A középostoba szolgaréteg “kinevelésésre” épít az oktatás Magyarországon

2017 november 22 9:08 de.54 hozzászólás

A magyar oktatással kapcsolatos mai médiavízcsapokból a PISA-eredmények éppen aktuális cseppjei potyognak. Rendszerint olyan felütéssel, hogy mindenről a jelenlegi kormány tehet, illetve a magyar diákok a fasorban sincsenek. Mármint abból a szempontból, a kollaboratív problémamegoldáséból, amit az OECD minap publikált összefoglaló tanulmánya elemez.

A szalagcímekbe talán nem fér be minden elemzési szempont, vélemény megemlítése. Így érthető, ha az adatok egy része kicsit hátrébb sorolódik. Ilyen adat például az, hogy nem tegnapi adatok, hanem 2015-s adatfelvételek alapján készült az elemzés. Kicsit még hátrébb azt is általában megemlítik, hogy ilyen vizsgálatokból nincs valós referenciaérték. A korábbi 2012-s elemzések ugyanis az egyéni problémamegoldási készséget mérték. Az együttműködésen alapuló, közös munkát, közös gondolkodást feltételező vizsgálatot ezzel kicsit bajos összehasonlítani. Ettől persze még koránt sem kell büszkének lenni a magyar fiatalok eredményeire, de valójában nem tudjuk tiszta szívvel azt mondani, hogy most romlott el minden. Amit egyébként az idősebb generációk tagjai akár a saját emlékeik alapján is értékelhetnek.

Ha politikai, illetve biológiai amnéziát kicsit félre tesszük, akkor valójában már az 1960-as években is az egyéni eredményeket díjazta az oktatás. Annak idején az egyetemi felvételen kedvezményt nyújtó szaktárgyi versenyek is az egyéni problémamegoldást favorizálták. A nagy oktatási reformként köztudatba vert új szelek által idefújt tesztalapú képességfelmérés elharapódzásával ez a helyzet valószínűleg csak romlott. A sablon-orientált eredménymérés ugyanis nem igazán kedvez az intuitív gondolkodásmód kialakulásának. Anélkül meg hibádzik a problémamegoldás képessége is. Mármint akkor, ha a problémát nem lehet belefektetni Prokrusztész szellemi ágyainak egyikébe. Ha ehhez még hozzájön a közös gondolkodástól távol tartó mérési rendszer, a fetisizált frontális oktatás, akkor a közös bölcsesség ötletei sem segítenek.

Ellenben tesztlapkitöltésre szocializáló oktatás még a frontális oktatással szakítva sem sok eredményt hoz. Aki nem hiszi, próbálja ki. A diákokból kialakult csoportocskákban nem egy esetben nem a probléma megoldásáról kezdődnek a viták, hanem a kiválasztandó válaszlehetőségek valószínűségeiről. Az egyéni tippeléseket a közös tippelés váltja fel. Megpróbálva kitalálni a teszt összeállítója által elvárt választ. Amiben valószínűleg nem kis szerepet játszik, hogy a tanuló értékelése továbbra is egyéni. No meg aztán, az egyéni, sablon alapján nem értékelhető válaszokkal csak a baj van. Felkészülést, egyéni döntést vár el a javítása a tanár részéről. A döntés megindoklásának a képességét, illetve az erre való hajlandóságot. Ellentétben a kipipálható kulcsszó-listákkal, illetve előre definiált „A,B,C,D” válaszokkal.

Amikor tehát a 2015-ös adatok alapján megállapítjuk, hogy a hazai diákság közös problémakezelése nincs az OECD-tagállamok átlagánál sem, akkor ez nem egy olyan eredmény, amin nagyon meg kellene lepődni. Könnyű szívvel még csak a jelenlegi kormányra sem lehet emiatt ráteríteni a vizes lepedőt. Mert a közleményekből rendre kimaradni látszik, hogy a 2015-ben 15 éves tanulók eredményeit szemlélhetjük. Ez azt jelenti, hogy olyan diákréteget vizsgál, akiket esetleg már 2003-2004 körül elkezdett idomítani az oktatási rendszer aktuális intézménye. Annak érdekében, hogy már az iskolaérettség felmérésekor megfeleljen az „ülj le, állj fel, egyél, aludj, tanulj, felelj” idomítási rendszernek. Olyan tanerők vezetésével, akik már akkor is a maradványelvű pedagógusképzésből szabadultak be az iskolákba.

Mérhetetlen tisztelettel az iránt a kisebbség iránt, aki igyekezett, és képes volt szakítani a tanárok tanáraiba szocializált ketreccel. Már csak azért is, mert ezeknek a tanároknak volt mindig köszönhető, hogy a diákok jelentős része jelentősebb sérülés nélkül képes átvészelni az iskolapadban töltött éveket. Megőrizve kíváncsiságot, a másik felé fordulás képességét, a közösséget építő szemléletet, és általában azokat az értékeket, amelyek hiányára aztán illik nagyon rácsodálkozni a későbbiekben. Mint például a jelen felmérés esetében is. Annak a felmérésnek az esetében, amely nem kis részben a várható elvárások változásaihoz való alkalmazkodás képességét hivatott felmérni. Amely várható változásokra az a tendencia látszik jellemzőnek, hogy a rutinszerű, leginkább betanított munkásként elvárt képességekkel szemben növekszik a rutintól eltérő helyzetek csoportos, illetve analitikus kezelési készségének a jelentősége.

Amikor a PISA-eredmények fényében értékeli valaki a jelenlegi kormány jelenlegi oktatáspolitikáját, akkor valójában nem feltétlenül a 2015-ös, évtizedes salakhalmokat görgető pillanatfelvétel a legnagyobb probléma. A jövő szempontjából sokkal nagyobb gondot jelenthet az a képzési gettósítás, amely a jövőt alárendeli az ipar pillanatnyi igényeit kiszolgáló középostoba szolgaréteg „kinevelésének”. Parragh László ajánlásával.

Conformity / Nina Defelice

Ugyanakkor ezen egy szimpla kormányváltás sem segítene. Pont azért, mert a tanerők, a maguk beidegződéseivel, a szülőket nem feltétlenül partnernek tekintő, a diákokat egyénileg versenyeztető, a tanulókat a kényelmes tesztfeladatokkal minősítgető szemléletével maradnak. Kivéve a kivételeket. Akik arányáról már csak azért sem igazán van képe az átlag szülőnek, mert számára az iskola mindig az adott tanári kart jelenti. Meg azért sem, mert a tanároknak nincs „PISA-jelentése”. Holott talán az sem ártana. Ahogy egy széles bázisú politikai konszenzus sem ártana. A néhány évenként megrángatott iskola-, tanárminősítés-, és oktatás rendszere helyett.

54 hozzászólás

  • A magyar oktatás sikertelen ágazat volt a szocializmus idején is.

    A ballib kormányok se emelték magasabb szintre a magyar iskolarendszert.

    Ennek ékes példája ez a cikk is …

    Nagyon bátor, aki az elmúlt hét év alapján messzemenő következtetéseket le tud vonni. A cikkből fájóan hiányoznak a tények és az összefüggések.

  • kedves Simay barátom, ennyire megdícsérni? méghogy közép…mi között? hogy vannak nála rosszabbak is a világon? dehát önmagához képest már -akár- el is sűllyedt és nem a sok fafejű kapzsi seggfej (lásd még fidex és hívei) nem veszi észre, hogy sajátm maguk alattn vágják az ágat…(nincsenek vele egyedűl, csilingel ez máshol is) az alacsonyan tartott jövedelmek (vagy bizonyos határon belül tartottak SIC) a vásárlóerő csökkenése (az exponenciális) azaz az áspiskélgyó megharapta a saját farkát lásd még Keystone pipeline…az adófizetők fizetik annak a számláját, hogy néhány szarházi meggazdagodjon és beadja süket vagy már érdektelen nagyérdeműbe, hogy nekik jó miközben nem tudják, hogy olajszennyeződést laskagomba telepítéssel kell tisztítani és nem még jobban tönkrevágni a környezetet átrakni máswhová a szennyet…arrafelé orbánlandiában ugyanez nem is olyan kicsinyben folyik, ha nincs vásárló erő de van óccó kisz munkaerőcske amely ön
    állóan a bilire sem tud ráűlni az bizonyos ideig termeli a profitot de azután SEARS CSŐD lesz belőle és nagyon nagyban

    a berni sanders mondta: profitshare változásra lenne szüxég ha fenn akarjuk tartani a kapitalizmust, vagy ha ebben a jelenlegi formájában fenn érdemes e tartani?

    szvsz: NEM

  • hazai lámpa
    2017 november 22
    9:26 de.
    tények? a levédiab…di gazdaság pillanatnyi helyzete, (kell e ennél erősebb ténytár?)

    te már éltél az átkosban?

    és ott tanultad ezt, hogy “ott” márpedig minden szarabb, és ha nem akkor hangosabban kell mondani

  • hazai lámpa
    2017 november 22
    9:26 de.
    ééééés a zoktatás(????) eredménye a fidexkft “politikájának” tök sikeres volta egyéb eredmények nem is kellenek hozzá, csak a pápai (lásd még orbány) encik lika és máris elhiszik…
    pl.: az örökéletre vágyók a koporsóban ébrednek fel, hogy már megint átvágták őket…és akkor a Budai vár meg a koronás orbán (igaz én nem a fejére húznám, hanem a nyakára és jól meg is szorítanám satuval)

  • Hát, nem is tudom, mi a probléma az oktatással, de arra emlékszem, hogy a magyar bevándorlók, mindig bejutottak a helyi egyetemekre, amit el is végeztek sikeresen.
    Mikor szűnik itt meg, az állandó csépeéáse a mai magyarságnak?
    Igen fárasztó és unalmas.

  • Nagyon úgy tűnik, hogy valami nagyon nem jó alakult ki a magyar közoktatásban. Egymás után jelennek meg a neten a rosszalló felhangú írások az OECD publikációja után. Az se gyógyír, hogy a gyengébbek mezőnyében mögöttünk végzett tizenhét ország, és az előttünk lévő hét gyengébbet Franciaország vezeti.

    Mert miről is van szó? Az együttműködő problémamegoldó készségről.

    Könnyű volna rá a válasz: mindez a Turáni átok miatt történik, ami átok öröklődik generációkról-generációkra.

    De azt gondolom, nem egészen erről van szó, hanem arról, hogy egyéni teljesítményelérésre nevelik a lurkóinkat. Kezdődik ez azzal – ma olvastam egy magyar szakos pedagógustól az interneten – hogy a hatodikos kisgyerek a hat tanóra után délutánra még külön házi-feladatot kapott két oldalnyi nyelvtan írásbeli és három feladat környezet írásbeli formájában. Felmerül a kérdés: mit csináltak a napköziben, ha hazavisz tanfeladatot a nebuló?

    Ez a pedagógus apuka még nem fejezte be a meghökkentő példálózását, hanem folytatta irodalommal gyermeke másnapra való felkészítését, mivel kiderült, dolgozatot fognak írni a Ludas Matyiból. Erre jegyezte meg gyerekének a pedagógus, hogy nem emlékszik, olvasták volna Fazekas Mihály művét. A gyerek azonnal válaszolt: nem is olvasták. Vagyis dolgozatot írattak olyasmiről, amit el sem olvastak!
    (forrás: https://wmn.hu/ugy/47768-az-oktatast-ami-itthon-folyik-nem-haromszor-verik-majd-vissza )

    Megemlítem, hogy a legjobban teljesítő tizennyolc országot Szingapúr tanulói vezetik, itt ötödik Kanada, és a legjobbak között van Észtország, a középmezőnyben meg Szlovénia és Csehország diákjai, a volt Keleti-blokkból.
    De láthatjuk, legjobban nálunk az egyéni teljesítmények dominálnak, példa rá Mészáros Lőrinc teljesítménye.

  • Rodeo36
    2017 november 22
    10:47 de.

    “te már éltél az átkosban?”
    Nem tartozik ide, de vannak személyes tapasztalataim is a szocialista oktatásról, ill. a szakértők írásait olvasom.

    A pszichológusok egybehangzóan állítják, hogy a poroszos módszert nem sikerült kiűzni az iskolákból, mégha voltak is egyes hős tanárok. De még a pszichomókusra rá lehet mondani, hogy az túl érzékeny lélek.

    Ha az adatokat nézzük, akkor vannak tények. Pl. keveset költöttek bizonyos iskolákra, ezért a különböző szakközépiskolák elavultak, nem képezték a modern szakmákra a diákokat. Ezzel szemben a felduzzasztott gimnáziumi férőhelyeken bőven képezték az érettségizőket, akik a végzettségükkel nehezen tudtak elhelyezkedni.
    A társadalmi mobilitás viszont csökkent, mert egy idő után a felsőoktatásba már inkább a középosztály gyerekei kerültek be!

    A rendszerváltáskor ez nem változott meg, mert túl sok tanárt kellett volna kirúgni!
    Sőt, gombamód szaporodni kezdtek a büfészakok!
    A poroszos módszer mellé a liberálisok még behozták az oktatásba az amerikai módszert, ami legtöbbször kimerül abban, hogy nem szabad semmiért rászólni a gyerekre. Tehát több rendszer minden hátrányát ügyesen ötvözték Magyar Bálinték, ahogy ez több területen is történt a rendszerváltás után.

  • “az a képzési gettósítás, amely a jövőt alárendeli az ipar pillanatnyi igényeit kiszolgáló középostoba szolgaréteg „kinevelésének”. Parragh László ajánlásával.”

    1. Az az igazság, hogy rengeteg félanalfabéta (fiatal) felnőtt van, aki már az összeszerelő üzemekben se kap munkát! Tessék besétálni a cikkírónak egy vidéki munkaügyi központba!

    Nem akarok senkit megbántani, de tényleg elemi ismeretek hiányoznak sokaknál. (Érdekes, hogy az okostelefon ott van náluk, mert megveszik 200%-os hitelre.)
    A külföldi multik, ha meglátják ezt a munkaerőt, már sírva fakadnak.

    2. A jó képességű/túlképzett középosztálybeli kimegy Nyugatra, Pesten meg nincs burkoló, vízvezetékszerelő stb. Ez miért érdeke a magyar államnak?

  • hazai lámpa
    2017 november 22
    2:58 du.

    a szakközép és a középfokú majd felsőfokú technikumok szinte egyetemi szinten oktattak és meg is volt az eszköztáruk hozzá ezek között az osztályon felüli tanerő
    a gimnáziumok termelték a mai orbánokat meg a többi jogász bölcsész semmire sem jó senkiháziakat Magyar Bálint az egy hülye,
    az eredmény manapság (azaz: az utóbbi 28 évben szépen kifejlődött létrehoztátok orbánt és bandáját meg a társ pártokat és aszt játszátok, hogy kapitalizmus van mialatt kőkorszak és kora középkor a “jó” barátok nélkűl)…szvsz megérdemlitek, ti főztétek egyétek is meg

  • Tokeletes az iras! Nyilvan megerdemelne a tema egy egesz konyvet, de a lenyeget megirta, az oktatasi rendszer a MARADVANY-ELVRE epult a Kadari idokben, es mivel a rendszervaltas ota a nagy kondér kozelebe jutott politikusok igyekezete nem merult ki semmi masban, csak abban hogy hogyan lehetne minel tobbet a maguk szamara kimerni ebbol nagykanallal, ezert az oktatas magasabb szinvonalra valo emelesevel foglalkoztak a legkevesbe.
    Tetszik emlekezni a maradvanyelvre? A pedagogia foiskolakra 5-6 vitt ponttal es 5-6 szerzett ponttal siman be lehetett jutni. A rendszer-valtast a regi rendszer oportunista szemelyesegei vezenyeltek le egyesulve a pszichopata “ertelmisegiekkel” es pszichopata vallasosokkal. Nyilvan a hatalom kozelebe ferkoztektek az uj generacio fiatal oportunistak, ennyi, itt beszelni valamifele >> … VÉRSZAGRA GYÜL AZ ÉJI VAD ….<<<

  • Bizony, sajnálatos, hogy megszűnt az ipari iskola, vagy technikum.
    Ezért nincs ma már vízszerelő, villanyszerelő stb.. Magyarországon.

  • LifeTravel
    Hungary’s wine scene a hidden gem
    Better known for Olympic wrestlers, the eastern European country has a rich culinary history

  • Egyetértek a T. Szerzővel. De kiegészíteném 1-2 tapasztalattal. Elöljáróban: nem vagyok tanárellenes – nekem is, a fiamnak is voltak (bár kevesen) emlékezetes személyiségű tanáraink, akik miatt mégis érdemes volt iskolába járni.Úgy látom, alapvető szemléletváltás kellene, az pedig évtizedekig is tarthat, főképp úgy, hogy jószerivel négy évenként fordítják újra és újra más irányba.
    A lényeg szerintem az lenne: civilizált államban az oktatás közszolgáltatás, és nem azért van, hogy a pedagógusnak legyen hol dolgoznia. Ezért az oktatás ügyeiben érdekelt a szülő és a gyerek is. Sokkoló élmény volt a mai kormánypárt első ciklusában (’98-2002 között), amikor az oktatási miniszter (még volt olyan, Pálinkás személyében) azt mondta: csak nem képzelik, hogy a hülye szülők belebeszélhetnek az iskola ügyeibe? (A “hülye” elhangzott.)
    A maradványelvről: biztosan lehetne többet költeni az oktatásra (is), de egy rossz rendszerbe csőstül öntheted a pénzt, akkor sem lesz eredményes. Szemléletes élda erre a magyar labdarúgás.

  • Rodeo36
    2017 november 22
    9:42 de.

    Az óvoda, az általános, és a közép majd felsőoktatás ebben a sorrendben képes kárt okozni a tanulásra-szocializációban. Az oktatási rendszer ’68-as “új mechanizmusa” gyakorlatilag bekódolta a hülyeképzést a következő generációknál. Az, hogy hazai pilács nem olvasta el a cikket, vagy nem értette, az ezen nem változtat. Legfeljebb illusztrál 🙂

    Az, hogy a 70-es években érettségizetteket valahol még taníthatták a még átkosabból visszamaradt tanárok, az lehetett kivételes mázli, de nem a rendszer érdeme. A ’90-es gengszterváltás ezen semmit nem változtatott. A politikusok a saját fizetésükkel, illetve a címer angyalka-tartalmával voltak elfoglalva. A tanárképzéssel, a középiskolák állapotával senki nem foglalkozott. Holott a középszintű képzés az, amelyik egy diák egész életét tereli valamilyen irányba.
    A ’80-as évek végén elindult tendencia folytatásaként addigra ’94-re) a klasszikus technikumokat, de a hagyományosabb szakközép-iskolákat végleg szétverték. Gyakorlatilag kiütve az alapokat az olyan alkalmazott-szintű felsőoktatás alól, mint a mezőgazdasági, technikai-főiskolai, stb. felsőfokú képzés. Az Antall-féle zsellérnosztalgikus gazdasághoz idomulva. Amely szinte jogfolytonosan zajlik ma is. Parragh és a hasonló agyhúgykövesek szabják meg a képzés irányát, és olyanok döntenek, akik még a saját szakmájuknak is a legalját képezik (pl. Balog, mint lelkész). Olyan módszertanokkal, amelyek a világ más tájain mára igazolták: hulladékok.
    Pilácsnak abban igaza van, hogy ezen a folyamaton egyik kormány sem javított érdemben. A baloldaliak sem.
    De nem is nagyon lehet. Egyfajta hipernagykoaliciós megállapodás nélkül nem is lehetne. Amíg egy tanárnak (meg szinte minden másnak is) alkalmatlan barom elmehet panaszra, hogy őt politikailag üldözik, mert lezavarják a katedráról, addig ez így marad. A finn csodára illik nyáladzva rácsodálkozni. De kimarad, hogy ott a tanárképzéstől a tanárokig egy nagyon erős képesség-felméréssel és kőkemény elzavarásokkal indult annak idején. (meg sok pénzzel utána annak, aki fennmaradt a rostán).

    Tudom, hogy ez nem is annyira vita Véled. Inkább egyfajta kiegészítés.

  • talalom
    2017 november 23
    3:36 de.

    A “maradványelvű pedagógusképzés” nem elsősorban azt jelenti, hogy a maradék megy az oktatásra, hanem azt,. hogy akit sehova máshova nem vesznek fel, az elmegy tanárnak.
    “az oktatás ügyeiben érdekelt a szülő és a gyerek is. ”
    A pedagógusképzés során ezt emlegetik is. De aztán elsikkad.

  • György Molnár

    Ennél Parraghnál nagyobb bunkót a Föld nem hordott a hátán, ki sem kell nyitnia a száját, máris lehet tudni róla, hogy kicsoda. Nyilván ezért nyalt be a legmélyebbre Orbánnak……

  • Andrew_s
    2017 november 23
    5:15 de.
    kösz, a Kandó, Bánki, Puskás (soroljam) hatalmas bástyái (voltak???) a hazai oktatásnak…a kapitalisták (mármint a tőke tulajdonosai) manapság kezdenének ébredni (egy frászt, süketek és kapzsiak) hogy az óccó munkaerő az kétélű fegyver és már nyiszálja a nyakukat…elsőként a süsülandia a még süsübb főbohóccal az élén(???) tapasztalja a tőzsde szárnyal de nem veszik észre (dehogynem, de már késő) a tőzsde számai egy üres buborék egyre nagyobbá felfúvódása és a gazdaságnak (tkp.) az ég világon semmi köze sincs ehhez a valós és a gazdaság tényleges fejlődéséhez vivő ágazatok nem igazán azok amiknek lenniük kellene…a többi meg a fegyverzetek és a social media és tartozékai elektrónikai hulladékok recyclálása és drágán csicsásan butítva a zembereket…

    de ez túl messze vezetne…a kélgyó bekapta és rágja a saját farkát

    és ami arrafelé levédiab…don megy már vagy 35 éve az gyalázat, de lehet hogy inkább köztörvényes bűnözés

  • Rodeo36
    2017 november 22
    4:26 du.

    “a szakközép és a középfokú majd felsőfokú technikumok szinte egyetemi szinten oktattak”

    Szerintem ezekből volt a legkevesebb. Több embert is ismerek, aki szakközépbe akart menni anno. De helyhiány miatt nem vették föl, és ezért ment gimnáziumba, ahova szinte bárkit felvettek (kis túlzással). És ez a Kádár-rendszerben történt (és a rendszerváltás után folytatódott).

    A műszaki részhez nem tudok hozzászólni. Nyilván voltak sikerágazatok. De én úgy tudom, hogy egyes modern ágazatoknál az egyetemi tanárok szinte úgy lopkodták be Nyugatról az alkatrészeket! És ezekhez utána maximum az egyetemen lehetett hozzáférni.

  • Andrew_s
    2017 november 23
    5:15 de.

    “A ’80-as évek végén elindult tendencia folytatásaként addigra ’94-re) a klasszikus technikumokat, de a hagyományosabb szakközép-iskolákat végleg szétverték. ”

    Tényleg nem értelek. Most a fidesz (elvileg) vissza akarja állítani az őt megillető helyre a szakképzést (nem csak a szakmunkás képzést), és ezen rágódik az egész ballib média.

    Most akkor döntsd már el, hogy mivel van bajod?

    “Az Antall-féle zsellérnosztalgikus gazdasághoz idomulva”
    Kisgazda nem egyenlő a zsellérrel. Elvileg úgy volt, hogy majd önkéntes szövetkezésbe lépnek a gazdák. Meg lehet nézni, hogy a legnagyobb tész-botrányok a ballib kormányok idején játszódtak! A tészek milyen segítséget kaptak a ballib kormányoktól? Majd ha normálisan össze tudod foglalni a gondolataidat, akkor talán értelmesebbek lesznek a cikkeid is!

  • Andrew_s
    2017 november 23
    5:15 de.

    “Parragh és a hasonló agyhúgykövesek szabják meg a képzés irányát, és olyanok döntenek, akik még a saját szakmájuknak is a legalját képezik (pl. Balog, mint lelkész).”

    Te milyen végzettséggel mondod ezeket? Magyar Bálint milyen irányt adott az oktatásnak?

    A liberalizmus szerinte azt jelenti az iskolában, hogy nem szabad a gyereket megbuktatni. Ebben szinte ki is merült a tevékenysége, amit a magyar oktatásra gyakorolt.

  • Andrew_s
    2017 november 23
    5:15 de.

    “Az, hogy hazai pilács nem olvasta el a cikket, vagy nem értette, az ezen nem változtat.”

    Jóember, egy (proletár) diktatúrában kinek van szüksége az egyéni gondolkodásmódra? A szocialista ember ideálja az volt, hogy építse a szocialista rendszert, és örüljön, hogy vezeti őt a Párt.

    Ezt szolgálta az iskolai képzés, nagyon más célja nem is volt. Már az óvodában arra szocializálták a gyereket, hogy ne legyen önálló véleménye, hanem mondja föl a tananyagot.
    Nem kell besz.rni, én elismerem, ha az előző rendszerek valami hasznosat tettek. Maradjunk annyiban, hogy voltak sikerágazatai a Kádár-rendszernek (pl. mezőgazdaság). Az oktatás nem volt az.

    Az elmúlt 100 évben csakis jobboldali kormányok tettek le valamit az asztalra oktatásügyben. Gondolok itt Klebersberg Kunó elemi iskola építési programjára, és az egyetemek támogatására.
    A fidesz szerintem letett egy olyan programot az asztalra, ami merőben más, mint amit a rendszerváltás óta megszoktunk, a liberálisok által uralt iskolaügyben. Ebben lehetnek jó elemek is, bár ez nem derülhet ki a kötelező országos felháborodás miatt.
    Más dolog, hogy ha megvalósításra kerül a sor, akkor náluk is a nyaloncok kerülnek előtérbe. Nem a teljesítmény számít.

  • hazai lámpa
    2017 november 23
    2:04 du.
    eccerű, nevezd meg azokat a technikumokat amelyek nem (itt várom epedve a nagyérdeművel együtt)
    a Kando, Puskás Bánki évente 10 osztályt indított és a középfokú oktatások mellett szakmunkás felsőfokra is volt műhelytanári tanerejük, sőt szakmunkás továbbképzés is folyt, 1961 től ez 1980 -ig (hogy ne mennyek messzebb) az ebben a 3 ban évente 1200 elsőrangú szakember + szakágazati oktatás ami ennek fele

    vegyünk -kerekítve- 20 év alatt 36000 amiből legalább a fele ment felsőfokú technikumba (azokat rendelettel 1964 ben hozták létre) vagy egyetemre

    várom az oktatási intézmények neveit és számokat

  • hazai lámpa
    2017 november 23
    2:10 du.
    nem ismétlem önmgamat, Magyar Bálint egy seggfej!, amit 35 év alatt szétvertek azt most tervezik (SIC) átalakítani…annak (ha lesz és szvsz nem lesz) valós eredménye az 2035 előtt meg sem jelenhet addigra a zorbán a hamut is mamunak mongya vagy már kiszellőztetik a bandájával együtt a lámpavasakon

    Andrew_s hez írtjaid szakmai tévedések vagy gonosz csúsztatás, a rendszer bukásának mentése?

  • hazai lámpa
    2017 november 23
    2:04 du.
    szent krumpliföld

    a szakközép és a középfokú technikum az két teljesen különböző oktatási metódus!!! melyikről beszélsz:
    a szakközép az gimnázium + célirányos egy szakma oktatása műhelygyakorlattal (benne gép és gyors írás is mint szakma)

    te teljesen el vagy tévedve? hagyd már a bánatba a ballibsi meg szélsőjobbfing alsókeleti cntrális erőtereket az a nagyérdemű hülyítésénél többre nem alkalmas a társadalom szerkezete nem ez!!!

  • hazai lámpa
    2017 november 23
    2:04 du.
    Hallottál már embargóról?

  • Rodeo36
    2017 november 23
    1:46 du.

    Ahogy másutt értekeztük megfele: a primer gazdaság mára egy nagy lóalkatrészáztató hideg vödör. Gyakorlatilag mindenki szolgáltatni akar, mert látszólag abban van a pénz. Néhányan meg hülye módon a primer erőforrásokra teszik rá a praclijukat. (vas, gabona) S természetesen nem a tőzsdén, hanem a valóságban.
    Mert azt nehezebb kisöpörni, mint pár tonna papírt.
    Ahogy anno a Nasdq akkora maflást kapott, hogy azóta is csuklik. Egyre összébb. Pedig nem történt több és másabb, mint az, hogy az informatikai vágyakozások a vágyott 30% körüli növekedésről (papíron by részvény) visszament az ipari átlagra 1% körül (alá).
    Amikor az oktatás a paletta két végére koncentrál:
    1. önjelölt zsenikék a tőzsde + szolgáltatás
    2. 6 elemit nyócév alatt elvégző biorobot
    Akkor középen inség van. Rövid felfutást követő akkora visszaesés, hogy a gyengébb tartalékkal rendelkező országok megvehetők kilóra. Kormányostól. Ahogy anno a nagy becsuklás után felvásárolták középamerikát, délkeletázsiát (a címkéket az önállóság láccatával most hagyjuk).
    Ez lesz itt is 1-2 generációváltás után. Az országban a tehetetlen zacc marad.

  • hazai lámpa
    2017 november 23
    2:13 du.

    Parragh mostanában ad fel biorobot-megrendelést Orbánnak. Most Magyar Bálint az oktatási miniszter? Mit nem mondasz? Híreket nem olvasol, vagy alszol?

  • hazai lámpa
    2017 november 23
    2:10 du.

    “Most a fidesz (elvileg) vissza akarja állítani az őt megillető helyre a szakképzést ”
    Olvasgasd a Párt tervecskéit. Akár az MTI átiratában. Bár, ha az “őt megillető hely” szerinted is a béka feneke alatt van, akkor jó helyen keresed. Ha nem éltél a ’70-es években, olvass utána. Ha éltél, akkor szedjél magnéziumot. Állítólag jót tesz a memóriának.

    “Kisgazda nem egyenlő a zsellérrel. Elvileg úgy volt, hogy majd önkéntes szövetkezésbe lépnek a gazdák”
    Ezek szerint ’90 körül sem éltél még, Vagy nagyon idült a Mg-hiányod. Valóban nem egyenló, de sosem volt úgy. A létező gazdagokat majdnem olyan erővel verték nadrágszíjparcellákká, ahogy anno kialakították. Aztán, mert a darukezelő nem értett hozzá, bagóért felvásárolták a helyi Döbrögik. Tekintettel arra, hogy ezt belülről, a mezőgazdaságban dolgozva “élveztem végig” maradjunk abban, hogy fogalmad sincs róla mi zajlott valójában. A kommunikációs troll-brossúrákon kívül is van élet. Egyszer majd rájössz.

  • Andrew_s
    2017 november 23
    4:33 du.

    hát ha senki más nem is érti, akkor mégis beletaláltunk az agyába (van nekijje olyan …mármint a kapitalizmusnak?)
    mondád:

    “Ahogy másutt értekeztük megfele: a primer gazdaság mára egy nagy lóalkatrészáztató hideg vödör.”

    de a másik az kurvajó:

    “Ahogy anno a Nasdq akkora maflást kapott, hogy azóta is csuklik. Egyre összébb. Pedig nem történt több és másabb, mint az, hogy az informatikai vágyakozások a vágyott 30% körüli növekedésről (papíron by részvény) visszament az ipari átlagra 1% körül (alá).”

    azaz a tőzsde = a semmi mexorzása 12 -vel és a 47-dik hatványra emelve

    (erről Kálmán Imre és Lehár Ferenc tudtak jókat… szép volt be szép álomnak…és keringőre fakadtak)
    nasdaq és az összes többi is hazudik…képzeld el (én már elképzeltem) mindenki elad és senkisem vesz (legalábbis aszt amit vágynak, hogy vesznek, hanem) Yüant és

    amit látok a világ lakosságának minimum a fele halálra van ítélve a fennmaradóak kasztokba vannak tuszkolva… és akkor a pénztőke urai…szvsz a lámpavasakon találják magukat…kiürülnek a

    apartmanjai:
    https://ny.curbed.com/2017/6/27/15881706/nyc-richest-neighborhoods-manhattan-brooklyn

    de, mindezt hazai pilácsnak ne add be meg megveszik tőle

  • Andrew_s
    2017 november 23
    4:43 du.
    hazai pilácsot muszáj lesz oktatgatnunk szépen kesztyűs kézzel (boxkesztyű?)

    na, itt van az amiről beszélek, az óccó munkaerő kétélű fegyver és most éppen visszavág…ha nincs jövedelem akkor nincs mit elkölteni ez ilyen eccerűke és a kapitális pista feldughattya a munkahelyét és simogathattya is,

    régi álláspontom az, hogy ha nekem nem éri meg akkor nem járkálok oda meg vissza drágán, hanem megoldom óccón és akkor láthattad vóna a lilafejű mikulássá változott “interjúvolót” mikor azzal kezdtem a zinterjujjjt, hogy csak az érdekel, mennyit fizet és ha az nem annyi amennyiéert én hajlando vagyok odamenni akkor már le is vizsgázott…ez is a szabad piac és a szabad munkaerő áramlás lényege

    http://makronom.mandiner.hu/cikk/20171123_harald_schumann_elisa_simantke_europa_uj_tartalekserege

  • Andrew_s
    2017 november 23
    4:33 du.
    úgy érzem soraidból, hogy te is éltél az átkosban

    akkor mond az neked valamit amikor én -röviden- úgy definiálom ezt a munkerő ingyen bolondúl meg kapitális pistike elméletet, hogy:
    a selejt bosszúja

  • Rodeo36
    2017 november 23
    7:05 du.

    Nyilván saját magadból indulsz ki, mikor másokat is kutyához hasonlítasz.

    Díjazom az önkritikádat. A kutyusod nyilván értelmesebb kommenteket írna, kár, hogy nem engeded a géphez.

  • Andrew_s
    2017 november 23
    4:43 du.

    “A létező gazdagokat majdnem olyan erővel verték nadrágszíjparcellákká, ahogy anno kialakították.”

    A nagybátyám benne volt a földosztó bizottságban. Ő mesélte nemrég, hogy a kisgazdák örömmel igényelték ki az 5-10 hektáros kis birtokokat 1990 elején. Aztán pár év múlva kezdtek tönkremenni, mert nem tudták fenntartani a gazdaságukat.

    (Aztán voltak téeszelnökök, vagy más szemfüles emberek, akik értéktelen ingatlanokat összevásároltak a kárpótlási jegyekből. Később több milliós haszonnal továbbadták, mert pl. ingatlanfejlesztők megvették a területet. De ez nem tartozik a mezőgazdaság témához.)

    Nem a nadrágszíjparcellákkal volt gond, mert sok mindentől függött, hogy ki mekkora földet igényelhet. Voltak persze kis parcellák is, de szerintem nem igaz, hogy az 1945-ös földosztást vették volna alapul a hatóságok.
    A gond az volt szerintem, hogy nem indult be az önkéntes szövetkezés, vagy csak későn. Ha beindult, akkor is botrányok kísérték.
    Más nyugati országokban még kisebb parcellákkal is fenntartható a gazdálkodás, bár vitatható az ideális birtokméret. Igaz, Nyugaton támogatást is adnak a gazdálkodóknak.

  • Andrew_s
    2017 november 23
    4:43 du.

    Többször beadtam már ezt a linket.

    Tudom, hogy erre a szokásos válasz az lesz, hogy mindig ugyanazt adom be. Vagy az, hogy aki írta, az biztos hülye, és az itteniek jobban tudják.

    Pont ezért muszáj újra ideírni. Hátha eljut az agyáig itt egyeseknek.

    http://168ora.hu/itthon/befejezodott-a-paraszttalanitas-nagyobb-a-foldkoncentracio-mint-a-horthy-korszakban-2933

  • Rodeo36
    2017 november 23
    3:16 du.

    Már megint olyan aljasul érvelsz, mint mikor az orosz nyelvoktatásról vitatkoztunk.

    Akkor is azt állítottad, hogy nem volt semmi gond az oktatással, mert te megtanultál oroszul és még angolul is.
    A gond az, hogy ezt senki nem tagadta. Ettől még lehet országos probléma az, hogy sokan nem tanultak meg oroszul és más világnyelven sem. Akár a szocalizmusról, akár az elmúlt 30 évről beszélünk.

    Én pl. 1993-ban kezdtem a gimnáziumot, és nem volt informatika oktatás a négy év alatt egyszer sem. A szülők egyszer érdeklődtek, hogy tudna-e a suli tanfolyamokat indítani pl. gépírásból? Az egyik felháborodott, nagyhatalmú tanerő közölte, hogy mit képzelnek, ez gimnázium! Akkor gondolták volna meg, mikor beíratták ide a gyereket.

  • Rodeo36
    2017 november 23
    3:16 du.

    Mi a kérdés?

    Én azt írtam, hogy technikumot a tanulók kisebb része végzett. A nagy többség a szokásos iskolarendszerben maradt: választhatott a szakmunkásképző, a szakközép és a gimnáziumok között. (Már ha továbbment a 8 osztály után.)

    Szerintem a szakközépre nagyobb volt a kereslet, mint a gimnáziumokra. De a másodikból volt nagyobb a kínálat. Pl. előfordult, hogy valaki kereskedelmi szakközepet akart végezni, de helyhiány miatt csak egy kisvárosi gimnáziumba mehetett.

    Erre te itt előjössz, hogy a technikumok így meg úgy. Szerintem nem ugyanarról a témáról beszélünk.
    Szalmabáb az érvelésed.

  • hazai lámpa
    2017 november 24
    6:17 de.

    “– Lehetett volna másképp csinálni?

    – Annak idején úgy látták a kutatók: a nyolcvanas évek második felében 200-250 ezer vidéki család állt készen arra, hogy vállalkozást indítson. A földreprivatizáció egyoldalúsága, a mezőgazdasági támogatások lebontásának módja ezt a réteget eleve a vesztesek közé sorolta. Minden a koncentrációnak kedvezett, miközben csak 1993–94-ben sok százezer ember vált egyik pillanatról a másikra munkanélkülivé. Már akkor látszott: a gazdaság vaslogikája szerint a reprivatizált föld kevesek kezébe kerül. Akikben a bankok bíztak, azok jutottak hitelhez. Akik be tudtak kerülni a fejlesztési rendszerek támogatottjainak körébe, talpon maradtak. Aztán lassan, de biztosan fel tudták vásárolni a földeket. Elfoglalták, részvénytársasággá alakították a volt szövetkezeteket, állami gazdaságokat, és a végén azok földje is magántulajdonba került.”

  • Andrew_s
    2017 november 23
    4:33 du.

    “2. 6 elemit nyócév alatt elvégző biorobot”

    Az a gond, hogy a balliberálisok csak azt tudják elképzelni, hogy a nyolc általános, a szakmunkás egyenlő a biorobottal. Ez talán a szocializmusból származó káros örökség, mert az akkori iskolák “nem az életre készítettek fel”.
    Az emberek mégis sok mindent elsajátítottak. Minek köszönhető ez? Pl. mert a tsz+háztáji rendszer emelte az életszínvonalat a környéken, új szokásokat alakított ki.
    A mai szegényeknek azért rettenetes a helyzetük, mert az elmúlt 30 évben a segélyezésre szocializálódtak. Nincsenek kulturális képességeik.

    “– A földhöz nem kell szaktudás?

    – Dehogynem. Ahhoz kell igazán. A városi értelmiségnek az az elképzelése, hogy a földműveléshez semmit sem kell tudni, elég a kapa nyelét megragadni. Hát nem. A földhöz komoly szak­­ismeret kell, és az akkor is így volt, mikor az ember két ökörrel szántott. Ez a speciális, gyakorlati ismerethalmaz falun sokakból mára teljesen kikopott. A legszegényebb családok azok, amelyek nem termelnek semmit, hiába lenne kertjük. A megfosztottság, az elszegényedés egyik dimenziója, hogy nem csak az iskolai tudást nem tudod megszerezni, a gyakorlati tudáshoz sem tudsz hozzáférni. A falvakból a parasztság tűnt el. A paraszt lehetett szegény is, de a megélhetéséhez szükséges dolgokat ismerte. Lehet, hogy nem volt földje, de ha földhöz jutott, azonnal megművelte. Manapság hiányzik az adaptációs készség, úgy szoktuk mondani, „civilizációs visszaesés” történt.”

  • Rodeo36
    2017 november 23
    7:05 du.

    A végéhez. (Nem lámpácskához, hanem előtte)
    Van egy “sci-fi”, ami mára nem is annyira sci-fi. lassacskán. Magyarul Dr. Gladiátor címen jelent meg.
    A F. Pohl – C. M. Kornbluth szerzőpáros, de az egyikük tutira időutazó 🙂 Főleg mert a Gladiator-At-Law eredetileg 1955-ben jelent meg…..
    Alig később, mint a másik időutazó, Asimov Alapítványa.

    Mára mindkettő profetikusnak tűnik….

  • Rodeo,

    “amit látok a világ lakosságának minimum a fele halálra van ítélve ”

    A nullszaldósított gazdaság már vezetett ide. Tőlünk keletre még láttam a krumplival bevetett köztereket és a kukoricával bevetett kaszárnyudvart (kerítés felett bókoló címerekkel.

  • Andrew_s
    2017 november 23
    4:35 du.

    Amit Parragh most nyilatkozott a gyorstalpalókról, nem tudom mennyire fenntartható. Mindenesetre még nem ment át törvénybe, ha jól tudom.

    Már közhelyszerű, de a fidesz addig nem fog veszteni, amíg nincs normális kihívója.
    Hiába kritizálod az oktatáspolitikájukat, ha nem tudsz értelmes alternatívát felmutatni.

    “Akkor középen inség van.”
    Közhelynek számít, de azt szokták mondani, hogy az amerikai főiskola egy hazai vidéki gimnáziumnak felel meg. A különbség csak az, hogy az USA-ban a munkaerőpiac felszívja ezt a gyengén képzett középosztályt.

    Én azt tapasztalom, hogy Magyarországon még a többdiplomával, nyelvismerettel rendelkezők se tudnak mindig elhelyezkedni, vagy csak kis pénzért. Aztán vannak a főiskolások, akik esetleg recepciósként dolgoznak.
    Szóval ezt az ajvékolást nem értem ballib részről, hogy mi a bajuk a fidesz elképzeléseivel? Az ő iskolarendszerük mitől volt jobb, mikor a diplomások tömegesen mentek adminisztrátornak meg call centerbe?

    Félreértés ne essék, én nem a tanulás ellen vagyok. Szeretek én is tájékozott lenni, és látom, hogy másoknak is sokat segít a tanulás. Csak azt is tudom, hogy nem jó dolog művelten nyomorogni.
    Én a munkaerő-piaci oldaláról nézem itt a dolgot. Nem értem, hogy a ballib oldal mit tud kínálni a gyerekeknek? Azoknak a gyerekeknek, akiknek se a zseniképző, se az elitsuli, de másrészről a segélyezés se alternatíva?

    A fidesz legalább azt ígéri, hogy egy jó szakmával el tudsz helyezkedni (addig amíg nem jönnek be a robotok). És ha valaki tovább akar lépni, akkor ahhoz ott az érettségi, amit a szakközépben is meg tudsz szerezni (igaz, nem minden szakirányban).

  • “már az 1960-as években is az egyéni eredményeket díjazta az oktatás.”

    Én azt díjazom, hogy a cikkíró megpróbált kicsit visszamenni az időben.
    De az én tapasztalatom ettől eltér (nyolcvanas évek), illetve amit hallomásból tudok (hatvanas évek).

    Szerintem a szocializmusban az elvek szintjén nagyon sokszor elhangzott, hogy az igazi szocialista ember a közösségért él(-hal). Épp ezért sok volt a közösségi, iskolán kívüli feladat (pl. az úttörőben). Itt általában ugyanazok a gyerekek vállalták mindig a közösségi munkát, és állandó vita volt a “lógósok” viselkedéséről.
    Az iskolai oktatásba a nyolcvanas évek végétől elkezdett beszivárogni a csoportmunka a tanórán is. De sajnos akkor is a szlogenek szintjén maradt. A valóságban kis konfliktusok alakultak ki, és többször is sértődésbe torkollott a foglalkozás. Hogyan tanítsa, ha a tanár se tanulta?

    A liberális oktatáspolitika nem sokat változtatott ezen továbbképzéssel, tantervi előírásokkal. Talán dilettantizmus volt a háttérben.

  • hazai lámpa
    2017 november 24
    6:58 de.
    ez olyan mértékben sötét, hogy már orvosi eset, kezeltesd magad de feltétlanűl valami jóforma fidexkft hívő orvossal az bizonyos beaggya, és akkor beveszed és máris jobban teljesítesz, mint a fidex óccó munka óccó bér és ehhez semmilyen iskola sem kell a kutya is kitalál a kertvégébe szarni és nem kell hozzá fidexkft diploma sem sőt ipari tanuló sem és a kutya nem is robot, de sokaknál bölcsebb

  • Rodeo36
    2017 november 24
    2:02 du.

    Simogassad a kiskutyádat, az majd lenyugtat!

    Olyan szinten nincs semmi köze az írásodnak semmihez, hogy az már tényleg szánalomra ad okot.

    “óccó munka óccó bér és ehhez semmilyen iskola sem kell”
    Prekáriusokról hallottál már valamit harangozni? Neked ugyan mindegy, mert megvan a jó kis nyugdíjad, amit ki tudja, miféle munkával szedtél össze …

    Manapság az iskolát végzett embernél is ott a veszély, hogy nincs megfizetve. Míg ellenben a szakmával is rendelkező ember ilyen esetben nem szorul az államra. Hanem elmehet mondjuk havat lapátolni vagy benzinkutasnak. A hozzád hasonló, szobában melegedő öregurak képzelik csak azt, hogy mindenki elmehetne mérnöknek meg vegyésztechnikusnak.

    Ne fáradj a válasszal, mert úgyis arról fog szólni, hogy szerinted a kommunizmusban mindenre volt megoldás, erre is!

  • Rodeo36
    2017 november 24
    2:02 du.

    Még annyit, hogy én nem akartam senkit megbántani. De leírtam a véleményem, és érvekkel alátámasztottam.

    Nem az a lényeg itt, hogy fidesz vagy nem fidesz. Ott van föntebb a szociológus véleménye, hogy régóta nem sajátítják el a magyar fiatalok a kulturális alapkészségeket.

    Akinek füle van rá, hallja meg! Én ennél többet nem óhajtok süketekkel vitatkozni.

  • @hazai lámpa

    Írod rodeonak:
    “Neked ugyan mindegy, mert megvan a jó kis nyugdíjad, amit KI TUDJA, MIFÉLE munkával szedtél össze …”

    No látod. Egy dolog, hogy olykor egyoldalú nézeteket képviselsz, vagy csacskaságokat írsz, de a másik dolog ez a nagyon undorító, beképzelt, lenéző stílusod.

    Ezért aztán senki sem – még aki egyetértene a mondanivalóddal, az sem – becsül egy cseppet sem. Mert hát KI TUDJA, MIFÉLE ember vagy te, miféle célokkal…

  • Almási Alma
    2017 november 25
    9:00 du.

    Kedves Alma, azt mondod, én vagyok a lenéző meg a beképzelt?

    Néhány jelző rólam, amit a KMH-n írtak: “sötétség, kezeltesd magad, troll, bértollnok, orvosi eset, kegyetlen, gonosz” stb. Akkor az ő stílusukat minek hívnád?

    Én itt fent a hazai munkakeresési, iskolai tapasztalatomról írtam. A néhány kormány-ellenes megszólaló, téged is beleértve, szinte egy sort sem írt arról, hogy mi a tényleges probléma, mit akarnak a fiatalok? Lelke rajta minden megszólalónak, de az biztos, hogy én legalább a témához szóltam hozzá.

  • Képzetség szerintem ma nagyon fontos. Az én életemben az embertől fűg minden.
    Életemben kétszer kezdtem “alulról”. Egyszer otthon, másodszor ide kint.
    Mindkét esetben mint segédmunkás. Otthon, elvégeztem munka után este, 3 évig a Kandó Kálmán technikumot.Technikus lettem.
    Idekint, először kefegyárban pakoltam keféket. Néhány év mulva a McGill egyetemen voltam könyvtáros.

  • @lámpa
    Hogy mások miféle gyalázkodásokat követnek el, az természetesen nem a te sarad. Még ha adod is alájuk a lovat.

    Akinek esze van, az tudja, mi lenne a fontos az oktatásban. És mielőtt nekem ugranál, hogy “az SZDSZ…”, mondjuk ki, hogy ha ők sem álltak a helyzet magaslatán, EZ akkor is rossz szisztéma.
    Tehát mi a fontos:

    1. A kötelező iskolába-járás minél magasabb kor-küszöbe. Az én általános iskolás időmben Rákosi alatt 14 év volt, a kádáridőkben pedig (60-as évek) 16 év. Azóta 50 év eltelt, és megint ide tértünk vissza. Védd meg, ha tudod!

    2. A tanulási módszerek megismerésére, általános ismeretekre, kitekintésre a világba, SZAKMA-VÁLTÓ képesség – erre van szükség a mai nagyon változó világban. Anyai nagyapám valamikor 1890 környékén tanulta ki a bádogos és vízvezetékszerelő szakmát (ez még a MONARCHIA!), majd hozzátanulta már felnőttként a gáz-szerelést és később még a távfűtés szerelést. Unokaöcsém gimnáziumba járt, de nagyon utálta. Viszont amikor disszidált és Németországban vállalkozóként vett valami automatikus eszterga-gépet, hálát adott az apjának, hogy ragaszkodott a gimihez, mert így szerencsére tudta, mi az a trigonometria…

    3. alapvető matematika, számítógép, fizika, kémia ma már minden szakmához kell. Nem elég, ha tud a gyerek fűrészelni, vagy szögelni… Nekem úgy tűnik, ezeknek az oktatása mind Miviktorunk által szét lett barmolva. Helyette eltúlzott, hatástalan testnevelés, hit és erkölcstan (marxizmus is? :D)

    4. Korai tisztességes nyelvtanulás sem ártana, de ez a magyaroknál mindig probléma volt, mert a mi nyelvünk annyira eltér az indogermán nyelvektől… Szerencsére, hogy az internet tele van angolnyelvű mesékkel… Az én óvodás unokáim csak úgy harsogják az ottani szövegeket…

    5. És ami a legfontosabb: a tanár szabadsága a mit-hogyan-ban. Hát assenincs…

    Szóval, kedves lámpa, Viktoron sem igen van mit védeni, sőt, nála még Horthy is sok szempontból sokkal jobb volt… Minden relatív (mondta GALILEI…)

  • Figyelő
    2017 november 28
    3:31 du.

    A képzettség sokféle lehet.

    Ha valaki könyvtárszakot végez, vagy klasszika-filológiát tanul, az is kizárhatja magát a munkaerőpiacról. Nem mehet el utána bolti eladónak vagy segédmunkásnak, mert nem veszik fel! Csak ha eltitkolja a végzettségét.

    Diplomával viszont előfordulhat, hogy éppen nem talál munkát.

  • Figyelő
    2017 november 28
    3:31 du.

    Még az előző hozzászólásomhoz.

    Magyarországon a 20 évvel ezelőtt szerzett érettségi manapság semmit sem ér. Továbbtanulásra nem jogosít, csak ha újra érettségizel a választott tantárgyakból.

    Plusz nyelvvizsgát kell szerezned, anélkül nem ér semmit az egész. Informatika oktatás a 90-es években a szakirányú középiskolákban volt csak. Tehát a 90-es években nem a mostani munkaerőpiacra készítették föl a diákokat!

    Hozzájön még, hogy munka mellett tanulni nagyon nehéz. A munkáltatónak nem érdeke, hogy ott hagyja a dolgozó! A képzetteket meg úgyis “levadásszák” a munkaerőpiacon, tehát az állam meg a dolgozó szállítja nekik a jól képzettséget, ha tudja. (Hozzáteszem, hogy van olyan képzés, amit egyes cégek finanszíroznak.)

  • Almási Alma
    2017 november 29
    3:53 de.

    Elöljáróban annyit, hogy engem ebben a vitában nem a pártok érdekelnek, hanem az oktatás általánosságban. Világjelenség, hogy a tömegoktatás alacsony színvonalú, de közben a régi elitoktatás se biztosítja az országok szakember-igényét (Ormos).

    Mondvacsinált problémákon nem sok értelmét látom vitatkozni, mert nem a részletkérdéseken áll vagy bukik az oktatási rendszer.
    Pl. 1. Az, hogy néhány mélyszegény gyerek elhagyja a sulit 16 évesen, és elmegy közmunkásnak, elvileg probléma. De a valóságban milyen jövője van az ilyen gyereknek egy másik rendszerben? Nyilván szakmunkásképzőbe jár (esetleg melegedni), amit amúgyis befejezne 17 évesen, és akkor ugyanaz a közmunkás-sors várna rá.
    De az tény, hogy a szülő nem vehetné ki 16 évesen, ha a törvény nem engedné.

  • Almási Alma
    2017 november 29
    3:53 de.

    A hármassal kezdeném.

    “alapvető matematika, számítógép, fizika, kémia ma már minden szakmához kell.”
    Egyetértek. Én azt vitatom, hogy ez miért gimnáziumi szinten, gimnáziumi módszertannal történjék?
    Teljesen más képzést kíván, aki pl. közgazdasági pályára megy, mint akinek az esztergagéphez kell a trigonometria, ahogy te írod.
    Szóval a fidesznek az az ígérete, hogy gimi helyett szakgimibe menjenek inkább a tanulók, nem tudom, hogy miért problémás szerinted? (Más kérdés, hogy valóban adnak-e majd pénzt a szakgimnáziumok (régi nevén szakközép) fejlesztésére?)

    2. Ezen megy a vita valóban, hogy később mennyire határolja be a gyerek jövőjét az új iskolarendszer?
    Azt mondják (pl. az eduline honlapon), hogy aki 8.-os korában rendelkezik valamilyen elképzeléssel, az a szakgimiből is nyugodtan továbbtanulhat majd a felsőoktatásban.
    Gondban az lesz, aki mondjuk egy ipari szakgimiben gondolja meg magát, és mondjuk vegyész helyett jogász akar lenni. Neki valóban lehet hátránya, mert nem azokat a tárgyakat tanulja emelt szinten, mint a gimnazisták. Kérdés, ez mennyire jellemző a diákok körében?

    4. A nyelvtanulás az új iskolarendszerben szerintem ugyanolyan lesz, mint a régiben. Tehát ahol a családnak van rá pénze, lehetősége, ott könnyebb lesz.

  • Ezt most találtam, friss hír. Sokban hasonlít arra, amit én is írtam. A pártpolitikai csatározók sokszor pont a gyerekek érdekét nem nézik! Mindegy, hogy melyik oldalról van szó.

    https://mno.hu/belfold/pukli-istvan-kiszall-a-politikabol-2430506

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.