Chappaquiddick — Egy tragédia és politikai botrány mozivásznon
Rajtam kívül péntek este pusztán hárman voltak még a Chappaquiddick című politikai thriller vetítésén. A történelmi eseményeken alapuló politikai drámák ritkán vonzanak mozikba nagy tömegeket, fiatalabb közönséget pedig szinte alig. Talán az egyik kívétel éppen The Post (magyarul: A Pentagon titkai) lehetett. John Curran Chappaquiddick című filmjében nehéz feladatot tűzött maga elé a rendező. Ugyanis egy elhúnyt, de sok amerikai által nagynak tartott, legendás politikai dinasztiából származó szenátorról készített filmet, ráadásul életének legsötétebb, legbotrányosabb szakaszáról.
Ted Kennedyről van szó és egy 1969-es halálos autóbalesetről. Kennedy egy Massachusetts-i party után kocsiba ült a 28 éves Mary Jo Kopechne-vel — aki korábban a meggyilkolt Robert F. Kennedy kampányán dolgozott — és figyelmetlenség és/vagy ittasság miatt belement autójával egy árapály csatornába. A gépjármű elsüllyedt és a fiatal asszisztens meghalt. Kennedy kimenekült az elsüllyedt kocsiból és saját elmondása szerint többször próbálta kimenteni Kopechne-t, aki végül megfulladt. Kennedy azonban csak másnap jelentette be a rendőrségnek a halálos balesetet, de addigra már megtalálták az elsüllyedt kocsit és Kopechne holttestét. Kennedy lehet, hogy érzelmileg összemlott, vagy sokkban volt–de annyi egészen biztos, hogy elképesztően rossz volt az ítélőképessége.
John Curran filmje lényegében úgy ábrázolja Ted Kennedy-t mint aki egy vagány, kiváltságokat élvező, kissé komolytalan harmincvalahány éves fiatalember, aki nem tudta feldolgozni a családját sorozatban érő tragédiákat–nevezetesen két testvérének meggyilkolását. Ezen felül komor és beteg édesapja bírálatai, illetve az, hogy láthatóan nincsen megelégedve fia politikai teljesítményével szintén megkeseríti Ted életét.
A film arra utal, hogy a baleset előtt Ted Kennedy ittas volt és ilyen állapotban ült a volán mögé. A baleset után pedig sok-sok kérdőjelet állít a film afelől, hogy Kennedy mennyire is próbálta kimenteni Kopechne-t a vízből. Inkább azt látjuk, hogy Ted sokkban volt, nem viselkedett racionálisan. Aztán órákon keresztül azon töprengett, hogy egyáltalán bejelentse-e, vagy sem a halálos balesetet.
(Jason Clarke ábrázolja Ted Kennedyt.)
Ted Kennedy, családja és a család politikai, illetve jogi tanácsadói végül úgy döntöttek, hogy kiterjedt kapcsolat rendszerüket maximálisan kihasználva próbálják „kisimítani” Ted számára a politikailag végzetesnek tűnő tragédiát és tulajdonképpen bűnügyet. Van ahol politikai és kommunikációs manőverezést alkalmazták, másutt pedig egyenesen hazudtak. Az államszervek egy része (különösen a helyi rendőrség) egészen kívételes módon kezelte Ted ügyét. Az egyik megrázó (és kissé felháborító) jelenetben, Ted Kennedy a helyi rendőrkapitány íróasztala mögött ül miközben a rendőr a baleset helyszínén van, Ted pedig ott, a rendőr irodáját kisajátítva írja meg vallomását. Amikor a rendőr megérkezik lényegében kérdés nélkül elfogadja Ted több sebből vérző vallomását.
A filmben Ted lelkiismeret furdalással is küzd, de azért helyenként ennél erősebb az őszintetlenség, a felelősség alól való kibújási vágy és a politikai spin. Például Mary Jo Kopechne temetésén Ted Kennedy tulajdonképpen eljátssza azt, hogy ő is áldozat. Egy nyaktámaszban jelenik meg, miközben erre semmi szüksége nem volt.
John Curran alapvetően árnyalt képet fest Ted Kennedyről, de a negyven évig szolgáló szenátor későbbi jelentős politikai teljesítményére nem tér ki és nincs is erre semmilyen utalás. És szerintem erre alapvetően nincs is semmi szükség. Ugyanakkor e későbbi teljesítmény tükrében néhányan azt nehezményezték, hogy Kennedy-t túlságosan cinikus és felelőtlen fényben ábrázolták a filmben.
A film fő üzente azonban mégis az, hogy vannak kiváltságokat élvező (és azokat elváró) személyek és családok, akiket másképpen kezel az igazságszolgáltatás és az államapparátus. De maga a társadalom, pontosabban a szavazók is valahogy megbocsátóbbak. Egy ilyen incidens simán véget vethetett volna egy politikai karriernek. Ted Kennedy azonban egy további negyven éven keresztül – egészen haláláig – a szenátusban szolgált.
*
Ottawában a Landmark Cinemas 24 Kanata-ban vetítik a Chappaquiddick-et szerdáig, 13.20-kor, 16.10-kor, 19.00-kor és 21.45-kor.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:19 de.
Érdekes történet a nagy állam férfiről.Talán ha egy politikus sok jót tesz a hazájának,akkor megbecsülik.Nem feltétlen tiszteletet várt el a családja,bár ha olyan körökben mozogtak,vagy magas rangú volt a családja származását is tekintve akkor elképzelhető.Végül mégis egy gyilkos golyó végzett vele.Nem kedvelem különösebben a politikusok életéről szóló történeteket ,mert okot adnak az őket nem kedvelő ellenzékiek támadására.Szerintem minden politikus ember,jó és rossz tulajdonságaival együtt.Ballépéseik mindegyiknek vannak.Általában undorítónak találom a híres ,népszerű emberekről,készített negatív hangvételű történeteket.A rendezők,színészek,talán a népszerűség miatt kedvelik,mert nézettséget hoz számukra.
11:26 de.
Ugy a film mint az eredeti kivizsgalas teljes flop volt.
Persze akkor a Kennedy csalad es minden tetteik az „erintetlenek” voltak az eszak-keleti poiltikai ideologia eszmek szeleskoru hoditasiak alapjan.
Soha, senki nem fedezte fel a valosagot, hogy valoban mi is tortent, inkabb hogy hogyan tortent volna.
Az egesz ugy maig is csupan feltetelezesek.
P.S.
A Kennedy misticizmus vissza-allitasa nem sikerult. Habar a Trump State of the Union beszefere az egyik ijfu Kennedy unoka lett kijelolve a Demokratak altali reagalast adni.
De az inkabb mint-ha egy Hamlet szinhazi bemutatasara lett volna a proba.
11:37 de.
Nem lattam a filmet , de a Kennedy tragediakra tisztan emlekszem. Az igaz, hogy Ted volt a legfiatalabb a fiuk kozott es kisse elvolt kenyesztetve. A balestre is emlekszem, allitolag sajnos reszeg volt Ted es az egesz tragediat az akkori sajto, kisse „elkennte”>
11:49 de.
Én nem tudom, de veszélyes lehet egy ilyen film. Ha egyértelmüen dokumentumfilm- nem játékfilm, – ami minden izében korrekten bizonyitott, akkor o.k.
Ha fiction, akkor lehet izgalmas, csak nem kéne a Kennedy nevet beleszöni, mert akkor az akár csak lejárato is lehet.
Akkor legyen egy jo kis politikai krimi.
12:26 du.
-KI ölte meg Kennedyt?
-ÉN ártatlan vok me nemtom..
1:13 du.
@ Geyza
„KI ölte meg Kennedyt?”
Szerintem a soros, bocs, a sors.
2:23 du.
Ms.Szaszi soraira;
A csaladi szarmazasa, az hogy apjuk, Joe Kennedy a torvenytelen alkohol fozesevel a maffiaknak szerezte vagyonat. Kb. 300 millios vagyonat.
Azt politikai celokra szanta. Fiatal ,Joe jr.-t remelte elnoknek. De Joe Jr. a II. V.H.-ban tunt el.
Azert kezobb az John-ra esett a sor. Majd Bobby, s vegul Teddy-re. A Kennedy csaladban igen sok tragediak es botranyok tortentek. A Teddy esetebn soha nem jottek a tenyek napvilagra. Soha sem volt megfelelo kivizsgalas sem.
A nagy -tomegek soha nem hittek el, hogy Teddy jelen lett volna a kocsiban, sem vezetett. Hogy Teddy megnekult volna, kimaszva az elsulyedt kocsiban,ss haza uszott az nagyon valotlan lehetoseg. S allitolag Mary-Joe terhes volt.
A kezdetben Mary-Joe szulei nagyon hangosan koveteltek a kivizsgalast. De egy napon minden megforfult, s vasaroltak egy igen draga hazat, s azzal minden megelegedes tortent. A lefizetes eselye lehetett az. Nme, a Mary-Joe szulei szegeney dolgozok voltak.
Teddy mindeg „szoknya-vadasz” volt. S soha nem kelett „vadasznia”.
Mary-Joe halala mint John Kennedy elleni merenylet esete. A jelentos tenyek takargatva mindeg. Maig is. Azon esetben is a gyanu a KGB, Fidel Castro, a Chicagoi maffia, s masokra is esett Oswald-on kivul. Bobby merenyleten is, a palesztinian Surhan Surhan mogott soha senkit nem fedeztek fel.
2:51 du.
Göllner Bandi:
Vagy a gaz Gyurcsányiak
Azok szoknak lövöldözni mindig
Hol szemeket,hol Kennedyket.Mkor minek van itt az ideje.
3:01 du.
Bendeguz79
2018 április 21
2:23 du.
Ugy tudtam, hogy a Kennedy csalad tragediai 3O evre titkositva volt. Viszont mar reg lejart a 3O ev.
5:02 du.
FIGYELO;
Az u.n. Warren report az 50 ev utan lett nyilvanosagra hozva. S azt Trump tette is, DE semmi nem ismert dolgok nem derultek ki. S igen sok adatok ma is „reducted” from the report.
Persze a VALOSAG orokke titok marad ! A JFK merenylet gyanuja a KGB, Castro, a Chicago-i maffia lehetosegeit adja. Oswald lett nevezve, de igyen gyanus hogy Oswald egyedul kepes lett volna azt elkovetni.
Az elso loves, amely Connolly kormanyzot talalta ( a valla felso reszen behatolt,a mellen jott ki es a csuklojan sebbesitette).
De a ket loves amely Kennedy-t a torkan es masodik a homlokan talalta az inkabb az elotte levo u.n. „grassy knoll” -rol eredhetett. Sokan azt lattak az auto-ut atkelojen. Tobben u.n. „puff”-ot lattak es jeleztek.
De a Kennedy-t gyilkolo loves nem igen johetett a mogotte levo 5-ik emeletrol. A Connelly-t talalo golyo az a mogotte levo 5-ik emeletrol leheto volt.
A Mary-Joe Kopecnick halala is nagyon ketes. A kivizsgalas bizonyitotta hogy Mary-Joe talan halott volt mielott a kocsiba kerult. Mert jelentos „air-pocket” letezett a kocsiban megmenekulnie a vizbefullastol.
De hat akkor mi lett volna halalnak okozoja ? Azert a kerdeses eset hogy Teddy Kennedy lett volna-e a kocsiban ?
Kijutott volna a vizbe eset kocsibol, s Mary-Joet ottanhagyva meghalani ? Aztan kiuszni es tobb merfoldet minden problemak nelkul haza jutni. S csak masnap hivta jelenteni a balesetet miutan koztudatt lett.
Kerdese volt az is hogy miert esett volna a kocsi a hidrol, ahol mar igen sokszor hajtott ?
5:09 du.
ORBAN666;
A film a hivatalosan elismert es letezo adatok alapjan keszult. Semmi mas otletet nem adhattak, mert azert sulyos felelosegrevonas kovetkezhetne. A keszitoinek az anyagi jovedelme, es a nezoknek meg a szorakozas lehetosege.
Valami formaban talan fel-eleszthette a Kennedy mytoszt. Vannak igen sokan a Kennedy klan tagjai ma is. De tobbek a nem-ohajtott botranyokban voltak, s kabitoszer, meg pshychologiai problemakkal is a csaladban.
8:59 de.
˙
Többször is megnéztem az azthiszem „Elveszett kennedy családi filmek” című dokumentum montázst…
Mindig megrendített ennek a szép családnak a szinte királyi pompát követő élete mellett is az az iszonyú balsorsa, a mármár üldöztetés-számba menő tragédiák sora.
E töprengések során mégis mindig átsütnek a dinasztia-alapító Joseph P.Kennedy Sr., a papa korábbi sötét (állítólag törvénybe ütköző) vagyonszerző munkálkodásai az alkohol tilalom idején, mint ennek titokzatos kennedy-sorsot determináló tényezők. Ugyan nem üthetett e vissza akár a konkurens italcsempész „kollégák” nyers bosszúja? Mert nem létezik, hogy egyetlen családot így egyenként, válogatva, nem természetes halállal büntessen a „sors”. Megaztán tudom, „az első milliók keletkezését sose nézd”, hamis ideája a kómilfó, de akaratlanul is vetődik föl a „de mibul” kérdése, a általuk megélt luxus láttán. Még az is, hogy bár a Nagy Francia polgári Forradalom – és talán az amerikai szabadságharc is – eltörölte az főúri kiváltságokat, mégis a szociális olló pl. Amerikában már akkorára nyílott, ami az egyes rétegek jövedelmi és életminőségbeli különbségei folytán mármár a XIV.Lajos korabeli hűbéri szintű kontrasztokra hívja föl a figyelmet…
.
9:21 de.
Nnakremássan
Most gyövök a határból.
Löttem egy szép hízott kennedyt.
A babám most főzi meg birkaszempörköltnek.
5:44 de.
Bendegúz79 5:09
Szerintem is fedi a nagyvilág J.F.Knnedy gyilkosságról alkotott nézetét, miszerint a merénylet nem egyetlen ember műve volt, mert az egyszerűen fizikai lehetetlenség… (ld.Bende/II-V.bek.)
Annak hátteréről már nem is beszélve… Majd azt követően „a tettesek” [pl. Oswald, Rubby…stb] meg egyes szemtanúk gyanúsan, gyors egymásutánban történő eltüntetése, és az egész ügy express titkosítása hosszú-hosszú évtizedekre, és persze a rövidesen bekövetkező világpolitikai események, főleg a vietnámi háború egy éven belüli eszkalációja, túlságosan egységes szándékot takarnak…
Mindez együtt kizárja az „egy magányos gyilkos” teóriát… 🙁
5:50 de.
+1
ÉS a sok ki-nem hallgatott tanú.
6:04 de.
A Warren-bizottság nem idézte tanúnak pl. a Tipit rendőrgyilkosság tanúját 1 tehersofőrt [8 méterről látta a gyilkosságot], aki előzetes kihallgatása során határozottan tagadta, hogy a tévében többször is látott Oswaldban ő felismerte volna a gyilkost.
Oswald pedig a maga meggyilkolása előtti percekben hangosan kiáltotta a média mikrofonjaiba, hogy ő semmiféle rendőrt sem ölt meg…
7:30 de.
Abból színdarab is készült:
„Warrenné mestersége”
Vagy nem ?
7:40 de.
VORONYEZS soraira;
Talan azt velne hogy Ho and General Giap a JFK merenyletenek eseteben szelesitette ill. fokozta a del-Vit Nam meghoditasat ?
S a „Tipit” lelovesenek mi koze lehetne a JFK gyilkosagahoz ?
A legnagyobb kerdes hogy a KGB kozremukodott volna-e a Castro regimmel ?
Oswald Mexico cityben ment a Cubai kovetsegre.
Sot dolgozott egy pro-Castro propaganda akcion is a merenylet elott.
Boby Kennedy-ek tobb mint 20 szor probakltak hasonlo modon Fidelt eltuntetni.
A KGB kozremukodott volna JFK-t eltuntetni?
JFK a Chicago muffiaval is nagyban egyremukodott. Sokat segitett JFK megvalasztasan. Sot az egyik „baratnoje” a muffia boss kedvenc „baratnoje” volt.
De Boby Knnedy mint fo-allam-ugyesz ment a Chicagoi muffia utan torvenyesen.
Tehat tobb kulombozo hatalmaknak lehetett erdeke JFK-t eltuntetni.
De Ho es Diap a legtavolabb attol.
7:47 de.
VORONYEZS;
NEM „allitolagos”, hanem torvenyes alkohol tilalom volt a US-ban 1913-1932-ig.
Alkohol minden formabanm torvenytelen volt.
Fozni, kesziteni, distributioon, arusitas es fogyasztasa minden vonalon, formaban tilos, az az torvenytelen volt !!!
Joe Kennedy bunozo volt ! Jelentos bunozo !
8:35 de.
Geyza, az máááás… Abba’ a Tordai Teri jáccotta a Warrennét…
7:04 de.
Bendegúz 79/ 7:40
1./ JF Kennedy szerepe, mint a terület kiváló ismerőjének az volt, hogy már elnökként is ragaszkodott ahhoz, hogy dél-Vietnámban az USA haderő . c s a k . s z a k é r t ő i . s z i n t e n . tartózkodjon ott, ami az egész másra törekvő katonai-ipari komplexum (ld. ott) nem is kevés illetékesének nagyon csípte a szemét…
2./ Amit ön felsorol az előzményekről, azok hétköznapi kémügyek ahhoz képest, hogy éppen JF Kennedy elnöksége alatt volt a legnagyobb enyhülés a SzU és az USA között. Tudjuk, előtte és utána is jóval nagyobb volt a feszültség a két „tábor” között. Tehát, a túloldal éppen JFK meggyilkolásában . n e m . volt . é r d e k e l t . sőt, mindkét fél érdemi lépéseket tett egymás felé a leszerelés érdekében… (a kubai rakétaválság ellenére is – ld. „Forródrót”)
3./ Egyes nézetek szerint a benne csalódott kubai emigránsok követték el, amiben én nem hiszek. Mit érhettek volna vele ? Ugyanakkor ez sem a túloldal érdekeltségét támasztja alá a Kennedy-gyilkosságban.
Még egy megjegyzés:
Ha viszont, bizonyos politikai és gazdasági érdekek az állam külpolitikájában agresszív stílust akarják bevezetni, akkor e célból éppen jól jön egy tehetségtelen . a l e l n ö k . személye.
Így történt ez Trumannal, de Johnson alelnökkel is… – Utóbbit különösen gondolja végig a JFK merénylet és az azt követő súlyos változások fényében – vagy talán inkább annak árnyékában…
.
7:12 de.
Ui:
Ahogy Trumant (Roosevelt halála után) a szürkesége alkalmassá tette a hidegháború azonnali aktiválására, ugyanúgy Johnson is alkalmasnak látszott – „egy kis hátsó” beavatkozás hatására – Vietnam amerikai eszkalálására.
.
8:06 de.
Voronyezs:És látod:
Most Vietnám és az USA
hadereje együtt gyakorlatozik.
Ez csak úgy vált lehetségessé hogy
minden hülye híresztelés dacára nem volt
kegyetlenkedés sem az USA sem pedig Vietnám részéről
Amik kiderültek az USA részéről,ott lett is bírósági ítélet.
Vietnám pedig annyira felháborodott a Világsajtóban megjelent
híreszteléseken miszerint haláltáborokat tartottak fennt USA foglyok részére, hogy nem sokkal a háború után szóltak az amerikaiaknak hogy akkor jöjjenek és keressék meg ezeket a táborokat vagy azokat az amerikaiakt akiket még állítólag fogva tartanak. Oda mehetnek ahová akarnak, addig maradnak ameddig akarnak, azzal beszélnek akivel csak akarnak,ha kell
adnak kísérőt, ha nem kell járkáljanak magukban, Vietnámnak mindegy.
Ment is katonai küldöttség !
És semmiféle nyomát nem találták sem a táboroknak sem pedig még ott lévő amerikaiaknak.
Valahogy nem maradt gyűlölet az USA iránt a vietnamiakban pedig nagyon kemény háború volt.
Másik érdekesség hogy mikor az USA kivonult,
szépen rendben ott hagytak minden hadfelszerelést.
Teherautókat a telephelyeken, a rengeteg más felszerelést a raktárakban, rádiókat SZÁMÍTÓGÉP KÖZPONTOKAT , mindent.
(Harckocsikat azért elvitték)
Mi haszna volt ebből az USA-nak?
Legalább három is.
1 nem kellett felrobbantani.Sok pénz és időigényes is.
2 Addig sem Kinától vagy az oroszoktól vásárolnak ilyesmit.
Mert Vietnám szegény ország, mindent hasznosítani igyekszik.
3 és hát ugye..a fellazítás.Mennyivel jobb egy USA teherautó mint egy orosz, stb..stb..hátha kedvet kapnak rá és a jövöben is Amerikától vásárolnak ilyesmiket.
De..Vietnám tudtára adták diplomáciai csatornákon
hogy ne számítsanak pótalkatrészekre vagy technikai segítségre.
A politika nyelvén ez azt jelentette hogy számíthatnak mindezekre, ha ugy ugrálnak ahogy az USA fütyül.
Vietnám ugyan nem ugrált úgy ahogy az USA fütyült, de ehhez képest egész jó barátságban vannak,
Szép látvány egy USA repülőgépanyajó antennarengetegében, amint a szél vidáman csattogtatja a csillagos vietnámi lobogót.A Strip & Stars mellett
Youtube.-n ITT látható:
USA zászló és vietnami lobogó egyszerre 2 perc 36 nál
és 5 percnél igen látványosan a Carl Winson antennaerdejében
1:02 du.
Igen Geyza!
Szerintem is ez a szép, ideális és illendő kapcsolat két állam között és nem a feszültség fenntartása, vagy az agresszió kirobbantása.
Emlékezetem szerint Kennedy is csak ennyit akart a két ország kapcsolatában és háborús konfliktust, mint az utóda(i) azt tették.
.
1:06 du.
Csak még 1 fontos:
Az USA Vietnamban több >robbanóanyagot< használt fel, dobott le,stb., mint a II.Világháború során összesen !
.
1:49 du.
Bendegúz79/7:40
Oswaldot a korábban viselt és felsorolt dolgai tették alaklmassá arra, hogy a CIA, vagy az FBI őt a Kennedy elleni összeesküvés fő „p a l i m a d a r á v á” avassák.
DE, tegyük fel hogy az egyik ravaszt mégis ő húzta meg, ám a másik kettőt, v. hármat mégiscsak olyanok, akiknek azonnal és végleg nyomuk veszett. De, hogy neki is végleg „nyoma vesszen”, két civil rendőr vezette egyenesen a kezében pisztolyt tartó Rubby bártulajdonos pisztolya elé… Aztán ez az azóta is rejtélyes merénylő is túl hamar lett hivatalosan a „tüdőbaj” áldozata, méghozzá még a vizsgálati(!) fogda rácsai közt. (Már bocsánat, de ))) 😀 ((( )
Tippit rendőr meggyilkolása azzal a 4(!!!) brutálisan közeli lövéssel Oswald részéről teljesen értelmetlen és hülye, egy önpusztító cselekedet lett volna, hisz neki bárhol, de csak felszívódni, és . e l t ü n n i, ez lett volna az egyetlen érdeke…
A rendőrségi nyomozás és a Warren jelentés egymásnak is ellentmondó részletei pedig arra utalnak, hogy az összeesküvők második palimadara a szegény Tippit rendőr volt…,
.
2:29 du.
Anita Szászy
2018 április 21
11:19 de.
„Végül mégis egy gyilkos golyó végzett vele.” Tudtommal Teddel a rák végzett nem golyó! 🙂
5:02 du.
Voronyezy:
Érdekes történet:
egy vietnámi ügyvédcsoport összeszedett párezer olyan parasztot akik valamilyen formában sérültjei vagy kárvallottjai lettek a lomb-irtószer szórásnak.
Szépen beperelték a nyew-yorki Bíróságon az USA kormányát, jelentős kártérítésre.
A tárgyaláson az Állam ügyvédjei előadták hogy az Állam soha nem rendelt el lombtalanítást, az a Pentagon hatásköre volt, talán őket szíveskedjenek perelni.
A következő tárgyaláson megjelentek a Pentagon ügyvédjei és a beterjesztett tanúvallomások alapján azonnal elismerték hogy ott súlyos károk keletkeztek emberéletben, gazdaságban a szer miatt.
De..(és letettek a bíró elé egy megsárgult hivatalos iratot régi iktatószámmal, mndennel együtt) a papíron az állt hogy a Pentagon úgy rendeli meg a lomb-hullajtó szert, hogy emberre , haszonállatra nem lehet ártalmas.
Ezután letettek egy másik aktát, amiben a gyártó igazolja hogy bevizsgáltatta a szert és az megfelel a kiírt beszerzési pályázat feltételeinek.
Ezek után ismertették a felperessel hogy a mai napig érvényes USA törvények szerint egy termék minőségét nem a megrendelőnek kell bevizsgáltatnia használat előtt, hanem a gyártónak. Vagyis a Pentagon nem vonható emiatt felelősségre.
Utána jószándékúlag közölték a vietnámiakkal hogy hát a gyártót kéne beperelni, de a cég már nagyon régen megszűnt jogutód nélkül. Talán a háború után kellett volna elkezdeni ezt a pert.Akkor még lett volna esély a kártérítésre.
Namármost éppen kb. három hete hallottam hogy ehhez képest az USA mégiscsak elég szép kártérítéseket fizet azoknak az embereknek Vietnámban akik kárvallottjai lettek az akciónak.
3:28 du.
lelszi
2018 április 29
2:29 du.
„“Végül mégis egy gyilkos golyó végzett vele.” Tudtommal Teddel a rák végzett nem golyó! 🙂 ”
Miért ne lehetett volna golyó egy picinyke rákkeltő labdacs formájában a teájába csempészve? 😀
12:29 du.
Geyza! 5:08
Nemtom, hogy röhögjek e, avagy sírjak. Inkább az utolsó.
Ennek az államrezon és gazdasági rendnek létkérdése a katonai
rendelés és szállítás. Mondd, mit gyártanának, ha nem volna a
sereg? – Emlékezz, csak a K.und K. udvari dohány beszállítóra a
Svejkben. A történededet bizony már Hasek is megénekelhette
volna…
.
Bár korszerű mérgező gázokat már akkor is szállítottak és használtak. És volt ott a fronton egy bécsi illetőségű, tudod az a nagybajszú tizedes – civilben még munkanélküli meg-nemértett festő, illetve építkezési, malterkeverő segédmunkás… Na szóval az, sajnos túlélte a gáztámadást és attól lett – bár ki tudja – annyira megátalkodott ördögi őrült, amilyen a történelemben is párját ritkítja. Tod’ aki aztán az egész világon próbált „elégtételt venni” azért az egykori gázért, meg hogy kirúgták a képzőművészeti felvételijéről…
Na hát, a németek ezt káplárt föl is vették a maguk saját Führerének, mert úgy látták, hasonlít rájuk és mingyárt magas lóra ültették. De kaptak rajta főleg a gyárak, bankok és az üzemek tulajdonosai is. Nagy üzletet, szállítási kontraktusok seregét már előre sejtve e megszállott alak vad fantáziájában.
Nekik aztán is jutott és még maradt is bőven az elkészült műből…
Igaz, ami igaz, ő gázt katonák ellen nem, csak civilek milliói ellen vetett be, de azt tervszerű és feltétlen gazdaságos keretek közt adagolva. Jah kérem a katonai etika és bajtársi szolidaritás az ma is kötelez valamire… A Zyklon-B nevű gázt gyártó hadiszállító viszont még ma is létezik és Degussa néven prosperál, ki tudja lehet, hogy a legkellemesebb WC illatosítók piacán túl még a katona-kémia egyre fejlődő diszciplinájában még ma is érdekelt lehet…stb.
.
12:31 du.
Summa summarum:
Végtelen a sora a katonai igényeknek, ha a magánérdek diktál.
.
2:03 du.
Voronyezs:
Így működik jelenleg a Világ.
Lehetne ellene tüntetni.
Hátha attól megjavul
Heheheehehehe
4:34 de.
Geyza! 2:03
.
„Hehehehehehehe” >folytatva–> hehörghörgrgrgrgr r r h h h h – 00
\°°/
mm
/ \
4:38 de.
Utóbbi szimbólum egy halálfej akart vón’ lenni, dejaztis elvitteja robbanás, na meg a nukleáris tél… 🙁