Sokan talán nem is tudták, hogy a Fogyatékossággal élő személyek világnapja egyáltalán létezik. Azt meg végképpen kevesen tartják számon, hogy ennek kapcsán mi zajlik Brüsszelben. Így tulajdonképpen akár helyénvalónak is tekinthetnénk, hogy legalább közvetett módon, Kósa Ádám fideszes EP-képviselő felszólalása kapcsán ráirányult a figyelem. Mármint a fogyatékkal élőkre, és a világnapra. Ha kicsit utólag, hát utólag. Az a problémaköteg, ami az érintetteket naponta kíséri, akármikor méltó lehet a figyelemre. Az ember pedig a segítségre. Amibe valószínűleg nem igazán fér bele a pártpolitikai haszonszerzés, a cinikus beszólás. Még akkor sem, ha egy képviselő a kormánypárt kegyelméből „nyomorog” az uniós Parlamentben. Ahova […]

Nagy bajban lehet, azt hiszem, a Szíjjártó-csapat. Főhet a fejük rendesen, hogy országos sikert, vagy nemzetközi sértődést sugalló kampányt indítsanak-e? Ez alighanem mostanság fogósan ravasz kérdés lehet arrafelé. Azt követően legalább is, hogy megválasztották a franciaországi, 2016-os futball világbajnokság hivatalos kabaláját. Az UEFA internetes szavazásán, a szavazáson „megjelentek” többsége ugyanis Super Victor figurája és neve mellett tette le a voksát. A külügyi apparátus nyugodt lelkivilágát, az elbocsátások mellett, azonban okkal borzolhatja fel a kabalaválasztás. Azért, amit a 444 is emleget: „Super Victor egy sima franciamezes gyerek, piros köpennyel és irreálisan nagy fejjel”. Ráadásul nem is minden helyzetben megnyerő fizimiskával. Olyan […]

Tegnap vagy ma, szinte mindegy, megint hallottam, hogy civil aláírásgyűjtés zajlik a pécsi videók kapcsán. Amikor először hallottam, szinte elégedett lettem. Annak pár napja. S azért lettem elégedett, mert hiányérzetem lett volna, ha néhány szervezet, véleménykereskedő rá nem repül erre a témára. Mert hosszas magamba nézéssel azért azt is el kellett ismernem, hogy kezd baromira tele lenni a hócipőm a „civil szerveződések” egy részével. Azokkal, amelyek belekapaszkodnak valami felkapott témába, és aztán rázzák, de nem eresztik, mint a felajzott, ám szájzáras véreb. Ha pedig valaki csak célozni mer arra, hogy talán nézzék is meg, amit kritizálnak, és talán gondolják végig […]

a dübörgő gazdaságról… Nagyon felemelő lehet egy olyan országban államtitkárnak lenni, ahol csak úgy dübörög a munkaerőpiac, mint az üstdob abban a bizonyos szimfóniában. Annál már csak az elehet felemelőbb, ha a kormányzat nem nézi ki egy államtitkárból, hogy erről felnőtt kísérő nélkül is be tud számolni. Márpedig Czomba Sándorból a jelek szerint nem nézik ki. Így megkapta kísérőnek Kurucz Évát. Azon a sajtótájékoztatón, ahol az egyre növekvő foglalkoztatási adatokról szóló statisztikát ismertették. A statisztériát, pontosabban az adatokat biztosította a Központi Statisztérikai Hivatal (KSH). Mindenki vésse tehát az eszébe, hogy Magyarországon kérem nő a foglalkoztatottság. Ezt mindjárt ketten is megerősítették […]

Az utóbbi időkben gyűlnek az emberek olykor egy kis tüntetésre, demonstrációra. Legutóbb a maradék magánnyugdíjak begyűjtése kapcsán. Közben, teljesen költői kérdésként egyre inkább az foglalkoztat, hogy vajon hányan szavaztak a most utcára menők közül a nyájjal. Orbán ugyanis tulajdonképpen csak betartja a választási ígéretét. Annak idején, Selmeczi Gabriella kommunikációs vezényletével, és szoknyájával takarva befedtek állami szalagokkal sok-sok pénzt. A magánnyugdíjakat. Egyéni számlák mintha azóta sem születtek volna. De ez állítás igaz volt a választások előtt is. S mi is volta Vezér legmarkánsabb választási ígérte? Az, hogy aki rájuk szavaz, a folytatásra szavaz. Amellett az is könnyen belátható volt, hogy a […]

A nők elleni erőszak kérdésköre legtöbbször olyan összefüggésbe kerül be a média látóterébe, ami a bűnügyi statisztikák ismételt bővüléséről, az elkövetések számának növekedéséről ad hírt. A pécsi rendőrség által készített figyelemfelhívó filmecskék kapcsán nem így van. Most éppen a figyelemfelhívás leszólása vált témává. A filmekre az Index hívta fel első körön a figyelmet. Mindjárt, egy jónak hitt címmel, buli-ellenesnek is bélyegezték. Majd, majd ebből a nézőpontból szemlélve sommásan megállapítják, hogy: „hihetetlenül ostoba és hazug az üzenetük”. Mely utóbbit tekintve akörül forog a gondolat, hogy a megerőszakolt maga is tehet a megerőszakolásról. Ezt kapta fel az Index-re hivatkozó 444 is, ahol […]

A drámapedagógia mára annyira ágas-bogas területe lett a színház és a nevelés tudományának határán kicsírázott műfajnak, hogy valószínűleg már kitermelte a saját szakmai nagy öregjeit. Ez nem feltétlenül válik egy művészeti, vagy akár tudományterület hasznára. Az azonban biztos, hogy péntek este nem a nagy öregek tartottak bemutatót. A „Láthatár” című színházi nevelési előadás közönsége ebben az esetben nem az eredeti célközönségből tevődött össze. Annyiban biztosan nem, hogy az előadás koncepcióját alapvetően gimnazistáknak, a jelen iskolaszámítás szerint kilencedikeseknek és idősebbeknek dolgozták ki. A produkció közönség elé terjesztője a Fórum Társulat. S akkor jöjjön a nagyjából körülményes magyarázat, hogy miért nem emlegettem […]

Ha véletlenül aggódtam volna azért, hogy szegény Schmitt Pálnak a végén koldulnia kell, most már akkor is megnyugodhatnék. A közeljövőben nem lesz rászorulva. Valószínűleg. Másoknak meg amúgy sincs más lehetősége. Esetleg még elmehetnek prostituáltnak. Igazán nagy dicsőségére a dübörgő közrabszolgaságnak. Viszont még így is szinte morális magasságokba emelkedve a legújabb Nemzet Sportolójához képest. Mert a sport-témában az utóbbi években legütősebb hírt a plagizált doktorijával generáló, egykor, még sportolóként, talán tényleg jobban predesztinált bukott politikus lett most a Nemzet Sportolója. Ezzel a korábban csak lehetőségként felmerült kiválasztottság tényszerűvé vált. Mert például akár vissza is utasíthatná Schmitt Pál ezt a tisztességet. Ehhez […]

Lassan egy nap telt el a nagy Kossuth téri lökdösődés óta. Tulajdonképpen nem is nagyon akartam kommentálni mindazt, ami lezajlott. Ahogy más megfogalmazta, a szervezők által magára hagyott tömeg reakcióját lehetett látni a Parlament lépcsőjén. Tulajdonképpen a megjelent tömeg spontán semmit akarása zajlott. Ellentétben például Korózs Lajos vízióival. Az MSZP-s politikus ugyanis valami hatalmas ellenállást, illetve akár valami vér nélküli forradalmat emlegetett. Nem a Kossuth téren, hanem az ATV stúdiójában. Nem mintha pont ő hiányzott volna a Közfelháborodás Napjának titulált összejövetelen. Amúgy is, elvileg egy pártoktól semleges és pártmentes rendezvény volt. Ami annyiban inkább növeli, mintsem csökkenti a szervezők felelősségét, […]

Németh „Rezsifelelős” Szilárd vészjósló bejelentést tett a Fidesz nevében. Azt követően, miután a kristálygömbbe nézett, és a gyógyszere is hatni kezdett. Kifejtette, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) a kormány megbuktatására tör. Rémes! Egyébként tényleg az. Igazán. Ha nem is azért, amit ez a szegény, a közelmúltban vidaildikósat zakózó, politikus mondott. Habár azért az is jelenthet valamit, ha minden kilométerkőnél ott van Németh Szilárd. Hol parlamenti bizottságot, hol a kormánypárt frakcióját képviselve a mikrofon előtt. Lehet, hogy a nála szellemdúsabbak inkább kitérnek a roppant felelősségteljes feladat elől. Tehát nyilatkozik: Németh Szilárd. Felkészül Kósa Lajos. De mit is mondott ez a jóember? […]

Varga Mihály előadást tartott arról, hogy micsoda szárnyalás, metrófelújítás, és a béremelések miatt talicskával kezelhető fizetések világa lesz a jövő évben. A sok pelyvában mondott valamit, amin talán érdemes kicsit elgondolkodni. Elővezette ugyanis azt a gondolatot, hogy „a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) támadók valójában nem a NAV-ot támadják, hanem a magyar állam intézményrendszerét”. Hmmmm. Hogy is állunk ezzel? Mármint ezzel az intézményrendszerrel. Azt ugyanis az eddigi gyakorlatból tudjuk, hogy jól-rosszul előkészítve előterjesztett egyéni indítványok sora, utolsó pillanatos előterjesztések szabályoztak sok mindent a hazai törvénykezésben. Beleértve különben a gazdaság működésére igen nagy hatást gyakorló területet, az adópolitikát is. Márpedig, ha […]

Annak idején azzal a felvetéssel éltem, hogy komoly problémák származhatnak abból, ha egy miniszterelnök valami papírmasé világban kezd élni. A bajok nyilvánvalóan csak fokozódnak, ha a meseország királyának módoz és hatalmat adnak a valóság hatékony kiiktatására. Talpnyalásból, kíméletből, haszonlesésből. A végeredmény szempontjából mindegy.   Erre a történelem is tartogat néhány példát. A végkifejletre is. Addig azonban nyilvánvaló, hogy a kis rózsaszín álomvilágból lassan kiszorul minden, mai a valós gazdasági teljesítményről, a valós megítélésről, vagy akár a valós orvosi diagnózisról szól. Amivel kapcsolatban tulajdonképpen továbbra is az a legmeglepőbb, hogy a média, az ellenzékinek tartott csatornákat is beleértve, nem szólaltat meg […]

Van egy régi mondás azokkal kapcsolatban, akik a valós problémák helyett a pótcselekvéses önmegvalósítás útjára lépnek. Nem dakota, bár lóról szól. Az a mondás, hogy „nem volt itt a szódás, de jól megvertük a lovát”. Valami ilyesmi juthat eszünkbe elsőként arról, hogy a CÖF kitiltaná az országból az amerikai ügyvivőt André Goodfriend-et. Aztán az ügynek van még legalább egy olvasata is. De először maradjunk az említettnél, a pótcselekvésnél. A CÖF létrejötte önmagában is inkább nagyon pótcselekvés-gyanús. Azt a célt szolgálva, hogy amennyiben a Kedves Vezetőnek nem tapsolnának elegen a megfelelő helyen és időben, akkor legyen egy szervezet, amelyik ezt a […]

Országunkba érkezett az azeri elnök, és a magyar miniszterelnök bő nyállal téve csúszóssá előtte az utat fogadta az emberi jogok baltaél-harcosát. A vélt és várt gázüzlet reményében Orbán Viktor megnyilvánult, és a felügyeletét ellátó szóvirág-csokrászok már megint nem voltak résen, hogy időben bokán rúgják. Hallgatásra intve, mielőtt őszinte szavai lebuktatják. Alkalmasint persze ne legyünk teljesen ál-naivak. Az üzleti érdekek mentén nem Magyarország kormánya lenne a világon az egyetlen, amelyik tárgyalóasztalhoz ül diktátorokkal. Mert a gazdasági stratégiai érdekük azt kívánja, hogy bizonyos szerződések megkötésekor némi fanyalgásos álarcot vegyenek fel, de azért aláírják. De nyilván azért nem igazán arról híresek a magukat […]

Vida Ildikó kezdi kicsit túljátszani a megbántott igazgatónak írt forgatókönyv szabta szerepét. Vagy azért, mert ez a forgatókönyv nem a sajátja, és így fogalma sincs a kereteiről. De lehet, hogy a forgatókönyvet a sajátjának hiszi, de a suttogó ötletadók nem számoltak az egyénnel. Például a hirtelen megvilágosodások gyakoriságának alacsony számosságával. Abból a szempontból azonban szinte mindegy, hogy a túljátszott szerep hibákat, rögtönzéseket rejt. Márpedig abban az esetben, ha a kormánypártok és kormánypolitikusok lépést akarnak tartani a helyzettel, akkor szintén hibát hibára kezdenek halmozni. Nem kévén forgatókönyv a buta rögtönzésekre. A hibák pedig őszinte elszólásokat, illetve lebukó hazugságokat szülnek. Vida Ildikó […]