Paneldráma egy igaz történet alapján…

A háborút és az őt körülvevő világot megemészteni nem képes kisember „papírhajó az óceán közepén” – a jelen előadás fő mottója, legalábbis ez. Sorsukra hagyatva, az eszét vesztő hős és az őt övező szűkszavú, lecsupaszított karakterek mind a békétlenséget övező örök szorongás, az ösztönök megborulásának és a szerelem elkorcsosulásának egészét adják ki. Mindazonáltal, a kiút és a megváltás folyamatosan karnyújtásnyira van a főhőstől, ám a tragikus kifejlet pont ebből a közelségből származik: Woyzekre, akár egy megrészegült cirkuszi artistára, egyre jobban hat a gravitáció, míg végül a zuhanás elkerülhetetlenné válik.

A fiatal alkotócsapat Büchner művén keresztül keresi a választ arra, hogy mai „plakátmagányunkban”, kitalált ideák között, képesek vagyunk-e újra felismerni és megélni érzelmeinket és emberségünket. Valamint nagy kérdés az is, vajon melyek azok az ideák, melyek természetünkből fakadóan követendők, és nem egy mesterséges társadalmi folyamat negatív produktumai.

„Vannak alkalmak, melyek, hogy úgy mondjam, túl jelentősek ahhoz, hogy kihasználják őket; akadnak dolgok, melyek semmi máson, egyedül magukon szenvednek hajótörést.” – Franz Kafka

Franz Woyzeck  —  Nagy Márk e.h.

Marie  —  Barta Ágnes

Ezreddobos  —   Fehér Tibor

Kikiáltó  —  Bordás Roland

Doktor  —   Szabó Sebestyén László

Professzor  —  Böröndi Bence m.v.

Andres  —  Herczegh Péter e.h.

Kapitány  —  Kovács Tamás e.h.

Gyerekek  —  Benedek Dániel e.h.

Paula  —  Szabó Nikolett e.h.

Altiszt  —  Mészáros Martin e.h.

Egyik  —   Berettyán Sándor

Másik  —  Szép Domán e.h.

Látványtervezés  —  Vecsei Kinga Réta

Dramaturg  —  Vecsei H. Miklós

Zene  —  Mátyássy Szabolcs

Ügyelő  —  Kabai Márta

Súgó  —  Kabódi Szilvia

Rendezőasszisztens  —  Trimmel Ákos

Rendező  —   ifj. Vidnyánszky Attila

Fotók: Gergely Bea