Sztálin ismerte vajon Adyt?
A jelek, és hírek, pontosabban egyes, irodalmárságot nyomokban tartalmazó, írnokok munkássága alapján immár Ady Endrét is utolérte a kultúrharc. Vastag Andrea még szerdán megjelent publikációja alapján, amelynek kritikáját a HVG.hu közölte. Azzal, hogy a Magyar Idők szerzője szerint Ady egy, a baloldal által megvásárolt ember.
A vásárlás a cím sugalmazása alapján kilóra, és készpénzen zajlott volna. Nem voltam ott a tranzakciónál, és gyanítom: Vastag Andrea sem. A hölgy kiakadását azonban lehet, hogy nem is ez okozta, hanem az, hogy egy háború kapcsán olyan embert, jelesül valami Ady Endrét merészeltek emlegetni, aki elítélte az emberirtást. Ellentétben azokkal, akik annyira jó költők voltak, hogy meghaltak a harcok során. Jelesül hivatkozza Gyóni Gézát. Lelke rajta. Mi tagadás: mindeddig lövésem nem volt arról, hogy ilyen nevű költő egyáltalán létezett. De ez nyilván engem (is) minősít. Ahogy az is, hogy személy szerint Ady költészetét sem kedvelem. Ám róla legalább tudok. Ha nem is melegedtem szabadkőműves barátaimmal egy kávéházban. Ahogy azt Vastag Andrea, egy akár szalon-homofóbnak is értékelhető, gyenge oldalvágással Ady esetében megjegyzi: „Van nekünk olyan költőnk [Gyóni] is, aki odaveszett az első világháborúban, miközben Ady szabadkőműves barátaival a kávéházakban melegedett”.
Ráadásul Adyt, mint megtudhatjuk nem csak a baloldal vette meg, hanem a migráncsok is. Amennyiben nem a Magyar Királyság területére bevándoroltak azonnali kiűzését, netán kiirtását, hanem integrálását tekintette célszerűnek. Ami egy igaz magyar keresztény számára igazán elfogadhatatlan álláspont kellett volna, hogy legyen. Elvégre az embertársak kirekesztése sokkal keresztényibb álságpont. De azért megengedő a hölgy. Üsse kavics, nem akarja Adyt kiiktatni a magyar irodalomból. Egyelőre legalábbis nem. De talán csak azért, mert előtte még megvívja a maga kultúrharcát Petrovics Alexanderrel. Akivel kapcsolatban talán külön tanulmánykötetet szentel majd annak, hogy Arany János is gyanús. Mert nem csak barátkozott az említett Petroviccsal, de sosem lehet tudni, hogy a szalontai hajdúk egykori városában miféle idegen gének keverékei születhettek meg. Az olyan firkászok, mint Radnóti, gondolom, szóba sem jöhetnek Vatag Andreánál.
Aki leszögezi: „Az álkeresztény és álnemzeti hazugságokra épülő alapok nem lesznek tarthatók, össze fognak omlani, már csak azért is, mert – mivel nem igazak – építeni nem lehetséges rájuk”. Világosan jelezve, hogy az a keresztény és nemzeti, amit ő, illetve vezére annak tekint. Az a vezér, akinek munkássága, tiszteletbeli turkulógusként, a nyelvi rokonságok tanulmányozására is kiterjed. Igazi vezércsillagként minden, a népirtásokat is idegenrendészeti beavatkozásként értékelni képes igaz magyar kereszténynek. Meg különben is. „A feladatok és problémák egyre sokasodnak”.
„A feladatok és problémák egyre sokasodnak, mióta megjelentek Sztálin elvtárs nyilatkozatai a nyelvtudomány alapkérdéseiről. Mint minden megnyilatkozása, ez sem rövid időre szóló, egyszeri iránymutatás, hanem esztendőkre meg fogja szabni kutató munkánk és tanító tevékenységünk irányát. Hogy ezeket a kérdéseket éppen most vetette fel, hogy ezekkel a feladatokkal éppen most kell foglalkoznunk, hogy éppen most irányítja nyelvtudományunk, irodalomtudományunk és íróink figyelmét kultúránk egyik közösségi, összetartó elemére, anyanyelvünkre, amikor az imperialisták fékevesztett gazsága minden független és szabad nép létére tör, ez igazi Sztálin-i tett. Tudományos munkánk sajátos munkaterén, legbensőbb feladatainkat kijelölve éleszti fel bennünk népünk szeretetét, anyanyelvünk szeretetét, az igazi hazafiasság tüzét s szítja fel gyűlöletünket azok ellen, akik kívül határainkon, vagy köztünk meglapulva törnek a mi szabadságunkra, minden szabad nép független békéjére.
Hála a nagy és szeretett Sztálinnak, hogy ugyanegy fény mutat számunkra utat tudományos munkánk és békeharcunk munkaterén és csataterén.”
(Bóka László [1950]: Sztálin tanítása a nyelvtudományról és irodalomtudományunk feladatai – (http://epa.oszk.hu/)
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
11:19 de.
azt nem tudom, hogy ez a liba milyen „származású”, de azt igen, hogy Orbánék lelkes rajongója, akik pedig a legócskább komcsik! =))
12:55 du.
1:23 du.
A „Magyar Idők” ismereteim szerint az egyik legócskább szennylap
2:39 du.
Kizárt dolog, akkora bunkó volt, hogy szerintem még legnagyobb költőjüket Sota Rustavelit sem ismerte, annál inkább a páncélszekrényeket! 😀
3:09 du.
Már várom a lelkes orbanistákat, akik majd megmagyarázzák, hogy 60 éves nyilvánvaló retorikai párhuzam nincs is.
Amúgy akkortájt Bóka László pont úgy irodalomtörténésznek tartatta magát mint most ez a Vastag-liba
3:58 du.
Simay/andrew,
csináltál egy kis propagandát ennek az Orbán meghirdette kultúrharcot vezető Jeanne d’Arc-nak, aki nem élte meg a huszadik életévét, de az általad nevesített történész és Csinszka életét kimerítően kutató „irodalmárkritikus” se töltötte be még a harmincadikat.
Ez az életkora azonban nem akadályozta őt meg, hogy felesége legyen dr. Raffay Ernő történésznek és politikusnak, aki épp ezen a héten ünnepelhette meg a hetvenediket. :- D
Amúgy az ifjú feleség tavaly kezdett el blogolni a blog.hu-n, és írásai Csinszka életének kivesézéséről megjelent könyveiről szólnak, természetesen a hozzászólások letiltásával, nehogy valakinek ellenvéleménye lehessen. A kezdő blogjában, aminek a címe: Csinszka – a „Halálraszánt, kivételes virág”, ez utóbbi, a címben idézőjelben szereplő rész Csinszka egyik versében szerepel, amit Szendrey Júliához írt, nos ebben a blogbejegyzésében a következőt találta megfogalmazni:
„Igen érdekesnek találom azt is, hogy olyan korosztályok (az 50-hez közel ballagók, valamint az 50 – 60-tól 101 évesek), akikről elvileg azt hihetnénk, milyen tapasztalt, sokat olvasott és tanult, bölcs emberek, úgy gondolják, a világon egyedül csak az ő véleményük létezhet, egyedül csak az ő véleményük lehet jó és szép: azt gondolják, csak azért, mert az ő beszűkült agyuk nem képes bizonyos gondolatmenetek, illetve tények felfogására és befogadására, annak, aki az ő véleményüktől eltérő véleményen van, nem lehet igaza.”
Gondolom, ez alól kivételnek tekinti a férjét! 😀
Simay, ám ha közelítesz az 50-hez, netán túl is léptél rajta, akkor mint – az ifjú történész és feleség – véleményével ellentétes nézetet valló, beszűkült agyadról tettél tanúbizonyságot. 😀
4:07 du.
Ja, és ezen a fotón látható együtt az „ifjú” pár, ránézésre is könnyű kitalálni, hogy a két hölgy közül melyik Vastag Andrea:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/RaffayErnoFotoThalerTamas.JPG/1024px-RaffayErnoFotoThalerTamas.JPG
5:05 du.
Geyza
2018 október 19
1:23 du.
Lehet, hogy a Magyar idok olyan lap, de az igaz, hogy Ady a baloldalhoz huzott! Az akkori baloldalhoz.
2:49 de.
*
Kedves olv’társ, ha nincs is időd rá, de tedd meg kérlek, próbáld meg, legalább csak egyetlen, véletlenszerűen kiválasztott szakaszát elolvasni e FideSS-vitatta poéta költői élményének egy szégyenletes és a nemzetre nézve már ott és akkor végzetessé vált háború kitörésének az előestéjéről.
– Nem csoda hát, hogy még ezt zsenit, ezt a váteszt is elérte a mindennel és mindenkivel arrogáns, hadiállapotban lévő Orbanisztán Királyság pocskondiázó, földbetaposó és ná’cisztikus szelleme, hiszen csak ebből az egy verséből is annyi minden utal pontosan őrájuk és árad feléjük [pl. III. rövid szakasz a „csörtető senkikről és kényes rablókról”]. Azok felé, akik megpróbálják minden bajok valódi okát, az ő egykori példaképeik által kirobbantott I.Világháborút is rehabilitálni és azt a kort restaurálva még ünnepelni is.
Hát ezek után csoda,hogy a magát hazug-mód polgári pártnak aposztrofáló FidSS nem tűri meg a pacifista és szabadelvű Adyt?
*
Ady Endre
EMLÉKEZÉS EGY NYÁR-ÉJSZAKÁRA
Az égből riadt angyal dobolt
Riadót a szomorú Földre,
Legalább száz ifjú bomolt,
Legalább száz csillag lehullott,
Legalább száz párta omolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Kigyulladt öreg méhesünk,
Legszebb csikónk a lábát törte,
Álmomban élő volt a holt,
Jó kutyánk, Burkus, elveszett,
S Mári szolgálónk, a néma,
Hirtelen hars nótákat dalolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Csörtettek bátran a senkik
És meglapult az igaz ember,
S a kényes rabló is rabolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő,
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt
Fordulása élt s volt a világnak.
Csúfolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár éjszaka volt.
Az iszonyúság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres, szörnyű lakodalomba,
Részegen indult a Gondolat,
Az ember büszke legénye,
Ki íme senki, béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem,
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz,
S íme mindmostanig itt élek,
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsüllyesztő,
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
*
.
Ps. A vers szakaszai eredetileg össze-illetve egybe íródtak, valószínűleg, hogy leírva is egy hatalmas sóhajtáshoz hasonló, gyors ritmusban tolmácsolja az élményt…
Jómagam, csak a könnyebb értelmezhetőség céljából „önkényesen” választottam szét őket, amiért mindenki elnézését kérem.
3:30 de.
Kedves Brunszvick Teri!
2:49
Valóban baljós „jelek a Hadak Útján, Hunniában valami készül” (szintén Ady), amikor már Adyt is támadják.
És, mint mondod egyre több jel utal arra, hogy ezek most még gyomirtás szerűen irtanak jelképeket, döntenek szobrokat, ’19-ben már az Antant által trónra ültetett, és magát hazugul a nemzet megmentőjének kikiáltó Horthy 100.évfordulóját akarják majd hatalmas csinnadrattával megünnepelni, hogy aztán majd ugyanakkora lármával egy év múlva 2020-ban sirathassák a háborúban vesztes országunk szintén az Antant általi megcsonkításának az ugyancsak 100. évfordulóját. [Jó, mi? :-D]
Igen ők csak arról hallgatnak, hogy a két hatalom vezette Osztrák-Magyar Monarchia I.Világháborús szerepében a színlapon ott van az a fránya Magyar név is, mely szerepnek feltétlen jelentősége volt a Trianoni Békediktátum Antant-szabdalta végkimenetelében, amelyet azért aztán mégiscsak a „nemzetmentő” Horthy egy megbízottja írt alá.
Ezt a színtiszta igazságot palástolják ők már vagy 30 éve, a rendszerváltás kezdetétől fogva, de még pontosabban 40 év megszakítással immár 1919.óta, vagyis 100 éve, miközben Károlyit, Adyt, Jászit és Kúnt meg kitudja még mi mindenkit kiáltoznak és átkoznak ki a kánonból hogy közben a velejében hazug Horthy rendszert restaurálhassák.
Kösz’ az ihletet, és öthletet adó Ady-remek ! V 🙂
4:23 de.
Andrew !
Bizony-bizony, Petrovics gyanúsabb még Adynál is, mert képes volt az internacionalizmus mibenlétét egyetlen mondatban összesűríteni, amikor azt jósolta;
Pirosló arccal és piros zászlókkal,
és a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!” *
Megjegyezném, hogy a világszabadság szót maga Petőfi tette idézőjelbe, hogy jelentése súlyát még jobban kihangsúlyozza.
És apropó, költőnk csak nem vetemedett arra, hogy mint korttárs, esetleg Marxszal is találkozzék…**
Itt az idő, hogy nagy Vezérünk végre ismétcsak a sarkára álljon e szerb-szlovák felforgatóval szemben, mint azt anno I.Orbanisztán (1998-2002.) idején tette, éppen egy márc 15-i, hivatalos Nemzeti Múzeumi állami ünnepségen, amikor e „álkeresztény és hamis nemzeti” költő A XIX.század költői című . v e r s é t . a politikai rendszer számára kellemetlen, rá-utaló tartalmaiól feltűnően . m e g h ú z v a , ezzel az értelmét is megváltoztatva adatta elő… 😀
*Petőfi: Egy gondolat bánt engemet
** „Nem mese az gyermek…” (Arany J.): Kossuth Lajos, ha a bécsi udvar titkos ügynökei ebben nem akadályozzák meg, bizony majdnem találkozott Karl Marxszal. (ld.Frank Tibor: Marx és Kossuth)
4:45 de.
Kedves Figyelő, nehéz dolgok ezek!
Mordizomadta! Baloldali hát! Mi más lenne? Komcsibérenc, Gyurcsánybérenc, Sorosbérenc… És még milyen pocsék verseket írt… Még hogy Disznófejű nagy úr… („agyamba nézett, s nevetett… ” felháborító! Na és ez csak az egyik…!!! Nem igaz, Marcsi?)
Most, hogy HAZÁNKAT el akarják árasztani a MIGRÁNCSOK?, most, hogy szántszándékkal elfertőznek minket a mocskos HAJLÉKTALANOK?, most, hogy elveszik tőlünk az életlehetősléget az ingyenélő NYUGDÍJASOK? most, hogy Soros György elárasztja országunkat az egészségromboló CIGARETTÁKKAL (ahogy Lázár Jani mondta)?
Még ráadásul ezt a libernyák, hazafiatlan, semmiresejó költőt akarják tanítani az iskolákban az én ártatlan pici unokáimnak?
Ezer szerencsénk, hogy Viktor résen áll, és megvéd minket ezektől a veszödelmektől…!
6:19 de.
Drizari
2018 október 19
4:07 du.
A fotó tanúsága szerint az elvtársak és elvtársnők felhőtlenül élvezik az életet.
Nincs ezzel semmi baj – akik ezen fanyalognak azok a megátalkodott „eltévelyedettek” akik a ¨revizionizmus kéngőzös mocsarába süllyedtek” és a ….. akarom mondani milyen utat is válasszák … ?
6:49 de.
Drizari
2018 október 19
4:07 du.
Egyrészt talán tényleg az agy beszűkülésének jele, hogy a diktatúra minden formája zavar. Nem az, hogy valaki így, vagy úgy ítéli meg Adyt, Jókait, vagy akárkit, akit nem is ismerek talán. Hanem az, ha elő akarják írni, hogy mit gondoljak róluk. Illetve azt, hogy mit gondolhatok, és miről egyáltalán.
Egyébként, nem a politikában, hanem a napi munkámban (informatika) sokszor tapasztalom, hogy a tapasztalat, az emlékek sora tényleg lehet hátrányos. A magánéletben pedig azt, hogy a felejtés isteni adomány lenne olykor. De ez is független az egyes költeményekről alkotott véleménynek. Szerintem.
7:27 de.
Ezt is megértük, hogy az mdf-s, konzervatív figurák ki lesznek takarítva a közéletből. Örülhetne most a sok ballib megmondóember, aki állandóan Antallt meg a többieket nácizta, fikázta. De nem örülnek, mert most sokkal radikálisabb figurák jönnek a helyükre.
Most csak Boross Péter örülhet, neki ez biztos tetszik, már ha még tud olvasni …
Az első világháború negyedik évének 100. évfordulóját kivel ünnepeljük? Először is hiányolom a nagy központi emlékművet, amit Orbán meg az udvari történésze meghirdettek több éve .. Erről az ellenzék is kussol …
És végül. Az első világháború frontjairól a középosztálybeliek tudtak különböző trükkökkel, stiklikkel felmentést kapni. Akár úri, akár polgári középosztály, de még a gazdagparasztság fiai is. Babits Mihály sem járta meg vélhetően a frontot, de több olyan verset is írt, amit akkoriban betiltottak. Amelyben a modern háború borzalmait írta le, amely a csonka-bonka, gázmérgezett, és milliószámra elpusztult fiatal férfiak halálát megörökítette …
7:29 de.
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről, részlet
„- Tudják kögyetök, mi az a komenizmus? – nehezedik mind a két könyökével az asztalra a homályvörös. – Mögmondom. Az, hogy nincs többet úr mög paraszt, csak elvtárs van. Aki aztat az elvet vallja, hogy mindön embör egyforma, az elvtárs.
– Isten előtt mindnyájan egyformák vagyunk – mondja valaki.
A falábú fölkapja a szót.
– Az Isten, az a papok találmánya. Majd elbánunk ővele is.
Az emberek zúgnak. A falábú csöndesebbre veszi a szót. Odafordul egy potykaszemű öreghez.
– Nem akarok sönkit mögsérteni az érzületében. De aztat mondja mög az elvtárs, hogy hol volt az Isten, mikor a kend fiát kivitték a frontra?
A potykaszemű rázta a fejét.
– Az én fiamat nem vitték. De mög nem is viszik.
– Hja, fölmentött!
– Nem az, csakhogy neköm nincsen fiam. Három lánygyerököm van neköm, de azok még katonának se köllenek.
Csöndesen heherésznek. A homályvörös alkalmasabb hálóvetést próbál.
– Hát igazság az, hogy az egyik embör tejbe-vajba fürdik, a másik mög úgy él, mint a kutya? Hát igazság az, hogy az egyik embörnek száz hold földje is van, virilista lösz belüle, a másik mög nem boldogul, ha orrával túrja is a földet, mégis szolga marad egész életire?”
7:34 de.
8:50 de.
BrunszvikTeri
2018 október 20
2:49 de.
Kedves Teri, szerintem fordítva ülsz a lovon. Az irodalomtörténész hölgyemény egy szóval nem említi az eredeti cikkben Herczeg Ferencet vagy Rákosi Jenőt, akik a korabeli, konzervatív közízlésnek megfelelően dicsőítették az 1. v.háborús részvételt és a hősiességet.
Azt kifogásolja a Magyar időkben az irodalmár, hogy miért nem olyan költő verseit közli az Írószövetség, aki megjárta a frontot, konkrétan Gyóni Gézát?
A cikk másik része arról szól, hogy a háború utáni radikális („új”) konzervativizmus hozza el a gyógyírt a magyarság problémáira Bangha és Prohászka szerint. Ez a gondolat bizony népszerű volt az akkori, főleg a frontot megjárt emberek körében. Ők voltak az ún. elveszett nemzedék tagjai, akik nem tudták megbocsátani, hogy a liberális kormányok háborúba vitték az európai országokat. Olyan háborúba, amelyben milliószámra pusztultak a fronton a fiatal férfiak!
Gyakorlatilag csukott szemmel vitték a háború előtti konzervatív liberális kormányok népeiket a világháborúba, amelyről azt gondolták, hogy maximum néhány hónapig tart, és újrarendezi az európai erőviszonyokat. Ezzel magyarázható hatalmas népszerűségvesztésük az 1. v. háború után. És olyan radikális eszmék előretörése, mint a fasizmus vagy a kommunizmus.
9:00 de.
Ha jól látom, az idei Tokaji írótábor verte a ki a biztosítékot a nemzeti radikálisoknál.
https://www.szoljon.hu/kultura/hazai-kultura/evrol-evre-no-a-tokaji-irotabor-latogatottsaga-1215195/
Nem kétséges, hogy a ballib média a hisztijével akkora divatot csinál majd a Magyar idős hölgyikének, hogy országos ismertségre tehet szert majd az eddig tök ismeretlen irodalmárnő!:))))
A normális konzervatív írók meg le lesznek „nácizva”, és mehetnek a levesbe szépen, csöndben, és ezt a munkát a ballib megmondóemberek fogják elvégezni.:))) Ezek közül ott, ahol a hülyeség szorgalommal párosul, ott majd díjat kaphat Endre is az első sorban ….
9:06 de.
Semmi nem fehér és nem fekete – az árnyalatok fontosak
Senkit nem lehet fehéren és feketén láttatni – Adyt sem
Ami konszenzusos: Ady nagy tehetségű magyar költő volt.
Ami nem mindeninek elfogadott: Ady (bizonyos időkben való) politikai világnézete.
ps: Ki-ki a világnézete szerint ítélje meg Ady-t, de az objektivitás itt is fontos (lenne).
10:53 de.
hazai lámpa
2018 október 20
7:29 de.
Kössz a részletet az egyik legkedvesebb irodalmi élményemből!
Ez a regény szerintem az „Ének az emberségről” címet is kaphatta volna! (Kár, hogy sokan nem ismerik!)
11:29 de.
Kis Ferenc
2018 október 20
9:06 de.
Szerintem a Magyar idős cikk arról szól, hogy ne emlékezzen senki az 1. v.háborúra olyan költővel, aki nem járt a fronton!
Ezek szerint (a fiatal irodalmárnő szerint) Babitsot és Fortissimo meg Húsvét előtt c. verseit se szabadna elővenni a 100. évfordulón!
Nem tudom, hogy az Írószövetség a Tokaji írótáborban miért Adyt állította a középpontba, ami valóban nem tűnik szerencsés választásnak. Ady már egyre roggyantabban követte a háború eseményeit, és alig volt hatása a közéletre. Valóban lenne sokkal alkalmasabb, aki ott volt az események sűrűjében, vagy a fronton vagy itthon.
Biztos, hogy más oka szóban sem jöhet a szerepeltetésének vagy az ellenkritikának!:)))) „Biztos” nem számít, hogy „libsi-bolsi” vót az Ady, meg nyilván Babits is, meg az összes Nyugatos. „Nyilván” azért szerepeltetik őket, hogy szépen megemlékezzenek az áldozatokról!
Az „kizárható” nagy bizonyossággal, hogy a közéleti k.rvák direkt a megosztó személyiségeket szerepeltetik vagy kritizálják, biztos nem ezért került Ady oda …
11:36 de.
geyzirek,
Adynak már akkor igaza volt.Húzzatok el Ázsiába,Indiába vagy Edzsipszomba. Ez vezetne egy belső megbékéléshez.Válaszodat Cfátra vagy a cuki charának küldheted.
12:18 du.
Inkább Bibi
2018 október 20
10:53 de.
Szívesen, de sajnos a Magyar idős beírónál Móra Ferenc se ütné meg a mértéket, vagyis nem lehetne vele emlékezni az 1. v.háború áldozataira! Ugyanis nem volt a fronton. Meg ami még nagyobb baj, ezek a figurák mind benne voltak valami balos körben, vagyis „libsi-bolsik” vótak …
Tehát csak azok elfogadottak, akik 1. fronton voltak, 2. nem voltak tagja a Galilei Körnek.
Így jön ki a szerencsétlenül elhunyt Gyóni Géza, aki ha megérte volna a háború végét, most akkor nagy bajban lenne miatta a hölgyike. Még véletlen belépett volna valami körbe, aztán kit engedélyezne a keresztény hölgyemény?
Tehát: a keresztény jobboldaliak, akik az 1990-es években húzónevek voltak, ha Adyt, Babitsot stb tanítanak az ifjúságnak, akkor a libsi-bolsik s.ggét nyalják. Ha Rákosi Jenőt, Herceg Ferencet idéznek, akkor ósdi őskonzervatívok.
Mennyivel jobb annak, aki keresztényszocialista! Tehát kikeres néhány költőt, aki elhunyt a háborúban, és ezután érthetően nem folytatódott a pályája. Ehhez még Prohászkát, Banghát sokat idézni.
Csak azt kell kibírni, hogy a ballibek cikkeket írnak róla, amiben reklámot csinálnak neki …
5:05 du.
voronyezs
2018 október 20
4:23 de.
Petőfit nyugodtan nevezhetjük korai kommunistának.
Ez van.
5:07 du.
Gurltiznek
a félkegyelmű azövegértési képesség nélküli divat-zsidónak:
Én inkább Európába tartanék.
5:15 de.
Annak akit érdekel: kik voltak az ismert írók, költők közül a fronton az 1. v.háborúban?
A már említett Gyóni Gézán kívül Sík Sándor, Balázs Béla, Tersánszky, Szép Ernő stb, haditudósítók voltak Móricz és Molnár Ferenc.
https://nagyhaboru.blog.hu/2014/07/31/muvek_es_muveszek_a_nagy_haborurol
Az ismert baloldali vagy polgári művészek közül sokan felmentést kaptak, esetleg kértek, ami mostanság úgy látszik, szégyennek kezd számítani … Móra, Tömörkény, Juhász Gyula, valamint Babits, Kosztolányi és Karinthy ugye mind szégyenkezhetne a Magyar idős irodalmár hölgyike szerint … Mintha bizony nem siratták volna meg eléggé az ifjakat, akiket kivittek. Az előző rendszerben az számított szégyennek, ha valaki a háborút dicsérte, amely „betegségbe” sokan beleestek még a pacifisták közül is a háború első hónapjaiban.
https://nagyhaboru.blog.hu/2015/04/15/a_vers_ereje
Mindenesetre ez a hogyishívják keresztény hölgyemény most ország-világ tudtára adta a ballib média hathatós reklámjával, hogy az általunk évtizedek óta tisztelt ikonikus költők kvázi ócska frontszökevények voltak …
Na ezek a jobb és baloldali kultúrharcosok megint olyan szépen megemlékeztek az áldozatokról, hogy mellesleg sikerült a sárba rántani a magyar pacifistákat, és beletaposni megint a magyar emberek lelkivilágába … Persze, semmi más nem vezette őket, csak az önzetlen, tiszta megemlékezés, semmi esetre sem az ötperc hírnév vagy az aljas összeugrasztása az embereknek …
6:04 de.
Kedves Lámpa!
7:29 & 8:50
Elfogadom a kritikát ám, csupán dióhéjban, de hozzá kell tennem azt, hogy a háború sorát és kimenetelét elsősorban nem az „elvek és elviségek”, hogy katolikus, zsidó, evenagélikus, avagy liberális, netán konzervatív, hanem a hadi szállítók ipari, illetve gazdasági fejlettsége és kapacitása dönti el, nem tagadva se, hogy még e két alkotó sem képes önmagában (egyedül) funkcionálni – vagyis kiegészítik egymást, azaz visszahatnak egymásra.
Az elvek, eszmék vizsgálatakor jól oda kell figyelnünk, hogy az adott kérdés megjelnik e gyakorlatban is, vagy csak jól hangzó maszlagokba öntve puffogtatják őket valami rövidtávú – politikai – érdek irányában. Sokszor csupán a felszínükön úgynevezett konzervatívizmusban, vagy liberalizmusban megjelenítve. Nemtagadva persze ezeknek tömegek befolyásolására gyakorolt látszólag még a gazdaságinál is frenetikusabb hatását. Pedig ott is csak a gazdaság adja az alapot.
Mindketőt tehát az fundamentumok felől, a gazdasági alakulat megközelítésével kell mindig gorcső alá vonni: hogy kinek az érdeke s az meg hogyan és miért. És azt hiszem ezt tüzetesen vizsgálva, szinte biztosan a termelő eszközök [gyárak, üzemek, földek, birtokok] tulajdonosainál lyukadunk ki, mert békében és háborúban is ez minden jelenség és megnyilvánulás, vagyis a tőrténés alapja.
Ebből kiindulva, szeretném hangsúlyozni, hogy vagdalózhatunk itt a liberálisok, vagy a konzervatívok hatásával a történelmi háborús eseményekre nézve, sajnos ezek pl. az I.Vháború. esetében hatásukat tekintve nem álltak egymással ellentétben.
Mert érdekeltségüket tekintve, mindössze két elkülöníthető csoportra oszthatjuk őket. Mégpedig az ipari [a szerinted libárális], valamint a mezőgazdasági hadiszállítók [szerinted ezek konzervatívak, minthogy vidékiek] gazdasági, ill anyagi erejüket tekintve hatalmas csoportja.
Kedves Hazai Lámpa! Viszont ha már így és e két meghatározó tényezőt figyelem meg, csupán mint háborús tényezőket, akkor az ő hatásuk, pontosabban a „kettejük” közti különbség társadalmi méretekben édesmindegy, vagyis egyenlő a nullával; az egyik ktya, a másik pedig eb. 🙂
6:16 de.
Gyóni Géza költőnek, akit valóban nem népszerűsítettek a szocilista érában vagy a ballib kormányok idején, ma egy kisebb tér viseli a nevét Budán.
Endre büszkén dicsekszik cikkében, hogy ő még a nevét sem hallotta a költőnek! Nézzük meg, hogy az eddig teljesen ismeretlen, hogyishívják keresztény hölgyike, akinek a nevét Endre legalább tízszer leírja, hogy el ne felejtsük?, miféle munkássággal büszkélkedhet, amely most olcsó, de annál hatásosabb reklámot kapott a ballibektől …
Blogjában Erdélyt idegen megszállás alatt álló területnek titulálja.
Egy erdélyi előadásban, amely egyelőre a neten olvasható, kifejti, hogy Ady hozzájárult Boncza korai halálhoz, mert verte, különben is megkérdőjelezhető a költő zsenialitása…
Kérdésem a KMH-hoz, hogy muszáj volt most ennek a „szép” megemlékezésnek, amely olyan jól jött most az ünnep előtt, mint a hasbarúgás, egy egész cikket szentelni?
Javasolnám inkább Csinszka-témában a Magyar Kurír „álkeresztény” újság cikkének ismertetését, és a lábjegyzetben megjelölni, hogy vannak önjelölt keresztények, akik szerint a kurírosok a libsi-bolsik s.ggét nyalják. Első világháborús témában érdekes lehet az Írószövetség megemlékezése is, ha arról szólna a cikk!
Én itt legalább egy éve ajánlgatom a Nagy Háború blogot, és nem emlékszem, hogy Simay úr vagy más szerző bármi értelmeset közölt volna itt eddig 1. v.háborús témakörben!
Köszönöm, hogy leírhattam!
https://www.magyarkurir.hu/hirek/-szemed-szenteltvizeknek-kutja-csinszka-osszegyujtott-versei
https://nagyhaboru.blog.hu/2014/12/16/zenedoboz_archivum
7:01 de.
gyuri10
2018 október 20
11:36 de.
Nem én myalom méltatva Putyint hanem TE !
(És így persze vele együtt a
többi ázsiai nagyurat is akik szövetségben állnak vele.)
Szaal Ady inkább a korabeli magadfajta
agyatlanokra éretelmezte az írását.Ha nem vetted volna észre.
7:30 de.
voronyezs
2018 október 20
3:30 de.
Kedves voronyezs, szerintem Magyarországon most játszódnak le azok a kultúrharcok, amiket Nyugat-Európában a hatvanas években megvívtak demokratikus körülmények között.
Itt azt írja a szerző, hogy Doberdónál a front mindkét oldalán fújhatták a szomorú nótákat. Olaszországban viszont az 1960-as években még szégyennek számított a pacifista gondolkodás, ami nálunk a szocializmusban kötelező volt!
https://nagyhaboru.blog.hu/2010/11/25/ket_dal_a_doberdorol
Namost a Magyar Idők kvázi nekiment az összes ismert, háborúellenes magyar költőnek, látszólag azért, mert filoszemiták vagy baloldaliak. De az is baj velük, hogy nem harcoltak a fronton.
Ugye mikor a nagy háború kitört, akkor nagyon hazafias volt benne résztvenni, és még évtizedekkel utána sem lehetett megsérteni a résztvevők emlékét, Párizsban vagy Berlinben!
Megengedem, nem volt túlságosan demokratikus, hogy nálunk a szocializmus idején felülről parancsolták a pacifizmust és háborúellenességet. A Magyar idők beírása, amit vélhetően szintén kávéházakban melegedők írtak, két szempontból is roppant érdekes. Egyszerre lövi az antimilitaristákat és a liberális konzervatívokat, akik a háborúba vitték a népeket. Receptjüket is ajánlják felmelegítve: a háború után megjelenő újkonzervatívok (radikálisok) végre rendet, csendet és fegyelmet fognak hozni, egyfelől a csökött libsi-bolsik, másfelől az elaggott konzik ellen …
Na most a ballibek annyit fognak csak föl az egészből, hogy van-e benne antiszemitizmus, migránsellenesség.
7:57 de.
Még annyit az előzőhöz, mielőtt a tudatlan publicisták jó érzékkel összekapcsolják majd Horthyt és Prohászkát, Banghát.
Valóban vannak felszínes hasonlóságok közöttük. De ha jól tudom, a két egyházi személy a keresztényszocializmus híve volt, annak 100 évvel ezelőtti, sajátos változatában. Ők még komolyan azt hitték, hogy a szimbolista költészet vagy az absztrakt festészet elkorcsosítja az emberi erkölcsöket.
Az ő politikai elképzeléseik szerint a liberális-konzervatív kormányok gyengék voltak, amiért ezeket a „korcs” művészeti irányzatokat nem tiltották be. Ezért kell őket meghaladni, és a keresztény erkölcsök (vagy amit ők annak gondolnak) nevében kormányozni a népeket. Ezért voltak a keresztényszocialisták a Horthy-korszakban időnként a keresztény-nemzeti kormány ellenzéke. Még több szigorúságot vártak volna el a Bethlen-kormánytól, amelyik különben is tele volt szerintük felkapaszkodott reformátussal.
Természetesen önmagában a keresztényszocialista elvekkel semmi baj, ami Nyugat-Európában amúgyis demokratikus fejlődésen ment keresztül 100 év alatt.
Manapság Nyugaton vélhetőleg senki nem fél attól, hogy önmagában pl. a szimbolista költők ismerete elkorcsosítaná a fiatalságot. Persze, nem mindegy, hogy milyen mértékben, mit vesznek fel a tananyagba.
8:02 de.
hazai lámpa
2018 október 21
7:57 de.
Prohászka elítélte az 1. v.háborút, talán mert a tudjukkik robbantották ki szerinte …
8:08 de.
Hát,pedig Edzsipsztomot inkább lehetne kötelezni a befogadásodra.
9:41 de.
hazai lámpa
2018 október 21
8:02 de.
Sakkó most mi van?
Éljenezzük az antiszemita fasisztoid Prohászkát?
Putyin is elítélte a második világháborút aztán mégis készülődik a harmadikra.
9:44 de.
Majd te odamész.
Ott szeretik azokat akik kussolnak mikor a Holocaustról viccelődnek.
A divat-zsidókat mindenhol örömmel fogadják.
9:51 de.
BrunszvikTeri
2018 október 21
6:04 de.
Kedves Teri, mint írtam, Magyarországon már sokfajta eszme nevében kormányoztak, volt már itt liberalizmus, szélsőbal és szélsőjobb is a gyakorlatban kipróbálva.
Ez az ún. keresztényszocializmus még nem volt a palettán. Nyugat-Európában ez egy demokratikusan fejlődő mozgalom volt. Idehaza a két világháború között még a hivatalos egyház is időnként bírálta őket!
Ugye a fejlődésük a szovjet tömbben megszűnt a kommunista hatalomátvétellel.
Na most pont az hiányzott a magyaroknak, hogy ezt valaki elővegye, pláne pont a fidesz kedvenc lapjában.:) Egyelőre annyit látunk, hogy az irodalmár hölgy páros lábbal beleszállt tisztességes konzervatív emberekbe, amiért Adyt befogadják az irodalmi pantheonba. Teszi mindezt a hölgyike úgy, hogy jobban elítéli a háború liberális kirobbantóit, mint egy vén marxista békeharcos.
Nagy veszélye nincs, mert szerintem a magyar társadalom meghaladta ezt a szembenállást, a többség nem gondolja, hogy a Nyugat folyóirat elkorcsosítja az országot vagy hogy önmagában a hittan iskolai bevezetésétől jobbágyok lesznek a gyerekek.
Az ilyen harcos törzsi gondolkodás csak néhány szektás csoportra jellemző. Viszont ijesztő, hogy a kormány kedvenc lapjában ilyenekkel ráérnek szórakozni. Illetve ki tudja, a nemzetközi helyzet ismeretében, hogy ez még meddig fajulhat?
10:08 de.
BrunszvikTeri
2018 október 21
6:04 de.
Én az 1. v.háború kirobbanásáról régóta ajánlgatom itt az Alvajárók c. könyvet angol szerző tollából.
Rendkívül szerteágazóan írja le az eseményeket, bár egy tudóshoz képest nyilván túl olvasmányos a műve. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy az elkényeztetett közép és felsőosztálybeli emberek milyen előítéletek és akár tudatlanságok mentén vitték bele az országokat a háborúba.
Egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy évekig elhúzódhat a harc, ráadásul az akkori technikai fejlettség szintjén, ami különösen pusztító volt. Közismert, hogy viszonylagos béke volt a megelőző időszakban, ezért sem volt erről elképzelésük.
Nem akarlak megsérteni, mert te nyilván pacifizmusból beszélsz. A marxistáknak megvan az elképzelésük arról, hogy a kapitalizmus mindenképp imperializmusba torkollik, és ez látszólag pacifizmus. Másik oldalon más radikálisok meg azt állítják, hogy a tudjukkik vitték bele az emberiséget a világégésbe, a New York-i bankárok, vagy ilyesmi.
Mikor mindenttudóként vádolod a háborús politikusokat, akkor erre is gondolj, hogy bizony ilyen alapon bárkit meg lehet vádolni a háború kirobbantásával.
Ezzel szemben tény, hogy mi már sok mindent tudunk, amit az akkori politikusok még nem láttak előre. Vagy esetleg egyes szakemberek sejtettek dolgokat, de senki nem hitt nekik.
10:27 de.
BrunszvikTeri
2018 október 21
6:04 de.
Kedves Teri, nem tudom, mennyire vagy szocialista vagy liberális.
De ha van kedved elolvasni a Magyar Idők véleménycikkét, ilyenek vannak benne:
„a magyarországi egyházak vezető világi emberei, meg úgy is, mint volt politikusok és diplomaták, klasszikus, középjobbos megalkuvók”
„A rendszerváltozáskor (néhol még napjainkban, a magát nemzetinek és kereszténynek mondó oldalakon is az SZDSZ-es „rendszerváltás” kifejezéssel találkozhatunk) egy magát középjobboldalinak mondó személyekből álló kormány került hatalomra, s ezzel, furcsa-áruló módon megkezdődött a nemzeti érdek és a keresztény Magyarország elárulása.”
Én tudom, hogy divat a ballib oldalon Antallt meg az MDF-et utálni, itt a KMH-n is ez a kedvenc sportja egyeseknek. De Antall egy intellektuális, erkölcsi nagyság azok mellett, akik most páros lábbal beleszállnak.
10:43 de.
Geyza
2018 október 21
9:41 de.
Mondjuk el lehetne gondolkozni a ballib oldalon, hogy az elmúlt harminc évben önfeledten támadták a Horthy-korszakot, amiben mégiscsak volt többpártrendszer, mikor már a fasiszta országokban nem volt.
És két kézzel szórták a mocskot az MDF egészére, meg hogy Horthy-reastaurációt akarnak, ami a fasizmusssal azonos. Így sikerült a liberális konzervatívokat a közéletből kiszorítani a ballib oldal tapsikolása közepett.
Aztán most megtudhatjuk a kormány szócső lapjából, hogy az illiberalizmus az ugyanaz, amit Prohászka leírt a könyvében.:)
Ezért nem mindegy, hogy milyen rendszert minek hívunk, mert bizony az elnevezésen áll vagy bukik néha a történet vége.
Kultúra és terror címen olvasható Prohászka úr korszakalkotó műve a neten annak, akit érdekel a szép új világ. Ne legyen igazam, mert végülis lehettek az úrnak hasznos szociális elképzelései. De megeszem a kalapom, ha Prohászka úr az orosz meg a török sikereket állítaná példának a hívei elé.:)
11:23 de.
hazai lámpa
2018 október 21
10:43 de.
Nem értem hogy mitakarsz.
Leszámítva hogy fényezed a Horthyt.
Pedig a Horthy
az nem egy előkerült olajlámpás
és te sem vagy az Ezeregyéjszaka-béli Aladdin.
Szaal hiába fényezed,a szelleme nem fog dzsinnként visszatérni
3:19 du.
hazai lámpa
2018 október 21
10:43 de.
Ahh..olyan fáradt vagyok én..
Ennyi szó..Amit nekem kűttél..
Fel kell(ene) dolgoznom !
De oly fáratt vok…
1:42 de.
[Utóhang az én 10.21/6:04-es hsz-emhez]
Kedves Hazai Lámpa!
Épp az imént hallottam Trump elnök legfrissebb nyilatkozatát a CNN-en a törökországi szaudi konzulátuson történt újságíró-gyilkossággal kapcsolatban.
A konzervatív, ami egyben állítólag „köztársaságpártit” [republikánust] is jelent, mr.Prezident, szerint:
„már gondolkodnak(!) azon, hogy Szaudarábiát
a fegyverszállítások t e l j e s . l e á l l í t á s á v a l . büntessék meg ezért a gaztettért, bár rögtön ott be is ismeri,
> ez a lépés t ö b b e t . á r t a n a . az . a m e r i k a i
. g a z d a s á g n a k < , mint Szaudarábiának", ezért (mondja viszakozva) ezt csak végső esetben alkalmaznák. 😀 🙁
Itt megjegyezném, hogy eszerint az a bestiális gyilkosság, amely egyben merénylet volt az ott amúgy sem létező "demokrácia" ellen is, a gazdasági érdeket figyelembe véve, az oly sokat hangoztatott és védelmezett* amerikai demokrácia-felfogás, vagyis tőkés pragmatizmus szerint még nem számít végső esetnek…
Íme talán a világon is a legilletékesebb személy szájából elhangzott beismerése annak, hogy konzervetívizmus ide és liberalizmus oda – szóval mese habbal – amikor . g a z d a s á g r ó l, vagy méginkább . f e g y v e r b i z n i s z r ő l . van szó, n i n c s e n . az az . e l v . amely az utóbbit überelni tudná. Nem akarok szájbarágós lenni,csak kérdezem hát, a . t ő k e . logikája szerint nem ugyanez az "elv" dönti el akár egy-egy, vagy egy világháború elindításának a kérdését is ?!
.
.
* Sőt, "a demokrácia védelme" nem egyszer, már mint casus belli lép be az amerikai s véle a világtörténelem színpadára.
1:52 de.
akit josif visszaigazoljovics sztálin elvtárs nem ismert az nem is létezett, vagy ha igen, akkor tettek egy kis történelem kiegészítést, a pún háborúkat is a szingalézek nyerték meg agyaggolyó dobálással… namost a történelem az olyan amilyennek a NER látni akarja, és irodalmárközeli útszéli kurvák esztétikája alapján kiderül, Arany János az meg Goldstein Eugén volt a valóságban azaz Soros Gyuri által lefizetett szengevitéz és ő írta a hunok bevonulása Levédiabasznádra című hősi eposzt ott Juliskával a Kumkurica Jancsi megváltotta a világot és feleségül vette a Mária Teréziát ezért a labancok mind levédiai kisbirtokká minősültek és így lehetett egy sarki kurvából a szentéletű wittner mariska aki most osztya az ostyát és sokat keres jóval többet, mint eredeti foglalkozásával
a legújabb múltat még nem írta meg a NER de ami késik nem múlik, várjuk meg amíg Őfennseggsége beköltözik a dombra oda a Karmelita kolostorba és ráfalazzák a hálószobát, vagy beszögelik az erkélyajtót megette amint a koronát magasra emelve hűbéri birtokává avattya egész levédiabasznádot
nagyon szép és üde a mai WEBNETINSTAGRAMMOS generáció még sok meglepetést tartogat ha a NER tovább fertőzi őket
3:37 de.
Geyza
2018 október 21
11:23 de.
Géza, csak neked röviden.
A ballib pártok kifogása volt Antall ellen, hogy Horthy-restaurációt akar, vagy legalábbis rehabilitálni Horthyt.
Orbánt Antall egyik tanítványának vagy örökösének nevezték. Most az Orbán-rendszer szócső lapjában leírták, hogy a vén trottyos MDF-esek elárulták a keresztény-nemzeti eszmét, és a baloldali művészekhez dörgölőztek.
Ezek után mit gondolsz, az a Horthy, aki harcoló katonatiszt volt az 1. világháborúban, az majd nem kapja meg pl. az áruló címkét? Hogy elárulta a keresztény-nemzeti eszmét, mert nem záratta be a korcs liberális pártokat és művészeti folyóiratokat …?
Ha szerinted a NER a Horthy-korszakot akarja másolni, akkor miért szálltak bele páros lábbal a vadászkalapos mdf-es tatákba? Erre van valami ötleted?
Gézám, magas ez neked, mint a zsiráfvályú. Mindenesetre röhögök a ballib kultúrharcosokon, mert olyan szánnivalók, mint a földigiliszta eső után a bicikliúton. Csak sajnos emellé még rendkívül agresszívak és pofátlanok is, ráadásul hasznos idióták, akik a mérsékelt konzervatívok eltaposásában élen jártak.
4:02 de.
Geyza
2018 október 21
3:19 du.
Gézám, történelmi gyorstalpaló, csak neked.
A fasiszta rendszerek sajátossága volt az egy párt, egy vezér, egy nemzet.
Magyarországon a két világháború között több párt működött, ugyanis az ország vezetését meghatározó arisztokraták nem voltak a fasizmus hívei, bármennyire is szimpatikus volt nekik Mussolini. Bethlen István a dualizmus korának liberális konzervativizmusát, vagyis a parlamentet akarta mindenképp megőrizni, mert úgy gondolta, a hagyományokat illik ápolni.
Vele szemben álltak a fasiszta érzelműek, mint pl. a kispolgári származású Gömbös Gyula katonatiszt. Jellemzőjük, hogy a szociális problémákra (többek közt a lecsúszó középosztály megmentése) fogékonyabbak voltak.
Horthy a két tábor között ingadozott, közvetített.
A balliberálisok ezzel a ténnyel nálunk makacsul nem akarnak szembenézni. A Horthy-korszak egészére rá akarják húzni a fasiszta jelzőt, mivel személyes ellenszenv van beléjük nevelve a kormányzó iránt.
Ebből adódik, hogy az 1990-es éveket és a 2010-es éveket egyaránt Horthy-restaurációnak fogják föl. Pedig 1990-ben semmi nem fenyegette a liberális demokrácia eszméjét, nem volt olyan párt, amelyik azt kritizálta volna vagy halott rendszernek, múltnak nevezte volna.
2010 után megtudhattuk, hogy Oroszország meg Törökország taníthatná Európát, mert olyan sikeresek az illiberális rendszerek.
Én nagyon egyszerű gondolkodású ember vagyok, tehát ha azt látom, hogy két rendszer különbözik, akkor nem mondom azt rá, hogy ez ugyanaz. De hát én csak egy egyszerű ember vagyok, nem érek föl a zseniális pesti balliberális újságírók szintjéig …
Még az is lehet, hogy a török meg az orosz elnök az örök boldogságot és gazdagságot hozza el a népeinek, a csökött franciák meg németek meg majd odajárnak hűtőládát venni. Nem lehet kizárni soha, hogy a történelem néha furcsa kacskaringókat tud venni.
Mindenesetre én úgy emlékszem, hogy Antall egy nyugati orientációjú ember volt, és nem jósolta, hogy a keleti nagyhatalmak közeli időpontban gazdasági és társadalmi csodát fognak végrehajtani … Igaz, náluk nincsen arab bevándorló …
5:36 de.
Egy kis sajtószemle azoknak, akit érdekel.
Egy liberális konzervatív véleménye a mai fideszről.
Az idős úr elmondja, hogyan szorították ki az első Orbán-kormányból azokat, akik a fideszt egy polgári szavazóbázissal képzelték el. Azok elképzelése érvényesült, akik a tömegbázist a négy általánost nyolc év alatt elvégzőkből; volt szocialista kisnyugdíjasokból; fiatal elégedetlenekből; mindenre kapható simlis üzletemberekből stb. képzelték el kialakítani.
https://magyarhang.org/belfold/2018/08/25/palinkas-jozsef-ez-a-politika-csodot-fog-mondani/
(Ijesztő, hogy a kevésbé képzett emberek bármit megszavaznak ma a világban olyan politikusok kívánságára, mint Putyin, Erdogan vagy Trump. És ha majd azt kérik tőlük, hogy dobjanak mindenki mást a kútba? Jellemző, hogy az idős úrban fel sem merül a mérsékelt ballib oldallal való kiegyezés, talán mert tudja, hogy olyan nincs is …
Érdekesség, hogy nálunk a középosztály rendkívül vak volt a rendszerváltáskor, és illúziókat kergetett. Azt képzelték, hogy Magyarországon van egy széles, független középosztály, nyilván mert saját, szűk pesti köreikből indultak ki.
A tudatlan tömeget nálunk vagy bármire mobilizálható párthadseregnek vagy agresszív masszának, képezhetetlen biorobotnak tekintik ezek a középosztálybeliek. Sehol egy pozitív gondolat, egy jövőkép vagy ötlet, hogy a lecsúszó, leszakadó rétegeket hogyan lehetne integrálni, műveltséghez, kultúrához juttatni).
12:51 du.
hazai lampa
en meg emlekszem a filleres konyvekre amit kiadtak a magyarok muveltsege erdekebe! Ez a legnagyobb baloldali idokben volt! mondtuk is, hogy na lam, kenyer helyett konyvet ajanlanak!
Sajnos, a magyarok mindig vegletekbe esnek!
Talan Orban, abba bizik, hogy MA MAR , mindenki megkaphatja kepessege szerint a tanulas lehetoseget es NEM nyomja a kulturat le senki torkan! Az en idomben ez volt a divat!
Mora Ferenc volt Ap[am kedvenc iroja. Mindig tole olvastam fel Apamnak..t.i. apam is nagyon szegeny gyerek volt, apja koran haltmeg, es 6 testvere volt Apamnak, akiket nagyanyam felnevelt ozvegyen! Mora is irt sajat szegenyes fiatalsagarol!
1:04 du.
hazai lámpa
2018 október 22
4:02 de.
Most olvastam a linket. Nrm csak a naciknal volt „az egypart rendszer divat, de a kommunizmusban is! nalunk volt Rakosi Matyas, majd kesobb Kadar Janos! mindenki felett (mogott) a hatalmas Szovjet hatalom. Eppen ugy, mint a nacik alatt :Hitler es a nemet hatalom!
3:33 du.
Figyelo
2018 október 22
12:51 du.
Móra Ferenc nekem is kedvenc íróm, viszont eddig még nem gondoltam rá úgy, mint aki elkerülte volna direkt a frontszolgálatot. Felháborítónak tartom, hogy magyar költőkbe bele lehet manapság páros lábbal szállni (egy kormányzati lapban), csak azért mert nem haltak meg a fronton!
Illetve számomra megdöbbentő, hogy egyházi embereket azért pellengére lehet állítani (a kormányzati lapban, amelyikről a fenti cikk szól), mert mondjuk egy múzeumba beengedik a ballib művészt, pedig akár össze is rugdoshatnák …
3:39 du.
Figyelo
2018 október 22
12:51 du.
Való igaz, a szovjet típusú rendszerekben elterjedt volt a filléres könyvtár, a filléres színházjegy. Sok propagandamű, de számos klasszikus is így jutott el a nagyközönséghez!
Nekem mai napig A fekete város ilyen könyvformában van meg, a hatvanas évekből való.
Viszont nem látom azt, hogy az illiberális rendszerekből mit lehetne átvenni, ami hasznos lenne kulturálisan Európa szegényebb országaiban? Oroszországban sok ember alkoholista meg herbálozik, és nem látom, hogy az állam miben segít nekik?
Törökországban hasonló, mi az, amit kulturálisan át lehetne venni tőlük? A török szappanoperákat, amikkel tele vannak a magyar tévék?
9:52 du.
Endre István Simay
En a cikk szerzerol szeretnek irni! Mar regen olvastam ilyen kommunista szovegat, szarmazastol fuggetlanul! Hogy az Ady cikk , hihetlenul elkepeszt 2O18 ban, Kanadaban!
Adynak nagy tiszteloje vagyok, bar MI volt a politikai beallitottsaga! Szabadsag szeretonek tartottam mindig, tehat Sztalin es a szovjet politika „nem fekudt” volna neki! Az biztos, hogy a szovjet nepnek NEM volt szabadsaga!
10:35 du.
Hazai Lampa, en jartam Csiszka hazanal. Azon kivul Petofi j Szendei Juliajarol is lattam egy szobrot a volt hazuknal. Mar irtam, en ketszer voltam magyaorszagi koruton !
Ami meg az I. Vilaghaborut illeti, Apam harcolt benne 4 evig! Hadnagyi rangban volt, es azt meselte, hogy egy tisztivacsoran, haboru ellenes volt a hangulat!
3:10 de.
˙
Figyelő 9:52!
Éppen a maga szájbarágós, korlátolt gondolatvilága az, amit kegyed a cikkírónak felró…
Hát nem veszi észre kedves ténsasszon’, hogy a cikk egy jelképes idézőjelben említi Sztálint ? Pontosan abban az elméleti felfogásban, csakhogy indirekt mód’ teszi ezt, amit viszont maga a suta magyarságával, mégis oly direktmód igyekezettel és minden áron törekszik a mások fejébe csak úgy igyenöst beléverni, mint jancsiszöget a bakancsba × … Na, éppen ezért hasztalan az igyekezete, mert a kegyed „műveltségével”, az itt is tapasztalható nyelvi akadályival, illetve értelmezési zavaraival csak a lehetetlent ostromolja…
˙
˙
×
. Jancsiszög: egykor, még az övenes-hatvanas években is, a bőrtalpú „szögesbakancsok” talpába vert ernyő-,vagy gombafejű bakancsszög neve.
Még srác-korunkban, hogy a suli olajozott folyosóján, vagy a fényesre fagyott pocsolyákon mégjobban csúszkálhassunk, sportot űztünk abból, hogy minél több ilyet verjünk a talpunk egész terjedelmébe. Ennek módja az volt, hogy az említett szöget fejjel le, heggyel föl a kövezetre állítva, (mert nem dőlt el,sőt néha magától vissza is állt – innen a neve is) nagy erővel, a magsból egy jól célzott dobbantással tettük lábbelink gyűjteményes büszkeségévé… (Bizony akkoriban, egy ilyen pár komoly >Durábel< talpában 30-40 ilyen, néha szó szerint is szikrázó ékesség is helyet foglalhatott…) 🙂
3:31 de.
˙
Klárafigyelő! 9:52
Egyébként ajánlom becses figyelmébe . a l a p o s . elovasásra Hazai Lámpa 5.36-os kommetjéhez mellékelt prof. Pálinkás József atomfizius, volt fideszes államtitkár, miniszter, Magyar Tudományos Akadémia-elnök, stb. viszont immár menesztett kultúr tótumfaktum nyilatkozatát amely, persze csak ha Ön mégis képes még a betűk mögé is látni, talán mégis fölfedezi
az . o r b a n i z m u s . é s . a . b o l s e v i z m u s × közti kísérteties és vészes . h a s o n l ó s á g o t.
.
× v. sztálinizmus
3:32 de.
×
bolsevizmus = sztálinizmus
3:56 de.
Figyelo
2018 október 22
9:52 du.
Azt áruld el, hogy ha fogalmat sem sikerült alkotni egy szöveg alapján az abban leírtakra, akkor miért kritizálod.
De minden lehet egyszerű félre értés is.
Tehát! Tedd meg kérlek, hogy idézd a kommunista kitételeket a szövegből!
Hátha kiderül, hogy nem a szerző írta, hanem csak az idézeteket tartod annak, ami a szövegben szerepel.
Mert Orbán és csapatának bolsevizmusát legfeljebb Boda vitatja. Miközben persze haszonélvezője, és rutinos kiszolgálója.
4:47 de.
Figyelo
2018 október 22
9:52 du.
Kedves Figyelő, Endre cikke egy másik folyóiratban megjelent cikket szemléz.
A hvg c. újság szemlézte a Magyar Idők c. kormányhoz közel álló napilap egyik véleménycikkét.
A Magyar idők szerkesztése egy fideszes politológushoz kötődik, aki többek között a „polgári Magyarország” jelszavát politikai terméknek nevezte, ugyanis nem megvalósíthatónak tartja. Ebben van némi igazság, ugyanakkor elgondolkoztató, hogy a fidesz akkor miért ezt tűzte a zászlajára?
Most ugyanebben a kormányhoz közelálló napilapban írt egy irodalmár hölgy az 1. világháborúról. Ő nevezte meg Adyt úgy, hogy „kávéházakban melegedett”, amíg mások a fronton voltak. Valamint egyházi vezetőkről írta, hogy elárulják a keresztény kultúrát.
Sajnálom, hogy félreértetted, de ezeket nem Endre találta ki, hanem bizony egy jobboldali napilapban jelentek meg. Ezért van az, hogy sok értelmiségi elhagyta már a fidesz szavazótáborát, az ilyen megnyilvánulások miatt. Orbán Viktor általában nem határolódik el ezektől nyilvánosan, csak ha már nagyon kínossá válnak neki.
Az más kérdés, hogy szegény Endre csak ennyit fogott föl az egészből, hogy szegény „Adyt báncsák”. Az már nem jutott el Endre ingerküszöbéig, hogy ócska frontszökevényként mutatták be a fél irodalmi Pantheont.
4:55 de.
Figyelo
2018 október 22
9:52 du.
Kedves Figyelő, Simay úr nem Ady Endrét hasonlította Sztálinhoz, hanem a mostani miniszterelnököt.
Mégpedig azért, mert Sztálin beavatkozott a kultúrába, és a Párt mondta meg, hogy mi az igazi művészet. Természetesen nincs igaza Endrének, mert Orbánnak ilyen nyilatkozat nem hagyta el a száját.
Ő talán nem is tud róla:), hogy ezt a munkát végzik a napilapok, amik a megszűnt Magyar Nemzet, Népszabadság helyett kaphatók. Mondjuk manapság a nyomtatott sajtót kevesen vásárolják.
9:31 de.
Kedves Hazai Lámpa 4:47/4:55
Fentiekban írod”…szegény Endre csak annyit fogott föl az egészből, hogy „szegény Adyt báncsák”… ” Pedig
„Orbánnak ilyen nyilatkozat nem is hagyta el a száját”…Ő talán nem is tud róla, hogy ezt a munkát végzik” „…a megszűntek helyett működő napilapok…”
Ne haragudj, de ez az utóbbi szöveg tisztára annak diktátort idealizáló sugalmazás típusnak felel meg, hogy aszongya:
„erről Hitler,Sztálin,vagy Rákosi elvtárs biztosan nem is tud” 😀
Mert pl. mi a véleményed, Károlyi Mihály, v. a Nagy Imre szobor-bontásáról, avagy korábban tudott e, ill. tud e bölcs vezérünk e galád megtörtént, és készülőben lévő merényletekről a nagyjaink emléke és tisztessége ellen ? De az ideológiai vonatkozásában semmi horderejű ügyben, mint pl.az internet-adó sunnyogásukkal, amintt látva az elemi és tömeges felháborodást, maga Orbanini Duce vonta azt vissza. Mert itt mindennek, különöst az ilyeneknek ő az értelmi szerzője, illetve felelős szerkesztője.
Tudniillik mindennek magvan a maga sora és megvannak a megfelelő előjelei az észleléstől a kiteljesedésig. Az biztos hogy nem úgy kezdenek bele, különösen nem égbekiáltó disznóságok esetén, hogy gyerünk fejjel neki a falnak… Előbb kóstolgatják, ízlelik, kiszivárogtatásokkal és rémhírekker a közvéleményt, hogy aztán az ellenfél megtapasztalt gyenge pontjait kihasználva a kényes projektekkel teljes elánnal, mellszélességgel rukkoljanak elő, úgy mintah most pattant volna ki a Főnök fejéből… Ez a trükk. Nem akarom mondani, hogy a tömeg semmibe vevésének goebbelsi szisztémája. .
A fenti példáim tapasztalatára támaszkodva , ezt a mostani Ady vitát is csak 1-2 éven belül tudjuk igenre, vagy nemre felváltani. Viszont szívesen benne lennék egy fogadásban, hogy szerintem igenis Andrew látja jól, legalább is reálisnak ezt a v e s z é l y t . is. Lefogadom, hogy Ady ez idő alatt igenis terítékre fog kerülni a fidSS- ideológusok étlapján…
Üdvözlet/kisztihand:
FORTIMBRAS 🙂
10:45 de.
hazai lámpa
2018 október 23
4:55 de.
Természetesen Orbán száját elhagyta ilyen szózat a nyelvrokonság kapcsán.
Természetesen Sztálin helyett az aprómunkát az olyan irodalomtörténészek végezték hazánkban, mint az idézett Bóka László.
Így a párhuzam áll Sztálin, illetve Vastag elvtársnő esetében is.
Mondanám: Természetesen csúsztatsz és maszatolsz, de mit is várnék mást?
Semmit. Hoztad amit szoktál formából 🙂
2:25 du.
Gyóni Géza:
Csak egy éjszakára…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
(Przemyśl, november.)
Forrás:
Magyar versek könyve
Szerkesztette: Horváth János
Második, bővített kiadás
Budapest, 1942
678-679. oldal
3:15 du.
Christ, nagyon kerlek a vers duplan jott le NEM TUDOM kidob- ni a masodik reszt., kerlek tuntesd el helyettem, de a helyseg nevek maradjanak. Koszoonom!
3:29 du.
ndrew_s
2018 október 23
Szerintem , a cikk utoso resze ami egy idezet Bokatol, adja meg a cikk lenyeget es mondanivalojat!
Mivel az ilyen fajta velemnyeket evtizedekig hallottam otthon, igen ismeros a beallitottsaga!
4:05 de.
Figyelo
2018 október 23
3:29 du.
Örülök, hogy feltűnt az idézet, és Vastag elvtárnő működésének párhuzama.
Ha azonban az idézet hangulata nem tetszik, akkor nem tudom, hogy miért pártolod Orbánnak, az idézetben jelzett korszak hatalmi restaurációját is elvégző kurzusát.
12:33 du.
Figyelo
2018 október 23
3:29 du.
ndrew_s
2018 október 23
Szerintem , a cikk utoso resze ami egy idezet Bokatol, adja meg a cikk lenyeget es mondanivalojat!
Mivel az ilyen fajta velemnyeket evtizedekig hallottam otthon, igen ismeros a beallitottsaga!
Évtizedekig hallotta? Hát ez barokkos túlzás, tekintve, hogy mindössze 24 évesen elhagyta az országot, és gondolom a gyermekkora ill. korai fiatalsága nem az „ilyen fajta” szövegek hallgatásával ill. tanulmányozásával telt!