Szusszanjunk — A “proli” Pestről

2018 április 12 9:54 de.45 hozzászólás

Bizonyára sokan vannak így vele: én sem tudok elfogultság nélkül beszélni szülővárosomról, Budapestről. Sőt, annak is inkább a Duna bal partján lévő részéről, a „proli” Pestről. Bocsánatot kérek: Budától idegenkedem: akkor sem költöznék oda, ha számolatlanul állnának a millióim. A belbudai rész zsúfolt, kényelmetlen, a külső részeken elborzasztó vityillók épültek: a szűk telkeken többszintesre turbózott „kastélyok”, ahonnan többnyire nehézkes a lejutás, drága (és silány) a bolthálózat – kivéve persze a Moszkv… bocsi Szélkálmán tér környékét, meg egy-két lakótelepi központot.

Apropó – lakótelep. Pár éve ugyan szűnőben van a panelházak csepülése – mutatják ezt a lakásárak is. Ma egy pesti jobb lakótelepen 18-25(!) millióba kerül egy felújított, 45-65 nm körüli panellakás, amiért Erzsébeten, Lőrincen (pláne Csepelen) már önálló telken lévő átlagos állapotú családi házat is árulnak.
Mindig szerettem és védtem a lakótelepeket: eddig összesen három telepen laktam: Újpesten, Kőbányán és Kispesten.

A lesajnálás szerintem abból adódik, hogy a panelházak nagy csoportját a város tényleg mutatós részeihez, pl. a Klotild palotákhoz, vagy más, szecessziós részekhez hasonlítják, pedig ez igazságtalan. A bérház paloták nem a tömegeknek adtak otthont: tehát a lakótelepeket a VI., VII., VIII., IX. kerület szűk utcáiban egymásra zsúfolt házakkal lehetne összevetni. Akkor meg már szívesebben laknék bármelyik lakótelepen, mint a VI. kerületi diplomata-negyedben, az Andrássy úttól egysaroknyira lévő Aradi utcában.

(József Attila lakótelep tavasszal)

Nézzük először a lakótelepek hátrányait. A vasbeton panel építőanyagként merev, nehezen alakítható – egy kép felakasztásához komoly műszaki felkészültség kell. A kiszolgáló épületgépészet – fűtés, szellőztetés stb. – nem alakítható: a távfűtés egyforma hőmérsékletet ad a nappaliban, ahol esetleg vizes hajjal, fürdés után tévét néznél, meg a hálószobában, ahol a szabályozhatatlan radiátor mellett fullasztó melegben alhatsz. Akkor sem tudod lekapcsolni, ha valami miatt – kórház, nyaralás – nem vagy otthon, és persze fizetni is kell a nem használt melegért. A többnyire északi tervek (dán pl.) alapján épült típusházakban alakítottak a terveken: egy-egy teret több lakásra osztottak fel: pl. egy háromlakásos lépcsőház eredetileg kétlakásos volt, így szorult két 67 négyzetméteres otthon mellé egy 36 nm-es másfélszobás.

Rettenetes minőségű a kivitelezés a hetvenes-nyolcvanas években épült házakban: a legolcsóbb anyagokat használták, a villanyvezetékek pőrén lógtak a plafonokon. Velem előfordult, hogy amikor 32 évesen életemben először ültem be a saját kádamba a vadonatújan átadott lakásban, a fürdővíz elöntötte a lakást, meg az alatta lévő három szintet is. Amikor szétszedtük a fürdőszobát, kiderült: a lefolyó csöveit rosszul illesztették össze – a kádmosáshoz használt zuhanyfürdőt még kibírta, de a teljes fürdővizet már nem: szétcsúszott. Mellesleg találtunk a kád alatt egy üres sörösüveget, meg egy féligrágott szendvicset is… Szörnyű a kéttáblás ablakok és ajtók minősége: nálam a két – elvileg szigetelt – ablaktábla között olykor légy, molylepke lelte halálát.

Ezeken a bajokon segít/ene a panelprogram – amit a most uralmon lévő Párt erőteljesen lecsökkentett. A programban a panelfalak, a tető szigetelését, a fűtésrendszer szabályozhatóvá alakítását, a nyílászárók cseréjét támogatta az állam oly módon, hogy a költség harmadát állta az állam, másik harmadát a települési önkormányzat, harmadik harmadát a lakó/tulajdonos, aki ehhez felvehetett támogatott hitelt (lakástakarék) is.

Amin nem – vagy csak korlátosan – lehet segíteni, az a 2,65 méteres belmagasság, ami a minimális 2,80-nál alacsonyabb. Az a 15 centi jelentősen csökkenti a komfortérzetet. A helyiségek felosztása sem szerencsés. Lefogadom, hogy férfiak tervezték a konyhákat, méghozzá olyanok, akiknek fogalmuk sincs, hogy a rántott húshoz öt tányér egyidejű jelenléte szükséges: nyershús-liszt-tojás-zsemlemorzsa-megsült szeletek. Sok lakótelepi konyhának nincs öttárnyérnyi alapterülete sem, és egy bizonyos típusú lakásban ablak sincs a konyhán. (Mellesleg a ma divatos, új, nappali+konyhás lakásokban is többnyire a helyiség legsötétebb zugában kap helyet a tűzhely, meg a mosogató – vagyis a háziasszony.)
Rettenetesek a „szoba”méretek is: 6-8 nm nem félszoba, legfeljebb ablakos nagyszekrény – a 2,65-ös alacsonyságban olyan érzés ilyen helyen aludni, mintha a kommódfiókban ágyaztál volna meg. Ezért én, ahol egy évnél hosszabb ideig laktam, kiverettem egy-egy közfalat – így lett viszonylag tágas étkezőkonyha. Csakhogy – és ebből adódott a fenti hátrányok jó része: mi ketten laktunk egy olyan lakásban, amit négytagú családok kaptak eredetileg: nem nélkülözhették egyik félszobát sem – ahogy az alattam lévő szomszédom sajnálkozott, meglátván a tágasra nyitott, amúgy 52 nm-es lakást.

A hatvanas években gyorsan kellett sok százezer embernek lakást építeni – akkoriban a budapesti lakások 68%-a komfort nélküli volt! Plusz nagyon sokan jöttek vidékről, akiknek a munkájára szükség volt.

Jöjjenek az előnyök! Azt talán mondani sem kell, hogy a sok százezer, magas bérházak sötét udvarai mélyén megbúvó, napot sose látott szoba-konyháiban lakónak mekkora minőségi ugrást jelentett a saját fürdőszoba, a közös WC-k helyett az önálló toalett. A lakótelepek magas házait úgy helyezték el, hogy minden házra jusson napfény a nap valamelyik szakaszában. A házak között pedig tágas játszóterek, parkok épültek. Persze nem azonos szinten: nem szívesen laknék a Szentendrei úti vagy a Fehérvári úti falanx szerűen felhúzott házakban. Lehet, hogy csak szerencsém volt, de mindhárom telepi lakásból tágas kilátás nyílt, egészen a Gellérthegyig. (A negyedik, ötödik emeletről.)

Amikor családi házba költöztem, alig bírtam megszokni, hogy a szomszéd telke a horizont széle…
Gyakori vád, hogy a lakótelepek az egyforma kockaházakkal, csúnyák. Hááát – szerintem csúnyább egy elhanyagolt cirádás épület, de ez ízlés kérdése. A szépen karbantartott ún. polgári bérház önmagában lehet szép. A panelház azonban a környezetére reflektál: tetszettek már látni egy hosszú tízemeletest, aminek a száz ablakában egyszerre fénylik a lemenő Nap?

De a már említett panelprogramban sok ház kapott színes külsőt. Van egy kedvencem: a kőbányai, újhegyi lakótelepen egy hosszú szalagházat festettek váltakozóan piros-sárga-fehérre. A legborúsabb novemberi szürkületben is vidáman virít. Úgy néz ki, mint egy műanyag játékmozdony: a Mozdonyvezető utcában van – lehet, hogy a festés tervezőit az utcanév ihlette meg? Az Örs vezér tér közelében hűvös eleganciával álldogál egy szürkére és rózsaszínre festett épület. Az óbudai Szőlő utcában lévő „faluház” – azért kapta a nevét, mert falunyian, majd háromezren laknak benne – zöld ruhájában mintha a hátterében álló hegyek folytatása lenne.

A régi lakótelepekről nem is beszéltem: a 102 éves kispesti Wekerléről, ahol minden lakáshoz tartozik egy tenyérnyi kert is, vagy a józsefvárosi Tisztviselőtelepről, ahol a lakások tulajdonképpen 4-5 lakásból álló kertes villákban vannak.

Ami még hiányzik a lakótelepekből: a közösségi együttlét. Bár vannak kivételek, pl. a hatvanas években az elsők között épült József Attila lakótelep, – a nagynéném lakik ott -, ahol a közösség rendszeresen fejleszti az épületet, a lakók figyelnek egymásra, mennek a szomszédot meglátogatni a kórházba, gondozzák a házak közötti kis kertecskéket. A 85 éves, de jó karban lévő nagynénémnek három „gondozottja” is van: felveszi a rokkantkocsis nyugdíját, hogy a postásnak ne kelljen várakoznia, amíg kiér, háromfelé visz – mellesleg isteni finom – süteményeiből. Délelőtt 10-11-ig reménytelen felhívni: folyamatosan foglalt, mivel reggelenként telefonon ellenőrzik egymást a már többnyire idős emberek: nincs-e valami baj, nem kell-e orvosért szaladni, vagy hozzon-e valamit a másiknak a távolabbi üzletközpontba készülő? Nálunk a kőbányai (Gyárdűlőn lévő, a városközponti telep más) telepen gyakran játszott 2-3 gyerek is a fiammal, mert a szüleinek még túlórázniuk kellett, vagy éppen ő időzött a szomszédnál, mert nekünk akadt elintézni valónk.

Csak annyit akartam elmesélni: joggal lehet csodálni a megfontolt, zömök Lánchidat, a csodaszép ívű Erzsébet hidat, a XIX. századi pompájában felújított Margithidat. Bár ajánlom, aki erre jár, nézze meg a lélegzetelállítóan merész, legújabb, északon épült Megyeri hidat (van valami neve is, de nem tudom, mi: a másik legújabb, a déli lágymányosi Rákóczi nevét kapta). A Duna parti paloták sorában a szeceszió legpompásabb épületét, a Gresham palotát (ma a Four Seasons szállodája). Most látom, ezek majdnem mind pestiek. Bocs. Buda szépségeiről majd ír egy ottani patrióta.

A YouTube videón megjelent felvételek a kőbányai, Újhegyi lakótelepen készültek, sajnos pont a Mozdonyvezető utcai ház nincs rajta, viszont a kis tó – egy valamikori téglagyári tó -, ott van a tízemeletes házak partján. A képek kb. 5-6 éve készültek. A terület érdekessége, hogy kb. egymagasságban van a Gellértheggyel – itt már emelkedik a pesti lapály, nagyon jó a levegője: évtizedek óta nincs a közelében ipari üzem. A viszonylag olcsó lakótelepek közé tartozik: itt már 14-16 millióért lehet 50-60 nm-es felújított panellakást venni.

(Megyeri híd)

Végül pedig a fenti képen a Megyeri híd látható. Ezzel teljessé vált az M0-ás körgyűrű, ami lehetővé teszi, hogy egyik autópályáról a másikra a főváros átszelése nélkül juthassunk.

Rátesi Margit

45 hozzászólás

  • Felfogás és “ízlés” kérdése, mennyire jó lakni panelben vagy társas házakban. Ez utóbbi lehet akár a Váczi utcában is.

    Ha valaki szeret izgulni, hogy mi lesz a sorsa a többmilliós be nem fizetett közös költségek sorsa, és mikor áll le valamelyik közműszolgálató a szolgáltatással, annak ajánlott egy társasházi lakás, mindegy panel, vagy szecessziós.

    Ha valakinek hiányzik hallgatni a szomszédok óbégatásait – igen, még panelban is nyáron, ha meleg van és nyitva az ablak, annak szintén ajánlott. Aki szeret az elromlott lift miatt gyalogolni, azoknak is kihagyhatatlan élmény magasépítésű többemeletes házba költözni.

    Én speciel a nagy kertes családi házakat preferálom, vagy a családi házas lakóparkokat. Mondjuk egy olyat, amiben Kapás Boglárka, az úszóolimpikonunk is lakik, a Fótligeti lakóparkot. Na jó, itt ugyan piszok magas a közös költség díja a sorompós-portásos bejárat, a lakópark útjainak a tisztán tartása, a terület közvilágítása és a parkkarbantartás miatt, de megéri annak, aki megtudja rá keresni a pénzt.

    Amúgy érdemesebb “Erzsébeten, Lőrincen (pláne Csepelen) már önálló telken lévő átlagos állapotú családi házat” vásárolni, ha tényleg lehet ilyet 18-25 millió forintért venni, mert még mindig jobb, mint ugyanennyiért beszorulni egy 45 négyzetméteres panelbe.

  • Életmód kérdése is. Én 1979-től 1998-ig laktam az említett 3 lakótelepen: soha, egyszer sem kellett gyalogolnom az emeletre. A hetvenes évek elején volt gond a liftekkel: akkor megvették a Schindler felvonó licencét, és a Ganz-MÁVAG gyártotta: semmi baj nincs velük. De tény, hogy drága, hiszen évente kell “vizsgáztatni, igazolt módon, szakemberrel karbantartatni – nagyon megdobja a közös költséget.
    Igen, az egyik oka volt, hogy önálló házra vágytam, hogy meguntam fizetni más helyett a közös költséget. Biztos szerencsém volt, de nekem a szomszédaim sem voltak hangosak. Igaz, nekem sose jutott “tanácsi” lakás, muszáj volt szövetkezetit venni – fizettem is, mint a katonatiszt. 52 évi munkámnak legalább a háromnegyede ment a lakhatásra. (nyugdíj után dolgoztam még 10 évet)
    Lakóparkba csak az költözzön, ahol legalább 150 ezer forint a fejenkénti! jövedelem.
    Szerintem egyébként nincs lakáshiány, ezért tök fölösleges milliókkal megajándékozni azt, aki új lakást vesz. Inkább a mobilitást kellene segíteni. Pl. egyedül maradtam a 100 nm házban, a kerttel nem bírok már, annyi pénzem nincs, hogy kertészt fogadjak, alkalmi ember meg nincs. Lakótelepre is elmennék (Pesten!), feleekkora lakásba. De legalább annyit szeretnék a lakás mellé kapni, hogy a párom fiát kifizethessem. (25% az övé). A ház nagyobbik részét 2000-ben építettük – nem sufni, szabályos, engedélyes építmény -, a metróhoz két buszmegállóra van, csendes utcában. Nem tudom, mi történt: a lakásárak háromszorosukra mentek föl, a házárak legfeljebb 20%-kal. Hát várok – és nem nézek ki a hátsó kertre, mert nem tetszik, amit látok…

  • Kerekes Sandor

    Látom Margit, hogy elfelejtetted már azt, amikor nálunk voltál látogatóba Budán. Meg azután estefelé is volt, nem láthattad tisztán, hogy mi vett körül. De nem baj. Hamarosan el kell jönnöd ismét. Nem engedhetem, hogy ebben a téveszmében teljen el az életed.

  • Már elnézést kérek, de nem áll meg a kezdő állítás.
    Én történetesen budai vagyok, nem pár év óta, hanem nagyon régóta.
    Ilyen nincs hogy Pesten a prolik, Budán meg az úrinép, tévedés.
    Rengeteg proli van itt Budán is, sőt, még az úrinak, a legúribbnak mondott kerületekben is, ezt én már csak tudom, itt vagyunk sajnos a közelükben. Jó, azt nem állítom hogy mindenki proli itt, vannak jóravaló polgárok is, ahogy Pesten is szép számmal.
    Nem helyeslem tehát az oldal szerinti megkülönböztetést, nem állja meg a helyét.
    Van persze aki leszólja a panelt, de ez az ország egy szegény ország, itt sajna helye van neki, nem lehet megcsinálni azt amit Berlinben az Unter den Linden-en ahol tarvágták őket végig.
    Itt maradnak, szegényeknél, Pesten is, Budán is.

    Még néhány megjegyzés.
    Én nem panelben lakom, de ismerős, barát lakik ilyenben, ma már nem állja meg a helyét, hogy ne lehetne a fűtést szabályozni, lehet. Továbbá dryve-it-olták, hőszigetelték körbe a háztömböt, ez csökkentette az energia költségeket.

  • Senki Alfonz , Tuskó Hopkins meg Csülök kényelmesen el tudtak lakni egy külvárosi ciszternában is.
    A gond ott volt hogy Hopkinsnak és Alfonznak csak egy nadrágja volt.
    Így tehát valakinek mindig otthon kellett maradni.
    Ami azért is mutatkozott célszerűnek, nehogy valami földönfutók elfoglalják a lakást míg a benntlakok elvannak a napi betevőt meglopni.
    Pedig Senki Alfonzban grófi kék vér csörgedezett..

  • Továbbá hirtelen rendkívüli módon megszaladtak a felújított panel-lakás árak !
    Nyilván az alacsony rezsi-költségek miatt.

    Szzal ma már nem lehet leszólni a panel-lakásokat.

  • Sándor! Azt a környéket speciel nagyjából ismerem: hét évig hordtam a fiam az Ortopéd Klinikára. (Csak a hülye gugli a Budafoki út környékére mutatta az utcátokat, ezért keveregtem.) Közvetlen ház körüli kert meg Pesten is van. Az egyik barátnőm a Wekerlén lakik, és nála csináltunk egy pletyipartit. A harmadik barátnőnk a Gellérthegyen lakik, onnan jött. Nem győzött csodálkozni, hogy Pest, és a teraszra hajló fa árnyékában ülünk, körülöttünk virágoskert, meg mennyi zöld mindenfelé. Nem nagyon járt még a Nagykörúton kívül a pesti oldalon. Az én pesti kedvencem Felsőrákos – ez Kőbánya része (Gödöllő feléI, és eddig elérhetőek voltak a lakások. De nyilván sokan rájöttek, milyen jó hely (akár gyalog elérhető az Örs), mert eddig a X. kerület miatt emberiek voltak a lakásárak, most 23-26 milláért kínálnak egy 50-60 nm-es panelt. (Túúúdom, Budán még drágább).Az a rész olyan magasan van, mint a Gellérthegy, picit mindig hűvösebb van, mint beljebb. (Lehet, azért szeretem azt a környéket, mert ott nagyon boldog voltam.) Ha lenne pénzem, csakis arra keresnék otthont, esetleg feljebb, a szomszédos Mátyásföldön. Hiába no, én már csak pesti proli maradok, semmi pénzért nem mennék a Belvárosba se belvárosi banyának… Ha sikerül rendbehozni a kertet (nem egyszerű, a párom fúróberendezésétől és lakókocsijától már sikerült megszabadulnom, de azért még nem “partiképes”, megmutatom Nektek Pest lakótelepi szépségeit, és zabálunk egy nagyot a teraszomon, a grillen. A környék inkább falusias,és most kicsit átmeneti: bontják a nagyonputrikat, sorházak épülnek a szomszédban.

  • Hazai Lámpa! Nincs kedved a Te városodról írni? Nekem a kedvencem Szombathely, de talán a legszebb kisváros Szarvas, a közepén átcsorgó Holt-Kőrössel. Imádom Mohácsot, a komolykodó dunai kikötőjével, Szentest az esetlen romantikájú Kurca parttal, Zalaegerszeget, ahogy emeli ki a fejét a poros kisvárosból megyei székhellyé válni. Pécs nekem nagyképűnek tűnik, Debrecen egyenesen kevélynek (indokolatlanul szerintem). Eger alázatosan meghúzódik a minaretje, meg a vára tövében, Veszprém kacéran kacsingat a viaduktjával, mint egy kiöltözött turista. Szeged súlyosan komor – tényleg nem tudom miért, mert sok vidám órát töltöttem ott. Akárcsak Győr. Imádnivaló Tata a játékvárával a játéktengere partján, meg Kiskunhalas a csipkésen mosolygó utcáival, meg a fehértavi Cote de Azurjával.
    Bocsánat, de órákig tudnék mesélni erről az országról, aminek számtalan táját bejártam, és amely iránt legalább olyan elfogult vagyok, mint a drága pesti fleszterrel szemben.

  • talalom
    2018 április 12
    5:28 du.

    Én nem városban lakom, de az itteni megyeszékhely amúgyis fidesz-fészek, tehát inkább nem csinálnék neki reklámot.

    Többször írtam kommentben az 1960-as évek vidéki építkezéseiről. Sok falusi házat kibővítettek, újat építettek fürdőszobával, plusz szobával. Ezek az ún. sátortetős házak.

    Az anyaga jellemzően vályogtégla, és még ma is állnak ezek a házak! A téglavetés a sátoros cigányoknak megélhetést adott akkoriban. Az építés jellemzően kalákában történt, de mesterembereket is foglalkoztattak a szakmunkához. Nem is laktak nyomortanyákon az emberek!
    Jellemző, hogy az egykori vályogvetők utódai úgy élnek az öregektől felvásárolt házakban, hogy majdnem rájuk dől! Már a kifestéshez sem értenek, nemhogy komolyabb felújítási munkákhoz.

  • talalom
    2018 április 12
    5:28 du.

    És már jártam Rákospalotán is..
    Lehet írok belőle egy 6000 oldalas útinaplót.

  • talalom
    2018 április 12
    5:28 du.
    Szentendre, Gyula, Sopron, Siklos, Sarvar, Vac, Esztergom se kutya, de Szombathely kulonosen tavasszal a viragzo magnoliaival, az valami csoda! Nem kell szegyenkeznunk, csak a szemet miatt!

  • “Végül pedig a fenti képen a Megyeri híd látható. Ezzel teljessé vált az M0-ás körgyűrű”
    Na ez egy hatalmas tévedés.
    Még sok, sok év kell a dologhoz.
    A Megyeri híd a budai oldalon hol csatlakozik körgyűrűhöz?

  • Hali, szép napot mindenkinek!
    Nékem is tetszik Pest. Különösen megragadó látvány Pest a Felszabadulási emlékmű talapzatától letekintve. Aki még nem látta és ideje, no meg a pénze engedi, az okvetlenül nézzen innen fentről körbe!

    [youtube http://www.youtube.com/watch?v=w3RK9gvs1gQ?rel=0&w=560&h=315%5D

    Persze, azért Buda is tetszik, talán nem véletlenül 🙂

    [youtube http://www.youtube.com/watch?v=ZuGXlxNfib0?rel=0&w=560&h=315%5D

  • A cikkhez. Én úgy tudom, hogy azért volt a panellakásokban teakonyha, mert emögött szocialista ideológia volt. Ti. azt tervezték, hogy az otthoni főzés megszűnik, és mindenki a közétkeztetésben fogyaszt meleg ételt.

    A belmagasság. Manapság sokan nem válogathatnak, örülnének még egy régi falusi háznak is, ami az átlagos 270 centi alatt van. A régi házakban beleütik a mai magas fiatalok a homlokukat a szemöldökfába. Kinyújtják a kezüket és elérik a gerendát.

  • A “Proli Pest” a múlt, már nem létezik, és “prolik” sincsenek – hetven éven alul-:)
    (A világ Pesten is változik, a nosztalgia változatlan)

    A kádári lakótelep-program “akkor” jó volt minden kivitelezési hibáival együtt. Ma már korszerű (légkondis, tágas, nem beton panelekből) lakó parkok épülnek tömegével, nem csak Budapesten.

    Kriti Kusan:
    “Még sok, sok év kell a dologhoz (M0 tovább építése).
    A Megyeri híd a budai oldalon hol csatlakozik körgyűrűhöz?”

    Az érintett településeket érintő nyomvonalakban nincs egyezség, ill ellenérdekeltségek vannak – egyelőre és nem sokáig. A körgyűrű továbbépítése rövidesen folytatódik.
    http://www.alon.hu/gazdasag/2017/10/igy-lesz-teljes-az-m0-as-budapesti-korgyuru

  • A legszebb város juszt is Sopron – rögtön utána Budapest!-:))))Ahányszor átmegyek a Szabadság vagy az Erzsébet hídon akár gyalogosan akár kocsiban ülve, mindig ámulok és bámulok, hogy milyen csodaszép város!Személy szerint nem jártam sokat a Megyeri híd közelében, de látom hogy nagyon szép, mint ahogyan a Völgy-híd a Balaton felett is ritka impozáns látvány!
    Aztán természetesen felsorakozik az összes város,falu stb szóval Magyarország, és azt, hogy mi mit hogyan látunk azt nem veheti el tőlünk az égvilágon senki, a maga kirekesztő politikájával, mert ez a mi hazánk – és pont!

  • Ismételten a cikkhez 🙂
    A hazai (nem pilács) panel lakásépítési program, akár a budapesti, akár más magyar városban került megvalósításra, minden ellenkező híresztelés ellenére nem volt előzmények nélküli. Érdekes módon az ötvenes, hatvanas években épített olasz, francia és nyugatnémet lakótelepek, hasonló stilusban és meggondolásból épültek. Mögöttük, lejárató módon szocialista ideológiát feltételezni botorság! Ezzel szemben szükségszerű volt néhány, a huszadik század közepi életmódra alkalmatlan ún. lakótelep (Auguszta, Mária Valéria, a pestszentlőrinci Állami lakótelep stb.) kiváltására és a mezőgazdaság szocialista átszervezése okán felszabadult és az iparban munkát találó nagyszámú “vidéki” munkaerő elhelyezésére. Persze ez nem zárja, nem zárta ki az úgynevezett közösségi életet befolyásoló és segítő környezet kialakítását.
    A csatol linkek nem kapcsolódnak szorosan az adott cikkhez és a hozzászólásomhoz sem, csak (feltételezésem szerint)kiegészítik a mondandómat 🙂

    https://www.youtube.com/watch?v=rUeiB0QVyVE
    https://www.youtube.com/watch?v=KVrwDjNg0R4

    ráadás mindenkinek (különes azoknak, akik a kakán is csomót keresnek):

    https://www.youtube.com/watch?v=Zk6XCGOtfBU

    További szép napot kívánok mindenkinek 🙂

  • Helyesen: A csatolt linkek, stb.

  • talalom
    2018 április 12
    5:28 du.

    Szép leírást adtál a magyar városokról, és szerencsés vagy, hogy tudsz utazni.

    Még annyi jutott eszembe, hogy vidéki településeken, ahol egy főtér van, mennyire meghatározó a templom látványa. Nem csak a vallásosaknak. Fontos tudni, hogy már a nagyszüleink, jó esetben az előttük lévő generációk is ennek a templomnak az árnyékában jöttek-mentek a dolguk után.
    A Habsburg abszolút uralkodók korában sok katolikus templom épült ún. copf stílusban, ez mai napig meghatározza sok település arculatát.

  • Kiss Ferenc
    “A körgyűrű továbbépítése rövidesen folytatódik.”
    _______________

    Majd hogyne… igazán belefulladhatna már ez a bűnökkel terhes város a szmogba és a kocsisorokba… Na, nem igaz, Marcsi?

  • Hazai. Tévedsz, nem tudtam utazni. Nem jártam Rómában, Londonban, Párizsban. Viszont egyrészt a munkám miatt jártam be az országot: Mohácson, Egerben, Győrben pl. vasöntöde volt, Kiskunhalason gépgyár, Záhonyban átrakó körzet stb. Fiatalon pl. lakásra gyűjtve hétvégeken a férjemmel haknibrigádokat (színészeket) szállítottunk – akkor jártam kistelepüléseken, pici falvakban: Nyírszentmártonkátán és Ásotthalmon,Tiszanánán és Poroszlón, Uriban és Gombán. Arra futotta volna, hogy pár napra beugorjunk Párizsba vagy Berlinbe. De az sose csábított, hogy a Louvre vagy a brandenburgi kapu (Brandenburger Tor) előtt fényképeszkedjünk. A világ, és benne a hazám érdekelt: az emberek, színek, szagok, életek Tudatosan döntöttünk, hogy ha nincs lehetőségünk a világot járni, akkor járjuk a hazát: Dunapatajt a Szelidi tóval, Bázakereettyét a fantasztikus éger-erdővel, Mányt, ami a tokaji boron kívül a perlitbányájáról híres, vagy parádi üvegmúzeumot. A pekingi agyaghadsereget tévében is láthatom – de sose ébredhetnék Milánóban arra, mint Kenderesen megtörtént: 1973-ban!!!! a vendégszoba ablaka alatt két járókelő arról beszélgetett: micsoda jó világvolt itt a kormáányzóúr alatt!

  • Bocsánat: a sorolt helységek mindegyikében jártam. De szó sem esett Pákáról, Hernyékről vagy Lispeszentadorjánról, ahol a gyerekkori nyaraimat töltöttem, vagy Zamárdiról, ahol 12 évesen először léphettem a Balaton vizébe, vagy Tótvázsonyról, aminek a szőlőhegyén telkem is van: csodálatos balatoni panorámával. Vagy Kaposvárról, ahol 48 foggal nevetőamerikai vadászpilótákkal találkoztam, és ahonnan az ország legszebb úja vezet Balatonboglárra, Lengyeltótin keresztül. Legfeljebb a Pápáról Veszprémbe tartó 86(?)-os út vetekszik vele.

  • talalom,

    Sajnos a fótligeti családi házas lakóparkba messze nem elég a fejenkénti havi 150 ezer forint bevétel. De az a lakópark a flancosak közé tartozik.

    Ami a magyar vidéket illeti, az óvárosi részekkel rendelkező kisvárosok és városok ma is szépek, de a falvak nagyon le vannak robbanva.

    Ma ráérősen hajtottam a fővárosba, és autópálya helyett a főutat (országút) választottam. Van mit renoválni, újjáépíteni. Persze ehhez a lakóknak viszont nincs elég pénzük.

  • talalom
    2018 április 13
    10:12 de.

    Találka, és azt tudod, hogy van, aki belföldön se tud utazni?

    Örülök, ha segíthettem. Lehetséges, hogy ezt az információt most hallottad tőlem először?

    Amit Horthyról írtál, azt én Kádárral hallottam sokszor. Miért is halt meg Kádár János? Bárcsak visszajönne Kádár János. Kádár alatt ilyen nem volt! stb.

  • Drizari
    2018 április 13
    1:40 du.

    “de a falvak nagyon le vannak robbanva.”

    Azért ez így nem igaz. Sok EU-s pályázat ment a mindenhol- a főtér megújulására. Az valószínű, hogy a faluvégi cigányokra meg idősekre ráomlik a ház, mert se pénzük, se képességük a fenntartásra.

  • hazai lámpa,

    én csak az országútról láttam, ez itten Adony:

    https://www.google.com/maps/@47.1189841,18.8694868,3a,75y,311.15h,90.79t/data=!3m6!1e1!3m4!1sWxdfKe7hT2Ho1zVsNgDavw!2e0!7i13312!8i6656?hl=hu

    Magyarország falusi utcáit szerencsére bárki megnézheti a google maps-en.

  • Almási

    Mit erőlködsz feleslegesen? a cikket még nem is olvastam el figyelmesen,majd ha lesz időm,akkor megteszem és ha lesz mondanivalóm,akkor megírom,addig is nyugodj le szépen,most csak benéztem,nincs több időm ….!
    Pá!

  • Kikerem magamnak – a ferfiak neveben – hogy a ferfiak nem tudnak fozni. 🙂 🙂 🙂
    Es ezert terveztek volna az epiteszek “tea-konyhat”

    Eloszor is szemelyesen ismertem meg nehany lakotelepet tervezo irodat – igaz, hogy akkortajt meg csak “segedtervezokent”, de magam is rajzolgattam ilyen csapatban. (Varostervezo Intezet)

    Es tanusithatom, hogy a vezeto tervezok jo resze holgy volt!

    Mas – igaz, hogy a belvarosban nottem fel en is, de aztan volt szerencsem megismerni kozelrol a fenti helyek egyiket – Agyagfejto utca. (a Harmat utca mellett van, ha ugy ismerosebb)
    🙂 🙂 🙂

    Aztan Budanak is lakosa lettem, igaz a tetenyi fennsiknak nevezett reszen. Szoval, nemcsak pasaretbol vagy rozsadombbol all Buda sem.
    Van jo par lakotelep Budan is. A gazdagreti peldaul nagyon is elheto volt, es ma is az.

    A lakotelepek az eredeti muszaki tervezes szerint 50 evre epultek. Elettertamuk folyaman 2x-i nagy felujitast feltetelezve.

    Eloszor ugy a 20-ik evuk tajan, masodszor kb 15 ev mulva.

    Ebbe a tervezesi elkepzelesbe is beleszolt a tortenelem, igaz most bekesebb modon, mint a regi nagy berhazas epitesi idoszakban, amikor a haboruk szoltak bele – es a miatt maradtak el a tervezett felujitasok.
    Most csak egy rendszervaltas volt, ami tulajdonviszonyok megvaltozasaval – stb….. jart egyutt.

  • Hazai! Mint említettem, többnyire dolgozni mentem vidékre, így nem a saját költségemen. (Újságíróként is sokfelé jártam.) Lehet, hogy sokaknak a heti munka után “pihenniük” kellett, mi a férjemmel – mondtam, lakásra gyűjtöttünk – szombat hajnalban kocsiba vágtuk magunkat, és vasárnap este értünk haza, 600-800 kilométert vezetve, úttalan utakon, ködben és jégen, hóban és kánikulában. Siránkozhatnék is, hogy nekem örökké “dolgoznom” kellett -, de inkább az élményre figyeltem mindig. (Mivel nem vagyok színész, a haknibrigádban az egyik sofőr voltam,és mi adtuk a “műszakot” – a díszletezést és a világítást, hangosítást.)
    Ráadásul egészen más, ha csak bámészkodni mész egy helyre, mintha dolgod van ott. Nem is értettem a férfi! kollégáimat, amikor húzták az orrukat, ha valamelyik vidéki gyáregységbe kellett menni. Hát nem kíváncsiak, mi van arra? Nemcsak a templomra, vagy a várra, amit ki lehet pipálni, hanem azokra,akik ott élnek! Hogy dolgoznak, mit gondolnak? Mindig önként, és boldogan mentem – hála Édesanyámnak, aki ilyenkor átvállalta a fiam pásztorolását.
    Az egri vasöntödében panaszolta az üzemvezető, hogy nagyobb szőlőmunkák idején olyan járvány tör ki, hogy alig marad, aki a kemencéket üzemben tartaná (öntödét nem egyszerű sem leállítani, sem újraidítani). Főként a formázók (ők döngölik a homokot a formába, nehéz, de precizitást igénylő munka) esnek le a lábukról, Noszvajról minden bejáró ágynak esik. Noszvaj kis falu Eger közelében. Elbuszoztam Noszvajra, ahol a körzeti orvos mentegetőzött: aki pár évet lehúz öntödében, bármikor ki lehet írni (táppénzre venni), annyi baja lesz: szilikózis a tüdejében a formázóhomoktól, roncs a gerince a döngölőtől. Hát, mit lehet tenni, ha épp metszés, kapálás idején gyullad be a sérült csigolya, kapja el a görcsös köhögés az embert?
    Tudod Hazai, ezek az “apróságok” bizony jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar öntészet-kohászat termékei jóval drágábbak voltak, mint a nemzetközi piacon. De nem volt érdekes: a KGST megvette, hiszen átvételi kötelezettségük volt, ahogy nekünk is a többiek termékére.

  • Igen Gabriel, a férfiak is tudnak főzni. De csak úgy, mint a gázégő: az is “megfőzi” a krumplit. Megszervezni nem tudják az etetés folyamatát, aminek csak az egyik szakasza a főzés. A második párom finomakat főzött: de az a totymorgás, amíg elkészült egy brassói!

  • Talalom:
    Én pl. tökélyre fejlesztettem a keménytojás főzésének művészetét.

  • OIM*

    “cikket még nem is olvastam el figyelmesen,majd ha lesz időm,akkor megteszem és ha lesz mondanivalóm,akkor megírom”

    1 neked nincs véleménye4d csak gyűlöleted

    2 ha nem olvasod akkor csak a mocskolódás hozott ide téged

  • Miert terveztek a “tea-konyhat” a magyar epiteszetben?

    Nem terevztek az ugy, hanem masoltak ami a rendszer volt akkor.

    1990-ben csodalkova lattam hogy a Moszkvai rendszer idejen epult lakasok keskeny konyhakkal es mind keskeny szobakkal voltak.

    De ugyan azt lattam a Szoviet-uniobanis, minden lakasok eseten is.

    Ketsegtelenul a Szoviet terveket kelett masolni,epiteneiuk.

  • Nos “szusszanjunk és netán gondolkoznunk!

    A szerző felvázolt több lehetőséget a lakhatást illetően, többnyire az előnyeivel,hátrányaival együtt!
    ez idáig rendben is lenne,pár helyesbítéssel…..
    1: családi házban annak érdemes lakni,aki családos és többen vállalják a
    ház nem kevés rezsi és felújítási költségeit,valamint a kert gondozását!
    2: panelben sokan laknak, akiknek régen nem tellett többre,sajnos
    sokan nem szigetelt épületekbe költöztek,iszonyúan magas rezsit (távfűtés…)fizetnek, és vagy megfagynak,vagy megsülnek…..
    3:sokan vannak, akik régi ,de jó állapotú hagyományos tégla épületben élnek,maguk döntik el,hogy mikor is fűtenek és mennyit?… na nem mindegy!!(bár közös költséget is fizetnek)
    Hát ezek után mindenki eldöntheti,hogy jó vagy hátrányos helyzetben van…!
    Szerencsétlen,eszetlen Geyza egy ismét erősen bódult állapotában….. azt a baromságot írta,hogy a lakótelepen élőknek kedvező rezsit kell fizetniük(ennek még a cikkíró is az ellenkezőjét állította)!
    Végezetül Alma(aki kezd közelíteni Geyza sajnálatos szintjéhez…)”válaszolt” az akkor nem létező,mostani hozzászólásomra…..Na nem semmi!
    Részvétem,jobbulást kívánok!

  • Amúgy,Alma… bár nem a cikkhez tartozik,amúgy te is lemondhatnál,….mint a vesztes ellenzéki pártok….de ugye,miről eddig sem voltál döntő ellenzéki személyiség!
    Na ez más téma…majd legközelebb….most jó film jön…..
    Pá!

  • Geyza!

    Veled és a hasonló több erősen károsulttal…szemben(!!!!) van véleményem, szánakozásom, és jogos megvetésem ,ki mire szolgált rá……te mindenre,de nem vagy képes felfogni..
    az állapotod miatt!
    Na csak dolgozz tovább a pénzedért….,ne izgulj senkit sem zavarsz,sőt egyre több hozzád hasonló is röhög rajtad.,.!

  • A szerző cikkéhez….
    Én egy régi ,de jó állapotú gondozott “tégla” épületben élek,rendezett körülmények között,(nem proli negyedben és nem proliként)aminek csak örülök és pár hátrányával szemben,jelentősek az előnyei szerencsére!

  • Bendegúznak: Azért terveztek teakonyhát, mert a “kávékonyha” nem olyan ütős név 🙂 (választ és reklámot nem kérek!)
    A cikkhez, de ha nem ciki, akkor a természet kedvelőinek:
    http://www.mavir.hu/web/mavir/feszekmegfigyeles
    Hamarosan, napokon belül kikelnek a kerecsen fiókák.

    A következő link Pestiekhez és nem Pestiekhez egyaránt szólhat. Megjegyzem, hogy ne tekintse senki sem nyílvános ajánlattételnek 🙂

  • Boda Marcsi
    2018 április 15
    4:02 du.

    Amúgy,Alma… bár nem a cikkhez tartozik,amúgy te is lemondhatnál,…
    _____________________

    Te jó isten, miről? A nyugdíjamról? 😮

  • Tlajos:
    nevezhették volna “babgulyás-konyhának” is.

  • Alma:
    A zéletedről.
    Hogy OIM* nyugottan aludhassék.
    Me addig nem tud. Egy gondolat báncsa őtet…

    *OIM = Oldal Idióta Macája

  • Boda Marcsi
    2018 április 15
    5:08 du.

    Tuggyuk Kisboda.
    TE MAGAD voltál és vagy is a “tégla”
    Innen már hányat jelentettél fel ??????!!!

  • Bendeguz79
    2018 április 15
    11:31 de.

    Nem ” másolták”
    te szerencsétlen rosszindulatú szócséplő.
    Halványlila fingásod sincs mi zajlott itt annakidején.
    Csak fosod a rosszindulatú ócska valóságnélküli nézeteidet.

    Csak hogy tudd :

    Nem ” másoltak ” hanem
    a Szovjetúniótól VÁSÁROLTAK egész házgyárakat.
    Hogy valahogy fedél alá juttassanak sok sok családot.

    Szerinted ez is elítélendő
    mert a szar komcsik csinálták mi?
    Elmész te abba a jó bánatos…na oda !!!

  • Geyza
    2018 április 16
    3:29 du.
    Geyza!
    De csak nyitott és garantáltan bezárhatatlan ablakkal 🙂
    (hogy a böndőgőz szabadon, akadály és feltűnés nélkül távozhasson)

  • Besancon
    2018 április 13
    3:43 de.
    Magam is csodaltam BUdapestet, mikor autoval a nyugati iranybol jottunk vegig. Igen szep es latvanyos a kiviligatitott Budapest.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.