A nemzeti karakter megjelenítése

2019 szeptember 27 9:12 de.38 hozzászólás

Vagy inkább nemzethy. Már annyi minden ilyen, hogy azt hinné az ember, már nincs miből táplálkozzon, de van! A kormányzat 50 évre előre meghatározni kívánja – és ehhez egy nemzeti építészeti típustervtárat is felállít – a magyar házépítés kinézetét, küllemét, megjelenését. Nem is értem: a Nemzet Építésze már meghalt, akkor most?

Volt már ilyen, a Kádár-korszakban, akkor épültek hasonló típusterv szerint házak szerte az országban. A baj nem is ezzel a típusterv koncepcióval van, hiszen nem kötelező – még! – ennek alkalmazása (bár nem kétlem, ha minden így marad, előbb-utóbb kötelező lesz, mert ez is a jónép egyenre szabásának egyik eleme), hanem annak azzal az agyament feltétellel, hogy a jövő építészete a nemzeti karaktert hangsúlyozza!

Tessék mondani, milyen is a magyar nemzeti karakter úgy házépítészetileg? Árvalányhajas, csikósgatyás, esetleg csujjogatós? Arról nem is beszélve, hogy az építtetők – akik azért többnyire családi házban gondolkodnak – miként is tudnák a terveztetésnél kifejezni nemzeti karakterüket? Pláne egy társasház esetében, ami, lássuk be, a városokban azért kedveltebb forma! Hogy’ is kellene egy társasháznak kifejezni a nemzeti karaktert?

Azt állítják az illetékes elvtársak, hogy ezek a típustervek ingyenesen letölthetőek lesznek. Dicséretes, ám, ha figyelembe vesszük, mekkora költséget jelentenek az egyes állami beruházások kivitelezési tervei, azért van ok az aggodalomra: ez a kurva nagy ingyenesség mibe fog kerülni nekünk? Mert azokat a terveket mégiscsak elő kell állítania valakinek! Mészárosnak, aki, mint tudjuk, polihisztor – szerintem inkább polisztirol – még nincs építész irodája. De majd lesz.
Térjünk vissza a nemzeti karakterhez, ami úgy en bloc, nem létezik. Ám vannak tájegységi karakterek. Most akkor vagy ötvözik ezeket, és akkor gusztustalan katyvasz lesz – pl. egy kontyos háztető egy hosszú tornácos házon, de ez , persze, csak egy formai hasonlat – vagy tájegységenként más, de akkor meg nem típusterv. Bezzeg a Rákosi-barokk panelházak, az országosan elterjedt!

Persze, az is lehet, hogy eltekintenek a tájegységi karaktertől, de akkor mitől lesz nemzeti?
Szóval, van itt min elgondolkozni. Az agyak, gondolatok uniformizálása már elkezdődött, most a házépítészettel folytatódik? Az egyén külső megjelenésére mikor kerül sor? Igaz, példa – lásd Kína – már volt rá. Azonban ne felejtsük el, hogy Pintér Sándor felesége időben privatizált egy konfekciógyártó üzemet. A rendőrségi, honvédségi, TEK-es egyenruhák gyártásáról semmi perc alatt át lehet állítani nemzeti karaktert hordozó lakossági egyenöltözet gyártására. Persze, még akkor is ott lesz a nemzeti karaktert hordozó lábbeli kérdése. Bocskor, esetleg?

Bár az egyenöltözeten a nemzeti karakter megjelenítésével különben is lesz egy kis gond: hova tervezik felvarrni a csodaszarvason ugrató, hátrafelé nyilazó szittya logóját?

38 hozzászólás

  • Elnézést,
    az előzőt lekéstem,ezért itt próbálom elhelyezni a Tüske Zsófia úrnak szóló beírásomat:

    Hát…bizony a horthyista,magas rangú tisztek unokái ismerik a dunamenti Mongólia mindenkori ellenségeit.Földalatti szervezetekbe beépített téglákkal,besúgókkal fűszerezett”a haza sírásóival”együtt.

  • 1. Minden embercsoportban nagyjából azonos arányban születik szép-csúnya, okos-buta, ügyes-suta stb. Nemzet(thy)i csak később lesz belőlük a környezet (szocializáció) hatására. Erre pedig nagy hatással bír az egy csoportot uraló nézet ízlés. Ahogy én elnézem ez utóbbit – (pl. a Nemzeti színház épületét, vagy a József nádor téri gusztustalan műalkotmányokat) leginkább a felcsúti nyárikonyhák falvédőinek ízlésvilágát tükrözi.
    Egyszer mentem a szüleim emlékoszlopához a Nemzeti(ez is) Sírkertben. Nézegetek a kocsiból útközben. A távolban megakad a szemem valamin: Ki volt az a marha, aki ide teregette a lepedőit? Közelebb menve látom: kőből vannak azok a lepedők és Antall József sírját “diszítik” sok más egyébbel: kutyával lóval, lobogóval stb. Úgy tűnik, szegény Melocco (tudom, szobrász, nem építész) stílusa se valami időálló.
    2. A Kádár-kockát ne tessék bántani – a lehető legésszerűbb elrendezés egy egyszerű család otthonának. Ráadásul szebb is, mint a 70-es, 80-as években épült, funkciótlan erkélyekkel, tornyocsákkal cicomázott házak, amikről nem lehet eldönteni: villában, kastélyban, vagy családi házban akart volna-e a tulajdonosa lakni?
    3. A Rákosi-barokk nem panel – kivétel nélkül téglaházak a szocreál épületei.
    A panel csak később jött: a hatvanas években még csúszózsalus, vegyes formában a József Attila lakótelepen. A tiszta panel Újpalota csak a hetvenes évek elejétől épült.
    Ezekben sokszázezer család jutott világos, komfortos otthonhoz: ne tessék a cifrapalotákkal össszehasonlítani. A lakótelepek pedig szépek – a panelház nem önmagában a díszük, hanem ahogy reflektál a környezetre. Láttak már egy hosszú szalagházat, aminek sok száz ablakában egyszerre tükröződik a naplemente? A régebbi lakótelepeket gondosan tervezték – minden lakás kapjon fényt, ne vessenek árnyékot egymásra a magas házak, legyen elég játszótér, bolt, orvosirendelő, iskola, óvoda. Nem véletlen, hogy a legjobb lakótelepeken a lakás négyzetmétere 600-700 ezer forint.
    A 90 után épült “lakóparkokról” már nem állítható ugyanez: a legtöbb zsúfolt, látszik,a tervezőt egy szándék vezette:minél több lakást nyerni, minél kevesebb helyen.

  • a képen cifra Pagodák és szerény kétszobások keverednek?
    az a cseréptető sem nem szép sem nem praktikus és nagy anyagpazarlás

    a képen látható sokféleség még mindig sokféleségesebb, mint azok az épületek amiket (inglisül) developerek, azaz építtető nagyvállalkozók egykaptafára készítenek nincs különbség semmi, energiapazarló, túlárazott és szinte senki sem épít önmaga, mert a lehetséges telkeket amiken lélegezni is lehetne és a szomszéd macskájának a farka nem lógna át mikor sétál a kerítés mellett, mind előre felvásárolták a developerek (ez nálam szitokszó azért írom inglisül) és azokat úgy parcellázzák, hogy a detached azaz fallal nem érintkező két ház között 3 macska és egy kutya párhuzamosan nem tud kergetőzni, és …szóval arrafelé ez az “ötlet” hatlat, hétlet még nem annyira beteg

    ja és légfűtés van ami a világ leghülyébb és ledrágább rendszere és valami politikuska (ők azután értenek hozzá) azt mondta gazdaságosabbá teszi ha megválasztják…ahelyett, hogy megszüntetné

    szóval panaszra ok nincs, de ez is egy gonosz tréfa, vagy k….s

    bruhahaha

    hiányolom a lóistállókat és a karámokat mint az egységsugarú hungarorütyütyű szerves tartozékát különösen a pagodatetős izék mellől, meg a nagy nyárfákat… ja és a tyukólak?

  • Bocsi, de akkor a cikkhez is. Nagyon egyetértek: tartok attól, hogy ez az ingyenes típusterv majd valami jurtaalakú, alpesi erkéllyel megtoldott, kontyos tetővel fedett izé lesz, aminek az erkélyét köcsögfák tartják, a nappaliban meg festett furnérlemezek fedik majd a beton “szarufákat”.
    Az ingyenesség sincs ínyemre – viszont egy olcsó típusterv elfogadható lenne: ami megélhetést ad a mérnöki irodának is, hiszen ha sokat el tudna adni egy – legfeljebb kicsit módosított tervből, adhatja olcsóbban. (Amikor 20 éve építkeztünk,700 ezer forint elment a tervekre, engedélyekre, úgy, hogy még egy kapavágás sem történt. Az átvételkor újabb 500 ezer a gáz, villany, kémény stb. üzemelésének engedélyezésére.)
    De az igazi probléma szerintem nem az, hogy nincs elég lakás, újat kell építeni. Hanem az, hogy a meglévők karbantartására, korszerűsítésére nincs pénzünk. Megszüntették a panelprogramot, és most már lakástakarék sincs.

  • Én arra tippelek, hogy egy ilyen “nemzeti karakterű” típustervre aránylag könnyű lesz megkapni az építési engedélyt. Feltéve, ha a kivitelező az “ajánlottak” valamelyike.
    Valamilyen, e típustervektől némileg eltérő épületre annál nehezebb és drágább lesz építési engedélyt kapni.Nem is beszélve a hozzá szükséges rengeteg engedély illetékeiről és az elutasító határozatok ismételt fellebbezéseinek költségeiről.
    Egy normális világban, persze, vannak azért építési megkötések. Pl. az épület max magassága, az utcától és a szomszédtól való távolsága, a frontjának az utcával bezárt szöge, stb. (Nem vagyok építész.)
    Szabványokra szükség van. A bürokráciára és annak a korrupcióra való alkalmazására viszont nem.
    Betegek vagyunk már mindnyájan, hogy egy ilyen “ötlet” olvastán – egyébként tapasztalataink által indokoltan – ismét a korrupció és a “nemzeti” (no meg még “keresztény” is) kormány zaklatásaira gondolunk elsőként.

  • gyuri: ne fárassza magát, még felmegy a vérnyomása.
    ugorgyunk.

  • WTF ???
    Erre van az a mondás :
    ” a fatornyos hazájából érkezett etc..etc.. ”
    A sok NER-sznob már nem nagyon tudja mit kezdjen az elcapcarázott közvagyonnal.

  • A bolond vénember be-kuttyogása “prímán” passzol a cikkhez hehe

  • Rodeo: a képen a bánffyhunyadi cigány palotákat láthatod, amit Nyugat-Európában dolgozó román cigányok építtettek, egymásra licitálva.
    http://koos.hu/2011/06/11/ciganypalotak-banffyhunyadon/
    itt olvashatsz róluk, és a cikk elején van link a belsőépítész megoldásokról is. Ha rákeresel a neten, további cikkeket is találhatsz róluk

  • talalom: a lakótelepek között nagy különbség lehet, attól függően, milyen elemekből és ki gyártotta. A József Attila telep első, 1957-67 között épülő házai még kellemesnek mondhatók, csak kevés közöttük a magas ház, és a lakás mérete is emberi léptékű. A panelházakból épült lakótelepek – szépnek nemigen mondhatók, sajnos – nagyban függenek attól, milyen tervek alapján készültek. Általában háromféle fordul elő Budapesten, a szovjet típustervek alapján épültek, mint Óbuda,Kelenföld és Kispest, ebben a lakások rendkívül nyomasztóak, mert a szobák keskenyek – 2,5 3 m szélesek és hosszúak. A függőleges hangszigetelés nem volt jó, rendszerint mindent hallottál és nem csak egy szinttel lejjebbről vagy feljebbről. A dán, Larsen-Nielsen panelek már kellemesebbek, nagyobb szobákkal, ilyen a Füredi úti lakótelep és az Örs vezér tér, de 15 emeletes toronyházai a városban sok helyen megtalálhatók. Később már hazai tervek alapján is készültek panelházak, a győri házgyár és a 43-as budapesti házgyár tervei alapján, ezek már kellemesebb és komfortosabb lakásokkal rendelkeznek. A panellakásoknak megvan az előnye de a hátrányai is, nyári kánikulában igen brutális meleg bír lenni bennük.

  • Kalocsai Miklós

    Ille István! Áruld már el , hol láthatók azok a Rákosi-barokk panelházak?

  • Tüske Zsófia
    2019 szeptember 27
    12:22 du.

    az illusztráció történetesen Farkaslakáról származik, de tény, hogy cigánypalota, ahogy a háttérben látható többi is. még csak nem is lakják ezeket, csak vannak, és mutatják a gazdagságot.

    amúgy a cikket nem a panelépítkezés, mint szabvány témájában írtam.

  • Tüske úr,
    ne fárassza magát.Az Én vérnyomásom még a heti 2×1 órás kemény krav mágá tréninggel és a randorival sem megy fel.

  • gyuri10
    2019 szeptember 27
    4:58 du.

    Ugyan kislány.
    Olyan ideges vagy , majd’ megpattansz 😀
    Inkább meséld el hogyan volt az 1956.-ik évi Csepel-dunaág béli ifjúsági kajak-kenu aranyérem megnyerése általad, amivel Tüske Zsófiának nakképüsköüdtél nehány hónapja ?

    Persze akkor semmiféle ifjúsági kajak-kenu verseny nem volt a csepeli Dunaágban, de az ilyen kicsiségekre nem ad a felhevült ifjú, aki udvarolgatni akar, nemiga ?… : )

    Szóval ??
    Még mindig várjuk a válaszodat !!
    De egy ilyen szimpla kérdésre is képtelen vagy válaszolni.

    Te idióta hazudós fasisztoid ál-mácsó .

  • gyuri: lapozzon.

  • ó, Geyza, hát hadd tupírozza az egóját, ebben a korban egy kis genderezés is hasznos lehet…

  • KÉT EMELET BOLDOGSÁG* 🙂

    Ha már Rákosi-barokkot említünk, akkor legyünk precízebbek.

    Az úgynevezett . s z o c r e á l** . s t í l u s . véletlenül sem a barokkra, hanem – és nem véletlen – a klasszicizmusra hajaz. Ld.pl. a Pest belváros (Honvéd téri) honvéd ház, az angyalföldi Fiastyúk utcai lakótelep és Tomori-úti általános iskola, az Óbuda- Miklós-téri pártház illetve lakóépület, a székesfehérvári és ajkai vasútállomások, az egész Sztálin- később Dunaújváros és egy nagy csomó 50-es évekbeli vidékvárosi lakótelep, melyek
    e g y i k e . s e m . p a n e l, de mégcsak nem is (öntött) beton, hanem egyszerű, kézzel rakott, habarccsal ragasztott égetett tégla…

    Külsejük napsárgára festett, mészhabarcs vakolattal borított, egyes részeik – nyílászárók, párkányok, homlokzatok elemei – klasszicista ornamensekkel, timpanonokkal és hasonló hangulatú, esetenként csiszolt terméskőből készült korinthoszi, vagy jón oszlopfejezetekkel, sőt kovácsoltvas ornamentikával kiegészített pillérekkel díszített, a klasszikus építészetre emlékeztető architektúra. Lépcsőházaik – öntöttvas korlátaik stb. vonalvezetése is a történelmi klasszikus, “hősi korok” maradék-szikrái.

    A 60-as évek megnövekedett lakás-igényei viszont már nem engedték meg a “fölösleges és drága” díszítést, így a még átmeneti ideig mégis fennmaradt – beton-váz keretbe foglalt – tégla építkezés, mit az egykori Mária Valéria nyomortelep helyén épült nagyszerű József Attila, vagy a szintén kiváló óbudai – ma is helytálló – Kísérleti lakótelep, stb. csak igen kis mértékben – mint pl. az Óbudai Közösségi Házon – őrizték meg a “szocialaista klasszicizmus” egyes elemeit, illetve csak az ezek parkjaikban elhelyezett, avatott művészek által alkotott szobraikkal vittek némi modernebb, minőségi formavilágot az így épült lakótelepi egyhangúságba…

    Azóta ezek közül sokuk polgárjogot, sőt már műemléki státuszt is nyert, elhagyhatatlan városképi elemmé avanzsálva…

    E kétfajta megjelenés aztán összekeveredve jelentkezik, s a szemlélő számára egy márcsak egy korra emlékeztet, pedig elvi okokból is más irányzatról van szó, mégpedig a XX. Kongresszust követő, a sztálinizmus tanulságainak a levonása okán is…

    Mindezt csupán, a hetvenes években követte a . h á z g y á r i (panel) korszak (program) amely a mezőgazdaság gépesítése következtében felszabadult milliós vidéki népesség, városokban felszaporodott munkás városi lakossá vált mennyiségi igényeit volt hivatott kielégíteni, mégis oly magas színvonalon, amelyben a magyar ember (a nagytöbbsége) ősei soha sem részesülhet, addig nem is ismert…
    A részletezését lásd fentebb, Talalom ecsetelésében, érdemes azt is elolvasni.

    Üdvözlettel: K.B.
    ˙

    Ez ügyben próbáljuk még a FORTEPAN-hu-t, vagy a google.com/maps-ot az ötvenes évek építészete tükrében tanulmányozni.
    ˙

    .

    * Két emelet boldogság: magyar filmvígjáték egy frissen átadott ház mindennapjai… 1960.; Mécs K. Töröcsik M. Csűrös K. stb. YouTube

    ** Szocreál: az ötvenes évek általános műtörténeti és építészeti stílus irányzatának a korabeli elnevezése…

  • Ille István
    2019 szeptember 27
    2:10 du.

    István én jártam néhány éve Farkaslakán, de ott nem láttam ilyen cigánypalotákat.
    Már csak azért is gondolom, hogy tévedett, mert Farkaslaka a Székelyföldön található, Székelyudvarhely közvetlen közelében, ahol a magyar lakosság 90 %-nál nagyobb mértékben van jelen. Nem hinném, hogy a hagyományos település képét cigánypalotákkal engedték volna elrontani. https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/farkaslaka-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-farkaslaka.html

  • Presbiter! Az építések engedélyezését éppen könnyítették, tervezői lista meg mindig is volt: azok névsora, aki jogosulta egy építési tervet aláírni
    Zsófia! Három lakótelepn laktam, a legjobb volt a kispesti: az erkélyről egy akkora (rendezett!!) térre láttam, ahol régebben a rendőrségi napokon helikopter szállt le, és kalandparkot építettek a gyerekeknek. A konyhaablakból meg a Gellérthegyre láttam. Igaz, a konyha 1,6m(!) széles volt, a kisebbik félszoba meg 1,95m.
    Nem vagyok valami fegyelmezett: mind a három panelben kiszedettem egy közfalat(nem panelhatárolót!).Azt a típusú lakást azóta sokan átalakították.
    De az új lakóparkokban, sőt családi házakban is látok 6-8 nm-es félszobákat holott az legfeljebb egy ablakos szekrény.

  • Elnézést kérek a T. Szerzőtől, de fenti eszmecserénk csak látszólag nem kapcsolódik a cikk témájához.
    A típusterv lehet segítség is a kisebb pénzű otthon-teremtőknek.

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    ˙

    Oszt tessenek mán néköm elárulni aztat, hogy a nemzetinek

    titulált giccses tündérlakban mely kulissza mögé rejtették el

    azt a nemzeti karaktert ??? He ? 😀
    ˙

    * A felcsúti bunkó a főváros legfrekventáltabb helyén már meglapozott, az alapkő letétel után jó félévvel az építkezés derekán, az elkezdett épületrészt lebontva, egy szégyenletes mementót, egy gödröt [a népnyelv ma is csak Orbán-gödörként emlegeti] hagyva a helyén állíttatta le a folyó építkezést.
    Na, ez aztán az igazi “”nemzeti”” jelleg. Irigységből, mert aztat ŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ akarta felépíteni. Hát nem állati ?! 🙁

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Mán bocsaaanat, de talán mégis kitűnt a fenti kommetből,

    hogy az a Nemzeti Színházróóó szólllott. 😀

  • Tüske Zsófia
    2019 szeptember 27
    12:55 du.

    Zsófi köszi a magyarázatot, azért “olyan mélyen” nem köt le a giccs!
    amiről beszélsz a kapitálistapistáék korábban felébredő fajtája (őket a keményvonal egyszerűen szocialistáknak titulálja és köp hozzá mikor kimondja, lásd hogyan viselkednek Bernie Sanders és Elisabeth Warren -nem teljesen kétségmentes- javaslatairól és milyen randán megtorpedózta a nagy hatalmas demókrata Hillary gyilkosnő az előző választáson és így hozzásegítette Trump Lee t a hatalom megszerzéséhez)

    kitalálta a KGST ben sokkal korábban kitalált panelprolinak panellakást című egészségügyi, szociális és gazdasági előnyökkel járó építeszeti “gyorstüzelőt”(!!!)(t’odd, mint harci eszköz a békeharcban) és szépségükhöz kétség fér, bár nem is hungarikum hanem “dánikum®”

    a k.-éknál ezt “socialhousing” nak keresztelték, és a lakbéreket a jövedelmek kifizethető hányadában határozzák meg egészen a nulláig (a hajléktalanok nagyon nagy része az itt is bezárt OPNI-k volt lakói és nagyon sok társadalmi kárt okoznak a scientológusokat ezért is fel kellene függeszteni hogy talpuk alatt fújjon a szél!!!)

    kapitálistapistáék azon része amelyeknek maradt még szívük azok parkokat is és ellátó egységeket is telepítettek köréjük…azután a szegregáció a társadalom életbentartásához szükséges emigrációból egy egy nagy 800-2000 lakásos lakótömbbe (el kezdett kialakulni és senki nem gondolta mivé válik) azonos etnikumok vallások és lábszagok költöztek helycserés támadással és ott azután a túléléshez bármit alapon a bűnözés fellegvárai lettek (NEM MIND DE TÖBB, MINT AMIT A TÁRSADALOM TOLERÁLNI KÉPES)

    valahogy ezen a szemügén át kellene szemlélni mert ebből az is kiderül (AZ ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓNAK NEVEZETT RABLÓBANDA NAGY BÁNATÁRA), hogy ezen is van profit de nem lehet a csillagos égig felcsavarni a szabadpiaci ingatlanok árait ami nagyon sokfelé hatalmas gazdasági válságot meg korrupciót, és nyomort szült mostani (tegnapi) hivatalos statisztika egy átlag kanadai család 35+ év alatt képes (ha?) téríteni a kölcsöneit ezzel kapcsolatosan ÍGY ÉN MEGKÉRDŐJELEZEM A FEASIBILITY (GAZDASÁGOSSÁGI, MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI) EGYÜTTHATÓIT!

    azaz eladhatatlanná váltak mialatt hatalmas hiány is van lakható élhető lakásjellegű létesítményekben (lásd még inflációs hatásait) de a kapzsi kapitálistapista a nincs holnap csak a ma mindent szétb…sz, a profitjáért és nem fizet adót, mert ő szociális szolgáltató a tetü

    bruhahaha

    üdv

  • Tüske Zsófia
    2019 szeptember 28
    4:26 de.

    Nem is ez a lényeg, hanem az hogy, az illusztrációnak szerencsére még nincs magyarországi megfelelője! 😀

  • “tisztelthölgyeimésuraim”
    2019 szeptember 28
    11:30 de.

    A mai “nemzetthy gödör” az egykori Engels tér, mely szerintem szerencsésebb hely lett volna a Nemzeti Szinház részére. 😀

  • Elemér! Az egyetlen, amivel a 12 év alatt egyetértettem: hogy nem zsúfolták be a Nemzetit az Erzsébet térre. Jó helyen van a Dunaparton, jól megözelíthető, van tere. Amikor a Vígszínházat építették, iszonyú felháborodás volt, hogy minek színház a kültelekre.
    Csak azt a szerencsétlen építményt ne húzták volna oda. Méltó dísze lenne a hasonló lakokpalotában negyednek. Állítólag a színpadtechnika jó, és a kiszolgálóegységek is.Csak le kéne takarni valamivel, hogy ne látszon az az émelyítő formája – mint egy, már megkezdett esküvői torta.

  • Elemér: vagy legalábbis te még nem találkoztál ilyennel.
    egyes ner-lovagok azért iparkodnak.

  • "tisztelthölgyeimésuraim"

    Orsós Elemér!
    2:44

    …Egyfelől szerencsésebb hely lett volna, másfelől a terv és a már megkezdett, majd befejezendő kivitelezés szervesen illeszkedett volna a klasszikus pesti városszerkezetbe úgy, hogy a homlokzat domináns része az Andrássy út teljes hosszából (mint a Milleniumi emlékmű is) végig látható lett volna, így emlékeztetve minden utast, sétálót és sietőt egyaránt a Nemzetiszínház nemzeti karakterére (a tervezett épület oszlopos kollonád kiképzéséről már nem is beszélve).

    Bár az is igaz, nádtető és gémeskút, sőt árvalányhajas róna sem szerepelt a tervekben, mely hiányosság nem kizárt, hogy az esztétikában olyannyira jártas* mi Nemzetes-Führerünk eredeti ellenszenvét akkor kiválthatta. 😀
    ˙

    .

    * Hiszen Ő-exellenciája önmaga nemtelen elképzeléseit építtette be az Új-Nemzetiszínház, valamint a “Német Megszállási Emlékmű” (lásd: ott a Wikin.) megszállott világába is…

  • Tüske Zsófia
    2019 szeptember 28
    4:26 de.

    a) Farkaslaka valóban a Székelyföldön található. na und?
    b) arrafelé – pláne, amikor épültek, és ez még a
    Conducator idején volt, senki nem kérdezte, hogy engedik-e, vagy sem.
    c) én két évig elég sűrűn utaztam át rajta, lévén, hogy akkoriban volt egy csíkszeredai intim kapcsolatom. igaz, amikor rákerestem, a Google a mellékelt fotót dobta ki farkaslakai eredettel. legyen Bánffyhunyad. és akkor mi van? Marosvásárhely, Gyergyó és más “magyar” városok is bővelkednek benne!

    d) amúgy akad errefelé is: https://ideiglenes.files.wordpress.com/2009/12/vezer-utca-alsorakos3.jpg
    http://2.bp.blogspot.com/_DCOIG-EqVXY/SxvEZuB2qsI/AAAAAAAAL90/RkuKVZF8UNU/s400/vezer-utca-alsorakos+(1).JPG

    vagy tán a romák nem a nemzeth részei?

  • A “nemzeti” jelzővel is úgy fogunk járni, mint “elvtárs” megszólítással az átkosban – az emberek többsége megutálja.

  • A Rákosi-barokk nálam kimaradt.
    Sztálin-barokk, illetve Kádár-kocka kifejezésekkel találkoztam. az utóbbi téglaházakat jelentett zömmel. Falun, típustervre. A Bakony pl. eléggé tele van vele. El kell indulni, a “Zirc-Olaszfalu-Lókút” vonalon, és “gyönyörködni”.

    Találomnak: A József-Attila valóban betonmoniltként épült. Szét is töredezett. Panel azonban már a ’60-as években is épült. Kelenföldön pl. a volt Olimpia-mozi blokjától kijebb áll 5 un. kövér-ház. Sötökonyhás panel-lakásokkal. Anno a CCCP tiszti lakótelepeinek mintájára tervezték őket, és “68-ban adták át az első lakásokat. Jobbára azoknak, akiket az óbudai hosszúházas “cselédnegyedből” kilakoltattak. Illetve néhány elvtársnak. Akik aztán fejvesztve menekültek onnan.
    Nem véletlenül.

  • Sötétkonyhás akart lenni 🙂

  • Andrew_s
    2019 szeptember 29
    7:15 de.
    már megint a “politikai” rablómese a panelekről és a kockaházakról

    egészségügyi fejlődés az, ha mindenki normálisan tud tisztálkodni higiénikusan kiüríteni a salakot a testéből, penész nélküli világos lakásban él

    ennyire jutott pénz! ha kapitálistapistáéknál körülnézel a tömegnek létrehozott bérlakások és bérházak nem sokban különböznek pro és kontra attól (és ugyanúgy kurva drágák mint az O1G uralma alatt)

    a többi szvsz szájtépés

  • Ille István
    2019 szeptember 29
    5:09 de.

    Mindent visszaszívok! Ez borzalmasabb mint az erdélyiek! 😀

  • Rodeo11
    2019 szeptember 29
    10:35 de.

    “ennyire jutott pénz! ha kapitálistapistáéknál körülnézel a tömegnek létrehozott bérlakások és bérházak nem sokban különböznek pro és kontra attól”

    Érdemes megcsodálni Roma külvárosi munkás lakótelepét arra Tivoli irányában! Az épületmonstrumok között jó ha 10 méter távolság van, közöttük sehol egy fa, bokor vagy játszótér. A mi legutálatosabb lakótelepeink is oázisok azokhoz képest!

  • Speciel én is Bánffyhunyadon láttam ilyet, egy egész negyeddel. Ami röhej: a helyiek elmondták: nem is laknak ezekben a tulajdonosok, hanem a mellettük álló régi házakban élnek, a nagy házat csak akkor nyitják ki, ha “fontos” vendég jón, – de neki is csak megmutatják. Andrews: A sötétkonyhás lakások a szalagházakban, az ún. dán házakban vannak. 49-50 nm-es lakások konyhája nem lenne sötét, a nappalival lenne egybenyitva eredetileg. De amikor építették – a Füredin is sok van -, itthon még nem volt divat az “amerikai” konyha, hát húztak egy válaszfalat. Láttam már, hogy több helyen kibontották – legalább egy tálalóablakot vágtak rá.

  • Orsós 11:42

    – 🙂 –

  • Rodeo11
    2019 szeptember 29
    10:35 de.

    Valamit benéztél, ha ezt nekem szántad.
    Nem minősítettem, csak leírtam…..
    Jobbára.

This site is protected by Comment SPAM Wiper.