olyan állapotban érkezett, hogy alig talált be a dupla vasajtón.
    Ja, és persze csupa szent ember volt mindenki. Ori-kirendelttől technikusig. Világért ki nem kezdtek volna senkivel.

  • OFF! A “maszek” összevont szó. Kellér Dezső – az ötvenes-hatvanas években magyar humorista és konferanszié – találmánya. A magánszektort rövidítette így, ami önálló közszóvá vált az idők folyamán – és a folytonos hiányokkal küzdő gazdaságban az állami szektor tehetetlenségét is jelezte.

  • Drizari
    2017 november 3
    11:47 de.

    “S ha már ‘A padlás’, azonnal ez jut az eszembe, és nem a rendező:”

    http://www.youtube.com/watch?v=4nZbAGMiHfg

    A világ egyik legzseniálisabb musicalje! Én még az eredeti(?)szereposztásban láttam, Méhes László, Kaszás Attila,Pápai Erika, Rudolf Péter, Igó Éva, Tábori Nóra, Balázs Péter stb, és ez láthatóan nem tegnap volt! Kifelé jövet, még a színház előcsarnokában megvettük a kazettát, és hazafelé végig ez szólt a kocsiban. Úgy beleragadt a fülembe, hogy másnap reggeltől estig ezt énekelgettem magamban, aztán még több napon keresztül nem tudtam szabadulni a varázsától,alig vártam, hogy hazaérjek, és újra halljam! Ez, ha jól emlékszem 26 éves “történet” de a hatás, a varázs semmit nem kopott! Presser örök és megunhatatlan, zseni aki talán ezer évenként ha egy születik! Mellesleg volt egy idő, amikor pl a Malév szignált nem tudtam megunni! (Presser)

  • Presser örök !
    Első műve ‘A képzelt riport..”, ezt a követte a “30 éves vagyok”, majd “A padlás”.
    Zenez nagyhatalom vagyunk, – Kodály, Bartók , Ránky, Petrovics, Presser akikre büszkék lehetünk ! A névsort bőven lehet folytatni…)))
    Szervusztok, jó napot !

  • Bocsánat !
    Ránki Györgyre gondoltam, de rosszul írtam…(((

  • Jó cikk, sok ismerőssel….
    Régi szép idők.

This site is protected by Comment SPAM Wiper.