Szépség, kaland, felfedezés – 2. rész
Folytassuk a képzelt vagy inkább – és ez a jobb – valóságos körsétát a Dunától keletre. Az országnak ezen a felén is öt gyönyörű Nemzeti Parkot találunk. Közülük három síkvidéki, bár a táj itt is változatos, kettőben viszont a hegyek az uralkodóak.
Magunk mögött hagyva Pécs térségét és a testes villányi borokat, átkelve a Dunán, a Kiskunsági Nemzeti Park területére érkezünk. Aki nem akar Afrikáig utazni, hogy láthasson néhány homokdűnét, elég, ha eljön idáig. Az ország közepén, a kiskunsági homokhátságon évszázadok óta építi őket a szél. Sivatagról azét ne álmodozzunk, a Tisza menti ártéri erdőket, vízjárta gyepeket éppúgy megtaláljuk itt, mint a szikes tavakat és a külföldiek körében roppant népszerű „pusztákat”. A szegedi Fehér-tavon vízimadarak sokasága tölti itt élete kisebb-nagyobb részét, háborítatlan békességben. Bugacon és környékén a pusztai állattartás titkaiba nyerhet bepillantást a látogató. Ez a táj is az ember és a természet sok százéves együttélésének emléket őrzi. Területének kétharmadát 1979-ben az UNESCO Bioszféra rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei fokozottan védettek. Itt is van fontos, történelmi emlékhely, Pusztaszer, ami a magyarság számára egyet jelent a honfoglalással, a hét törzzsel, Árpád vezérrel és az első országgyűléssel. A borkedvelőknek sem kell még szomorkodniuk, a Kunság déli részén rendkívül finom homoki borok teremnek.
A parkhatárt ismét egy folyó jelenti, kelet felé haladva, átlépve a Körösön, máris a Körös-Maros Nemzeti Park területén jár az utazó. A vidéken, a természetes magaslatokon már az avarok erődítéseket építettek a kelta vagy a szkíta törzsek elleni védelem céljából. Honfoglaló őseink az Alföld nagy részén még lápos mocsaras területeket találtak, melyeket később évszázadok szívós munkájával alakítottak művelésre alkalmassá. A Nemzeti Park különlegessége itt is az ártéri erdők, a holtágak vízi világa és a nagy kiterjedésű szikes puszták. A tavaszi és őszi madárvonuláskor vadlibák, darvak ezrei kápráztatják el a látogatókat. Itt olyan ritkaságokkal is találkozhatni, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas, a halászsas, a kékvércse vagy a kanalasgém. Nem beszélve a közmondásban is helyet kapott túzokról, mely Európa legnagyobb testű, röpképes, szárazföldi madara. A szelíd alföldi táj lehetővé teszi, hogy kerékpáron is felkereshetők legyenek a természetvédelmi területek.
Számunkra az igazi „puszta” természetes a Hortobágy. A Magyarországról külföldön alkotott kép jellegzetes eleme. Területe hatalmas, 82 ezer hektár és 1999-ben az egészet felvették az UNESCO Világ Kulturális és Természeti Örökségeinek listájára, mint az ember és a természet „hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló harmonikus együttműködésének kiemelkedő példáját”. Bár mesterséges része is van, a Tisza-tó, sokak számára inkább a pásztorvilág jelképes központja, a Kilenclyukú híd és a mellette tartott – már hosszú ideje népszerű – Hídi Vásár az igazán emlékezetes. A terület bejárásához változatos eszközöket vehetnek igénybe az érkezők. A lovas kocsik mellett, lóháton, kerékpáron, sőt még kisvasúton is gyűjthetik az élményeket, hiszen a vidék értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokat őriz. A rideg állattartás jelentősége napjainkra ugyan visszaszorult, de – elsősorban génmegőrzés céljára, no meg idegenforgalmi okból – nagyobb állományban fordul elő az ősi magyar szürkemarha, a rackajuh, a mangalica és néhány félvér lófajta. Mivel a fényszennyezés itt is csekély, a park mintegy tízezer hektáros területén jelölték ki Európa harmadik „csillagoségbolt-parkját”.
Visszafordulva nyugatnak, a Hortobágyról az Aggteleki Nemzeti Park határához érkezünk. Benne a Baradla-barlang varázslatos cseppkőbirodalma mindig ámulatba ejti a látogatót. A természet évmilliók alatt különleges műalkotások százait hozta létre, melyek formáikkal, méreteikkel egyaránt lenyűgözik a vendégeket. Rajta kívül a parkban még 280 kisebb nagyobb barlang található. A barlangok csendje, nyugalma pedig mintha a felszínen is folytatódna. Lankás kaszálók virág borította mezők csendes, szelíd dombhátak között, barátságos emberek, békés falvak várják a kikapcsolódni vágyókat. A park tájait egész évben szabadon járja a Kárpátok pónijának is nevezett hucul lovak legnagyobb hazai ménese. Az Aggteleki Nemzeti Park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális és történeti érdekességekben is bővelkedik. A rudabányai ősemberszabású-lelőhely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Elődeink 11,5-10 millió ével ezelőtt éltek errefelé. A földművelés már a kőkorszak utolsó részében megkezdődött. Épített emlékei a tatárjárást követő időszakból származnak. Egyedülálló a magyar építészet történetében a tornaszentandrási ikerszentélyes templom, amihez hasonlót csak az olaszországi Meránó környékén találunk.
Körsétánk – mely akár több évig is tarthatott, hiszen annyi volt a látnivaló – A Bükki Nemzeti Park területén ér véget. Hazánk legmagasabban fekvő nemzeti parkját a szinte végeláthatatlan bükkerdőkkel borított hegyoldalak, a csodás kilátást nyújtó magaslatok és a tarka, virágos fennsíkok teszik változatossá. Itt is vannak barlangok, szép cseppkövekkel, fölöttük a hegyen sáncok, kővárak maradványai állnak. A túrák fáradalmai Lillafüreden és a Szalajka-völgyében pihenhetők ki. Lillafüreden a híres Palotaszállót 1925-ben kezdték építeni, mellette van az ország legmagasabb – 20 méter szabadesésű – vízesése. Tőle nem messze áll az 1813-ban felépített újmassai őskohó, Magyarország legfontosabb ipartörténeti műemléke. Nyáron kisvasúttal is elérhető Szilvásvárad, a Nemzeti Park egyik legkedveltebb kirándulóhelye és az öt kilométer hosszú Szalajka völgy. A Szalajka forrásától gyalog is megközelíthető az istállóskői ősemberbarlang. Miskolctapolcán barlangfürdő várja a vendégeket és nehéz eldönteni, hogy ez vagy a diósgyőri vár nagyobb kedvence-e a gyerekeknek.
A felnőtteknek kétségtelenül Eger a Bükki Nemzeti Park egyik legfontosabb színtere, hiszen az egri borok vetekednek Villány vagy Szekszárd boraival, no és persze itt van Eger vára, történelmünk egyik legfényesebb győzelmének színhelye. Ennek a parknak a bejárásához sem elegendő egy-két nap, és ha már úgy érezzük, hogy itt eleget láttunk, kezdhető előröl az egész körséta!
Révay András
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
9:40 de.
Múltkor megemlítettem, hogy a szocializmusban alapították az első nemzeti parkjainkat.
Most idekívánkozik, hogy Bugacpusztát a Horthy-korban kezdték fejleszteni, és turistákat idecsábítani.
A homoki szőlők a nagy filoxéra járvány után alakultak ki, mert a kártevők nem élnek meg a homokon.
Az Alföldön a futóhomokot szőlővel, gyümölcsössel és akáccal fogták meg. Ennek a mozgalomnak a hőskora szintén a Horthy-korszakban volt. Vö. hogy a fidesz az akácot ellenzékben káros özönnövénynek tartja, kormányon meg hungarikumnak!
A Lillafüredi Palotaszálló, ahogy a cikkben van, Bethlen minisztersége idején épült, valószínűleg gazdaságfejlesztési céllal. Mostanság állítólag a Mészáros-cég épít ott valamit.
Nagy Lajos király diósgyőri várát nyilván EU-s pénzből fejlesztik, én ezt is a cikkbe írtam volna.
9:41 de.
Tényleg nem kekeckedés: akár 100 részes sorozat is írható hazám csodáiból -, de azért a Baradlabarlang (Aggtelek) közelében lévő jósvafői hőforrást nem hagyhatom ki, no meg a Jósvában fickándozó – isteni finom – pisztrángot se. (Leöblítve egy jóféle hárslevelűvel.)
2:47 du.
Koszonjuk a nagyszeu cikket a kepekkel egyutt!
3:25 du.
Kedves Révay András!
Köszönöm az ismertetést, a figyelem felkeltését!
Találtam olyan látnivalókat, amelyeket eddig nem állt módomban megtekinteni, de mindenképp szeretnék megismerni. Örömmel venném, ha a közeljövőben kisebb „falatonként”, vagyis Nemzeti Parkonként, ismételten bejárhatnánk hazánk nevezetességeinek, a bőség miatt most kimaradt helyeit. Tudom ez nem kis munka, de remélem megéri a fáradozást 🙂
Végezetül egy érdekes természeti jelenségre hívnám fel a figyelmet amely a történelmi Magyarországon, de a jelenlegi határ túlsó oldalán található, Szlovákiában. Hasonlít a Badacsonyi, Szent György-hegyi bazaltorgonához.
3:36 de.
hazai lámpa
2018 április 19
9:40 de.
Kiegészítés.
Mészáros cége valamiféle lovas stadiont épít Szilvásváradon, a Szalajka völgy bejáratánál.
Elég nehéz utánakeresni, mert nem igazán foglalkozik az ellenzék ezzel az üggyel.
https://index.hu/sport/2017/08/18/szilvasvarad_lovas_stadion_meszaros_lorinc_szalajka_volgy/
3:59 de.
hazai lámpa
2018 április 20
3:36 de.
Még egy kiegészítés.
A kormánypárti lapokat végigolvasva, egy nagy lovasközpont épül Szilvásváradon, aminek egyes beruházásai már elkészültek. Ezzel elméletileg nincs baj, de az elmúlt száz évben nálunk a lovassport bizony ideológiai csatározások terepe volt.
A jobboldal az (úri) középosztály szórakozásának tartotta a lovaglást. A Rákosi-korban üldözték mindenféle tradicionális állatfajta tenyészését.
A Kádár-korban turisztikai céllal támogatták a méneseket, és fogathajtó világbajnokságokat rendeztek, amin még Fülöp herceg is megjelent.
Na most az Orbán-kormány mindenfelé az országban ezt kiemelten támogatja, miközben az emberek egy jelentős részének nincs fürdőszobája és rendes fűtése. A drága versenylovaknak fűtött pályát meg medencét kell építeni, hát ez így furcsán veszi ki magát.
Szilvásvárad, Mezőhegyes az állami lótenyésztés központjai a Habsburgok óta.
De pl. Kecskeméten talán csak a kádári időkben rendeztek fogathajtó versenyeket. Mikor a szövetségi kapitány ezt szóvá tette, hogy miért nem Kecskeméten épül egy nagy lovasközpont, rövid időn belül feleslegessé vált a munkája a fidesz kormány számára.
Ideológiai csatákról lsd. a Ménesgazda c. kitűnő regényt (sajnos örökzöld azóta is), amiből film is készült.
4:53 de.
Feltámad a múlt? Ideológiai csatározások az „ötvenes években” (Rákosi-kor).
Gáll István: A ménesgazda
A tisztek:
„Negyvenhétben vitéz Szurom Alajos, nyugállományú alezredes lett a telepvezető. Régi, fényes név, katonai főszemlélő és az Úrlovasok Szövetségének egykori alelnöke. Ferenc József idejében tiszti versenyek győztese, saját nevelésű telivérek – Furioso, Amazon, Babuka – hátán indult a Monarchia legjobb lovait felvonultató vetélkedéseken.
Mohorra a lábát se tette be, helyette Bazsi vezetett, Pesten élt, csak a fizetését vette fel, amit a Földművelésügyi Minisztériumban ülő tisztelői szinekúrának szántak. Negyvenkilencben jobbnak látta, ha vidéken húzza meg magát, és eszébe jutott, hogy hiszen neki állása van! És megjelent Mohoron.
Hetven fölött járó, szikár öregúr volt – mesélte a Kisbáró -, hosszú lőcslábakkal, őszes oldalszakállal. Furcsán hátradőlve állt, a gyomrát kidüllesztette: negyven évvel ezelőtt bukott egy akadályversenyen, és a gerincsérüléstől lett olyan a tartása, hogy mindenkinél magasabbnak látszott, és megközelíthetetlennek, akár egy sziklacsúcs, amely még hátra is hőköl a közeledés elől. Bozontos szemöldöke alatt éberen leselkedve villogott a szeme, mint az olyan agglegényé, aki már gátlást, érzelmet, illemet rég elfeledett, nem kötődik senkihez és semmihez, cirkusz számára a világ, szórakozni akar rajta. Mohoron jól elmulatta volna idejét az öregúr. De gonosz vicce a sorsnak, hogy amikor tényleg vezető akart lenni, helyettessé minősítették vissza, és a feje fölé telepvezetőnek kineveztek egy Kósa Lajos nevű elvtársat. A tisztek nagy skandalumot csaptak. Deputációt menesztettek az öregúrhoz, hogy tiltakozásként mondjon le az állásáról. Szurom Alajos azonban rájuk villantotta vaddisznószemét: „Bolondok az urak? – én csak egy a betűvel vagyok több ennél a Lajosnál, ezért azt proponálják, hogy egy fejjel legyek kevesebb? Az urak legyenek nyugodtak, az urak tegyék mindig azt, amit én teszek, a lapok ki vannak osztva, de nem tudni még, kinél van az adu, pompás partinak nézünk elébe!” A tisztek kikullogtak, és csak Bazsi nevetett, hogy tudja az öreg, mit csinál.”
A kommunisták:
„- És az embereim? Velük mi lesz?
Az osztályvezető kinyitotta a markát és hirtelen összecsukta.
– Őket – érti?… Ez külön akció, meglepetésszerűen intézik az illetékesek. Ezért is hívtam el magát tegnap, de olyan gyorsan mégse ment, mert teherautó kell meg minden egyéb. Mindenesetre maga már ne menjen oda vissza, semmiképpen se menjen. Nincs ott semmi keresnivalója.
– Ezért nem jöttek meg az embereim a kihelyezésről! – Schobert bólogatott.
– Pontosan. Egyszerűbb volt őket egyenként elszállítani.
– De mi lesz velük? – kiáltott Busó.
– Az ajtó… Máris túl sokat mondtam el. – Végre a szemébe nézett, és félhangosan folytatta. – Ez már nem a mi dolgunk. Bizonyos szervek eddig se örültek, hogy ilyen exponált helyen tartogattuk őket. Világos? Azt hittem, maga keményebb – és rájuk mászik… De nem akarom kioktatni. Most mindez megoldódik, hogy hogyan, az már nem a mi dolgunk. Sietek, Busó elvtárs, mennem kell, ha személyes holmija van a telepen, azt majd később elhozza, tegnap nem akartam, hogy feltűnjön a távozása, megértheti.”
6:32 de.
Ópusztaszeren nagyon szép falumúzeum, és a szépen rendbehozott Feszty-körkép található.
Azt, hogy Árpád apánk itt gyűlésezett a magyar vezérekkel, általában nem a népi emlékezet alapján, hanem politikai megfontolásból szokták ünnepelni. Először a dualizmusban állítottak ennek emlékművet, ha jól tudom. Persze nem tudományos források alapján, hanem mert Anonyomus ezt írta a krónikájában.
Ez is, és a Budai vár felújítása is azt bizonyítja, hogy Orbán nem a Horthy-kort, hanem a dualizmust tekinti példaképének. Innen tiszteltetem a V4 együttműködést, bizonyára örülni fognak, hogy az általuk gyűlölt Habsburg monarchia éled majd újjá.
Szintén tiszteltetem a ballib ellenzéket, melynek jellemzője, hogy ha a dualizmus kori politikai-gazdasági-kulturális elit odaszart valahova három kavicsot, akkor azt ájultan kell tisztelni, mert az „innováció”.
(Háttérben a budapesti peremkerületek, a másfélmillió vidéki kivándorló és a növekvő nemzetiségi ellentétek).
Révay András tudósításai remek turistacsalogatók, de ez önmagában még nem mond semmit az adott országról.
8:00 de.
Romsics Ignác: A kétharmad országa (2013-as cikk!)
„A dualizmust gyakran nevezzük boldog békeidőknek hiszen épültek a vasutak, az iskolák, az emberek habos kávét szürcsöltek, a gyerekek babazsúrokra jártak. De ezzel a képpel szemben az embernek kételyei is megfogalmazódnak – mondta a professzor. Tényleg minden rendben volt? Ez a politikai rendszer ugyanis nem volt sem népképviseleti, sem demokratikus, liberálisnak is csak bizonyos mértékben volt nevezhető. A császár és király, Ferenc József jogköre légyegesen több volt, mint a nyugat-európai koronás főké. Bizonyos ügyekre, a külügyre, a hadügyre döntő befolyása volt, az előszentesítés intézménye következtében pedig csak az engedélyével lehetett törvényjavaslatot beterjeszteni a parlamentben, s csak szentesítésével születhetett meg a törvény.
Romsics szerint a rendszer másik jellemzője a választójog szűkössége volt. Kossuth-ék elképzelése szerint 1848-ban az össztársadalom 7 %-a rendelkezett volna választójoggal, igaz abban bíztak, hogy ez később majd folyamatosan nőni fog.
A dualizmus korában aztán épp a fordítottja következett be, a korszak vége felé, az 1910-es választásokon is csak a lakosság 6 % szavazott, s az is nyíltan, miközben számos más országban, s a birodalom másik felében, csaknem általános és titkos választójogi rendszer működött. Mindennek meg is volt az eredménye: Egyetlen alkalommal bukott meg az általában kétharmaddal kormányzó kormánypárt, de akkor is csak úgy jutott hatalomra a választásokon győztes ellenzék, hogy megígérte az uralkodónak, nem nyúl a dualizmus rendszeréhez. Romsics a dualizmust autoriter rendszerként definiálta, amit a demokrácia és diktatúra között helyezett el. „
8:13 de.
folyt. köv.
„Nem csoda tehát, hogy már a Horthy-rendszer elején, 1922-ben korlátozzák a választójogot, e szerint a lakosság 30 %-a szavazhatott, a nagyobb városok kivételével mindenhol nyíltan. Ennek az eredménye, miként a dualizmus időszakában, kétharmaddal kormányzó, leválthatatlan kormány lett. Romsics szerint nem a szavazójog szűkítése volt az elsődleges probléma, hanem a nyílt voksolás. A professzor megjegyezte, Horthy jogköre formálisan nem volt túlságosan tág, még a korszak második felében történt kétszeri kibővítés után sem, mégis informálisan jelentős hatása volt a törvényhozásra. A rendszer, csakúgy, minta dualizmus alatt autoriternek nevezhető, a korszak végén pedig jelentősen szűkültek a demokratikus jogok.”
Azóta tudjuk, hogy ez egy olyan ország az elmúlt száz évben, hogy akár teljes, titkos, általános szavazáson is kétharmadot szerezhet a kormány akár negyven éven keresztül!
Elég ha befenyítik valamivel a félmillió segélyest és másfél millió nyugdíjast, plusz félmilla állami közalkalmazottat. Innen üdvözlöm a demokrácia rendszerváltó szószólóit, és küldöm nekik Ady A fajok cirkuszában c. versét.
Önmagában az általános választójog is bolhacirkusz, ha nem párosul széles és független középosztály kiépítésével.
8:17 de.
Ami az ellenzéket illeti, mindenki döntse el, hogy melyik korszakra hajaz? A dualizmus és Horthy-korban volt valamennyi közéleti szerepe az ellenzéknek.
„1945 után ismét egy demokratikus kísérlet következett, ami 1949-re felszámolódik. A Rákosi-és a Kádár-rendszerben a parlament szerepe formálissá vált. A valódi döntések a pártközpontban születtek. Még az a szerepe sem maradt meg az országgyűlésnek, mint a Horthy rendszerben, ahol a parlamenti nyilvánosság némi féket jelentett a hatalom számára.
A késő Kádár-rendszerben azonban, az 1985-ös választásokon bevezetett kettős jelölés során 30-40 ember, a képviselők 10 %-a, mégis „független” jelöltként került be a Házba, akik bár sok esetben párttagok, vagy társutasok voltak, mégis, néha olyan hang jelent meg általuk az Országház falai között, ami korábban elképzelhetetlen volt. A történész szerint, míg a Rákosi- és korai Kádár-kort egyértelmű diktatúrának lehet nevezni, a késő Kádár-korra – más egyéb okok miatt is – inkább az autoriter jelző illik. „
10:44 de.
HAZAI LAMPA;
Barmi celokkal, erdekekkel is abrazolta maga, es barmi formaban ecsetelte is a tortenesz, a helyzet korulmenmyeit csupan a magyar elmeradt gondolkodas modja garantalta azt.
S az amit a magyar nem hajlando sem belatni, sem valtoztatni.
Az ment ezer eve, a kerdes ha az megy a kovetkezo ezer evre, marad-e majd egy Magyarorszag ?
Vagy talan az lehetne-e majd az igazi „valtozas” ?
12:40 du.
Csak a cikkhez 🙂
„…fontos, történelmi emlékhely, Pusztaszer, ami a magyarság számára egyet jelent a honfoglalással, a hét törzzsel, Árpád vezérrel és az első országgyűléssel…”
6:25 de.
tlajos
2018 április 20
12:40 du.
„Csak a cikkhez 🙂
“…fontos, történelmi emlékhely, Pusztaszer, ami a magyarság számára egyet jelent a honfoglalással, a hét törzzsel, Árpád vezérrel és az első országgyűléssel…”
Én is a cikkhez írtam, hogy ezt Révay úr csak álmodta, hogy A magyarság számára ez egyet jelent a honfoglalással és a többivel. Én például többször voltam Ópusztaszeren, és nekem a skanzen tetszett legjobban.
Sajnálom, de az úgymond „országgyűlési” emlékművet a dualizmus elitje helyezte oda, mert a milleniumot, az ezeréves magyar államot ünnepelték orrba-szájba. Amit aztán elherdáltak bő másfél évtized alatt …
A magyarság önazonosságát akkoriban két birodalmi eszme próbálta meghatározni, amik egymással is versengtek. A Habsburg uralkodók részéről a Szent István-i kultusz hirdetése ment, amit a katolikus egyház is támogatott a Szent Jobb-körmenettel. A hazai uralkodó elit Árpádot és a hét vezért „terítette” szerte az országban, festményen, szoborban ezzel árasztották el az ország középületeit, köztereit.
Jellemző, hogy a hazai politikai elit abban egyetért, hogy a népnek nem szabad hagyni, hogy saját maga határozhassa meg önmagát, mert tudja Isten, hova vezetne ez?!?
6:46 de.
tlajos
2018 április 20
12:40 du.
Egyszer elgondolkodhatnánk már azon is, hogy a Feszty-körkép a magyarok bejövetelét hogyan is ábrázolja? Arab lovakon bevonuló török ruhás fegyveresek, akik előtt szőrös talpú szlávok hajlonganak. Ha ezt a Horthy-korban festették volna, akkor a ballib ellenzék a földhöz verné magát, és önkívületig sikoltozna, hogy Ez nacionalizmus!
De mivel a dualizmus idején festette Jókai veje, ezért ez szép, előremutató és „innováció”, amit ájulásig tisztelni kell.
Ez csak Magyarországon „világhírű”, és külföldi vendégeket nem lehet elkápráztatni vele. Szerencsésebb lett volna ebből a szempontból is, ha Feszty inkább a bibliai özönvizet festette volna meg.
„a hét törzzsel,”
A Történeti emlékparkban csak Árpád-emlékmű található, de a fővárosi milleniumi emlékmű központi alakjai Árpád és a hét vezér (és nem Szent István). A hét vezér névsorát Anonyomus állította össze olyan személyekből, akik a honfoglalás előtt vagy után éltek: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm.
A hét törzs, amely legalább nyolc volt, teljesen más néven futott a honfoglalás idején (ami több évig tartó folyamat volt): nyék, megyer, kürt-gyarmat, tarján, jenő, kér, keszi.
12:26 du.
Hazai Lampa, Eyszer menj el Pusztaszerre, ott van az eredeti fesmeny , hangos kisero szoveggel, ott is voltam.
1:09 du.
hazai lámpa
2018 április 21
6:46 de.
Csökkentett tartalmú válasz féle. Ez a cikk, amely Magyarország látnivalóit mutatja be, a szerző és szerény véleményem szerint sem a teljesség igényével készült (ha és amennyiben Révay András ezt másképp gondolja, akkor módosíthatja álláspontját) 🙂
Országunk, hazánk története csak az emlékhelyek kapcsán merült fel, de így is csak érintőlegesen 🙂
Végül a cikkhez:
Szamárcsikó született a Vasi Skanzenben
Megjegyzem, az esetleges számonkérés, kínpadra vonás stb., megelőzése céljából, hogy a címmel nem biztos, hogy egyetértek. Az merült fel bennem ugyanis, hogy a főszereplő állatoknak bár hosszú fülük van, talán mégis inkább nyulak.
3:15 de.
Figyelő
2018 április 21
12:26 du.
„Eyszer menj el Pusztaszerre, ott van az eredeti fesmeny , hangos kisero szoveggel,”
Kedves figyelmetlen Figyelő, föntebb írtam, hogy már legalább háromszor voltam Ópusztaszeren, és bejártuk a parkot, a körképet is beleértve. Először gimnazistaként láttam a körképet, de akkor nem igazán figyeltem meg a részleteket. Később néztem meg jobban a képet, és utánaolvastam jobban a honfoglalásnak.
Itt van egy részlet egy kritikából:
” Vagy harminc frissen Magyarországra érkezett kelet-európai fiatal kollégával Pusztaszerre vetett bennünket a sors. Az ott folyó fontos ásatások látogatása volt a cél. Ám ha már ott voltunk, egy füst alatt megnéztük a Bejövetelt is. Odafelé menet az autóbuszban mondtam egyet s mást a megtekintendő „műalkotás” hátteréről. Ennek ellenére a fiatal oroszok, románok, horvátok, szlovákok s mások lelkét-benyomásait az élményről még napokig „ápolni” kellett.
Mert mit is lehet látni ezen a körképen? Először is: nem sokat. A figurák messze vannak, mint ez ebben a műfajban szokásos. A néző és a vászon közötti dioráma (mindenféle honfoglaló szerszámok, dolgok, romok, füvek-bokrok) eléggé szürkécske, de hát ez így szokott lenni, gondolnám, honfoglalások alkalmával. … kisebb csoport keletiesen öltözött lovas arabs lovakon (mint a Hősök terén) a hegytetőn, előttük térdre hullott szakállas, kissé rozoga állapotban leledző (szláv) vezér és kísérete; ökrös szekéren ékszerekkel túlcicomázott hölgy hasonló kísérettel, parasztfélék vezetésével; összeomlott „oltár”, mellette hulla; távolabb egy másik oltár, mely felé fehér lovat vezetnek; még messzebb alig kivehető, de svungosan festett lovascsata; romos épület, melyből marcona harcosok többé-kevésbé meztelen nőket rabolnak nyilvánvaló céllal (à la Szabin nők elrablása). Elszórva mindenütt hullák, eldobott fegyverek, satöbbi. Ennyi.
… Jókai, a fő szponzor, történetesen Feszty apósa, körülbelül meg is írta, hogy ő hogy képzeli a bejövetelt, amúgy kacagányosan. …
Az 1896-os forgatókönyv szövegét annak idején megtaláltam, most csak fejből idézem, nem a szó szerinti hűség a lényeg. A fő mondandó az, hogy a nagy, ismeretlen, győzedelmes ellenség lehengerli a Kárpát-medencében talált őslakosokat, midőn hont foglal. A szlávok „ott pusztulnak, ahol éltek; hazájuk volt nekik ez a föld, bár egy alkotmány nélküli haza… de lakóhely, mint a medvének az erdő meg a vakondnak a föld”. Az ő, hiábavaló emberáldozatot (mily visszataszító!) bemutató, pogány papjuk holtan hever oltárán, míg a magyar (persze szintén pogány) pap fehér lovas áldozata (mily felemelő!) a barbár szláv rítushoz képest civilizáltnak és már-már szentnek hat. S a magyarok viszik a szlávok asszonyait, „a győztesnek mindig kijáró zsákmányt”. Az üzenet félreérthetetlen. A felsőbbrendű magyar vezérek, fejedelemasszonyok, táltosok, harcosok arattak fényes katonai és szellemi győzelmet az alsóbbrendű szláv őslakosok felett. Megható.”
http://beszelo.c3.hu/cikkek/merengesek-a-feszty-korkeprol
3:30 de.
tlajos
2018 április 21
1:09 du.
Én még az Orbán-kormányok ideje előtt voltam Pusztaszeren. Ezen a fogyasztóvédelmi honlapon azt írják többen is (2016-os cikk!), hogy kb. 14 ezer a családi belépő, és lepukkant a berendezés, de a skanzen még így is szép.
http://homar.blog.hu/2016/09/22/nemzeti_pusztulat_emlekpark
4:01 de.
hazai lámpa
2018 április 22
3:15 de.
Hopsz, most látom, hogy nagyon hosszú lett az idézett részlet. Összefoglalnám.
A lényeg az, hogy Jókai egy olyan forgatókönyvet írt a festményhez a vejének, amely a magyarok általa elképzelt bejövetelét jeleníti meg.
Jókai ezt úgy képzelte, hogy a magyarok harc közben hódították meg a Kárpát-medencét, miután átjöttek a Vereckei-hágón. Az itt lakó szlávok primitív, törzsi szinten élő, erdőkben élő emberek (akkor minek a nagy csata?), akiknek a férfi lakosságát lemészárolják, miközben asszonyaik beolvadnak a magyarságba. (Pikáns részlet, hogy 20 év múlva a „szőrös talpú” szlávok visszavették az országukat, vagyis a Magyar Királyság kétharmadát vitték. Ebben nem kis szerepe volt annak, hogy a szláv emigránsok az antant politikusok előszobáiban nagy szájjal hirdették, hogy a kacagányos-prémes magyar urak őket ostorral hajtják, elnyomják stb.)
Ezzel szemben az utóbbi száz évben nagyon sok mindent kiderítettek a tudósok a honfoglalás valódi történetéről. Persze, a tudomány és művészet nem ugyanaz. Születtek művészi alkotások is az új tudás alapján, de sajnos a dualizmus műalkotásaival ezek nem tudnak versenyezni, mert kisebbek és nincsenek terítve országosan. Ez a rajzfilm sorozat zseniálisan vegyíti a mondák világát, és a történetileg bizonyított tényeket, valamint esztétikai-lelki táplálékot nyújt, mellesleg beépülnek az ismeretek is a fiatal néző tudásába.
5:59 de.
tlajos
2018 április 21
1:09 du.
„Ez a cikk, amely Magyarország látnivalóit mutatja be, a szerző és szerény véleményem szerint sem a teljesség igényével készült …
Országunk, hazánk története csak az emlékhelyek kapcsán merült fel, de így is csak érintőlegesen”
Agyaglábon álló kolosszus a magyar történelmi tudat, amely mítoszokból és tévhitekből táplálkozik. A KMH egy ellenzéki lap, amely a fidesz sikerének okait boncolgatja. Elvárható, hogy a színes-szagos, helykitöltő cikkekben ne a téves közhelyeket harsogja, ami összezavarja az olvasót?
Egy mondatban is leírható, hogy van egy emlékhely, amelyet inkább az állami szervek használnak protokolláris célokra, de a valós történelemhez nem sok köze van. Annyit elmondtam a szerző védelmében, hogy ezt a témát a ballib értelmiség is szent tehénnek tekinti, amit nem szabad érinteni.
Kis guglizással az is kideríthető, hogy Pusztaszert a kommunisták is igyekeztek kisajátítani. Ugyanis a volt Pallavicini-birtokon, az Árpád-szobor tövében kezdte meg 1945-ben Nagy Imre a legendás földosztást. Ez volt a „második honfoglalás” a korabeli propaganda szerint. Ez azért is „legendás” esemény, mert egyetlen fotó sem maradt fenn erről a magyar levéltárakban. Valszeg megsemmisítették 1956 után.
Ópusztaszeren az Emlékpark kiépítését a Kádár-korban kezdték meg az 1970-es években.
https://mult-kor.hu/aze-a-fold-aki-megmuveli-20150318
6:26 de.
hazai lámpa
2018 április 22
5:59 de.
Még annyit az előzőhöz, hogy önmagában semmi bajom nincs vele, és nagyon jó ötletnek tartom, hogy van egy ilyen vidéki, központi park, amely a nemzet összetartozását hivatott jelképezni.
Jó ötlet, hogy a középkori települést feltárták, és a gyűjteményes kiállítások is a néprajzból, a természeti élővilágból stb.
A legendákkal sincs semmi bajom, tőlem a Feszty-körkép is maradhat a helyén. Csak az a baj, hogy ha ezt így kritikátlanul mutatjuk be, akkor a legenda felzabálja a történelmet. Ez semmi máshoz nem vezethet, csak a nemzeti elhülyüléshez. Ugye a park százhúsz éves története arról is szól, hogy a hülyeség, ha felülkerekedett, mindig pusztulásba vitte a nemzetet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_T%C3%B6rt%C3%A9neti_Eml%C3%A9kpark
9:11 de.
Hazai Lámpa, rövidítve: HCL! (a gyengébbek kedvéért hidrogénklorid, vízzel elegyítve sósav)
Összegezném az eddig általam tapasztaltakat,persze csak azt ami veled kapcsolatos.
Az olvasott cikkek (amikhez odabiggyesztetted, hozzászólásaidat, mikor mennyit, de inkább terjengőset, mint visszafogottat) alapján kijelenthetem, hogy úgy viselkedsz mint az egyszeri durcás gyerek, ideszellentesz és utána rögtön kezdesz fintorogni, hogy büdös van. A magam részéről ehhez a „munkához” jó egészséget, a KMH olvasóinak pedig erős, szagszűrő orrot kívánok! És most, ahogy a „közkedvelt” hozzászóló mondja: Na pá!
Megyek inkább reklámot nézni, azokban is van, de sokkal kevesebb a hablaty!
Búcsúzóul:
„Csak az a baj, hogy ha ezt így kritikátlanul mutatjuk be, akkor a legenda felzabálja a történelmet. Ez semmi máshoz nem vezethet, csak a nemzeti elhülyüléshez. Ugye a park százhúsz éves története arról is szól, hogy a hülyeség, ha felülkerekedett, mindig pusztulásba vitte a nemzetet.”
A nemzetet nem a „hülyeség” vitte pusztulásba, hanem az indokolatlan felsőbbrendűségi érzés és a mérhetelen, az erőnket szinte mindíg meghaladó uralkodási vágy.
Ahogy azt már az előbb írtam: Na pá!
4:31 du.
tlajos
2018 április 22
9:11 de.
Tényleg büdös van, de inkább azért, mert nagyon bűzlik ez a dolog.
Van egy emlékhely, ahol fajvédők és nyilasok egy év különbséggel koszorúztak. Ezt a helyet a Kádár-korban elkezdik nemzeti emlékhellyé fejleszteni. Már a körképnek is elkészül a Rotunda.
Majd a Horn-kormány alatt buszokkal utaztatják a diákokat és turistákat az épületben elhelyezett honfoglalási körképhez. (Ami egyébként 1944-ben megsemmisült, a mostani nagy része másolat.)
A panorámaképen kacagányos magyar úri népek éppen a legyőzött szlávokat hódoltatják.
Ráadásul ez az emlékhely a fidesz (keresztény-nemzeti) kormány alatt rothadásnak indul úgy, hogy kiérdemli a Nemzeti Pusztulat Emlékpark nevet. Orbán is csak egyszer mondott itt beszédet. A legfrissebb sajtóhír egyéves, a jobbik honlapján, és arról szól, hogy életveszélyesen kátyús az Ópusztaszerre vezető autóút. (Miközben az országba özönlő EU-s pénzből századrangú köztereket is újjáépítenek.)
Csak a vak nem látja, hogy Orbán inkább lerohasztja a helyet, csak azért mert a kommunisták csinálták. Mondjuk kérdéses, hogy a körkép megérdemelte-e azt a magas polcot, amit a nemzeti emlékezetben számára kijelöltek?
4:40 du.
hazai lámpa
2018 április 22
4:31 du.
„Van egy emlékhely, ahol fajvédők és nyilasok egy év különbséggel koszorúztak.”
Bocs, jav: Van egy emlékhely, ahol fajvédők és kommunisták egy év különbséggel koszorúztak.
5:28 du.
„Csak a vak nem látja, hogy Orbán inkább lerohasztja a helyet, csak azért mert a kommunisták csinálták. ”
Jajmár…
Épp most néztem a Face-n egy videót, ahol Orbán azt mondja a parlamentben, amikor azt követeli az ellenzék, hogy Rogánt váltsa le valahonnan, hogy most már csak azért is, minél inkább támadják, annál inkább ragaszkodik Rogánhoz…
Infantilitás a köbön…
4:17 de.
Almási Alma
2018 április 22
5:28 du.
„Infantilitás a köbön…”
Szerintem ezek politikai színjátékok, amik arra mennek ki, hogy magyar népet megint lehúzzák, átverjék.
Én a ballib ellenzéket is hibáztatom. Pl. Pesten egy turul szobor miatt önkívületig tudnak sikoltozni, miközben földhöz verik magukat a hisztitől.
De Ópusztaszeren, ami ezek szerint a balosok által is nemzeti emlékhelynek készült, kiállítanak egy olyan körképet, ahol szlávokat hódoltatnak meg kaszabolnak a magyarok. Ez nem ellentmondás?
De azért szó nélkül végignézik, hogy a fidesz elvegye tőlük még ezt a keveset is.
Máshol kérdezed, hogy miért tartom fontosnak az identitást? Hát ez pont egy jó példa arra, hogy a baloldal mennyire zavaros, ellentmondásos magyarságképet kínál a szavazóinak.
5:44 de.
Apróhirdetési szövegek a Rotunda rt.-től. (kitalált)
Három szláv hulla olcsón eladó, vagy jó állapotú magyar harcosra cserélném.
Szláv parasztot keresünk, sápadtak, vérszegények, aluszékonyak előnyben.
Magyar vezért beszámítok, de csak ha törökös jellegű, és szeme hatásosan a távolba néz. Apró ázsiaiak kíméljenek!
Vásári kikiáltó szövege (baloldali):
Az előtérben szláv nőket erőszakolnak a magyar migránsok, háttérben a magyar bevándorlók szláv férfiak munkáját veszik el éppen.
A szláv őslakosok a legfejlettebb nyugati módon gyűjtik az erdei bogyót, és készítik a juhsajtot, míg az erőszakos magyar migránsok még késsel-villával se tudnak enni! A szlávok vallási élete előremutató módon az elvilágiasodás irányába mutat, mivel papjuk önként a fegyverek elé ugrik, hogy kimúlásával a későbbi szekularizációt készítse elő.
Ezzel szemben a magyar táltos ravasz módon kihasználja a fejedelem és a jámbor parasztok visszamaradott érzelmi alkatát. A fehér lovat látványos hókuszpókusz keretében megtévesztés céljára használja, hogy biztosítsa későbbi nélkülözhetetlen szerepét, mint a „nép ópiuma”.
(jobboldali)
A rothadó Nyugat rozoga, agg arcú spekulánsa átverni igyekszik a becsületes, keleti lovasokat. Ravasz módon eladásra kínálja a mögötte látható üszkös romokat. A nyílt szívű keleti harcos átlát a szitán, és rögtön rájön, hogy az öreg a romok között megbújó szőrös, kun harcosokat próbálta ártalmatlan civil asszonyoknak ábrázolni. Ezért az ármánykodó kunokat kirángatják a kunyhóból, és leleplezés céljából testi motozást alkalmaznak.
Több tiszteletet a vak lónak! Nem leszünk gyarmat, mert saját marháink vannak, nem kell ide az import.
Nyugat felé tekintünk, ha kelet felől jön a baj. De kelet felé nyitva hagyjuk a kiskaput, ha Nyugatról ránk tör a genderőrület vagy más kórság, legyen hova menekülni.
stb.
7:32 de.
hazai lámpa
2018 április 23
5:44 de.
Bocs, jav:
az erőszakos magyar migránsok LOVAI még késsel-villával se tudnak enni!
7:38 de.
Apróhirdetések a BME V2 épületének a nagy üzenőfaláról:
1
Matematika jegyzeteimet elcserélném porcelán cipőpertlire.
Válaszokat „Szart szarért” jeligére kérek
2
Végzős lófarkas kislány keresi hasonló adottságú fiúk ismeretségét, közös gyakorlatra.
Választ „Kalandorok ne kíméljenek” jeligére kérek
6:04 de.
Geyza
2018 április 23
7:38 de.
Közhely, de nagyon igaz a mondás, hogy ha a magyarok belépnek valahova, akkor annak a szervezetnek reszeltek!:)
Romsics Ignác történész szerint az elmúlt 1000 év magyar történelmének ha van vezérfonala, akkor az a Nyugathoz való felzárkózás. Mátyás koráig közel azonos szinten voltunk a hasonló nagyságú európai királyságokkal. Azonban a földrajzi felfedezések korában az 5 atlanti-parti ország ki tudta használni a felfedezések előnyeit, pl. olcsó nemesfém, amivel lenyomta a keletiek nemesfém bányászatát.
Minket földrajzi helyzetünk, és a török megszállás miatti megosztottság visszavetett a fejlődésben. (A kelet-közép-európai nagyhatalmak szintén kimaradtak a gyarmatosításból. A 20. századot az ő oldalukon harcoltuk végig, vagyis végig a vesztesek oldalán voltunk. Igaz, akik a győztesek oldalán harcoltak, ugyanazt kapták jutalomból, mint mi büntetésből.)
Akik kiemelkednek az elmúlt 500 év véres történelméből, és nyomot hagytak maguk után, azok az iskolaépítők. Bethlen Gábor, Mária Terézia és Klebersberg Kunó.
Pl. a Horthy-korszakban felépítettek három egyetemet, mintegy ötven középiskolát, 150 polgári iskolát és csaknem 1500 népiskolát.
Mit tett erre a rendszerváltó értelmiség 1990-től? Természetesen iskolákat záratott be! Mivel az nem hozza a pénzt, csak viszi szerintük!
(Más iskolatípusokat, ami a munkanélküli diplomás hadakat termelte, viszont pénzzel támogattak.)
Na, ezért tart itt az ország, ahol tart …
7:07 de.
Hazai:
Mátyás alatt csúcsosodott ki Mo helyzete Európa közepén.
Történészek szerint abban a szűk idószakban olyan súlyú nagyhatalom volt Magyarország mint Nyugaton Anglia.
Aztán Mátyás halálával mindennek vége lett.
Pontúgy cincálták szét a Hazát azok akinek óvniuk kellett volna, mint mpstanság.
A magyar Himnusz szerintem egy totális „hungaro-tévedés” :
” Isten óvd meg …stb..”
Nem Istennek hanem az ország vezetőinek kell megtenni.
Nem a Népnek.A Nép ebben a kérdésben tehetetlen.
De „eleink” (ha huzamosabb ideig hatalomba tudtak maradni)-talán Kádár János kivételével-
semmit nem tettek. Csak tékozoltak.
7:11 de.
Hazai:
Nemérdekel hogy Horthy hány egyetemet meg fürdőt épített.
Mikor bevonult elpusztítottak 250 000 lelket.
Mikor kivonult elpusztítottak 5 millió lelket és hagyták rommá válni az országot.
Az én olvasatomban ez a mérleg.
7:23 de.
Hazai (mégegyszer)
Mutatok egy filmet, nézzed végig.
Dokumentum-játék film, a finn Karéliai Háború a téma.
Meglehetősen ismeretlen.Hogy egy gyakorlatilag totális vereségre ítélt kis nép miképpen tudott győzelmet aratni 1944 -ben úgy a rettenetes Vörös Hadsereg felett, hogy Sztálin kénytelen volt 1944 -ben (!!!) békét kötni vele.
Jó film, megéri megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=1EhAizMwK6c
Van egy párbeszéd a filmben amin azóta is fel fel röhögök:
A finnek (csórók) zsákmányolnak egy T34-et.
-Na ezt kijavítottuk.Eggyel több tankunk van.A fiuk most festik rá a horogkeresztet.
-A németek miatt kell ráfesteni?
-Lófaszt.Mi használtuk hamarább.Hitler csak ellopta tülünk..
8:48 de.
Geyza
2018 április 24
7:23 de.
Történetesen a Teleki-kormány segítséget küldött a finneknek abban a háborúban, mert a Horthy-korszak idején támogatták legjobban a finnugor rokonság eszméjét.
Amit a Horthy-vezetésnek szemére vetsz, az nagyjából Kádárról is elmondható. Megfélemlítéssel csinált rendet a hatalomra kerüléskor (hogy elkerülje pl. a polgárháborút), és később konszolidálta rendszerét (egyik sem felelős 250 ezer kivégzésért, ezt nyilván álmodtad). Az egyiknek ezt megbocsátjuk, a másiknak meg szemére vetjük, vagy hogy van ez?
Az teljesen az elmebetegség területére tartozik, ha valaki a 2.v.háború összes tünetét Horthy nyakába varrja (5 millió áldozat?). Ezen nem kívánok veled vitatkozni, mert sajnos te egy beteg, sérült lelkű ember vagy, és súlyos Horthy-fóbiával küzdesz.
Másik oldalról, mint egy őskövület, körömszakadtáig véded a komcsi bűnöket.
Sajnálom, ha tőlem tudod meg, de édesapád filmje is teli van propaganda-szerű szólamokkal, amik enyhén szólva nem bontják ki az igazság minden szeletét.
8:58 de.
Geyza
2018 április 24
7:07 de.
Nem Mátyás, hanem az Anjouk és a Hunyadiak korában. De újabb kutatások szerint az Árpád-háziak idején se voltunk csúfosan lemaradva.
Mátyás se tudta volna megoldani az országra szakadt külső problémákat. Ő egy szerencsésebb korban uralkodott. A ballibek mindig elkövetik a hibát, hogy a külpolitikai tényezőket soha nem veszik figyelembe!
3:56 du.
AZ osimagyar szokasokrol. ElmentemBugacpusztara is, ahol gyonyoru magayar lvak shoja volt, aza mutavanyai. ILyen lovakat valoban mnr=em latni mindig. Sajnoa a show a turistaknak szol , lehetoleg ha kulfoldi legyen. Bugaco tenyesztenek mg ma is csodalatos lovas jovot.
3:58 du.
magyar lovak showja volt/
elnnezest ………..
5:50 de.
Figyelő
2018 április 24
3:56 du.
„AZ osimagyar szokasokrol.”
Én úgy tudom, hogy a mostani bugaci ménest a szocializmus idején alakították ki. Nagypapám, aki családjával abban az időben egy környékbeli falu határában lakott, mesélte hogy egyszer elszabadult a bugaci ménes. A több kilométerre levő faluig szaladtak a lovak.
Akik éppen a földeken tartózkodtak, úgy menekültek meg, hogy hordók és kutak, farakások mögé bújtak, és a lovak így átugráltak felettük.
Érdekesség még, hogy a hatvanas évekig igen elterjedt volt a lótartás Magyarországon, mivel csekély volt a motorizáció (autó, busz és autóutak). Minden parasztgazda foglalkozott lótartással, és minden családnak volt lovas kocsija.
Sajnos a 2. v.háború nagy pusztítást végzett a lovak között. A gazdáknak kötelező volt csikókat beszolgáltatni, amik nagy része a fronton elpusztult. A tenyészlovakat a nyilasok megpróbálták nyugatra menekíteni, nagy részük menekülés közben elpusztult.
A tradicionális állatfajtákat (vagy a tenyésztőiket) a kommunisták pusztították, ideológiai okokból az ötvenes években.
A nyugalmasabb Kádár-korban aztán következett egy fellendülési időszak. A sok pusztulást talán így heverte ki az ország.
http://users.atw.hu/mlotenyesztes/puszta.html
6:03 de.
Figyelő
2018 április 24
3:56 du.
Még annyit a bugaci témához, hogy a fidesz kormány az alföldi lovassportot elhanyagolja, azért hogy a szilvásváradiakat kitömhesse pénzzel.
Ugyanis az Alföldön a szocialista időkben kiemelt volt a lósport, pl. Fülöp herceg is járt Kecskeméten a fogathajtó világbajnokságokon. A gyerekeknek lovastáborokat szerveztek.
Pl. a fidesz pár éve beharangozta, hogy a gyerekeknek kötelező iskolai lovaglás lesz, na ebből semmi nem lett. Nem épültek lovasarénák sem az Alföldre, míg Szilvásváradon hatalmas komplexumok készülnek.
Az tény, hogy a lovasokat viszont kitömték pénzzel, pl. a Lázár-testvéreket vagy az izsáki polgármestert, aki a szakmában elismert lótenyésztő.
6:18 de.
Mikor Fülöp herceg először Kecskeméten járt, visszaemlékezés. Azóta romos állapotban vannak az egykori szőlőhegyek és virágzó gyümölcsösök a szerző szerint, így múlik el a dicsőség, ha nem vigyáznak rá …
http://8danosnyugger.blog.hu/2014/06/19/az_elso_kecskemeti_fogathajto_vilagbajnoksag_hadtap_nezetben
Úgy tudom, hogy a fidesz kormány kirúgta azt a lovas szövetségi kapitányt, aki Kecskemétre tervezte az új lovaskomplexumot. Mivel a polgármester asszony Matolcsy unokaöccsének felesége, ezért bármit elnéz a város rovására.
Szilvásváradon viszont a természet pusztításával felépítik a betonkomplexumot, mert csak. Ilyenkor az ellenzék bezzeg sehol nincs …
https://index.hu/sport/2017/08/18/szilvasvarad_lovas_stadion_meszaros_lorinc_szalajka_volgy/
6:34 de.
Ifjabb Bozsik szerint Szilvásváradra nehezebb fölvinni a lovakat és a fogatokat. Ennek ellenére 2018-ban két világverseny megszervezésére is pályázik a komplexum. Véleményéért elbocsátották (azóta Mondok József politikai botrányba keveredett a panziói kapcsán).
Egyre kevesebb az eredményünk a lósportban. Ifjabb Bozsik a Privátszféra c. műsorban is szerepel.
8:48 de.
Választás, 2018. ápr.
9. választókerület – Nagykáta (93,26 százalék)
1. Czerván György (FIDESZ-KDNP) – 50,84 százalék, 21 520 szavazat
2. Bozsik József (JOBBIK) – 32,82 százalék, 13 892 szavazat
3. Török Zsolt (MSZP-PÁRBESZÉD) – 7,23 százalék, 3060 szavazat
Érdekességek a Privátszféra márciusi adásából.
Soha ilyen sok pénzt nem öltek a magyar lovassportba, és soha nem volt ilyen kevés eredményünk. A lovak is fogynak az országban. A gyerek sportolók képzésére egyre kevesebb pénz jut, pedig az ágazatba ömlenek a milliárdok. De a lovasiskolákig nem jut el a pénz, valahol elveszik útközben. A szocializmusban sokkal jobb eredményeink voltak a nemzetközi versenyeken.
Lázár József, a területért felelős miniszter (azóta lemondott). Mondok József, a vadászházakról elhíresült szakember azóta is alelnök, és a szilvásváradi komplexum (és a Nemzeti Vágta) tanácsadója, nem kis tiszteletdíjért.
A ballib ellenzék meg mintha nem is ebben az országban élne. Pl. a Nemzeti Lovarda úgy épült meg milliárdokért a Várban, hogy nem lehetséges a lovaknak kifutót, karámot létesíteni. Állatvédők hol vannak ilyenkor?
9:15 de.
2018. ápr.
Az Orbán-kormány, ami mellett annyit kampányoltak a zöldek 2010 előtt, legalább 100 környezet elleni bűnténnyel fog bevonulni a történelembe.
Persze, a bukott ballib ellenzéket még ennyire se érdekli a környezetvédelem.
http://greenfo.hu/hirek/2018/04/06/az-orban-kormany-szaz-kornyezeti-bune-vagy-tobb
2:05 du.
http://users.atw.hu/mlotenyesztes/puszta.html
Ne is haragudj, mar szereetnem tudni, te kit tamogatsz. Minen rosszat az IOrbara fogsz, kozbem Gurcsanyt sem szvleled.
MajNem tudom, hogy egysze lesz e otthon olyan kormany amit nem vadolsz valamiveL? Talan Neked kene miniszterelnoknek lenni? Hiszen az egy olyan egyszeru foglalkozas. Miert kell mindig, mindenkit vadollni valamivel? ;n Jatratam a pusztan es eml;keimet ideztem csak abugazi pusztarol es az idegenforgalomrol, mior amerikai es kanadai magyarokat vittek el oda.
hazai lámpa
2018 április 25
6:03 de.
5:48 de.
Figyelő
2018 április 25
2:05 du.
„Minen rosszat az IOrbara fogsz, kozbem Gurcsanyt sem szvleled.”
Gyurcsány meg Orbán ugyanaz a KISZ-korosztály, körülbelül egyidősek. Csak a vak nem látja, hogy ezek jól kiegészítik egymást. Orbán elvégzi azt, amire Gyurcsánynak nem volt lehetősége kormányon!
Most pl. a nemzeti lósport szétverését, és a zöld Magyarország megakadályozását a következő 100 évre!
Csak a hozzád hasonló igen naiv idősek nem látják, hogy Gyurcsánynak tesz szívességet Orbán, mikor elüldözi a konzervatív szakembereket a kormányból, és felépíti Paks 2-t. Mit gondolsz, miért nem küzd Gyurcsány a szilvásváradi lovarda vagy Paks 2 ellen?
Talán mert tökéletesen megfelel a céljainak. Bárki jobb, mint ezek a pártok, akik a bukott rendszerváltást jelképezik.
5:55 de.
Figyelő
2018 április 25
2:05 du.
” Miert kell mindig, mindenkit vadollni valamivel?”
Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. 🙂
Te mindért a kommunistákat vádolod. Hát én bebizonyítottam neked, hogy a Kádár-kor második felében virágzott a lósport!
Olyan világbajnokságok voltak, hogy még az angol herceg is megjelent! A gyerekeknek lovasiskolákat szerveztek jutányos áron.
Te is azért láthattad a bugaci ménest, mert azt valakik megalapították, és gondozták, továbbfejlesztették! Orbán mit fog hagyni a következő nemzedékre?
Szilvásváradon fütyül a szél, vagy mit?
Csak a hülye nem látja, hogy itt nem azt kell nézni, hogy ki melyik politikai oldal színeit viseli. Itt azt kell nézni, hogy mit tesz az országért!
Na hát, itt a nyugdíjasok a legnagyobb országrontókra szavaznak, ha azok a kedvenc jelképeiket viselik (mindegy, hogy nemzetiszín szalagról, ami Orbáné vagy kék gitárról beszélünk, vagy mi a jele Gyurcsánynak).
6:04 de.
Figyelő
2018 április 25
2:05 du.
„Nem tudom, hogy egysze lesz e otthon olyan kormany amit nem vadolsz valamiveL?”
Az Orbán-kormánnyal az a baj, hogy a politika foglyul ejtette a gazdaságot. A döntéseket nem szakemberek hozzák, hanem politikusok!
Pl. a nemzeti lovaskomplexum ötlete nagyon jó volt. A hely kiválasztás viszont politikai döntés volt! Majd ha egy világversenyt se tudnak ide hozni, akkor reklamáljál légyszíves Orbánnál!
Gyurcsány nyilván nem támogatná a nemzeti lósportot, esetleg ha sok lóerő kell, mint a Forma1-en. 🙂
Nem tudom, melyik a rosszabb. Az biztos, hogy Orbán megtisztítja a terepet azoktól a nemzeti értékrendű szakemberektől, akik nem értenek vele egyet.
Ezzel Gyurcsánynak nagy-nagy szívességet tesz. Mire Gyurcsány visszatér a kormányba, már nem kell neki harcolnia senkivel.
Ezzel csak az a baj, hogy minden értéket tönkretesznek, ami magyar embernek valaha fontos volt. Lehet, hogy lesznek szép gyáraink és konzumidióta fogyasztók.
Van, aki ennek örül.
5:47 de.
Frissítés.
A Magyar Lovas Szövetségnek idéntől új alelnöke van, tehát Mondok Józsefet menesztették.
http://www.lovasszovetseg.hu/
3:52 du.
Klassz összeállítás. Köszi, hogy össze raktad. A képek, nagyon tetszettek. Van köztük pár jó lövés. Csak így tovább.
8:24 du.
Frissítés.
A Nemzeti Vágta selejtezőjében egy ló úgy bukott, hogy nem volt gyógyítható a sérülése. Az előírt homok-granulátum helyett füves pályán futottak.
Megdöbbentő részletek a cikkben.
https://index.hu/belfold/2018/05/04/sarkad_lo_horror_nemzeti_vagta_lelo_megnyuz/
10:46 du.
„Mit gondolsz, miért nem küzd Gyurcsány a szilvásváradi lovarda vagy Paks 2 ellen?”
😀 😀 😀 😀 😀
1:09 de.
Nem szeretem a „lovas-sportokat”
Ha a lovakat kerdeznek, szerintem ok sem nagyon lennenek oda tole.
A vadaszokat meg kevesbe. Ha egy kessel felvegyverkezve kimenne a szavannara tigrisre, vagy a Pantanal-ra Onça-ra (Parducra) hat istenem. De tavcsoves, mit tudom en milyen csodapuskaval felszerelve leloni valami allatot, az csak annak lehet elvezet, aki annyira seggfej ketbalkazes bunko, hogy ha egyszer eltalal valamit, akkor attol elelvez.
Szoval a lovas „sport”-nak nevezett lotenyesztes es idomitas pocsek, aljas modszereit szivbol utalom. Akik meg praktikaljak, azok bizony nem sokat ernek mint emberek.
15 eves koromtol evekig dolgoztam a loverseny-palyakon (ugeto, galopp) hetvegeken. Volt szerencsem megismerni jonehany idomart, „istallotulajdonosokat” Abban az idoben allami gazdasagok lovastenyeszetei voltak az „istallok”
Kesobb az „ujkorban” nehany ismerosom mostmar privat tenyeszetet nyitott. Mindannyian egyformak.
Brazilban nagyon komoly hagyomanyai vannak. Rengeteg tenyeszet van. A kulonbseg semmi.
Rodeo-k, Vaquejadas (Vakezsádák)
Ahol lohatrol kell a marhat megfogni es leteperni farkanal fogva.
Ezektol az emberek az emberiesseg is messze all.
Szamomra az lenne fontos, hogy hol es mennyi iskola epul.
Az embergyerekek fejenek muvelese. Valahogy nem a lo-idomarsag es a lo-idomarok fogjak a nemzetet felemelni.
De hat ez a rendszer errol szol.
Pan et circus.
Romai csaszarok buzat osztottak es cirkuszokat emeltek
Orban kozmunkat ad es cirkuszokat emel (stadionok, loversenypalyak)
1:29 de.
Figyelő
2018 április 25
2:05 du.
Nem fáj neked, hogy a te fejedben csak ket nev szerepel, mint lehetseges „miniszterelnok” Orban vagy Gyurcsany?
A ket legselejtesebb ember az osszes lehetseges kozul.
Ket szelhamos csibesz, minda a ketto az orszagot csak a jegre vitte eddig is es viszi ezutan is?
Es te mindenkit ezek moge akarsz beallitani?
Ja, hogy mast NEM ismersz?
Ja, hogy ezenkivul mar mast NEM is tudsz magyarorszagrol?
Kerunk szepen az egy Elo Isten nevere, hogy ne itelgess senkit!
Jezus szava: Szeretetlenul ne itelj!
Szetszeretned osztani az orszagot orbanistakra meg gyurcsanyistakra!
Ez szeretetlenul valo megiteles, mivel MEGOSZTASRA torekszel!
Eleg lenne ezt a ket istenverte ordogfattyat valahogy kiseperni a magyar kozeletbol, es mindjart fellelegezhetne a magyar demokracia.
Amig ezek elnek, addig az orszagot mint valami sulyos atok, rakos fekely, daganat emeszti lassan fel.
Mivelmegosszak es a maguk gyulolet-propagandajaval szetszakitjak a nemzetet, egymasnak feszitik.
ÉS EZEK EZT ÉLVEZIK – ROHOGNEK RAJTUNK.
Legalabb ket generacio kell, hogy ezeknek a kartetelet le lehessen epiteni, ezt az ujabb NEMZETI GYULOLKODEST le lehessen lohasztani.
A fo kartevot Kadar utan elvitte a rak (Antall) Hogy ezeket mi a fene vinne el, nem tudom. Mert nagyon ugy nez ki, hogy a Satannak maganak sem kellenek.