Nyelvtudás: tényleg a papíron múlik?

2018 július 13 12:01 de.30 hozzászólás

Júniusban az volt a hír, hogy Magyarország lakóinak idegennyelv-ismerete a bányászbéka alatti szinten mozog. A legújabb hír az, hogy a diploma megszerzéséhez nyelvtanulási diákhitelt javasolna a Nemzeti (mi más?) Versenyképességi Tanács. Amely javaslat arra remeknek tűnik, hogy a pályakezdő diplomásokat még kedvezőtlenebb helyzetbe sodorják. A többi következményén hosszabban el lehetne gondolkodni.

Azon is, hogy a diploma megszerzésének elég régóta feltétele a nyelvismeret. Egy idő óta nem csak informálisan, hanem formálisan is. Bent is ragadnak azóta a diplomák. Ami óhatatlanul a papíralapú társadalomképre irányíthatja a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy idegenül kell tudni, vagy papírral kell róla rendelkezni? Itt egy röpke gondolat erejéig pár évtizednyit visszaugranék az időben. Az 1980-as évek közepére kezdett kibontakozni az, hogy a „Rigóban” szerzett nyelvvizsga egyfajta fétis-értékkel kezdett bírni. A vizsga pedig vizsgadíjhoz volt kötve. A két hatás eredőjeként elég sokszor merült fel az informális kétség a vizsgabizottságok elfogulatlanságát illetően. Tekintve, hogy minden vizsgaközpont, amely pénzért vizsgáztatott érdekeltté vált a buktatásban. Minden olyan esetben, amikor tudható volt: a vizsgázó kénytelen elmenni legközelebb is. A különböző nyelvtanfolyamok keresettségére gyakorolt hatásról nem is szólva.

Amiért ezt a régmúltból maradt gondolat aktuális lehet, az a papír iránti kereslet mesterséges felhajtása a diplomák, illetve az egyetemi beiskolázások kapcsán. Annak idején számos tudományterületen egyszerűen nem lehetett minőségi diplomadolgozatot leadni akkor, ha valaki nem volt tájékozott a szakterület külföldi szakirodalmában. A diák szakmai nyelvismerete tehát akár ezzel lemérhető lett volna. Minden külön papír nélkül. Ahogy azzal is, ha a védés egy, a szakterülethez kötődő idegen nyelven megtörténhet. Mely utóbbi megoldás egyébként ma is működhetne. A diplomadolgozat valószínűleg minden külön flepni nélkül kiadható lenne, ha a diák megvédhetné a dolgozatát egy idegen nyelven. Úgy, hogy a szakmai kérdéseket sem magyarul kapja, és akár a teljes szakdolgozat-védés idegen nyelven zajlik. Akár úgy, hogy a beiskolázáskor, az egyetemi felvételinél, szakválasztásnál közlik, hogy egy-egy szak milyen nyelv ismeretéhez kötött. De lássuk be, hogy ennek a lehetőségnek a megteremtése nem lehetne egyoldalú. Tekintve, hogy a teljes vizsgabizottságnak bírnia kellene az adott, előre kommunikált nyelvet. Amikor tehát nem a valós, az „életvitelszerű” szakmagyakorláshoz, hanem a papírhoz kötöttség, a gyakorlati követelményszintet felváltó adminisztratív, bürokratikus kipipálás jelenik meg, akkor ez egyfajta szegénységi bizonyítvány is lehet. Annak az informális elismerése, hogy a felsőoktatásban ténykedőket percek alatt lehetne eladni rabszolgának „külföldiül”.

Amikor pedig az egyetem „bemeneti” oldalán, mintegy előre kérik a papírokat, akkor elkezdhetünk nyugodtan kutakodni, hogy kinek hoz hasznot a vizsgáztatás, illetve a nyelvtanfolyamok sora. Mert a középiskolás diák satuba kerülhet. Ha sikerül a felvételihez megszereznie egy papírt, akkor nő az esélye az egyetemre, míg ellenkező esetben csökken. Így szinte tetszőleges számban buktatható egy pár éven keresztül, mert szinte biztosan meg fog jelenni legközelebb is. Különösen, ha egy szakmai ismereteket nem közvetítő iskolából, szakma, alternatív megélhetési út nélkül küldik ki deszantosként az „életbe”. Miközben a középiskolai nyelvoktatás színvonalát is bebetonozza a rendszer. Lehet kifele mutogatni. Azzal, hogy az állam hitellel támogatja a különórákat, -tanfolyamokat. Nem kell kérem a középiskolai nyelvtanár esetleges tehetségtelensége miatt zajongani. Nincs ott kérem semmi látnivaló.

Az, hogy a középfokú képzés egy adott iskolában olyan-amilyen, az ettől kezdve a kutyát sem fogja érdemben érdekelni a döntéshozatali szinteken. Valószínűleg más sem. A valós nyelvtudás, és papírral igazolt nyelvismeret közti olló sem. Legfeljebb az, aki megteheti már csak ezért is távozni fog talán az országból. Egy német, angol, francia, vagy bármely más, idegen nyelvi környezetet preferáló munkahelyen ugyanis aligha a papírt fogják kérni a nyelvtudásról. Vagy tud kommunikálni a munkavégzéshez szükséges szinten, vagy nem. Ha nem, akkor vagy nagyon gyorsan megtanulja a mindennapi nyelvet, vagy igen könnyűnek fog találtatni. Azért persze jó dolog ez a nyelvtanulási diákhitel-ötlet. Az oktatás felelősségét rátolja a diákra és a szüleire. Ráadásul úgy, hogy sokan még majd tapsolnak is hozzá, hogy milyen rendes dolog az államtól.

Azért nehéz szabadulni attól a kérdéstől, hogy milyen hatása lenne, ha a diplomás nyelvtudást idegen nyelvű szakdolgozat-védéssel, valós élethelyzeti kommunikációval mérnék fel, ha minden nyelvvizsga, és esetleg a felkészítő tanfolyam is, ingyenes lenne. Nem visszaigényelhető, hanem valósan ingyenes.

30 hozzászólás

  • többször is vizsgáztam a Rigóban nem emlékszem semmilyen díjra…az a kapitalizmus megjelenése amikor mindenért fizetni kell és ha buktat a szerencsétlen visszatér, ez így igaz máshol ezt sok árnyalatban végzik (autovezetői jogsi 15 éves élő gyakorlat után más országban szerzett jogsival el kezdtek megbuktatni és akkor kapott észbe a “vizsgáztató” amikor mondtam neki, hogy ha most is megbuktat akkor már nem ismételhetek …átengedett) a gyakorlati nyelv az lényeges, azaz vizsgázzon és tanuljon több nyelven párhuzamosan az iskoláknak lehet nagy gondjuk tanerő nincs ennyi (angol nyelvterületen a sovinizmus megy ott nem kell másik) állás keresés esetén már az idegen nyelven ment a köszönés is és könnyű volt bejutni a többi nem hiányzott hozzá

    dehát a papírtigrisekkel nem lehet dolgozni és ha az a gyakorlat akkor az egész fölösleges

  • Inkább csak kérdéskén;

    Sok országban, Skandináviában, Ázsiában, Indiában a tudományokhoz kötött egyetemi tananygokat Angolul tanítják csak. Orvosi diplomát pl. nem lehet Angol nyelvtudás nélkül megszerezni, mert csak ezen a nyelven tanítják az egyetemeken.
    Ázsia nagy részén, a nővérképzés is Angolul folyik, mert a nővérek egy része eleve az USA-ban kap munkát, szerződést ajánlanak a kórházak, már beiratkozáskor.

    Nem lenne ésszerűbb, ha Magyarországon is Angol nyelven tanítanának az egyetemeken és így a diplomát is Angolul szereznék meg a tanul´øk végzéskor?

  • Idegen nyelv eredményes elsajátítása csak anyanyelvi környezetben lehetséges – szerintem.

    A lexikális ismeretek (nyelvtani szabályok, szókincs, frázisok, stb) megtanulhatók úgy ahogy, de ennél sokkal többre van szükség. Angol esetében találó: itthon csak “hunglish-ul” lehet megtanulni.

    ps: Úgy látom, a fentiek felismerése már megtörtént mert egyre többen igyekeznek tanulni a anyanyelvi tanártól.

  • Sehol sem kertek papirt. Interju van, ott lemerik mit tud. Ha megfelel, probaido. Mar irtam, angol nyelvet tanito holgy volt nalunk latogatoban. Par nap mulva elismerte, szinte semmit sem ert a donegali tajszolasbol, hiaba a felsofoku vizsga.
    Ingyenes? Az egyetemen elvettek a nyelvpotlekot, az indok, az orvosi szakmahoz tartozik, miert fizetnek? Ez az EÜ szerencseje, a rossz nyelvtudas miatt nem tudnak sokan elmenni. Sajnos most is kikosaraztak egy kedves magyar lanyt e miatt, pedig nagy szukseg lett volna a munkajara.

  • Rodeo36-11
    2018 július 13
    12:26 de.

    “dehát a papírtigrisekkel nem lehet dolgozni és ha az a gyakorlat akkor az egész fölösleges”

    1997-ben ugyanilyen szinten volt a(z angol) tudása a diákoknak, csak ugye akkor a Magyar Bálint vót a miniszter vagy a Hiller, hát akkor bezzeg minden jobb volt … (a cikkíró szerint)

    Itt nem arról van szó, hogy a papírt követelik a csúnya állami intézmények. Itt arról van szó, hogy bizony sok diáknak nincs meg a nyelvtudása ahhoz, hogy szakmai írásokat olvasson vagy éppen magas szintű idegen nyelvet használjon a munkájában.
    Ez többek között azért van, mert gimnáziumban két nyelvet kell tanulni, ezért egyiket se tanulja meg a diákok egy része. Ugyanis gimnáziumba fölveszik a kettes tanulókat is.

    A szakgimnáziumban (leánykori nevén szakközépiskola) csak egy nyelvet kell tanulni. Ami egyrészt jó, de a továbbtanulást megnehezíti, ha valaki diplomát akar szerezni. Ha jól emlékszem, még a ballib kormányok vezették be, hogy diplomához két középfokú nyelvvizsga kell.

  • Kenny
    2018 július 13
    3:32 de.

    “Par nap mulva elismerte, szinte semmit sem ert a donegali tajszolasbol, hiaba a felsofoku vizsga.”

    Akkor te hogy érted meg?

  • Gyula Bognar
    2018 július 13
    1:01 de.

    “Nem lenne ésszerűbb, ha Magyarországon is Angol nyelven tanítanának az egyetemeken és így a diplomát is Angolul szereznék meg ”

    Volt már ilyen, úgy hívták, hogy latin. A 19. századig az egyetemeken latin nyelven folyt az oktatás, és a tudósok latinul leveleztek egymással.
    A nyelvújítás korában fejlesztették a többi nyelvet olyan szintre, hogy tudományos értekezést lehessen rajta folytatni. Ennek az az előnye, hogy az alsóbb néposztályokból is sikerrel indulhat valaki a diploma vagy a tudás megszerzése felé, nem csak egy zárt kör kiváltsága a tudomány.

  • A cikkhez annyit, hogy a szerző talán egy fővárosi, gimnáziumba járó, középosztálybeli fiatal életét vette példának?

    Aki a szüleivel több hétig külföldön nyaral, van kábeltévéjük és a szülők is beszélnek egy vagy több idegen nyelvet? Ajánlanám pl. a Nyomor széle blogot, ahol a gettó faluban élő tehetséges diákok életútját elemzi a szerző. Pl. az internetes videók elindítását úgy mondják az ottani gyerekek, hogy “plajtolni kell”.

    De vehetünk egy alsó középosztálybeli munkás gyereket is, ahol a szülők csak oroszul, esetleg németül is tanultak a suliban, pl. 1992-ben végezte el az apa a szakmunkásképzőt. Anno sok nyelvtani szabályt megtanultak a diákok, de beszélni senki nem tanította őket az idegen nyelven.

  • Több ismerősöm vizsgázott úgy a Rigóban, hogy elsőre átment. A Rigós nyelvvizsga biztos nem olyan, mint külföldiekkel beszélgetni egy nagy, nemzetközi multicégnél, de ettől még valós képességeket (vagy éppen hiányokat) mér.

    Biztos unalmas az időjárásról beszélgetni, de aki még azt sem érti, az vajon képes lesz bonyolult szövegeket megérteni? Mégha a szakmáján belüli is az a szöveg? Ráadásul az írásbeli résznél még elfogultságra se lehet hivatkozni, mert ott írásban felel a vizsgázó.

    A nyelvtanfolyamokat nem a nyelvvizsga-rendszer hívta életre a kilencvenes években! Egyszerűen nem bírnak annyi idegen nyelvi órát tartani az iskolában, hogy ott a tanár 15-20, esetleg több gyerekkel, érdemben foglalkozzon!
    Nálunk annak volt sikeres nyelvvizsgája, akinek a szülei valamilyen kiegészítést meg tudtak fizetni, ez legtöbbször magán nyelvtanárt jelent. De lehet nyelvtanfolyam vagy idegen nyelvi tábor, külföldi nyelviskola. Egy időben a cserediák programok is nagy népszerűségnek örvendtek, ez talán az internet korában visszaszorulóban van.

  • Rodeo36-11
    2018 július 13
    12:26 de.

    Volt vizsgadíj a Rigóban….
    Nem őriztem meg a valamikori befizetések papírjait, de volt.

  • hazai lámpa
    2018 július 13
    7:00 de.

    “akkor a Magyar Bálint vót a miniszter vagy a Hiller, hát akkor bezzeg minden jobb volt … (a cikkíró szerint)”

    Idézd a szövegből….
    Már megint a fantáziád mozog a szemed helyett

    “A cikkhez annyit, hogy a szerző talán egy fővárosi, gimnáziumba járó, középosztálybeli fiatal életét vette példának?”

    Miért is? Gondolom ehhez pont annyi szövegkörnyezetes idézetet tudsz adni, mint eddig bármi máshoz….

  • Ebben a kérdésben az a probléma, hogy miért kell “idegen nyelven” tudni/beszélni a saját hazámban.
    Az, meg teljesen nyilvánvaló, hogy nagyon kevés ember tud “papírral igazolt” nyelven beszélni. Egy idegen nyelvet ott lehet megtanulni, ahol azt beszélik. Sőt! Először az anyanyelvet próbáljuk megtanulni, annak táj-szólásaival.
    Azaz, mi a különbség szöged és szeged városa között stb.? Utána meg próbáljuk leírni,lefordítani kínaira.
    Régebben, velem/ünk az orosszal próbálkoztak.

  • hazai lámpa Értem a kérdés élét. Ha a nagyműveltségű tanár nem érti meg, én aki a papucsállatka színtjén vagyok, hogy érthetem? Értem én. 🙂
    Nehezen. Segít ebben, hogy már hat éve élek Donegal megyében, és nap mint nap általában ugyanazokkal az emberekkel érintkezem. Tudják rólam, hogy nem vagyok Higgins professzor, és így állnak hozzám. Aki akarja, hogy megértsem, azt megértem.
    Miután negyven éve járom Európát, így nagyon jól kommunikálok testbeszéddel. A rutin is jól megy, hiszen boltban, szomszédokkal, idegenforgalmi helyeken az ember tudja mit mondanak, ha nem is érti pontosan. Tudjuk, hogy ingyenélő vagyok, ezért nekem nincs szükségem a munkámhoz nyelvtudásra, így ez is kipipálva (sajnos azóta az ingyenélő státuszom megszűnt, mert hat év késéssel, de megkaptam a nekem járó nyugdíjat. Állítólag szép összeg, majdnem eléri feleségem egy napi keresetét). A telefonon való ügyíntézéssel van csak gond, de azt feleségem intézi, mível 20 éven át tanított az egyetemen mindenféle nemzetiségű diákot angol nyelven, így mindenekit megért, sőt, megmondja melyik országból, nálunk itt melyik tájegységről jött. Erről én csak álmodhatok, és valószínűleg időm sincs már, hogy ide eljussak. Már a donegálit is szépen beszéli, és az ír nyelvet is tanulja kiejteni. Így köszönöm jól megvagyok, feleségem válaszából jól tudok következtetni “ellenfelünk” mondanivalójára (a tanárnő is ezt csinálta). Fantáziája még egy papucsállatkának is lehet. 🙂 De köszönöm az aggódásodat.

  • Amikor giminkben személyesen szóvá-tettem az igazgatónknak a kifogásomat az angol tanárunk szakmai “elhivatottsága” tekintetében, csak bölcsen annyi válasza volt erre:
    Tudod, hogy minden területen a legjobbak közül kerül a tanári gárdánk, kell hogy legyen egy-egy olyan is aki “nem üti meg ezt a mércét”

    Most inkább nem írnám ide a Gimi nevét, közismert volt nemcsak abban a korban, hanem azelőtt is és ma is.

    Akkor még nem gondoltam ilyesmire, de ma már tudom, hogy kellettek abban az időben “beépített személyeknek” is lenniük. (Kádár kor sűrűje)

  • Petro!

    Hát talán azért nem utolsó idegen nyelven beszélni, mert a nagyvilágban nem sokan “beszélni kicsi madjar” bár tudjuk, hogy valamikor nemcsak a Mu-kontinensen, hanem a Sziriuszon ez volt a mindennapok nyelve, és Bábelben lett összezavarva az egész.

    Aztán ebből kifolyólag (is) elég kevés irodalmat, szakirodalmat, és egyéb ismeretet lehet az ősinél is ősibb nyelvünkön elérni.

    Nyilván egy diplomás esetén feltételezhető hogy szart se ér az az ismerete, amit ezen a tősgyökeresen ősi nyelven hozott össze.

    Aztán ha meg kereskedésre adja a fejét, kivel fog üzletet csinálni? A sarki fűszeressel?
    Nincs egy igazi magyar vallalatunk.

    Más kérdés, hogy a Rigó-utcai nyelvvizsga mit ér.

  • Vannak ma nemzetközi nyelvi intézetek, ahol gond nélkül lehet nyelvvizsgát tenni online (élőben az interneten keresztül) amiről teljes-értékű papírt kapsz.
    Ezek az intézetek nemzetközi szinten elismertek, vagyis mondjuk egy oxfordi vagy madridi, berni egyetem is elismeri. Míg a másik esetben sehol a nagyvilágban.
    Es azonkívül ráadásul bárki által is megfizethető.

    Nem értem innentől a rigó-utca szerepét, mivel még egy sima üzleti dokumentumot se képesek normálisan mondjuk portugálra fordítani. Még a gyerekeim papírjait is (személyi és iskolai bizonyítványok) én fordítottam le mindig oda-vissza és az illetékes konzulátus pecsétjéért fizettem. Olcsóbb és hiteles.

    Mivel a Rigo utca ma nem állami tulajdonú intézmény, hanem privát, nyilván itt is a korrupció bűzlik kilométeres távolságokból.

  • Gyula Bognar
    2018 július 13 1:01 de.

    A lányomat az ELTE régészszakára fizetős tanulóként átvették, azzal a kitétellel, hogy angolul kap órákat és vizsgázik.

    Gondolhatod, hogy hány professzor volt képes angolul(!) beszélni!

    A Bölcsészkar történelem intézetéről beszélünk!
    De mindegyik bocskaiban járt!

  • petro
    2018 július 13
    10:35 de.

    Csakmert ami számít az angolul van.
    A műszaki életben legalábbis, nekem meg a többi nemszámít.

  • Gabriel:
    “Vannak ma nemzetközi nyelvi intézetek, ahol gond nélkül lehet nyelvvizsgát tenni online (élőben az interneten keresztül) amiről teljes-értékű papírt kapsz. Ezek az intézetek nemzetközi szinten elismertek, vagyis mondjuk egy oxfordi vagy madridi, berni egyetem is elismeri.”

    Sok egyéb mellett ez sem jutott az eszembe.(Nem nekem, a gyereknek kellene 2-3 év múlva.) Kösz az ötletet, utánanézek!

  • Belzebub
    2018 július 13
    3:50 du.

    A fiam tavaly tett így vizsgát, a lányom 3 éve

  • Idegen nyelvet , abban az orszagban tudja valaki megtanulni, amit minden nap hasznalnia kell! Nyelvtanfolamra en is jartam! Sot “intenziv” nyelvtanfolyamra. Semmit nem segitett, talan az irasban. A tarsalgas mindennap kenyszeriti az embert a nyelv tudasara!

  • gabriel
    2018 július 13
    1:18 du.

    Anno, igaz annak már vagy húsz éve, miután rigóul nem tudtam papírt szerezni elsőre, megkértem, hogy a védésemnél
    a/ tekintsenek el a nyelvvizsgától (erre akkor még volt lehetőség)
    b/ védhessek angolul.

    Az egyetem tekintetes tanácsa azt írta vissza, hogy az előbbi lehetőséget a szakma nagy öregjeinek tartják fenn, az utóbbihoz pedig nem tudnak megfelelő vizsgabizottságot biztosítani, és az egyetemi vizsgaszabályzat sem teszi lehetővé.

  • Az én időmben még elég volt a szigorlat 🙂

  • Figyelő:
    “Idegen nyelvet , abban az orszagban tudja valaki megtanulni, amit minden nap hasznalnia kell! … A tarsalgas mindennap kenyszeriti az embert a nyelv tudasara!”

    Ez igaz. Ezért próbálkoztam magam is hosszabb időre munkát vállalni valamalyik ógörög polisban vagy az Augustus korabeli Rómában; ám sajnos, az én szakmámban valamilyen, nekem értheteten okból nen sikerült. Nem is megy nekem rendesen se az ógörög, se a klasszikus latin. 🙂 🙂

  • gabriel
    2018 július 13
    7:48 du.

    “Az én időmben még elég volt a szigorlat 🙂”

    Mihez? Nem tudom melyik volt a “te időd” de a szigorlat az még az “én időmben” is létezett – ma már úgy tudom megszűnt, vagy nem minden egyetemen létezik még – de ez független volt a “védéstől”. Szigorlatozni egy – egy kiemelt tárgyból történő vizsga folyamán kellett, míg a “védés” nélkül nem lehetett államvizsgázni – felteszem, a szakdolgozat (leánykori nevén diploma munka) védésére gondoltál? Miután az adott féléveket sikeresen teljesítetted(abszolutórium) és a szakdolidat is sikeresen védted, azután jelentkezhettél csak államvizsgára (záróvizsga) A két fogalom tehát egymástól függetlenül létezett/zik. Persze kérdés, hogy melyik országban gondolkodsz, hol tanultál, Magyaro. vagy Kanada, mert úgy tudom ott élsz?

  • gabriel,

    ’84 őszén változott a doktori szabályzat. Visszamenőlegesen. A folyamatban levő ügyekre is érvényesen

  • Besancon! Igen, Andrew nyilván a doktorijára utalt.

    Azelőtt csak a nagydoktori, vagy akadémiai doktorihoz kellett nyelv-vizsga a Rigóból.

    Én a nyelvvizsga vonatkozásában csak a “sima diploma” esetéről beszéltem, ami az esetem volt.
    Ahhoz, nyilván a védésen túl, vagyis azelőtt a szigorlatok megléte kellett a kiemelt a tárgyakból – szakmai és általános. Ilyen volt a nyelv. Amelybe az orosz beletartozott, mint szigorlati tárgy.
    BME.

    Az építészeknek amúgy a doktori ma sem fontos, “elég” a mesterkurzus, és a gyakorlati idő a kamarai “jogosultságokhoz”.
    (Ja, természetes a BME-n tanultam)

    Amúgy volt fogalmam a dolgokról, mert bent dolgoztam az egyik fizika tanszéken, és a főnököm “szívességből bevállalt” néhány doktori értekezést, elsősorban akadémiai értekezést, amelyből énrám nyilván a “kulimunkát” (vagyis a szöveg végleges összevagdosása, javítgatása, papírok intézése) osztották ki.
    Akkor még nem volt M.Oficce.

    Jhah, abban az időben ez valóban így ment.

  • gabriel,

    Igen. Annak idején a lektorátusi záróvizsga/szigorlat elég volt a doktorihoz, és egyes esetekben a “kandi”-hoz is. ’84-ben változott.

  • Jó sok évvel ezelőtt hallottam – ha jól emlékszem a 168 óra rádióadásában – hogy egy “hazánkban állomásozó,” születetten angol állampolgár kíváncsiságból jelentkezett a Rigó utcába nyelv vizsga céljából, miután nem sok biztatót hallott a kemény követelményekről. Gondolom nem lesz meglepő, hogy nem sikerült neki, valószínű nem beszélt és írt elég “rigóul” a saját anyanyelvén! Hozzáteszem, hogy az elhangzott riport szerint a pasi kifejezetten valami nyelvvel foglalkozó hivatást töltött be, mint pl tanár, vagy nyelvész vagy nyelvkutató stb ezért nem tudta mire vélni az “eredményét” ő sem meg a vele együtt vizsgázó magyar ismerőse sem! -:)))

  • Az angolt az angliai szarmazasu ugy ismeri mint ahogy a helyi dialektusban tanulta. Ebben is sok fele van,.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.