Fegyverszünet — A megemlékezés napja
Augusztus végén Lázár György cikkét olvasva eszembe jutott, hogy a két világháborúban harcoló katonák témája már engem is megérintett néhány évvel ezelőtt, és le is írtam hasonló gondolataimat, mégpedig november 11-e kapcsán. Az említett cikkben Lázár György tiltakozik a Torontói Magyar Ház falán elhelyezett, a két világháború magyar hőseire emlékező tábla ellen. Amikor “Horthy katonái jónéhány kanadait is megöltek…”, talán nem illene éppen itt ellenséget ünnepelni. Akkor elhatároztam, hogy ebben az évben előveszem a jegyzeteimet, és formába öntöm akkori írásomat.
Fura érzés magyarként ünnepelni az első és második világháborús hősöket. Amikor a legkisebbik fiam büszkén kijelentette, hogy a Megemlékezés napja az ő névnapjára esik és kérdezgetni kezdett a magyar háborús hősökről, no meg arról, hogy a családunkat hogyan érintették a háborúk, akkor megzakkantam egy pillanatra.
Először persze büszkén elmondtam neki, hogy a nevét a nagyapám után és édesapám legidősebb bátyja után kapta. Úgy alakult, hogy mindkét Márton részt vett háborúban, az idősebb az elsőben, a fia a másodikban. De amíg a fiam dédapja hazatért a háborúból és hét gyermeket nevelt fel, addig a nagybácsink, bár hazaért a fogságból, 1948-ban belehalt a sebesüléseibe.
A szerző családi fotója
De ami a hősiességet illeti…
A kanadaiak méltán büszkék arra, hogy önkénteseik 1914 óta folyamatosan és odaadóan harcolnak azért, hogy visszaállítsák a békét, megvédjék a demokráciát, az emberi jogokat és nemzeteket szabadítsanak fel. A mai nagyobb háborúktól mentes világ és a viszonylagos egyensúly fenntartása nekik és előljáróiknak is köszönhető. A kanadaiak az elmúlt száz évben harcoltak például Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Vietnámban, Kuwaitban, Irakban, Afganisztánban és Boszniában is.
De kik is azok a kanadaiak? Bevándorlók a világ minden országából, akik büszkén vallják magukat kanadainak. Ők azok, akiknek szülőföldjein ezek a veteránok harcoltak valamikor. Lehet, hogy az ő oldalukon, lehet, hogy éppen ellenük, de mindenképp rengeteg katonai és civil sebesülttel és áldozattal.
Példának okáért a két világháborúban közel száz millióan estek áldozatul, akiknek több, mint a fele civil volt.
A második világháborúban a több, mint 24 millió katonai áldozat között 300 000 magyar volt és 45 300 kanadai. Az utóbbiak elhivatott önkéntesek voltak.
A magyar katonák azonban nem maguktól mentek a háborúba. Őket kérlelhetetlenül besorozták, de nem azért, mert meg kellett védeni a hazát, vagy a szabadságot, s a demokráciához sem volt semmi köze. Őket más országokba hajtották harcolni. El kellett hagyniuk családjukat, otthonukat, városukat és még az országukat is. S ott sem szabadságért, jogokért vagy emberekért harcoltak. Nem. Őket mint a birkákat terelték, hajtották, idomították, feláldozták és hagyták, hogy lemészárolják őket.
A katona nem azért van, hogy gondolkodjon. A katona parancsot követ és végrehajtja azt.
Ezek a férfiak olyan országban születtek, ahol a vezetők a rossz oldalt választották, csak a saját érdekeikre gondolva. Így a közkatonák már nem állhattak a jó oldalra többé. Név, arc, család és célok nélküli ellenséggé váltak, akiket a jó oldal hőseinek le kellett győznie, meg kellett ölnie ahhoz, hogy a csatát megnyerjék és a háborút befejezzék.
A nagybátyám volt a család legidősebb gyermeke. A legfiatalabb már alig ismerhette őt, mert amikor bevonult 25 évesen, nagynéném csak öt éves lehetett. S mire visszaért, már alig volt benne élet. Pedig ő volt a legmagasabb és legjóképűbb a családban. Menyasszonya megígérte neki, hogy megvárja őt.
Az édesapám vele dolgozott a nyugdíjig, tehát mindannyian ismertük őt. Megtartotta az ígéretét: várt. Soha nem házasodott meg, nem szülte meg a megálmodott gyermekeit. Olyan volt, mintha a családhoz tartozott volna. Egy soha-meg-nem-valósult, széttört családhoz, ahol soha nem játszhattam a soha meg nem született unokatestvéreimmel. Az apám soha nem kérhette ki bátyja tanácsát. Azt mesélte, hogy Marci bácsi hasonlított leginkább a nagyapámra: hallgatag volt, bölcs és jóképű.
Azt azonban soha nem mondta senki, hogy hős lett volna. Nem. Ő is és az apja is áldozatok voltak, mint a családjuk is, a hatalom áldozatai. Még ahhoz sem volt joguk, hogy eldöntsék, feláldozzák-e az életüket. A hatalom döntött.
S azok a családok, akik ebben az értelmetlen csatározásban elvesztették kedveseiket, azoknak teljesen mindegy volt, hogy ki melyik oldalon állt és mit képviselt, ki lesz hős és ki lesz a vesztes.
Azonban azok az idők véget értek, és senki sem akart többé emlékezni a bombázásokra és az éhezésre, arra, amikor kukoricát ettek kukoricával.
De voltak utóhatásai is a világháborúknak. Én még emlékszem a hatvanas években a légó gyakorlatokra.
Felhangzottak a szirénák és a hangosbemondón keresztül felszólítottak, hogy készüljünk fel a támadásra. A rollót leengedtük, a férfiak beöltöztek katonai ruhájukba és elmentek gyakorlatozni.
Akkor nem vettem ezt komolyan. Később is szovjet tankokat is csak akkor láttam, amikor Esztergom felé utaztam. Nekem soha nem kellett félelemben élnem, tartanom attól, hogy az életemre törnek.
Ennek ellenére akkor, amikor ezt először megírtam, néhány helikopter alacsonyan repült fel és alá, hatalmas zajjal. Itt történt, Ottawában. Az ablakok beleremegtek, s én hirtelen megdermedtem, és jelenleg a világban folyó értelmetlen harcokra gondoltam, a szomszédaimra, akik a mostani konfliktusok elől menekültek.
Én 1984 augusztusában Kanadát választottam, a gyermekeimet is ide hoztam vissza. Leginkább azért, hogy a három fiamat senki ne kényszeríthesse arra, hogy háborúban szolgáljanak.
A veteránok napja, Márton nap, november 11-e. Az én három Mártonom közül az első kettő részt kellett, hogy vegyen az első két világháborúban. Most itt van az én harmadik Mártonom. Mindannyiunk felelőssége, hogy őt és társait ne érintse meg a háború szele sem, és ebben az értelemben ne legyen ő a harmadik a harmadikban…
Ezzel a gondolattal mostmár én is büszkén kitűzöm a piros pipacsot a kabátomra.
Petényi Judit
Author: Petényi Judit
Kanada fővárosában, Ottawában élek. Tanítónak tanultam, aztán tanár lettem. Foglalkoztam óvodás korúaktól kezdve felnőttekig, de egy valamit soha nem tudtam meg: hogyan lehet valakit megtanítani valamire, ha az nem akarja. Ezért már hivatásom kezdete óta 'paidagógosz' példájából annak segítek, azt vezetem, aki tanulni, tapasztalni akar. Kanadai hivatásom viszont megtanított arra, hogy az emberek mellett az üzleti érdekeket is egyensúlyban tartsam. S ez az, ami nagyon nehéz, mert ami értékes, annak nincs anyagi megbecsülése, ami pedig felületes, azt sokszorosan megfizetik.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:33 de.
Köszönet. Szép és tiszta gondolatok.
11:09 de.
apam 1914-ben a pecsi 19-ik nepfolkelo gyalogezredben szolgalt.
11:11 de.
http://www.mint.ca/store/acquisitioncoins/coin-prod3090135?lang=en_CA&rcmeid=Agency_Social_FacebookCTW_videoV1_CCCP_Vimy_
11:35 de.
http://www.legion.ca/remembrance/the-poppy/history-of-the-poppy
12:01 du.
Nem egeszen igy volt a tortenelem, ahogy Petenyi Judit lefesti. T.i. Minden orszagban, mind Magyarorszagon ha egy fiu betolti a 18 evet besorozzak katonanak, van ahol csak egy evre, de van olyan, hogy 3 evre. Az utobbi Magyarorszgon van. Szerintem, hasznos intezkedes, mert a fiatal ember megtanul egy kis fegyelmet, amire az eletben kesobb szuksege lesz. Kanadaban, van olyan aki a katonai pàlyat valassza karrierul. A fenti szokasokhoz nem kell haboru. Viszont, ha haboru van valahol, vagy a hazajaban es katona, koteles harcolnia. Kanadai katonak, napokban is harcolnak: Afganisztanban, Iraqban, beketarto csapatok vannak kulonbozo helyeken a vilagban. A napokban halt meg nehany ilyen valahol harcolva..
12:09 du.
1918 ev 11-ik honap, 11-ik napjanak a 11-ik orajaban a fegyverek nemulasat velte a Armistice egyezmeny az egymast tomeg-gyilkolo hadak vezetoi. Az volt nevezve, s igen tevesen, a haboru veget vetni minden haboruknak. Nem csak az az elkepzeles teljesen teves volt, hanem mondhatnank, hogy az volt a haboru amely utat nyitott a vegtelen haboruknak.
Sajnos az emberiseg nem kepes kegyetlen, pusztito gonoszasagai nelkul elni. Persze, a haboruk mindeg masok vetkei. Soha, senki nem valalna feleloseget, sem a kepesseget belatni, hogy az emberiseg a hulla-hegyek oriasin kivul semmit nem er el verontasaival. Sot meg az „ego”-jukat sem elegiti az ki.
Mert HABORU, az emberiseg minden onzo buneinek az osszesegei. A celzatos, terevezett tomeges pusztitasok es tomeg-gyilkossagok jovahagyott sot megszentelt tettei.
Semmi mas eloleny ezen a foldon nem kovet hasonlokat. Meg a legveresebb ragadozok sem pusztitjak sajat fajaikat mint az emberi leny.
S csupan az emberi lenyek, a fejlodott, civilizalt emlos leny, amely az osszes eleolenyek folotti szellemi es fizikai kepessegeket bizonyit. Sajnos, embertarsai elleni tetteiben is a legkegyetlenebb modon gyakorolja azt megallas nelkul. Igen, manapsag is az emberiseg elso elfoglaltsaga az embertarsai elleni uszitasok ,lasd a vilgaszerti politikai ragalmakat, gyuloleteket. Mind az a veresebb haborukra valo felkeszultsegeket mutatja.
Ms. Petenyi kivalloan es erdekeltseget kivalto modon mutatta -be csaladjanak a szenvedeseit azon ket vilag haborukban. Nem sokan mondhatna, hogy csaladjaik nem szenvedetek hasonlokat. Igazan orvendetes olvasni egy oszinte ismerteteseket egy csalad esetenek a szenvedeseit, ami valoban abrazolja az egesz emberiseg parhuzamos korulmenyeit a vilagszerti ellenzekeskedesek es verontasok altal okozott kovetkezmenyeit.
Happy Memorial day,
Happy Veterans day,
Happy Armistice day ,to everybody !
12:10 du.
In Flanders Fields
In Flanders fields the poppies blow
Between the crosses, row on row,
That mark our place; and in the sky
The larks, still bravely singing, fly
Scarce heard amid the guns below.
We are the Dead. Short days ago
We lived, felt dawn, saw sunset glow,
Loved and were loved, and now we lie
In Flanders fields.
Take up our quarrel with the foe:
To you from failing hands we throw
The torch; be yours to hold it high.
If ye break faith with us who die
We shall not sleep, though poppies grow
In Flanders fields.
Lieutenant-Colonel John McCrae
~ May 3, 1915
12:49 du.
Szerencsére ma már nincs sorozás Magyarországon, nincsenek értelmetlenül elpazarolt évek. Ezzel megszűnt a kopaszok (újoncok) szopatása, csak az lesz szerződéses katona jó fizetésért, aki erre önként vállalkozik.
Egy fiatalnak arra van ma szüksége, hogy megtanuljon erélyesen fellépni a hatalmukkal visszaélőkkel szemben, hogy megvédje a gyengéket, s ha kell, önként fegyverrel harcoljon a fegyveres agresszorokkal szemben.
1:41 du.
Figyelő tájékozódnod kéne mielőtt előadást tartasz.
3 évre csak az ötvenes években hívták be a pácienseket katonának, aztán a hetvenes években már csak kettő év lett.Utóbb 1 év.Végül a rendszerváltozás idején eltörölték a sorkatonai kötelező szolgálatot.
1:42 du.
Drizari :
Ne aggódj már többször volt róla szó FIDESZ berkekben hogy ismét be kéne vezetni a sorozást.
2:33 du.
Jaj, Figyelő! Butaságokat beszélsz. Magyarországon a kilencvenes évek óta nincs sorkatonaság, sorozás, csak hivatásos katonák vannak, fizetésért tanulják a szakmát. A hatvanas évektől meg nem három év volt a sorkatonaság, hanem 24 hónap -, kivéve a határőrséghez sorozottakat, akik a Belügyminisztériumhoz tartoztak, és 27 hónap volt a szolgálati idejük.
Ma is vannak magyar hivatásos katonák a világban – nemzetközi kontingensek részeként,főként békefenntartó, építő szerepben.Reméljük, még sokáig így marad…
2:52 du.
A „Sorozas” vitazoinak;
A katonakotelezetseg, ill. sorozas (nem Soros ur-ra hivatkozva!!!) az elfogadhato, hogy minden fiatal ferfit kb.6 honapos kikewpzesre kotelezni, mint van pl. Swajc eseten.
Figyelo meglatasa korrect, hogy az embert teremt a fiukbol.
Fegyelemzetteb polgarok, felelosegteljesebb polgarok, dolgozok, dolgoztatok, ferjek, apak lesznek annak segitsegevel.
DE NEM a haborukban resztvenni. Az nem tortenik Swajc eseten mar kb. 400 eve. Bekes es bekeszereto lakossag nem hajlando engedni vezetoiket hogy nemzetuket verontasokba keverjek.
S az onvedelem elve, jogosan elfogadhato.
A problema nem a sorozott katonakkal volt, ill. van, hanem a vezetoseg, fokent a politikusok,ugyvedek, burokratak, stb.
Azok felelosek mind a tomeges es szervezett verontasokert.
4:34 du.
Geyza, ;n csak arrol tudok beszelni, amit ismerek. Az otvenes evekben jotte el.
4:59 du.
És a sorOSozást már be is vezették…
5:16 du.
A sorkatonaság – a kötelező katonai szolgálat békeidőben – 2004. november 3-án szűnt meg.
(Némely Fidesz-potentátok, egyes Havas Henrikek még manapság is vissza-visszasírják; … )
6:00 du.
Kedves Petényi Judit, kitűnő cikk.
Hozzáadnám, akárhogyan is erőlködünk szépítgeni ma a “Két Világháború Hőseinek” tragikus történelmét, a tény az, hogy ez idők szörnyűségeinek még ma is isszuk a keserű levét !
Igen, bizony még ma is ! Esztelen, felelőtlen döntéseknek hosszú lejáratú, kellemetlen következményei vannak !
Ugye, jobban meg kellett volna gondolnunk.
3:37 de.
izraelben KOTELEZOaszolgalat kivetel nelkul mindenkinek. fikunak 3 ev minimum a lanyoknak 2 ev minimum.
nem veletlen hogy evente -/haszukseges/-azonnal mozgosithato 90000 reservist.
5:39 de.
Figyelő:
Kérdezzen drága hölgy, kérdezzen ! Majd mondom a frankót !
6:00 de.
Bendeguz:
Svájc azért egy kicsit más ország mint Árvalányhajland.
Sorolom :
1: Még Hitler sem támadta meg mert kiszámolták hogy kb 50 hadosztály kéne az elfoglalásához, annyija meg éppen nem volt feleslegben.
2: A svájciak elkötelezett hívei a hazájuknak, nemzetiségtől függetlenül. Ellentétben a Tejjel Mézzel folyó Dunatisza közén élőkkel.
3: A svájci haderő mindig mindenből a legmodernebbet kapja.
Nem úgy mint a magyar, akiknek Afganisztánban is az amerikaiaktól kellett kisírni a járműveket és a 40 éves orosz géppuskák időnként beragadnak.
4: A svájci katoná, ha eltávozásra megy , nem az az első dolga hogy átöltözök civilbe mert szégyelli az ócska göncöt amit az Államtól kapott. Büszke az egyenruhájára.
5: Svájcban MINDEN ÉVBEN két vagy három hétre mindenkinek be kell vonulni katonai szolgálatra.Ilyenkor automatikusan felfüggesztődik minden munkahelyi vagy üzleti kapcsolat és ezt a svájci társadalom a legmesszebbmenőkig akceptálja.Hisz mindenkit behívnak évente.
6: És végül:Svájcban mindenki otthon tartja a hadfelszerelését, a fegyvereivel együtt meg a hozzávaló lőszert is.
Szóval…militáns egy társaság .Ellentétben a hazai szarházi menetelgető SS és nyilas utánzó söpredékkel.Akiknek az elődei szépen megfutottak annó az oroszok elől.
Egy érdekes dolog : Svájcban a kocsmába nem lehet bevinni lőfegyvert. A saját szememmel láttam mikor egy raj a kiképzés után betért egy kori sörre, az ajtóban letámasztották a gépkarabélyokat. Egy srác vigyázott rá odakinnt.
7:00 de.
Magyarországon ismeretlen a cikkben említett „Megemlékezés napja”.
A wikipédia szerint ez egy ünnep a győztes antant országokban, és Fegyverszünet napjának is hívják. Ugyanis 1917. november 11-én ért véget az 1. v.háború a nyugati fronton (Nyugat-Európában). Ti. a németek és a nyugati antant hatalmak között.
Az Osztrák-Magyar Monarchia már hamarabb fegyverszünetet kötött az antanttal. November 3-án Padovában írták alá Ausztria-Magyarországgal a fegyverletételt.
Magyarország számára a november 13-ai belgrádi egyezményben jelölték ki a győztesek a megszállási övezetüket, ti. Pécset és Szegedet is elfoglalták a francia csapatok.
7:13 de.
Magyarországon ma már a diákok számára köztudomású, de talán a t. szerző még nem tanulta a szocialista rendszer iskolájában.
Magyarország (a magyar politikai vezetés) semmilyen formában nem óhajtott belépni az 1. v.háborúba, sőt Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte azt. Csakhogy Magyarországnak nem volt önálló hadügy-, pénzügy- és külügyminisztériuma. Közös hadserege volt Ausztriával, k.u.k. jelzéssel. A hadba lépést Ferenc József és a bécsi vezérkar határozta el. Többek között Conrad vezérkari főnök.
Az 1. v.háborúért sokáig a németeket hibáztatta a győztesek közvéleménye. Manapság azt tartják a történészek, hogy az összes európai nagyhatalom döntései közösen vezettek a háború kirobbantásáig.
Lsd. erről C. Clark Alvajárók c. könyvét.
Akit érdekel a rendszerváltás utáni, demokratikus magyar rendszer új történelemképe, annak különböző ismeretterjesztő sorozatok állnak rendelkezésére. Ezt azért indították a könyvkiadók és a történészek, hogy akik régen jártak iskolába vagy csak a szocialista történelemképet ismerik, azoknak segítsenek. Ugyanis a mai történettudomány álláspontja nem ugyanaz, mint amit a marxista ideológusok megalkottak és terjesztettek.
Ez a sorozat könyvtárakban is elérhető, és sorba rakva a könyveket a Feszty-körkép rajzolódik ki a polcunkon.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9nete_(k%C3%B6nyvsorozat,_2009)
7:31 de.
A 2. v.háborúban meg lehet nevezni a jó és a rossz oldalt, de akkor említsük meg, hogy a Párizs környéki békéért ki is viseli a felelősséget? Nem inkább azok a győztes országok, akik teljes (értsd: teljes) gazdasági megsemmisítésére törekedtek a legyőzött ellenfélnek?
Hitler azért tudta belevinni a németeket a háborúba, mert a németeket ért sérelmekre hivatkozott állandóan!
Szerintem jobb lett volna, ha a t. szerző megmarad a családi emlékek érdekes leírásánál! Nagyon kár volt ebbe a botcsinálta történészkedésbe belemenni, és ítélkezni a vesztes országok fölött, főleg hogy ő is eredetileg egy vesztes országból származik! Bár azt megértem, hogy kedveskedni akar a befogadó országának, de azért nem kéne közben sértegetni másokat.
Különben a győztes európai országoknak is ez egy pürrhoszi győzelem volt. Az USA jött ki győztesen mindkét európai háborúból. Európa elvesztette gazdasági elsőségét, politikai hatalmát és gyarmatait a 2. v.háború végére.
7:36 de.
1918 11.11. 11uhr………….waffen still stand.
7:49 de.
Még meg kell említeni, hogy Magyarországon a két világháború között az 1930-as évektől kezdve megjelent egy új hatalmi tényező, a katonai elit.
Ugyanis Gömbös Gyula miniszterelnök megfiatalította a hadsereget (és a közigazgatást), de ezzel sajnálatosan szélsőjobb érzelmű tisztek kerültek a vezérkarba. Ők voltak az ún. elveszett nemzedék tagjai, akik nehezen találták a helyüket a véres előző háború után, ezért a fasiszta eszmék iránt vonzódtak (rend és fegyelem).
Ennek a katonai elitnek egy része felülbírálta a politikai vezetést, amely inkább konzervatív volt, nem feltétlen németbarát, és a békés revízió híve. De nemcsak a miniszterelnököt bírálták egyes tisztek, hanem Horthy kormányzó parancsait is semmibe vették vagy igyekeztek kijátszani. 1938-tól a németbarátság hívei voltak, és még a kormányzót is gyalázták (pl. felesége származása miatt).
Sajnos az 1944-es kiugrást is meghiúsította egyes tisztek ellenszegülése vagy határozatlansága, és ezzel fél évre meghosszabbították a magyarok háborús szenvedéseit.
http://www.origo.hu/tudomany/20170930-szemtanuja-volt-tragikus-nap-pillanatainak-a-kiugrasi-kiserlet-osszeomlasanak.html
8:13 de.
„Őket más országokba hajtották harcolni.”
Örök vita tárgya marad, hogy Magyarország minek lépett be a 2. v.háborúba?
Természetesen a bölcsek köve nincs az én zsebemben sem, de fontos tényeket elfelejtenek megemlíteni a vita résztvevői.
1. Európában (Angliát és Oroszországot kivéve) német teljhatalom volt 1941-ben.
2. 1941. júniusában mindenki német villámháborúra készült Moszkva ellen.
3. A magyar közvélemény nem volt tisztában azzal, hogy Hitler milyen háborúra készül a keleti fronton.
És végül: a térségben a lengyelek ellenálltak a németeknek, a szerbeket és a cseheket megszállta a német haderő. A szlovákok, románok szövetségben voltak a némettel, mint a magyarok.
Ezek az országok a 2. v.háború után mind szovjet megszállás alá kerültek, tehát ugyanazt kapták jutalmul, mint büntetésül.
A különbség abban van, hogy néhány országot a csatlósok, míg másokat az áldozatok között említenek. Pl. az osztrákok és románoknak nagyon jó a sajtójuk, pláne a lengyeleknek. Magyarországnak a térségben egyedülállóan súlyosan kell viselni a zsidóüldözések súlyát, ami teljesen igazságtalan dolog a többi hasonló ország ismeretében.
8:35 de.
Mondjatok csak egy olyan háborút ami nép érdeket szolgált (oldalaktól függetlenül).
8:54 de.
PITYI PALKO saoraira;
Igen, meg KELLETT VOLNA gondolniuk.
De miert nem gondolnak ma a jovore ?
Ha a jovoben azt ohajtana megnem tortenni, azt ma szukseges eldonteni !
De meg a smelegesseg otletet is maguk elesen ellenzik.
Tahat az egyedulli ut,a mult utja. Pont azt kovetik ma is.
10:05 de.
Nagy Gyula : Izráel összes háborúja például. De van még pár.
11:27 de.
Kedves Hazai Lámpa!
Min mehet keresztül, hogy egyszerre öt hozzászólással kellett mindegyikünket kiigazítania, hosszabb terjedelemben, mint maga a cikk.
Tisztában vagyok azzal, hogy száz év alatt vagy ötször írták át a történelmet Magyarországon, minden generáció más dózist és összetételt kapott. Ez nem jelenti azt, hogy a mai Fideszes irányzatú változat a végleges igazság.
Én három gyermekemet tanítottam a történelemre, mégpedig az elmúlt 15 évben, itt Kanadában, de nem kizárólagosan a magyar központúan, vagy ha tetszik itt nem Kanada központúan. A történelmet csak globálisan lehet megérteni, akkor is, ha a 3000 vagy 10 000 évvel ezelőttivel foglalkozunk.
Ez a cikk nem történelmi hűségre épült, mert ilyen egyelőre nincs, ami a két világháburút illeti. Még 100 év sem telt el és még mindig az érdekek diktálják a tankönyveket. Az pedig engem nem érdekel.
Én a fiaimat kritikus és globális gondolkodásra tanítottam, ami a mai Magyarországon bizony büntetendő cselekmény.
Én kimondottan háború ellenes vagyok és humanista. Úgyhogy nem hiszem, hogy a 20. század eleji félfeudális vezetés jótékony szándékairól meg tudna győzni.
12:15 du.
HAZAI LAMPA soraira;
1. Az Armistic eseten teved. Az 1918 Nov 110e volt.
19170ben elvtarsai megsemmisitettek oroszorszagban a Szcialista kormenyt.
2. Tisza szobelileg nem tamogatta a haborut Szerbia ellen.
De az teljesen jelentektelen volt. A haduzenet megtortent !
3., Az orszag belekveredet a masodik V.H.-ban mert csat;lossagba lepet Hitlerel 1940-ben.
4. A haboru eredmenyeiert csupan az „agresszive” nemzetek voltak a felelosek. A vesztesnek semmi joga, legalabb is a korulmenyek kozott meg panaszra sem. Az a valosag, tisztesseges es erkolcsos is lenne az vagy nem.
Azert a leg jobb pelda NE UGORJ BELE HABORUKBA !
Minden haboruknak van kovetkewzmenyei is.
Csupan a bolond nem kepes sem hajlando emlekszni arra.
5. Politikusok, burokratak, ugyvedek, stb. mindeg a sajat azonnali erdekeiket kepviselik, nem a tomegek hosszutavu erdekeitket.
6. Maguk ma is es mindeg a multata siratjak. De a jovore soha nem hajlandok gondolni. Igazi sovinisztik rovidlatok !
12:24 du.
Geyza
2017 november 10
10:05 de.
„Nektek adom Kánaánt, de ahhoz, h birtokba tudjátok venni, ki kell irtanotok a Kánaánitákat.”
Tárgyalás a Kánaánitákkal és körülmetéltetés.
Mikor a Kánaániták a sebláztól legyengültek, akkor jött a vérengzés.
És még hosszasan sorolhatnám.
12:31 du.
Ms.PETENYI es HAZAI LAMPA vitajara;
Sajnos abban igaza van hogy a tortenelem mindeg a sikeresebb, a hatalmon levok velemenyei alapjan van jelentve a tomegek szamara.
Az ellen mi csupa mindannak a visszautasitasaira szukseges reagalni.
Valahogy kerdore vennem azomban, hogy ma ottan annak elismerese „kotelezo” lenne.
LAMPA egyenisege „tudasat” csillogtatni allitatasaival.
Abbol az olvasonak csupan le kell vonni a valokat.
Ms.Peteniy kijelentette gyokeres allasponyjat az emberi tomeg-kegyetlensegek ellen. Nok, anyak mindeg kozelebb alnak abban az emberi elet ertekelesen.
Ferfiak inkabb az egoik altal serkentve. Azert jelentkeznek fegyvert fogni embertrasaik ellen es onkentesen haboruskodni.
Talan vadolhatnank azert a testosteronjainkat;))
1:22 du.
Judit Petenyi
2017 november 10
11:27 de.
Nyugodtan beszélhet egyes szám első személyben! Nem „mindenkit” javítottam ki, hanem a cikk téves vagy elfogult értesüléseit.
Ami a kommentjét illeti:
1. Nem mondtam semmit arról, hogy mi a Fidesz történelemképe. Én az elmúlt 30 év elfogadott történelem szemléletéről beszéltem (jobb és baloldaliak által elfogadott). Nem tudom érti-e, hogy van különbség a két megfogalmazás között?
2. Miközben a magyar történelemről írtam, megemlítettem, hogy mi volt a hatása a háborúknak Európában és USA-ban. Ehhez képest maga ájult tisztelettel adózik a kanadai hősök emlékének, míg mindenki mást hülye „megvezetett birkának” állít be.
3. Hogy a túróba jön ide a dualizmus kori magyar vezetés? Én Tisza Istvánról írtam, aki 1914-ben miniszterelnök volt, és ki akart maradni a háborúból. Tök mindegy, hogy feudális volt egészen vagy félig, a lényeg, hogy háborúellenes volt (legalábbis abban a helyzetben).
A háború sajnos nem kívánságműsor, nem az vesz benne részt, aki akar. Az elmúlt két nagy háborúba vélt vagy valós érdekek sodorták bele az országokat.
Azért volt utána béke sokáig, mert kialakult a kétpólusú világrend az USA és a SZU vezetésével, és egyiknek se volt érdeke egy nagy háború kirobbantása (voltak kisebb háborúk).
1:25 du.
Kedves Judit Petenyi,
helyes módszert választottál gyermekeid tanításához, minden esélyük megvan ahhoz, hogy eligazodjanak a világ dolgaiban és kitudják választani a helyes utat.
A tűzvonalban harcoló katona mindig áldozat, bármilyen hősiesen is helytáll hadászati szemszögből nézve. Egy-egy hadműveleti tervnél mindig számítanak katonaveszteséget és haditechnikai veszteséget is. Ezt mérlegelve küldik aztán halálba a számított veszteséget, ami érdekes módon hozzávetőleg pontos.
Egyik rokonunk viszont 24 évesen a veszteségszámításon felül vált veszteséggé sokadmagával. Ugyanis senki nem számolt akkora ellencsapásos támadással, ami bekövetkezett a Donnál.
1:56 du.
Judit Petenyi
2017 november 10
11:27 de.
Egyben igazad van, mindig a kor diktalja a „tortenelmet”!
MIvel, mar jo 0reg vagyok nehany tortenelmi kort megertem.
Magyarorszagon, kezdve a Horthy kor, naci kor, kommunista kor (mindketto diktatorsip) es ” a magyar rendszer valtast”.
Mindegyik kornak mas es mas a „tortenelmi” emleke.
Csak attol fuggoen, hogy csaladja es az illeto , melyik korban szenvedett!
2:02 du.
Judit Petenyi
2017 november 10
11:27 de.
„önkénteseik 1914 óta folyamatosan és odaadóan harcolnak azért, hogy visszaállítsák a békét, megvédjék a demokráciát, az emberi jogokat és nemzeteket szabadítsanak fel.”
Nekem semmi bajom a kanadaiakkal, de árulja már el kedves Judit, hogy 1918 után miért nem tört ki a béke, boldogság és demokrácia Kelet-Európában, ha a drága kanadai baráti hadsereg annyira harcolt érte?
Legalább 10 országban a legkeményebb diktatúra tört ki a Brit Birodalom bábáskodása mellett 1918 és 1938 között. A további segítséget köszönjük, de nem kérjük. Inkább mi építenénk ki a saját demokráciánkat, mert az import termékkel sajnos rossz tapasztalatunk van. Viktorka is Önöknél (briteknél) tanulta a demokráciát, na olyan is lett!!
„Ez a cikk nem történelmi hűségre épült, mert ilyen egyelőre nincs”
100 év elteltével azért eljutottunk odáig, hogy nem a győztesek írják a történelmet. Mit gondol Maga, az Európai Unió miért jött létre? Talán azért, mert Nyugat-Európa belátta, hogy a németekre (és a többiekre) is szükségük van.
Erre kéne emlékezni a 100 éves évfordulón, erre, hogy kibékültek a németek és a franciák.
Sajnálatos, hogy ehhez két háború kellett, hogy a győztes hatalmak rájöjjenek, hogy egységben az erő, a németekkel nem versengeni kell, hanem összefogni.
Vagy ahogy Thatcher asszony mondta Kohl kancellárnak Németország újraegyesítésekor: „Magukat már kétszer legyőztük, és már megint itt vannak”?
3:06 du.
Érdekesség.
Németországban gyásznapot tartanak a katonák emlékére. Magyarországon a szocializmusban a Hősök napját betiltották (nem ünnepelték), illetve nem volt köztudomású, hogy ilyen nap létezett.
http://nagyhaboru.blog.hu/2011/11/11/az_emlekezes_napja_2
4:12 du.
„E sorok írója azt gondolja, hogy vesztes és győztes oldalon egyaránt vannak hősök. Nyilván nehéz a hősiesség értékelése egy olyan háborúban, amelyet eleve bűnös célokért indítanak. Az viszont biztos, hogy azok, akik a Don-kanyarból hazajutottak, csak azért juthattak haza, mert bajtársaik vagy épp ők maguk (de leginkább mások) akkor is kitartottak, amikor az már teljesen reménytelennek tűnt. A korabeli dokumentumok mellett az 1990 után megjelent visszaemlékezések is ugyanazt igazolják vissza: az első vonalban küzdők csak akkor hagyták el állásaikat, amikor lőszerük elfogyott. Az első vonalból megmenekültek száma minimális, a túlélők háromnegyede a mögöttes területeken állomásozó csapatok sorából került ki.”
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/
5:20 du.
hazai lámpa
2017 november 10
7:00 de.
Bocsánat, elírtam.
1918 novemberben történt a fegyverszüneti szerződések aláírása.
5:21 du.
hazai lámpa abban az egészen különleges időszakban járt iskolába, amikor a legvalódibb történelmet tanították, amit csak lehetséges… Ezért ő a lámpa, aki mindnyájunkra szigorúan rávilágít, de különösen azokra a nőkre, akik cikket merészelnek írni a KMH-ba.
Szóval: resszkessetek, egerek!!!!!
5:30 du.
Bendeguz79
2017 november 10
12:15 du.
Ez a nagyképű amerikai stílus, amit itt előadsz, nagyon ellenszenves.
Én nem tudom, milyen nemzetiségű vagy, de biztos hogy nem vagy magyar, sem európai!
Ha az lennél, akkor nem írnál ilyeneket, hogy csak a vesztes országok tehetnek a háborúról, mert agresszívak voltak! Mert az angolok meg franciák ártatlan báránykák voltak, ugye?
Thatcher asszony nyíltan megmondta Kohlnak, hogy fél a németek megerősödésétől! Ha 1980-ban féltékenyek voltak az angolok, ez mennyire inkább így lehetett 1914-ben!
Németország volt az akkori világ második ipari nagyhatalma az USA után (1914-ben).
5:40 du.
Drága Hazai Lámpa!
Olyanokat olvas bele az írásaimba, hogy teljesen megsajnálom, mert bizony nagyon sok frusztrációt halmozhatott fel az elmúlt idők során.
Tehát nem fogok többé reagálni a kötözködésére. Most csak annyit mondok, hogy 33 évvel ezelőtt Kanada befogadott, én ide tartozom. Nem írhatok sem Franciaországról, sem az oroszokról, ha nem bánja.
Én jogosan a mostani hazámról írtam és a családomról. Azt látom, hogy magának is én testesítem meg az összes képzelt ellenfelét.
Sok szerencsét!
5:54 du.
Drizari
2017 november 10
1:25 du.
„A tűzvonalban harcoló katona mindig áldozat, bármilyen hősiesen is helytáll hadászati szemszögből nézve.”
Ilyen alapon az a dolgozó családapa is áldozat lenne, aki erőn felül mindent megtesz azért, hogy a családja asztalára kenyeret tegyen. Apám egyik kedves története, hogy gyerekkorában volt, hogy nem volt pénz a házaknál, és hirtelen kellett például gyógyszerre. Ilyenkor a papa (neki Apuka) és más családapák is a faluban megpakolták a lovas kocsit szalmával, és bevitték a városba a Széna piacra. Ilyen kis pénzért is megtették a hosszú utat a több órányira lévő városba.
Szerintem az ilyen emberek inkább hősök.
A Don-kanyarban harcoló katonáknál is megfigyelhető, hogy tették a dolgukat, és igyekeztek helytállni. Ebben hasonlítanak a szülőre, aki áldozatot hoz a gyerekéért. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy helyeselném a háborút vagy a tengelyhatalmak céljait. De sajnos nem kívánságműsor, és amíg az országok a háborút megoldásnak tartják az érdekeik védelmére, addig lesznek háborúk.
6:01 du.
Drizari
2017 november 10
1:25 du.
„helyes módszert választottál gyermekeid tanításához, minden esélyük megvan ahhoz, hogy eligazodjanak a világ dolgaiban”
Ajánlom neked és Juditnak, hogy legközelebb a vakbélműtétet is saját magatok oldjátok meg, esetleg ráolvasással és füstöléssel! Hiszen az orvosok közt is van gazember, akiben nem lehet megbízni.
A történettudománynak valóban vannak buktatói, de azért annál komolyabb tudomány, mint hogy sarlatánokra bízzuk! Nem kell mindent vakon elhinni, de azért nem hiszem, hogy az átlagembernek van ideje poros irattárakban tölteni az idejét. A történész meg azzal foglalkozik, hogy átnézi a korabeli számadásokat, hogy pl. az angol világbirodalom miért roppant meg, miért kezdtek félni a német konkurenciától stb? Ilyen okok vezethetnek egy háborúhoz.
11:36 du.
hazai lámpa
2017 november 10
2:02 du.
Judit Petenyi
2017 november 10
11:27 de.
Kedves lampa, ezt a fenti beirast Juditnak cimezted, de nem ertek vele egyet.
Abban igazad lenne, hogy a haborukat, nem a magyarok kezdemenyeztek es valoban a poltikia helyzetuk miatt kerrultek bele. Az elsonel a Monarhia miatt, a masodiknal meg a nemetek uralma miatt. Sajnos mi szovetsegesi voltunk a nemeteknek, mint a tobbi Kozep europai orszag. Nemet Megszallas alatt voltunk a masodiknal es a kormanyunkban is olyan vezetok voltak, kiket a nemetek akartak.
Viszont tanuja vagyok annak, hogy a II.V.haboru alatt Horthy ki akart lepni es egy levelet kuldott Moszkvaba errol. Sajnos, ez soha nem ert oda. Onnan tudom, hogy aki a levelet vitte, csaladi barat volt es konyve is van errol az esertrol.
Viszont Judit nem a kanadai haborurol irt, mert az gyakorlatilag nem vett sokat reszt benne, csak az elsoben. MIkor az USA vegul belepett a II.Vhaboruba, talan akkor kuldott katonasagot, mivel mi angol fenhatosag alatt vagyunk.
A mostani kiralyno is Kanada kiralynoje…
3:07 de.
Nagy Gyula
marhasagot irt………….megint. nem eloszor.
a kana-iakkal nem voltak kulonosebb harcok. yehohsue egyszeruen bevonult oda komoly sereggel. a kana-I vezetok ezt latva kapitulaltak a zsido tobbszzoros tulero elott HARC NELKUL.
eleg volt odaa frigylada jelenlete ami onmagaban pankiot keltett mindenkiben latva mi tortent yericho falai elott.
3:33 de.
Gejza/Bendegúz
Most meg én mondom, hogy nem egészen így van az…
Megpróbálom pár mondatban összefoglalni.
A svájci békés álomvilág titka és gyökere korántsem sőt, egyáltalán nem a nehezen megközelíthető természeti környezet és földrajzi fekvés, de méginkább nem a svájci nép öntudatosan óraműszerűen preciziós hazaszeretete. (Gejza Te se dőlj be ennek hitlerista dajkamesének „hadosztályokról”, meg hegyekről. Uggyanmá… A hitleri hadigépezet előtt akkoriban nem létezett akadály. Svájcot pár óra alatt lerohanhatták volna, de hülyék lettek volna a saját egyéni, kincsekben tezaurált jövendő „boldogulásukat” is kockára tenni… Hisz’ gondolj bele, sok leszármazottjuk még ma is onnan, szívószálon szívja a finom alpesi tőkenektárt – éljen Németo-ban, Costaricában, vagy akár Kanadában…)
Tehát másfelől – a potenciális agressszorok felől – vizsgálva, Svájc azért tudott . t a b u . maradni a legalantasabb, leggaládabb náci, fasisztata, nyilas,stb, békében pedig ugyaneme multinacionális, maffiózó uricsőcselék fegyverei számára, és csak azért kímélték, mert minden megállapodás nélkül is az említett nemzetközi bűnszövetkezetek és azok briganti tagjai, katonái halk tisztelettel sőt, sokatmondó hallgatással tekintettek a bármilyen falnál, vagy szögesdrót kerítésnél többet érő, „haladó” hagyománynak elhazudott, SVÁJCI BANKTITOK intézményére. A náci vezérkartól, don Corleonék sokaságáig az ottani trezorok biztonságába vetett hit, az ő hallgatólagos összekcsintásuk védte Svájc függetlenségét… Még ma is, többekközt az I-II. háborúkban*, és a holokausztban kirabolt, embermilliók vérén és egykori értékeik révén növesztett aranytömbök millió tonnákban mérhető sokasága, dollár és a más keményvaluta billiárdok cementálják a tiszteletreméltó svájci sziklavár oly-nagyrabecsült szilárdságát. – Ki tudja, ha megkapirgálhatnánk, talán még a Szent Grál is ott porosodik [bár oda egy porszem sem juthat be] valamelyik páncélterme mélyén…
És a nép, az „az istenadta [svájci] nép” ? Mint minden szent, akinek maga felé hajlik a keze, mégszép hogy mintafegyelemmel védi ezt az 1-2 évszázad alatt számára szerencsésen alakult (nem kivívott) és az ebből fakadó, mindenegyes állapolgára számára végtelen egyéni lehetőséget, amely egyben egy óriási életszínvonal és személyes biztonság forrása is…
.
* Az I. V.H-ig Svájc a legszegényebb európai országok egyike volt.
.
PS: A nyolcvanas évekig abszolút tabunak minősülő svájci Banktitok Törvényt, csak némileg [néhány nyilvánvaló bűnügy hatására] sikerült kissé meglazítani, mert azt a benne foglalt bűnben fogant kincstömeggel együtt, az e témában többször is megismételt „demokratikus” népszavazások tovább szavatolták és védik még ma is…
8:30 de.
Tisztelt Petényi Judit !
Nagyon-nagyon nehéz témát, próbált a maga családanyai eszközeivel, már-már kilúgozott magyar identitással, a kötelező aktuálpolitizálással,nekünk letenni.
A dolgozata, akár korrekt, is lehetne, Lázár Úr gyomorforgató szövegével összevetve…
Egyik oktatóm, (több magyarul beszélő tanerő, fordul meg az egyetememen, de általában, nem nagyon vesznek tudomást egymásról) azt mondja nekem, „Kisfiam, én itten kanadai vagyok, otthon esetleg magyar !”
Én, mint vendéghallgató, ettől hányok, akár mit csinálok „csak” magyar vagyok…
Ez az oktató, ha kritika éri az angol, vagy a francia tudását, akkor azzal védekezik, hogy Ő magyar…Ezt a hallgatók nagy része nem tudja hova tenni…
Kedves Petényi Judit !
Nagyon jól teszi, hogy gyermekeit nem terheli, a magyar identitás, erőszakolásával, mert ez a hazai lakosság nagy részének a csontjaiba ivódott generációkon keresztül…
– Ebből szabadúlni nem könnyű !
9:42 de.
Cukihara : tartom az 50 hadosztályt.Hazai történészek tollából merítettem.
9:43 de.
Hitler nem mondott le Svájcról csak későbbre halasztotta.
11:42 de.
HAZAI LAMPA Bendeguzhoz cimzett soraira.
„Nagykepu” vagy nem, nem az volt a kerdes.
Hanem hogy ki volt az agresszor?
Ki kezdte a tomeges verontasokat a tervezett hatarozataik alaojan?
Az Austro-Hungary es mogotte a Nemet birodalom.
Hasonloan egy negyed evszazaddal kesobb is.
Persze maganak celzatos amnezsiaja van !
Az agresszor vesztett! Hat ki mast vadolhatonanak mindazert ?
Nemetorszag ipari es gazdasagi korulmenyei ma is a vezeto ok, hogy eroltetve a keletfele valo terjedeset ismet igen jelentos gondokat es ketelkedeseket okoz ugy a nyugat mint a kelet, ill. az oroszok emlekeben.
Ma nem Hitler hadai,hanem a NATO, nemetorszag alatal az orosz hatarain all ismet. nem csoda hogy aggodnak. Van emlekezetuk.
Meg ha katonailag, ma nemetorszag nem is agressziv, de a vilag egyik legnagyobb fegyverzet termeloje es exportalija.
S nemetorszag az Muzulman bevnsorlas oriasi kezdemnyezije es elomozditija, mert szuksegek van az olcso munkerore, s europa lakossaganak keveresevel tarsdalami oszto-eszkozze hasznalhato.
1:24 du.
HAZAI LAMPA kerdesere;
Ne csodalkozzon tovabra, hogy ki vagy mi vagyok.
Bevallom oszinten, hogy a Hold a hazam.
Az nem vicc !
Mivel hogy kadar elvtarsa megvonta ,illetve megtagadta a magyar allampolgarsagomat, en voltam az elso, s talan meg maig is az egyedulli aki hivatalosan kijeletettem jogos tartozasomat es allampolgarsagomat a HOLD-ra.
Azota is mindeg szepen ,boldogan es baratsagoasan mosolyog ream minden Hold-sutese ejszakakon. Igazi baratsagos hely, ahol nem lakanak gyulokodo goromba magyarok !
Na, megelegeszik maga azza;?
2:43 du.
slapaj
2017 november 11
8:30 de.
„Tisztelt Petényi Judit !
Nagyon-nagyon nehéz témát, próbált a maga családanyai eszközeivel, már-már kilúgozott magyar identitással, a kötelező aktuálpolitizálással,nekünk letenni.”
____________________
Slapaj! Kivagy te, mi vagy te, hogy bárkinek a magyar vagy nem magyar identitását „kilugozottnak” mered nevezni? Milyen alapon teszel megjegyzéseket más – személyesen nem is ismert – emberek legbelsőbb érzéseire?
MI EZ A PÖKHENDISÉG a részedről?
3:46 du.
Drizari
2017 november 10
1:25 du.
Biztos vagy az utolsó kijelentésedben?
A ll. világháborúban is volt jópár nagyon valószínűtlenül nagy katonai hibázás is.
A jó statisztikai elemzők ilyenkor azt mondják, nézzük meg más szempontokból is. Mert valószínűleg a hibázások nem hibázások voltak, hanem valamilyen célt beteljesítő jól megfontoltan végrehajtott cselekedetek.
Történelmi tapasztalat, h idegenek télen azon a területen csak bukni tudnak.
A hadsereget pedig hiányos nyári felszereléssel hajtották előre.
Ez csupán egy a nagyon valószínűtlenül nagy hibák közül.
3:54 du.
Nagy Gyula:
Az én olvasatomban Izrael csak 1948 óta létezik.
Meg még a 2000 évvel ezelőtti jópárszáz évet is oda vehetjük.
De az ne feszegessük hogy mikről regél a fáma a Biblia homályába vesző időkkel kapcsolatban.
Mert mingyá elkezdem felemlegetni itten Hunor meg Magor sztoriját a Csodaszarvassal, amit kiirtottak hősiesen.
4:05 du.
barlev
2017 november 11
3:07 de.
A kiindulás az általános élet érdek, ezzel a nép érdek volt.
A Kánaániták aljas fondorlattal való legyilkolása az élet szentségének páros lábbal való megtiprása volt.
Különféle díszletek között a mai napig is ezt látjuk.
Felülről megtervezetten és a végrehajtó hatalmi rendszeren keresztül végrehajtatottan.
Van ahol nagyon, van ahol kevésbé nyilvánvalóan.
4:10 du.
cukihara
2017 november 11
3:33 de.
Az IS elgondolkoztató, h Svájc adja a Vatikán védelmét.
4:22 du.
Geyza
2017 november 11
3:54 du.
Megnézhetjük azt is, h az ott élők feje fölött döntve mit jelöltek ki IL területének és milyen feltételekkel.
Ehhez képest pedig mit tettek, meddig terjeszkedtek.
Ez valós, dokumentált történelem.
Az eredet mesénk pedig asztrál mítoszi alapú eredet mese.
Ugyanabból a mese gyökérből amelyből a zsidóságot is származtatják.
A vörös ló (Ménrót) fiai meglehetősen egyértelműen, a gyártott valósághoz funkcionalitás nevek. Honőr és a Mag funkció.
5:18 du.
Nagy Gyula,
On ugyan nem hozzam szolt,de talan- a sok beszed
helyett-probaljunk rendet teremteni.
Mivel on olyan ” tajekozott”- Kik voltak pontosan
a kanaanitak? A hittitak,a moabitak,a jevusziak,
a filiszteusok- pontosabban on kiket „jelol” ezen
a neven?
Aztan az is erdekes,miert halt meg a zsido Samson?
Ki olte meg Saul kiraly fiat Jonatant?
Ki harcolt David- a pasztorfiu ellen-aki kesobb-
Izrael kiralya lett?
„Kulonfele diszletek kozott-mai napig ezt latjuk”-
irja on.
Csak nem- erre celzott?
https://www.youtube.com/watch?v=P3n5-yG-6dU&lc=z13ozhpoal3fyz3dc22rsxhhtsurgb3bu04
Ha mar on ennyire „ismeri” a Bibliat es a zsido tortenelmet.
Biztosan „hallott” az archeologiai leletekrol is-
amelyek vilagszerte ismertek,de „valakik” nagyon igyekeztek
letagadni oket. Ennek a csimborasszoja az volt,
amikor az UNESCO „megallapitotta”,hogy” a zsido nepnek
nincs semmi kotodese Jeruzsalemhez”.
Hat persze, a Menora- Titus diadaliven Romaban-„ugy repult oda”.
5:45 du.
Meg egy video-kik segitettek a nacikat
a Kozel-Keleten?
6:12 du.
Nagy Gyula :
Nem egészen igy volt.
Javaslom tanulmányozuzad át az 1947-1948 ENSZ döntéseket, hogyan kell megalapítani Izrael Államot és Palesztinát.
ÉS hogy mi történt.
Hogy ki szállta meg a Palesztinának kijelölt területeket, az külön sztori. Ugyanis arab országok voltak azok.
Izrael minden olyan területet kiürít, ahonnan az adott állam kormánya államközi szerződésekkel szavatolja hogy nem éri több támadás.
Igy a Golan fennsíkot nem ürítette ki mert Sziria nem volt hajlandó vele békét kötni. A Palesztin Állam mind a mai napig nincs kikiáltva holott 1948 ban kellett volna. Helyette Egyiptom és Jordánia megtámadta Izraelt és felbujtották az ott élő arabokat hogy hagyják el a harcok színhelyét, majd ha visszatérnek minden az övék lesz…Sok arab nem dőlt ennek be, azok ma izraeli állampolgárok.
Akik elhagyták Izraelt, többé nem térhettek vissza. Ezek lettek a „menekültek” a mai Gáza területén.
Akiket az egész Világnak sajnálni kellett mert el lettek kergetve.
Izrael lassan lassan kiüríti Gázát is , bár semmi biztosítékot nem kap arra nézve hogy nem éri onnan támadás és amit ezért eléggé helytelenítek. A palesztinokkal láthatólag lehetetlenség megegyezni és együttélni velük.
De mindez egyébként kuvvául nem számít.Nem is tom mér magyarázom.
EZ számít :
7:11 du.
Nagy Gyula
2017 november 11
4:22 du.
Szal aszondod jótezsvér, hogya Magőr vót a spermabankos?
7:16 du.
Figyelő
2017 november 10
11:36 du.
Könyörgöm, legalább nézz utána annak, amit kategórikusan kijelentesz…
7:22 du.
hazai lámpa
2017 november 10
3:06 du.
Tájékoztatásul közlöm, hogy a rohattmocsikfujjabelemkijön komenyisták tartották.. A Fegyveres Erők Napjának hívták, és a napja szeptember 29.-e volt. Te, mint történészzseni, könnyedén kitalálhatod, hogy miért azon a napon..
3:10 de.
Almási Alma
2017 november 10
5:21 du.
„hazai lámpa abban az egészen különleges időszakban járt iskolába, amikor a legvalódibb történelmet tanították, amit csak lehetséges…”
Kedves Almácska, ezt benézted nagyon (ezt is). A kilencvenes években, mikor a középiskolába jártam, akkor még nagyon sok balos legenda élt, különösen a 168 óra és a Hócipő-féle médiumok jóvoltából. De a balos történelemtanárok is elég zavarosan tanították a történelmet. Ezért én sokáig hátrányban voltam, ti. van ahol előnyt jelentett volna a történelem korrektebb, modernebb ismerete.
Miután munkába álltam, visszatértem kedvenc hobbimhoz, ti. történelem. Ekkor jelent meg a Kossuth Kiadó és a Metropol sorozata többek közt. Én nem voltam rest, és bizony újratanultam sok mindent a történelemből.
Tehát pont nem igaz rám, hogy szentnek tartanám az iskolában megtanult anyagot. Inkább szeretek több oldalúan tájékozódni.
„Ezért ő a lámpa, aki mindnyájunkra szigorúan rávilágít, de különösen azokra a nőkre, akik cikket merészelnek írni a KMH-ba.”
Nem szoktam nézni, hogy nő vagy férfi írta-e a cikket, mikor kritizálom. Nem kötelező a kommentemet olvasni, de szabad cáfolni az érveimet, ha valamit nem helyesen írok.
Ha meg helyesen írtam, akkor minek gúnyolódni?
3:23 de.
Judit Petenyi
2017 november 10
5:40 du.
„bizony nagyon sok frusztrációt halmozhatott fel az elmúlt idők során.”
Jól látja, a magyarokat meglehetősen frusztrálja, ha azt kell olvasniuk még 100 év múlva is, hogy ők mindig „vesztesek voltak és rossz oldalra álltak”. Miközben ez csak részben igaz, és ráadásul erősíti a káros magyar pesszimizmust, ami elég furcsa egy demokrata tollából.
„Tehát nem fogok többé reagálni a kötözködésére. ”
Nem kötözködtem, csak leírtam a tényeket. Nem az első eset, hogy korrekt tényekre Maga nem válaszolt, pedig nem tudom, mi a sértő abban, ha valaki bizonyítékokra hivatkozik. A magyarok el akarták kerülni a vérontást, és RÉSZBEN a nagyhatalmak hibás döntései vitték bele őket a harcokba. Szerintem ez nagyon fontos megállapítás, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, és FŐLEG a jó példákat kéne a mai magyarok elé állítani (természetesen a rosszat sem elhallgatva)! Én legalábbis így gondolom.
„33 évvel ezelőtt Kanada befogadott, én ide tartozom. Nem írhatok sem Franciaországról, sem az oroszokról, ha nem bánja.”
Sajnálom, de a cikke nem ezt bizonyítja. Különböző jelzők:
„A magyar katonák azonban nem maguktól mentek a háborúba. Őket kérlelhetetlenül besorozták, de nem azért, mert meg kellett védeni a hazát,”
„Őket mint a birkákat terelték, hajtották, idomították, feláldozták és hagyták, hogy lemészárolják őket.”
„Ezek a férfiak olyan országban születtek, ahol a vezetők a rossz oldalt választották, csak a saját érdekeikre gondolva.”
Ezek nagyon súlyos jelzők, ráadásul csak részben igazak. Ha elítéli a magyarokat, akkor az egész szövetségi oldalról is ezt gondolja, amit rólunk leírt. Ha leírta, akkor bizonyítékot is kéne erre írni! És szerintem teljesen jogos, ha egy kommentelő másként tudja, akkor azt jelzi. Én írtam tényeket is, azt nem sikerült megcáfolni, de meg sem próbálta.
3:27 de.
falusi
2017 november 11
7:22 du.
„Tájékoztatásul közlöm, hogy a rohattmocsikfujjabelemkijön komenyisták tartották..”
Kispajtás:), nem szoktam megbélyegzésre használni a kommunista jelzőt. De ha a kommunista korszakról írok, akkor nem tudom kikerülni ezt a jelzőt, akármennyire sérti a te érzékenységedet.
Chris is leírta a moderálási elvekben, hogy akkor nem sértő a bolsevik jelző, ha a történelmi korszakról vagy pártról írunk.
3:42 de.
Nagy Gyula
2017 november 11
4:10 du.
„Az IS elgondolkoztató, h Svájc adja a Vatikán védelmét.”
A svájciakat kitűnő katonának tartották egész Európában a középkor végén/újkor elején! Modern, hatékony harcmodoruk volt (a régi lovagság ellenében), és merész, kegyetlen katonák voltak!
Erről (a helvétekről) még Zrínyi Miklós is megemlékezik a harcászati írásaiban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Morgarteni_csata
4:37 de.
Nagy Gyula
2017 november 11
3:46 du.
„Történelmi tapasztalat, h idegenek télen azon a területen csak bukni tudnak.”
Hitler rendelkezett egy olyan képességgel, hogy szinte hipnotizálta a körülötte lévő embereket. Sok ostoba rendelkezését ezért hajtották végre, és persze időnként egy tisztogatást is végrehajtott az ellenkező tábornokok körében.
1941-ben Németország volt Európa ura (Angliát és Oroszországot kivéve). Mindenki arra számított, hogy a bolsevik, elmaradott hadsereget letarolja egy nyár alatt a Wehrmacht, és a Karácsonyt már Moszkvában ünneplik. 1941-ben a németek Moszkva előtt elakadtak.
1942 tavaszán megszállási feladatokra kérték fel a szövetséges haderőket, ezért nem volt téli felszerelésük (románok, bolgárok, magyarok, olaszok). Illetve a magyar hadiipar csak 1938-ban kezdte meg a hadsereg felszerelését, ugyanis addig a trianoni békeszerződés rendelkezései tiltották nagyobb magyar hadsereg lábra állítását.
1942 tele beköszöntött, és a magyarok még mindig a Donnál voltak. A hátországban rengeteg téli kiegészítő ruházatot összegyűjtöttek, pl. érmelegítőket kötöttek az asszonyok jótékonysági akció keretében. Ezek sajnos nem nagyon jutottak el a Donig a szállítási nehézségek és rossz szervezés miatt.
A katonák „házilag” próbáltak segíteni magukon, pl. szalma, háncscsizma kötése, vagy tüzet raktak, és azon álldogáltak éjszaka.
6:07 de.
Nagy Gyula
2017 november 11
3:46 du.
Abban az egyben igazad van, hogy nem szabad a történéseket kiragadni a környezetből. A 2. magyar hadsereg történetét se lehet a németek és az ellenfél nélkül megírni. Több százezer német, román stb. és orosz katona is elpusztult az urivi áttörésnél.
Az is bebizonyosodott az elmúlt 70 évben, hogy ebben a háborúban egyik oldalon se voltak angyalok vagy ördögök! Nyilván Hitlernek egyéb céljai is voltak a területi annexión túl, sajnálatosan. De ezt nem lehet általánosítani az összes németre sem, ahogy a tengely többi tagjára sem.
Illetve az oroszok se csupa szívjóságból védték a hont, hanem egymást is irtották, és a felszabadítás ürügyén hosszú időre a „baráti” országokban vendégeskedtek.
Az az eszme, hogy a magyarok teljesen kimaradhattak volna a 2. v.háborús szenvedésből, egy teljesen íróasztal mellett, a jó meleg szobában született elképzelés, amit mostanában az ál-demokraták hirdetnek.
Ki lehetett volna maradni a háborús cselekményből, de az meg a német megszállást és a zsidók korábbi elhurcolását vonta volna maga után.
Ha már úgy alakult, hogy beléptünk a háborúba, akkor ezen kár utólag siránkozni (persze nem volt törvényszerű a belépés sem).
Értelmesebb dolog lenne azon vitatkozni, hogy akik a belépést választották, vajon a saját mércéjüknek megfeleltek-e?
Pl. a tisztek között voltak parancsot túlteljesítők, és nem a realitás határozta meg döntéseiket, mikor a partizánvadászattal, a visszavonulással vagy a harci cselekménnyel szembesültek a helyszínen. Tisztelet a kivételnek!
A magyar katonák közt sok volt a földműves, és ők sok nehéz helyzetben jobban föltalálták magukat, mint az „úri gyerekek”. De ettől még örök vita tárgya lesz, hogy a tele raktárak áruját csak a felrobbantott vasútvonalak miatt nem juttatták el a katonákhoz? Lehetett volna-e jobb a logisztika?
http://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/09/19/kigyohus_mumez_es_a_negylabu_katonaszokeveny
Nyugalom megzavarására alkalmas lehet egy kép a linken (egy ló feldolgozása élelmezés céljára).
6:16 de.
Kedves Almási Alma !
Tudom, hogy Pityi Palkó, Geyza, Talalom stb. is elkövet ezt-azt ezen a felületen, de a maguk szinvonalán értik a tutit!
Örülök, hogy tetszett Önnek a pötyögésem, erősen búsulok a miatt, hogy nem érti….
Az általam nagyra becsült P.Judit, nem szorul, fogadatlan prókátorra, együtt, szánakozunk Önön!
6:58 de.
Figyelő
2017 november 10
11:36 du.
A németekről.
A németek itt vannak a kertek alatt, az angolok meg főleg az amcsik a tengeren túl, és le se sz.rják, hogy mi itt Kelet-Európában hogyan élünk vagy halunk.
Az 1. v.háború 100 éve történt, és sokáig volt divat, hogy a győztesek (át)írták a történelmet. Ma már nem tartható, hogy a németek voltak a rosszak, az agresszorok, a békebontók.
Pl. egy angol történész is könyvet írt erről, Alvajárók címmel. Ebből kiderül, hogy az oroszok régi vágyukat akarták megvalósítani, ablakot a Nyugatra, vagyis kijáratot az Északi és a Földközi-tengerre. A Dardanellákhoz a Balkánon vezetett át nekik az út. Sajnálatos, hogy több más nagyhatalom úgy gondolta, hogy nekik joguk van ugyanarra, mint amire az orosz cárságnak.
El lehet ítélni Ausztria-Magyarországot és az Oszmán Birodalmat, hogy miért nem adta át önként az oroszoknak a helyet, csak éppen egy ilyen megállapításnak nincs semmi értelme.
A Brit Birodalom is jogosan védelmezte az uralmát, csak éppen mi alapján jelenti ki, hogy nincs másnak joga hasonló birodalomhoz, pl. a németeknek?
Ez már a múlté. Manapság több pólusú világ van, olyan hatalmakkal, mint USA, EU, Oroszo., Kína, India. Sajnálom, ha egy kanadai nem tudja belátni, hogy nekünk magyaroknak teljesen más a helyzetünk, mint nekik a messzeségben. Szóval nincs mindenben Kanadának igaza, ami az európai helyzetet illeti.
Egy olyan kanadai, aki innen származik, megteheti, hogy fellép az itteniek érdekében. Ha erre nincs bátorsága, akkor elvárható lenne, hogy legalább hallgasson!
Azt nem értem, hogy mi vezet valakit arra, hogy a befogadó országot kritikátlanul ajnározza a származási helye ellenében, és ezt még meg is írja cikkben!
Ezért elismerést nem fog kapni az ottaniaktól, az itthoniakat meg vérig sérti. Két szék között a pad alá esik majd.
7:14 de.
falusi
2017 november 11
7:22 du.
„A Fegyveres Erők Napjának hívták, és a napja szeptember 29.-e volt.”
Nálunk az iskolában pl. egy régi repülőgép volt egyszer ezen a napon az iskolaudvaron, amibe be lehetett ülni.
Ettől még a magyar katonák részvétele a 2. v.háborúban a kényes témák közé tartozott, és az állami ideológusok írták elő, mit lehet gondolni róluk! Pl. az 1970-es évektől csak mint áldozatra volt szabad rájuk gondolni, akiket a gonosz Horthyék kihajtottak a frontra elpusztulni! Nem lehetett beszélni arról, hogy hősiesen helytálltak, de arról sem, hogy a civil lakosság irtásában esetenként részt vettek.
Az 1. v.háborúról azt kellett gondolni, hogy imperialista nagyhatalmak vívták, akik közül a győztesek a végén „rablóbékét” kényszerítettek a vesztesekre. Érdekes módon, ez közelebb állt a valós tényekhez, mint amit ugyanebben az időben a nyugati világban kellett gondolni az eseményekről.
Nyugaton sokáig tetszelegtek abban a szerepben, hogy ők a német agresszort verték le 1918-ban, ami elég messze áll az igazságtól.
9:16 de.
HAZAI LAMPA;
Maganak igazan szuksege lenne valami lampara, ami nemi vilagositast, es a tenyek meglatasanak lehetoseget nyujtana.
A maga sorai a leg-shovinisztabb elkepzeleseket fejezi ki megallas-nelkul, ami a mult tortenere vonatkozo.
Magyarorszag, sajnalatosan ket vilag-haboruban a kezdo, ill. aggreszio kezdemnyezojekent alt.
Nem teljesen a sajat hibaikbol, mert soha nem voltak azon az allapotban hogy teljesen onallaoan donthettek volna azon.
Mindeg csatloskent leve, s annak ittak a levet mindeg.
Na de aki nem kepes azt belatni, s allandoan mas nemzeteket vadol mindenfele valaotlansagokkal azert megallas nelkul.
Az igazan undorito es unalamas is.
Minden nemzet politikussai vetkesek, s megerdemlik annak kritizalasait, de maga allandoan es megallasnelkul mutatja hogy mennyire egyoldalu felfogast tulajdonoz.
Kulonosen Kanada eseteben valotlansagokat ismetel.
Kanada mint semleges orszag, de a British Commonwealth tagja, s nem mint kulon nemzet vett reszt a haborukban.
Hasonloan mint mind a Commonwealth tagjai.
Nem gondolna hogy ideje lenne belatni nemi valosagot, s ha kepes, tegye a kritikajat oda ahova a tettek alapjan tartozna.
10:05 de.
slapaj
2017 november 12
6:16 de.
„Kedves Almási Alma !
Tudom, hogy Pityi Palkó, Geyza, Talalom stb. is elkövet ezt-azt ezen a felületen, de a maguk szinvonalán értik a tutit!
Örülök, hogy tetszett Önnek a pötyögésem, erősen búsulok a miatt, hogy nem érti….
Az általam nagyra becsült P.Judit, nem szorul, fogadatlan prókátorra, együtt, szánakozunk Önön!”
_______________________
Nem P. Juditnak van szüksége bármire, hanem magának egy kis jómodorra. Gondoltam szólok… De ha nem, hát nem… 😀
(nekem van, adtam volna belőle…)
2:25 du.
falusi
2017 november 11
7:16 du.
Amirol írtam, az torténelem, átéltem, nem kell hogy utána nézzek.
2:50 du.
hazai lámpa
2017 november 12
6:58 de.
Nézd, én olyan oreg vagzok, hogy atéltem az akkori német megszallast és az orosz megszallást is. EgYik sem volt fenékig tejfel.
Arrol nem is beszélve, hogy a nemetek, azt a villát kineveztek fohadiszallasnak, amiben mi éltunk, tehát minket kitettek onnan, a harmadik villába koltoztunk béna novéremmel, es 13 emberrel-
Hogy a nemetek megették anyám eltett 35o tojasat is egy este rántottát csinaltak belole, azt is megértem, agyonlottek a kutyamat ami ugatott mikor bejottek,. Majd, mikor feljebb mentek, felgyujtottak a helyseget amibe Édesanyám mindenunket levitte., ami értékunk volt.
Ennyit a szovetséges németekrol kozelrol. Az orosok meg minden not megeroszakoltak a pincében, ay igaz, hogz már nem volt mit elzabrálniuk, mert a német hadereg megelozte ebben.
Ennyit az emlékeimrol.
2:57 du.
Amit meg a kanadaiakrol írtál ayt nem is értem, MIért hallgasson Kanada?
Kanafa igen messye esik EUroátol és nem látom be ,miért kéne felsyolnia aZ érdekébe-
6:13 du.
GEYZSA Nov.10-i soraira.
Me, Geyza, A Swajci katonaszolgalatosak nem viszik haza az amunicioikat.Csak a fegyvereiket.
Ha fem lennek hivva, az egysegeiknek kell jelentkezni,ottan van az amunicio.
6:23 du.
HAZAI LAMPA irta FALUSI-nak;
„…hogy ok a nemet agresszort vertek le 1918,ami igen messze al az igazsagtol.”
Hat akkor mi az „igazsag”? Vagy legalabb is mi alna kozelebb a maga igazsagahoz?
Kik kezdtek a haborut, s kik vesztettek azt el ?
Becs uzent hadat Szerbia ellen, amire az orosz is reagalt,mint az Orthodox vallas vedoje, s azzal a nemet mint Becs csatlossa szellesitette a haborut.
Talan a maga kornyekeben maskent torteent volna?
S miben oly bunosek maganak a megtamadott nemzetek?
Csupan azert mert ellentaltak sikeresebben?
8:52 du.
Bendeguz ezt csak azért irod mert nemismered a svájci katonai doktrinát.
Ami arról szól, ha támadás éri az országot és mivel kicsi a területe, így AZONNAL megpróbálnák megszállni, ezért ha riadó van a médiákban akkor a svájci kiveszi a minden lakásban kötelező páncélszekrényből a cuccot és parancs nélkül, önállóan valamint egyénileg vagy kiscsoportban áttör az ellenségen keresztül a megadott gyülekezőhelyre.
Ezt gyakorolják állandóan.
De te csak okoskodjál nyugodtan…
(Azt azért megnézném amint Donkanyar-béli magyar-katona módjára, töltetlen puskával rohamozzák az ellent…)
9:06 du.
Slapajkám osztán mi van az én színvonalammal ?
9:10 du.
Hazzaykám:
Az rendben van hogy műkedvelő „történész” vagy , de miért akarsz belőle disszertációt írni ?
És főleg miért itt pötyögöd be a kilóméteres világmegváltó világmeglátásaidat ?
A Horthysta állam-szemlélet már el van korhadva…csak szólok. Momentán kiment a divatból, mégha egyes balkániai meg nyugatázsiai ( igen a Tejjel-mézzel folyó ország népére célzok )
vissza is akarják hozni azt az áporodott förmedvényt.
9:39 du.
Hazzaykám na ennek fussál neki mégegyszer ( idézet tőled )
” Nem lehetett beszélni arról, hogy hősiesen helytálltak, de arról sem, hogy a civil lakosság irtásában esetenként részt vettek. ”
Hazudsz és ismét csak HAZZZUDSZ.
Méghogy ” esetenként ” vettek részt a civil lakosság irtásában.
El vagy szállva magadtól és a Horthydtól angyalom.
„esetenként” mi ?
Fogalmad sincs semmiről. Csak írod a hülyeségeidet.
6:43 de.
Az én mesémben egy jópár évezredre előre megírt program szerint a program végrehajtásához hosszú célirányos tevékenységgel egy jó kulturális (ezen belül nyelvi) egységben levő emberiséget ideologizáltak szét.
A kiindulási alap a természeti (bioszféra konform) mentalitás volt.
Ebben hozták létre (célcsoportokosan) azt a mentalitást amelyben prioritást kapott a győzni (eredményesnek lenni) bármilyen eszközök felhasználásával. És persze a bármely helyzetben győztes pozíciót biztosító erőfölény létrehozása és fenntartása.
A felhozott történetben Kánaán egy konkrét földrajzi területként szerepel. Ebből adódóan, ebben a történetben a Kánaániták az ott élőket jelentik.
7:01 de.
Geyza
2017 november 11
6:12 du.
Mint minden másnak is, ennek is többféle nézete van többféle igazsággal.
Az én mesémben IL-t a tervezett új világrendbeli világcsendőrség fő központjának és kiképzőbázisának hozták létre.
Ehhez tartották a területet állandó tűzfészek állapotban és csinálták meg az IL katona államiságot.
Ehhez úgy intézték, h mindkét oldal kényszerű jogos önvédelmi helyzetben érezze, gondolja magát.
Azóta a világunk legfelsőbb vezetősége áttért egy lájtosabb terv verzióra (pontosabban, egyre lájtosabbakra) és ezzel megváltozott a terület kezelése is.
Borítékolom, h az agresszivitás, szembenállás csökkentő intézkedések után pacifizálják a területet.
7:14 de.
falusi
2017 november 11
7:11 du.
Így is mondható.
És úgy is, h a megőrzésre és újraélesztésre ránk bízott tartalom az aranykori mentalitás és működésrend.
Ez utóbbinak most jött el az ideje.
7:40 de.
hazai lámpa
2017 november 12
4:37 de.
A különféle szempontok szerint megírt fedőmesékből könyvtárnyi irodalom van.
Az én mesém is egy mese a többi között.
A harcban sokat számít a moralitás és a materiális erőviszonyok is.
A birodalmi hadsereg az afrikai front megnyitásával is olyan expanzióba kezdett ami akkora materiális erőhátrányba hozta ami megnyerhetetlenné tette számára a háborút. Ráadásul, a védelmi harcra kényszerítettek hozzáállása automatikusan jobb, mint a támadásba vitteké.
Ilyen hibát a háború elején sikert sikerre halmozó német vezérkar nem tud elkövetni.
Emellett ott volt még a mérleg nyelve harmadik erő is amellyel az előre megtervezett forgatókönyv szerintin lehetett tartani az eseményeket.
Érdemes azt is alaposan megnézni, h mikor, hol, mennyit vetettek be ebből az erőből.
Még egyértelműbb a kép ha a háború előkészítését, ezen belül a birodalmi erők felkészítését (különféle támogatások) is nézzük.
Az is nagy tétel, h a háború előtt a Birodalom és a SZU érdekszférákra osztotta Európa északi részét és ezeket összehangolt katonai akcióban kebelezték be. Ezután jött a haragszom rád szakasz.
8:10 de.
Geyza
2017 november 12
9:10 du.
„miért akarsz belőle disszertációt írni ?
„a kilóméteres világmegváltó világmeglátásaidat ?”
Gézuka és a többi történelem gyűlölő kommentelőnek.
Ezek amiket én írok, manapság követelmény egy középiskolai történelem érettségin! Sajnálatos, ha nektek utoljára a Nagy októberi szocialista forradalom volt a töritétel, amiből vizsgáztatok. Ha nincs bennetek annyi igényesség, hogy továbblépjetek erről a szintről, akkor legalább másokat ne húzzatok le a magatok szintjére! Mindenki tájékozódjon annyit, amennyit óhajt. Ez lenne a demokrácia lényege, vagy nem?
8:13 de.
Geyza
2017 november 12
9:39 du.
Nem tudom, mi a bajod az esetenként kifejezéssel. Talán kifejthetnéd, mielőtt vádaskodsz.
A Kádár-rendszerben még arról a néhány esetről se lehetett tudni, amiről manapság tudunk! Úgyhogy szégyelld magad te, mielőtt másokat lehazugozol!
8:20 de.
Bendeguz79
2017 november 12
6:23 du.
„a nemet mint Becs csatlossa szellesitette a haborut.”
Németország soha nem volt Bécs csatlósa, inkább fordítva volt.
A teljesség igénye nélkül, a valós érdekellentétek az akkori európai nagyhatalmak között.
Oroszország vs. Osztrák-Magyar Monarchia:
uralom a Balkánon
Oroszország vs. Németország:
uralom Kelet-Európában
Anglia vs. Németország:
gyarmatbirodalom, ipari termelés, tengeri flotta
Franciaország vs. Németország.
francia revans a porosz háborúért
Anglia vs. Törökország:
arab törzsek felszabadítása, kőolaj, Egyiptom, Palesztina
Oroszország vs. Törökország:
Földközi-tengeri tengerszorosok
8:29 de.
Bendeguz79
2017 november 12
6:23 du.
„Kik kezdtek a haborut, s kik vesztettek azt el ?”
Senki nem kezdte, hanem belesodorták egymást az európai nagyhatalmak. Ezért adta az angol történész az Alvajárók címet a könyvének. Ugyanis az összes nagyhatalom politikai és katonai vezetése csukott szemmel menetelt a háborúba.
Tény, hogy a harci cselekményekben a központi hatalmak alul maradtak. De ez csak azért volt, mert Amerika beleavatkozott a háborúba!! Ha az amcsik otthon maradnak, akkor kb. egyenlőek lettek volna az erőviszonyok.
Viszont az amcsikkal a hátuk mögött az angolok és franciák nagyon elszálltak maguktól. Olyan békét kényszerítettek a vesztesekre, hogy azok soha többé ne tudjanak talpra állni! Namost, ezt a győztesek jól megszívták, mert ezmiatt majdnem összeomlott Európa gazdasága.
1930-as évekre a békediktátum összes rendelkezését meg kellett semmisíteni, mert tarthatatlan volt. Még a határokat is újra kellett rajzolni, mert annyira rosszul jelölték ki az antanthatalmak.
Más kérdés, hogy Hitlernek még ez sem volt elég, de ez már egy másik történet.
8:46 de.
Figyelő
2017 november 12
2:50 du.
Egyik se jó. Se a német, se az orosz megszállás nem volt jó a magyaroknak, ugyanis ők háborús megszállók voltak.
De a 2. v.háború között egyértelműen Németország volt az egyetlen nagyhatalom Kelet-Európában. A németek kegyeiért futott minden kis ország az 1930-as évektől kezdve, Románia, Jugoszlávia, Magyarország stb, éspedig gazdasági okokból. Németország felvásárolta a mezőgazdasági termékeket, fejlesztette a hazai ipart, kulturálisan is gazdag ország volt.
Az már egy pech, hogy Hitler nyerte meg akkoriban a német választásokat, aki később nácizmust csinált Németországban.
8:56 de.
Figyelő
2017 november 12
2:57 du.
Kanadában láthatólag mai napig divat, hogy azzal védik az első világháborús szerepvállalást, hogy ők „csak a demokráciát védték”.
Az már nem fontos, hogy a demokrácia összeomlott néhány év alatt, esetleg éhínség, spanyolnátha járvány tizedelte a lakosságot és gazdasági válság tört ki a vesztes országokban (1920-as évek). Akkor is örüljenek, mert a jó kanadaiak, amcsik, angolok bevezették a demokráciát!
Még az is lehet, hogy boldogabban halt meg a kelet-európai éhesen, munkanélküliként a spanyolnáthában, mert közben demokrácia volt!
Ugye az angolok szerint diktatúrában boldogtalanul halnak meg az emberek, még akkor is, ha tele a hasuk, nincs bombázás, és nincsenek járványok.
(keserű irónia)
9:01 de.
hazai lámpa
2017 november 13
8:46 de.
Ez így nem.
A német nép szó szerint nyomorgott az első világháború után a Trianoni diktátum feltételei miatt.
Ez volt a legnagyobb tétel amivel a német népet háborúba lehetett vinni.
Hazánk egy árucsere egyezmény keretében a háborúig hatalmas export többlettel zárt.
9:15 de.
Hazai lámpa ritka tévedéseid egyike:
„Mindenki tájékozódjon annyit, amennyit óhajt. Ez lenne a demokrácia lényege, vagy nem?”
9:31 de.
Nagy Gyula
2017 november 13
9:01 de.
Az 1930-as évektől rendbe jött a német gazdaság. Előtte aránytalanul nagy teher volt a háborús jóvátétel, amire kötelezték a győztesek.
Ebben a kommentedben még a tények szintén se állja meg a helyét több mondatod! Az rendben van, hogy a magyarázatok sokfélék lehetnek.
De ha még a tényeket se tudod pontosan, akkor hogy akarod bemesélni, hogy te tudod mi miért volt?
9:40 de.
hazai lámpa
2017 november 13
8:56 de.
Még annyit, hogy igazából a demokráciát se védték meg a győztesek.
Erre jó példa Magyarország, ahol 1918-ban megalakult a Károlyi-kormány, amelyik kikiáltotta a köztársaságot. Külső és belső támogatás hiányában megbukott a demokratikus kísérlet.
Sokáig naivan hitte Károlyi Mihály, hogy a wilsoni elvek Magyarországra is vonatkoznak majd. De hát a szép elvek a nemzetek önrendelkezéséről papíron maradtak, ha Magyarországról volt szó.
Károlyi ebben a naiv hitben leszerelte a hazatérő magyar hadsereget. Nem volt fegyveres védelem a határon, mikor megindult a csehszlovák és román intervenció 1918 decemberben.
A Károlyi-kormány lemondott 1919. márciusban, miután a Vix-jegyzékben olyan követeléseket nyújtott át nekik az antant, ami teljesíthetetlen volt.
9:41 de.
hazai lámpa
2017 november 13
9:31 de.
bocs, javítva:
tények szintjén
10:54 de.
hazai lámpa
2017 november 13
9:31 de.
Szerinted miből és hogyan jött rendbe?
Mert én úgy látom, h különféle konstrukciókban külföldről finanszírozták a gazdaság fejlesztést és a hadi termelést is. Egészen a háború elindításáig.
A felkészülés közben felrúgtak minden Trianonban előírt korlátozást is.
És mindenki jó képet vágva bratyizott.
A Német-Magyar export import machináció is jól dokumentált.
Mi elsősorban élelmiszert szállítottunk, miközben nagy területen pusztított a nyomor szülte egykézés is.
Az ukrajnai éhenhalasztásos holokauszt közben onnan is hatalmas gabona szállítás ment.
11:26 de.
Hazai lámpa
A helyzet az volt, apámtol tudom, aki résztvett az I.Vilagháboruban, hogy az orosz forradalom, ami 1917 ben tort ki, elkapta a leszerelo magyar katonakat is, akiket meg Ferenc Jozsef inditott a háboruba. Akkor jott Kun Bela aki kihasznalta a lélektani helyzetet. Majd kitört a komün Magyarországon. Tartott amig Horthy Miklos be nem vonult katonaival.
11:29 de.
Károly MIhály gyenge ember volt és a 18.as forradalom elmosta ot is.
11:36 de.
hazai lámpa
2017 november 13
8:56 de.
Tévedesben vagy Kanadával kapcsolatban. Kanada angol fenhatzoság alatt volt, nem gyarmat de a király közös volt, tehat azt kellett tennie amit fentről parancsollt a hatalom.
Anglia amásik oldalon volt, tehát követnie kellett a háboruban.
A II. V.háboruban is.
11:42 de.
charlie
2017 november 13
9:15 de.
Szerencsére nem Géza moderálja a KMH-t.
Sőt, az is kisebb csoda, hogy mi itt beszélhetünk a vesztes országokról/országokból. 60-70 éve, ha lett volna internet, akkor se biztos, hogy nyilvánosan lehetett volna írni erről a témáról.
11:56 de.
hazai lampa
– azelso vilaghaborut az osztrak-magyar monarchia kezdte meg amikor ket hettel ferdinad tronorokos megolese utan a magyar kir. tabori tuzerseg elkezdte loni a szerbbiai sabac-ot
1:00 du.
barlev
2017 november 13
11:56 de.
„– azelso vilaghaborut az osztrak-magyar monarchia kezdte meg”
És akkor mi van? Szerinted melyik állam nézi el, hogy lelőjék az államfőjét büntetlenül? Ilyen a világon nincs.
Más kérdés, hogy ez csak ürügy volt, és sokkal mélyebb okok voltak a háttérben. A Monarchia sok szempontból elavult volt, és sokan vártak a bukására. Igen ám, csak hogy az elmúlt 100 évben bebizonyosodott, hogy bizonyos szempontból még rosszabb volt, ami utána jött!
Ezért kérdezem én, hogy milyen jogon verik a mellüket a volt antant országok lakói? Lehet, hogy ők jó célokért harcoltak, de valami szörnyűség lett belőle. Mindenre felmentést ad, ha valaki a demokráciát tűzi a zászlajára?
Illetve lehet, hogy valaki nem veri a demokrata mellét, de mégis az emberek nagy csoportjának teremt jólétet, biztonságot, mert ilyen is van.
Ezért van ma válságban a demokrácia ügye, ami a világ nagyon kis részén uralkodó rendszer, és vesztésre áll még saját hagyományos területén is.
3:01 du.
Figyelő
2017 november 13
11:36 de.
„Anglia amásik oldalon volt, tehát követnie kellett a háboruban.”
Az lenne a kérdésem, hogy Németország mit ártott Angliának 1914-ben? Nem támadták meg a Brit-szigeteket. A németek egy olyan gyarmatra se vágytak, ami angol fennhatóság alatt volt. Ők csak azt szerették volna, ha nekik is jut valami a többiek által nem gyarmatosított területekből. Pl. a németek leszerződtek a törökökkel, hogy ők építik a Berlin-Bagdad vasutat. Az angoloknak nem tetszett.
Németországban ugyanolyan rendszer volt, mint Angliában, tehát azt se lehet mondani, hogy elnyomták volna a népet. Tehát más oka lehetett a háborúba lépésnek.
Egyébként szerintem az egy konzervatív álláspont lehet Angliában is, amit itt Judit föntebb leírt: „1914 óta folyamatosan és odaadóan harcolnak azért, hogy visszaállítsák a békét, megvédjék a demokráciát, az emberi jogokat és nemzeteket szabadítsanak fel.”
Szerintem vannak olyanok Angliában, akik nem így gondolják. Ezért jelenhetett meg pl. az Alvajárók c. könyv, ami új szellemben íródott. Megvizsgálja az összes nagyhatalom szerepét, és kiderül, hogy mindnek volt valami érdeke a háborúba lépésre.
5:34 du.
Hazai lámpa, ja, de voltak és vannak nagy hangu politikusok is, akik ellenezték Anglia részvételét, ha jol emlékszem. Viszont a külpolitika mast diktál, mindig.
5:36 du.
A II: Világhaborura emlékszem, ott Churchill volt a főhangadó.
5:59 du.
Figyelő:
Én meg még jól emlékszek a Königrätzi Csatára is !
Kompaniefeldwebel voltam ott, már nem is tom melyik seregben.
Hiába…régen volt…
6:01 du.
Hazzaykám.
Összevissza hajigálja maga a történelmi tényeket, mint jó szakácsné a gulyásleves alkatrészeit bele a kondérba.
Ha a sokembernek kell főznie.
3:16 de.
hazai lampa
..” es akkor mi van?”
az hogy akkor viszont nem kell nagyhangon sertodosdit jatszani es trianonozni orrba szajba.
3:42 de.
Hazai Lámpa 9:40
Itt van egy befejezetlen mondat:
„Károlyi Mihály lemondott 1919.márciusában, miután a Vix jegyzékben olyan követeléseket nyujtott át neki a Antant, ami teljesíthetetlen volt.”
Hiányzik ebből, hogy ugyanakkor kénytelen-kelletlen, de az épphogy önállóvá váló Magyarország megmentését abban látta, hogy ha a radikális – azaz a még egyetlen, mozgósító erővel rendelkező – kommunisták talán képesek lesznek föléleszteni egy önálló, és a Vix Ultimátumban megfogalmazott Antant-nyomásnak ellenállni képes magyar hadsereget… Ezért adta át a hatalmat a politikai fogságból kiszabadított kommunista ellenzéknek…
Folytatás:
…A k i k . ennek az elvárásnak eleget téve, megszervezték és létrehozták a magyar katonai vezérkart, amely mozgósította és felfegyverezte a frontról épphogy megtért (kiképzett) katona tömegeket, illetve így hozva létre a Magyar Tanácsköztársaság Vöröshadseregét, egyben azonnali konkrét ellenlépéseket téve az említett szinte végzetes Antant fenyegetéssel szemben, és . m e g i n d í t o t t a . az Északi Hadjáratot, ahol az első hadi sikerek után, végülis a több-nemzetiségű, nyugatról támogatott azaz Antant . t ú l e r ő . felülkeredve . l e v e r t e . az új rendszert, majd a maga [ti. az Antant] kiszemelte Horthy Miklós személyében egy úgynevezett fővezért, később kormányzóvá emelt katonát . ü l t e t e t t . az ország nyakára, akinek ellenforradalmi rendszere képviseletében írta alá aztán a Trianoni Békediktátumot a személyes megbizottja: Aponyi Albert gróf…
.
11:04 de.
@cukihara
Úgy ám! És miután a ROMÁNOK besegítették őt Budapestre, nagy eréllyel kellett őket a Nyugatnak VISSZAPARANCSOLNI, mert ők szívük szerint a Tiszáig legalább maradtak volna, a drágajó barátok…
12:08 du.
cukihara
2017 november 14
3:42 de.
A szíves figyelmetekbe ajánlom ezt is.
http://misogaeva.weebly.com/uploads/1/4/7/3/14732092/fekete_istvan_-_zsellerek.pdf
1:33 du.
cukihara
2017 november 14
3:42 de.
Azt írtam, hogy a Károlyi-KORMÁNY mondott le.
Károlyi nem csinált semmit. A szociáldemokraták, akik kormányalakításra készültek, megegyeztek a kommunistákkal. Közösen kiadtak egy kiáltványt Károlyi nevében, miszerint lemond a hatalomról, és átadja azt a kommunistáknak.
A Károlyi-kormányban részt vevő polgári pártokat a saját bénázásuk mellett az antant buktatta meg (Vix-jegyzék). Ennyit arról, hogy mennyire érdekelte a nyugati hatalmakat a demokrácia!
2:17 du.
barlev
2017 november 14
3:16 de.
Nem emlékszem, hogy Trianon szóba került volna fentebb.
A poszt arról szól, hogy az egyik oldal jó volt a háborúban, a másik meg rossz.
Lehet védeni körömszakadtáig a győztesek művét. Csak tudod van olyan mondás, hogy felebarátodnak azt add, amit magadnak is kívánsz! Az angol vagy az amerikai most hisztizik meg fölháborodik, hogy őket elöntik a bevándorlók stb. Meg hogy senki tekintettel nincs az ő érdekeikre.
Az új ázsiai gazdasági nagyágyúknak minden joguk megvan rá, hogy teljesen semmibe vegyék az amerikai érdeket, legalábbis az antant logika szerint! Ugyanis az angolokat érdekelte, hogy mi lesz az emberekkel, ha tönkreteszi a vesztes országokat a hadisarc vagy a kelet-európai bankok becsődölnek?
2:21 du.
Figyelő
2017 november 13
5:34 du.
Ez igaz, hogy voltak háborúellenes politikusok és civilek Angliában és Franciaországban is! Vagy olyanok, akik a békediktátumot mérsékelni igyekeztek.
Megérdemlik a tiszteletet az ilyen emberek.
3:24 du.
Az első világháborúnál nagyon kilóg a lóláb.
A háboró messze a központi hatalmak területén állóháborúvá merevedett. Úgy hogy a sáncok mögött állók egyre kevésbé akarták bántani egymást.
Ekkor a központi hatalmak seregeit haza rendelték és lefegyverezték. MÉG A BÉKEKÖTÉS ELŐTT.
Hazánkkal megcsinálták azt amit.
Majd kihozták vesztesnek a központi hatalmakat vesztesnek úgy, h mindegyik közül mi jártunk a legrosszabbul.
3:25 du.
Javítás: A háború messze a központi hatalmak területén kívül ….
2:55 de.
hazai lampa
amin Azusa most hisztizik aza vegeredmenye annak a raeroszakolt…-/mas nem amerikai nepekre/-…ugynevezett „pax americana”
3:02 de.
Nagy Gyula
…”hazankkal megcsinaltak azt amit..”
aztan mit te?
no csak mert azt ti magyarok megcsinaltatok magatoknak 1914-ben……….ti adtatok le az elso agyu loveseket a szerbia-i sabac-ra.
ti obegattatok a leghangosabban hogy haboruuu-haboruuuu 14-ben.
es persze hogy fenyesre nyaltatok az osztrak habsburg haz es a nemet Hohenzollern haz segget. lehet szepen kussolni most.trianont koszonjetek magatoknak kizarolag.
es mivel semmibol se tanultatok 1918-ban,,,,,,,,,,ra ugy 22 evre kinyaltatok a hitleraj segget is. mert nektek mindig kell egy segg a szatok ele……….errol szol a tortenelmetek………
9:01 de.
barlev
2017 november 16
3:02 de.
Ahogy a trendek alakulását nézem, hamarosan eljön az az idő amikor szégyellni fogod azt amit műveltél és jelenleg is művelsz.
4:10 du.
barlev
2017 november 16
3:02 de.
Most olyan igazságot mondtál, hogy még Orbán Viktor is megnyalná mind a tíz ujját!
„mert nektek mindig kell egy segg a szatok ele……….errol szol a tortenelmetek………”
A kis magyar történet nem érthető meg a nagyobb, európai történet nélkül. Ha nincs Habsburg-Ausztria, majd a náci Németország és a bolsevik Oroszország, akkor a magyar történelem is teljesen másként alakult volna!
Orbán Viktor és más politikusok ehhez hozzá szokták tenni azt is, hogy a magyarok nem tehetnek semmiről (attól függően, melyik oldalon áll az illető megszólaló). Erről szól pl. a német megszállás emlékműve.
2. Trianonban a magyar politika számított a legkevésbé. Ugyanis Károlyi demokratikus kormányának ugyanazt a béketervet nyújtotta át az antant, mint Horthynak és a kommunistáknak!
3. Azt, hogy „magyar hadsereg” 1914-ben lőtte Sabácot, ezt hogy kell érteni? Azért azt megkérdezném, hogy szerinted a k.u.k jelzés mit jelent? (Magyarul annyit tesz, hogy császári és királyi hadsereg.)
4:14 du.
Nagy Gyula
2017 november 15
3:24 du.
Bocs, de szerintem te kevered a fegyverszünetet a békekötéssel (Párizs környéki békék).
Fegyverszünet volt az, amiről a cikk szól, vagyis 1918. november 11 (Németország).
Ausztria-Magyarország november 3-án írta alá a fegyverszüneti egyezményt.
4:18 du.
barlev
2017 november 16
3:02 de.
„ti obegattatok a leghangosabban hogy haboruuu-haboruuuu 14-ben.”
Ezt honnan tudod? Ott voltál?
4:33 du.
barlev
2017 november 16
2:55 de.
Persze, az már nem tetszik Amerikának, ha azt kapja vissza, amit ő adott másoknak?
Végre egyszer ők is megtapasztalják, milyen az, ha igazságtalanul döntenek az ügyükben, és nincs beleszólásuk.
6:32 du.
hazai lámpa
2017 november 16
4:14 du.
Szépen megkérlek, olvasd el mégegyszer figyelmesen amit írtam.
Én azt írtam, h a központi hatalmak katonailag fényesen nyerték a háborút.
Utána olyan lépések sora következett amilyen hibákat katonailag még egy dilettáns sem tud elkövetni.
Ha már dátumok. Mind a román, mind a bolsevik betörés a nemzeti hadseregünk lefegyverzése után volt.
4:17 de.
Nagy Gyula 632
Nemzeti hadseregünk ?
Akkor tudtommal a hadsereg az Osztrák-Magyar Monarchia volt hadseregeként „funkcionált” és semmi nemzeti.
Kérdésem, mikor alakult meg ez a nemzeti hadsereg ??? Hogyan lett nemzetivé a közös katonaság…
.
12:20 du.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2017 november 17
4:17 de.
Ugy alakult meg, hogy magyar katonakbol ‘allt a magyar hadsereg es ok haltak meg a Don kanyarnal.
6:00 du.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2017 november 17
4:17 de.
Te is utána tudsz nézni, h két hadsereg volt.
A K und K és a Magyar.
Mert a királyunk a Monarchia főnöke is volt, mindkettőnek ugyanaz volt a főparancsnoka.
8:44 de.
Figyelő 12,20
Megbocsásson kedves asszonyom, de Ön a szezont keveri a fazonnal.
Maga a vita az Osztrák Magyar Monrchia „megszűnte” idejében kialakult katonai helyzetről szól. A kérdés más volt !
Kegyed pedig egy egészen más, későbbi eseményről próbálja az észt osztogatni. Előbb gondolkodjék, aztán szóljon hozzá.
Köszönöm 😀
10:20 de.
6:00
A Kiegyezés folytán az Osztrák Magyar Monarchiában közös pénzügy, közös külügy és . k ö z ö s . h a d ü g y . működött.
Ergo, kedves Nagy Gyula kommenttársunk azon állítása, hogy akkor még létezett egyáltalán úgymond Nemzeti Hadsereg, az vagy tájákozatlanság, vagy pedig szándékos ferdítés, illetve hazugság.
Tudniillik az úgynevezett N e m z e t i . H a d s e r e g . f o g a l m a . is . cs a k . 1 9 1 9. j ú n i u s . 6-án . született meg. Akkor hirdették ki a megalakulását hivatkozva az ellenforradalmi, úgynevezett „Szegedi Gondolat”-ra, miközben a >magyar-román háború< [lásd: ott !] az ország szinte egész területén . m á r . h ó n a p o k . ó t a . egyfolytában tombolt.
Mindez nem a Tanácsköztársaság miatt történt, mert annak Vöröshadserege legföljebb igazi, hősies . h o n v é d ő . háborúvá változtatta a már a rendszer kikiáltása előtt jóval korábban kitört súlyos katonai összecsapásokat és harcokat, melynek casus-belli-je csakis az Antant a háborúban vesztes Osztrák Magyar Monarchiát, ill. Magyarországot büntető hadjárata, ill. a románok imperialista területszerző hadjárata volt…
.
Megjegyzés:
Az augusztusban Siófokon gyülekező, ilyen elnevezésű, valójában ellenforradalmi hadsereget teljes egészében a román haderő fegyverezte fel.
5:25 du.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2017 november 18
10:20 de.
A közös hadügy attól volt közös, h közös volt a főparancsnok.
Más megközelítésben, a hierarchikus rendben a nemzeti hadtestek a monarchikus szint alá rendelten működtek.
A tűzszünet és a monarchia hivatalos feldarabolása között volt egy olyan időszak amelyben de jóre a monarchia még létezett, de facto már nem.
Ez is lehetőséget ad sok kenceficére. Többek között az események és a tétlenségek különféle módokon való tálalására.
10:20 du.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2017 november 18
8:44 de.
Ahoz szólok hozzá amit olvasok. Nekem ne parancsoljon, hogy mikor szóljak valamihez.
12:39 du.
Nagy Gyula
2017 november 17
6:00 du.
Szerintem a kuk hadsereg volt a fő hadsereg a Monarchiában, az osztrák és a magyar honvédsereg kiegészítő feladatokat látott el.
A közös hadsereg olyan volt, mint az omlett, amiben összekeverték a tojásokat. Nem lehetett kiválogatni a magyar részeket, mikor kitört az első világháború.
A kuk hadsereg fölött a bécsi politikusok és katonák rendelkeztek. Bécsben volt a vezérkar, amelynek háborúpárti tagjai -a héják- a háború mellett voltak. Pl. Conrad vezérkari főnök, akinek az a híres esete volt Redl ezredessel. Redl az oroszoknak adott el fontos információkat még az 1. v.háború előtt.
A magyar állam nem tudott beleszólni abba, hogyan működik a hírszerzés. A stratégia kidolgozásában a vezérkar meg talán a császár döntött.
Ugyanez volt a külügy és pénzügy területén. Magyarországon az osztrák korona volt a dualizmus idején, tehát a magyarok nem folytattak önálló pénzpolitikát.
A külföldi képviseletek vezetőit szintén Bécsben nevezték ki, tehát nem volt önálló magyar külpolitika a dualizmus idején.
Ennek a rendszernek a kiegyezéskor csak az előnyeit nézték Deákék, és reménykedtek, hogy a hátrányok nem jönnek be addig, amíg ki tudunk válni az államszövetségből. Hát, ez nem jött be …
1:11 du.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2017 november 18
10:20 de.
Érdekesség. Az 1919-es magyar Vörös hadseregben sok olyan tiszt volt, aki később feltűnt a Horthy-korszak hadseregében is, sőt esetleg szélsőjobbos politikát követett. Pl. Werth Henrik, Sztójay Döme vagy Szombathelyi Ferenc.
Horthyék ezzel szemben a Nemzeti hadsereget kifejezetten a vörös uralom ellen hozták létre, ha jól tudom. Ennek nevéhez nem csak a súlyos fehérterror köthető. Hanem az is, hogy az antant azért parancsolta ki a románokat Pestről és máshonnan, mert Horthy és a hadsereg biztosította a fegyveres erőt a káoszba süllyedt országban!
Lehet Horthyt utálni, ettől még tény marad, hogy a kommunista állam nem volt megfelelő tárgyalópartner az antant számára.
A fő kérdés az, hogy a Károlyi-kormány miért nem hozott létre ütőképes haderőt a rendelkezésére álló idő alatt (1918. novembertől). Sajnos a túlzott pacifizmus és naivitás ebben nagy szerepet játszott. 1919. márciusig Károlyi vagy a tanácsadói naivan azt hitték, hogy az antant tárgyalásokba bocsátkozik velük a határokról.
A polgári kormánynak talán lett volna esélye, hogy kedvezőbb határokat vívjon ki, de mire elkezdték a hadsereget (újjá)szervezni, addigra már késő volt.
1:54 du.
hazai lámpa
2017 november 21
12:39 du.
Többek között ennek a kiegyezésnek a létrehozhatóságához rendezték meg a szabadságharcunkat Szabadkőműves fő lebonyolításban.
Nyomorgatás, uszítás és a győzelem lehetőségének LÁTSZATÁVAL való beetetéssel.
Sok helyen látható ennek a receptnek a sikeres alkalmazása.
Még a közelmúltban is.
2:49 du.
Nagy Gyula
2017 november 21
1:54 du.
Nem a szabadságharc a topik témája, ha nem gond.
De ha már szóba hoztad, akkor is lényegtelen a téma szempontjából. Forradalom és kiegyezés nélkül is a Habsburg Birodalom része volt Magyarország 1689 óta, amióta kiüldözték Budáról a törököt a nyugati államok összefogásában! Ott veszítettük el a szuverenitásunk egy részét, amit később a szabadságharcok alatt próbáltunk visszaszerezni.
Azt talán te sem vitatod, hogy a három részre szabdaltan eltöltött idők után az országegyesítésre szükség volt!
Egyébként nem kell ünneplened 1848-at, de azért azt láthatnád, hogy a nyugati demokráciák hallgatnak az akkori szerepükről, mint a sült hal.
A magyar forradalmárok beteljesítették céljukat az 1848. áprilisi törvények elfogadásával. Csak azt később az ifjú Ferenc Jóska önkényesen eltörölte, miután a nagybátyját kitúrta a trónból.
A nyugati hatalmak végignézték, ahogy az osztrák vezetés az oroszokkal karöltve eltiporja a reformereket.
Aztán 1914-ben azon sápítoztak ugyanezen nyugati hatalmak, hogy mekkora elnyomás van a Habsburgok országaiban. Ez is egy érdekesség, ami a nemzetközi, nyugati politika kétarcúságát mutatja.
7:10 du.
hazai lámpa
2017 november 21
2:49 du.
Tudod, én abban a keretrendszerben gondolkozva elemzek amely szerint évezredek óta egy egyre szűkebb gyeplővel működtetett rendezvényben élünk.
A szabadságharcunk címkézettségű rendezvény eredményeképpen is sokat veszítettünk a szuverenitásunkból.
Többek között az aktív (fegyveres) ellenállás jogát.