Gyászhír: Zugor Ernő (1924-2018)

2018 május 15 11:44 de.41 hozzászólás

Elhunyt az Ottawai Kálvin Magyar Református Gyülekezet korábbi lelkésze, Zugor Ernő (Ernest Zugor). Évtizedekig a Kanadai Presbiteriánus Egyház lelkészeként szolgált. Gyászolja: felesége Margot E. Voise, több mint 71 évnyi házasság után, illetve fia Alpár (menye: Teri), lánya Carmen és 11 unókája és dédunokája. A gyászoló család köszönetet mond a Bayshore Home Healthcare Nurses ápolóinak és Dr. Louise Coulombe-nak.

2018. május 16-án, 11 órakor a 470 Roosevelt Avenue alatti Westminster Presbyterian Church-ben kerül sor a megemlékezésre, amelyet Rev. William Ball tart.

Az Ottawa Citizen 2018. május 15-én megjelent gyászhír alapján.

Zugor Ernő

Tags:

41 hozzászólás

  • Bevallom, mindig nagy érdeklődéssel olvasom a kanadai hitélet híreit. Én a II. Világháború alatt születtem, de sem a szüleim, sem egyik nagyszülőm sem volt templomjáró ember, vagy vallási közösség tagja. Nevelőanyám édesanyja volt egyedül hívő lutheránus, de úgyszólván mindenki – a gyerekei is – csak kedvesen ugratták ezzel, de senki sem vette komolyan.

    De később, iskolás koromban sem találkoztam senkivel az osztálytársaim között, aki, vagy akinek a szülei templomjárók lettek volna. Pedig – minden ellenkező híreszteléssel szemben – ezt nem kellett titkolni. Én magam is jártam hittanra a Rákosi időkben, sőt elsőáldoztam is, mert “úgy illett”. De valahogy nálunk a papság – mindenféle felekezeti – úgy am block álszentnek volt tartva.

    Egyetlen embert ismertem kamaszkorában látásból, akiből később komolyan veendő pap lett, Várszegi Asztrikot.

  • Csak még hozzáteszem, ez nem a “kommunizmus” bűne, hiszen a nagyszüleim mind a négyen még 1890 előtt születtek.

  • Christopher Adam

    Alma,

    Az én családom sem volt igazán vallásos, bár gyerekként anyukám valahogy úgy érezhette, hogy az a “tisztességes” ha este alvás előtt elmondok egy imát, illetve csecsemőként meg lettem keresztelve és első áldozó is voltam. De a vallásnak nem igazán volt annyira központi helye családunkban.

    Talán az egyetlen kivétel nagynéném lehetett — Magyarországon ő sem járt templomba, de amiután Montreálba került tagja lett a Montreáli Magyar Presbiteriánus Egyháznak és élete végéig rendszeresen, ha nem is minden vasárnap, járt Istentiszteletre. De szerintem neki ez közösséget és baráti kört is jelentett–ezért is járt.

  • A rendszerváltás óta egy sereg zsidó barátnőm elkezdett járni a felekezetbe, holott egyáltalán nem vallásosak, és egyáltalán nem hisznek istenben sem. (Olyan csülkös bablevest főz egyik-másik, hogy csak na!) De állítólag jók a programok, kellemes és intelligens a társaság. Szóval jól érzik magukat a közösségben. Beülnek az istentiszteletre is (vagy hogy hívják?), de állítólag még közben is traccsolnak egymással, oda se figyelnek…

  • Érdekes ez a vallási hovatartozás és hit. Családom mindkét ága többszörös felmenőkig római katolikusok. Emlékszem, anyám egészen kicsi koromtól vitt rendszeresen templomba, ebből a korszakomból a retinámba égett a padsorok közé benyújtott – ahogyan én neveztem – kéregető bot, aminek a végére volt erősítve egy csengettyűben végződő persely.
    Esténként lefekvés előtt imát kellett mondanom, amit nagyon nem akartam végigmondani, ma se tudok belőle két sornál többet, úgyhogy végül nem erőltették. Emlékszem, élénken tiltakoztam a templomba járás ellen is, most is bennem az akkori dacos érzet, hogy belépve kezem vízbe mártsam és keresztet vessek. Aztán egy rövid időre tantárgy lett a hittan, reverendás pap adott tanórákat, akivel az első óráján összevitatkoztam, és aki ezért kitiltott valamennyi további órájáról. Nem hittem el neki az égő csipkebokor jelenetet. Még nem voltam 10 éves.

    Azóta szereztem személyes tapasztalatot templomba járó, de bűnöző életmódot folytató keresztényekről is, és ateista, mindenkin segíteni akaró balekokról is.

  • Nos C.Á -mon kissé megdöbbentem,más információim voltak róla,de tudomásul veszem a hozzászólását….pláne a cikkei ismeretében…!.
    Almásy A. egy cseppet sem lepett meg,a felmenőivel és nevelőivel
    kapcsolatos nyilatkozatával,nem véletlen ,hogy sok dologban hogyan is vélekedik……,de ennek ellenére még megmaradhatna tisztességes és főleg tárgyilagos,hazaszerető magyarnak,ha akarna….!

  • A cikkben szereplő elhunytat egyébként(itthonról…) nem ismerem),de nyugodjon békében!
    Ennyi!

  • Az apám mesélte hogy gyerekkorában
    kötelező volt járni a hittanra.
    (Horthy-rendszerről beszélünk)
    De piszkosul útálta és únta.
    Ennyire emlékezett belőle.
    Ezé megeszem a diznyót

  • Igen feltetlenul szerepet jatszik a vallas es a hit a nevelesen. Anyam nagyon vallasos volt es nagyon komolyan nevelt noveremmel egyutt a hitre. Azt tudom bizonyitani, hogy a baj, szerencsetlenseg stb. eseteben a vallas igen fontos, azaz az abszolut hit.Noverem 11 eves koraban megkapta az akkor jarvanyos gyermekbenulast es egesz eleteben toloszekben ult halalaig. Soha nem tudott jarni tobbe. Viszont noverem soha nem volt szomoru, vagy onsajnalkozo. Energiajat ervenyesitette azzal, hogy nyitott Montreal West-en egy gyerekruha uzletet. Szeretett olvasni es a klasszikus zenet is szerette.Filozofiaja az volt, hogy bele nyugodott “Isten akarataba”Anyammal egyutt, aki45 ekig apolta es kiszolgalta. Persze volt meg mas is Anyam eleteben ami nehez volt, pl. szetlottek a hazunkat Budapest ostromanal, uj otthont kellett teremtenie. Majd kijottek utanam Kanadaba, ahol noverem ujra uzletet nyitott. Tanuja vagyok annak , hogy a sok nehezseget az Isten hit volt az, ami erositette mindkettot.

  • Arra is emlekszem, hogy katonak a II. Vilaghaboruban, meseltek, hogyan imadkoztak a loveszarkokban.
    Sajnos, az igazsag az, hogy a bajban, a szenvedesben , keresuk fel legjobban Istent es a vallast.

  • Drizari
    2018 május 15
    3:02 du.
    Igen ” a keregeto botra” sokan emlekeznek, van olyan, hogy a tempolommal kapcsolatban, csakez jut az eszebe. Persze , arra nem gondolnak, hogy a templomoknak is van bere, mint a hazakank, es gyertya es virag is jo ha van egy templomban. Az egyhazakat az allam fizeti a fenntartasukat demokratikus orszagokban.\Viszont takaritasra, viragra stb. nem gondolnak, hogy az is kell.!

  • Engem legjobban a “szocializmusban” az bosszantott, mikor azt hirdettek,eleg erosen, hogy a vallas opium az embereknek, azert kell nekik. Valtozatlanul emlekeim alapjan allitom, hogy annal sokkal tobb a hit, az ami erot ad a szenvedeshez!

  • Reszvetem Zugor Erno ur hozzatartozinak, es minden kozeli baratjanak, aki hianyat erzi majd e foldi vilagban!
    Adjon valamenyiuknek az Ur Jezus bekesseget!

    Ha valakit elvesztunk az nemcsak hianyerzetet ad, hanem neha fajni is tud, de nagyon.
    Sokan akkor kezdenek ertekelni valakit, vagy valamit amikor mar nincs tobbe.

    Az elet – itt a foldi vilagban nem all meg, aztan hogy ott a tulvilagon? Na ez a HIT kerdese.

    Aminek viszont semmi koze a vallashoz, mert az valami olyan kulcsiny, amit elsosorban erdekbol lehet ki-, es felhasznalni.
    Nagyon jo ok gyulolkodesre, haboruskodasra.
    Pedig a szerepe a bekesseg lenne.

  • Marcsi írta:
    “Almásy A. egy cseppet sem lepett meg,a felmenőivel és nevelőivel
    kapcsolatos nyilatkozatával,nem véletlen ,hogy sok dologban hogyan is vélekedik……,de ennek ellenére még megmaradhatna tisztességes és főleg tárgyilagos,hazaszerető magyarnak,ha akarna….!”
    __________________

    Marcsikám, ezt meg mire véljem? Te nem szégyelled magad egy cseppet sem?

  • Nédda, Marcsi! Ezt találtam neked…

    “Birkatévén birkaműsort
    bámul rendületlenül…”

  • Bocs, a link meg lemaradt…

  • Namégeccer, hogy látszódjon is…

  • Geyza
    2018 május 15
    4:29 du.

    “Az apám mesélte hogy gyerekkorában
    kötelező volt járni a hittanra.
    (Horthy-rendszerről beszélünk)”

    Előttem vannak anyai nagyszüleim népiskolai bizonyítványai. 1944-ben áprilisban ért véget a tanév a bombázások vagy a német megszállás miatt. Kötelező volt kitölteni azt a rovatot, hogy mi a gyermek vallása! (Ráadásul tudjuk, hogy mennyire nem volt mindegy melyik vallás, abban az időben!)
    Régiesen van beírva: róm. kath. (római katolikus). Ezen kívül ilyen rovatok vannak: Beoltatott-e? Beszél-e magyarul? Hány évet járt ovodába? (A falvakban nemigen volt óvoda akkoriban, tehát ez ki van húzva.)
    Ha Chris egyszer cikket írna a falusi népiskolákról, igen sok infót tudnék neki küldeni.

    Ezért nem lehet igaz, amit fenti beíró a halvány gyerekkori emlékeiről állít, pláne 1890-ben még ő pajzán gondolat se volt!! De a cikk eredeti témájánál maradva, részvétem a hozzátartozóknak.
    Apai nagymamám 1921-ben született, és 2015-ben hunyt el, tehát igen szép kort ért meg, akárcsak a lelkész úr.

  • Almási Alma
    2018 május 15
    12:57 du.

    “minden ellenkező híreszteléssel szemben –ezt nem kellett titkolni.”

    Már ezerszer elmondtam neked, hogy szalmabáb ez az érvelésed, aztán hogy örülsz magadnak, mikor megcáfolod. A keresztényüldözés legszélsőségesebb formája, mikor katakombákba kényszerülnek a hívők misézni, máskülönben kivégzik őket. Ilyen nem volt a Rákosi-korban, de voltak koncepciós perek ismert egyházi személyek ellen.

    Az 1. v.háború idején a kommunistákra volt jellemző az ateizmus, ezért is érte sokként az országot az 1919-es Tanácsköztársaság. Lecserélték a himnuszt és a nemzeti színeket, megszüntették az iskolában a napi kétszeri imádkozás kötelezettségét, eltiltották az egyházi tanárokat a tanítástól, az egyházi iskolákat államosították.
    Azoknak, akik burokban élnek, talán meglepő, de az ország nagy része vallásos volt akkoriban. Ma sem kell Kanadáig szaladni annak, aki a hitéletről akar olvasni.

  • Na látod, lámpa, hát ezért…
    Tudod, nem arról írtam, hogy a nagyszüleim nem voltak megkeresztelve, vagy nem jártak hittanra. Csak arról, hogy nem voltak HÍVŐK. De te csak úgy an passant megpróbáltál egy kis szemétkedéssel (sajnálatos jellemhiba). 😀 😀

  • Geyza
    2018 május 15
    4:29 du.

    Hit és erkölcstannak hívták a tantárgyat. Rögtön a magaviselet és a szorgalom után következett. A magyar nyelv (beszéd és értelemgyakorlat, olvasás, írás) előtt. Történetesen a nagypapám kitűnő tanuló volt szinte mindenből, a nagymamámnak vegyesen voltak kitűnő, jeles és jó osztályzatai.

    Az meg közismert, amiről apai nagymamám is sokat mesélt, hogy imádkozni kellett az iskolai nap elején és végén. Figyelő talán emlékszik, hogy mit mondtak? Én csak a magyar hiszekegyről tudok, de lehet, hogy mást is mondtak.

  • Figyelő
    2018 május 15
    5:00 du.

    “Engem legjobban a “szocializmusban” az bosszantott, mikor azt hirdettek,eleg erosen, hogy a vallas opium az embereknek, azert kell nekik.”

    A mai világban is vannak olyanok, akik középkori szinten megrekedtek. A középkorban abban hittek, hogy a Föld lapos, ma meg abban, hogy ötezer éves stb. Sokszor leírod a fogamzásgátló tablettákról a véleményed, annak pl. minden formáját abortusznak tartja a katolikus egyház.

    A szocializmus idején kialakult egy generáció, amely világias (ateista) nevelést kapott a magyar iskolákban. Én azt látom a szüleim nemzedékén, hogy az felszabadultságot okoz, ha valaki nem retteg állandóan a vallási szabályoktól. De azt is látom, hogy baj esetén sajnos nem áll rendelkezésre az ilyen embernek a hitből nyerhető segítség. Én erre vezetem vissza, hogy a Kádár-kor idején magas volt az öngyilkosságok száma.
    Egyik oka a vallástalan propaganda, másik az ütközés az otthoni és az iskolai nevelés között. (Persze konkrét magánéleti okok is közrejátszanak ilyen esetben, sajnos.)

    Az én generációmra előbb a szocialista, majd a szekularizált iskolai nevelés volt a jellemző. A mai magyar iskolákban a csapból is a hittan folyik, és ezért inkább utálják, unják a gyerekek.

  • Hazai
    te aztán biztosan jobban tudod hová járatta a Horthy rendszer iskolaügyi törvénye a fateromat.

  • Továbbá, képzeld, nagymamám unokatestvére az Angol Kisasszonyokhoz járt iskolába, ahol az a fatális véletlen történt meg vele, hogy az iskola gyóntatópapja felcsinálta. 😀 Ezért aztán nem is maradhatott növendék, hanem az angol kisasszonyok konyhájára helyezték, mint konyhalányt… De ez csak egy XIX. századi történet…

  • Visszatérve a témához. Én nagyon fontosnak tartom a vallásokat, és úgy gondolom, hogy rengeteg embernek szüksége van valamiféle istenhitre. És tisztelem azokat, akik lelkészként, papként tisztes életet élve példát tudnak mutatni, és segíteni tudnak azoknak, akik lelkileg rá vannak erre szorulva.

    Sajnos azonban nekem úgy tűnik, hogy itt, Magyarországon a papok általában nem állnak a helyzet magaslatán sem a nagy történelmi, sem sokszor az újszerű kisegyházak esetében. Tisztelet a kivételnek.

  • Alma, Brody Janos nem Brody Sandor fia?

  • A slagerrol meg az a velemenyem, hogy biztos nem szuletik meg, ha a nep veletlenul, az ellenzekre szavazott volna.

  • Mivégre a vallás? Válasz olyan kérdésekre, amikre éppen nincs objektív és igaznak tartott válasz. Régen ezért fohászkodtak nyáron Istenhez egy kis esőért, és Isten haragjának gondolták a villámlást.

    Szerintem: a vallás mára túlértékelt és túltolt, de sok embert tart kordában, csillapítva kétségbeesésüket, vagy éppen haragjukat.

    Pozitívuma az építészet, a festészet és a zene. Kétségtelen, a társadalommegtartó szerepe is nagy.

    Amúgy alapja a más vallásúak elpusztításának, ami akarat egy ideig lappang, aztán kitör. Túl sok a mai példa.

    Európában jelenleg a kereszténység (még) békés, a magyar viszont ideges és tettre kész.

    (én így látom, ugye nem baj? 🙂 )

  • Figyelő
    2018 május 16
    10:56 de.

    ” Alma, Brody Janos nem Brody Sandor fia?”

    Amennyiben az íróra gondol- nem! Bródy Sándor 1924-ben meghalt,61 éves korában.

    Az énekes B.János 1946-ban született,édesapja Bródy András közgazdász volt.

  • Christopher Adam

    Hazai Lámpa, sajnos a falusi népiskolákról én viszonylag keveset tudok–ahhoz mindenképpen túl keveset, hogy cikket írjak róla.

  • Besancon
    2018 május 16
    12:23 du.

    Koszonom a felvilagitast!

  • hazai lámpa
    2018 május 16
    9:18 de.
    En viszont arra emlekszem, hogy milyen erot adott anyamnak a hite, akinek az idosebb lanyat a gyermekparalzis orokre megbenitott . ELete vegeig apolta zokszo nelkul, mert Isten akaratat elfogadta.
    Szerencsere en eljottem hazambol mikor az ateizmus divatba jott otthon.
    Minden ateistat csak sajnalni tudok.
    Panaszkodsz, hogy ma mindenbol a vallas “folyik.” Szerintem, a vezaoteseg tisztaban van azzal, hogy az elotte levo korok mennyi kart okoztaka nepnek. az ateizmus gyakorlasaval.

  • Almási Alma
    2018 május 16
    8:30 de.

    Bocs, de konkrétan azt írtad, hogy nem voltak “vallási közösség tagja”.

    Ha azt akartad írni, hogy felnőtt korukban nem jártak templomba, akkor miért nem írtad azt?
    Mikor itt valaki a gravitációról írt alternatív elképzeléseket, te rögtön kijavítottad, ráadásul gúnyolódtál rajta. De te írhatsz bármit a történelemről, a legcsekélyebb bizonyíték nélkül, és az úgy van, mert te mondod?

  • Almási Alma
    2018 május 16
    10:13 de.

    Anyai nagymamám mesélte, hogy náluk “szoknyapecér” volt a falusi pap. Az akkori emberek se voltak hülyék, nyilván látták a papok hibáit. Te is látod a politikusok hibáit, de elnézed, hogyha a te táborodhoz tartoznak.

    Később egy áldott jó pap került a falujukba, vagy hatvan évet végigszolgált egy helyben. Nemrég vonult vissza. A háború előtt a templombajárás egy közösségi szokás is volt. Találkozóhely, ahova ki lehetett öltözni. Sőt, nem is volt akkoriban rádió, tehát egyfajta szórakozás is volt, és ezt nem szentségtörésből írom.

  • Christopher Adam
    2018 május 16
    4:21 du.

    Én se tudok sokat a polgári iskolákról és tanoncképzőkről, de szívesen olvasnám, ha pl. Almási írna róla cikket. Nyilván odajártak a rokonai.

    Az iskolaügy nélkül szerintem nehezebben érthető a mai magyar társadalom. Sokszor volt itt felzúdulás amiatt, hogy a fidesz munkásokat akar a gyerekekből képezni.
    Az igazság az, hogy sokaknak már az is egy álomkarrier lenne, ha egy multinál el tudnának helyezkedni gép mellett, mert most még arra sincs képzettségük! Csak sajnos az elmúlt 30 évben Magyarországon még a szakképzést is sikerült lerontani, mert “úgyse kell szakmunkás a modern világban” …
    Másoknak viszont a jó érettségi és a nyelvtudás lenne előrelépés, amit az elmúlt 30 évben a gimnáziumok többségében nem tudtak nyújtani.

    https://index.hu/gazdasag/2018/05/17/elviszik_a_termelest_a_multik_magyarorszagrol/

  • Na, akkor, kedves lámpa, most kényelmesen meg tudom mutatni, miért vagy egy SZÁNDÉKOS piszkatúra… 😀
    Felrovod nekem:
    “konkrétan azt írtad, hogy nem voltak vallási közösség tagja” – igen,ezt írtam, és ezen piszkálódtál, hogy olyan nem volt annakidején. Holott te is tudod, hogy nem a keresztségről beszéltem, hiszen magad is írod a következő hozzászólásodban:
    “A háború előtt a templombajárás egy közösségi szokás is volt. Találkozóhely, ahova ki lehetett öltözni. Sőt, nem is volt akkoriban rádió, tehát egyfajta szórakozás is volt, és ezt nem szentségtörésből írom.”

    Na hát ebben az utóbbi értelemben NEM VOLTAK VALLÁSI KÖZÖSSÉG TAGJAI. Nem jártak erre a találkozósdira. Egyébként budapestiek lévén, misére se nagyon…

    A többit – újabb piszkálódásaidat arról, hogy valakiket kigúnyoltam hibás fizikai ismeretei miatt, vagy hogy kedvenc politikusaimnak mindent elnézek – negligálom. Hazudozol, és kész. (Most majd sírj egy kicsit, hogy ÉN SZEMÉLYESKEDTEM VELED… 😀 😀 😀 )

  • hazai lámpa
    2018 május 17
    4:44 de.
    Mindenhol errol irok es beszelek. A magyer ipar , Azaz a munkasosztaly veget az okozta, hogy a kinai olcso aru omlesztes megolte a ezt a munkas reteg munkassagat es eredmenyeit.

  • Almási Alma
    2018 május 17
    8:41 de.
    Voltak vallasi kozossegek a haboru elott is, en arra is emlekszem. PL.AZ onkepzo korok.
    A templomba jaras viszont, mindig egy bizonyos tarsadalmi reteg megmozdulasa volt. A gyerekeket szepen feloltoztettek es a szulok is jol neztek ki. Videken, sokkal tobb volt az ahitat, mint a nagy varosban a tomegnel.
    Videken nem is lehetett szo arrol, hogy valaki a miset elmulassza. Ez egy esemeny volt az eletukben. Ketszer eltem falun, es azt tapasztaltam, hogy a videknek erre szuksege is volt. A svab fakukban nagyon vallasosan eltek az emberek. Csak vasarnaponkent az ebedeket nem szerettem. Nindig “tejleves ” volt, amit utaltam.

  • Kedves Figyelő!

    Az én felmenőim budapestiek voltak, és itt nem lesték egymást annyira a szomszédok, hogy megy-e templomba valaki, vagy sem. Vidéken (falun) más az élet, ott az is baj volt, ha nem jár valaki templomba (1945 előtt), és az is baj lehetett, ha járt (1950 után).

  • Erdekelne, hogy volt e egy Olga nevu menye valamikor? Egyik fianak, Sandornak a felsege, ez a fia, mar korabban meghalt.

  • A fenti kerdes Zugor Ernovel kapcsolatos.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.