Ezekben az órákban

2018 november 3 11:22 de.61 hozzászólás

“Sajnos világosan kell meglátnunk és belátnunk, hogy a szélesebb néptömegeket az igazi, csak az ÁLTALÁNOS JÓLÉTET szem előtt tartó ideál nem tudja kielégíteni. Az átlagemberben A SZERETET MELLETT A GYŰLÖLET is megköveteli a maga sötét jogát, s az EGYESEK ÖNZÉSE minden eszméből sietve kívánja biztosítani A MAGA HASZONÉLVEZETÉT. A tömeg számára a kézzelfogható, a konkrét MINDIG közelebb lesz az elvontnál, ezért talál könnyen hívekre MINDEN olyan politikai jelszó, amelyik ESZME HELYETT ELLENTÉTEKET, kényelmesen megfogható, körülírható ellentéteket HANGSÚLYOZ valamilyen OSZTÁLY, FAJTA, VAGY VALLÁSSAL SZEMBEN, hiszen A FANATIZMUS HITVÁNY LÁNGJÁT LEGKÖNNYEBBEN A GYŰLÖLET LOBBANTJA FEL.

Az összekötő, közös emberi ideál… az ellenféllel szembenézni kívánó fiatalság előtt nélkülözi az igazi vonzerőt, és sohasem hozza meg azt elemi izgalmat, amit A SAJÁT ORSZÁGA HATÁRÁN VAGY VALLÁSI KÖZÖSSÉGÉN KÍVÜL ÉLŐ ELLENSÉG világos elkülönítése jelent. MINDIG könnyű lesz tehát A PÁRTEMBERNEK, aki az ÖRÖK EMBERI ELÉGEDETLENSÉGET határozott irányokba tereli.

A humanizmus azonban… amelyben a gyűlölet szenvedélyének nincs helye, s amely messze fekvő, alig látható cél szolgálatába állítja HŐSIES és TÜRELMES fáradozását, a szellemi arisztokrácia ideálja marad mindaddig, míg a megálmodott nép, AZ EURÓPA-NEMZETISÉG meg nem valósul.

Idealisták, akik egyben ismerőik az emberi természetnek, az eljövendő emberi megértés hívei, sohasem felejthetik el, hogy A SZEVEDÉLYEK ESZTELENSÉGE állandóan romlással fenyegeti munkájuk eredményét, áldozatkészen kell szem előtt tartaniok, hogy A FANATIZMUS IDŐNKÉNT FELTÖR az emberi ösztönök világának ősi mélységeiből, s elárasztja, lerombolja a gátakat: CSAKNEM MINDEN NEMZEDÉK TANÚJA LESZ EGY-EGY ILYEN VISSZAESÉSNEK, s ezekben az órákban válik a hívek igazi erkölcsi feladatává, hogy változatlanul megmaradjanak a helyükön.”

A kiemeléseimmel tarkított fenti sorok egy magyarul először hetvenhárom esztendeje megjelentetett regényből valók.

Ezekben az órákban ismernünk kellene azt az európai személyt, akiről íródott, noha az illető életéről – a regényíró szerint – “kevés szórakoztatót jegyeztek fel: a csend és a szakadatlan munka embere csak ritkán tekinthet vissza érdekes életre.”

Ezekben az órákban fontos (lenne) tudni, hogy MIÉRT FELEJTETTE EL EURÓPA EZT AZ EMBERT, aki “sok mindent szeretett, amit mi is szeretünk, a költészetet, a filozófiát, könyveket és műalkotásokat, nyelveket és népeket; megkülönböztetés nélkül szerette a magasabb erkölcsi fejlődésre vágyó egész emberiséget”. Akinek “szelleme talán nem legmagasabb rendű, de a legátfogóbb, szívét nem mámoros jóság, hanem a helyesen alkalmazott jó szándék vezérli”, aki “a világnézeti türelmetlenség minden formáját a világ ősveszedelmének látja”, s akinek “meggyőződése szerint erőszak nélkül, kölcsönös engedékenységgel csaknem minden ellentét eltűnnék emberek és népek között, hiszen az ellentétek maguk is az emberi akarat határán belül mozognak; csaknem minden ellentmondást ki lehetne egyenlíteni, ha a lázítók és túlzók nem feszítenék túl a harci íjat”.

Ezekben az órákban legalább azt kellene tudnunk, hogy MIKOR ÉLT ez az ember, “a Nyugat valamennyi írója közül az első öntudatos európai, az első harcos békebarát, az ember- és szellemszerető humanista ideál legtisztább védelmezője”.

Hogy egyáltalán melyik volt az a korszak, amelyben ennek az embernek egyetlen országban se volt állandó lakhelye, de mindegyikben otthon érezte magát.

Amely korban ez az ember nem ismerte el az egyik nemzet fölényét a másikkal szemben, “s mivel hozzászoktatta szívét, hogy a nemzeteket csak a legnemesebb és legszebb fiaik, szellemi vezéreik után ítélje meg”, mindegyiket szerette.

Amely kor időszakában szembe szállt “a vallási, nemzeti és világnézeti terület papi ruhában vagy professzori talárban megjelenő fanatizmusával”, minden osztály és emberfajta “vakbuzgóival, mereven egyoldalú gondolkodóival, kik valamennyien halotti engedelmességet követelnek a maguk véleménye számára, s minden más nézetet megvetésre méltó eretnekségnek vagy galádságnak neveznek”.

MELYIK VOLT AZ KORSZAK, amelyben ez az ember Európa népei számára egy időre nemzeti korlátot nem ismerő, egységes gondolkodási és kifejezési formákat teremtett?

Aki nem tudja, annak ezekben az órákban érdemes utána néznie.

Ez még manapság, az internet korában se egykönnyen teljesíthető házi feladat.

Segítségül elárulom, hogy “az első öntudatos európai” humanista író életregényének akkor még Bécsben élő szerzője könyve kéziratát 1933. szeptember 9-én Hermann Hesse-nek, s valamivel később Romain Rolland-nak is levél kiséretében küldte el, amely levelekben megírta, hogy könyve részint “egyfajta önleleplezés” azaz irodalmi válasz az őt opportunizmussal vádoló száműzött német kollégáinak, részint, hogy aki tud olvasni, az a könyvben “napjaink történetét” is felfedezheti.

A kötet egyébként Bécsben jelent meg 1934-ben (azaz négy évvel korábban, mielőtt Hitler bekebelezte Ausztriát), amikor a szerzője már Londonban volt.

Vajon ki ő?

Aczél Gábor

61 hozzászólás

  • a nyílt és részletes vita a megoldás, pofozkodás nélkül…de pontosan a vitát küszöböli ka a hatalom mert az kínos számára, kiderül, a Patyom kinn! és máris le van leplezve

  • Talán Zweig?

  • Be kell vallanom, hogy eppen ellenkezoleg latom az emberiseg problemainak okait.

    S az hogy mindenki a maganak tetszo eleveket, eszmket, ideologiakat, vallasokat vel, remel es igyekszik azt vilagszertive tenni.

    Mas szoval, mind azokat az otleteket, elveket alkalmazva masok uralmara, ami mindeg az emberiseg verontasainak az elso okozoja volt.

    Mozes a “Babel” esetevel ecsetlte azt a leg-vilagosabban es valosagosabban.

    Ha a szerzo es minden emberi leny elismerne hogy mindannyian egyenlo emberilenyek vagyunk.(Mint Jefferson irta Mozes sorai alapjan; “Mindannyian egyenloen teremtettunk…”)
    Eltekintve hogyan nezunk-ki, mi nyelvet beszelunk, hol szulettunk, hol elunk, stb.stb.
    ( es mint Jefferson irta a tovabbiakban; “es felhatalmazva teremtesuk altal elzalogosithatalan jogokkal…”)
    Akkor talan mindannyian bekesen elhetnenek egymas-melett mint testverek.

    De sajnos, a fenti cikkben sorolt kulonfele otletek, ideologiak sorozatai, amelyek csak onzo es nagyban szelszoseges elkepzelesek, de felebresztik, sot serkentik az emberi gyarlosag, onzes es kegyetlenseg letezo hajlamait, hogy azzal felsobbrenduseget ohajtaja bizonyitani embertarsai folott.

    Sajnos azert az soha nem lehet valosag az eletben, csupan az ellensegeskedesekre, verontasokra nyujt nagyobb es nagyobb lehetosegeket.

    Amit az emberiseg tortenelme bizonyit a Cain esetenek soraitol.
    Semmi eroszak, semmi emberi hatalom azon nem valtoztatatott soha, semmi modon. S nem is fog !!!
    Az a leg-szomorubb az emberi-leny eseteben !

  • Aczél Gábor

    Drizari
    2018 november 3
    12:15 du.
    Igen. De kiről?

  • Bendeguz79
    2018 november 3
    12:44 du.

    kedves bende gizi megnevezted SÜSÜLANDIÁT (mások USA ként emlegetik de az nem jellemző) imperializmus és fasizmus szegregáció fajgyűlölet és lőni bármire ami mozog és baszarik tőle az aki elsőnek lő

    nincs rohadtabb mint egy gyalázatos gyáva darab szar a világ élén szegény világ… (ÉS MILYEN KIBA…TT IRIGY MÉG RÁADÁSUL) és ez a nyomorult senkiházi?

    hahahahahahahaha

  • Ja, vagy úgy. Talán akkor a Rotterdami Erasmusról lehet szó, aki kora úttörő humanistájának számított , de nem vagyok benne biztos.

    Találgatok. 😀

  • Aczél Gábor

    Stimmel.
    Rotterdami Erasmus diadala és tragédiája. Ez a regény címe.

  • Jövő héten veszek egy lottószelvényt.

  • Drizari:
    Eldobtad már az e-hetit ?

  • Geyza,

    eddig nem lottóztam, de hogy most bejött a találgatásom … 🙂
    Persze picit füllentek, mert valami rémlett Zweiggel kapcsolatban, aki másokról is írt tanulmányt. Ez a név ugrott be a kisegítő kérdéssel, nem tudom miért, valamikor réges-régen olvashattam erről és az emlékraktáram mélyéről egy villanásra előkerült, de bizonytalan voltam.
    Ugyanis nem olvastam azt a regényt.

  • Rodeo11
    2018 november 3
    1:24 du.

    Venelúzeáriában viszont jó mi ?
    Meg más kis mocskos diktatúrácskákban.
    Tocsogsz a boldogságban ha ilyen szar helyekre visz a jósorsod.

  • Rodeóból csöpög az irígység-táplálta gyűlölet.
    Eléggé kellemetlen lehet neki így élni..
    Hiába a sok Wágner, meg miegyébb
    rajta már az se segít.

  • Bravó Drizi, én is tudtam, hogy Ő. Hiszen már a Sakknovellától kezdve a kedvenc íróm volt tini koromtól. Benjit persze nem zavar semmi, csak fecsegi az órvaros marhaságait..

  • Az a baj, h idealizmus a leirt vágy.
    Itt van pl. Orbán. Hiába apellált mindenki arra, h kölcsönös gesztusok mellett lehet megoldani dolgokat. O.hiéna modjára megragadta az adományt, a gesztust, és a másik félt kiröhögve, lesajnálva még bele is rugott.
    Az irigység rohasztja szét a lelkét, és ez gerjeszti a kielégithetetlen habzsolását, mindent megszerezni másoktolságát.
    Ebböl az irigységböl ererdeztethetö a gyülölet, a rablás, a károkozás , a háboruskodás.
    Ne legyen kétsége senkinek!
    Ha orbán tehetné, vérengzö hadur lenne! Még az is lehet, h lesz, ha a körülmények lehetövé teszik számára!

  • O számára bármilyen gesztus csak a gyengeség jele. Jelzésnek veszi, h akkor támadva elpusztitja, megsemmisiti az ellenfelét, aki igy késöbb már nem lehet vetélytársa. Mint a ragadozoknál az állatvilágban.

  • Rodeo számomra érthetetlen. Általában logikátlan, kesze-kusza csapongo összefüggéstelenül. Lehet, h csak nekem.

    Néha már azt hiszem, h kezdem érteni, egy-egy félmondattal már majdnem egyet értenék, amit a következö kifejezés, v tagmondat romba dönt.
    Még fejlödnöm kell!

  • Bendeguz79 pedig számomra mégrosszabb. Rodeo negativumainak fokozottabb változata.
    Igyekszem megérteni, értelmezni mindkettöjük bejegyzéseit, de számomra átláthatalanul kaotikusak, felfoghatatlanok.
    Pedig nem zárom ki, h valami mély értelem lehet bennük

  • Or+bán hogy néked mennyi mindenféléhez van türelmed..
    Helyi idiótákat analizálgatni stb.. 😀

  • “Miért felejtette el Európa ezt az embert?” Talán mert Rotterdami Eraszmusz a 15-16 században élt, és nem zeneszerző volt, mint Monteverdi. A humánus gondolatai viszont fönnmaradtak, ha ezeket nem is kötjük a nevéhez.

    Persze, különösebben nem kell csodálkozni az ellenségeskedéseken, hiszen közismertek a magyar falvak alvégi és felvégi ellentétei, vagy a parasztok és a mesterek közötti viszálykodások, de a betelepült is sokáig “jött-mentnek” számított, de talán annak számít ma is.

    Néha fölemlítődik a “turáni átok”, ami alapja lehetne a magyarok egymásközti viszálykodásának, ezzel csak annyi a baj, hogy azóta a történelem viharaiban jócskán kevert vérűvé vált a magyar.

  • Or+bán666
    2018 november 4
    5:05 de.

    sajnálom, de kiújult a “geyzaitis” -em, javasolnám visszafelé vagy átlósan olvasni, én meg majd elfoglalom magam “mással” olyan sokféle dolgok vagynak lévén, de lehet dodge -olni is, csak ne rángasd nagyon a kormányt

  • Or+bán666
    2018 november 4
    5:11 de.
    ______________

    Bendeguzon átkell(ene) lépni, denéha megakad a szemem egy nagy betűs “ALMBÁDI” vagy “LMASI”vagy valami hasonló betűszón, és akkor kicsit beleolvasok – főleg, ha véletlenül rövid a hozzászólása. De mindig megbánom, mert csakis kekeckedés van benne…

    Rodeot még egyelőre lazán átfutom, és ha Süsülandot vagy ilyesmit látok benne, megnyugszom, hogy már “otthon van”… 😀

  • Drizari
    2018 november 4
    8:03 de.
    _______________

    Nem a VÉR számít (az már régen nem “magyar”, hanem európai keverék). Hanem a kultúra és a nyelv. Ott kell keresni az okokat…

  • Drizari Pedig Erasmus ismerte Boda Marcsit is. Írt is róla.

    CORNELIUS
    Meg aztán nem kisebb gyönyörűségem telik abban, amikor másokat hallok füllenteni olyas-miről, amit nem hallottak soha, nem is láttak. S ezt olyan biztonsággal teszik, hogy mikor a szicíliai bolondságoknál is nagyobb hazugságokat mesélnek, maguk is meg vannak győződve róla, hogy színigaz minden szavuk.

  • Or+ban666;

    Egyszeruen az emberiseg irott tortenelmeinek az adtait osszgeztem.
    De mit talal abban “atlatahatlan”-nak,”kaotik”-nak, es “felfoghatatlan”-nak ?

    Neveket, datumokat es helysegek neveit kihagyva.
    Csupan az altalanos esemnyeket tomoren jelezve.

    S hogy az emberiseg rohamos szambeli novekedevel ugy a problemak es azok kovetkezmneyi is rohamosan novekednek.
    S mint az allitolagos javasolt megoldasok csupan felgyorsitjak a nem-kivanotos kovetkezmenyeket.

    Amig az emberiseg a mult utjan halad, a kovetkezmenyek sem valtozhatnak.
    Hat nem belathato az maganak ?

    Utopia az nem nyujt semmi megoldas lehetoseget.
    Az inkabb csak az emberiseg opiuma !

  • Almási Alma
    2018 november 4
    9:00 de.
    kösz, jobb tudni… de azért mert te is(!!!)

    nem adom fel de …. van más “dolog” is a világban, mint geyza, gábriel, orbán666+-&#>@, almási alma, (++++) persze figyelő és a bodácska… egyívásúak vagytok…,

    tehát nyugodtan lapozzál… süsü a sárkány most éppen assziszi, hogy,… de az téged (se) ne zavarjon… majd lesz fehér lepedős séta is belőle

    remélem nem hitted sohasem, hogy te … áááh, de haggyuk… még majd ki leszek gyomlálva

    most megint alkalmad lesz lapozni benne van a süsü… tövig

  • Almási Alma
    2018 november 4
    9:03 de.
    Bocs, hogy belekontárkodok, de szerintem semmi gond a népi kultúrával és nyelvvel, a mindenkori magyar irányító fősodor kultúrája, nyelve és főleg külső befolyásolhatósága viszont erősen kifogásolható!

  • Kenny:
    “Pedig Erasmus ismerte Boda Marcsit is. Írt is róla.”

    Igen, és dícsérte. Még az egyik könyve címében is. 🙂 (A félreértés elkerüléséért, nem az “Enchiridion Militis Christiani” kötetre utalok.)

  • Rodeo11
    2018 november 4
    11:10 de.
    “van más dolog is a világban”
    _________________

    Hogyne lenne. Nyilván nem hiszed, de ezt mindnyájan tudjuk, még Marcsi is. De egy beszélgetésbe nem keverünk bele mindent, csak azt, ami oda tartozik… Azok a más dolgok más beszélgetésekhez tartoznak. Elismerem, ez némi önuralmat követel, hacsak nem akarja az ember szándékosan keverni…

  • Aik csodalkoznanak hogy Erasmus muve miert nem vett gyokeret az euroai tarsdalmakban?!

    Mert europa kitort a kozep,ill a “sotet korbol”.
    Jott a Renszansz es a reformacio.
    Mind az forradalmi meglatasokat terjesztett, ugy a muveszet mint meg a vallasi hatalmakkal szemben.
    Az egyen, az emberileny lett jelentosebb az uralkodo hatalamnal.

    Ne feledd, mi volt a Kereszteny Lovagoknak levo elso utasitasa Erasmusnak?:(Millitis Cristiani)

    ‘Kersztenyek soha ne adjak fel haborzasokat’.

    Persze egy vallas-altal agymosott egyen az osi harci utasitasok alapjan velte a Cannaitak elleni harcokban.
    De ma bizonyitva hogy Israel nepe mint Egyptombol menekulok telepedtek le Cannan foldjen.
    A Caanatia tarsadalom-erkolcsi romlasival pusztuloban volt. S az Isaelitak sikereskedtek es szaporodtak.
    De a Caananitak utodaik ma is ott elnek.A “Palistinok”.
    Azok kovetik Erasmus meglatasat es utasitasait.

  • Almási Alma:
    “Nem a VÉR számít”

    Kedves Alma, ebben egyetértünk.

    Alma:
    “(az már régen nem “magyar”, hanem európai keverék).”

    Az emberi vérnek van egy csomó – haemetológiai összetevője, paramétere és tulajdonsága. Ezek egy része a különböző földrajzi populációkban bizonyos határok között statisztikailag eltérők lehetnek. De a vérnek nemzetisége, kultúrája, nyelve és vallása bizonyosan nincsen.

    Alma:
    “Hanem a kultúra és a nyelv. Ott kell keresni az okokat…”

    Nos, itt már kicsit (kicsit nagyon?) eltér a véleményünk.
    A második világháborút követően az európai politikai nyelvhasználatban “faj”, a “Blut und Boden” (ezt OV beszédeiben azért újabban használja!) esszencialista jellegű kifejezések – talán érthető okokból – legalábbis egy időre elveszítették come in fault mivoltukat. A nyilvános politikai nyelvben a “faj”, a “vér”, stb. terminusokat, kifejezéseket – különösen S.P. Huntington 22 esztendeje megjelent tanulmánya, majd 2001.09.11. óta – hasonlóan ESSZENCIALISTA JELLEGGEL felváltotta a “kulturális azonosság”, “az eltérő kultúrák”, sőt a “civilizációk összecsapása” szóhasználat.

  • Almási Alma
    2018 november 4
    12:52 du.

    na ez most éppen jókor jött! bodátlanítva leszünk 48 órára, és még trolltanfolyamra a trollképzőbe is be lett utalva kész …szott üdülő, meg a híres roller

    én még próbálkozok “vonalas” maradni és használni a “sorvezetőt” de néha meglendül az a dióbél formájú ráncos… ott fenn… és pannírozva is jó sok tojással és krumplival kisütve…

    sokan nem értenek meg engem, én meg a világgal vagyok hasonlóan, ha olyan sok megmondó ember van és a bölcsek kövét a sarki kisbüdösben 5 fillérért adják kilónként akkor a világ miért is olyan amilyen?

    annyi gond és kevés móka meg kacagás és tréfa…

    erre most az @orbán666+xperzé majd elsírja, hogy eltévedt a soraim között, mint a kismacska a kukoricásban, hát nem borzasztó?
    ja, és a geyza meg hozzáteszi, hogy hakapeszi aszon’ta

  • Belzebub
    2018 november 4
    2:15 du.

    egy szerény kérdés csakis hozzád, írád itt fenn:

    “come in fault”

    ez milyen nyelven van és mit jelent magyarul?

    ““Blut und Boden”” az olyan kedves???? és a Lebensraum még mindamellett, de hogyan kerül a cipellő a teaasztalra? és mi okból?

    az emberszabású már csak ilyen… a legutolsónak már fehér lepedő sem jut majd… “csak úgy” kell caplatnia a temető felé és nem is bizonyos, hogy odaér

    kapzsiság és…

  • Belzebub
    2018 november 4
    2:15 du.

    gondoltam ebben is van Blut elegendő>>>> és a végén a Boden zumbeispiel

    Superman meséli: – Te Batman, képzeld, ahogy repülök, meglátom a Macskanőt egy tetőn, amint széttárt lábakkal meztelenül fekszik egy napozószékben, s kéjesen vonaglik. Annyira megkívántam, hogy odarepültem, s durr bele… – S nagyon meglepődött a Macskanő? – Hát igen … de közel sem annyira, mint a Láthatatlan Ember…

  • Aczél Gábor

    Nem szokásom B79 dumáját észre venni se, de az az állítása, hogy “Palistinok”kovetik Erasmus meglatasat es utasitasait, olyannyira felháborító baromság, hogy szóvá kell tegyem.
    Mint minden többi népé, a “palistinnok” világlátása is különböző, még az is lehet, hogy vannak köztük Erasmus tanításait ismerő, az ő meglátásaival rokonszenvező palesztinok is, de mert Erasmus többféleképpen látta a maga korát, a mai palesztinok mindegyike az ő meglátását semmiképpen sem követheti. Erasmus utasításait pedig pláne nem, mert Erasmusról ugyan elképzelhető,hogy életében utasított volna valakit valamire, de életműve igazolja, hogy a lehető legtávolabb állt tőle az utasítás szelleme. soha senkit semmire

  • Belzebub
    2018 november 4
    2:15 du.
    ______________

    Milyen ember lesz valakiből? Igényes? Igénytelen? Gazdagságban is boldogtalan? Szegénységben is boldog? Vallásos? Vallástalan? Ellenségeskedő? Irigy? Barátságos? Hiszékeny? Gyanakvó?

    A nevelésen múlik, a szülői példán, a korai gyerekkori tapasztalatokon, az anyanyelven, a társadalmi elvárásokon és szokásokon…

    Talán valamit számít a vérmérséklet, de ezt majdnem teljesen felülírhatják a kisgyermekkori tapasztalatok és elvárások, a KULTÚRA..

    Még a szerelem is… Egyetlen megrázó élményemet mondom el. Nem vagyok, soha nem is voltam egy beszerelmesedő típus. Egy időben meghívtak az egyetemre egy bizonyos előadássorozatot megtartani. Egyszer csak a hallgatóság között megpillantottam egy pasast. Egy kifejezetten ronda, vékonydongájú fickót… és kis híja volt, hogy a nyakába nem borultam. Persze nem borultam, hanem megkérdeztem magamtól, mi ez a franc lelkesedés tőlem? Két napig töprengtem, mire megfejtettem, hogy a fickó arcvonásai borzasztóan emlékeztetnek egy gyerekkoromban imádott nagynénémre, aki a családi viharok közepette gyakran vigyázott rám, és biztos pont volt az életemben.

    Ennyit az érthetetlen szenvedélyekről… 😀

  • Rodeo11
    2018 november 4
    11:10 de.

    “Van más dolog is mint…stb..”

    De azért majd megdöglesz utánunk!
    Te kis Holokauszttagadó senki.
    A játékszerünk lettél.
    Okostóbiás.

  • Aczel gabor;
    Erasmus “Militis Christianis”-a mint egy katonai szabajzat,harci serkento volt az akkori kerszteny hadak reszere.S a letezo tortenelmi adatok alapjan igazan verszomjasok voltal.

    Ha olvasta valaha is tisztan serkenette a keresztes katonakat a verontasokra a bibliai adatok alapjan, amint az Amelikatok teljes pusztitasa olvashato.

    Az ongyilkos palesztine bombazok velne hogy nem hasonloan cselekdnek???

    Ha az maganak “baromsag” es “duma” hat bizonyara maga is ugyan olyan verszomjas egyen.

    Azt persze mar bizonyitotta sajat soraival az egyik tavalyi cikkeben.
    Akik nem a maguk szekereit toljak azokat maga “AKTOZOTTAK’-nak belyegezte.

    Mint akkor irta a “Reszlet gazdag” cikkeben, hogy nem azerte gyulol bennunket mert zsidok vagyunk, hanem mert nem ‘toljuk a maguk szekeret’.

    Hat a maga gyuloletes szekeret csak a Satan tolja!!!
    Es maga utazik azon !

  • Geyza
    2018 november 4
    7:14 du.

    ez valami új!??? ha nincs más játékotok, akkor már régen rossz, és ne is legyen!

    majd észreveszed: ez a blog még 5 napig (órákat perceket nem számolom) “él” utána automatikusan kikapcsolja a játékotokat… mi lesz akkor veletek? marad neked a boda majd 2 nap múlva és a többi…de egyre fogy a

    akkó’ a “vödör szén”

  • Miklos Banfi
    2018 november 4
    1:07 de.

    “Bravó Drizi, én is tudtam, hogy Ő. Hiszen már a Sakknovellától kezdve a kedvenc íróm volt tini koromtól. Benjit persze nem zavar semmi, csak fecsegi az órvaros marhaságait..”

    Hetedikes azaz 13 éves voltam amikor szülinapomra S.Zweig: Fouché c.könyvét kaptam ajándékba, a francia történelem iránti nagy “elkötelezettségem” okán – akkoriban (talán még most is) mindent szerettem ami francia: zene, irodalom, művészetek, kivált az impresszionista festők (!) filmek stb magát az országot is imádtam, mindig oda vágytam! Napólon rendőrminiszterének Fouchénak élete, munkássága, államfelfogása már önmagában egy kuriózum volt nekem akkor, S.Z. stílusában pedig főleg. Ez volt az első “találkozásom” S.Zweigel, a többi műve követte, de az Erasmusról szóló regényét nem olvastam, viszont sikerült felkelteni az érdeklődésemet, ezért sürgősen sort kerítek rá!

    Egyébként B79 fontoskodása ezúttal – bár csak az elejét olvastam, mert sosincs türelmem végigböngészni – önmagához viszonyítva feltűnően rendezett és “értelmes”: reggel vajon megint azzal a lábával lépett le a padlóra, amelyik esetenként érthető mondatokat képes kreálni mind nyelvtanilag, mind a kifejezéseket illetően? -:))))

  • Almási Alma:
    “Ennyit az érthetetlen szenvedélyekről… 😀”

    Kedves Alma, ebben jelentős részben egyetértünk. De van itt egy nagyon régi írás, ha van kedved, olvasd el:
    https://docplayer.hu/28534023-Menekules-a-szabadsag-elol.html
    (A net-en fellelhető angolul és németül is, ennél kezelhetőbb formában.)

  • Gratulalok Besancon;

    Tehat maga kelt fel az agy jobb oldalan, hogy kepes volt legalabb az elso mondatot ertelmezni.
    Gratulalaok, kivallo kepessege, vagy velhenenk telejesitmenyenek ?!

    Ha azt fojtatana, talan majd el is erhet valamit.

  • Egy új dal született Bródy Jánostól, ami fölér a “Ha én rózsa volnék”* mondandójához.
    *Megjegyzem, ez a betiltott dal 1984-ben jelenhetett meg először a második albumán, aminek a címe Ne szólj szám volt.

    Íme az új dala:

  • És ezt az új dalát Bródy János kommentelte is a Youtube-on:

    Janos Brody
    17 órája
    Kár, hogy ez a dal is ki lesz tiltva a nemzeti rádióadók műsorából. :(

  • A Bródy cikkeket már el is árasztották a trollok. Ha kiszűrjük a gyalázkodásokat, akkor semmit sem írtak.

  • Rodeo11
    2018 november 5
    4:09 de.

    Csak játszunk itt veled.
    Persze te nem veszed észre, azthiszed számítasz bármit is.
    Senki vagy öreg.Egy kis holokauszttagadó nulla.

  • Kenny
    2018 november 6
    7:25 de.
    Geyza szerinti nyilas létemre semmi kivetnivalót nem találok ennek a dalnak a mondanivalójában, viszont a dallama szerintem brodisan sablonos! 🙁 (Nade izlések és pofonok ……………..!)

  • Inkább Bibi Bródy nem igazán zeneszerző. Azóta ír magának zenét, mióta Szörényi belevetette magát a sértődős vénember korszakába.
    Mint tudjuk ez a műfaj a mondanivalóról szól.
    De ha érdekel a kormánypárt véleménye, itt olvashatod, ha van gyomrod a kommentekhez. Trollok tömege jelent meg, e “jelentéktelen” kis dal hallatán.
    https://hvg.hu/kultura/20181105_Ellenseg_lesz_mindenk_iaki_ketelkedni_mer__uj_dallal_jelentkezett_Brody_Janos

  • Bibi most berágott 😀 😀 😀 😀

  • Kenny
    2018 november 6
    1:24 du.
    Kössz, hogy ideraktad a linket, de én mások véleményét még nem láttam, amikor szubjektiv észrevételt mertem tenni a dal meghallgatása után! 😀
    Sajnálattal, de tartom az álláspontomat ezért, a trollokat nem is szenvedem végigolvasni, mert CSAK a zenét kritizáltam! 😀 D: D:

  • Geyza
    2018 november 6
    1:27 du.
    Nem olyan puha fából faragtak! 😀 😀 😀 😀

  • Inkább Bibi Éppen ez az. Senki sem a dal mondanivalóját kritizálta, hanem Bródyt. Mert ugye a rossz hír hozója a bűnös.

  • Inkább Bibi
    2018 november 6
    3:34 du.

    Akkor ne sírdogálj.
    Viseld emelt fővel a kritikámat.
    Nem én hangoztattam itten embertelen eszméket tavaly hanem te.

  • Kenny
    2018 november 6
    3:50 du.
    Mégis elolvastam, ez tetszik a legjobban:

    ” zorba László Sebestyén • 5 órája

    Bródy egyik dalával válaszolok: “Mert ezek, ugyanazok.”

  • Geyza
    2018 november 6
    4:10 du.
    Túl szigorú vagy, nem embertelen eszméket, hanem “embertelenül vakarózós” kritikákat hangoztattam! Akik itt embertelen eszméket hangoztattak, már rég a dinoszauruszok sorsára jutottak!

  • Inkább Bibi
    2018 november 6
    5:03 du.

    ….Géjza /ásít/

  • “Mein Kampf = az emberi élet kritikája” …/Géjza/

  • Inkább Bibi Nekem ez nagyon szomorú. Bródy egy korszak ikonja. Ez tagadhatatlan, a KIT beírta magát a történelembe.
    Visszanézve lehet kritizálni, de AKKOR Ők voltak a KIT.
    Bródy nem változott, csinálja amit mindig, dalol.
    Botrányok nélkül végigvitte a “sztárságot”, nem látott UFO-kat, nem celebkedik, nem játssza meg az Istenhívőt (bár már a “szocban” beleszőtte dalaiba Istent), éli az igazi igricek tisztességes életét.
    Most mégis, csak azért mert nem tetszik neki, hogy nem változott semmi (mert ezek ugyanazok), kiderült, hogy egy aljas, szemét hazaáruló zsidó kriptaszökevény. Sőt már az is “kiderült”, hogy a mindenkori hatalom fizetett ellenzéke.
    Gyakorlatilag már ezzel bizonyítja az alja nép, hogy igazat dalol.
    Kiderült, hogy nincs hanga (idáig volt?), kiderült, hogy zenéje nem beethoveni (melyik “könnyűzenészé” az?), kiderült, hogy pénzt akar kapni a munkájáért (ki nem?). Még az is kiderült, hogy Ő tehet az SZDSZ minden hibájáért is. Azt hittem Gyurcsány.
    Ezek a kommentfolyamok megmutatják a magyar “jobboldal” lelki nyomorát. Ha egy hatalom ilyen lelki nyomorba tudja dönteni saját szavazóit, ha ilyen szavazókra tud támaszkodni, akkor nagy a baj. Tudom persze, hogy ezek a kommentek nem a teljes jobboldal keresztmetszete, de jelentős része. Szeretném remélni, hogy fizetett szarházi trollok, de az még rosszabb képet festene a hatalomról.
    Ha zenét akarsz hallgatni, hallgass Beethovent, Haydnt. Ne a könnyűzenébe keresd a zenét. Bródy költő (igric), annak viszont kiváló. Véleményem szerint.

  • Sajnos én nem vettem észre, hogy az “átkosban” is politizált, lehet hogy azért, mert Radics Bélát -bár Jimmy Hendrixhez hasonlóan neki sem volt jó hangja- és a hasonló “elvont” virtuózokat sokkal jobban szerettem. 🙁

  • Inkább Bibi Akkor nagyon nem figyeltél, vagy nem értetted meg a verseit. Például Human Rights 1971-ből?
    De nem akarom Bródyt védeni, nem szorul rá.

  • Kenny
    2018 november 7
    11:06 de.
    Bevallom, sajnos tényleg nagyon nem figyeltem, mert akkor Jimmy Hendrixel és a Creammel voltam bűvölten elfoglalva, de bepótolandó utána nézek! Kössz!

  • Inkább Bibi
    2018 november 7
    3:11 du.
    veled vagyok bibi, kivéve mikor nem! aesthetica i megközelítéseteket “bródyügyben” alaposnak és meglehetősen kimerítőnek tartom, nagyon sokat megtudtam róla (mármint a bródyjelenségről) mert eleddig ő is a terra incógnitámon kereste a Nyuszit és a Zsebibabát

    addig is minden jót és további kellemes…. hadd tanuljon a tömeg

This site is protected by Comment SPAM Wiper.