Zöld-ségek

2018 december 8 11:11 de.86 hozzászólás

Egyik kedves itteni beszélgetőpartnerem ugyan óva intett attól, hogy bármilyen formában belekössek a környezetvédelem bátor élharcosaiba, de látva sziszifuszi működésüket, muszáj megtennem. Mielőtt még az általuk nagy erőfeszítéssel görgetett sziklák visszahullva, valamennyiünket eltemetnek. Nem tartom feleslegesnek a munkájukat, sőt: nagyon fontos, hogy egyáltalán ráirányították a figyelmünket a ránk leselkedő veszélyre.

Az emberek jelenlegi legfontosabb feladatának tartom a környezet védelmét. Környezet alatt most csak a Földet értem – unokáinknak bizonyára lesz dolguk a Föld űrbéli környezetének óvásával is – de ez már az ő gondjuk lesz.

A Föld megóvása az a feladat, amit kizárólag globálisan lehet eredményesen megoldani. Különben csak taszigáljuk a szemetünket egymás küszöbére – amíg mindannyiunkat el nem önt a légnemű, a szilárd, meg a láthatatlan (nukleáris) méreg.

Úgy látom, a környezet védelmét jelenleg két eszközzel igyekszünk megoldani: tiltással és büntetéssel. A két legeredménytelenebb – ráadásul drága, és könnyen kijátszható módszerrel. Nem kevésbé káros az ún. „vissza a természethez” felfogás, amelynek sok híve van, hiszen sokan nyomatják – no nem dobjelzéssel, vagy futár útján. Hanem az egyébként igen sok hulladékot termelő médiában. (A hulladékot itt a konkrét szemétre értve.) Pár éve hallottam egy tudóstól: ha elutasítva az energiatermelést, visszatérnénk a tűzhöz, azonnal megfulladnánk a füstben, ha a ma élők csak egyetlen csésze vizet akarnának nyílt tűzön felforralni.

Nem vagyok tudós értője az ügynek, ezért két földhözragadt példával illusztrálnám, mire gondolok. Mindkét példa magyar ugyan – de ahogy látom, másutt is hasonlóan zajlanak a környezetvédelem dolgai.

Az egyik ellenzéki párt azt javasolja, hogy a környezetszennyező vállalatokat sújtsuk nagyobb büntetéssel, és az utolsó ismert szervezet legyen felelős a bírság befizetéséért. Ismert taktika, hogy egy cég – nem utolsósorban a környezetvédelmi szabályok áthágásából – tetemes haszonra tesz szert, majd amikor kiderül a turpisság, a vállalkozás villámgyorsan „tönkremegy” – és más cégér alatt folytatja, hátrahagyva az addig termelt szemetet, meg a bírság megfizetését is. Na most: az utolsó ismert felelős a tönkrement cég. Hogyan tetszik behajtani a bírságot egy mínuszos vállalattól? Legyen a vállalkozás vezetőinek személyes tulajdona is a kártérítés alapja? Nem célravezető. Egyrészt a személyes tulajdon többnyire csak a kárérték töredékének kompenzálására alkalmas, viszont elbizonytalaníthat mindenkit a vállalkozástól. Hiszen a legtöbb esetben nagyon nehéz megállapítani is, nemhogy bizonyítani, hogy a környezeti kár pontosan kinek a hibájából következett be, és milyen mértékű. Még az olyan esetekben is, amikor egy pár fős szippantós csapat „költségkímélő” módon valamelyik patakba üríti a tartályok tartalmát, ahelyett, hogy megfizetné a szennyvízkezelőnek a tisztítás díját. Hát még egy bonyolultabb esetben? Egy vegyigyár mikor szennyez jobban? Ha minél tartósabb nylonzacskókat gyárt, hogy kevesebbet kelljen eldobni, nyilván hosszú idő alatt elbomló anyagra van szüksége. Vagy gyártson gyorsabban bomló anyagokból? Akkor meg gyakrabban kell eldobni a zacskót: nagyobb lesz a szemétdomb. A büntetés és a tiltás tehát nehézkes, a kárt sem elkerülni, sem semlegesíteni nem képes. (Arról már nem is beszélve, ha a büntetés és a tiltás nem normatív, akár zsarolási eszközül is használható.)

A másik példa még ennél is egyszerűbb. Változatlanul nagy gond a levegő szennyezettsége – főként a városokban, közöttük is a fővárosban. Változott viszont a szennyezés okozója. Korábban főképp a füstök és gázok okoztak nehéz légzést. Az ipari kibocsátás jelentősen csökkent – jórészt a termelés megszűnésének következtében. A közlekedés is javult: évek óta tilos a kétütemű járművek forgalma, és a személyautósokat is keményen szorítják a kíméletesebb motorok használatára. (Más kérdés, hogy közben a tömegközlekedésben miféle buszok okádják a füstöt, és a használtan beszerzett „új” járművek sem a csúcstechnológia termékei.)

Mindezek következtében ma a magyar városok légszennyezettségének fő oka a kisszemcséjű finom por, ami szintén károsítja a tüdőt: a fővárosban ma már szinte állandó a különböző fokozatú riasztás. Az egyik ellenzéki párt azt ajánlja, hogy legyen alacsonyabb a határérték, amikor már kötelező a riasztás. OK., fontos a figyelmeztetés – de akkor mi van? Ne menjek az utcára? Vagy ne vegyek levegőt? Egyik lehetőség sem optimális. Arról nem is beszélve, hogy az a finom por a lakásba is beszűrődik, még nyitott ablak sem kell hozzá.

Viszont. Mindenki – de tényleg mindenki – tudja, hogy ha egy helyiséget lezár, és nem takarít, söpör benne, akkor pár hét alatt belepi ez a bizonyos finom por.

Márpedig én nyolc éve nem láttam utcaseprőt a környéken. (Mellékesen a kánikulai napokban sem láttam locsolóautót.) Korábban sem gyakran: de egy évben legalább kétszer végigtolták a söprűs emberek a talicskát. Ősszel összeszedve az úttestre hullott avart, hóolvadás után meg felsöpörve az útszélen megtapadt sarat-port. Nálunk akár takarítógéppel is jöhetnének – falusias utcában lakom, ahol az autók a telken-garázsban állnak. Forgalmasabb helyeken viszont az utcaseprő nélkülözhetetlen lenne, ahol az autók a házak előtt állnak. Nehézkes lenne az autót az ötödikre felvinni. Ezeken a helyeken csak kézi erővel lehetne összeszedni az útszéli szmötyit, amiből az a bizonyos finoman szálló por keletkezik, amint megmozdul egy jármű vagy gyalogos. Félreértés ne essék: nem a házak előtti járdáról beszélek: tiszta sor, hogy azt a házak tulajdonosainak kell rendben – tisztán, pormentesen – tartaniuk.

Egészen biztos vagyok abban, ha rendszeresen felsöpörnék a városok útjait, jelentősen csökkenne a porszenny. Nem kéne több pénzt költeni mérő-riasztó rendszerekre.

Az utcaseprő.

Még egy dolog: kérek mindenkit, ne sóhajtozzon, hogy háááát, ilyen a magyar. Nincs sok külföldi tapasztalatom – de életemben nem láttam Budapesten akkora szemetet, mint Stockholmban a központi buszpályaudvaron, vagy a Drottingholm Gate-n. Ez utóbbi a város közepén egy sétálóutca. És 2005-ben, vagyis bőven a „migráncstámadás” előtt.

Úgy tűnik, elkelne a képviseletekben – önkormányzatoknál, országgyűlésben – néhány racionálisan gondolkodó háziasszony, házigazda, esetleg házmester. Mint ismert, 1959 és 1968 között házmesterek voltunk. A hajnali kapunyitás – fél öt-öt között – után az első dolgunk volt a járdát leseperni, télen letolni a jeget, havat, nyáron fellocsolni. És minden hajnalon találkoztunk az utcaseprővel is, aki már szedte a talicskájába az úttesten talált szemetet, söpörte az útszélen összegyűlt port-sarat, tisztította a kanálisok környékét. Délelőtt mi aztán az udvart, kapualját, lépcsőket takarítottuk, az utcaseprő meg a közeli téren szedte össze az avart, szemetet.

Kétségtelen, hogy a fenti példák apróságok az olyan súlyos problémák mellett, mint a széndioxid-kibocsátás, vagy az óceánok teleszemetelése. De minden ügyben az „apróságok” összessége jelentheti a megoldást.

Rátesi Margit

86 hozzászólás

  • A közmunkások rendszeresen seprik az utcákat, de az ellenzék szerint az rabszolgamunka, amit ők végeznek.

    A nejlonzacskók ügye megoldódni látszik, legalábbis ott, ahol nem létszükséglet. Pl. bevásárlószatyrot lehet vászonból is készíteni. Zsíros felvágottat valószínű továbbra is zacskóba tesznek, esetleg papírral kombinálják.

  • Christopher Adam

    Éppen ma reggel voltam a hozzám közel eső lengyel, ill. kelet-európai hentesnél Ottawában. A nagy élelmiszerláncokban zacskóba csomagolják a felvágottat, viszont szerencsére a kisebb kelet-európai boltokban papirba.

  • Környezetszennyezés … 1960-ban a Föld lakossága 3 milliárd, idén 7,6 milliárd. Tabu téma, de ez okozza a bajokat.

  • Jo eredeku probalkozas “talalom”, persze csak az ottani helyi problemakat vette figyelembe.

    De amikor a vilag, ertve ezen Foldon levok osszeseget kell figyelembe vennunk.Mert az vilagszerti problema hogy ha Fold lakhatatlanna lenne az emberiseg cselekdetei altal, hat nagyon kevesen remelhetnek a Marsra valo utazasaikat.

    Mikor en fiatal srac voltam, a vilaga lakossaga ket milliard kuszoben alt.
    S nem igen vadolhatnank mas elolenyeket ezert a problemaert!

    Ma, het es fel mulliard. S duplajara megy 40 ev alatt.
    Az az 15 milliard lessz 2058-re.
    De a “szakertok” allitas szerint a Fold csupan 10 milliard emberilenyt kepes fentartani.
    De a 10 milliardot elerjuk a kovetkezo 16-18 alatt.

    A legnagyobb ecologiai problema az athmosfera felmelegedese. Amely, allitolag 2.7 fokot melegedett az ipari-forradalom kezdete-ota.
    De kerdeses hogy a sarki jegek olvadnanak-e a 2.7 fok ho-meseklet valtozassal?
    De olvadnak gyorsan mindenek dacara.

    S allitolag az athmosferaban levo CO2 okozza felmelegedeset.

    Ne felejdts, minden emberileny produkal 1 Kg CO2-t naponta csupan letevel.
    Az 7 es fel millo tonna CO2 naponta.
    Egyenlo egy Egyptomi piramid sullyaval.

    Egy 737/747 (utas-szallito gep) produkal kb. 20 Lg CO2 masfel-kilometer repeulessel.
    S nem kevesebb mint 5 ezer 737-747 repul minden pillantaban csupan a US folott.(info FAA).

    Nem is szamitva minden automobilt, vonatot, autobuszokat, eromuveket, gyarakat, hajokat stb. vilagszerte.

    De meg HA mind azt azonnal eltuntetnek sem valtozna vilag klimaja evszazadokig.

    Az oxygen produkalo “eso-erdok” rohamosan pusztitva.
    Kb. 300-fa ottan masodpercenkent.Ami soha tobbe nem lessz erdo ismet.

    Europaban az nagy erdok mar Matyas kiraly idejetol pusztitva voltak. A mai erdok lenyegtelenek.

    A tengerekben tobb a SZEMET mint a mind a halak es ossz elolenyek.

    A tengerek vizei puisztitoan emelkednek.
    Mint a Hollandok gyakoroltak evszazada , mert legnagyobb resze a tenger-szint alatti foldek, azt ma vilagszerte minden nagy varosok teljes lehetosegeik szerint kuzdenek azzal.

    Velenceben a turistak gyakran terdig-ero-vizben jarnak a Szant-Marko teren.
    Hasonloan Tokyo, Hong-Kong, New Yoprk, Miami mind a taneger-viz aradasai ellen koltekeznek.

    Persze kerdeses hogy az athmosfera melegiti a tenger-vizet, vagy a tenger-vize az athmosferat.A levego-viz density (surusege)alapjan.
    De a melegedo tengervizek elaraszztanak sok lakott szigeteket es alacson-szintu de a leg-magas-lakosu teruleteket.

    A vilag probalkozik a CO2 korlatozasaval, az elektromos automobilok, minden mu-anyagok ujra-felhasznalasaval, de mind az talan tul keso es tul-kicsi az eredemeny.

    Csuapan az emberiseg szaporodasaval nincsen probalkozas.

    De mivel a novekvo szamu emberiseg, mind jobb es gazdagabb let-lehetosegeket ohajt elni, az iparosodas rohamosan novekefve vilagszeret.
    Ami noveli a vilagszerti termeszet szennyezeset.

    Tobb ermberileny, NOVEKVO szennyezes, alacsonyabb lehetoseg az ecologia pusZtitasanak csokkentesen .

    Rogam az on-pusztitasba !

  • DRIZARI egy mondataval ramutatott a problema okara.

  • Christopher Adam
    2018 december 8
    12:53 du.

    Pesten olyan bolt nyílt nemrég, ahol hagyományos csomagolásban vehetik meg a zöld vásárlók az árut. Aki ráér, az a dobozkáját leméri, arra kap egy vonalkódot, amit a pénztárgéppel leolvasnak. Akinek van ideje, és nagyon elkötelezett, annak ez biztos jó megoldás. Nyilván a multicégek addig nem változtatnak, amíg nem kényszerítik ki a változtatást az államok. Pl. ki gondolta volna 20 éve, hogy az ingyenes reklámszatyrot egyszer betiltják majd?

  • Annyira tabu téma, hogy pl. a NatGeo-ban már 5 éve voltak cikksorozatok 10 milliárd! címmel …

    A fejlődő országokban, az ötvenes években (fejlett országok által) bevezetett védőoltások váltották ki a népességrobbanást. Ugyanis morbid dolog, de leírták feketén-fehéren, hogy az oltások következtében életben maradt a születésszabályozás nélkül egy családba született nyolc-tíz gyerek. Mégha éheztek és nyomorogtak is egész életükben.

    Szóval igaza van a magyar történésznek, minden mai probléma, ami a mai globalizált világot sújtja, a gyarmatosítás korában kezdődött. Na ez az igazi tabutéma …

  • hazai lámpa
    2018 december 8
    1:09 du.

    Bocs, előző kommentem erre ment válaszul.

    Drizari
    2018 december 8
    12:53 du.

  • Nagyon teved ALMACSKA.
    A gyarmatositassal csupan a VD (a nemibetefsegek)terjedtek.

    Az eberiseg novekedese az ipari forradalommal kezdodott.

    A videkiek sokasagai a varosokba ozonklesevel.
    Az a valosag meg ma is a jelenben iparosdast kezdo nemzetekkel.

  • A vasarlasi csomagolasnal alkalmazott plesztic zacskok mind ujra keszitve.
    Persze csak ha nem a szemtbe dobja.

    Minden uzletekben letezok a nagy tartaly ahol azokat gyujtik es ujra-feldolgozva lesznek.
    Persze venni kell a figyelmet es szorgalmat osszegyujteniuk es visszavinni.

    Sot a RRR (Reduce-Reuse-Recycle)vilagszerti mozgalom.
    Ami meg a 70-es evekben volt kezdve.

    Persze a trehany egyen arra nagyon lusta.
    Papir, uveg, plasztic, fem s minden mas ujra-feldolgozva.

    De mit tesz majd a novekedo CO2-val, s a vilagkorulli felmelegdessel, klima valtozas kovetkezmenyeivel,stb?
    A novekvo homerseklet, viharok, aradasok, szarazsagok, orias-tuzek, stb. kovetkezmenyeivel?

  • BENDEGUZOCSKA, biztos, hogy én nagyon tévedek, de hol írtam én BÁRMIT ehhez a cikkhez eddig? Vagy bárhol OLYASMIT, amire itt hivatkozik? Mit szokás mondani ilyenkor MAGÁCSKÁRA, maga kis PROVOKATŐR?

  • HL-nek az a baja, hogy igazságnak képzel bődületes általánosításokat – láthatólag nem is érti a különbségeket.
    Nem az utcaseprés a rabszolgamunka, hanem a közmunka, ahogyan ma felfogják:kényszerítve, a minimális bért sem megfizetve.
    Az utcatakarítás közösségi szolgáltatás, amit pont úgy meg kell fizetni, mint a pl. a törvényhozást vagy a prédikációt. Igaz, nem kell hozzá különösebb szellemi erőfeszítés, sem átlagon felüli fizikai erő – ezért is kevesebb a bére. De a megbecsültsége nem lehet kisebb! Lehet, hogy ez nálam csak olyan beakadt “házmestertempó”.
    De sikítani tudok, amikor valami fontoskodó sertepert kijelenti egy kétgyermekes családanyára, hogy “nem dolgozik”, ha nincs bejelentett munkahelye. (Nekem 52 éven keresztül volt munkahelyem, nem ezért mondom.)
    Úgy tudom, HL faluban lakik, ahol valamikor a nagyszüleim életében nem is volt utcaseprő: mindenki rendben tartotta a háza előtti útszakaszt, beleértve vizesárok tisztítását is. Ha nem így tett, nagyon megszólták.
    A fővárosban nem látok ilyen közmunkást – egy vállalat végzi a szemétszállítást, közterületfenntartást, amiért fizetnünk kell – és ez így van jól. Még az is lehet, hogy a Belvárosban, Várban előfordulnak az utcatakarítók – de azt a finom port behordja a szél,a járművek kerekei, meg mi magunk a cipőtalpunkon a gondozatlan utakról.
    Ez olyasmi, mint amikor lakótelepen laktam. Voltak,akiknek a küszöbük is fényesen ragyogott – de betuszkolták a karácsonyfát a szemétledobóba. Aztán utána öntötték a maradék töltöttkáposztát – és panaszkodtak, hogy miféle népek laknak itt: örökké eldugulva bűzlik a szemétledobó.

  • Tabu a téma olyan értelemben, hogy India és Kína lélekszáma növekedett hatalmas ütemben az utóbbi 50 évben. Ez köszönhető a technikai fejlődésnek és a jobb egészségügyi ellátásnak. Az életkor is kitolódott, 200 éve még alig haladta meg nagy átlagban a harmincat, járványok és háborúk miatt. Szóval, tabu olyan értelemben, hogy csak a kínaiaknál vezettek be születésszámú korlátozást, és senki nem meri kimondani, hogy tovább kellene csökkenteni a lélekszámot.

    Kérdésként azonnal fölmerülne: na de hogyan és melyik országokban? Háborúkkal, vagy mesterségesen indított járványokkal? Ilyen értelemben tabu, amivel a NatGeo se mer foglalkozni. Pedig drasztikus és a Föld éghajlatának is kedvező változást csak egy rövid idő alatt lezajló lakosságcsökkenés hozna. Mondjuk a mostani 7,6 milliárdról 4 milliárdra.

  • Bendeguz79
    2018 december 8
    4:06 du.

    Az ipari forradalom is a gyarmatosítás következményeként jöhetett létre, nem így gondolod? Ugyanis Európába áramlottak korlátlanul a természeti kincsek, erőforrások, amiből aztán beindult az iparosítás.

    Többek között Afrika elzárt kontinens volt addig, amíg a 19. században az európai nagyhatalmak be nem kapcsolták a gazdasági vérkeringésbe, pl. kakaó, kávé termesztéssel. Sőt, bizonyos rasszok keveredését is a gyarmatosítás tette lehetővé, mert előtte pl. az afrikai fekete lakosságot elzárta mindenfelől az óceán, északról pedig az arabok a többiektől.
    Pl. a rabszolgavadászok vitték Amerikába a feketéket, akik saját maguktól soha nem jutottak volna el más kontinensekre, hogy ott keveredjenek más népekkel.

    Ezzel ellentétben, a gyarmatosítás hőskorában Ázsia már sűrűn lakott és gazdaságilag fejlett kontinens volt, nagy városokkal. Az európai ember politikailag meghódított egyes ázsiai országokat, de nem keveredett annyira a gyarmatosító és az őslakos lakosság úgy, mint pl. Amerikában.

  • Gabriel Karikas

    Ugye Margitka, nem gondolod komolyan, hogy a lebomló műanyag-szatyrok terítik be az óceánok vízét?

    Nem pedig a coca-colás palack és társai? De az étolajos műanyag palackra ugyanúgy, mint a folyékony-szappanos doboz, a samponos palack. Az eldobható műanyag pelenka és társai.

    Az izoporos dobozokat is beleértve. (hungarocell ahogy magyarosan hívják)

    Coca-colát írtam, de a világ egésze minden vizet – a sima ásványvizet is műanyag-palackból issza.
    Az autók karosszériája műanyagból készül.

    A bugyi is!

    ezeknek ugye tartósaknak kell lenni!

    Menjünk tovább, hogy mi nem készül ma olajból (mi nem petrolkémiai termék)?

    Az élelmiszer-csomagoló anyagokra meg persze a “HATÓSÁG” előírja, hogy annak vízben ugyan nem szabad lebomlani, még napfényt hatását is tovább kell bírnia, mint mondjuk a műanyag tetőfedőnek.

    Sokszor bámulok magamban, hogy a magukat a környezetvédőknek tartó egyedek hogy lehetnek ennyire barmok.
    Nyilván a szervezetek vezetői ezt nagyon is tisztában lehetnek, mivel a “KÖRNYEZETVÉDŐ AKCIÓIKAT” A NAGY VEGYI-KONSZERNEK FINANSZÍROZZÁK a háttérből.
    Feltételezem a busásan juttatott fizetés-kiegészítést sem utasítják vissza.
    Tessék csak megnézni bármelyik akció szórólapját, a “TÁMOGATÓK” logotipo-í ott virítanak.

    Te ugye, mint mezei halandó miért kellene, hogy gondoljál erre?

    Nyilván a látványos dolog, amire plebs-nek koncentrálnia kell, hogy a nylon-zacskó az lebomlik-e vagy nem?

    A Média bizony teszi a dolgát – ott is milliárdok fordulnak meg.

    A megoldás egyszerű lehetne:

    Hasonlóan ahhoz ahogy a nikotin (dohány) és alkohol termékekre külön adót vetnek ki, a műanyag csomagolóanyagokra is súlyos különadót kellene kivetni.

    Főleg a vizes palackokra!!!
    – Miért is nem lehet vizet, sört, tejet üveg-palackba tölteni mint régen?

    Aztán azt visszaváltani?

    Mert a nagy áruházláncoknak is fejtörést okozna – tekintettel arra, hogy millió kilométerekre utaztatják az árut.

    Ami ugye mellesleg szintén a a legnagyobb környezetszennyező.
    A szupermarketekbe kocsival lehet csak bevásárolni járni.

    Régen a sarki fűszeresnél vásároltunk, vagy a sarki zöldségesnél, de a piacra, vagy a csarnokba is gyalog ment az ember gyereke.
    Falun persze biciklivel.
    Vagy tévedek?

  • Bendeguz79
    2018 december 8
    4:17 du.

    Magyarországon a szocializmusban sokkal kevesebb csomagolási hulladék volt. Ugyanis volt üvegvisszaváltás, még a befőttesüveget is visszaváltották. Üdítőital is visszaváltós volt, és akkoriban nem volt divat az ásványvíz megvétele. A péksütit, felvágottat papírba csomagolták. A dolgozó nők, háziasszonyok a munkaidő után a (zsúfolt) buszon cipelték haza a tömött bevásárlószatyrokat.

    Szóval a hulladék újrahasznosításához képest hasznosabb dolog megelőzni a hulladék keletkezését. Olvastam, hogy az utóbbi évekig Kína átvett minden szemetet USA-ból, Európából, és ezért volt nagy biznisz az újrahasznosítás. De ez mára megváltozott, mert Kína több terméket állít elő, mint a nyugati “fejlett” országok.

  • Drizari
    2018 december 9
    5:35 de.
    __________________

    7,6 milliárdról 4 milliárdra? Az minden második ember. Ehhez már nem elég a gázkamra… De egy jó kis nukleáris háború megoldhatja. Aztán, aki MEGMARAD, annak úgy kell…

  • Gabriel Karikas

    Drizari
    2018 december 9
    5:35 de.

    “A TERV” az 500 millióról szól – honnan veszed ezt a “renegát” számot?

    🙂 🙂 🙂 🙂 🙂

  • talalom
    2018 december 9
    4:45 de.

    Ezerszer elmondtam már neked, hogy az átlagos dolgozók a “rendes” munkahelyen alig keresnek annyi pénzt, hogy fönntartsák magukat. Mégis hogy képzeled te, mint állítólagos szocialista, hogy a közmunkásnak helyébe viszik a munkát, és ugyanannyit kapjon, mint a gyárban vagy más, “rendes” állásban dolgozó?

    A közmunkásokkal sokszor sepertetnek utcát, és szerintem még sokkal több, értelmes munkaalkalmat kéne nekik adni. Aki a valódi munkaerőpiacon talált munkát, az valószínű több energiát feccölt a tanulásba vagy a munkahely megtartásába. Ezért magasabb a fizetése, de Magyarországon még ez is sokszor csak a szegénységhez elég.
    Örülnék, ha leszállnál szerény személyemről, és nem hajtogatnád minden egyes mondatomra az uncsi DK-s propagandát, mintha nálad lenne a bölcsek köve ….

  • Drizari
    2018 december 9
    5:35 de.

    Kína régebben nem volt a nagyhatalmak sorában, és gazdaságilag is jobban függött más országoktól. Ezért vagy más okból igen komolyan vették a születésszabályozást. Indiában gyakorlatilag a mai napig milliószámra szülnek gyerekeket bele a szegénységbe és nyomorba, egy családban akár tizet is, és mégsem látszik, hogy a globális média sivalkodna, hogy a kis hinduk benépesítik a világot. Valamiért csak a kis kínaiaktól kell rettegnünk, hogy már x milliárdan vannak …

    De abban mindenképp igazad van, hogy ez megint olyan téma, mint a globális felmelegedés, hogy az egyik államban komolyan veszik, máshol meg kitalációnak minősítik.

  • Gabriel Karikas
    2018 december 9
    5:45 de.

    “Főleg a vizes palackokra!!!
    – Miért is nem lehet vizet, sört, tejet üveg-palackba tölteni mint régen?

    Aztán azt visszaváltani?”

    A borosüveget még visszaváltják, de a pezsgős üveget ki kell dobni a szemétbe. Na, nem a szelektív hulladékgyűjtőbe, mert az csak dísznek van kirakva nagyon kevés helyen, legalábbis vidéken.

  • talalom
    2018 december 9
    4:45 de.

    Megmondom őszintén, nem nagyon értem a problémádat ezzel a finom porral. De pl. az idős szomszédasszonyom állandóan locsolja a ház előtti földutat, mert szerinte is az utcáról megy be a por a lakásba.

    Szerintem meg azoknak van igazuk, akik szerint a zöld növényzet megfogja, megszűri a port. Régen a nagymamámék tanyája, mint minden rendes tanya, akácfákkal volt körbeültetve. Hátul volt nagydarab szőlő meg gyümölcsös, és ez a fajta növényzet arról híres, hogy megköti a homokot. Nem kellett volna a mezőgazdaságot és a vidéki életet szétverni a rendszerváltás után, mindjárt nem lenne annyi pl. parlagon hagyott föld!

    Dehát tudjuk, hogy neked mi a véleményed a mezőgazdaságról, hogy csak a nagyüzemet isteníted kizárólagosan …

  • Margit!

    Az még csak hagyján, hogy nem látsz utcaseprőt – a parkoló kocsiktól úgyse tudna seperni – de a körút járdák pl. híresen mocskosak. Az ingatlan kezelők és tulajdonosok sz…nak a témára, a lakók pedig a kutyuskáikkal végeztetik ott ezt a műveletet.

    S ha már a körútnál tartunk. Kánikulás – a kula nem félreértendő – szóval olyankor az állami médi á’lá MTI és főpolghiv. naponta többször bemondja, hogy “úgymond locsolókocsik hűtik az átforrósodott aszfaltot”, ami akkora hazugság, mint a bazi lika kupoldája… Mert csak annyi igaz mindebből, hogy csak a villamos síneket locsoltatják, nehogy a forróságtól feldomborodjanak…

    Meg még egy. a hamis zöldpárt, amely ezt a nevét a fidss vezértől kapta érdemei elismeréséül, a hírtevében magát “”ökopárt””-kén hantáztatja.

    .

  • Gabriel Karikas
    2018 december 9
    5:45 de.

    “Mert a nagy áruházláncoknak is fejtörést okozna – tekintettel arra, hogy millió kilométerekre utaztatják az árut.”

    Üvegbe csomagolt árut is lehet sok ezer kilométerre szállítani. Pl. anno a Szovjetunióba az üveges konzerveket vitték Magyarországról, nagy kedvencük volt az oroszoknak a savanyú káposzta zöld pritaminpaprikában elrakva. Azt nem tudom, hogy ott mi lett az üvegekkel, de az ottani körülményeket ismerve, biztos nem dobták ki az üveget a szemétbe.
    Szóval ez a sok műanyag szemét-gyártás szokása az USA-ból jött szerintem, azok csomagolnak mindent műanyagba, még a műanyagot is műanyagba csomagolják.:) Ez valóban összefügghet azzal, amit te is írsz, hogy kocsival járnak vásárolni (és kitolják a bevásárlókocsit az autóhoz, amiből egyszerűbb kipakolni, ha minden be van csomagolva.)
    Mint közismert, az amcsik autós nemzet. Náluk a tömegközlekedés másodlagos, és a szent tehén náluk a gépkocsi-gyártás volt évtizedekig. Nem is tudják máshogy elképzelni az életet, csak autóval vagy állni az autópályán a dugóban órákig.

  • Gabriel Karikas
    2018 december 9
    5:45 de.

    Még annyit írnék, hogy az USA-ban sokkal nagyobb divat a felhalmozás, mint Európában. USA-ban nem csak a túlélők, de ahogy írod, minden szupermarket vásárló nagy tételben veszi a tartós ételt. Eredetileg az élelmiszeripar nagy újítása volt, hogy az első világháborús lövészárkokban harcoló katonáknak konzervet tudtak adni, hogy ne haljanak éhen, vagy porlevest és fagyasztott ételt.

    De békeidőben mi készteti a civileket arra, hogy tartós kajákon éljenek? Az, hogyha csak az kapható a boltokban.
    Európában és Magyarországon is, még sokkal nagyobb becsülete van a friss árunak, friss élelmiszernek. Mivel sokan laknak (még) vidéken, és ismerik a helyi ízeket és főzési szokásokat. Pl. a disznóvágás nem azért szokás manapság, mert anélkül éhenhalnánk, hanem mert tudod, hogy honnan származik az élelmiszered.
    Ettől még nem kell megszűnnie itt sem az élelmiszeriparnak, csak éppen mást állítanak elő, azt, amire van kereslet.

    Műanyag flakonban régen csak a sampon volt, mert a mosóport papírdobozban árulták. Szóval ez a sok folyékony mosószer nem biztos, hogy jobb, csak éppen nagy divat manapság. Aztán tölti a szelektív gyűjtőket a sok flakon, amit sokszor már el sem visznek vagy összeöntik.
    Eldobható pelenka meg betét az elsősorban kényelmi vagy higiéniai szempontból fontos, ugyanis manapság már nem csak a négy fal között tartózkodik a mama meg a baba. Most képzeld el, a fél városon át hazacipelni a használt pelenkát, hogy otthon kimoshasd … Otthonra nagy divatja lehet újra a textilpelenkának meg hasonlóknak, és ott ráér az ember mosogatni meg szöszölni vele. Az már szerintem a konzumidiótaság netovábbja, mikor szerény fizetésből élők vagy pláne mélyszegény munkanélküliek eldobható pelenkát vesznek drága pénzért, ahelyett, hogy kimosnák a textilt.

    De még olyat is olvastam, hogy a textilpelenkát a családok beadhatnák egy arra szakosodott tisztítóba, mivel ott úgyis kifertőtlenítik, és tisztán kapják vissza.

  • hazai lámpa
    2018 december 9
    12:45 du.

    tartós élelmiszer = tartósított élelmiszer

  • DRIZARI az egyedulli aki a cikk alanyanak alapveto lenyegen mardt hozzaszollasaval.

    Mindenki mas messze elkoborolt a cikk alanyatol.

    Kina az “egy-gyermek” torvenyet evtizedekn at meg eroszakkal is betartatta.
    Igen nagyon sok 9-ik honapi eroszak-altali abordalasokat is folytattak.
    De Kina lakossag meg is emelkedett.
    Ma azt megsemmisitettek,mert keves a leany-gyerek a nemi-valasztott-abordalasok miatt.

    De Kina meg is 1.5 milliardos.

    India is 1.3 milliardos.
    Azsi, Afrika, del0Amerika a legrohamosabban szaporodnak.

    S a vilag szaporodik gyorsabban, sot duplaja lessz 2058-re.
    S mindenki jobban ohajt elni. Tobb iparosodas, tobb leg-folg-viz szennyezesek.

    Hat nem onpusztittast kovet az emberoseg ???

    A plesztik zacskok nem okozzak sem oldjak azt meg !!!!

  • Van az USA-ban a “Save-a-Lot” elelmiszer uzlet-lancolat (1280 uzletei) ahol a vasarlo csomagolja amit vasarol, vihetik a sjat szatyorjaikat, zsakjaikat, barmit.

    Ha szuksege van a plaszik tasakra azt 4 centert adjak.
    Hasonloan textile szagyrot, sot ho-insulalt szagyrot is nyujt a penztaros egy dollarert.

    De atlahban araik 30% olcsobbak.

  • HAZAI LAMPA;

    Az ujra-feldolgozas sajnos nem igen ment sokra.
    Kezdtek azt a kora 70-es evekben.
    De rogton bajokba ment.Mert az ujra feldolgozas sokkal tobbe kerult.

    Oriasian ment akkor pl. az ujsagpapirok gyujtese.
    De tarolasi koltsege tonkre tette.
    Mert semmi papair-gyar nem volt hajlando azt felhasznalni.

    Az ujsag papir Finnorszagbol jott sokkal olcsobban mint a feldolgozsa. S mire a papir ujra-feldolgozasat megoldottak, Finnorszag kozgazdasaga bajokba jutott.

    Hasonloan a uveg eseten is.
    A papir es uveg a “mulch”-olas es enzyme alkalmazasaval valt alkalmassa. A kerteszeti-ipar jovedelmezett azon.

  • ALMASI , sajnalom ALMACSKA, NEM provokalasom volt, csupan tevedesem a LAMPACSKA nevvel valo tevedesem.

  • Bendeguz79
    2018 december 9
    1:10 du.

    A nyugdíj nélküli társadalmakban az emberek azért szülnek több gyereket, hogy legyen, aki eltartsa őket öregkorukban. Persze, ez nem megoldás, mert sok gyerek felnőve újratermeli a nyomort, amiben él. Ezért ők megindulnak a jóléti országok felé, mert azt hiszik, hogy itt jobb életük lesz.

    A jóléti társadalmakban eddig volt nyugdíj, ami nem ösztönözte az embereket gyerekvállalásra. Ezért ezekben az országokban fogy az eddigi lakosság, és a kormányok csak kísérletezgetnek. A többgyerekesek hiába kapnak adókedvezményt, ha a gyereküket nem tudják iskoláztatni vagy nincs elég munkahely. Ezzel csak a nyomort fogják növelni a konzervatív kormányok.
    Tehát: a jóléti országokban ösztönözni kéne az embereket arra, hogy a gyerekeik által ne lejjebb csússzanak a társadalmi ranglétrán. Ez nem a fogyasztás növelésével, hanem az iskolával, a munkával és a lakhatás megteremtésével lesz elérhető. Állami segítség nélkül a nagy tömegek először csodálatos felemelkedésnek érzik a megnövekedett fogyasztásukat. De aztán mindig jön a feketeleves, a túltermelési válság, a munkanélküliség, az eladósodás, hogy a bebukott hitel miatt viszi a bank a házat. Lehet, hogy meglesz a legújabb okostelefonja, de mire megy vele, ha konzumidióta rabszolgát nevelnek belőle? Aki a multi talpát csókolgatja a munkáért, amíg le nem cserélik robotokra …

    Azt hiszik sokan itt is, hogy az autógyárak majd ittmaradnak, és azokra lehet jövőt építeni, csak mert most kicsit magasabb fizetést adnak, mint más cégek. De közben a lakásárak elszállnak az egekbe, és nincs megtakarítása az embereknek.

  • Mind a légszennyezettség,mind a környezetvédelem fontos dolog,mindenkit érint!Teljesen egyetértek!
    Remélhetőleg történik hatékony intézkedés,mindenki érdekében?!!!!
    Ha konkrét információim lesznek,és időm,a napi elfoglaltságaim,programjaim mellett igyekszem hozzászólni!

  • Amúgy megint 2 cikk jelent meg a témában,de ugye minek?…
    Természetesen mind a környezetvédelmi problémákról,mind légszennyezettség romlásáról a kormány..tehet(részletezés a másik cikknél,ahol Mészáros Lőrincet “ekézik” egy kamionos pihenőhely átadása kapcsán…..)
    Nem semmi,ha lesz időm és kedvem, utánanézek ennek a “hiteles” szörnyű törvénysértésnek,káros tevékenységnek….!

  • Gabriel Karikas
    2018 december 9
    5:45 de.

    Az a baj, hogy a “lebomló műanyag” valójában széteső műanyag. Javarészt. Azaz valójában nem bomlik le a zacsi, csak elporlik. Mostanában elég sokat beszélnek a mikroműanyag-szennyezésről. Az, többek közt, éppen az egyszer használatos, lebomlónak kikiáltott, de valójában nem lebomló, csak elporló műanyag.
    Van persze olyan bioszféra-alapú műanyag, ami tényleg elbomlik. Ráadásul az első műanyagok között. Mint a szárított zselatinfilmre emlékeztető fehérjeszármazékok, a celofán (cellulózszármazék), stb. De ezeket nem igen használják.
    A szénhidrogénszármazékok is bomlanak persze biológiailag, de piszok lassan. Ha pedig a bontás hatékonyságát növelik, akkor a GMO-ellenes szájhősök kezdenek hangosabbak lenni. Anélkül, hogy tudnák mi az a GMO valójában, de ez megint más kérdés.

  • Almási Alma
    2018 december 9
    8:45 de.

    Az atomháború nem igazi megoldás.
    Azonban Gaia láthatóan dolgozik már a projekten.

  • hazai lámpa
    2018 december 9
    12:45 du.
    az összes plasztik egy kiba Szott üdülőhajó a kőolajlobby üzlete nem a kenőanyag és üzemanyag a fő termékük hanem ezek a szarok amelyek fél európa nagyságú szigetekben úsznak az óceánokban mert nincs mit csinálni vele ahelyett hogy abbahagynák és …
    a többi kalkuláció az albertai homokolaj (szar!!!) 1/3 nál kevesebbet ér mint a normális és a többi tartománnyal fizettetik azt, hogy alberta nem akar dolgozni csak kirabolni a természetet olyan a tartomány mint egy nukláris háború után mert a profit a lényeg minden egyéb és mindenki más is le van szarva addig amíg nem lesz forradalom és szétverik őket mint most párisban és brüsszelben és terjed emberek felébredtek???
    valami elkezdődött?
    ha szétesik európa akkor a Ná Tó ra sem lesz szüxég süsüék mehetnek dolgozni és a katonásdit amelyben elhíznak és kábítóznak meg unatkoznak és kábítószert termelnek rendelésre

    a többit számold ki abakus on

  • Mas. Mikor otthpn voltam hetekig, kimentem a piacra zoldsegfelt es gyumolcsotvenni . Volt indenfele valasztek. Megnr=eztem a szamlat i otthon, minden egyes zoldsg es gyumolcs MAS országból eredt! Egyik sem volt magyar,. A szamlara kiirtak mi honnan szarmazott! Marcsi hova lett a jo magyar barck például?

  • Rodeo11
    2018 december 9
    5:33 du.

    “a kőolajlobby üzlete nem a kenőanyag és üzemanyag a fő termékük”

    Ez igaz, hogy kb. 100 éve, kezdetben a petrolkémia forradalmasította az ipart. Nemcsak az üzemanyagot kellett előállítani, hanem autógyárakat alapítani, és autóutakat építeni stb. Vagy pl. a világításban le tudták cserélni a lámpákat, és bálnazsír helyett petróleummal világítottak.

    Valószínű a műanyagok feltalálása is hasonlóan történt, pl. az egészségügyben megjelentek az egyszer használatos termékek, ami nagyon hasznosnak bizonyult. Vagy az autókban is sok műanyagot használnak. De ahogy írod, a műanyagipar már kiterjesztette magát olyan területekre is, ami felesleges luxusnak tűnik. Nem hiszem, hogy ezen a párizsi forradalmak változtatnának.:)

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Cukihara!
    – 11:53
    Említed a fidSS-média szóhasználatában szívességből hazug mód’ “”ökopártként”” )))) 😀 (((( reklámozott LMP kamupártot, amely ezt a címet nemcsak,hogy ajándékba kapta az ő jóságos teremtőjétől, de ez a mindenható Úr ennek érdekében még az Ő saját egyszem, addig környezetvédelmi-mindenes Illés Zoltánját is úgy b….ta ki a maga politikai légteréből, mint macskát szokták sz….ni az udvarra…

    Naszóval Illést, aki korábban még komolyan vette, hogy a fidSS az egy igazi “zöld, megmég öko párt is”, anno még fához is láncolta magát a Nagymező-utcai fák védelmében [ld.mélygarázs, vagy fák?] ezért nevezték egyesek megláncolt Prométeusznak. Azóta, az uralomra jutásuk után szinte azonnal, kiváktak mindjárt 77 fát !mélygarázsra hivatkozva*! a Kossuth téren, 30 fát ! szintén mélygarázs miatt! a József nádor téren, 100körüli öles fát a Dagály strandon, de bárhova is nézünk a Liget környékén, Ők rögtön irtják az éltető oxigén forrását, mely ez ellen annak a Legyen-Mása ökopártnak mégcsak egyetlen rohadt szó kifogása nem hangzott el…
    Persze az összes ilyen és hasonló hazug hivatkozás teljes egészéről, annak valódi tudója Vaxler Tamás, volt SZDSZ-es(!) ma már fidSS-s, ezért kaméleon-természetű mérnökfattya Geréblegény lenne csak az igazi el, és megmondhatója…

    .

    *Azzal együtt, úgy stande pityere, egy éjszaka leforgása alatt kivágták az Első Köztársaság elnökének a 15 méteres bronzszobrát is – tipikus á’lá fidSS szisztém’

    A következő kivágásra éppen felkészül: Nagy Imre miniszterelnök 🙁

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Drizari/Almási

    A Föld túlnépesedését a jobboldal elsősorban a fegyvergyártás és annak folyományával, f ő l e g . a . h á b o r ú k k a l . magyarázza megoldani. Számára ez a projekt kettős haszonnal jár, mindennél jobban emeli a profit tömegét, minek következtében, persze kellő – nacionalista – propaganda infúziók injektálásával, újabb és újabb katonai kiadásokra nyílik lehetőség. Az emberiség pedig(?) o l d j a . meg a maga gondjait úgy, a h o g y a n. t u d j a – vagy nézze meg magát !

    A bal, vagy békepárti, tehát humanista szabadgondolkodók szerint az államok és nemzetközi szövetségek . k a t o n a i . kiadásinak árából az egész emberiség táplálásán túl még olcsón . f e d e z h e t ő lenne a fogamzásgátlás rendszere is. Persze csak, ha a kultikus és vallási szokások is ehhez igazodnak. Utóbbiakat csak a tudás és a tudomány további előrehaladtával, a kultuszok alkalmazkodó képességének(?!) fokozásával lehet majd helyes irányba terelni az egészséges, és a Föld számára is fenntartható népességnövekedés szabályozását.

  • HL! Pihenj már bele, hogy az emberek egyre nagyobb része lakik városokban, és ez nem bűn. Mivel a földszinten el sem férnénk, így aztán emeletes házakban lakunk, ahol nincs hely mindenkinek külön szérűre, meg bokorra.
    A fiamnak még én is textilpelenkát mostam – tetemes mennyiségű vizet elszennyezve mosó- és fertőtlenítő szerekkel, sok-sok energiát elhasználva a pelenkák kifőzésére. Az jobb?
    Hagyjuk már ezt a “vissza a fára” dumát – semmi értelme. És nincs is annyi fa…

  • Boda olvasótársunknak a figyelmébe:

  • „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – Tamási Áron szállóigévé vált mondata sokaknak közhely, ám ez a különös év számunkra ismét rávilágított a benne rejlő igazságra. Ez az oka, hogy a Heti Válasz egykori csapatából heten úgy döntöttünk, 2018 adventjén online formában újraindítjuk a Választ. Amikor hetilapunkat – az ország akkor második legolvasottabb közéleti s legolvasottabb konzervatív magazinját – nyáron „ránk zárták”, nem csupán a munkahelyünket vesztettük el, hanem az olvasóinkat is. Úgy éreztük, kilakoltattak minket – szellemi értelemben.

    Itt lehet őket olvasni:
    https://www.valaszonline.hu/rolunk/

  • talalom
    2018 december 10
    4:50 de.

    Kicsit se lepődtem meg, hogy neked a vidéki élet = a vissza a fára! életmóddal. Szerintem meg a modern nagyvárosok nem fenntarthatók, mert pl. az embereknek előbb-utóbb egészségi problémáik lesznek a mesterséges életmódtól.

    Mint állítólagos volt szocialista, neked aztán tudnod illene, hogy az első lakótelepeket nem építették 5 emeletnél feljebb, és igyekeztek minél jobban parkosítani, fásítani. A mezőgazdaságban meg, akárhányan is művelik, fontos lenne a talaj védelme, hogy ne hordja el a szél, az erózió …
    Na de mit várok olyantól értelmes beszélgetést, aki csak a propagandát tudja fújni, nulla önálló gondolat nélkül …

  • HAZAI LAMPA;

    Sajnalom, de igen teved az emberiseg szaporodasanak a celjain.

    A cel volt mindeg a HATALOM !
    A magas nepszamu orszagok a hoditok !

    Mit vel hol lenne ma Kina ha csak 10 millio lakossa lenne ?
    Azt meg az eelso csaszaruk is belatta.
    Na de az mindhato mind a torekvo hatalmakra.Egy nemzet sem kivetel. Lassa az Oroszokat, vagy barmely nemzetet.

    Olvasta valaha is Marco Polo utazsait ????

    Marco belatta 700 evvel ezelott, s irta:
    “amikor Kina majd iparosodik megfogja hoditani a vilagot ”

    Ma India vette celjanak az ipoarosodassal valo Super Hatalomma valni.
    Nem az volt Hitler celja is, ment az ezust Marka a szulesekert. Na meg Romai csaszarokanak, Anglianak is.

    Sot a Hilary es a liberalisok egyedulli modja is.
    Azert nyert Hilary a nagy varosokban.

    A “hatalom”-cel az emberiseg ego-janak a leg-elso kinyilatkozasa.
    A masodik, a hatalamt elerni barmi modon is.

  • DRAZIRI altal kozolt “valasz” web-lap celja semmi mas mint profit.
    Azert nem vadolhato, habar nem az a kezdes modja a weben.

    A nyomtatott sajtonak mar igen regen megszunt az ideje.

    De a weben, onnallo kezdemenyezesek ha novekednek arra a pontra hogy a tomegek figyelemet forditanak es kesobb hajlandok tamogatast nyujtani. De nem a kezdetben.

    Arra inkabb a ” FUND ME” az egyedulli lehetoseg sikereskedni egy par napig. De nem sokaig am !!!

  • HAZAI LAMPA:

    A termeszetvedelem elso lepese az elhasznalt anyagok sot az ujra feldolgozgato anyagok alkalmazasai.

    De az penzbe kerul. S mint minden az eletben annak koltsegetol fugg hogy az letezheto-e vagy nem.

    Tobb millio automobilok ledaralva Kinaba hajokkal anyagilag ertekes szallitani, csupan mert oriasi mennyisegben szallithato. S annak koltsege olcsobb mint uj erc-banyakat mukodtetni.

    De mint a papir, s az uveg ujra keszitese az tull koltseges.
    Mint mar irtam elobbiekben az kivallo a ‘mulch” anyaganak. Az uveget porra daralva, s a papirt is ami fa-anyaga kivalloan hasznalva a kerteszeti iparban.

    Ismetelten emlitette az uvegek vissza-vasarlasat az uzletek altal.
    Hat belatja hogy az mibe kerul, ugy vissz valtani penzert, szemlyzetet fizetni, szallitani, ujja-dolgozni ?

    Sot meg az ingyen osszegyujtott uvegek is ,mivel ujja-keszites celjabol a szineseket kulon kell gyujteni, az emberi munka, ami tobbe kerul mint a frissen keszitett uveg.

    Aluminium, rez, bronz ami anyagilag jovedelmezo ujrafeldolgozasai.

    De a ecologiai problema a CO2 az athmosferaban. Az okozza a klimai valtozasokat, serkenti a legzesi nyavajakat.
    S ne felejtsek, a Fold athmosferaja u.n. “REDUCING” az az csokkeno oxygen tartalmu.

    Magyarorszagon egy masik klimai okozo is tortent.
    Meg a XIX szazadtol kezdve hosiesen lecsapoltak a nedves teruleteket, a folyok szabalyozasaval a gabonatermeles lehetoseget novelni.

    A folyok (Duan-Tisza)iszapai, a LEG-termekenyebb anyag gyorsan lemosodott, s azota a tenger-obleben par-kilometernyi uj-teruletet alkot evente Romanianak.

    A Nilus minden evi kiontesei ami taplalja, ill. teszi a termest lehetove 150 millo ember taplalasara.

    S a folyok szabalyozasaval a talajvizek estek.
    Ami befolyasolja a klimai homersekletet.
    A talajviz allando egyenlo-homersekletu. S a magasabb talajviz huti a nyari hoseget es enyhiti a teli hideget.

    Nem is emlitve a vad-vizi lenyek letlehetosegeit, amik mind a termeszet alkoto egyensulyat tartjak az emberiseg minden foku-letenek erdekeben.

    A termeszet normalis mukodesenek erdekeben itten mar fel-evszazaddal elobb vissza-allitottak a Kissimme folyo szablyozasa elotti kacskaringosagat az aradasokat megelozni, a talajviz es az aquafere toltesenek celjabol.

    A termeszet mindent a szuksegletei alapjan mukodtetett.
    Csupan az emberi gyarlosag es onzes ami valtoztatott azokon.

    A cel ma minden vonalon, hogy a leheto leg-kozelebbit visszzaallithatjuk, mielott az emberiseg mindenbe belezbvatkozott es alrontott.

  • Bendeguz79
    2018 december 10
    3:05 du.

    Ez igen érdekes téma, hogy az államok miért akarják vagy nem akarják, hogy a népeik szaporodjanak. A nyugat-európaiak teljesen hülyék ebből a szempontból. A nyugati, individualista kultúrában nem ez az első időszak, mikor saját magukat irtották. Két világháborúban meghalt cirka negyvenmillió európai. Vagy ott volt négyszáz éve a harmincéves háború, abban is kihalt fél Európa.

    A kelet-európaiak ezt elhűlve nézik, és nem értik, hogy mire ez a nagy nyughatatlankodás. A gyarmatosítás az angolok számára pl. nem azt hozta, amit várnánk, hogy benépesítik a Földet. Igaz, hogy a nyelvüket elterjesztették, de a kultúrájukat, már ha annak lehet nevezni, megvetik és utálják egyre több helyen a világban.
    A spanyol gyarmatbirodalom igaz, hogy megszűnt, de mai napig sok országban teljes mértékben fennmaradt a spanyol nyelv és a katolikus vallás, és talán gazdaságilag is kivakaródznak a mocsárból, ahol eddig voltak elsüllyedve.

  • FIGYELO;

    Sajnos magyarorszagon az elelmiszer termeles alacsony.

    S csupan a gabona termelesen koncentralanak az a leg-egyszerubb termek.

    A zoldseg, gyumolcs, hus, stb. termlese nem megy nagy-mertekben.

    S a volt kis-termelok nem ervenyesulnek ma. Fokent mert nem gyakorlottak annak a gyors es szakszeru kezeleseivel, tarolas, szallitas, arusitasaival.

    Mint a regi mondas mindenre vonatkozik; “Mindeg a jobb egerfogo fogja az egeret”.

  • HAZAI LAMPA;

    A Spanyol Birodalom megszunt, de ahol hoditottak ottan lakossaik altal a nyelv es vallasuk folytatodik.
    A Spanyol katholikusok maig is sok-gyermekes csaladok, es az altal szaporak.

    Az Angolok tortenelmukbol eredt az “emberi jogok” es a modern demokracia alap-alkalmazasa. A Magna Carta es a Parlamenti allamhatalom volt a kezdete.

    A nyelv nem eroszakolva masokra, mint nem regen a nemet majd az orosz kenyszeritve a meghoditokra, hanem mivel a leg-egyszerubb nyelv.

    Nem gondoplkodott maga azon hogy miert nem az Esperanto a kozos-vilagnyelv?

    Ha tudna mi az a u.n. “pidgon english” ?

    Egy ket tucat alapveto szavakkal kepesek voltak uzletelni a vilag-korul.

    Ne feledje, a “gyarmatositas” nem a hoditas, hanem a kereskedelem vilagszerti terejdese.
    Angliai ipari-forradalom a textile gyartasat tette lehetove elsonek. Az ipoari-forradalom elso termeke. S a ruhazoakat el kelett adni, arulni. S a vilagszerti csere-kerskedelem kezdodott azzal, s a “gyarmatok civilizalodtak.

    Mifele civilizaciot vittek az elvtarsai fel-azsia meghoditasaval?
    A kozakok kegyetlensegeit meg a vodkat ?

  • Az u.n. Parizsi Accord a Fold ecologiajanak, fokent az athmosferaban fertozo CO2 megoldasanak a celjait velte az u.n. “carbon tax”-el (szen ado).

    Emanuel Marcon azt ohajtotta aktivalni, de Parizs es mas varosok is azt igen erossen ellenezik.

    Mikor kezdi az Orban kormany a “carbon tax”-et implimentalni ???

    Boldogan veszik talan azt majd a magyarok is, mint a Franciak. Vagy talan a US peladat kovetik???

    Az volt lenyegeben a cikk alanya, de attol az olvasok zomei messze alszladtak !!!

  • Bendeguz, sajnos meg kell ezt a beirasod vetoznom.
    Nagyon regen talan a mult szazaDBAN ELT EGY NAGYBACSINM aki feltalalo volt es feltalalta a huto vonatot!T..i.AMERIKAbaN a gyumolcs megrohat a hosszu szallitas alatt, delrol az eszaki allomakba valo szallitasa mitt! Sajnos, a nagybacsi ezert nem kapott meg Nobel dijat sem. Ongyilkoss is lett. A votovonatokat meg ma is hasznaljak!

  • Bendeguz79
    2018 december 11
    12:27 du.

    Én soha nem tudtam megtanulni az angol nyelvtant, és az iskolában többször is kaptam egyest belőle.

  • FIGYELO;
    Sajnalom kedves nagybacsikajanak esetet.
    Persze ma szallitas megoldva nagy repullogepek hasznalataval.

    A hutes, fagyasztas is megoldotta a tarolas lehetoseget.

    Meg itten is, sot Canadaban is a friss zoldsegek es gyimolcsok delrol szallitva biztositjak hogy az ev minden szakaban kaphatok mindenfele friss gyumolkcsok a vilag masik oldalarol. S egyenlo arakban egesz even-at.

    Persze magyarorszag azzal nem kepes sikeresen versenyezni. Azt celoztam soraimmal.

    Koncentralniuk szukseges amin versenykepesek lehetnenek.
    De sajnos pont azt nem hajlandok figyelembe venni, sot ellenzik azt, meg mind az itteni hozzaszollok is.

    Mert a bekes gazdasagi VERSENYZESt ellenzik.
    Az nekik csak kapitalista kizsakmanyolas.
    Az eroszak es fegyveres eroszakos hoditasok a kedvenceik.

    Volt itt a US-ban egy sikeres felvidaki magyar paraszt, neve “Duda”. Michigentol Floridaig tobb orszagokban zoldseg, gyumolcs, szavasmarha-hus nagytermeloje volt.

    Kb. 20-eve minden termelest feladott es Mexicoba ment.Olcsobb foldek, olcs-munkaero, adok ,de szabad behozatalt elvezve az elony visszautasithatalanna valt.

    Panaszkodnak a magyarok hogy az ottani (magyarorszagon) a kulfoldi (multi)cegek kevesebbet fizetnek mint nyugaton. S hogy ki-viszik a profitot.

    De NEM hajlandok belatni hogy csupan azert van munka-letlehetosegeik.
    Csupan az olcsobb munkaberek es adok amit vonzotta azokat oda.
    S mi a profit?? par szazalek jovedelem?
    S mi volt a befektetesek osszegei???
    Az 100% ami ottan marad minden korulmenyek kozott.
    A magayar panszkodik azon.
    De a Kinaiak meg mind az azsiaiak oriasian orommel veszik azt.
    S ki jovedlemzik az idegen befekteteseken?
    S ki nyer jobb megelhetes lehetoseget ???

    Mind azt a magyar csak ellenezni es atkozni kepes !!!

    Nem kepesek, sem hajlandok belatni a valosagot.
    A Kinaika meg az Indiaiak belattak mind azt boldogan.
    De ugyan az tortent a XIX szazadban a US iparosodasa az europai cegek es bankok altal lett leheto.

  • Bendegúz
    Figyelő és Lámpa

    Raskó György agrárközgazdász, phd. – az Antall kormány államtitkára volt – a minap beszélt az egyik televizióban és amit mondott az mind Bendegúz szavait igazolják.

    Ő is kiemelte, hogy a magyar “gazdák” sőt inkább agrár oligarchák mind a könnyebbik végén fogják meg… Vagyis a zöldség és gyümölcs, a munkaigényesebb áru helyett a gabona termesztés a fő műsorszám. Az álattenyésztés is igen gyetra lábakon áll…

    Ezen kívül nem hajlandók összefogni sem, mind egy egy külön vár, vagy sziget a maga birtokán…

    A föld, mit tőke egyre koncentrálódik, és az eladó földek száma már majdnem egyenlő a nullával,. Ergo ott már újaknak labdába rúgni lehetetlen.

    .

  • .

    A hatvanas évek:
    “Az ostorlámpás Budapest”

    Valami kedves báj van ebben a fényképben előtérben lámpára váró gyalogosokkal a zebránál és egy utcaseprővel, a háta megett egy Volga szgk-val, amint épp egy Ikarusz 55-ös világhírű karosszériája tűnik fel a New-York palotával és a Hiradó-házzal átellenben… 🙂

    .

  • Dubois!

    Ez a 60-as éveknek igencsak a végén lehetett.
    Az utcaseprők azzal vesztették el a “kenyerüket” amikor a lócitrom lekerült a terítékről, illetve amikor a lovakat már kitiltották a belvárosból, így a Körútról is…

  • DOBOIS megjegyzesere a magyar-agrar-iparon.

    Persze nem azt szukseges kovetni hogy egy PhD mit vel, hanem a tagadhatalan tenyeket.

    De a leg-szomorubb abbol, hogy amikor meg a szakertok is belatjak, es nyiltan bevaljak a prblemak okait, de senki nem tessz semmit annak orvoslasan.

    Az utca-sepro a ragyogoan subickolt cipoben es tiszta-vasalat nadragban.
    Talan egy B-listazott bank-igazgato , talan kozgazdasz, vagy kozlekedsei mernok volt.

    A forgalomban orosz, s talan Skoda vagy Pojeda kocsi, meg a szoviet mintaju troli.

  • Mind a cikk alanyatol eltero hozzaszollasok utan a kerdes mardt, hogy fogja magyarorszag is vegrehajtani a Parizsi Accord kovetelmenyeit ???

    Mikor dont a Parlamentjuk az elo-irt “Carbon Tax”-en, s mikor fohgmajd kezdodoni, menneyivel emeli majd az adokat az uzemanyag-aran ???

    Reagalnak majd a magyarok is mint a Franciak Parizsban es mas Francia varosokban ???

    Vagy talan magyarorszag inkabb kovetne amit Trump dontott azon ???

  • Bendeguz79
    2018 december 12
    10:55 de.
    sem a Pobjeda sem a Skoda az nem bűn és a szovjet troli sem embargó volt meg vasfüggöny és akkor mg nem voltak alagutak alatta sem felette
    seggfej

  • Valaki irta “SEGGFEJ”;

    Tisztan valmi lelki-ismeret furdalasat jelzi soraival a “Skoda” es a “szoviet troli” miatt.

    Persze NEM letezett semmifele “embargo” akkor, s soha magyarorszagot erintve.

    Massz ki az “alagutbol” s akkor talan nem tagadod sajat allitasodat !!!!!

  • Bendeguz79
    2018 december 12
    2:18 du.

    mi a bajod a Skoda meg a szovjet troli kapcsán, járművek, jártak lehetett velük közlekedni…most, hogy az USA autóipara valami hosszú ideje tartó krízisen megy át és milliók kerülnek az utcára miatta (csodálatos dizájnok a kóbor kutya sem veszi…)

    pejoratív értelemben használtad a Skoda márkanevet a Skoda gyártmányai már hosszú ideje nagyon jó minőségűek

    gizi kezeltesd az agyhúgykövedet vagy vetesd ki egyre romló a bömbölményed
    a “seggfej” az elógio akart lenni neked

  • Bendeguz78:
    “Valaki irta “SEGGFEJ”;”

    Az illető, bárki is volt, jelentősen túlértékelte Önt.

  • Gabriel Karikas

    Hazai Lámpa

    “””Most képzeld el, a fél városon át hazacipelni a használt pelenkát, hogy otthon kimoshasd”””

    Nem képzelem el, hanem tisztán és élesen vissza tudok emlékezni rá 🙂 🙂 🙂

    És abban az időszakban naponta 300-400 kilométert vezettem le bent a városban – Budapest/nagy-Budapest területén.
    Nem soförködésböl kifolyólag, hanem a munkáink adottságából kifolyólag.

    És valahogy nem éreztem fáradságnak, hogy a frissen mosott pelenkákat szépen kivasalva hajtogassam össze.

    És az amúgy műanyagból készült borítóját kb 15-20-szor lehetett kimosni mielőtt megkeményedett volna.

    Az betétesüvegeket zúgolódás nélkül váltottuk vissza, természetes volt.

    De nem az a Coca-Colának, meg a többi szélhámos bandának.

    Mert nem a löttyön keresnek, ami a palackban van, hanem az eladott “eldobható” palackokon.
    Mert miért is kell minden “”friss” (!!) ivóvizet palackból inni?

    A baj az, hogy NAGY ÁLTALÁNOSSÁGBAN a kölkeinkre annyira “vigyáztunk”, hogy felneveltünk egy olyan generációt, aminek a többsége valóban “alkalmatlan a tulélésre”

    Állóképesség szempontjából 0! NULLA! ZÉRÓ!

    így: 00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000

    Úgy fizikai, mint szellemi – mivel a széltől, fagytól, naptól óvtuk őket.

    És sajnos már te-magad ebbe az “évjáratba estél” bele.

    El van tunyulva, képtelen bármilyen kisebb “erőfeszítésre”

    Az nem állóképesség, hogy az “akadémián” az elektromos mozgójárdán “legyalogol” 10 percet, vagy “elbiciklizik” 20 percet. Az sem erőnlét, hogy a padon fekve elsúlyzózik.

    Ettől csak arra lesz alkalmas, hogy gárdaruhába bújva masírozzon, vagy utána kijárjon a meccsre hőzöngeni.

    Én tudom, mert a négy gyerekünk okán nagyon sok harcot le kellett vívjak ez miatt az asszonnyal

    Benne a hajlam nagyon is tulhevülten benne leledzett.

  • Gabriel Karikas

    Andrew_s
    2018 december 9
    5:19 du.

    Igen, valamikor a zember gyereke (lánya) (!) celofánnal zárta le a befőttet.
    (ma is azt használok! – bár egyre nehezebb hozzáférni)

    Még azt megelözöen (nagyanyáink idejében) zsírpapírhoz hasonló valamivel, ami tulajdonképpen a pausz, ami szintén cellulóz-származék.

    A nagy probléma nem a nylon-zacskó, hanem a különféle PET, PVC termékek, amelyek direkt úgy készülnek, hogy TARTÓSAN ELLENÁLLJANAK MINDEN KÖRNYEZETI HATÁSNAK – EZÁLTAL MINÉL HOSSZABB IDŐRE “MEGŐRIZZÉK” A BELETÖLTÖTT, BELE-CSOMAGOLT ÉLELMISZER “ÁLLAGÁT”

  • Gabriel Karikas

    Andrew_s

    Ez a GMO “kérdés” valóban egy hatalmas gumicsont.

    Akkor a Micsurint is ki kellene kiáltanunk az emberiség ellenségének. (pláne, hogy “kinemesítették” a bezovszkaja (fagytúró”) búzát. Igazából a kombájn-barát fajta volt a cél és az eredmény)

    A GMO valójában egy felgyorsított nemesítési eljárás – amiről minimum annyi hiedelem kering a világban, mint a loch-nessi szörnyekről.

    Mint ahogy a “felmelegedésről” úgyszintén

    Amit összekötnek a CO2 kibocsátással.

    A kettőnek semmi köze egymáshoz, legalábbis nincsenek köszönőviszonyban sem.

    A probléma nem ez – hanem ettől sokkal súlyosabb, amiről elterelik a figyelmet ezzel az egész cécóval.
    De viszont a Carbon-Tax hatalmas business, mint már sokszor megjegyeztem a “Médianak”, vagyis a világsajtónak is ebből van busás haszna, mert a nagy konszernek fizetik a parasztvakítást

  • Gabrielnek:

    A’ teljességgel megérett Szilvából lágy Liktáriomot is szoktak tsinálni, a’mely abból áll, hogy a’ kimagozott szemek vízben mindaddig főzetnek, amig péppé nem válnak. E’kor a’ pép Szitára töltetvén, általtöretik, és kevés édes musttal feleresztvén, ismét főzetik, míg egészen megsűrűsödik. Akkor tsuprokba töltetik, és forró viaszszas vászonnal hirtelen bétsináltatik. A viasszzas vásznat úgy tsináljuk, hogy a’ legszebb, legtömöttebb Vásznakból való darabot egy Személly által eleven szénre tartatjuk, és magunk az olvasztott viasszat ekkor borostával rá kenjük, melegen velek a’ tsuprok szájját gyorsan betsináljuk.

    N. Nagyváthy János:
    Magyar Házi Gazdaszszony (Pest, 1820.)
    Mezőgazdasági Kiadó 1987.

  • nemrégen olvastam valami egészségügyi tanulmányban, hogy futószőnyegek károsabbak a chainsmoking nál

    ennyit a drága és semmit sem érő edzőgépekről
    minden egyes embert aki poshadt csapvizet cipel haza 24/48/96 palackos csomagokban kötelezném, hogy fizessen büntető díjat a palackért azaz mint régen a betétdíj érjen a betét többszörösét az egész poshadt és bacikkal teli csapvíznek… be is tiltanám a forgalmazását Ontario ban az előző kormány leállította további palackozási engedélykérelmek elbírálását azaz nem is lehet kérelmezni mert tilos
    de a megszüntetésről -egyelőre- szó sincs

    az eldobható pelenka árát hatóságilag 15-20 szorosára emelném és kötelezném a használóját, hogy egy speciális gyűjtőhelyre vigye saját költségén

  • Bendegúz79

    Nem szovjet és nem troli, hanem magyar és Ikarusz 55-ös autóbusz.

    🙂

  • Gábriel

    Egyetértünk, igenis, a pesti víz mostanság nagyon JÓ, kiváló…

  • KARIKAS harom megjegyzeseire;

    Lenyegeben igaza van !!!
    De tobb az emberi leny naponta , sot masod-percenkenta vilagban es mindenki jobb eletet ohajt elni.

    Nem hinnem hogy bar ki is hajlando lenne vissza menni a mult idok eletszinvonalara.

    Sot a jelen klimai valtozas okai is kerdeses.
    De az u.n. “carbon tax” semmi valtozasat nem jelentheti annak, csupan egy elavult es onerdeku politikai elkepzeles a tomegek eletet a nyugati demokraciakban korlatozni.
    Tahat azon Gabriel megeggeyzik a Trump elnok elvevel !

  • Az illető, bárki is volt, jelentősen túlértékelte Önt.

    Gabriel Karikas

    2018 december 12
    8:09 du.
    Ehhez a beiirashoz hozatennem, hogy engem ugyan nem vedtek nagyon a szuleim.
    A Gizella gimnaziumba jartam, ami akkor a Nemetvolgyi uton volt, mi meg fent laktunk a Fodor utcaban az OrbanhEGY OLALAN>! Apam egyszer jot nevetett rajtam, mert a kezimunka orara, a pamut vegig lement a kotesmrol addigra! Volt egy huseges kutyam is, aki sokszor lekisert az iskolahoz, es neha ott vart a haz elott, mikor kineztem az ablakon ott ult a haz elott es vart.
    Soha NEM tortent semmi bajom a hosszu hegyi uton, bar volt egy rossz hiru ferfi akivel ijezgettek, de soha semmi bajom nem tortent! Autoja meg akkor NEM volt a pesti embernek.

    Montrealban, ahol mindenlinek van autoja, gyermekeim busszal jartak , nem autoval.

  • Gabriel Karikas

    Almási Alma

    Honnan tudod, hogy a “kedvencem” a szilvalekvár?
    A szatmári kék-szilvából főztük, 24 órán át fortyogott az üst.

    Azok a csuprok (lekváros bödönök) igazából jó nagyok voltak.

    10 literesek, vagy nagyobbak.

    A vásznat meg kenderből szőtték, – ugye a műszál használatának a kierőszakolása céljából a kendertermesztést is lerombolták.

    Ma ha kenderről beszélünk, az emberek az indiai vadkenderre gondolnak, amiből a “füstölni-valót” csinálják, tehát normálisnak gondolják hogy nincs kendertermelés.

    A befőzést kevesen még ma is gyakorolnák, de a rendszerváltás után az alapjai (kistermelés) megszűnt.

    Kuriózumként maradt fenn helyenként, mint turisztikai látványosság.

  • Gabriel Karikas
    2018 december 12
    8:09 du.

    Én a tömött buszon nem cipelném se a használt pelenkát, se az intim betétet. De ha itthon vagyok, és ráérek, akkor kimosom a ruhazsebkendőt vagy bármi hasonlót.
    Nincs kocsim, a boltból is kis tételben hozom el a dolgokat.

    Vizet a vízszűrő kancsóban állítom elő, amit férjem vett, és ő szokta feltölteni.

  • Gabriel Karikas

    Dubois

    A PET palackok állítólag rákkeltök amúgy mellékesen – bár ezt én nem vagyok hivatott “tanúsítani” nem a szakmám.

    A csapvíz és a palackos víz között nincs semmi más különbség, minthogy a palackos víz nincs klórozva.

    A Bp-i ivóvizet a Duna-parti úgynevezett csápos-kutakból nyerjük, ami homok és kavicsszűrön keresztül tisztítottan érkezik a szivattyúkhoz.

    Amúgy nem a Duna-vízből kerül felszívásra, hanem a Duna-völgyébe igyekvő mély talajvízrétegből.

    A palackozott vizeknek hasonló a “forrása”.

  • HAZAI LAMPA irta;

    ” En az iskolaban soha nem tudtam megtanulni az Angol nyelvtant, de tobbszor is kaptam egyest belole.”

    Iskola ???

  • Gábriel

    Érezhető klórozottsűg: csak járványos időszakokban tapasztalható.

    Nyáron a jól lehűtött budapesti csapvíz vetekszik minden más ásványvízzel, ill. ezekkel a jónevű alpesi gelccserlevekkel, amelyeket úgy hirdetnek, hogy hűtve fogyasztandó, ám azokanak “se íze, se bűze”.

    Ez a víz a jó “”aromáját”” és szomjoltó képességét a nagy területű dunántúli karsztvidékből származó magas mésztartalomnak (CaCO3) köszönheti. Tehát lényegében ez is egyfajta ásványvíz.

  • ui.

    A békásmegyeriek a lakótelep építesekor feltárt >rókahegyi< források vizének gyűjtésére megépített, jól zárt rókahegyi viztároló ciszterna vizéből nyerik…

  • Bendegúz/Dubois

    Az Ikarusz55 a szépségén túl, még arról volt nevezetes, hogy a motor a karosszéria végén helyezkedett el. Ezért hívta a köznyelv
    F a r m o t o r o s . I k a r u s z n a k . Az akkori ipar búszkesége, közszeretetnek örvendett…

    A FORTEPAN hu-n sok felvétel látható róla – oldalnézetben is…

  • Dongoló
    A farmotor jelentősége az volt, hpgy ez bizztosította az utasok számára a halk hanghatást…

  • 80 hozzaszollas eddig, de 78 nem a Fold ecologiajanak a pusztitasan, ami volt a cikk eredeti alanya.

  • DON GOLO;
    A tiszta ivoviznek nincsen se ize se szaga.

    Mind az csupan a nem ohajtott hozzadttalbol ered.

    A Flourine, Clorine es mas anyagok alkalmazasabol.
    Na meg a Calcium es Magnesium Crabonate es by-carbonate anyagokbol.
    Gyakran meg a Sulfide es Ferron bakteriak altal is.
    De letezhet meg Echarashia-Coli is neha.

  • Gabriel Karikas

    Dubois!

    Tanúsíthatom hogy pl. sok időbe telt megszoknom a brazíliai “lágyvízeket” – az istennek nem oltotta a szomjam.

    Mondjuk nincs is probléma arrafelé a vízkövesedéssel.
    Viszont a szervezetből hiányzik a Kalcium, amit egyéb módon kell pótolni.

  • Gabriel Karikas

    Figyelo
    2018 december 13
    12:36 du.

    Az általunk felnevelt és általunk elkényeztetett ifjabb generációról beszéltem, nem az “idősebb” korosztályról.

  • Bendeguz79
    2018 december 14
    9:25 de.
    Bizony, bizony a tiszta ívóviz még a pisztrángoknak is gyönyört okoz!

  • Gabriel Karikas

    hazai lámpa
    2018 december 13
    3:56 du.

    Minden megszokás kérdése.
    Az ember gyereke olyan fajta élőlény, hogy van alkalmazkodóképessége – de csak akkor alkalmazkodik, ha muszáj.

    Nyilván ha teheti mindig a kényelmesebbet választja.
    Viszont ha “megszokta” a “nehezebbet”, akkor azt nem tekinti terhesnek.
    Ennek az ellenkezője is igaz, ahogy szokták volt mondani:
    #”… ha már egyszer beleszokott a jóba!….#

    Az átjárhatóság megmarad, minden nehezebbnek tűnő dolog csak elsőre szokatlan…

This site is protected by Comment SPAM Wiper.