Articles by: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.

Aczél Gábor ausländeriái (9) – A hinta

2016 július 20 8:42 de.3 comments
Discombobulated dream / Mirek Bialy

Szondy Györgynek, nekem, s Fahéj nevű, hosszúszőrű tacskómnak a szemünk se rebbent, amint a Kodály körönd fölötti bárányfelhőben eltűnt a repülőgép. Ez érthető az arrafelé meredten figyelő Szondy György esetében, aki így “álla halála vérmosta fokán”, kivont karddal, s másfélszáz katonájával várja Ali pasa tízezres seregét pontosan 462 esztendeje, illetve ez eseményre emlékeztető szoborként 58 éve már, érthető továbbá a lábamnál heverő, arrafelé néző, de a mai távoli látványt ugyancsak nem érzékelő kutyám esetében. Én azonban láttam gépet, de a vele ellentétes irányba haladó kicsiny felhőből kibukkanni hiába vártam. És megvontam a vállam. Igen sok fontosabb téma volt a fejemben, […]

Read more ›

A privát jet életérzés, avagy exkluzív világcsavargás repülővel (és néhányszor luxushajóval) huszonnégy napon át

2016 július 13 9:20 de.0 comments
Húsvét-sziget

Azt, hogy a privát jet életérzés mibenlétét olvasóim közül gyanítja-e valaki, nem tudhatom. Viszont tudom, hogy akinek van erre költhető tízmillió forintja (egy kicsivel több, vagy egy kicsivel kevesebb, de ezen a szinten – ahogy a Hyppolit a lakájban Csortos mondja Kabosnak – nem is érdemes beszélni róla), az a jövő évben személyesen megtapasztalhatja. Ilyesfajta, évente egy, exkluzív világcsavargást eddig négy alkalommal, mindig máshonnan, ám mindahányszor teljes létszámmal indítottak. A különleges egzotikus helyszineket – amilyen például a tömegturizmustól óvott Paulu túlnyomórész lakatlan szigeteinek világa  –, fantasztikus látnivalókat – a többi között a legendák övezte, ezerágú Iguazu-vízesést a Húsvét-szigeti, mindmáig rejtélyes […]

Read more ›

Turulizmusunk, avagy a Tejút magyar termék

2016 július 12 9:35 de.57 comments
Tejút

A magyar mitológiában a Tejút a Hadak útja, Attila fia, Csaba királyfinak a csillagösvénye, amelyen a székelyek vezéreként eltávozott a földi világból, s amelyen visszatér, ha a népének segítségre van szüksége. A monda emlékét őrzi a székely himnusz két sora: “Vezesd még egyszer, győzelemre néped, / Csaba királyfi, csillagösvényen!” De azt még monda se mondja, hogy a Tejút magyar termék volna. Sir Arthur Stanley Eddington asztrofizikus, akinek megfigyelései igazolták Einstein általános relativitáselméletét, A természettudomány új útjai című, 1934-ben publikált művében a tejútépítés receptjét így fogalmazta meg: “Végy tízezermilliárd csillagot és szórd szét őket úgy, hogy a fény átlag három-négy év […]

Read more ›

​Aczél Gábor ausländeriái (8) Százezer szűzanya

2016 július 10 9:40 de.11 comments
Szűzanya

Tudtam-e vajon nem egészen három évtizede, amikor családom adriai nyaralásából Bosznia hegyei között loptam el egy félnapot, hogy az ottani állítólagos jelenés okán az idő tájt világhíresedő tájék Mária-kultusza az erőszakos horvát nacionalizmust és Bosznia-Hercegovina ama részének bekebelezését legitimálja? Dehogy tudtam! Még azt se tudtam biztosan, hogy a katolikus egyház ezt a kultuszt hivatalosan majd megtagadja, hogy tudhatam volna, hogy éppenséggel e békét hirdető vallási jelkép jegyében, a katolicizmus védelme érdekében alig valamivel később embereket ölnek, háborús bűnöket követnek el, koncentrációs táborokat létesítenek, muszlimokat irtanak. Tudta a fene, hogy az általam akkor megjelenített mesterséges Mária-szimbolika a második világháború óta a […]

Read more ›

A gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát!

2016 július 4 6:24 de.30 comments
A gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát!

“Ilyen gárdát akarok Magyarországra!” Véletlenül bukkantam a fenti óhajtást követő alábbi mocsadékra, amit azonnal felismertem: A halál ötven órája című filmből való. Amelynek végét (a “gárda” végét, a csak a filmen diadalmas, legyőzhetetleneknek mutatott Tigrisek és a harckocsizók – köztük a fess vezénylő tábornok – tűzhalálát) nyilván nem vetítik le azoknak a diákoknak, akiknek – a legújabb tantörvény értelmében – nem taníthatók a történelem olyan jelentéktelen részletei, mint például az ardenneki áttörés kudarca. Akik így a filmrészlet megtekintését (és az induló meghallgatását) követően örülnek annak, hogy nem “mocskos cionisták”, mert bíznak a kétszavas kívánság őszinteségében (aminek a múltját szintén nem […]

Read more ›

Elie Wiesel halálára

2016 július 3 6:42 de.95 comments
Elie Wiesel. Született 1928-ban,  Máramarosszigeten. Meghalt 2016. július 2-án New Yorkban.

Megviselt, hogy meghalt, pedig mindenki meghal, aki születik. És vele ellentétben én nem hiszem, hogy el-, vagy visszajő a Messiás, bár abban egyetértek vele, hogy nélküle a holokauszt valójában feldolgozhatatlan traumája az emberiségnek. Valójában a hasszidizmust sem ismerem, de Elie Wiesel regényeit igen, amelyek mindegyikét hasszidikus történetnek nevezte. Most, hogy meghalt, azokon a polcokon kerestem őket, amelyeken emigráns magyar, vagy emigráns magyar szülőktől származó írók kötetei sorakoznak (például Kooestler, Habe, Vercors és Lenard Sándor, Salamon Pál írásai, vagy éppen az Új-Zeelandba szakadt Ann Beaglehole A múlt parjai című regénye), de nem voltak ott. Más nemzetek zsidó anyanyelvű íróinak (Franz Kafka, […]

Read more ›

Aczél Gábor ausländeriái (7): Ifiúr, avagy csaknem hiteles beszámoló a hatvankilencedik magyar ügetőderbyről, amelyet Z. Z. a maga testi valójában már nem láthatott

2016 június 29 2:49 de.4 comments
Ifiúr

Most, július 2-án, szombaton futják a százkettedik magyar ügetőderbyt, az idén decemberben lenne 110 éves Zelk Zoltán, nekem pedig a derbygyőztes Ifiúr nevű ügetőménről írt tárcámba rejtett emléksoraimat éppen negyedszázada, egy napilap karácsonyi mellékletében sikerült megjelentetnem róla. Zelk Zoltánnak két megmentője volt, mindkettő a felesége. Az első Bátori Irén, aki az életét, a második Sinka Erzsébet, aki a költészetét mentette meg. Kettejük között még egy nőt szeretett, Koszó Marit, akiről az irodalomtörténet megfeledkezett. Bátori Irén a munkaszolgálatból megszökött Zelket bújtatta, aki ezért élhette túl a holokausztot. Az ’56-os forradalomban való részvételéért elítélt, korábban ünnepelt költőt a börtönből hazatérve, 1958 októberében […]

Read more ›

Orbánpáva mondta, hiszi a bolondja

2016 június 25 3:46 du.27 comments
Illusztráció: kapcsolat.hu

Orbánpáva a Kossuth Rádióban elmondta, hogy bár Nagy-Britannia unióban maradása mellett tette le a voksát, őt nem érte váratlanul a szavazás eredménye, s felelős politikusként felkészült erre az eshetőségre is. Orbánt – pávátlan mivoltában – AZÉRT nem érhette váratlanul a szavazás eredménye, AMIÉRT ő Nagy-Britannia unióban maradása mellett tette le a voksát, TEHÁT felelőtlen politikusként készült erre az eshetőségre is. * Fölszállik a páva? Fölszállik a páva a budai várra Bérelt bamba barmok bámészkodására. Táncol ez a páva, nap nap után ropja, Megbabonázottan lesi a bolondja. Szuverén bélszélre tátja ki a száját, Mert talán mással is tömheti pofáját. Csikkje is […]

Read more ›

Aczél Gábor ausländeriái (6): Szenvedély

2016 június 23 10:25 de.3 comments
A végvacsorán...

Ami mély, annak van alja. Egy bármilyen mély völgynek is. Akár egy gödörnek, vagy egy sírveremnek. Nem lehet mély, aminek alja nincs. Bánat van, ami ilyen. Aljatlan. Befelé végtelen. Ami a szenvedélyt végtelenül sok aljas tettre is késztetheti. Ez az írás figyelmeztetés. Akárcsak Shakespeare (aki tán mindent megírt) Titus Andronicusa, fenyeget: “Hát bánatom nem mély, hisz alja nincs? Szenvedélyem is legyen végtelen.” “… Magyarország 1956-ban azért válhatott a tiszta politikai forradalom tankönyvi példájává, mert az uralkodó réteg totálisan elvesztette legitimációját.” Ez a mondat a Magyar Füzetek elnevezésű, 1981-es párizsi kiadványban volt először olvasható. Fehér Ferenc és Heller Ágnes e mondatot […]

Read more ›

Aczél Gábor ausländeriái (5): A nemtelen nemjeinkről

2016 június 21 1:36 de.5 comments
Shakespeare

A Politikatörténeti Intézetbe (Budapest, Belváros, Alkotmány utca 2., lámcsak utcanévként még van alkotmányunk) hívtak meg egy filmvetítésre. Megköszönve a meghívást, azonnal megírtam, hogy ott leszek. Gyors, igenlő válaszomban nem a filmnek, hanem a Heller Ágnes és Csepeli György társaságában remélt politikai vitának és egy gyerekkori-ifjúkori Shakespeare-élményemnek volt döntő szerepe. A meglehetősen hosszú filmtől féltem-félek is valamelyest. Számomra a fő kérdés az, hogy miért vetítik le napjainkban (éppenséggel a Politkatörténeti Intézetben, ráadásul Heller Ágnes és Csepeli György kommentjét ígérve) egy olyan Shakespeare-dráma filmadaptációját, amelyet magyarországi színházban tudtommal még nem játszottak sohasem. Meglehet, hogy a film miatt (is). Ezt nem tudhatom, mert […]

Read more ›

Aczél Gábor ausländeriái (4. rész) — Ítélet és sikoly

2016 június 9 8:34 de.2 comments
Illusztráció: Shanna Bruschi

Ausländeriáim sorában különleges helye lehet a világ talán legterjedelmesebb napilapriportjának, amit, ha nincs rendszerváltoztatás, napilapban nem közöltek volna sohasem. A jobban emészthetőség kedvéért itt, a KMH-ban is több részre bontva olvashatják (a második rész itt olvasható, a harmadik pedig itt), akiknek van hozzá idejük. Az orbáni magyar igazságszolgáltatás sűlyedése is tartósnak ígérkezik, mert bár egyelőre még nem merült el a múlt század nyolcvanas éveinek e riportban feltárt mélységeibe, de már léket kapott, s vannak előírások, amelyek akadályozzák e lék betömését, illetve vannak felhatalmazottak, akik a lék tágítására törekednek. * Ítélet és Sikoly – Megkésett adalékok  egy elutasított kegyelmi kérvényhez (Befejező rész) (Az előző rész itt […]

Read more ›

Aczél Gábor ausländeriái (3. rész) — Ítélet és sikoly

2016 június 3 11:24 de.3 comments
Despair / Lanie Wood

Ausländeriáim sorában különleges helye lehet a világ talán legterjedelmesebb napilapriportjának, amit, ha nincs rendszerváltoztatás, napilapban nem közöltek volna sohasem. A jobban emészthetőség kedvéért itt, a KMH-ban is több részre bontva olvashatják (a második rész itt olvasható), akiknek van hozzá idejük. Az orbáni magyar igazságszolgáltatás sűlyedése is tartósnak ígérkezik, mert bár egyelőre még nem merült el a múlt század nyolcvanas éveinek e riportban feltárt mélységeibe, de már léket kapott, s vannak előírások, amelyek akadályozzák e lék betömését, illetve vannak felhatalmazottak, akik a lék tágítására törekednek. * Ítélet és Sikoly – Megkésett adalékok  egy elutasított kegyelmi kérvényhez (Az előző rész itt olvasható) Vagy három […]

Read more ›

Aczél Gábor ausländeriái (2)

2016 május 31 7:43 de.1 comment
Agony / Asbjorn Lonvig

Ausländeriáim sorában különleges helye lehet a világ talán legterjedelmesebb napilapriportjának, amit, ha nincs rendszerváltoztatás, napilapban nem közöltek volna sohasem. A jobban emészthetőség kedvéért itt, a KMH-ban is három részre bontva olvashatják, akiknek van hozzá idejük. Az orbáni magyar igazságszolgáltatás sűlyedése is tartósnak ígérkezik, mert bár egyelőre még nem merült el a múlt század nyolcvanas éveinek e riportban feltárt mélységeibe, de már léket kapott, s vannak előírások, amelyek akadályozzák e lék betömését, illetve vannak felhatalmazottak, akik a lék tágítására törekednek. Itélet és sikoly Megkésett adalékok egy elutasított kegyelmi kérvényhez Velőtrázó sikoly. Amíg nem hallottam, valójában nem tudtam elképzelni, hogy egy sikoltás […]

Read more ›

Aczél Gábor auslanderiái (1)

2016 május 28 9:05 de.1 comment
Vivid Recollections / Aleksandar Matejic

Atyai felmenőim Auslanderek voltak. Hogy mikortól és miért lettek azzá, azt nem tudom. Tizennégy évesen értesültem arról is, hogy a keresztanyám anyja amiatt nem él, mert a varródobozában tartott – általam egy évtizeddel korábban fellelt – sárga csillagok egyikét felvarrta magának. Archívált írásaim egyike az idő tájt született, amikor szovjet állampolgárok Budapest érintésével emigráltak Izraelbe. Ezt az írásomat soha nem tudtam felvarrni magamnak, azaz a hazai sajtóban sem a rendszerváltoztatás előtt, sem a rendszerváltoztatás után nem akadt rá vevő. Ezért illik ide, dátum és forrásmegjelölés nélkül, auslanderiáim élire. Életkép, zsidóval Parkolnék a ferihegyi reptér előtt. Közeg jő és int: – […]

Read more ›

Két éve volt fizetett ünnep Pusztaottlakán

2016 május 21 9:48 du.5 comments
Simonka György és a dinnye

Az alábbiakat most, május 19-én tették fel a facebookra az orosházi DK-sok: Évekkel ezelőtt Simonka György, dél-békési fideszes képviselő kitalálta, hogy a térság több települését egyesítve háztáji gazdaságokat hoznak létre, amelyben a többnyire munkanélküli lakók megtermelhetik a maguk számára szükséges terményeket, állatokat. Ehhez a Belügyminisztérium mintegy egymilliárd forintos támogatást adott. Azóta azonban kiderült, átverés volt az egész. A megtermelt és eladott termények értékes alig érte el a százmillió forintot, a bérköltség ennek négyszerese, a szükséges eszközök pedig két és fészeresébe kerültek. Persze, fideszes módra ugyan az egész projekt tönkrement, de jól jártak Simonka cégei, rokonai és barátai. Ugyanis a termeléshez […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.