John Steinbeck — Egerek és emberek a Budaörsi Latinovits Színházban

2018 január 13 1:30 du.40 hozzászólás

John Steinbeck 1902-ben született, Kaliforniában – de nem abban a Kaliforniában, amit, hála Hollywoodnak, ismerősnek vélünk, hanem a napfényben lubickoló álomgyár hátsó udvarán, ott, ahol gyárak emelkednek és földek húzódnak; illetve időnként nem emelkednek, és nem is húzódnak.

Utóbbi állapotot ma posztindusztriális gazdaságnak hívjuk, egykor meg Válság volt a neve, az előneve pedig Nagy és Gazdasági és Világ. Steinbeck életét, amely tisztesnek és polgárinak indult, a csírájában fojtotta el: huszonhat éves volt, amikor elkezdődött. Egy teljes generáció veszett oda – és minden bizonnyal ez lett volna Steinbeck sorsa is, ha nem azt választja, hogy megírja a válságot, ahelyett, hogy megadná magát neki.

De inkább megírta, olyannyira, hogy 1962-ben Nobel-díjat kapott érte, mert, így a díjat odaítélő Svéd Akadémia, olyan valósághűen, mégis élénk képzelőerővel adja vissza a válság kárvallottjainak életét, és annyi részvét van a humorában meg a társadalomszemléletében. Az író feladata – válaszolta Steinbeck a beszédében, amellyel a díjat átvette – az, hogy emléket állítson az Ember nagyságának, hősies szívének és szellemének; és annak, hogy bukásában is nemes marad, a lelkét bátorság, együttérzés, és szeretet hatja át.

Nagy szavak, vághatnánk rá mi, érdes elméjű közép-európaiak – ha nem némítana el minket Steinbeck életműve, és az életmű – talán – három legcsúcsa, bár ilyen szó nincs. Három regényről van szó: a Tortilla Flat (magyarul „Kedves csirkefogók” címmel ejlent meg); a Cannery Row (Kék öböl), és az Of Mice and Men (Egerek és emberek). Az első kettő sajnos színpadra alkalmazhatatlan, túl sokan szerepelnek bennük: a válság partravetett potykái, akik, ahelyett, hogy ismét az árba vetnék magukat és görcsösen evickélnének tovább a semmibe, inkább elnyújtózkodnak a parton, derűsen bölcselkedve, lovagias (bár a törvénykönyveknek néha némileg ellentmondó) kalamajkákba keveredve, majd, a kalandok végeztével kinevetve önmagukat.

A harmadik, a színpadra már – szerencsére – alkalmas Egerek és emberek viszont korántsem derűs, még kevésbé lovagias. Az Egerek és emberek nem a bölcsen félreállók világa, hanem azoké, akik küzdenek; és, mint minden, magára valamit adó küzdő, elbuknak a végén – de a bukásban nemesednek meg csak igazán, ekkor szikrázik fel a lelkükben a bátorság, az együttérzés; és utóbbi kettő összege, a szeretet.

A főhősök ketten vannak, mint Ábel és Káintól Stanig és Panig oly sokan ebben a kétarcú világban: a kicsi és a nagy, a villámagyú és a lomhaértelmű, a tevékeny és a méla – no meg a túlélő és az áldozat: bár persze a túlélő is áldozat, legfeljebb ő később értesül róla.

Addig meg megy még tovább, amíg a lába, az esze, az ereje bírja: megy tovább, küzdeni a láthatatlanul mindenütt jelen lévő, kérlelhetetlen; rosszindulatában és legyőzhetetlenségében a görög istenekre emlékeztető nagyhatalom, a Válság (azóta hogy megszoktuk, tán még meg is szerettük ezt a szót! – és lehet, hogy ez nem is mellékszál?) ellen.

John Steinbeck végül, a II. világháború után, kilábalt a maga személyes válságából, befutott író lett, még Hollywooddal is belekóstoltak kegymásba – igaz, mind a ketten rossz szájízzel távoztak – legvégül pedig, 1968 decemberében, meghalt.

(forrás: színház)

  • Lennie: ILYÉS RÓBERT
  • George: BÖRÖNDI BENCE
  • Candy: BREGYÁN PÉTER
  • Fõnök: SZEMÁN BÉLAv.
  • Curley: DÉKÁNY BARNABÁSv.
  • Curley felesége: PÁDER PETRA
  • Slim: CHOVÁN GÁBOR
  • Carlson: SZÉLL ATTILAv.
  • White: BRASCH BENCEh.
  • Crooks: STUBNYA BÉLAv.
  • rendező: BERZSENYI BELLAAGH ÁDÁM
  • díszlettervező :SOKI
  • jelmeztervező: ZÖLDY Z. GERGELY
  • dramaturg: KOVÁCS KRISTÓF
  • fordító: HAMVAI KORNÉL
  • zene: KELETI ANDRÁS
  • látványtervező-asszisztens :VIRÁG VIVIENTÓTH MÁRK
  • súgó: JUHÁSZ GABRIELLA
  • rendezőasszisztens: BARNET MÓNIKA
  • társproducer: SZABÓ ÁGNES

Bemutató: 2018.január 13.

Egerek, emberek – és egy kutya!

Legújabb bemutatónk egyik szereplője Zorba kutya, aki a Budaörsi Állatmenhelyről jött hozzánk játszani. Az M2 Petőfi TV készített riportot a kutya-castingról és a kutyás próbáról.

Zorba gazdáját, Candy-t Bregyán Péter alakítja majd az előadásban, amit John Steinbeck Egerek és emberek című művéből Berzsenyi Bellaagh Ádám rendez.

Zorba tizenhat hónapja került a Budaörsi Állatmenhelyre, ideiglenes otthona pedig színházunk lesz, ahonnan, reméljük, új otthonba költözhet majd. A kutya első találkozásáról a rendezővel, valamint a színészekkel az M2 Petőfi TV készített riportot, amit itt nézhetnek meg.

Fotók: Gergely Bea

40 hozzászólás

  • Egyik kedvenc irom Steinback, meg ma is.
    Hihetelen huseggel kepes volt az emberi sorsokat huen leirni ;s a karakterek szinte megszolaltak nekunk a konyveiben.
    De nem csak az embereket volt kepes remekul abrazolni, hanem a helysegeket is ahol a tortenet jatszodik. Minden konyvet olvastam es a polcon is mevannak.

  • Csak azért írok Bea, hogy tudd! Marha jók ezek a recenziók, köszi.
    De most azért is, mert kimaradt a szerző egyik legjobb regénye – 1940-ben film is készült belőle – az Érik a gyümölcs.

  • Gergely Beatrix

    Én köszönöm, hogy megnézed!
    Nekem is az egyik kedvenc könyvem az Érik a gyümölcs!

  • És ha már itt tartunk, a megunhatatlan “Édentől Keletre” is kimaradt, bár G.Bea biztosan nem az egész életművet szeretné bemutatni!
    Sajnos előbb láttam a filmet – óriási siker volt már csak a fiatalon elhunyt főszereplő James Dean miatt is – és csak később olvastam el, és ez nem volt szerencsés ez esetben(sem) mert, mint afféle iskolás lány, mindig a film egyes jeleneteit vártam visszaköszönni a könyv lapjain, és ez befolyásolta a mű “normális” értékelését, de jóval később, már érettebb fejjel újra olvastam, és akkor helyére kerültek a dolgok! Bea példája Ábeltől-Káinig, Stantól-Panig juttatta eszembe ezt a regényt, ahol szintén az említett ellentétet, itt épp a jófiú-rosszfiú (Cal és Aron) testesíti meg. Az Érik a gyümölcs c. műnek csak egy filmváltozatát láttam sok évvel ezelőtt: tetszett de magát a regényt nem olvastam még, most viszont sort kerítek rá! -:)))

  • Besancon! Ez remek hír!

    Ha a beszámolóimmal csak egy valaki érdeklődését felkeltem, már megérte készíteni a fotókat.
    Nagyon köszönöm Mindenkinek, aki megnézi a beszámolót, képeket.

  • Figyelő
    2018 január 13
    4:00 du.

    Csodálkozom a rajongásodon. Steinbeck nyilvánvalóan baloldali érzelmű, ezt abból gondolom, hogy nálunk a szocializmusban kiadták a műveit.
    Természetesen engem nem zavar a politikai hozzáállása valakinek, ha jó művet ír.

    Az Édentől Keletre nagy siker volt, az Egerek és emberek viszont szinte ismeretlen nálunk az olvasótábor körében. Az is érdekes, hogy a wiki szerint S. német származású volt, és “jó családból” való.
    Én is gratulálok Beának, hogy sikerült egy többeket érdeklő témáról tudósítania!

  • hazai lámpa
    2018 január 16
    8:37 de.
    Egyszeru csaladbol szarmazott az iro, talan a baloldal ezert kapta fel.
    En mindig ERZEKENY VOLTAM VALAKI BALOLDALISSAGARA, DE EZT NEM VETTEM ESZRE az ironal. Realis iro volt az igaz.

  • Kedvencem. Úgy emlékszem, a “Nagyvilág”-ban olvastam valamikor. De úgy rémlik, az már ott színmű volt.

  • Jeaszusom Hazai L.! Miféle fogalmaid vannak Neked az irodalomról? Úgy olvasol – ha egyáltalán, – hogy “baloldali+ nem olvasom el, “jobboldali” elolvasom? Wass Albertet nem azért nem érdemes olvasni, mert “jobboldali”- nem az, hanem vérnáci, de ez most mindegy -, hanem azért, mert pocsék rossz író.Dagályos közhelyeket pufogtat, unalmas. Ugyanez Thormay Cécile (vagy hogy a fenében írja az írói nevét), meg a mostaniak közül szegény Kornél. A mostaniak közül tudnék “baloldalit” is rossz írót mondani: de juszt se. Olvass! Én is végigrágtam pár Wass meg Thormay műt – kár volt az időért.
    És miféle fogalmaid vannak a ’89 előtti Magyarországról? Sokszínű volt a könyvkiadás: az amerikaiakat folyamatosan adták ki: Salingert (Zabhegyező, Seymoor, stb) tán 67-ben, Fitzgeraldot és Irving Show-t,de Malamudot is. Szolzsenyicin (az Iván Gyenyiszovics egy napja) már azután jelent meg, hogy a Szu-ban vegzálták. De megjelent Jeszenyin és Havel, Bulgakov és Zilahy, Ionescu és Miskiewicz, Vladimir Paral(cseh) és Kodolányi. Most hirtelen ennyi jutott eszembe.

  • talalom
    2018 január 17
    10:48 de.
    Nem mindenben ertek egyet ebben> Wass Albert , Erdely tortenetet igen szepen irta meg ket kotetes muveben. Kard es Kasza cimu muve. en elolvastam minden muvet, de antiszemitizmust nem talaltam egyikben sem.
    Talan, egy konyveben irt egy utazasa alkalmabol egy utitarsarol, aki zsido ugynok volt.
    Nem politizalt soha, az igaz, hogy a II./Vilaghaboruaban harcolt az orosz fronton, mint sokezer tobbi magyar.
    Sajnos, a baloldal rasutotte ezt a jelzot.

  • Kulonben nekem Marai sandor az utolso evszazadnak legjobb magyar iroja.
    Itt rendeztem is egy Marai estet egyszer, aztan Toronto is atvette az anyagot es a szineszt.

  • Az angol irok kozul kedvencem Somerst Maugham volt.
    Az orosz irodalmat messze elkerultem, mert kozepiskolas koromban mast sem olvastunk Bar Leo Tolsztoy-t kedveltem.

  • Szolzsenyicin Konyvei is mevannak.

  • Hazai Lámpa:
    “Csodálkozom a rajongásodon. Steinbeck nyilvánvalóan baloldali érzelmű, ezt abból gondolom, hogy nálunk a szocializmusban kiadták a műveit.”

    Bajban, komoly dilemmában vagyok! A nyáron, ha Pesten leszek,
    talán kénytelen leszek az Ön segítségét kérni. Komoly világirodalmi tájékozottsága és kifinomult esztétikai műveltsége alapján segíthetne nekem eldönteni, hogy melyik, 1990 előtt Magyarországon is irodalmi mű szerzője volt baloldali érzelmű, és melyiké nem? Hogy a sok közül csak néhány olyan szerzőt és művet említsek, melyek kapcsán ezt minden erőfeszítésem ellenére sem tudtam eddig eldönteni: Homérosz, Aiszkhülosz, Újszövetség, stb…
    Jó, azt már rég észrevettem, hogy az utóbbiban akad egy-két, némi anarchista beütésre utaló passzus, de azért … 🙂

    Esetleges szíves segítségét előre is köszönöm!

  • talalom
    2018 január 17
    10:48 de.

    A te érvelési hibád: szalmabáb.
    https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab

    Én ezt írtam: “Természetesen engem nem zavar a politikai hozzáállása valakinek, ha jó művet ír.”

    Te erre ezt: “Úgy olvasol – ha egyáltalán, – hogy “baloldali+ nem olvasom el, “jobboldali” elolvasom?”

    Elfogadom a bocsánatkérésedet! Ha a sok sértegetés után, amit tőled kaptam, talán eszedbe jut.

  • Figyelő mi
    2018 január 16
    11:32 de.

    Nekem Gorkij Éjjeli menedékhelye jut eszembe Steinbeck írásairól. Gorkij meg ráadásul bolsevik volt, mégis zseniális a műve (kac-kac találom).

    Steinbeck az életrajza szerint a dühöngő Mccarthyzmus idején járt a SZU-ban tanulmányúton, tehát feltételezhető a politikai beállítottsága.
    Ezért csodálkoztam, hogy te olvasod, de ez természetesen inkább jó benyomást kelt rólad.

  • talalom
    2018 január 17
    10:48 de.

    “a ’89 előtti Magyarországról? Sokszínű volt a könyvkiadás:”

    Ha Horthyék betiltottak volna egy könyvet, akkor te itt önkívületig sikoltoznál, hogy elnyomás!

    Bezzeg a tiltás (cenzúra) a szocializmus idején az mellékes dolog szerinted, és csak arra hívod fel a figyelmet, hogy egyébként sokszínű volt a kínálat, ami támogatott vagy tűrt volt, és megjelent.
    Voltak jó könyvek is, én magam többet is ajánlottam, de a tény ettől még tény marad. TTT volt Aczél idején, Révai alatt meg még sokkal szigorúbb szabályok.

  • Figyelő mi
    2018 január 17
    5:25 du.

    Ha jól tudom, Márai tiltólistán volt a szocializmus idején idehaza. Wass Albert az biztos, hogy indexre volt téve, teljesen ismeretlen volt a szocializmusban felnőtt olvasónemzedék előtt.

    De keményen megcenzúrázták a sokat sztárolt Mórát vagy Babitsot is, ha valami ellenkezett a marxizmussal vagy a Párt aktuális politikájával.
    Többször leírtam itt: Móra regényeiből sok bekezdést kihúztak, Babitsnak a Csonka Magyarország c. verse (amiből a híres szállóige származott), nem jelenhetett meg ezen a címen.

  • talalom
    2018 január 17
    10:48 de.

    Márainak mi volt a vétke szerinted?

    Itt van a műveinek listája. Idehaza 1949 és 1989 között nem jelent meg egy műve sem. Cáfold, ha tudod!

    https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rai_S%C3%A1ndor#Itthon_megjelent_k%C3%B6nyvek

  • talalom
    2018 január 17
    10:48 de.

    Még annyit a kedvenc fixa ideádról. Én soha nem éreztem késztetést, hogy egy Wass vagy Tormay művet a kezembe vegyek. De akkora hisztit csaptak körülötte a balliberálisok, hogy belenéztem, hogy legalább tudjam, miről van szó.

    Majd ha minden második mondatomban Wass-tól idézek, akkor lerajongózhatsz, meg le-jobboldalizhatsz!

    Az, hogy Mórától, Babitstól, Weörestől és Máraitól idézek állandóan, látom téged cseppet sem zavar. Elég a nevemet meglátnod, és máris nyomod a propagandaszöveged, aminek köze sincs a valósághoz.

  • talalom
    2018 január 17
    10:48 de.

    “Salingert (Zabhegyező, Seymoor, stb) tán 67-ben, Fitzgeraldot és Irving Show-t,de Malamudot is”

    Pl. Orwelltől az Állatfarmot 1989-ben adták ki. Nem nehéz kitalálni, hogy a fentieket miért adták ki, Orwellt meg miért nem, pedig ő is szocialista érzelmű volt (de nem kommunista).

    Persze, logika kell hozzá. Rólad meg néha a Bandi ló jut eszembe.:) Nem lehet véletlen, hogy ő a kedvenced. 🙂

    Bandi
    A regény egyik legnépszerűbb szereplője. Az átvert munkásosztály vagy a proletariátus tragikus megtestesítője (bár egyeseket a sztahanovistákra emlékeztet a két jelszava miatt: „Majd még keményebben dolgozom!”, illetve „Napóleonnak mindig igaza van!”). Hűséges, kedves, lelkes, erős. Nem túl okos, az ábécé első négy betűjénél többet sosem tud megtanulni. Legfőbb gyengéje, hogy feltétel nélkül megbízik a vezetőkben és nem veszi észre a korrupciót. A disznók uralma alatt többé kevésbé ugyanolyan mértékben kihasználják, mint amikor Jones vezette a gazdaságot.

    https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llatfarm_(reg%C3%A9ny)

  • HL Ha a fenti hat, nekem szóló tirádádat megtriplázod, akkor is egy meglehetősen szerény képességű sznob kis pilács maradsz.
    Nekem nem túl nagy az irodalmi körképem, örömmel veszem, ha bárki jót ajánl. Arról nem is beszélve, hogy még az is lehet jó író, akit nem kedvelek egyébként: ilyen Márai, vagy pl. Tolsztoj (a Lew). Günther Grass sem bírta belopni magát a szívembe de attól még jó író. Thomas Mann-t is csak kerülgetem – a József és testvéreit biztosan kihagyom, de a Varázshegybe belevágok még egyszer.
    Amellett szeretem a szórakoztató műveket, a Parnasszusról lelökdösötteket: nem vetem meg a jó lektűrt, krimit sem.
    Ja, a Horthykorban is voltak betiltott művek, nem beszélve a harmincas évek közepétől rendezett konyvégetésekről.
    Nem vagyok “magasan” művelt, és iszonyodom a csepegős, dagályos mondatoktól. Most nagyon izgalmas olvasmányt kaptam a szülinapomra. A magyarok történeté-t, Romsicstól. Az a baj, hogy lassan haladok, mert 600 oldalnál is több, és nem bírom tartani. Igaz, ez nem irodalom, de nagyon érdekes.
    Az lehet, hogy Bandi lovat mindenki kihasználta, és csak az első négy betűt ismerte: de legalább tudta, hogy még mennyi ismeretlen betű létezik, és nem gondolta, hogy azon a négyen kívül nincs semmi.

  • Hazai lampa.
    Ha tudod ezt a konyvet olvasd el. ez a legjobb reg;nye amit az emigracioban irt,

    San Gennaro vére (regény) 1965

  • Marairol beszelek.
    Kulonben Marainak otthon az volt egy idoben a bune, hogy kint elt. Meg az is, hogy a Horthy korban felkapott iro volt.Otthon minden muvet zuzdaba tettek ano.

  • Kepzeld, en beszeltem Marai Sandorral telefonon, San Diagoban ;elt, ott is halt meg. A keszulo Marai estrol beszeltem es kerdeztem a velemenyet.

  • Viszont, amit Steinbackrol irsz , nem irom ala. Lehet, hogy kiment a Szovjetunioba ;es meg az is lehet, hogy balos veolt, de a konyveit nagyon kedveltem, Nobel dijat eredemelt volna.

  • talalom
    2018 január 18
    12:46 du.

    “egy meglehetősen szerény képességű sznob kis pilács maradsz.”

    A képességeim valóban szerények, mert ha nem így lenne, akkor nem itt kommentelnék. De hogy sznob lennék?:) Ha valaki az én kommentjeimből tanulná a sznobságot, nem jutna messzire. Kiktől szoktam idézni? Babits, Móra, Márai stb. Ők tipikusan a középiskolai kötelező irodalmi anyagban vannak benne.
    Mi ebben a sznobság?

    “a Horthykorban is voltak betiltott művek, nem beszélve a harmincas évek közepétől rendezett konyvégetésekről.”
    Könyvpusztítás a Rákosi-rendszerben is volt, és nem csak titokban.
    Az ötvenes években ki kellett szortírozni a közkönyvtárakból mindent, ami nem felelt meg a Párt irányvonalának. Aztán már az államosított könyvkiadókban csak azt adták ki, amire engedélyt kaptak a minisztertől (akit a Párt nevezett ki).

    Bandi lóról. Pont nem a négy betű ismerete jut rólad eszembe. Inkább az a rész, hogy “még keményebben fogok dolgozni, és Napóleonnak mindig igaza van”.

  • talalom
    2018 január 18
    12:46 du.

    “Az lehet, hogy Bandi lovat mindenki kihasználta, és csak az első négy betűt ismerte: de legalább tudta, hogy még mennyi ismeretlen betű létezik, és nem gondolta, hogy azon a négyen kívül nincs semmi.”

    Csak tudod az a szomorú, hogy Bandi lovat vágóhídra viszik a végén, pont a saját tisztelt elvbarátai. És sajnos még halálában sem ismeri fel az elnyomóit. Akkor már inkább a tyúkok szimpatikusabbak! Ők az elején a rendszer tisztelői, de mikor elveszik a tojásaikat, akkor fellázadnak. Inkább összetörik a tojásokat, és büntetésből éhenhalasztják őket.

    Kettőnk közül lehet, hogy nem én vagyok sznob.:) A sznob olvasó azzal kérkedik, hogy ő az abc összes betűjét tiszteli, pedig nem is ismeri őket. Pl. egy sznob olvasó gyakran a posztmodern irodalomra hivatkozik, mert a balliberális elit azokat szentnek tartja, és sikk őrájuk hivatkozni.
    Én tudom, hogy a modern irodalomban még nagyon sok mindenki van a Nyugatos írókon, költőkön kívül. De mivel a posztmoderneket nem ismerem, ezért nem is hivatkozom rájuk soha.

  • Figyelő
    2018 január 18
    10:30 du.

    “Otthon minden muvet zuzdaba tettek ano.”

    Én is így tudom, hogy a könyvtárakból a papírgyárba ment minden mű, aminek a szerzőjét tiltólistára tették az ötvenes években. Pl. a mesekönyveket is bezúzták, és újakat adott ki helyettük az új, állami könyvkiadó.

    És ha Steinbeck véletlen szocialista volt, akkor mi van? Tőled megkérdezhetné talalom, hogy és akkor mi van, ha kedvelsz egy baloldali szerzőt? Fogadok, ha talalom elé leraktak volna egy Wass-művet a harmincas évekből, elolvasta volna, ha nem tudja ki a szerző! És még nekem mondja talalom, hogy én megkülönböztetem a szerzőket! Ő csak azért nem veszi a kezébe Wasst, mert valakik azt mondták neki, hogy az rossz.

  • Hazai lámpa
    2018 január 18
    8:18 de.
    Egyuszer rendeztem egy Babits MIh’aly estet itt.
    Babits kotetem a szocializmusban volt kiadva. Nem egy verse volt megcsonkitva, vagy le sem hozva Babits Mihaly osszes muveben.

  • hazai lámpa
    2018 január 16
    8:37 de.
    “Az Édentől Keletre nagy siker volt, az Egerek és emberek viszont szinte ismeretlen nálunk az olvasótábor körében”

    Aha.. Annyira ismeretlen volt, hogy a hatvanas években még rádiójátékot is írtak belőle..
    Akkoriban az irodalmi esteket követő vitáknak mindíg részesei voltak, Kafka, Sarte, Camus, Steinback, Dosztojevszkíj. (Merhogyám azokban a rohattmocsokfujjabelemkijön komenyista időkben egymást érték az irodalmi estek Soprontól Debrecenig, Battonyától Röszkéig..)

  • falusihoz… és voltak irodalmi folyóiratok is ám! Én ott olvastam az Egerek-et, mer sznob vok… 😀

  • Az “Egerek és Emberek” változataival gyerekkoromban többször is találkoztam.
    Rádiójáték formájában, TV-játékként is láttam és legalább kettő novellás kötetben is.

    Szaal Hazzay elmész te a…..

    Sajnaos nehéz tetten érni a hazudozós Horthy-fant de ha ilyen kis horderejű kérdésben sem képes igazat írni, miket hordhat össze olyan témákban amiknek egy normális dolgozó ember képtelenutánajárni?

    Merhát ugye a piacról élünk:
    Fontosabb dolgok is vannak Földön s Égen Horatio mint a Hazzay hazaidozásainak utánajárni.

    /Idézet:Séxpír után szabadon/

  • Idézek magamtól, egy régebbi KMH kommentemből:

    “…Régen, a Kádár-rendszer idején egyfajta “kultúr-terror” volt a hazai rádióban-TV-ben, újságokban:
    Színházi közvetítések halk narrátorral, rádióban TV-ben egyaránt,kiváló rádió-játékok, újságokban neves íróktól novellák stb.
    Kern Andris megállapítása ez.

    Direkt nem írtam “médiát”. Akkor még nem médiák hanem műsorok voltak.
    (MA viszont a Kormány nem hogy ilyesmire nem költ , de még az iskolák fűtését sem akaródzik neki kifizetni.Csak a stadionok, meg a kisvasút.)

    Egészen fiatal koromban volt az MTV 1-en (Magyar Televízió 1.csatornáján) egy hosszú hosszú sorozat Karajanról, a munkásságáról , mindenről ami vele kapcsolatos, megtűzdelve filmbejátszásokkal a nagyszerű vezényléseiről, a próbákról, szóval NAGGYON nézhető sorozat volt , ki nem hagytam volna egy részét sem…”

    Pedig ugy szólt a fáma hogy Karajan náci szimpatizáns volt.

  • Geyza Karajan annak koszonhette a karrierjet, hogy letisztitottak elole az utat a zsido es a becsuletes karmesterek eluldozesevel. Lehet nem volt naci, de hatekonyan reszt vett a naci felsobbrenduseg kulturaval valo bemutatasaval. Finoman szolva erkolcstelen szekertolo. Az, hogy elvbol vagyvelvtelensegbol, az kerdeses. Becsulet nem sok volt benne. Ez kesobb is megmutatkozott, mikor a nojet bele akarta eroszakolni egy zenekarba, ahova nem illet. Volt meg akkoriban nehany. (Furtwangler, Matacic)

  • Alma:
    TE is sznobnak méltóztatsz lenni?
    Nálamnál biztosan nem lehetsz nagyobb..
    Én pl. nyáron is cipőt hordok hogy valakinek láccódjak!

  • Kenny..én másról írtam.
    Azt peddzegettem hogy a Kádár-érában mennyire pártfogolva volt a kultúra a sajtóban.
    Karajant csak mint példát hoztam fel.
    Remélem kissé forog mostanában a sírjában.

  • Geyza Miutan abban a mocskos rendszerben olvastam ki a vilag iroit, olvastam az ES, a Kortars es az Uj Iras irodalmi lapokat, igy ahhoz nem akartam kontrazni. Hiszen en csak egy hiteltelen, komcsilibsi sznob vagyok, tehat hazudok. De Karajanhoz szerettem voln ezt hozzatenni. Karajan utan tudhatjuk, egy szarhazi is lehet nagy muvesz, es egy nagy muvesz is lehet szarhazi. Bizonyitva, hogy Wasst nem a szarhazisaga miatt tartjuk rossz ironak. Elnezest, hogy Teged szolitottalak meg ez ugyben. Gondoltam mint egyik sznob a masiknak elnezed.

  • Nem tartom magam sznobnak, de sokat tudok es sokat olvastam. Gyerekkoromtol mindig. A “kedvenc iro” meghatarozas teljesen egyeni izlest kovet.
    Van egy jo magyar kozmondas:” Kinek a pap, kinek a papne”.

  • Annyit viszont en is tudok, hogy a magyar “szocaializmusban”, rengeteg konyvet adtak ki. Igaz , volt amit indexre tettek.
    Gondolom , hogy azon az alapon , hogy hadd szorakozzon a nep, Nero is ezt a gondolatot kovette..
    Millio volt a fuzott kiadvany, ami nem kerult sokba, papir fedelu..

This site is protected by Comment SPAM Wiper.