Harminc sikeres év
Nincs túl nehéz dolga annak, aki azt a feladatot kapja, hogy nevezzen meg külföldön élő, ott dolgozó, sikeres magyarokat. Az is biztos, hogy a számuk jóval nagyobb annál, mint akiket már szárnyára kapott a világhír. A legtöbbünk ilyenkor azonnal a művészekre gondol, hiszen valamilyen szűkebb szakterület ugyancsak sikeres képviselőjéről nem jut el mindenhová az információ. Pedig van közöttük olyan is, akinek a tevékenysége, akár még közvetlen segítséget is jelenthet sokunk számára.
Egy pici utazási iroda kezdte meg működését Rio de Janeiróban, éppen harminc évvel ezelőtt. Mindössze pár alkalmazottja volt, ám közülük kettő még ma is ugyanott dolgozik – és ez sokat elárul a cégről! Tulajdonosa, Franciso Havas, bár Brazíliában, São Paolóban született, kitűnően beszél magyarul. Ez érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy anyai nagyszülei 1922-ben érkeztek Brazíliába, hozták magukkal a kislányukat is. Francisco édesapja, Havas László – bátor ember lehetett – 1926-ban, 19 évesen, egyedül jött Dél-Amerikába! A történet további részét már könnyű kitalálni. Havas úr saját irodája megnyitása előtt az idegenforgalom több, különböző területén dolgozott, egyebek mellett például a Brazil Nemzeti Idegenforgalmi Hivatalnál is. Munkája során nagyon jól átlátta a brazil turizmus problémáit és azt is, mit volna érdemes csinálni. Önállósította magát, vállalkozása egy közepes méretű utazási irodaként működött, egészen 2007-ig.
Ekkor tagja lett egy nagy idegenforgalmi szervezetnek, az Eagle Group (Grupo Águia) konglomerátumnak, melynek hatszáznál is több alkalmazottja van. Önálló cégek, de közös központjuk van és egymásnak résztulajdonosai. Bizonyos költségeket is közösen fedeznek. Így együtt, a legnagyobb idegenforgalmi, beutaztató rendszert működtetik Brazíliában. A legerősebbek például a sportturizmus területén. Az egykori Brazil Légitársaságnál – a már megszűnt – VARIG-nál a sportturizmus részleg szakemberei mind átkerültek a közös cég, illetve részben a HAVAS munkatársai közé, attól kezdve a sport-beutaztatásokban ők közösen lettek a legjobbak. A munkából a Havas Creative Tours is kivette a részét, így például a Futball VB idején ők egyedül ötvenezer (!) ember utaztatását végezték. Megszervezték a földi szolgáltatásokat, buszokat, transzfereket, szállásokat, repülőjegyeket. Követte ezt az Olimpia, ahol a beutaztatásban a HAVAS-nak szintén óriási részesedése volt és akkor nem beszéltünk még a Dél-Amerikán belüli futball tornák közönségének „mozgatásáról”. Ezek az események alapozták meg a cég hírnevét.
A két világesemény hatására Brazília – és benne Rió – infrastruktúrája nagyon sokat fejlődött, gyarapodott. Új metróvonal nyílt, sokáig elhanyagolt kikötői raktárépületek idegenforgalmi létesítményekké váltak és a rendezvények elmúltával is megőrizték vonzerejüket, mindmáig igen sok turista jár arra. Bár az infláció nőtt, de a dollár sokat erősödött, az árak így olcsóbak lettek. Brazíliában ma mindenki tud – a pénztárcájának megfelelően – olcsón, biztonságosan étkezni, szállást találni. Ez az utolsó nyolc-tíz év az iroda életében is óriási fellendülést jelentett. A Copacabana területén, egy nehezebben megközelíthető részről kiköltöztek a város új üzleti negyedét képező, a zajos belvárostól távol, a tengerparthoz közel eső, elegáns Avenida das Américas-on, a Barra da Tijuca negyedbe. A metrótól szinte autópálya szerű út visz ide, ahol még a városi autóbusz is gyors, mert a többitől elválasztott, zárt pályán halad.
Havas úr a saját cégénél, most is különleges érdeklődéssel figyeli a magyar turizmus helyzetének változásait, olyannyira, hogy hivatalos képviselete is van Magyarországon és jelenleg közel húsz magyar utazásszervező irodával áll közvetlen kapcsolatban. A képviselet vezetője – Sárdi Rezső – elmondta, Brazília még a „hétköznapi” magyar turista számára sincs olyan messze! Ennek a hatalmas országnak vannak olyan nagyszerű látványosságai, amiről már szinte mindenki hallott, de olyan is van, amiről itthon jóformán még senki! Az érdeklődők számára kétféle alapprogramot ajánlanak. Az egyiknél viszonylag kevés repüléssel, tehát olcsóbban meg lehet oldani az utazást. Az utasok Rióba érkeznek, és onnan autóbusszal mennek tovább. Észak vagy Dél felé járják végig a tengerparti sávot, ahol olyan csodálatos helyek vannak, mint Búzios, Ilha Grande vagy Paraty – az UNESCO Világörökség része. Mindez úgy négyórányira Riótól és útközben is rengeteg a látnivaló.
Paraty-ból tovább lehet menni São Paolóba, az ide látogatóknak rendszerint még felkínálnak egy kirándulási lehetőséget a méltán népszerű Iguassu vízeséshez, amit – ha már az ember ott van – mindenképp érdemes megnézni, aztán onnan jöhetnek haza! Ezek tíz – tizenkét napos utak, igen szerény költségvetéssel kihozhatók. A másik út majdnem egész Brazíliát magában foglalja. Rendkívül változatos ország, itt van a világ legnagyobb, 8000 kilométer hosszú tengerpartja! Ennél az útnál a TAP légitársaságot érdemes igénybe venni, járatai Lisszabonból az összes fontos brazil városba repülnek – naponta többször is. Velük lehetőség van arra, hogy az utas másik városból jöjjön vissza, mint ahová először megérkezett. A legtöbb magyarországi irodánál elérhető olyan út, amelynél Rióba érkezünk, onnan Salvadorba megyünk, ahol feketék laknak, afrikai a kultúra és a gasztronómia. A következő állomás a Rio Negro és az Amazonas összefolyásánál Manaus, majd továbbmehetünk Iguassu-ba. Útközben bekukkanthatunk pár órára a kifejezetten fővárosnak épített Brazília városba és a vízesés meglátogatása után São Paulóból jövünk haza.
Sokan nem tudják, hogy a belső utazásokat olcsóbbá teheti az ötkuponos brazil légi bérlet. Érdemes úgy szervezni, hogy a körút Rióval vagy az Iguassu-val végződjön, az a két legmaradandóbb élmény. Van rengeteg más is, amit általában nem kínálnak az utazási irodák, a Havas Creative Tours viszont arra törekszik, hogy kuriózumokkal szolgáljon. Ilyen például Pantanal, a világ legnagyobb ősmocsara, ahol az esős évszakban csak hajóval lehet közlekedni. A százötvenezer km2 területen fantasztikus állatvilág él, közöttük jaguár, kajmán, vízidisznó és mintegy tízmillió aligátor! Pernambucó állam fővárosa Recife, amit Amerika Velencéjének is neveznek, mert a folyótorkolatok szigeteket zárnak közre. Hetven kilométerre tőle van a „Csirkék kikötője”, Porto de Galinhas, Brazília egyik legszebb üdülőhelye, csodálatos tengerparttal és szállodákkal. A külföldiek még nem nagyon fedezték fel.
Amerikai haditengerészeti támaszpont volt sokáig a vulkanikus eredetű, 18 km2 kiterjedésű Fernando de Noronha szigete, mely ma már a turisták által is látogatható. Szigorúan védett természetvédelmi terület, a leszálló repülőgépek számát is korlátozták. Búvárparadicsom! A világ öt legjobb helye között tartják nyilván. Nemcsak merülni, sznorkelezni is élmény itt. A vízhőmérséklet átlagosan 26 C°, a látótávolság a vízben ötven méter. A sziget alig lakott, autóközlekedés nincs. A víz alatti élővilág annál gazdagabb. Recife-től 148 km-re van Fazenda Nova városa, ami különleges színházi előadásairól híres. Egy színházigazgatónak 1962-ben támadt az ötlete, hogy felépítsék ide Jeruzsálem városának mását. Az építkezés 1968-ra fejeződött be – még római Forum is van benne – és akkor kezdte meg működését a Nova Jerusalem Theater. Minden évben, Húsvét környékén passiójátékot rendeznek és egy oratórium keretében – 300-500 színész közreműködésével, bemutatják Krisztus szenvedéseit. Az elmúlt évtizedekben körülbelül négy millióan nézték meg. A magyar közönség még szinte egyáltalán nem hallott róla, ám a HAVAS szervezésében ide is ellátogathatunk.
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
8:48 de.
Utazási irodákról szóló írásokat olvasva eszembe jut, vajon mennyire lehet izgalmas felfedezni, és mennyien ismerhetik Magyarországot a saját lakosai közül? Például a budapestiek közül?
Falvak lakosai élik le életüket ma is úgy, hogy alig mozdulnak ki szülőfalujukból. Ha mozdulnak is, jobbára kórházi kezelés, és nem turisztikai okból.
8:58 de.
hogy a Gábriel miket fog ide körmicélni?
https://viajando.expedia.com.br/29-cidades-mais-bonitas-do-brasil/
ezt nem szabad kihagyni: Florianópolis (Floripa), Santa Catarina
köszönettel, sok szép emlék…
2:06 du.
Drizari
2019 december 28
8:48 de.
A budapestiek, és városiak között is számosak vannak, aki voltak „olaszba’ „, „törökben”, de bármikor megfoghatók azzal, hogy Szenna a Duna jobb-, vagy bal-partján van-e, vagy azzal, hogy Túristvándi az országban van-e, vagy miről nevezetes, stb.
3:14 du.
Andrew_s,
a magyarországi faluszerkezet régmúlt időkből örökölt, ugyanígy a házai. Bennük csak néhány a módosabb építésű porta, a többi „klasszikus” parasztház. A baromfi és sertéstartás mellett nem volt idő családi üdülésre, az állatokat naponta kellett ellátni, legyen bármilyen ünnepnap.
A vidéki városszerkezetek is magyarosak, változatos házakkal. Némelyiknek a városközpontja (óvárosa) kimondottan szemet gyönyörködtető és gazdag kultúráról, egykor volt jelentős gazdaságról tanúskodik.
Milyen volt régen faluhelyen az élet? Ehhez nyújt ismeretet a „Száz magyar falu könyvesháza”. Hasznos lenne összevetni a mai helyzetükkel, állapotukkal. Az érdeklődők itt találják az olvasnivalót:
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/
Némelyik kimondottan izgalmas olvasmány, megismerheted belőlük a falu 1565-ös felnőtt férfi lakosainak névsorát, s hogy kik még 1590-ben, milyen mesteremberek dolgoztak a faluban, s milyen klubok működtek, mennyi lova, sertése és szarvasmarhája volt összeírva, névszerint sorolva a földtulajdonok nagysága katasztrális holdban jelölve, sok-sok más és érdekes adatokkal fűszerezve.
(néhányat bejártam, elszomorító látvány fogadott, szinte minden kipusztult a kulturális múltjukból)
7:10 de.
Drizari
3:14
No, igen a jelenidőbeli falu szerepe teljesen más feladatnak tesz eleget, mint a évszázadok, sőt mint a néhány évtizeddel ezelőtti is. Akkoriban a falvak – sőt a mezővárosok – nagy többsége, mit „jövedelemforrás” a földesúri magántulajdon, vagy birtok szerves részét képezte majdnem totális hatalmi, ill. jogi következményekkel úgy, mint úrbéri terhek, pallósjog, úriszék, szolgabíró, és kisebb helyi rendfenntartó hatóság, stb…
E zárt „keret” miközben súlyosan korlátozta az emberi szabadságjogokat, ugyanakkor önmagán belül egy szűkös, ám helyi jellegekben és jellemzőkben mégis gazdag, virágzóan színes népi kultúrát varázsolt a jobbágyfalu amúgy szigorúan szabályozott termelőmunkában töltött hétköznapjaiba és a kötelező vasár és ünnepnapjaiba, melynek ciklikus életrendbe szorított >tiszta forrásból< fakadó "termékeit" összefoglalva nevezzük népművészetnek.
A szocialista rendszerből fakadó (előbb általános földosztás, majd TSZ-ekbe tömörülés) életmód (+ háztáji, vagy melléküzemág és GMK stb.) változás részben még meg tartotta a falusi lakosságot, de a város nagymértékű iparosításának természetes munkaerő igénye is elvonzotta a "hagyományos" parasztságot a falujától, míg a rendszerváltás ezt a folyamatot annál is nagyobb mértékben felgyorsítva a falvak jórészét alvó-településsé [már nem is falu] változtatta, miközben a magán-nagybirtok mesterséges föld koncentráció útján zajló növesztésével és annak gépesítésével a kétkezi, hagyományos paraszti munka jóformán fölöslegessé is vált, ill. válik és a "kert-Magyarország" álma is szertefoszlott.
Minderről sok városi úgy gondolja, hogy ez mindig is így volt, mert ez az élet rendje…
Ergo, megszűnt a termelő jellegéből fakadó önfenntartó szerepe, minek okán sok falu, épp az általános nyugdíj, mint szocialista vívmány jóvoltából vált gazdasági organizmusból [bocsánat, de] közönséges, lakossági elfekvő településsé, melyek már számlálják a hátralévő napjaikat is… Innen, hogy ezek a "nyugdíjas falvak" pedig, amere jártál, hát olyanok amilyen siralmasnak Te láttad őket.
Üdv: – V –
.
Ui:
Életképesség szempontjából, csak egy kivétel létezik, a nagyváros környéki agglomerációs, ám szintén attól függő, ugyancsak nem mezőgazdasági "falu".
8:35 de.
Rodeio!
Mivelhogy már csak körmicélni tudok, vamos a frente, nincs más hátra, mint megteszem
A kedvedért …
A listádon egy kivétellel ott vannak a városok, amelyekben több- kevesebb éveket leéldegéltem.
Minden ilyen sorrend nyilván nagyon szubjektív, egyéni ízlés (is lehetne)
És mivel minden ilyen sorrend nyilván egy utazási iroda (agencia) propagandája – vagyis az általuk ajánlati kapcsolattal elérhető helyek listája – ilyenre sikeredett.
Ezt vártad ……?
10:23 de.
Vögelein,
nincs szükség ma már gyors és gépírókra, telefonközpontosokra, távirat-kézbesítőkre, kocsikísérőkre, szénbányászokra, martinászokra, ahogyan takácsokra, bognárokra, kerékgyártókra, csizmadiákra … csak néhány megszűnt foglalkozást soroltam. És belátható időn belül az üzletekben nem lesz szükség pénztárosokra se.
Ami meg a nyugdíjrendszert illeti, ezt a fajtát anno Bismarck vezette be, tőlük vettük át a II. vh után, mivel megsemmisült a nyugdíjvagyon és az infláció is rátett egy lapáttal.
Szóval, a falvak alvófalvakká átalakulása megkezdődött. Ez azt jelenti, hogy az aktívkorú családjával falvakban lakik, és autóval jár városi munkahelyére. Ez természetesen nem igaz mindegyik magyar falura, van sok, ahol az elnéptelenedést a nincstelenek beköltözése akadályozta meg.
9:43 de.
Drizari
2019 december 29
10:23 de.
azt a gyereket aki iskolában tanóra alatt okostelózik kiküldeném a folyosóra, és azokat akik edzőgépeken zenére fitesszeznek azokat kizavarnám krumplit és kukoricát egyelni meg banánt szedni az ananászról nem is beszélve, meg tojást kiszedni a 10000 tyúk alól és csomagolni
szóval ez a mai helyzet vagy öngyilkosság vagy az ébredés ideje lás Greta Thurnberget és a többi fiatalt
képzeld azokat amikor felnőnek és nem lesz semmijük mert ki a bánat akar majd dolgozni, termelni, alkotni és nem falra festeni a cirmoscicát, vagy érett banánt szigszalaggal a falra $25000 -ért a Tárlaton
bruhahaha
a Greta papája egy bölcs ember
10:15 de.
Drizari
2019 december 29
10:23 de.
a szórakoztató iparnak szüksége volt gyorsan és olcsón előállítható de kurvadrágán eladható hangrögzítő rendszerre
tönkrevágták az analóg rendszereket (a diatonikus skálák adott mértani sorozat szerint épülnek azért, mert az emberi fülkagyló kürtje is mértani sorozattal írható le (sok kagyló is van ilyen) és ezért a dodekafón hangrandszer hallgathatatlan, ha bele döglik is a zeneszerzője, és a digitális hangrögzítés is mindent eltorzít csak azokat a nüanszokat nem képes visszaadni amire az élő zene és annak instrumentumai épülnek tehát ki kellett találni a fából vaskarikát: a DAC-okat kurva drágán, hogy a digitálisat visszaalakítsa analóggá (majdnem, teszem hozzá én)
ez ugyanolyan fából vaskarika mint az imperiál méretrendszer pontatlanságát az USA azzal próbálja kiküszöbölni a metrikus bevezetése helyett, hogy valaki kitalálta a decimális incset, 4 tizedes a minimum és akkor is pontatlan
ma itt tartunk
az a generáció amely a celebek bámulásával és a szomszédlány masnijának görbületéről okostelózik az egy idő után éhen fog halni ha nem éhen akkor betegségben vagy az elektromos cigaretta füstjébe fullad bele
a természetnek nincs szüksége emberre!!!
bruhahahaha
1:32 du.
Rodeo11:
„azt a gyereket aki iskolában tanóra alatt okostelózik kiküldeném a folyosóra,”
És azt is, aki villanyt használ a jó öreg petroleumlámpa helyett, és golyóstollal ír a kitűnő lúdtoll és ténta helyett, igaz -e?
Nálam, ha olyan iskolában tanítanék, ahol az iskola minden gyereknek biztosít laptopot és minden teremben van gyors internet (mint abban az egy-két norvégiai iskolában, ahol véletlenül megfordultam) kötelező lenne az órákon az internet használata. Én – ezek szerint Önnel ellentétben, doktor úr – képes lennék ilyen „borzasztó körülmények” között is tanítani, feladatokat adni a gyerekeknek és számonkérni.
5:08 du.
Kővendég
2019 december 31
1:32 du.
bizonyosan nagyon izgalmas a gyors internet az órákon, és az is hogy a gyerek fel tudja hívni a mellette ülőt (láttam itt autóbuszon) és kellemesen beszélgettek a cserebogarak halhatatlanságáról, azután leszálltak… mikor „odaértünk”
a tanórán van tananyag… azt meg kellene érteni és meg kellene tanulni, a laptop ezt nem végzi el a diák helyett… találkoztam munkahelyen ilyennel (na jó ott nem kávét kellett szervírozni meghatározott rituálé szerint, hanem dolgozni egy project en…) amit a frissen kinőtt palánta mikor meglátta, nem tudta milyen nyelven van és a 3 napos próbaidő eltelte előtt már a második napon nem tért vissza, a BŐING most ezek miatt csődbejutott, a FORD bezárja néhány gyárát (a többit nem mondom, de van még) saccperkábé 3 hete visszarendelt 150000 darab vadonatúj gyártmányát, mert menet közben kinyílt a hátsó ajtó…,
láttál te már északamerikai műszaki rajzot? tolerancia és tűrésmezők helyett cookiek vannak amelyek… szóval Bőing 737 MAX lezuhant a többit nem engedik felszállni… bruhahaha azok is okostelóztak?
ha egy frissen végzett mérnök palánta kijőve a friss meleg diplomájával és beültetve egy olyan komputer elé amiben program van arra, hogyan lehet rajzolni munkadarabokból az azokat legyártó szerszámokat és a doktor úr leül eléje és amikor a másik doktor úr meg is csinálja és a harmadik meg gyártani akar vele, akkor kiderül, hogy a munkadarab csak arra nem jó amire kellett volna tulajdonos sikítófrászt kapott és mikor én odamentem és a felvételi interview -n elmondtam dolgokat, akkor kaptam egy állást, ami: supervisor of the engineers, bruhahahaha mert ott világossá vált mit is oktatnak „ott” ahol oktatták és mire is lenne szüxég
erről ennyit, felőlem zsebhokizhatnak is a másik kezükkel óra alatt, mialatt én előadom nekik a lopott holmit a 24 kötetes enciklopédiában sok minden van de egy 300000000 + kötetes könyvtárban még sokkal több
érdekes metódus lehet amit láttál, azok már halásztak bálnát kiskanállal?
5:12 du.
Kővendég
2019 december 31
1:32 du.
anno, még az átkosban volt egy mondásunk doktor urak egymásközt:
a gyártmányba a minőséget nem lehet beleellenőrizni, azt bele kell gyártani
bruhahahaha
9:31 du.
Kővendég
2019 december 31
1:32 du.
ha füzet és ceruza helyett meg tankönyv kiváltásra van a laptop az jó lehet, de ha nem tanul meg ceruzával írni és rajzolni papíron és nem tud egy épületet szabadkézzel és néhány vonalzóval feltenni rajztáblára 4 pontos axonometriával akkor el lesz veszve bármilyen programban… nem tudja elképzelni és megvalósítani sem ezt lehet akár bölcsődében is kezdeni…. és gyorsítva de enélkül semmi sincs
a hegyre fel kell tudni mászni azt nem lehet digitalizálni és sms sel felmászni
bruhahaha
majd a Cenz Ura eldönti, hogy mit …de asszem tanulságnak nem rossz ez a vita
6:06 de.
S ha már felemlegettem honfitársaimnak, ismerd meg Magyarországot, például láttad már a győri Rákóczi Ferenc utca 21-es számú házat? Akkor épült, amikor még nemlétezett az egységes Kanada Domínium, az 1700-as években. Nevezetessége, hogy Győr legkeskenyebb telkén álló egy szoba szélességű egy emeletes épülete. S hallottál é arról, hogy milyen foglalkozást űzött egykor a győri burcsellás?
A burcsella fából készült, lapos fenekű dereglye volt. Győr és Moson között helyi és környékbeli burcsellások szállították a gabonát a Mosoni-Dunán, de segédkeztek más megrakott hajóknak alacsony vízállásnál a továbbhajózásban úgy, hogy a rakomány egy részét egy burcsellás szállította tovább.
Munkájuk hadifontosságú volt, erről szól egy 172 évvel ezelőtti rendelet eredeti helyesírással:
1-ör. Minden burcsella tulajdonosnak a’ legkeményebben meghagyatik, becsületes kész pénz fizetés mellett, burcselláját rögtön Mosonyba indittassa, honnét gabona fog a’ komáromi várba szállittatni.
2.or. A’ hajós legényeknek egy uti bére Győrig hat pengő forintra határoztatik, s’ ezért elmenni kötelesek.
3.or. A burcsellák vontatásáért, a burcsella nagyságához képest a’ vontató bér 60 vftól 70 vftig határoztatik, s ezért elmenni kötelesek.
Győrött, November 6.án 1848.
Lukács Sándor s k.,
teljes hatalmas nemzet- és kormánybiztos.
Ez a forint 1848. augusztus 6. és 1849. március 24. közötti időben volt forgalomban 1, 2, 5, 10 és 100 forintos címletű bankjegyekben, amit a nép Kossuth-bankóknak nevezett.