You are here: Home » Kanada » Otthonuk az országút — Egy kamionos feleség gondolatai (1. rész)

Otthonuk az országút — Egy kamionos feleség gondolatai (1. rész)

2017 november 11 10:40 de.7 hozzászólás

Kamionok mellettünk, előttünk, mögöttünk az országúton. Kerülgetni kell őket a dombon, száguldanak az egyenesben, kényelmetlenül közel jönnek, nem tartják a sávot, és olyan sokan vannak, hogy a forgalmat lassítják. A sofőrökről az évtizedek során különböző sztereotípiák alakultak ki. Magányos lovasok, konvojban csoportosulók, CB rádiósok, alig szólnak kettőt. Kategorizáljuk őket, és mindannyiukra ráhúzzuk az előítéleteinket. De vajon Kanadában a 230 ezer hivatásos kamion sofőrből hányra illik rá az általunk kialakított kép?

Én ismerek egyet testközelből, sokkal többet távolról, hiszen kamionos feleség vagyok. A férjem az országutakat járja heti 5 napon keresztül, és szinte csak vendégként jön haza a maradék két napra. Az ő otthona az a tágas fülke, ahol van az ágya, a hűtője, az asztala és a munkahelye is, a vezérlőpultnál. Én legénylakásnak nevezem ezt a minden-az-egyben otthont. Hányan laknak egy helyiségben ott, ahol dolgoznak, de úgy, hogy közben sohasem töltenek 10 óránál többet egy helyen? És hányunkra kell külön biztosítást kötnie a munkáltatónak, csak azért, hogy egyáltalán elkezdhessünk dolgozni?

Ha végig gondoljuk, ez a munka az egyik leveszélyesebbek között van. Nézzük csak a következő hírt (2017. November 1. kedd):

„Torontótól északra a 400-as úton a forgalom olyannyira lelassult, hogy a közeledő kamion a hosszú sor végén leállásra kényszerült. Azonban a megállás már az utána következő kamionosnak nem sikerült. Azonnal az ütközés után messzire hangzott a robbanások sorozata és az általuk okozott tűz magasra lobbant. A kamionok szinte az aszfaltba olvadtak.

Két teljesen megrakott tartály kamion, három másik haszongépjármű és személyautók serege, bennük ezek vezetői váltak akkor egy figyelmetlenség áldozatává. Hárman azonnal meghaltak, sokat kórházba vittek, őket szerencsére nem életveszélyes sérülésekkel.

Kerry Schmidt őrmester a következőket nyilatkozta: “Életemben nem láttam még ilyet… teljes katasztrófa! Kicsavarodott, összekuszálódott fémdarabok, felismerhetetlen törmelék és sajnos halott emberek vannak még a járművekben most is, ahogy beszélünk.” Elmondta, hogy a beazonosításhoz az áldozatok hozzátartozóinak segítségére lesz szükség. Az utat valószínűleg azon a héten csak csütörtökön nyitják meg újra. November 8-án még egy áldozatot nem sikerült azonosítani.

Az Ontáriós Provinciális Rendőrség szóvívője felhívta a figyelmet arra, hogy sajnos emelkedik azon halálos kimenetelű balesetek száma, amelyeket kimerült, figyelmetlen tehergépkocsi vezetők okoznak.”

(Halálos baleset a 400-as országúton, Torontótól északra.)

Túl sok a veszélyforrás. A tankerek bármikor robbanhatnak, sok milliós áru kerülhet az út melletti árokba. Emberi életek mehetnek tönkre bármilyen kis hiba miatt. De vajon mindig a kamionos a hibás? Ők miattunk vannak az utakon és nekünk hozzák az árut. Az őket fegyelmező és korlátozó szabályok azonban már akár egy kilós könyvet is megtöltenek. De vajon mennyire tesszük mi könnyebbé az életüket?

Hadd mutassam be őket közelebbről. Jövő héttől kezdve minden pénteken életük és munkájuk egy egy momentumát részletezem majd. Hány órát dolgoznak? Mikor és mennyit pihenhetnek? Ki osztja be a munkájukat? Hányan dolgoznak a háttérben ahhoz, hogy az áru érintetlenül eljuthasson a célhoz? Egyáltalán hol állhatnak meg, hogyan alszanak, fürödnek, hogy járnak a mellékhelyiségbe?

A sorozat kapcsán meglátogatok cégeket és beszélek a Kanadai Kamionos Szövetség elnökével és a háttérben dolgozókkal is, hogy minél szélesebb körű képet kaphassunk.

Itt van tehát az alkalom arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, hogy azokat a későbbi cikkekben megválaszolhassam.

Viszlát a jövő pénteken!

Petényi Judit

Tags:
Author: Kanada fővárosában, Ottawában élek. Tanítónak tanultam, aztán tanár lettem. Foglalkoztam óvodás korúaktól kezdve felnőttekig, de egy valamit soha nem tudtam meg: hogyan lehet valakit megtanítani valamire, ha az nem akarja. Ezért már hivatásom kezdete óta 'paidagógosz' példájából annak segítek, azt vezetem, aki tanulni, tapasztalni akar. Kanadai hivatásom viszont megtanított arra, hogy az emberek mellett az üzleti érdekeket is egyensúlyban tartsam. S ez az, ami nagyon nehéz, mert ami értékes, annak nincs anyagi megbecsülése, ami pedig felületes, azt sokszorosan megfizetik.

7 hozzászólás

  • Göllner András
    2017 november 11
    10:53 de.

    Kedves Petényi Judit:

    „De vajon Kanadában a 230 ezer hivatásos kamion sofőrből hányra illik rá az általunk kialakított kép?”

    Kanadában többen vallják magukat kamionosnak, mint magyarnak. A magyarokra van egy általunk kialakított kép ? Az milyen ? Az jobban illik reájuk. mint a kamionosokra ? 🙂

  • Bendeguz79
    2017 november 11
    10:56 de.

    Valoban, a trucking az egyik legveszelyeseb foglalkozas. S a legnagyobb riziko az utakon az hogy a ‘kamionosok’ a meretekein ill. emberi kepessegeiken vannak tul nyomva.

    Az utak egyre forgalmasabbak, novekszik a traffic mindenutt. S a kaminosok szallitasai eloirt idokre korlatozva. Az az hogy erosebben ‘nyomjak’ a lehetosegeiket, mondhatnank szerencseiket.

    Azert az elorit utat a meghatarozott idoben kepetelenseg betartani. Amiat tobbet dolgoznak, ill. tobb orakat toltenek az utakon, faradtabban, kimerultebbekke valnak ,s mind az lehetoseg a rettenetes balesetekre.

    Nem is emlitve hogy rengetek veszelyes anyagok szallitasa tortenik az auto-utakon. De a kamionok szallitasai hianyaban a mai eletmod lehetetlen. Ma a kamionosok, ill, a teherkocsi vezetok a mai eletmod hosei.

    Sajnos gyakran aldozatai is, mert nagyon kimerulten dolgoznak.

  • Puff
    2017 november 11
    11:07 de.

    Köszönettel tartozunk a kamionosoknak. Nélkülük nem működne a fogyasztói társadalom, sem pedig a városi élet.

  • Miklos Banfi
    2017 november 11
    1:07 du.

    Alig várjuk, bár én már részesültem egy közeli tapasztalat szerzésben ezzel kapcsolatban. Nagyon érdekes!

  • Drizari
    2017 november 11
    1:19 du.

    Nehéz a kamionosok munkavégzése, ebben azonosak az európai és a kanadai sofőrök élete. Aztán sok mindenben eltérnek, főleg a nemzetköziben fuvarozó magyar pilóták körülményei az eltérők.

    A kanadai kamionok orrmotorosak, egyszerűbben mondva csőrösek. Az európaiak motorja az ülés alatt, kisebb javításhoz a vezetőfülkét kell előredönteni.

    Kérdés: miért csőrösek a kanadai kamionok? 🙂

  • talalom
    2017 november 12
    8:29 de.

    Kedves Judit! Kíváncsian várom a beszámolót.
    De régóta izgat egy kérdés. A közlekedés szerintem a világ legdemokratikusabb dolga: a piros hatszögnél ugyanúgy kötelező megállnia a kamionnak, mint az „egérkamionnak” – ez a neve Mo-n a lengyel Fiat 600 kcm-es miniautójának.
    Csakhogy: Pont, mint a demokráciában – más a következménye annak, ha egy kispolski nem áll meg,és más, ha egy soktonnás kamion. Viszont: más a lehetőség is megállni egy adott távon belül egy kamionnal, és más egy személyautóval.
    Ezért én MINDEN járművezetői tanfolyamon pár órát rászánnék arra, hogy bármilyen járműre is kandidál a tanuló, mindenfajta járműben üljön legalább egy próbakör erejéig. Így megtapasztalhatná a személyautójogosítványra áhítozó, hogy mit lát a sok tükör ellenére (hiszen neki is csak két szeme van) egy kamionos a közvetlenül mellette haladókból. A kamionos meg azt, hogy országúti bálnája milyen veszélyes kilengést okoz egy könnyebb járműnek, ha százon felül előzi.
    Kíváncsi lennék arra is, hogy vajon arrafelé is valós veszély-e az országúti kalózkodás,vagy ez európai sajátosság. A magyar sofőrök már 1990 előtt sem szívesen mentek a Szovjetunió kaukázusi köztársaságaiba, vagy arab államokba: gyakran érte őket rablótámadás, vagy csak az idegennek kijáró – ugyancsak rablással végződő – atrocitás. Mára a helyzet rosszabbá vált: angliai fuvarra nem is vállalkoznak sokan. A La Manche csatorna átkelőjénél – a francia Calais-nál, meg az angliai Dovernél gyakran uralkodnak háborús állapotok. Az itt csellengő menekültek minden eszközt megragadnak a továbbjutásra, és a hatalmas járművek sok búvóhelyet kínálnak.
    Vannak ismerőseim: ha a kamionos francia-angol desztinációba indul, a családja addig imádkozik, amíg haza nem ér. Nem csoda, hogy Magyarországon az egyik hiányszakma a kamionsofőr.

  • Figyelő
    2017 november 12
    1:58 du.

    MInden igaz lehet , de egy biztos, remekul keres egy kamionos soffor.