Szelíd párbaj

2020 február 1 8:19 de.8 hozzászólás

 

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A Nádor pincészet az ország nyugati végén, a Sopronhoz közeli Vaskeresztesen dolgozik. Nevének eredete évszázadokkal korábbra nyúlik vissza. Valamikor nagyon régen, Bános István egy kolostort alapított a környéken és a királynak tett szolgálataiért idővel nádori rangra emelték. Ennek emlékét őrzi a pincészet neve. Aztán múltak az évszázadok, míg el nem érkeztünk az I. világháború végéig. Ott, Sopron környékén van egy kis hegy, Vas-hegy, amit – sok más magyar településsel együtt – a trianoni békeszerződés kettévágott. A burgenladi részen Eisenberg, a magyar oldalon Vaskeresztes lett belőle. A vasfüggöny Vaskeresztest is elzárta, ám amikor az megszűnt, itt is megindult az élet. Rainer Garger, Bécsben élő üzletember, sok évvel ezelőtt beleszeretett a területbe és eldöntötte, hogy kiváló kékfrankosokat szeretne készíteni a magyar oldalon. A 3,5 hektár szőlő teljes egészében Vaskeresztesen található.

Magyar unokatestvére, Garger Imre, 2003-ban telepítette el az első szőlőtőkéket. Főleg kékfrankost, egy kevés merlot-t és zweigeltet. Elsősorban olyan területekre, ahol a helyiek már felhagytak a szőlőtermesztéssel. Csupa olyan fajtákat, amelyek illenek a hegyre. Kilencven százalékban kékfrankost, a merlot-t és zweigeltet, inkább csak a játék kedvéért. Persze Garger Imre okos és óvatos ember, aki nem kockáztat. Így szerencsére nem hozott ide divatos világfajtákat, inkább ragaszkodott a hegy régről ismert, tradicionális szőlőfajtáihoz. Aztán 2006-ban elkészült az első bor a pincénél. A NADOR névre keresztelték, nem véletlenül – a magyar Vas-hegy nagykövetének szánja a pincészet – tisztán kékfrankos szőlőből készül és csak 4-5 év érlelés után kerül a piacra.

A Kóstolom borbárban tartott bemutatón a 2017-es Nador Falu, az évjárat jelölés nélküli Nador Falu Kékfrankos rosé, a 2014-es Kékfrankos Voller és az ugyancsak 2014-es Kékfrankos Wanzer mutatkozott be a meghívott, szakmai közönségnek. Ez a két utóbbi, valódi különlegességnek számít, ugyanis a Vollerből csak hétszáz, a Wanzerből még ennél is kevesebb, mindössze háromszáz palackkal készült. A Voller szőlőjét a völgyben, a Wanzerét a hegy csúcsán szüretelték. A dűlőszelektált szőlőből azonos kezelés mellett is jól megkülönböztethetően kétféle bor született. A Voller illata könnyen felismerhető, határozottan csokoládés, íze könnyedebb, a Wanzer illata markánsabb, miközben az íze simább, noha a másik sem mondható túlzottan tanninosnak.

A szelíd párbaj másik résztvevője a Balaton északi részének egyik karakteres termőhelyén működő St. Donát Borkúria volt. A családi pincészet tulajdonosai, Kovács Tamás és felesége irányítják a 16 hektáros birtokot. Vannak területeik Csopakon – erre a kóstolóra Tihanyból hozták a bort – de van szőlőjük Szentbékállán, a Fekete-hegyen és Kálon is. A gazdaság újkori története, a rendszerváltás után Csopakon kezdődött. A dédnagypapa után járó kárpótlásban kaptak vissza valamennyi szőlőt, ez bővítették, pincét építettek, ma már kis éttermük is van. Olyan fajtákkal foglalkoznak, amik nem csak itt hon, de külföldön is érdekesek lehetnek, főként Olaszrizlinget, Furmintot és Kékfrankost termelnek. A Nádor pincével régóta együtt dolgoznak, mert Ausztriában, a kereskedésükben a St. Donát borokat is árulják. A minőségre jellemző, hogy kifejezetten csak a „csúcsgasztronómiába”, Michelin csillagos éttermekbe szállítanak!

A párbajon Tihanyból származó Kékfrankossal vesznek részt. Készítenek egy vulkanikus, félsziget-válogatást, aminek Magma a neve, mellette pedig dűlőválogatásokat is. A Kékfrankos szempontjából Tihany nagyon jó termőhely. Ott nagyon szigorú eredetvédelem van érvényben, Tihany névvel és a dűlők nevével csak vörösbor hozható forgalomba! A St. Donát Borkúria szeretné megmutatni, milyen potenciál rejlik ebben a kis félszigetben, ahol alig száz hektárnyi szőlő van. A Magmában az a tipikus karakter érvényesül, ami Tihanyra jellemző. Ez a Balaton-régió legnagyobb hőingadozásnak kitett helye, itt hűvösek az éjszakák, melegek a nappalok. Tihany, Észak-Balaton legnagyobb kiterjedésű vulkánja, két fő krátere van. Mindkettő aljában van egy krátertó, a Külső-tó és a Belső tó, a mi szőlőink a kráterfalakon vannak, egy katlanban. Van a külső falon is, de a most bemutatott borok a belsőkről származnak. A Külső-tónak a délre néző faláról, a Belsőnél pedig – mivel az egy régebbi, jobbal elkopott kráter, inkább kaldera – hűvösebb helyről. A félsziget déli felének talaja kevertebb, a bazalthoz mészkő társul és valamennyi lösz is van a tetején. A északi felén a fiatalabb kráter talaj tisztán tufamálladék.

A hőmérséklet- és a talajdifferenciák más-más jelleget adnak a bornak. A Balaton más területeihez hasonlítva, sokkal könnyedebb, gyümölcsösebb, de markáns savú, jól érlelhető vörösborok származnak innen. A burgundi stílusra hasonlítanak inkább. Mindegyik itteni borban megtalálható a feketecseresznye, a csipkebogyó, a meggy íze, a dűlők hőmérséklete befolyásolja, hogy hol tömörebben, erőteljesebben vagy puhábban, behízelgőbben jelennek meg. A magnum palackról külön is kell szólni. Az ilyen, nagyobb palackban szebben érik a bor – és hát ezek 8-10 évig is érhetnek a palackokban. Szűretlenül palackoznak, a borokat csak a gravitáció ülepíti, ezért sokkal ízesebbek, teltebbek maradnak. Pohárba töltve erőteljes, friss – nem érett, lekváros – gyümölcsillatot érzünk. Mivel vulkanikus területről beszélünk, az ízekben megjelenik az ásvány, a bazalt, a sósság és a füstösség is. A hűvösebb dűlőkből származónál még egy pici „avarosság” is érezhető. Mivel ezek fontosak, a bor készítésénél csínján bánnak a hordóval, mert a hordó „ápol és eltakar”. A fő szerepe, hogy struktúrát adjon a bornak. Náluk a bor csak 10 hónapot tölt a hordóban, nem szeretnék, hogy eluralkodjon benne a hordó íze. Helyette inkább a termőhely ízeit kívánják megmutatni és ezzel tudnak versenyezni Nyugat-Magyarország ugyancsak jellegzetes finom boraival. Szelíd párbajuk, a két vidékre jellemző borok bemutatása is ezt a célt szolgálta.

8 hozzászólás

  • Biztosan sokan ismerik a sztorit, honnan ered a “kékfrankos” neve. De talán nem mindenki. Pár száz éve a Sopron környéki borosgazdák (Sopron a kékfrankos “alma matere”) csak egyfajta pénzért, a kék színű frankért adták a bort. (Úgy emlékszem, a napóleoni háborúk idejében történt.) Így lett a soproni vörösbor neve kékfrankos, és nem amiatt, hogy kékszőlőből készül.

  • Szukits Rezső

    András! Mindig örömmel olvasom az
    írásait.

  • üdvöz legyetek innen a Lőverekből, most hozta ki a második kancsó Kékfrankost, és a házisonka házikenyérrel nagyon ízletes és dalolunk mókásan, vidáman… teljesen populáris de senki sem fut előre csak dülöngélnek

    bruhahaha

    verseny van… ilyenkor a korai tavasszal az jó vala

  • Nos Kedves Révay András!

    Maga azok közé a normális,értelmes és főleg politika mentes szerzők közé tartozik,akik képesek normális,tanulságos és főleg
    élvezetes cikkeket írni….kár,hogy a szerzők,cikkírók neveinek
    felsorolása között (véletlenül…)nem szerepel…..de oda se neki,továbbra is írjon hasonló és jó cikkeket!

  • Aróra Boreálisz

    Na tessék, mégegy bordal

    Hetai Jenő*Gülbaba c.daljátékának közismert vérbő magyar bordala

    “…
    A kulacsom kotyogós,kotyogós,
    Sej a gégém iszamós,csuszamós,
    A járásom kopogós,kopogós,
    Hej de hadd cifrázom,ropogós.

    Borban az igazság,
    Borban a vigasz,
    Borban a felejts,
    És borban a tavasz.

    Illatos a nedve,
    Mint kies mező,
    És a bánat benne
    Gyöngyöző…” :||

    .
    Heltai Jenő [Herzl Eugén] író és költő, vastag verseskötetek és többekközt a Néma levente, a Vígszínházban hatalmas sikerrel játszott színdarab szerzője – – Herzl Tivadar[!] unokaöccse 🙂

  • Amúgy! Marhanagy az érdeklődés az ilyen cikkek iránt.

  • Kedves szerző! Nem tudom, ki kívánt Önnek rosszat, ki mondta azt magának, hogy > dicsérjen meg téged a Boda-Mári < , de ha mégis mondott ilyet valaki, mégis volt az illetőben némi váteszi ördöngősség…

    Mert írásait tényleg egyfajta csinált, mesterkélten apolitikus szándékosság hatja át, az a kábító negédesség melyekkel úgy altatásképpen – már bocs', de – a Mephysto szindróma tüneteit igyekszik rátukmálni ártatlan olvasókra, akik pedig enélkül a nektárcsepegtetés nélkül is képesek lennének a mai magyar NER-világot annak kegyetlen valóságában is felismerni…

  • Boda Marcsi
    2020 február 1
    4:40 du.

    Szerepel! Pont R. Margit alatt található a fotója!

This site is protected by Comment SPAM Wiper.