Életképek egy kanadai vidéki búcsúból
A kelet Ontario-i Russell város búcsúja Kanadánál is idősebb. Idén volt az 1858-ban megalapított búcsú 160. évfordulója és az évtizedek folyamán célja alig változott: a helyi mezőgazdaság és házigazdaság támogatása, illetve bemutatása. Immár harmadik alkalommal látogatok el a búcsúra, hiszen mindig olyan élményt nyújt, ami sikeresen elszakít — még ha csak néhány órára is — a mindennapi városi életemtől. És látszik, hogy a sok látogató közül legtöbben erre vágynak. Idén cowboyok, régi autók, állatok, helyi virág, zöldség és gyümölcs kiállítások, bemutatók, élő country zene és a hagyományos búcsúk elengedhetetlen ízei várták a látogatókat.
(Kanadai cowboy. Fotó: C. Adam)
Szombat reggel viszonylag korán kint voltam már a búcsún. Egy-egy állat úgy tűnt, hogy nem igazán kedveli a korai keléseket, de azért szeliden eltűrték a reggeli látogatókat, még a gyerekek és szülők véget nem érő simogatását is.
(Szép jó reggelt! Fotó: C. Adam)
Amiután röviden elbeszélgettem egy-két cowboyjal és természetesen cowgirl-lel, nem hagyhattam ki a házilag készített pitéket sem: őszibarack, alma, cseresznye, tök. Maradtam az őszibaracknál. Kiderült, hogy mind helyi önkéntesek sütötték és szolgálták fel a süteményeket, illetve a szintén kapható szendvicseket és kávét/teát. Kistelepüléseken a közösségi élet akkor erős, ha a helyiek értékelik az önkéntes munka fontosságát és hajlandóak szerepet vállalni abban. Russell városára pont ez jellemző.
(Piték széles választéka. Fotó: C. Adam)
A helyi iskolások is központi szerepet vállalnak a fesztiválon, ahol a diákok által termesztett és/vagy összeállított, illetve bemutatott virágokból, zöldségből, gyümölcsből vagy egyéb termésből készítenek egy kiállítását. Itt egyben díjazzák is a diákok beadványait. Volt szinte minden, amit ebben a térségben lehet ültetni és termelni.
(Helyi kukorica — talán ebből volt a legtöbb a kiállításon. Fotó: C. Adam)
(Virágkiállítás. Fotó: C. Adam)
(Az idei termésből. Fotó: C. Adam)
Jellemző volt mindenkire, hogy büszkeséggel és örömmel mutatták be tudásukat, munkájukat és termékeiket. Itt elsősorban nem az eladásról és kereskedelemről volt szó (viszonylag kevés helyen árultak termékeket), hanem az oktatásról. A látogatók jelentős része a pusztán félórás távolságra fekvő Ottawából érkezik ide minden évben és az urbánus környezetben vagy kertes elővárosban élők számára, merőben másik világ az, amiről ez a búcsú szól.
(Hagyományos szörme és bőr tárgyak kiállítása. Fotó: C. Adam)
(Keményebb mint az irodai munka… Fotó: C. Adam)
A búcsú a késői tizenkilencedik századi, illetve a korai huszadik századi technológia bemutatásáról is szólt. Olyan technológia és olyan gépezet, amely racionális, stabil és sokszor masszív méreteket ölt.
(Kukorica darálógép. Fotó: C. Adam)
(Munkaközben. Fotó: C. Adam)
Az autó bemutató az a része a búcsúnak, ami nem teljesen passzol az agrár fókusszal, ugyanakkor látványos és nyilván sikeresen tudja vonzani a látogatókat. Az ötvenes, hatvanas és hetvenes évek amerikai autógyártásából, annak fénykorából kaptunk ízelítőt.
(Egy Ford Fairlane. Fotó: C. Adam)
Néhány óra után egyszerűen meg kellett kóstolnom a helyi gasztronómiai. A házi pite ugyan finom volt, de kellett valami „izgalmasabb.” Igy fejeztem be a napot egy igencsak tarka jégkásával, amelynek egzótikus színei nincsenek jelen a természetben — legalábbis ebben a térségben nem.
(A főszerkesztő és a jégkása…)
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:04 de.
Minden zsidonak boldog Ujevet kivanok!
10:07 de.
Minden zsidonak boldog Ujevet kivanok!
Christopher jol nez ki a szines fagylaltall!
10:11 de.
nagyon köszönöm erre vágytam régóta máshol is van zsibvásár de ez nagy lehetett, végre semmi neonáci meg hollókausztika és anti csak zaba és örömök… az élet rövid addig együnk sült kukoricát amíg meg tudjuk rágni…isten éltessen Chris rétes nem volt?
10:35 de.
Rodeo11
fejezze be ezt az undorito „hollo-kausztika” dumat!!!
unalmas es gyalazatos!!
en is irhatnam-(de NEM irom!!!)-; „trianon? nem tagadom csak lesz..om!!!”-
11:00 de.
Érdekes, hogy a búcsúk zöme mára elvesztették egyházi jellegüket, és az egykor kis részben hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi, azaz piaci és vásári jelleg vált uralkodóvá, azaz kiszorult a vallási rész.
Búcsújárás … a búcsú ótörök származású magyar szó, ami felmentés, bűnbocsánat jelentéstartalommal is bírt. Vagyis a búcsú résztvevőinek a katolikus egyház bűnbocsánatot hirdetett. Ma ilyen fajta búcsúk zarándokhelyekhez kötődnek és egy jeles naphoz. Közismert a csíksomlyói búcsú, vagy a máriapócsi búcsú.
A magyar falusi búcsú hasonlatos az itt bemutatott kanadaihoz, ahol kézműves portékákat kínálnak eladásra, de lehet készítőik közül néhányat munka közben is megcsodálni, és nem hiányozhatnak a falatozók, ahol különféle sülteket kínálnak, és az illatokat követve könnyen rájuk talál a modern (világi?) búcsújáró.
A magyar vidéki búcsúk ideje a szeptember hava, amikor búcsúztatják a nyarat, közülük kiemelkednek a hónapvégi Szent Mihály-napi búcsúk, ahol koncertek, folklór előadások szórakoztatják az érdeklődőket és kézműves-kirakodóvásár, valamint az ízek fesztiválja ejtheti ámulatba a látogató publikumot.
😀
11:00 de.
Fairs are always fun. Az mint a Szeptember fast es „Italian ice” Criss kezeben. De nem lett volna Bar-b-que ?
11:24 de.
Jó ötletnek tartom az autós bemutatót. Ma már a vidéki lakosságnak miért kéne az érdeklődési körét a megszokott dolgokra korlátoznia?
A vidéki ember is csinálhat pl. japán kertet, mint az pl. Szentendrén látható.
Én olyan rendezvényen voltam múltkor, ahol a helyi, kb. tízfős tánccsoport hastáncot adott elő, mert az a hobbija az ottani fiatal lányoknak.
Érdekességképp megjegyzem, hogy a fideszes beütésű falunapokon egy sajátos vidék-kép a jellemző. Ez az ún. romlatlan, vidéki környezet, amit még nem ért el a romlott város stb., ahol népviseletben járnak. Nyilvánvaló, hogy ez a kép már a Horthy-korban is elavult volt, és egy-két lelki sérültön kívül senki nem vette komolyan már akkor sem. De azért még pár évig komoly támogatást lehet erre fölszedni.
11:44 de.
Közmondásos, hogy a kormánnyal szemben az ellenzéknek semmilyen vidék-képe nincs.
Itt is olyanokat olvashattunk pesti liberálisoktól, hogy pl. a tsz-parasztok ma már lélegeztető gépen lévő aggastyánok. Ez nyilvánvalóan nincs így.
http://hvg.hu/itthon/201818__kovach_imre_szociologus__a_videkrol_a_dezintegraciorol__tajak_korok_valtozasok
12:01 du.
Rétes nem hiszem, de puliszka (pamonha, polenta) még lehetett!
Ros hásána mindenkinek aki ma ünnepli.
Amúgy én mindennap megtartom, jobb a békésség miatt, ki tudja holnap mi lesz!
Az ilyen zsibvásárok is mindennap kellenének!
de legalább minden vasárnap, mint a régente!
Vasárnap = vásárnap
12:19 du.
Drizari
2018 szeptember 9
11:00 de.
Én pont arról írok lentebb, hogy ma már újra a búcsúk része a vallási töltet, ami régen természetes volt. Ezt a kormány vélt vagy valós elvárásai is erősítik.
Ma már a terményszentelő meg az ünnepi szentmise, a zászlós felvonulás minden valamirevaló falunapon kötelező elem, a pörköltfőző verseny és a sztárvendég mellett.
1:04 du.
Buzsák egy ezernégyszáz lelkes somogyi falu, nem messze Fonyód alatt délre. Ők a múlt hónapban tartották búcsújukat. Buzsák néven nagyjából 500 éve szerepel, előd települése Akts és Magyari. Hagyományőrzők, a mai napig magukon viselik a 15-16. században betelepült nagyszámú dalmát, illír és horvát családok hagyományait. Kialakult egy jellegzetes kultúra, ami csak a buzsáki közösségre jellemző hímzéseikben, fafaragásaikban és táncaikban.
A diaszpórás magyarok figyelmébe ajánlom a múlt hónapban készült alábbi videót, amiben buzsáki fiatalokat látni, a helyi búcsú nyitányaként előadott menettáncokkal.
Külön felhívom a figyelmet a lányok pilinckának egy pillanatig se mondható lábaira, és a hátsó fertályaiknak tekintélyes méretet kölcsönző szoknyáikra 😀 :
.
1:10 du.
És amint azt lehet látni a videó 13. percétől, a táncosok végigvonulnak az árusok pavilonjai között, és nem látható semmi szenteskedés, és papozás, még egy ministráns kerül a képbe.
1:56 du.
Drizari
2018 szeptember 9
1:10 du.
Be kell írni a gugliba, hogy falunap, rengeteg találatot ad ki.
Ránézésre nagy százalékban van valamilyen vallási műsor. A helységek neve nélkül néhány program, ami akár színvonalas is lehet. És a vallási műsorral sincs baj, ha azt a helyiek igénylik.
Augusztus 26. (Vasárnap)
Templomkert
11.00 Ünnepi szentmise
Faluház
15.00 Mezei Atilla – régi slágerek
15.30 Alma együttes – gyerekműsor
16.30 Kis Grófo
17.20 3+2 együttes – mulatós koncert
19.00 Honeybeats – 90 perces koncert
21.00 Halott Pénz – 90 perces koncert
22.00 E.T. Band – retro buli
Egy másik helyszínen támogatta az EMMI:
9:00 Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium Fúvós Zenekara
• 9:30 Megnyitó
– Köszöntő … polgármester
– ….. országgyűlési képviselő
– …. Somogy Megyei Közgyűlés Elnöke
– Áldást mond:
– Világos Krisztián plébános
– Perpék Attila lelkész
– Óvodások műsora
– Iskolások műsora
– Hortobágyi Tímea ének
2:29 du.
HEY, Thanks DRAZIRI;
Nekem is emlekzoen hangzott a szo mint valami regi-vallasos esemeny,de nem jott az emlekezetembe amig sorodat nem olvastam.
A „bucsu” az semmi mas mint a regi vallasi-esemeny volt.
A del-amerikaiknak van sok hasonlo vallasos festivalaik.
Amit Criss kozolt az a „county fair”. Mondhatto magyarul mint ‘nep-vasar’ vagy ‘videki vasar’.
Itten mint kulombozo „festivalok” tartva. Van a „Greek festival”, az „Oktober fast”, stb.
2:38 du.
Olyan hozzászóló, hogy DRAZIRI itt nem létezik. „Drizari” viszont van.
Nem tudom milyen lehet Amerikában az „Oktober fast”. Gondolom nem szolgálnak fel semmilyen ennivalót mert mindenki böjtöl…
3:09 du.
AZ October festival Kanadaban nemet hagyomany. Szinten Amerikaban is. Onnan szarmazik es itt atvette a helyi nemet bevandorlo es szokasa valt az egesz foldreszen.
3:28 du.
Nem tudom most van e, de Budan is volt Bucsu anno.
Nagybatyamnal laktam 5 eves koromban, mert noverem megkapta a fertozo gyermekparalizst. A Ngybacsi elvitt a bucsuba, azzal , hogy vegyek magamnak valamit! En a legkisebb babat valasztottam, mert en azokat szerettem,. Mondta is a Nagybacsi, hogy engem erdemes elvinni, ha csak ENNYIT akarok magamnak!
3:45 du.
Christopher egy kis izelitö az Okteberfest-röl BLUMENAU-ból
3:47 du.
Drizari
es a hires buzsaki himze!! a boszorkanyos! van nekem is teritom parnam!
3:53 du.
Christopher Adam
2018 szeptember 9
2:38 du.
Milyen lehet az „october fast”…? biztos nagyon gyors 😀 😀
4:02 du.
Christopher – egy másik video, amely talán a 27.-ik perctöl érdekes, amikortól a Queen da festa Blumenau a Canadai Okteberfest-en tesz látogatást.
Kapcsolat-építés – a németek ebben nagyok jók.
Nem ártana ha a magyaroknak is volna mindentől előrébb.
Talán ilyetén inkább lennénk magyarok – mint egymás ölni még a maradék a Kárpát-medencei ketrecben is.
https://www.youtube.com/watch?v=rwQDngg2bpM
Van Blumenau mellett egy város amelyet a hagyomány (és dokumentumok) szerint is magyarok alapítottak.
Később persze olasz és német imigránsok jóval felülmúlták a magyarok számát.
Kár hogy nekünk nincsenek ilyen hagyományaink – ezek lehetnének az összekötő kapcsok.
5:08 du.
Az a Ford Fairlane nagyon tetszik. Napjainkban is különleges egy automatán összehajtható keménytetős cabrio, hát még az 50-es évek vége felé. Van benne anyag 🙂
9:04 du.
October fastek nepszeruek vilagszerte.
Nem „gyors”-ak , egesz octoberben mennek.
Itten a „Publix” super-market lancolat tartja minden evben.
Magyarorszagon a „szureti bal” volt a hasonlo elvezet.
Na meg a farsang.
De a „county fair”-ekz igazi elvezet. persze a bar-b-que, rodeok az elmaradhatatlan.
A „bucsu” az tisztan vallasos, de csak Romai Katolikusok, fokent a Latinok tartjak igen gyakran.
Fokent del amerikaban. Sorokban viszik poznakon a szentjeik iconjait, zaszlokat es vallasos ceremoniakat tartva.
De etel, ital es tancolas az nem resze annak.
Mint maga a szo „bucsu” az elet-bucsuzasat ertenek, fokent a halottaik tiszteletere.
Mint az „all saints day”, (halottak napja).
9:09 du.
Oh boy.
Az a 1957 Fairlaine 500 a beauty !
S az az authomatic retracable hartdtop was rare and worth money meg 1957-ben is.
Gyonyoruen rebuilt !
Nem talalsz olyat meg Cubaban sem !
Persze a 57-esek mar nem ertek oda soha.
9:45 de.
Chris Adam;
Mar hanyszor allitotta hogy mindeg „javitja” a megjegyzeseimet.
Tehat a hibak abbol erednek, s engem vadol.
Ne vadoljon hamissan engem a maga hibaiert !!!
Ismet emlekeztetnem szukseges a IX. Parancsolatra.
No No.imak es gyonasa azt nem teszi jova soha !
10:29 de.
Ha van időm és erőm hozzám, akkor kijavítom vagy legalább belejavítok. Van amikor egyszerűen törlöm, máskor pedig lehozom–ha legalább valamelyest olvasható a szöveg. Nem vagyok az Ön titkára. Tanuljon meg magyarul írni, írjon sokkal kevesebbet (de amit ír, az legyen olvasható), vagy béreljen fel egy korrektort, illetve személyes titkár aki majd átolvassa és kijavítja az Ön szövegét.
2:15 de.
Ahogy nézem, oldtimer bemutató volt – talán az agrárgépekből is. Legalábbis az a kéziszivattyús kútfej a múlt század közepéig dívott – persze ma is működnek az artézi kutaknál.