Kanadai magyar szavak gyűjteménye (1. rész)

2018 április 15 9:34 de.25 hozzászólás

Magyarok több hullámban érkeztek Kanadába, az elsők 1886-ban és a Prairie tartományokban alkottak kolóniákat. A magyar nyelv minden generációban másként alakult át és ez annak függvénye volt, hogy milyen kifejezéseket hoztak magukkal Magyarorzágról, milyen angol szavak voltak akkoriban közhasználatban Kanadában, illetve mely területeken dolgoztak a kanadai magyarok. Évtizedekkel ezelőtt nem volt lehetőség Kanadából olyan kapcsolatot tartani a kortárs magyar nyelvvel, kultúrával és társadalommal mint ma. Ezért a korábbi generációkban a magyar nyelv Kanadában a Magyarországihoz teljes eltérő módon alakult–sok magyarosított angol kifejezéssel és ma már idejétmúltnak tűnő magyar szóhasználattal.

Bakó Ferenc néprajzkutató Kanadai magyarok című könyve (Budapest: Gondolat Kiadó, 1988) a kanadai magyarság történelmét és jelenét (ahogy az a nyolcvanas években volt) igyekszik bemutatni, elsősorben társadalom történelmi szemszögből. Ennek egyik oldala a beilleszkedés folyamatának tanulmányozása, illetve a kanadai magyar szociális rétegeződés. A másik fontos vonala viszont a magyar nyelv állapota a kanadai magyar közösségekben.

A kötet jelentős része az úgynevezett “öregkanadásokról” szól. Ezek történetesen az 1956-os forradalom előtti évtizedekben érkező magyarok voltak elsősorban, sőt–leginkább az 1945 előtti magyarok. Nagyobb magyar bevándorlói hullámok a tizenkilencedik század utolső két évtizedében, az I. Világhaború előtti években, illetve a Horthy korszsak idején érkeztek Kanadába. Az utóbbi esetében csaknem harmincezerre tehető a magyar területekről érkezők száma.

A szerző többek között meginterjúvolta Mrs. Takácsot, aki nyugat-Kanadában kezdte meg új életét férjével évtizedekkel korábban. Mrs. Takács először Angliába került a háború előtti években ahol háztartási munkát végzett, aztán Kanadába, így a férjéhez képest ő más kiejtéssel beszélt angolul. Ezt mondta Mrs. Takács (magyarul) a nyelvről, miközben a férje – Ralph Takács — is ott volt a szobában.

“Te kicsúfolsz engem, mikor én beszélek angolul! Ugye énnekem van az inglis ekszent, édiam. De most más a helyzet itt. Ha valaki kijön óldkantriból, az megy iskolába és a gaverment fizeti neki, hogy tanuljon. Nem úgy, mint mikor kijöttünk. Nem törődtek azzal. Kijött egy olasz asszony, ment az iskolába, fizettek neki. Súr kapott 45 dollárt, három-négy éve. Jött egy magyar lány, ment az iskolába, az is kapott 49 dollárt hetenként, amér tanult!”

Bakó Ferenc megjegyzi, hogy Mrs. Takács angolul és magyarul egyaránt viszonylag bő szókinccsel beszél. Ez kevésbé volt jellemző például egy másik interjúvolt alanyra, Rose Ferencz-re. Mint, ahogy elmondta:

“Én, az én részemről jól beszélek, a férjem is elég jól beszélt angolul. Mink forszoltuk magunkat, mert biznisszbe mentünk bele és ott nem lehet, hogy csak a magyar nyelvet beszéljük, ott mindenféle nép megfordul és azok többnyire angolul beszélnek. Akkor mink is forszoltuk magunkat, hogy mentül gyorsabban megtanuljunk angolul beszélni. Én nem is mentem iskolába, hanem templomi iskolába, a missziós csörcsbe, ott kétszer egy héten tanítottak angolul. Ja, itt Niagara Fallson. Én szeretek olvsasni angolul, máma is szeretek. Irni nem tudok. Mert it is difficult with the spell, nehéz a kiejtés. De folyvást olvasni tudok. Jár nekem az angol újság minden este. Én meg is értem, amit elolvasok. Nekem tolmács nem kell, ki tudom magam fejezni…Most már nem báderoz engem egyáltalán, hogy angolul kell beszélni vagy magyarul kell beszélni.”

Jellemző volt, hogy olyan angol szavakat magyarosítottak az öregkanadások, amelyekkel Magyarországon nem találkoztak, illetve amelyek a kanadai angol nyelvkörnyezetben mindennaposak voltak. De ez nem csak az öregkanadásokra volt igaz, hanem minden magyar hullámra és manapság ránk is. Nem emlékszem, hogy például nagymamán, aki 1963-ben érkezett Kanada valaha is mondta volna azt, hogy légkondicionáló rendszer, vagy klimatizáló. A helyes szó erre magyarul is “air conditioning” volt nálunk. Hiszen ilyennel csakis Kanadában találkozott, szülővárosában, Pápán, semmiképpen sem. Hasonlóképpen volt ez olyan szavakkal mint “shopping center,” vagy éppen “shoppingolni,” de az is gyakori volt hallani, hogy “movie-ba megyünk” (moziba megyünk).

Az alábbiakban olyan szavakat osztunk meg, amelyeket Bakó Ferenc gyakran hallott kanadai magyar körökben a nyolcvanas években és elsősorban az öregkanadások között. Szerintem lesz olyan, amelyet kanadai magyar olvasóink ma is felismernek, esetleg használnak is a magyar beszédben.

  • Bájer: vevő (történelmi kontextusban — a dohánytermésre)
  • Becsler: agglegény, magányos ember
  • Bekjard: a hátsó udvar, vagy kert
  • Betyárburd: munkásszállás férfiaknak
  • Bézment: alagsor, különösen magánházak alatt
  • Blenket: Pokróc, csecsemőtakaró
  • Bót drájver: dohánytöréshez használt szánkó kezelője
  • Brájd sáer: összejövetel esküvő előtt, amelyen a koszorúslányok megajándékozzák a menyasszonyt
  • Burdosház: Bevándorló munkások szállása, ahol kosztot is kapnak
  • Csiff: Főnök, indián törzs, egy tábor vezetője
  • Diksöner: szótár
  • Ducskozás: erdőirtáskor a tuskó kiszedése a földből.
  • Fájnanszol: támogat pénzzel
  • Fónol: telefonál
  • Fórlédi: munkavezető nő
  • Formány: Munkavezető
  • Forszol: Kényszerít
  • Fricserét: Hűtőszekrény
  • Hart etek: szívroham
  • Katics: hétvégi ház
  • Kekszi: tészta, kalács, torta, pl. “menyasszony kekszi”.
  • Kukhem: főtt sonka
  • Megfikszolni: megjavítani
  • Mónti policok: lovasrendőrség
  • Mózeskosár: mogyoróvesszőből fonott útitáska
  • Numera: sorszám, amellyel a munkásokat munkaviszonyuk alapján rangsorolnak
  • Saskanada: Saskatchewan tartomány, ahol történetesen sok magyar élt
  • Szörfájtolt: hitelesített
  • Vacsman: portás, kapus
  • Villbáré: talicska

Javaslom, hogy kanadai magyar olvasóink gondolkozzanak el azon, hogy ma – saját közösségeikben – milyen magyarosított angol (vagy ma már esetleg francia) szavakat, illetve kifejezéseket használnak gyakran amikor magyarul beszélnek. Ha gyermekkoromra gondolok, például emlékszem arra, hogy szüleim és nagyszüleim, illetve rokonaink rendszeresen mondták azt, hogy “kifiguráltam”, ami nálunk mindig azt jelentette, hogy “kitaláltam.” És még sok ilyen van. A második részben folytatjuk a kanadai magyar kifejezések gyűjteményét.

25 hozzászólás

  • Gyanúm szerint a “mózeskosár” itt kakukkfióka. Magyarországon is az a jelentése, megtoldva, hogy kisbabák elhelyezésére, csecsemők hordozására szolgál.

  • A listát olvasva pont a kifigurálni szó jutott eszembe elsőre, de látom a végén megjegyezted azt is 🙂

  • Most is használják a “katics” szót például. Többek között azért hívtak meg Torontóba, hogy az ottani magyar kolóniának szerkesszek Antológiát magyarról-magyarra. Nem elírás, verset, novellát írnak a magyarok, de már nem igazán helyes a magyar nyelvhasználatuk nyomtatásra. Sem a ragozás, sem a mondattan nem megy már, arról nem beszélve, hogy angol szavakat használnak fonetikusan, mint itt a felsorolásban is. Imádom hallani beszélgetésben…

  • Jokat mosolyogtam. Ausztráliában ugyan ezeket hallottam.
    Az egyik lwegjobb volt a ” szivatak”

    “Elviszem a kárt a geridzybe a mehanikhoz hogy megreparálják. Multkor elvittem és a bútbol eltünt a szkrudrájv és a tankon csináltak egy hólt, most líking a petrol a bekjárdra.Azota nem tudok sopingolni és a farmászibol elhozni a pillszeket. A fiamat megkérem, hogy az ofiszbol jövet hozza el.”

    Ehhez hasonlok voltak a 80-as évek legvégén a kb. 70-75 éves néni részéröl.

  • Ezen en is gondolkodtam egy darabig, azaz, hogy miert pont azokat az angol szavakat biggyesszuk bele a magyar mondokankba, amiket belebiggyesszuk.

    Szerintem ket oka van. Az egyik a szo hossza. Ha egy magyar szo 3, vagy tobb szotagbol all es az angol megfeleloje csak egy szotagu, az angolnak adunk elonyt, mert mi is lustak vagyunk beszelni.
    A masik ok, amit a cikk is ir, a magyar megfelelo hianya, azaz olyan szavak, amit a magyar korulir, mint pl. a frustrated szo, abban az ertelmeben, amikor valaki elkeseredettsegeben, csalodottsagaban nem tudja mit csinal, vagy mit csinaljon. Azota a magyar is atvette ezt frusztralt formaban. De az is lehet, hogy ez korabban is benne volt a magyarban, csak mi soha nem hallottuk odahaza.

    Mellesleg szolva, en keves 1945-1948-ig erkezo magyarral talalkoztam, de az o kevereknyelvuk volt a legrosszabb, amit ismertem. Pl. “Bementem az emigresre…” (Bementem az emigration-be, azaz bevandorlo hivatalba.)
    Az 56-osok kevereknyelve mar kicsit szofisztikaltabb volt, hogy stilusosan mondjam, kozelebb allt ahhoz, hogy az angol szot helyesen is mondjak, es amit akartak mondani pontosan ki is fejezze azt.

    Eloszor zavart engem ez, azt hittem, hogy nagykepusegbol csinaljak a korabban jott magyarok, de egy ev mulva mar en is ugyanigy beszeltem “magyarul”. 🙂

  • Mehetünk emigrálni Kanadába az orbándiktaturábol?
    Este megnézem a múvit, és átmegyek dinörre a testvéremhez, vagy holnap löncsölni. De most iszom egy limondzsúszt és a szízört a helyére teszem. Putitdetvéj, inkább holnap, mert elfáradtam a dogsitszedésben a bekjárdon. Vasárnap meg megyünk a vedingre Terike kuzinjához a csörcsbe.

  • Köszönöm ezt a szép ismertetőt. Korábban a Dojcsák-féle “őskanadás” munkát olvastam, ami igazán gyönyörűségemre szolgált.

    A Miska János és Demmer György kutatásai is érintenek hasonló nyelvi kérdéseket. Jó lenne tudni, h. Bakó Ferenc felhasználta-e ezeket a forrásokat? Bizonyára, van tudomása az ottawai könyvtárba leadott hungarika gyűjteményről is.

    Várom a folytatást!

    T. I.

  • Hétfön valakivel el kell drájvingoljak a taunhólba, mert az ofisöl papirokat kell kérjek, be kell fizessem a texet, bájrót is kell vinni. Beveszem a pilljeimet, nehogy elfelejtsem és kell kivegyek kest is, utána elmegyünk a szemetöribe is, csak tiz májlzra van. Holnap nagyon bizileszek, lehet, hogy kebbel kell menni és a mélboxba dropingolok egy meszidzset Terinek, mert fívöre van , meghallgatom a rádioban a nyúzt és, hogy holnap száni lesz-e, a szupermarketböl hozni kell henköcsiftet is.

  • Bar felnott gyerekeim kint szulettek , de tokeletesen beszelnek magyarul, de nem a fenti szavak kiseretevel. A magyar iskolakba jartak es otthon mindig magyarul beszelunk. Egyik furcsa eleferditt szavat sem hasznaljak.

  • Orbaanfan,

    “Mehetünk emigrálni Kanadába az orbándiktaturábol?”

    Aki diktaturanak erzi az igazi demokraciat, annak Kanadaban a helye!

    “Este megnézem a múvit, és átmegyek dinörre a testvéremhez, vagy holnap löncsölni. De most iszom egy limondzsúszt…”

    Nem rossz! De inkabb lancsolni menj, mert a loncsot csak Magyarorszagon ismerik, aztan a lemondzsusz se limon…
    De a tobbi jo.

  • Érdekes cikk.

    Szerintem a Horthy-korszakban minimális lehetett a kivándorlás (mivel nem volt befogadó ország), hiszen akkor sokkal több zsidó megmenekülhetett volna. 1945-ben meg már nem volt Horthy a kormányzó.

    Úgy tudom, hogy a dualizmus korában (1870-es évektől az 1. v.háborúig) a kivándorolt magyaroknak nem volt kint semmiféle segítsége a magyar államtól. Ismeretlen volt abban az időben valamiféle magyar állami intézet a kintieknek. Ezért a nem értelmiségi magyarok gyorsan beolvadtak a népességbe, tehát a többség.
    Igaz, állami korrupció sem volt a kinti szervezeteknél (mivel nem voltak).

  • Én ugyanezt a jelenséget a nagyanyámnál tapasztaltam ki. Ő stájer-német anyanyelvű volt, és hosszú ideig egy sváb faluban élt. Sok német szót használt, magyaros kiejtéssel, de ez a pesti nyelvben természetes, nem tűnik fel. Viszont amikor a sváb szomszédasszonyokkal beszélgetett, akkor olyan is volt, hogy ő “magyarul” beszélt, a sváb asszony meg “németül”. De ugyanazokat a szavakat használták, torzult német és torzult magyar szavakat, csak a nyelvtan, a mondatszerkezet és a ragozás volt más…

    Amikor aztán az iskolában németet tanultam, sokat gondolkodtam, hogy bizonyos szavak honnan származtak. Sokat megfejtettem, de egyet nem sikerült. Fonetikusan kóderer-nek hangzott, és a kandúrmacskát jelentette. Németes szóképzés, az nyilvánvaló, de hogy az alap mi, azt csak sejtem, talán a kódorgás. Vagyis, aki kódorog…

  • Émmegcsakitt drájvolok a hájvénn, oszt jön szembe a sok vatevör.. Pedig katicsolni mennénk…

  • Két kérdésem is lenne.Az angol nyelvben tényleg nem ismerik a cs-t? Tehát, amikor “katics”-ot írtok, akkor katiksz-ot kell mondani? (És mit jelent?) Én attól őrülök meg, amikor magyar szövegben írják úgy – itthon, Magyarországon, hogy: Tsajkovszki. Van nekünk Cs-nk!
    Örömmel látom, hogy Orbanfaan írja:”bájrót is kell vinni.”
    Ugye az golyóstoll? És tudjátok, miért bájró? Mert egy Bíró László nevű ember találta ki, és Angliában szabadalmaztatta.

  • Amint irtam, én ausztráliában és nem Kanadában tapasztaltam ezt.
    De tényleg, a koticsba menetelt is sürün használták. No, meg ez 25-30 éve történt velem!

    Kanadában is voltam azokban az években, de ott Torontoban egy felkapott öreg homo zsido virágárusra emlékszem, aki veddingeket, funerálokat és partikat diszitett fel pazarul, aki hasonloan beszélt.
    Ja!meg Miamiban hallottam még öregeket beszélni….

  • Orsós Elemér

    Dik mán, dróton dzsavel a petró!
    No arab kollégáimtól hallottam még cifra dolgokat amikor Algériában dolgoztam, mert sem arabul, sem franciául nem voltak perfektek, ráadásul még magyarul is akartak tanulni tőlünk! 😀

  • Orsós Elemér

    “Begúzolom fánglival a falat, majd fánglival felcsapkodom a maltert, kartesnivel vékonyan elhúzom, majd egy korondecsettel pacsekolom.” (pacsekolás) Ez az német-magyar keverék, valószínűtlennek hangzó idézet bármelyik idős magyar kőműves szájából elhangozhat, aki velük dolgoztat megtapasztalhatja! 😀

  • Saját kedvenc kanadai emlékeim:

    – Gamblizni – szerencsejátéko űzni
    – Mördzsönszi – sürgősségi osztály
    – Bemúvolni – beköltözni

  • Talalom:

    Richard = Ricsárd
    Én spec azon tudom szanaszéjjel röhögni magam mikor a
    Malaysia szót úgy ejti a CNN hírolvasó hogy ” Molojzsa” DDD

  • talalom,

    “” Két kérdésem is lenne.Az angol nyelvben tényleg nem ismerik a cs-t? Tehát, amikor “katics”-ot írtok, akkor katiksz-ot kell mondani? (És mit jelent?) “”

    Van “cs” az angolban, de ch-val irjak, bar nem minden ch van cs-nek ejtve.
    Ha az angol meglat egy magyar cs-t, mint pl. a Kovacs nevben, akkor bizonytalanul ugyan, de ksz-nek ejti.
    Nem tudom mi az a katics. Talan a cottage (katidzs) szo akar lenni?

    De most hogy irja a Rudas Laszlo, eszembe jutott nekem is a “mördzsönszi”. Olyantol hallottam aki alig beszelt angolul, igy meg viccesebb volt.
    Ez ugye az emergency szo lenne, ami az egyike azon angol szavaknak, ahol a hangsuly nem a szo elso szotagjan van, igy aztan a kezdetben az ujonnan jottek nem halljak a szo elejen a “i” hangot, csak a “mördzsönszit”.
    Ugyanugy nem hallottam en se annak idejen az “appreciate” szoban az elso “ae” hangot, es a szotarban keresgeltem a p-betusek kozott, hogy mi a franc lehet az a “prisiét”. 🙂

  • Szemelvények a régi Mikes-Peterdi féle Rádiókabaré
    “félreértelmező Szótárából” :

    Baktat = Hím kecske hátsó része

    Csepreg = A “szemrekél” szinonimája (pl. “az eső szemrkél”)

    Kavics = Milosláv Kavics jugoszláv építészmérnök, a sóder feltalálója

    Jérce = egészen fiatal leány az éjszakai lokál bárpultjánl.Minden módosabbnak látszó pasashoz igy fordul : ” Te jérce angolul? Te jérce németül ?”

    Monostor = Halotti vacsora a szimpla egyházi ló-ösztökélő szerszám halálakor

  • Hat a Bencsics ne az ami Kanadaban sehogy sem megy. Van amikor K val mondjak az elso cs-t, es x szel a masodikat. Szeg;ny ferjem, a munka helyen volt bajban, mert az o neve Bencsics Odon volt, hol Odonnak hivtak, hol Benxiksznek.
    Viszont Budapesten kiboritottak a rossz angolsaggal irt tablak, nevek stb. Soha nem ertem meg azt, hogy miert volt erre szzuksag? A kulfoldi latogato ugysem erti azt meg, a magyar aki tud angolul szegyenkezik.A masik a pestiek maniaja, hogy a baroknak ettermeknek angol, francia nevet addnak, persze rosszul irva.
    Van egy kerthelyseges etterem a 9 es villamos vonalan, a temeto iranyaban, Ez egy nagyon regi etterem, a pincer mmgmutatja ha kered. Azt hiszem valamikor reges regen 3 csacsi volt a neve. Most Le Jarden lett.

  • talalom

    Katics=nyaraló

    Amit még tapasztaltam Torontóban:
    kiviszem a gárdicsot (szemetet),
    egymást báderolják (piszkálják, szidják)

  • Köz rókafi.Szóval a dácsa:)))
    Az egyik nagybátyám Franciaországban kötött ki 1956-ban, neki nemcsak a vezetéknevét (Biró), hanem a keresztnevét sem tudták kimondani (Zoltán). Így lett Szultán Bajro.
    Figyelő! Teljesen igazad van! Én ugyan nem tudok angolul, de attól megőrülök, amikor az angolt rosszul használják. (Volt, ahol emiatt el is tanácsoltak, mondván: nem értem az idők szavát). Korrektor koromban vérre menő küzdelmet vívtam, hogy a közös főnevet magyarban nem írjuk nagybetűvel! Pl. a human relations, hr, nem HR. És nem rilésön, hiszen a latin gyökerű szó a magyarban is használatos: reláció. Az illető már a “közös főnévnél” elakadt…
    A legszörnyűbb élmény egy népszerű hetilapban ezt látni: Riszpekt! Uramisten! Ezek sose olvastak Mikszáthot, akinél a “fidélis öregúrnak nagy respektje” volt???

  • Amúgy nem vagyok egy “nyelvi náci”. Nyugodtan lemondanék az ikes igék eltérő ragozásáról(dolgozom, dolgozok), viszont megtartanám az alanyi és a tárgyas ragozás különbözőségét, mert ott jelentésbeli különbség is van (olvasok, olvasom).

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.