John Steinbeck — Egerek és emberek a Budaörsi Latinovits Színházban

2018 január 13 1:30 du.7 hozzászólás

John Steinbeck 1902-ben született, Kaliforniában – de nem abban a Kaliforniában, amit, hála Hollywoodnak, ismerősnek vélünk, hanem a napfényben lubickoló álomgyár hátsó udvarán, ott, ahol gyárak emelkednek és földek húzódnak; illetve időnként nem emelkednek, és nem is húzódnak.

Utóbbi állapotot ma posztindusztriális gazdaságnak hívjuk, egykor meg Válság volt a neve, az előneve pedig Nagy és Gazdasági és Világ. Steinbeck életét, amely tisztesnek és polgárinak indult, a csírájában fojtotta el: huszonhat éves volt, amikor elkezdődött. Egy teljes generáció veszett oda – és minden bizonnyal ez lett volna Steinbeck sorsa is, ha nem azt választja, hogy megírja a válságot, ahelyett, hogy megadná magát neki.

De inkább megírta, olyannyira, hogy 1962-ben Nobel-díjat kapott érte, mert, így a díjat odaítélő Svéd Akadémia, olyan valósághűen, mégis élénk képzelőerővel adja vissza a válság kárvallottjainak életét, és annyi részvét van a humorában meg a társadalomszemléletében. Az író feladata – válaszolta Steinbeck a beszédében, amellyel a díjat átvette – az, hogy emléket állítson az Ember nagyságának, hősies szívének és szellemének; és annak, hogy bukásában is nemes marad, a lelkét bátorság, együttérzés, és szeretet hatja át.

Nagy szavak, vághatnánk rá mi, érdes elméjű közép-európaiak – ha nem némítana el minket Steinbeck életműve, és az életmű – talán – három legcsúcsa, bár ilyen szó nincs. Három regényről van szó: a Tortilla Flat (magyarul „Kedves csirkefogók” címmel ejlent meg); a Cannery Row (Kék öböl), és az Of Mice and Men (Egerek és emberek). Az első kettő sajnos színpadra alkalmazhatatlan, túl sokan szerepelnek bennük: a válság partravetett potykái, akik, ahelyett, hogy ismét az árba vetnék magukat és görcsösen evickélnének tovább a semmibe, inkább elnyújtózkodnak a parton, derűsen bölcselkedve, lovagias (bár a törvénykönyveknek néha némileg ellentmondó) kalamajkákba keveredve, majd, a kalandok végeztével kinevetve önmagukat.

A harmadik, a színpadra már – szerencsére – alkalmas Egerek és emberek viszont korántsem derűs, még kevésbé lovagias. Az Egerek és emberek nem a bölcsen félreállók világa, hanem azoké, akik küzdenek; és, mint minden, magára valamit adó küzdő, elbuknak a végén – de a bukásban nemesednek meg csak igazán, ekkor szikrázik fel a lelkükben a bátorság, az együttérzés; és utóbbi kettő összege, a szeretet.

A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stanig és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla.

Addig meg megy még tovább, amíg a lába, az esze, az ereje bírja: megy tovább, küzdeni a láthatatlanul mindenütt jelen lévő, kérlelhetetlen; rosszindulatában és legyőzhetetlenségében a görög istenekre emlékeztető nagyhatalom, a Válság (azóta hogy megszoktuk, tán még meg is szerettük ezt a szót! – és lehet, hogy ez nem is mellékszál?) ellen.

John Steinbeck végül, a II. világháború után, kilábalt a maga személyes válságából, befutott író lett, még Hollywooddal is belekóstoltak kegymásba – igaz, mind a ketten rossz szájízzel távoztak – legvégül pedig, 1968 decemberében, meghalt.

(forrás: színház)

  • Lennie: ILYÉS RÓBERT
  • George: BÖRÖNDI BENCE
  • Candy: BREGYÁN PÉTER
  • Fõnök: SZEMÁN BÉLAv.
  • Curley: DÉKÁNY BARNABÁSv.
  • Curley felesége: PÁDER PETRA
  • Slim: CHOVÁN GÁBOR
  • Carlson: SZÉLL ATTILAv.
  • White: BRASCH BENCEh.
  • Crooks: STUBNYA BÉLAv.
  • rendező: BERZSENYI BELLAAGH ÁDÁM
  • díszlettervező :SOKI
  • jelmeztervező: ZÖLDY Z. GERGELY
  • dramaturg: KOVÁCS KRISTÓF
  • fordító: HAMVAI KORNÉL
  • zene: KELETI ANDRÁS
  • látványtervező-asszisztens :VIRÁG VIVIENTÓTH MÁRK
  • súgó: JUHÁSZ GABRIELLA
  • rendezőasszisztens: BARNET MÓNIKA
  • társproducer: SZABÓ ÁGNES

Bemutató: 2018.január 13.

Egerek, emberek – és egy kutya!

Legújabb bemutatónk egyik szereplője Zorba kutya, aki a Budaörsi Állatmenhelyről jött hozzánk játszani. Az M2 Petőfi TV készített riportot a kutya-castingról és a kutyás próbáról.

Zorba gazdáját, Candy-t Bregyán Péter alakítja majd az előadásban, amit John Steinbeck Egerek és emberek című művéből Berzsenyi Bellaagh Ádám rendez.

Zorba tizenhat hónapja került a Budaörsi Állatmenhelyre, ideiglenes otthona pedig színházunk lesz, ahonnan, reméljük, új otthonba költözhet majd. A kutya első találkozásáról a rendezővel, valamint a színészekkel az M2 Petőfi TV készített riportot, amit itt nézhetnek meg.

Fotók: Gergely Bea

7 hozzászólás

  • Egyik kedvenc irom Steinback, meg ma is.
    Hihetelen huseggel kepes volt az emberi sorsokat huen leirni ;s a karakterek szinte megszolaltak nekunk a konyveiben.
    De nem csak az embereket volt kepes remekul abrazolni, hanem a helysegeket is ahol a tortenet jatszodik. Minden konyvet olvastam es a polcon is mevannak.

  • Csak azért írok Bea, hogy tudd! Marha jók ezek a recenziók, köszi.
    De most azért is, mert kimaradt a szerző egyik legjobb regénye – 1940-ben film is készült belőle – az Érik a gyümölcs.

  • Gergely Beatrix

    Én köszönöm, hogy megnézed!
    Nekem is az egyik kedvenc könyvem az Érik a gyümölcs!

  • És ha már itt tartunk, a megunhatatlan “Édentől Keletre” is kimaradt, bár G.Bea biztosan nem az egész életművet szeretné bemutatni!
    Sajnos előbb láttam a filmet – óriási siker volt már csak a fiatalon elhunyt főszereplő James Dean miatt is – és csak később olvastam el, és ez nem volt szerencsés ez esetben(sem) mert, mint afféle iskolás lány, mindig a film egyes jeleneteit vártam visszaköszönni a könyv lapjain, és ez befolyásolta a mű “normális” értékelését, de jóval később, már érettebb fejjel újra olvastam, és akkor helyére kerültek a dolgok! Bea példája Ábeltől-Káinig, Stantól-Panig juttatta eszembe ezt a regényt, ahol szintén az említett ellentétet, itt épp a jófiú-rosszfiú (Cal és Aron) testesíti meg. Az Érik a gyümölcs c. műnek csak egy filmváltozatát láttam sok évvel ezelőtt: tetszett de magát a regényt nem olvastam még, most viszont sort kerítek rá! -:)))

  • Besancon! Ez remek hír!

    Ha a beszámolóimmal csak egy valaki érdeklődését felkeltem, már megérte készíteni a fotókat.
    Nagyon köszönöm Mindenkinek, aki megnézi a beszámolót, képeket.

  • Figyelő
    2018 január 13
    4:00 du.

    Csodálkozom a rajongásodon. Steinbeck nyilvánvalóan baloldali érzelmű, ezt abból gondolom, hogy nálunk a szocializmusban kiadták a műveit.
    Természetesen engem nem zavar a politikai hozzáállása valakinek, ha jó művet ír.

    Az Édentől Keletre nagy siker volt, az Egerek és emberek viszont szinte ismeretlen nálunk az olvasótábor körében. Az is érdekes, hogy a wiki szerint S. német származású volt, és “jó családból” való.
    Én is gratulálok Beának, hogy sikerült egy többeket érdeklő témáról tudósítania!

  • hazai lámpa
    2018 január 16
    8:37 de.
    Egyszeru csaladbol szarmazott az iro, talan a baloldal ezert kapta fel.
    En mindig ERZEKENY VOLTAM VALAKI BALOLDALISSAGARA, DE EZT NEM VETTEM ESZRE az ironal. Realis iro volt az igaz.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.