A gyengék birodalmai

2020 június 23 9:48 de.29 hozzászólás

Mindazok számára, akiket érdekelnek a történelmi események, valamint a háttérből azokat mozgató folyamatok, meglepő adatokkal szolgálhat egy – már a címében is ellentmondást hordozó – könyv. Írója vitába száll a jelenleg elfogadott eurocentrikus nézetekkel, mely szerint Európa hegemóniája évszázadok óta meghatározója a történelemnek. Más megvilágításba helyez napjainkban zajló eseményeket és némi betekintést enged egy lehetséges jövőbe.

„A gyengék birodalmai” című könyv 2019-ben jelent meg angolul, a Princeton University Press kiadásában, az Egyesült Államokban. Felfigyelt rá a Pallas Athéné Könyvkiadó és még ugyanabban az évben magyarul is hozzáférhetővé tette, Hajdu András kitűnő fordításában. Az iskolákban ma azt tanuljuk, hogy Vasco da Gama és Kolumbusz Kristóf útjait Afrika, Amerika és Ázsia európai gyarmatosítása követte és a 15.–18. századi európai terjeszkedés átalakította a világot. A hagyományos magyarázat szerint az európaiak katonai erőfölényüknek köszönhették dominanciájukat, így tudták legyőzni távoli földek népeit. A szerző szerint az európaiak a kora újkorban nem élveztek jelentős katonai fölényt, sikeres terjeszkedésüknek más magyarázata volt. Abban az időben a legnagyobb hódítók és birodalomépítők valójában ázsiai hatalmak voltak.

A könyv írója, dr. Jason Campbell Sharman, jelenleg Cambridge-ben, a Sir Patrick Sheehy – egykori brit üzletember – nevét viselő, Cambridge Politika és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékén a nemzetközi kapcsolatok professzora. Politológiai Ph.D. fokozatát az Illinoisi Egyetemen, az Urbana-Champaignben, 1999-ben, történelem és politika végzettségét pedig a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen szerezte. Korábban dolgozott a bulgáriai amerikai egyetemen, valamint a Sydney és a Griffith Egyetemen. Látogatóként rövidebb időket töltött a Szentpétervári Állami Egyetemen és New Yorkban a Columbia Egyetemen is. Kutatási érdeklődése a nemzetközi korrupció, a pénzmosás és az adóparadicsomok tanulmányozásától a korai modern világ globális politikájáig terjednek. Egyebek mellett például magánnyomozó segítségével követte az egyes államok vezetői által ellopott pénzek tárolásának módját más államokban.

Az első állítás, mely meghökkenti az olvasót: „Az eurocentrizmus rossz dolog” – mindjárt az Előszóban előkerül. A könyv egészen új nézőpontot kínál a nemzetközi politika, sőt a világtörténelem elmúlt fél évezredének vizsgálatához. A tudományos alapossággal megírt munka színvonalát jelzi, hogy a kötet bőséges jegyzetanyaggal, részletes név- és tárgymutatóval zárul, unalmas olvasmánynak mégsem nevezhető. Nem hagyja kielégítetlenül a kuriózumokra éhes olvasót sem. Hiányosságként mindössze egy dolgot érdemes megemlíteni: a különböző kontinenseken vívott számtalan gyarmatosító háború megértését néhány térképvázlat sokban segítené. Ám a könyv jó felépítésű, logikusan tagolt. A szerző meglepő párhuzamot von napjaink vállalatainak működése és a szervezett fegyveres erők létrejötte között, elemzi a hitek, mágiák szerepét a harctereken, ez utóbbiak még a XX. század második felében is tartósan jelen voltak az afrikai polgárháborúkban.

Érdekes elemzést olvashatunk a korról, melyet „katonai forradalom”-nak neveznek a történészek. A fogalom végigvonul a könyvön, téziseinek vizsgálata sokszor előbukkan. A fejlettebb fegyverekkel és taktikával szemben a szerző egy új nézőpontot javasol az európaiak tengerentúlon vívott háborúival kapcsolatban. Szerinte az „expanzió”, a terjeszkedés nem egyértelmű fogalom, nagyon eltér a különböző régiókban. A karibi térségben, Közép-Amerikában és Dél-Amerika egyes részein konkvisztádorokat jelentett, akik lerombolták az őslakosság nagy államközösségeit. Afrikában és Ázsiában viszont a portugálok, hollandok és angolok kis, marginális szereplőként léptek be a politikai kapcsolatok fennálló rendszerébe. Az európaiak itt inkább csak a tengeren uralkodtak, nem a szárazföldön. A konkvisztádorok kevesen voltak, lényegében magánvállalkozásokról volt szó. A katonai forradalomra jellemző tételek – kiképzett, szervezett hadseregek, a tüzérség által támogatott gyalogság sortüze – teljesen irrelevánsak voltak a kora újkori európai terjeszkedés során. Amerikában az európai hadviselés szokásai használhatatlanok voltak. Jól bizonyítja ezt egy érdekes részlet, az akkor még emberevő, araukán indiánok (mapucsék) 300 évig tartó sikeres ellenállásának története.

A szerző felteszi a kérdést: ha az európaiak annyira sikeresek voltak Amerikában, ez miért nem működött Afrikában? Az olvasók meglepő részletekre bukkanhatnak a később „három király csatája” néven ismert marokkói ütközetről, ahol elesett I. Sebastien portugál király és megsemmisült egész hadserege. Pontos elemzést kapunk a portugál hadiflotta tevékenységéről Afrika keleti és nyugati partjainál, majd egy fontos megállapítás következik. A XVII. század elején új típusú szereplők jelentkeztek; a kormányzati, uralkodói rendelettel alapított társaságok. A Holland, majd az Angol (Brit) Kelet-indiai Társaság, a „szuverén társaságok”, állami előjogokkal felruházott, profitra törő vállalkozások voltak. Alapíthattak településeket, lehetett bűnügyi és polgári bíróságuk, verhettek pénzt, több ágyúsoros hajóik nagy tűzerőt képviseltek. Valóságos társaság-államok jöttek létre. Részletesen tárgyalja működésüket, még azt is elmondja, hogy a hollandok birtokolta Manhattan egy fűszertermő szigetért cserébe jutott az angolok kezére.

Az ázsiai harcok taglalásából kiderül, hogy a kínai gyalogság már évszázadokkal az európaiak előtt alkalmazta a sortüzet, Kínában és Indiában jóval korábban kiépültek a hatalmas birodalmak. Megtudjuk azt is: ahogy az európaiak megkezdték Ázsia felé irányuló expanziójukat, az ázsiaiak is terjeszkedtek Európában. A XVI.-XVII. században nagyobb európai terület volt ázsiai uralom alatt, mint fordítva. Az ázsiaiakat ekkor Európában az oszmánok jelentették. Ezért a szerző aprólékosan áttekinti az oszmán katonai rendszert, mely akkor megelőzte az európait. Az európai és balkáni harcok mellett nagy fontosságot tulajdonít az afrikai hadszíntérnek is, nem feledkezve meg Magyarország elfoglalásának pontos részleteiről, következményeiről sem. Megállapítja, hogy az 1500 – 1750 közötti európai katonai fölényre hivatkozások hamisak, de a XIX. századra a helyzet megváltozik, miközben Oroszország szerepe is megnő, különösen a törökökkel szemben. Ismerteti az Észak-afrikai spanyol – portugál harcokat, ami számunkra azért érdekes, mert a mi iskolai oktatásunk erre egyáltalán nem tér ki.

A világtörténelem – és Európa szerepének – különböző szempontok szerinti vizsgálata után eljutunk az „Összegzés”-hez, melynek alcíme: „Hogyan győztek végül az európaiak (mielőtt később veszítettek)” A XIX. század folyamán az európaiak elsöpörtek minden akadályt, amely korlátozta birodalmi álmaik megvalósulását, ám a gyors birodalomépítést 1945 után még gyorsabb összeomlás kísérte. Amikor a közelmúlt orosz-csecsen terrorkonfliktusairól hallunk, ki emlékszik már arra, hogy az oroszok 1838-ban 150 ezres hadsereggel sem tudták elfojtani a csecsen lázadást a Kaukázusban. Végkövetkeztetésként azt a felismerést kapjuk, hogy a nyugat dominanciája viszonylagos és múlandó volt, és ma, a nem nyugati hatalmak felemelkedésével kihívás éri. Ha Kína és India a közeljövőben a legerősebb nagyhatalmakká válnak, az csak visszatérés lenne egy már fennállt helyzethez! A történelemről feltett kérdések nemcsak azon véleményünkön változtatnak, hogy honnan jövünk, hanem, hogy hol vagyunk, és merre tartunk.

                     

29 hozzászólás

  • az örökké változó múlt és a legújabb kutatások? nagyszerű

    valamilyen formában gyarmatosítás folyik, már évezredek óta és az aellen csak a gyarmatok sopánkodnak többé kevésbé

    a világgazdaság a Földön kialakult és meglehetősen rosszul műxik, sok hulladékkal és veszteséggel

    ember van bőven alapon hadd hulljon a férgese (kinek kinek saját férgesei vannak hahaha)

  • Az egyedilli megjegyzeset amit a foszerkeszto boldogan engedelyezett, teljesen teves !

    Mert a meghoditott nepek szulofoldjeinek bekebelezese NEM gyarmatositas, hanem a legonzobb fajta hoditas.
    Mint az iszakos Moszkovitaiak hoditasai a kozakjaik alatal.

    A gyarmat mint egy parhuzamos tarsadalmai voltak az anyaorszagoknak. Onalloan elve letuket,nagyban az anyaorszag alatal fejlesztve.
    A gyarmatok soha nem voltak bekebelezve. Mint pl. mag Canada is manpsag.
    Az Angopl kiralyno csupan allamfoje, s szemlyes kepviselojekent nevezi ki a Governir Generalt, s persze mind a 105 szantoraikat.

    Eltudom kepzelni, hogy az altalam kuldott (2012)Floridai szavazo-lap (Rodeo allitasara) s a cenzor vewrnyomasat a veszelyes magasra emelte.
    Na de ezen sorok majd a cenzornak remes verszmet okoz es duhbegurilva teljes elejevel uti majd a “delete” gombot.

    Talan szegyenletet is okopzta volna,emlekeztetni, hogy csupan “Commonwealth”-kent leteznenek.

    OK, harag es gyulolet az mint a mereg amit az egyen lenyel.
    Kovesd a partod mottojat; “szeresd a partot, gyulold az ellnseged.”.Reges-regen ellensegeddnek belyegesztel engem!
    S mind azokat akik nem az elvtarsaid gyuloleteit kovetik.

  • Hát, akkor a szerzo azt is tudja, h o1g hova dugta a sokezermilliárd elsikkasztott penzunket!

  • Szerintem nyitott kapukat dönget a szerző a “fantasztikus” leleplezéssel, ti. a világ nem Európa-központú. Talán Twist Olivér korában a londoni polgár, aki a teáját szürcsölte a szalonban, az gondolhatott ilyeneket utoljára. Nem mintha lebecsülném az effajta világlátás szerepét, de azért azt is túlzásnak gondolom, hogy a szerző most valami fantasztikusan új dolgot fedezett volna fel.

    Ormos Mária évekkel ezelőtt megírta a felfedezések koráról szóló kis könyvében, hogy technikailag a Kínai Birodalom fejlettebb volt az európaiaknál az 1300-as években, vagyis azelőtt, hogy az Európából induló felfedezések elkezdődtek. Tehát a tankönyveknek az a része, ami a tengeri hajózás technikai fejlődéséről szól, ti. a hajók kormányzásának megoldása stb., ami lehetővé tette a hosszú tengeri utakat, talán tényleg felülvizsgálatra szorul.
    És fontosabb lesz a politikai rész, hogy miért indultak vagy NEM indultak a nagyhatalmak hosszú, gyarmatosító tengeri utakra. Előbbire példa az európai atlanti-parti országok, utóbbira Kína és az Oszmán Birodalom stb.

    Most lehet fikázni a régi Európát, amelynek egyes országai tényleg nagy hibákat, sőt bűnöket követtek el a gyarmatosítás során. De talán nem kéne a ló túlsó oldalára átesni, ahogy a hippik tették a hatvanas években. Akkoriban követelték a fehér gyarmatosítók hazatakarodását, aminek nemegyszer véres polgárháború vagy gazdasági csőd lett a következménye. Manapság meg a régi Ázsia lesz beállítva a jó gyarmatosítónak, szemben a “fehér ördögökkel”, vagy ilyesmi?

    Igaz, hogy amikor a spanyol Habsburg császár és a pápa harcokat folytatott a török ellen, akkor az sokszor csak felszínileg volt vallásháború, valójában gazdasági érdekharc is volt. Magyarország ennek következtében súlyos veszteségeket szenvedett, mert a két nagyhatalom határán helyezkedett el, akik az országot simán felvonulási területnek használták. Tehát a magyaroknak érdeke lett volna, hogy kimaradjanak a nagyhatalmi harcokból. De ettől már az a másik alternatíva, hogy a Habsburgoknak önként és dalolva kellett volna átadni a Földközi-tengert, vagy ilyesmi? Megelégedtek volna az oszmánok pl. adófizetéssel, vagy inkább az Európa fölötti hatalom kellett volna nekik, azért ezt is át kéne gondolni.
    Ormos Mária könyvének az a végkövetkeztetése, hogy az európaihoz hasonló politikai-társadalmi forradalom egyetlen más kontinensen sem ment végbe. Ettől lett olyan a mai globalizmus, amilyen …
    Nagyon sötét oldala ennek a globalizmusnak a rasszizmus, ami a fehérek felsőbbrendűségét hirdette. Nem azért, mintha az európaiak kegyetlenebbek lettek volna más hódítóknál, hanem mert a humanizmussal ellentétes.
    De azért nemcsak a rasszizmust importálták a fehérek, hanem olyan társadalmi rendszert is, ami idővel túllépett a feudalizmuson. Ez egyetlen más, korabeli nagyhatalomnál sem történt meg. Most akkor ez érték vagy nem érték?
    Szóval más érzésekkel viszonyul egy európai az ilyen könyvekhez, és nem azért, mintha minden európai gyarmatosított volna, sőt! A kelet-európaiak tökéletesen kimaradtak ebből a folyamatból, illetve a mezőgazdaságból éltek akkoriban.

    Ormos Mária: A Föld felfedezése és meghódítása

  • 2016-os interjú Ormos Máriával a témáról.

    https://nepszava.hu/1108085_a-valsagnak-europa-issza-meg-a-levet

  • miután olvastam és meg is emésztettem Ágnes, Judit, Rezső bejegyzéseit (kellemes volt amatőr irodalmat olvasni és találni benne nagyon értékes gyümölcsöket irodalmi és emberi “gyümölcsöket”)

    egyre kevésbé értem azt, hogy miért nem lehet a blogon vitázni a vita eredeti és pontosan azért értékes módján?

    ha Kanadában amely minden hibája ellenére egy nagyon jól élhető része a Földnek, egyre világosabban és részletesebben kimondjuk (én is, mert nem csak a KMH-n fordulok elő) mi is az amit azonnal és könnyedén (mert a kövületekké merevedett “szabályok” életünk, mindennapi létünk akadályaivá váltak ) megváltoztassuk mert a többségi akarat létezik hozzá és a retrográd elemek végre le is vannak egyenként és személyesen leplezve, akkor itt a KMH-n miért vannak tiltott témák illetve miért csak egyféleképpen lehet beszélni bizonyos dolgokról amelyekről máshol már mosolyogva mondjuk, hogy meg is oldjuk nem csak dumálunk róla

    NINCS KISZEMELT NÉPCSOPORT AMELY AZT MERI MONDANI, HOGY AZ Ő ISTENE MONDTA (ÉN NEM ISMEREK ISTENEKET EGYET SEM) HOGY NEKI TÖBB JÁR MINDENBŐL DE A SZÁJA MINDENKÉPPEN TÖBBET KELEPEL …

    és az aki ezt kritizálni meri, mert rasszista xenofób köztörvényes bűnnek tartja az ki van útálva… és radírozva

    ezt is lementem legalább az én könyvtáramban örökre megmerad,

    és a demokrácia szent jegyében várom, hogy közzé legyen téve

  • Orsós Elemér

    Rodeo11
    2020 június 23
    10:11 de.

    “örökké változó múlt”

    Ez nagyon találó meglátás! Nálunk 4 évenként vagy annak többszöröseiként változik az éppen regnáló rezsimeknek megfelelő történelem szemlélet, azaz hamisítás. Példának okáért itt már Károlyi Mihályról, Horthyról és Nagy Imréről is legalább tizféle teljesen külömböző megfellebezhetetlen megítélés volt.

    Másik:

    Rodeo11
    2020 június 24
    6:36 du.

    A kezdeti objektivitást a KMH már rég feladta, a “ha nem tudod megakadályozni, akkor állj az élére” tipusu külső és belső hozzászólók szeliden ajánlott, de szigorúan betartandó vélemény dominenciája hatására a jóhiszemű tulaj burkolt keresztényi könyörületességére való figyelmeztetésével. Én erre tippelek, de mostantól hagyok mindenkit egyedül szaporodni!!!

  • hazai lámpa
    2020 június 24
    5:36 de.

    ismétlem: a cikket nagyon jónak tartom… a vén Európáról annyit, nem is “olyan” vén, nem is olyan fiatal de nagyon sok kultúra összekeveredett Európában, és ettől gazdag

    magam részéről nagyra tartom az afrikai törzsi kultúrát (belülről megismervén jött ez létre) a délamerikait is ugyanebből az okból

    a keletit és a messze északit olvasmányaimból azaz tanulmányaimból és nagyon nagyra tartom szintén,

    összességében mindent felsoroltam amit nagyra tartok …

    bizonyosan hiányzik valami ebből a felsorolásból?

    bizonyosan! de arról meg jobb ha nem szólok

  • Bendeguz79
    2020 június 23
    1:50 du.

    grizi, mivel (most láttam azaz belenéztem) megszólítottál,meg kell jegyeznem

    és mint az sok más cikkben is olvasható rólad …, hogy megint hülyeségeket tolsz ide

    a floridai kies szarkeverés az idétlen kormányzóval az élén egyik sarkalatos példája az én mindennapos ismeretem alapján bennem összeállt vigyor az egészen… MÁR NAGYON RÉGEN ÚGY TEKINTEK “RÁTOK” MINT A GYERMEK AKI FELFEDEZTE: A KIRÁLYON NINCSEN SEMMI!

    és ez olyan derűs filozófikus nyugalommal tölt el, amit te el sem tudsz képzelni (a floridai szavazólapod sohasem érkezett meg hozzám) egy valami aggaszt, de azt meg nem szabad a KMH-n nevén nevezni, tehát fantáziádra bízom…

    megjegyezve, hogy a teljes világhelyzetet tekintve van remény… (most nemrég tudtam meg Iraq ban vadi új miniszterelnök is lett…; hahahaha (na nem floridára gondoltam, hogy tudd!) még az hiányzott oda, mint üveges tótnak a hanyattesés…de a reményhal… az még úszik és addig jó, ha már hasával felfelé lebeg…az kevésbé…., sokkal kevésbé

    elárulnád schlagwortokban bejegyzésednek mi a kvintesszenciája?

  • Rodeo11
    2020 június 26
    3:40 de.

    Alma szokta írni más topikokban, hogy az európai törzsek, közösségek felépítésében, működésében jelen volt a közösségi érdek, azért voltak olyan sikeresek. Pl. szerinte nem volt olyan hierarchizált a társadalmi rendszer, mint a folyammenti kultúrákban.
    Akár ez, akár a népek találkozása, akár a kereszténység felvétele volt az oka, de kialakult egy sajátos európai kultúra. Maga a gyarmatosítás egy rablóhadjáratnak indult, de azért csak kialakult idővel egy kulturális oda-visszahatás a gyarmatok és az anyaország között.
    Szerintem ez a kölcsönhatás elég ismert, viszont más gyarmatosítókról még nem tudunk annyit vagy éppen túl sokat tudunk ahhoz, hogy örvendeznünk kéne a cserén.
    Nem olvastam a könyvet, de az ismertetőből ez jött le, hogy kvázi lecserélődnek a régi-új gyarmatosítók. Népiesen szólva, “minek megy a szomszédba f.sért, ha itthon sz.rt is kaphat”?

  • hazai lámpa
    2020 június 26
    6:31 du.

    kösz!
    engem a gyarmatosítás, rabszolgaság, bármiféle külső kényszer mint politikai/gazdasági jelenség foglalkoztat minden mögött a koszos anyagi érdekeket fedezek fel és nagyon kevés emberséget
    volt portugál gyarmaton tanultam meg azt a portugál mondást: azon a földön ahová érkezel élj úgy ahogy ott látod hogy élnek és ezért sokkal kevésbé utálták őket, mert a portugálok be is tartották eme mondást ami a többiekre nem jellemző

    és a mai gazdasági érdekekből folyó szemét aljas módszerek gyomorforgatóak

    és részét képezik az ennél is rohadtabb rasszizmusnak ami tombol a xenohobia val karöltve,

    az emberi butaság határtalan

  • Rodeo11:
    “volt portugál gyarmaton tanultam meg azt a portugál mondást: azon a földön ahová érkezel élj úgy ahogy ott látod hogy élnek és ezért sokkal kevésbé utálták őket, mert a portugálok be is tartották eme mondást”

    Hmm… hallottam egy nagyon-nagyon keveset harangozni a un. jezsuita (kommunista?) reductiokról, melyek úgy a 17.század elejétől kifejezetten Paraguayban, majd a Rio Paran és a Rio Uruguay környékén kifejezetten az indiánok javára működtek, mindaddig, mig előbb 18.század közepe táján derék portugálok ki nem űzték őket (talán némi háboruskodás is lett belőle), a jezsuitákat a portugálok kizavarták, végül a Paraguayban a 19.szd. közepe felé meg nem vonták az indiánok ilyesféle jogait.
    Sajnos, nem olvasok portugálul – meg hát, nekem kissé kiesik az a terület, a láma-idomításhoz se értek – így egyebet nemigen tudok erről a dologról.

  • Kővendég
    2020 június 27
    1:55 du.

    tudatlanságod határtalan az általad említett területek nem portugál érdekeltségek sem ma sem korábban (spanyol ne keverd)
    én ott éltem (hahahaha) tehát nem olvastam fordításban az arról szóló oktrojációkat!!!!!!!!!!!!

    ha nem szóltál volna bölcs maradhattál volna

    neked bármibe PLÁNE HA ÉN ÍROM bele kell pofáznod?

  • Rodeo11
    2020 június 27
    3:24 du.

    Van egy jó megoldás hogy
    “ne pofázzanak bele mindenbe” amit írsz:
    Ne írj !. Látod? milyen jó vok hozzád?
    Megoldottam a dilemmádat.

  • Rodeo11:
    “neked bármibe PLÁNE HA ÉN ÍROM bele kell pofáznod?”

    Hogy nagyon udvariasan fogalmazzak: fütyülök rá, akárcsak Önre.
    (Ha kevésbé udvariasan: le…..m).

  • Rodeo11
    2020 június 27
    9:36 de.

    Volt itt egy kanadai kommentelő, akivel régebben csevegtünk a témáról.

    Van egy amerikai film Jeremy Irons főszereplésével, A misszió. A spanyol gyarmatosítók egy időben jezsuita missziósokat küldtek ki Amerikába. A jezsuitákról igaz, hogy sok rosszat elmondtak a történelem során, de azt a film is elismeri, hogy a missziókat nagyon jól megszervezték. Jól beilleszkedtek az őslakosok közé, és táborokban éltek velük, ahol mezőgazdasági munka volt és vallásos oktatás. Mai napig megtalálhatók a barokkos templomok romjai, amiket építettek az őserdőben.
    Ezek a táborok nem rabszolgamunkában alkalmazták az őslakosokat, és figyelemmel voltak a lakók lelki életére is. A pogány vallásokat nem tűzzel-vassal irtották, hanem neveléssel.

    Ilyen is volt, ilyen paternális együttműködés. Másik modell, hogy kereskedelmi telepek alakulnak ki. Pl. a bevándorló portugálok ott éltek a helyiek között, megismerték a helyi viszonyokat, és kereskedtek a fűszerekkel, amit a helyiek termeltek.
    Valami hasonló volt Kanadában is? Mikor még a Hudson’s Bay Company helyi képviselője vette át a szőrmét az őslakosoktól a kereskedelmi állomáson. Cserébe puskát vagy használati eszközöket kaptak.

    Aztán van az a modell, hogy csak viszik ki a profitot az országból, nem építenek semmit, a lakosság meg csak tengődik a kincseken ülve. Pl. a romániai aranybányákból csak úgy lehet kinyerni az aranyat gazdaságosan, ha letarolják a fél hegyet, vagyis semmi nem marad a turizmusnak és a természetvédelemnek, sőt maga a kisváros is eltűnik a föld színéről.
    Igaz, hogy nincs más egyebe a helyi lakosságnak, minthogy eladja a házait, és elpályázik a közeli városba.

  • hazai lámpa
    2020 június 28
    7:07 de.

    lehet nevelésnek is hívi amit a jezsuiták csináltak… hahaha a portugálok tényleg elvegyült(n)ek és az jó!

    a bányászat az egész világon hasonló ma már(SIC) mint amit a románokról írsz
    és nem akarom részletezni de kanadai bányatulajdonos/vállalkozó “elérte” azt Burkina Fasso ban, hogy vadásznak rá a sok holdbéli táj kialakítása és sohasem helyreállítása miatt vadásznak rá és mindezt azután, hogy a kanadai bányáival ugyanazt csinálta és még csak ejnyebejnyét sem kapott miatta és szerte széjjel a világban hasonló a helyzet, holott egy megfelelő energia és anyaggazdálkodás megoldaná a kérdést a kibányászott és elpazarolt energiahordozók több, mint 65% ka fölösleges csak profit képzési célokból rabolja le a természetet és lassan élhetetlenné teszi a Földet az, hogy az USA rétegrepesztéses kitermelése csődbe ment (igen, így múlt időben) és a kieső termelés a kóbor kutyának sem hiányzik most ezért megy szúrkapiszka európa irányába, mert rá akarja sózni a drága és eladhatatlan termékét amit ezután monopol áron nyomna le európa torkán és az meg nem eszi nem veszi sőt a németek már a katona exportért sem fizetnek el is hordja onnan a lengyelekhez akik önként és dalolva fizetnek az USA költségvetés réseit betöltendő kerül amibe kerül alapon így is lehet kényszer exportot létrehozni más néven az exportőr neve: NATO
    jó kis business addig amíg a többiek nem ébrednek fel…

    hahahaha geyza meg volt az usa ban csak nem tudja, hogy a tajga nem az usában van dehát messziről jött utazó azt hazudik ami kifér a száján

    lementettem, csak a miheztartás miatt

  • Geyza
    2020 június 27
    6:14 du.

    köszönettel vettem eme elemedet de nem élek a “jótanácsoddal” úgy általában te is hasonlóan vagy a noteszemben mint a kavicsúr aki kővendégnek adja el magát és hordja a sódert ide, veled versenyben

  • Talan nehany keresetlen szo a Kozel-Keletrol, ahol az europai
    hatalmak “huztak meg” a hatarokat,anelkul, hogy figyelembe
    vettek volna a lakossag osszetetelet. Ezt “eszi” ma
    Europa es a vilag.
    Nehany reszlet izraeli diplomata Olaszorszagban tartott beszedebol.
    “A Kozel-Kelet a multban a vilag civilizaciojanak a lelke volt,
    de ma az aggodalom es a bizonytalansag jellemzi.A zavargasok
    amelyek 2010 vegen kezdodtek Tuneziaban es Egyiptomban elterjedtek az egesz tersegben es polgarhaborukat okoztak.
    Mindannyian varjak hogy a terseg megnyugodjon,de ugy nez ki,
    hogy ez nem fog belathato idon belul megtortenni.
    100 evvel ezelott huztak a vilag nagyhatalmai a Kozel-Kelet
    nepeire egy uj “inget”- a nyugati nemzetallamok formajaban.
    Elhataroztak,pl. egyesiteni a szunitakat,a siitakat,a keresztenyeket,a druzokat,az alavitakat,a kurdokat,es mas
    kisebbsegeket-egy allamma- amely- Sziria.
    Ez tortent Libanonban,Irakban,Yemenben,es masutt.A kulonbozo
    nepcsoportok es gyulekezetek ellensegesek voltak egymassal-
    egeszen a verontasig. Mi kototte ossze oket? Kozos eszmeny?
    Kozos ertekek? Kozos tortenelem? Kozos vallas? Polgari demokracia? Ami Sziriat fenntartotta- Hafez Aszad{a jelenlegi
    Basar Aszad-apja}, Irakot-Szadam Huszein,Lybiat-Muamer Kadafi-
    stb.Diktatorok akik onkenyuralmat tartottak fenn,polgarjogok
    nelkul. Amit az utolso evtizedben latunk a Kozel-Keleten-
    a nyugati nemzetallamok osszeomlasa,es a regi pre-mordialis
    formak visszaterese amelyek jellemeztek azelott a terseget.
    Ki mondta, hogy ami megfelel Europanak-es a nyugati civilizacionak-jo a Kozel-Keletnek is?

  • Izraeli
    2020 június 28
    1:05 du.

    ez teljesen primordiális is lett! olyan agnoszkálást ami ott folyik mindenki azt azt a többezer éve elmúlt akármit akarja ami neki ma legjobban megfelel, függetlenül attól, hogy az éppen most ott élők akarják e vagy nem, katonai erőszakkal meg sok rablómesével kavarjátok nem kell ahhoz a csodálatos nyugat beavatkozása, önmagatoktól is olyanok vagytok mint amilyennek láthatóak vagytok (mármint annak a számára aki nem eszi meg a sok zsebbenhordhatóűrcirkálóról összehordott képregényt…

    jobb lenne, ha békét és jólétet teremtenétek …. mint máshol ahol csak beleszóltok a mások magánügyeibe

    de nektek a harc kell mert abban lehet a zavarosban halászni

    meg van ez szervezve hahaha te meg csak írod a sok maszlagot papír meg elbírja

  • Rodeo11
    2020 június 28
    12:09 du.

    Háállellujjaah..
    Az mekkora csapás lenne számomra
    ha a “folyamatosan írni nekik” rovatban
    lennék! Az írásaid akár a kecskebogyó:Deszkát
    kell tartania az embernek a feje fölé
    hogy csökkentse a pattogást.

  • zraeli
    2020 június 28
    1:05 du.

    Ez pontosan így igaz.
    Az angolok [email protected]ága miatt van.
    Én ugyan kissé ” anglomán ” vagyok
    de amit el kell ismerni azt el kell ismerni:
    Az angolok idiótábbak tudnak lenni az idiótáknál is.

  • Kedves Izraeli, csak azt tudnám, hogy én miért vagyok antiszemita, ha azt mondom, amit te, épp csak a zsidó államot is beleértem a közelkeleti, mesterségesen meghúzott határú államokba…

  • Kedves Alma,
    Egy kis javitas-a zsido allam letrejottet megelozte a
    Balfour nyilatkozat {1917) es a San-Remo-i egyezmeny{1920}
    amelyben szo volt az eljovendo zsido allam hatarairol,amelyet
    Churchill az akkori gyarmatugyi miniszter megvaltoztatott,
    elvette a terulet 4/5-et es felallitotta rajta az uj allamot-
    Jordaniat,miutan behozta Szaudiabol a Hashemita uralkodo hazat{1923}.Megjegyzes- a lakossag 70%-a maig- “palesztin”.
    Ben-Gurion nagysagara es elorelatasara utalt, hogy Izrael
    megalapitasa utan meg ezt,sot a meg ennel is jobban megcsonkitott
    teruletet hajlando volt elfogadni,hogy felallithassa a zsido
    otthont. Az arabok nem csak hogy ezt is elleneztek,hanem rogton az allam kikialtasa utan-7 arab orszag tamadta meg
    Izraelt,amelynek alig volt fegyvere,es “katonasaga” a volt
    foldalatti mozgalmak embereibol es a halaltaborok tuleloibol
    alakult-tobben kozuluk-csaladjuk utolso sarja-Izrael vedelmeben estek el.
    Itt kell megemlitenem a nehai Maszarik elnokot,aki valami keves
    fegyvert kuldott a fiatal allamnak,mert emlekezett,mi tortent,
    amikor a nagyhatalmak koncul dobtak Csehszlovakiat Hitlernek.
    Most nezzuk,hogyan alakult a helyzet a Kozel-Keleten- azota.
    Engedelmr

    a “beke” remenyeben{Muncheni egyezmeny 1938}.

  • Sajnos,hiba tortent a bejegyzesben. Itt folytatom.A Kozel-Kelet-i
    helyzetrol -azota.
    Engedtessek meg nehany idezet- az izraeli diplomatatol-
    az olasz Parlamentben.
    “Az a gondolat,hogy a Nyugat kepes egyeszseget kotni az iszlamistakkal,mint pl.Olaszorszag Franciaorszaggal- artatlan
    es veszelyes.Ezeknek az egyezmenyeknek az alapja az iszlamban
    amit Mohamed allitott fel Hudejbijeben-628-ban.Ekkor meg katonailag gyenge volt,es ezert meg nem tamadasi egyezmenyt
    kotott a Kurejjs torzszsel 10 evre,igy lehetosege volt megtamadni
    az Arab felszigeten elo zsido torzseket,megsemmisiteni,vagy
    iszlamizalni egy reszuket.Gyozelmei uj hivoket hoztak, akik
    csatlakoztak hadseregehez ,es igy,megerosodott.Ket evvel a
    szerzodes alairasa utan- Mohamed felbontotta azt, es elfoglalta Mekkat.
    Fel evvel az Oszloi Egyezmeny megkotese utan,Jaszer Arafat
    kjelentette egy felvett szonoklataban: “Ez az egyezmeny{Oszlo}
    nem er tobbet a szememben mint az,amit Mohamed profeta kotott
    Korejjs torzsevel. Amit Mohamed tett ezzel az egyezmennyel-
    azt fogjuk mi tenni-ezzel.Mivel kisebbseg, a szunitakkal szemben,ez meg erosebben nyilvanul meg a siitaknal,akik
    megtanultak elrejteni eredeti celjaikat,de a banasmod a
    “hitetlenekkel” szemben- nem valtozott.
    Iranrol – mar evek ota kialtunk.Minden vilagos.Vannak akik
    hallanak bennunket,vannak akik kevesbbe. Minden esetre,elmultak azok az idok,amikor a zsido nep masoktol kert
    vedelmet.Ha meg kell vedeni magunkat, megvedjuk.Iran azonban
    veszelyt jelent az egesz Nyugatra. Ebben mindannyian egy
    csonakban evezunk,melynek neve a zsido-kereszteny civilizacio.
    Ezek a temak az izraeli-palesztin viszalyhoz vezetnek.
    Az Oszloi Egyezmeny egy alapra epult .A viszaly ket oldalan
    nemzeti mozgalmak allnak . Az azota eltelt evek megtanitottak
    bennunket,hogy amig mi elismertuk a palesztin nemzetiseget
    ok nem ismertek el bennunket-mint nepet.
    Az o szemszogukbol- maradtunk- vallas,tehat nem jar nekunk
    allam, es azt allitjak,hogy nincs semmilyen tortenelmi
    kapcsolat a zsidok es orszaguk kozott.
    Ez egy nyilt cikkely a palesztin nemzeti manifesztumban.”

  • Izraeli
    2020 június 29
    6:23 de.

    A Koránban benne van
    hogy a gyaúrokkal kötött szerződés
    “igazhitűre nézve” SEMMIS. Állítólag legalábbis..
    (Nem olvasom a Koránt,mintahogyan Hungaró médiát se fogyasztok)

  • kedves Izraeli! Voltaképpen amit én tudok a zsidóságról, az részben a (neolog) zsidó barátaimtól származik, vagy a Bibliából – amit ateista létemre is alaposan tanulmányoztam. Ezen kívül valamikor olvastam még Flavius Josephus Zsidó háború című művét. Persze ezeket úgy 20-25 éves koromban olvastam, és azóta sokat felejtettem belőle.

    Egyébként pedig Kairóban a saját szememmel láttam, hogy a gazdag muszlim villa tetőteraszán a szolgák úgy vágták a baromfit, hogy egyszerűen lecsapták a fejét és utána hagyták rohangálni, csapongani, amíg ki nem spriccelte az összes vérét… Gondolom, itt is a vér-lélek azonosság volt a probléma…

    Graves viszont azt állítja, hogy a tej-hús összeférhetetlenség megfogalmazása a Bibliában (“ne főzd meg a gödölyét az anyja tejében”) tulajdonképpen egy pogány ritusra utal, vagyis csak arra, amire az aranyborjú imádásának a tiltása is vonatkozik, hogy “ne hódolj más isteneknek”. Hogy ebből ilyen szigorú étkezési-főzési szabály lett, az Graves szerint ennek a mondatnak a félreértésből eredt.

    Amúgy a katolikus étkezési szabályokat (böjt) se nagyon ismerem, miért ismerném a zsidó vagy a muszlim szabályokat?

  • Izraeli:
    “Itt kell megemlitenem a nehai Maszarik elnokot,aki valami keves
    fegyvert kuldott a fiatal allamnak,mert emlekezett,mi tortent,
    amikor a nagyhatalmak koncul dobtak Csehszlovakiat Hitlernek”

    Az általam halálában is nagyrabecsült Th.G.Masaryk elnök 1937.szeptember 14-én elhunyt. Fia, az apjához (szerintem) semmiképp nem mérhető Jan G. Masaryk 1940 juliusától a londoni emigráns csehszlovák kormány, majd 1945-től 1948.március 10-i haláláig (minden valószínűség szerinti meggyilkolásáig) a mindenkori prágai kormány külügyminisztere volt – de soha nem volt elnök.

    Csehszlovákia (nyilván Sztálin jóváhagyásával vagy utasítására) állítólag már 1947 elejétől – elsősorban Szovjet Hadsereg által zsákmányolt német, vagy a cseh fegyvergyárak által gyártott koppintott – fegyverzetet szállított a Hagananak. Valahol azt olvastam, hogy első zsidó harci pilóták is Csehszlovákiában kiképzett Mahal (Mitnádvé Huc Láárec) katonák voltak, sőt még az 1948 május végén alakult, immár legális Cheyl Haavir-nak is Csehszlovákiától sikerült beszerezni bő két tucat Avia S-199-et, a Messerschmitt Bf-109 G6 cseh másolatát.

  • Orsós Elemér

    Geyza
    2020 június 29
    8:31 de.
    (Csak a tárgyilagosság kedvéért:
    állítólag a zsidó törvények, előírások, ajánlások hasonlóképpen csak kizárólag a zsidókra vonakoznak és külön fejezetek vonatkoznak a zsidók és nemzsidók szigorúan megkülömböztetett érintkezési viszonyairól! Úgyhogy ez nem a muszlim egyedülálló sajátossága, sőt még az is lehet hogy, pont az állítólagos sémi rokonoktól másolva ültették át vallásukba!)