Mátyás király lábnyomában

2019 június 8 9:44 de.6 hozzászólás

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti – bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Kezdjük talán ott, hogy a XVI. századi török hódítás során Tata vára a török-magyar harcok állandó színterévé vált. Ha Tata négybástyás vára török kézen van, az komoly akadálya sikeres dunántúli keresztény hadmozdulatok indításának. Egyik legnevezetesebb ostroma 1597. május 23-án volt, amikor gróf Pálffy Miklós, a császári seregek vezére csellel visszafoglalta a tatai várat a törököktől. Ennek állít emléket egy hagyományos rendezvény, melyet az idén már tizenkettedik alkalommal szerveznek meg Tatán, május 31. és június 2. között. A katonai hagyományőrző bemutatókon az 1591-1606 között lezajlott 15 éves, vagy más néven hosszú háború időszakának katonáit, életmódjukat, az alkalmazott harceljárásukat jelenítik meg egy hadimustrán, egy várostrommal, egy nyíltszíni csatával és az 1597-es várfoglalással. A korhű ruhák, haditechnikai eszközök és autentikus csatajelenetek egyedülálló élményt kínálnak a látogatóknak.

A városban hagyományos fesztivál-sorozat kezdő rendezvénye a Tatai Patara – emelte ki az eseményről szólva Michl József polgármester, hangsúlyozva, hogy ez nem valami műanyag utánzat, hanem egy fantasztikus találkozás a történelemmel. Aki egyszer ezt végigéli, valóban úgy érezheti, hogy több száz évvel ezelőttre csöppent vissza, a török és keresztény hadak csatájába, bajvívásba, várvívásba és vár visszafoglalásba. A rendezők számára ez nem elsősorban üzleti vállalkozás, sokkal inkább misszió, melynek segítségével szeretnék a gyerekeinket a kor történelmével – nem a tankönyv száraz szövege útján, hanem a részvétel, a cselekvő jelenlét átélésével megismertetni. Ebben nagyszerű partnerré vált a Magyar Honvédség, közreműködésükkel a mai modern hadi eszközök jól megférnek az egykor volt vitézek társaságában. Aki pedig nem nagyon szereti a csatákat, háborút, fegyvereket, az is megtalálja a szórakozását. A város főterén négy katonazenekar koncertezik majd, lesz nemzetközi néptánc fesztivál és külön programmal jelenik meg a Yunus Emre Ensitüsü Budapesti Török Kulturális Intézet.

A MH. 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka, Lőrincz Gábor ezredes arra emlékeztetett, hogy a dandár a kezdetek óta vesz részt ezen a rendezvényen. A hadsereg és Tata városának sorsa már több száz éve szorosan összefonódik és így van ez ma is. Ez az esemény – egy győzelem ünneplése – pedig különösen kedves számukra. Elnevezése, a „Patara” az akkortájt használt robbantó eszköz, a petárda szó elferdítéséből származik. A történelmi szerepjátékosok, hagyományőrzők és a dandár együttes jelenléte jól érzékelteti a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolódását. A rendezvényen ugyanis a legújabb fegyverekből is lehet majd jó néhányat látni, sőt – a legkisebbektől a legidősebbekig – személyesen is megismerkedhetnek egyikkel-másikkal. A látogatókat igazi katonai „gulyáságyúban” főtt babgulyással is megvendégelik. A dandár jelenlétének, nem is titkolt célja a toborzás, azt is szeretnék megmutatni a fiataloknak, mit jelent magyar katonának lenni!

Yakup Gül úr, a Yunus Emre Ensitüsü Budapesti Török Kulturális Intézet igazgatója úgy látja, otthon nekik az oszmán birodalom múltját ilyen szépen felelevenítve még egyszer sem sikerült bemutatni, ezért szívesen vesznek részt a rendezvényen. Öt éve él Magyarországon, sokfelé járt más országokban is, de ott sem látott hasonlót. Most a programban a Kulturális Központ segítségével mutatják be az 1940-ben készült Gül baba című filmet, Szeleczky Zita főszereplésével. A várban lévő múzeumban láthatja majd a közönség Isil Arisoy Kaya fotóművész képeit, Rejtett részletek címmel, vasárnap török teabemutatót, kávéfőzést tartanak, török bazár is épül és a kispesti óvodások török táncműsora a vár nagyszínpadán kerül majd sorra. Ugyancsak a nagyszínpadon lép fel 1-én és 2-án Kaya Kuzucu török népzenész. A legérdekesebbnek talán dr. Kazanlár Aminollah Emil ezoterikus festőművész kiállítása ígérkezik, a nyolcvanéves művész már hosszú ideje Magyarországon él és a tarot művelésével, tanításával is foglalkozik.

A Fesztiválon számos gyermek- és kulturális program várja a békésebb szórakozásra vágyókat. Az esztergomi Kuny Domokos Múzeum, valamint a Tatai Múzeum segítségével hozzák közel a látogatókhoz a korabeli élet, a mindennapok, a török-magyar együttélés kulturális egymásra hatását, az elemeket, amik beépültek a magyar ipar- és népművészetbe. Különösen fontos cél volt, hogy a gyerekeket minél jobban bevonhassák ennek a valóban nehezen tanítható és megérhető korszaknak az eseményeibe. Számukra külön rendezvényt, a Deák Patarát szervezték meg. Egy kis ideig a török tábor, a hárem vagy a magyar falu lakóinak életét élhetik, játékos formában. Valódi időutazáson vehetnek részt, szerezhetnek tapasztalatokat. Mintegy hétszáz – már előre jelentkezett, korcsoportokba osztott – gyerek fog különböző útvonalakon végigmenni és az ottani állomáshelyeken gyűjthet ismereteket.

A rendezvény egyik érdekes helyszíne lesz a „Magyar falu”. A kastély tér területén épül fel és a korabeli, váraljai települések mindennapi életébe próbál bepillantást engedni. Fő motívuma idén a kézműves mesterek munkájának bemutatása lesz, melyben a fiatalok oktatása, nevelése is helyet kapott. Megjelennek majd bőrművesek, fafaragók, felépül egy kovácsműhely, egy fazekas műhely, varró műhely és a korabeli nyomda kicsinyített mása. Az ott dolgozó mesterek irányítása mellett mindent ki is lehet próbálni. A ma már eltűnőben lévő gyöngyfűzés, nemezelés, körmön fonás ugyancsak helyet kap a faluban. Nem maradnak éhen a kulináris élvezetekre vágyók sem, a fogadóban egy jó kupa bor mellett a korabeli ételeket lehet megkóstolni, a vállalkozó kedvűek pedig a főzésbe is bekapcsolódhatnak, megismerkedhetnek a régi receptekkel. Azt pedig szinte már mondani sem kell, hogy a városi gyereknek nagy élményt jelent majd a falusi állatokkal való ismerkedés.

A három napban négy nagyobb hadijátékra is sor kerül. Ennek során mintegy 150 – 150 török és magyar vitéz csap össze. Hűen a kor eseményeihez, lesz, amikor a törökök győznek, de természetesen vasárnap délután, végül most is sikerül visszafoglalni a várat!

A magyar seregben – mint egykor valójában – külföldi hagyományőrzők is harcolnak, idén először Erdélyből is érkeznek segélycsapatok. A csatákban szólnak majd az ágyúk és a muskéták, a harcosok a XV. – XVI század harcászatát mutatják be, a tizenöt éves háború viseletét és fegyverzetét hordják. A keresztény táborban szó lesz arról is, ki is volt az a Pállfy, ki volt Nádasdy és a fegyvereket kézbe lehet venni, próbálgatni, miként is harcolhattak velük.

Révay András




6 hozzászólás

  • És tessék mán monni’, a törököket Orbanisztán nagy barátja

    Erdogan Turbanisztán szintén nagy szultánja adja, avagy a

    hazánkban ideiglenesen állomásozó török gíroszos egységekből

    verbuválták ?

  • ˙

    Voronyezs!
    2,26

    Nem barátom! A török harcosokat Ramil . S a f a r o v . azeri hóhértábornok [az azeri Skorzeny] parancsnoklata alatt annak jól kiképzett* baltás rohamcsapatainak a janicsár, fej-tő-kommandója biztosítja. Ezen kívül a tábornok úr személyesen hozza Alijev azeri elnök úr üdvözletét és jókívánságait is, egy aranybalta formájában Orbán elnök úr számára, egyelőre még csak akácosok és ligetek hatékony irtására, amely jókívánságát a későbbi nyakazásokra már acél-titán ötvözetből készül baltával egészíti ki…
    ˙

    .

    * Ramil Safarov még a budpesti “Nemzeti” Közszolgálati(!) egyetem azeri hallgatójaként, az ottani . k o l e s z o s . [talán ez a jópofa konzervatív kollégiumi szokás volt szimpatikus a Vezérünknek] hagyománynak megfelelően, tiszta szövetségesi együttérzésből baltával csapta szét az ő örmény [egyébként keresztény] bajtársának a fejét.
    Ezt követően a mi szintén sokáig a kollégisták keserű kenyerén nevelt (plagizált metafóra) Orbán Elnökurunk, a drága sk., csak úgy diplomatice kiadta a másik, úgyszintén nagy elnök, Ilham Alijev megtisztelő megkeresésére ezt az aljas baltás gyilkost, minekután rövidesen, bizonyos kiszivárgott értesülések szerint, Bakuból több-millió €-ós, ellentételezetlen átutalás érkezett “egy budapesti bankszámlára”…
    Hát nem megérte ??? – Allah akbar!!! – csak a migráncsoktól óvja meg Őtet…! Ja! 🙁

    .

  • “Matyas kiraly nyomaban.”

    Anyagilag a iylen kormany valoban Matyas kiraly ntimaban halad. De Matyas mindig az oriasi adokkal sulytotta nemzetet, amit a papanak kuldte ajandekban, mert remenykedett Matyas a Romai Szent Birodalom csaszaranak kinevezni a papa alatal. Orban vajon mire celozna ???

    Miert kolti az adofizetok penzet a tarsadalmat nem jovedelmezo koltsegekre ???

  • Mathias Rex egy király volt annak minden ismervével és rövid uralkodása idején majdnem sikerült rendet teremtenie ami a magyar léleknek nem megfelelő, mert abban —mármint a rendben- nem lehet a zavarosban halászni és kavarni a szart habosra

    a bende gizi fentebbi mondása az adózásról az a gizi analfabétizmusát illusztrálja nem a sok adó a gond hanem annak újraelosztása ami az usa ban egy útonállással azonos ezért sikoltoznak a sok vele egyszőrű analfabuták erről is

    kell ilyen keménykezű diktátor (ha a Rex nem diktál akkor nem Rex!)

  • Hunyadi Matyas 33 evig uralt mint kiraly.
    Az lenne “rovid uralkodasa” ?

    Oriasi adorendszerrel zsarolta a nemzetet,hatalamat, a Fkete zsoldos hadserget fentartani, es a Romai csaszarsagra palyazva a kincsek mentek a papat megnyerni a celbol.

    De abban us teljesen sikertelen lett.

    Sot meg kralysagnak fentartasara sem gondolt soha halala utan.
    Az orszag kaoszba es nyomorba esett ossze.

    A hires Fekete Hadsereg rablobandava valva szeldt szet az orszagot rabolni.

    Ugy lett a “szar habosra kavarva” !!!

  • Bendeguz79
    2019 június 10
    9:34 du.

    a nagyot akarók mind egyformák ebben a kérdéskörben is lásd az usa költekezését fegyverre, cirkuszra, fekete seregre ők gyalogbékáknak azaz tengeri gyalogosoknak (vízenjárósétálómatrózokrészegenlövöldözve) nevezik eme tömeget és ki-kitörnek rabolgatni mint anno a hunvolthunnemvoltak kis villámbetörés és mindjárt meg is van a jövő heti ozsonna és a paradicsomlével hígított ser amelyet hencho nak neveznek a bulin…csakbulivan

    essetunni?

    már megint kitüremkedett az agysérved?
    olyan irdatlan

This site is protected by Comment SPAM Wiper.