Articles by: Éry Balázs
1961 augusztus 29-én született Budapesten. Zenészként, zeneszerzőként, producerként száznál több popzenei- és dzsesszlemez elkészítésében vett részt, komponált filmzenét, dolgozott reklámzeneszerzőként, részt vett zenés színházi előadásokban. 2003-ban Artisjus díjat kapott. Zenekritikai, zeneszociológiai írásai jelentek meg a Médiakönyvben, a Zenészmagazinban, a Pesti Műsorban.

A zongorista halála

2013 szeptember 22 8:54 de.7 hozzászólás
The Pianist / Richard Rizzo

Esti Kornél, a híres zongoraművész (akkoriban [most!] Ivri Lidernek hívták) nem háborgott a sorsát illetően, nem foglalkoztatta, hogy igazságos-e a világ; volt kellő önbecsülése. Ebben hasonlított Haydnhoz. Önbecsülését, és ebben különbözött Haydntól, nem a becsülésre méltó képességei hizlalták, hanem mondhatni, épp ellenkezőleg. Apai nagyapja kommunista volt. Családja felét kiirtották zsidó származásuk miatt. Ateista volt [nem hívő?, vallástalan? – ezzel később (jóval később, egy másik dolgozatban) még szöszmötölnék kicsit]. Zenéje szabadelvű. [S ebben hasonlított Haydnhoz (is). Antiliberális zene, inkább így: antiliberális művészet van?] És saját neméhez vonzódott. Egy szép metaforával: a tiszteletreméltó magyar nemzeti közgondolkodás [Magyar Nemzeti Közgondolkodás!] állatorvosi lova. Echte […]

Read more ›

Koraszülöttek

2013 szeptember 10 11:45 du.29 hozzászólás
Giorgio Vaselli: The Birth of Beauty.

Én koraszülöttként jöttem a világra. [Édesanyám gyakran emlegette Hirschler Imre, a kommunista! szülészorvos (lám-lám, az ideológiák harca; kommunista – gyógyító, fasiszta – látens gyilkos) nevét hálatelt szívvel, mint akinek életemet köszönhetem.] És nem lenne jogom az élethez? Mert hogy is írja Bayer Zsolt?: “…de a koraszülöttek halnak. Mert gyakorlatilag életképtelenül jönnek a világra.” Hát lehet, hogy életképtelenül jöttem a világra, lehet, hogy a Bayer-félék ledobtak volna a Taigetoszról, sőt, ballibsi hulladékként még most is szemétbe dobnának, ha tehetnék, mégsem haltam. Bayer azt is írja: “S itt nem megkerülhető az anyák felelőssége. Akik végigbagózzák és piálják a terhességüket, nagy valószínűséggel idő […]

Read more ›

Ahogy tetszik

2013 augusztus 17 9:57 du.5 hozzászólás
As you like it.

Esti késve érkezett a Nemzeti Színházba, a jegyszedő kapkodva kísérte a helyére. York napsütése rosszkedvünk telét Tündöklő nyárrá változtatta át. A potrohos, gnóm törpeformájú színésznek nem volt szüksége jelmezre, púpra, testileg-lelkileg torz figura állt a futballstadionra emlékeztető díszletek között. Most homlokunkon győztes koszorú, Diadalemlék csorba fegyverünk, Vad riadónkból víg vacsora lett És édes dallam szörnyű indulónkból. Szelíden mosolyog a háború, Nem lovagol páncélos paripán, Hogy félénk ellenség szívét ijessze. Fertelmes alak, a gonosz megtestesítője, mintha mindenestül a drámaírói képzelet szülötte volna. De én, kit durván véstek és szerelem fénye nélkül, Kit megfosztottak minden szép aránytól S a természet becsapott termetemmel, […]

Read more ›

Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, a Vezér

2013 július 6 2:10 de.11 hozzászólás
Illusztráció: Skottie Young

Mert ismeretes, hogy Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon majdnem mindent tud. Avagy: majdnem tud mindent. Esetleg: mindent majdnem tud. És majdnem mindig igazat mond! Avagy majdnem igazat mond mindig… A Négyszögletű Kerek Erdő lakói felnéztek rá, még Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl is biztos volt benne, hogy Zordonbordont választanák meg vezérnek, ha kellene vezért választani. – De miért kellene vezért választani? Itt köztársaság van! – húzta ki magát Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült cirkuszi oroszlán. – Aha, köztársaság – mondta Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, de látszott, hogy egész máson jár az esze. – Vedd tudomásul, hogy hadiállapot van, és parancsot csak a vezér adhat! […]

Read more ›

A Nemzeti Kultúra Arcképe – javított kiadás

2013 június 10 12:05 de.7 hozzászólás
A NER és a rendszerhű kultúra

Mennyibe kerül egy hűségnyilatkozat? Párszáz forintos rezsicsökkentésért százezrek írják alá a nenyit, ennyit (bocsánat!) ér tehát elkötelezettségük. De a rezsicsökkentő honvédők – gondolom – a nemzet egyszerű, de elszánt katonái (remélem, nem sértő az általánosítás), a tábornokok lojalitása többe van. Mondjuk, háromszázmilliót megér. („A Keller András vezette Concerto Budapest, amely június elsejétől állami nonprofit kft.-ként működik majd, 300 millió forint költségvetési támogatással. A Concerto nemcsak nagyzenekari koncerteket ad majd, hanem a presztízseseményeken is fellép, ahogy azt már korábban, államtitkári időszakában Szőcs Géza is előrevetítette.”–NOL) Keller András két Kovács Ákos-féle bartóki szignál között, a Bartók Rádió Arckép című műsorában a következő […]

Read more ›

Hajrá Fradi!

2013 május 16 9:30 du.18 hozzászólás
Futballista a zongorán...

Esti Kornélnak sok szép emléke, élménye [emlény] volt a focihoz kapcsolható. Aláírt labdák, képeslapok a külföldi túrákról, Nagy Béla dedikált könyvei, mezek, melegítők… Egy edzőcipő (igazi Adidas! Hű, mekkora császár volt benne Esti a hetvenes évek közepén), talpába forrasztópákával égetve a klub neve és a leltári szám, az elefántcsontból faragott futballista (ami most is ott áll a zongorán), és a kis játékrepülő, amit Esti édesapja hozott Manchesterből, amikor a Vásár Városok Kupájának elődöntőjében a United vendége volt a csapat [Esti édesapja mint szakosztályvezető]. Sok megbecsült fotográfia is összegyűlt, de inkább az emlékképek: Albert Császár fürdik a Népstadion öltözőjében – kopott kád […]

Read more ›

Allegro Barbaro

2013 április 28 10:00 du.46 hozzászólás
Art outside the box

Amikor a zeneszerző belépett, a miniszterelnök az ablaknál állt, és elégedetten, a kivágott fák hűlt helyét bámulta a téren. Megfordult, kimérten, a tisztelet bármely külső megnyilvánulása nélkül üdvözölte a világhírű művészt. – Azért hívattam, hogy felkérjem: komponálja meg a Kereszténység himnuszát. Egy monumentális, mindent elsöprő [!] remekműre gondolok, ami méltó módon hirdeti az én… ööö … akarom mondani Isten dicsőségét, míg világ a világ. Nem ismerem különösebben az ön műveit, de, mint a leghíresebb magyar zeneszerző, nyilván alkalmas a feladatra. A törékeny, ősz hajú mester (egymással szemben álltak, látszott, nagyjából egyforma termetű emberek – „mégis mecsoda különbség!”) kiábrándultan meredt a […]

Read more ›

Radnóti Miklós irodalmi verseny a Nyírő József Művelődési Házban

2013 április 7 9:36 de.29 hozzászólás
Daniel McKernan / brainwashed.com

A Nemzeti Összetartozás Napján, Kárpáthaza szívében, Csókakőn, Németh Szilárd csepeli polgármester ünnepélyes külsőségek között felavatta a Nyírő József Művelődési Házat. A Makovecz Imre leghívebb tanítványai által tervezett jurta-formájú épület bejárata fölé a névadó hitvalló sorait festették vöröslő fájdalommal: “A vér megtisztítja Európát.” A megnyitó ceremónia kezdetén Wittner Mária halálraítélt leplezte le Kerényi Miklós festőakadémiája Corvin-lánccal kitüntetett festőóriásainak, a főoltár fölött látható „Vitéz nagybányai Horthy Miklós nagyméltóságú kormányzó, a Haza és a magyarországi zsidók megmentője fogadja Orbán Viktor hódolatát a Hősök terén Nagy Imre újra temetésekor„ című történelmi freskóját, majd szőke, kék szemű leventékből álló kórus, székely zászlókat lengetve (szerte a […]

Read more ›

Bartók

2013 március 28 10:18 de.20 hozzászólás
Fotó: Britannica

Bartók persze érinthetetlen. Szándékosan, de akaratlanul sem lehet lerángatni a mocsokba. Sem Temesvári Ferencnek [Bartók Béla a szemkilövetős miniszterelnök elől tántorogna ki Magyarországról, vagy az éppen újjászülető kampóskeresztes nácik – és az őket kitüntető hatalom – elől menekülne? Előbbivel csak Temesi regényében kapcsolható össze a zenészóriás. A Concerto 4. tételében azonban mind címével (Intermezzo interrotto), mind egyértelmű idézeteivel (Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország – vajon a Kárpátia együttes tagjai tudják-e, hogy a dal amit játszanak zsidó származású szerző műve?!) érzékelteti, kit jelképez az ifjú szerelmes, aki imádottjának szerenádot ad (Bartók hazája Radnóti hazája), és kit a garázda részeges banda (szabadságharcosnak […]

Read more ›

Ajjaj jön a vonat!

2013 március 26 11:02 de.134 hozzászólás
Orange Train / Vadim Zanginian

Ennyit fogtam fel a szövegből, amikor a Mester előénekelte a dalt. (Inkább a dallamon, ritmuson, harmóniákon járt az eszem – hangszereltünk, nem a verset elemeztük.) Később a stúdióban már nemcsak arra figyeltem, hogy az ének tiszta legyen, az üzenet egyre fontosabbá vált: Ajjaj, jön a vonat, ideér és végünk. Az ezredforduló tájékán járunk; koronaúsztatás, Árpádsávos zászló, hajrámagyarok, MIÉP – ilyesmi. Gerendás Péter a művész vészt jósló érzékenységével egy zuhanó repülőről (repülőből) énekel: Figyelj! Csak oldalra ne nézz! Jobbról valaki csurkán benéz. Kiafaszomaza Csurka, legyintünk a fenyegetésre. Fasiszták?! Kampóskeresztes nácik?! Szánalmas soviniszták?! A XXI. században?! Csak nem! Európába tartunk (kiabálja Kern […]

Read more ›

A kettészelt polgár

2013 március 17 1:11 du.3 hozzászólás
Storm gathering over Budapest / Formidable photography

Egy este Esti gyanútlanul bandukolt hazafelé a Duna parton, amikor hatalmas vihar kerekedett, dörgött-villámlott, és az egyik villám pontosan kettészelte. Jobb- és bal- (ahogy békés honfitársaink emlegetni szeretik: angyali és ördögi) oldalára hasadt. A kórházban testét valahogy összefércelték, de a kétlelkűség gyógyíthatatlannak bizonyult. [Ép testben két lélek]. Esti(k) az első pillanattól kezdve ki nem állhatta egymást, csak kevés közöset talált magában. Ami megvolt az egyikben, hiányzott a másikból. Egyként voltak irigy, féltékeny, gonosz és ostoba (még ha a jobboldal következetesebben is). Eleinte csak az egyet nem értés okozott gondot hétköznapi életében; nehezen döntötték el, mit válasszanak az étlapról, mibe öltözzenek, […]

Read more ›

Az ördög és az angyal

2013 március 2 4:12 du.19 hozzászólás
Angel and devil lovers / Fotó: Sandra Silberzweig

– Jó kis koncert lesz este a Művészetek Palotájában. Nem jössz? – Ki játszik? – Mándoki László! – Az ikon?! Ott a helyem! És Mándoki László születésnapi koncertjén, e jeles zenetörténeti pillanatban, kipirult arccal, ott tapsol államfő, kultuszminiszter, külügyminiszter a hangversenyteremben – mintha megannyi vájt fülű zenekedvelő -, és igen, ott ül közöttük fékezhetetlen zene iránti rajongását csúf kényszeredett mosoly mögé rejtve maga a miniszterelnök is. Lenyűgözve hallgatja tinédzserkora kedvencét, Mándoki Lászlót (van aki e nevet nem ismeri a Fekete-tengertől a Csendes-óceánig?!). [Itt az elbeszélés ritmusa döccen egyet, ahogy az író elhessegetni igyekszik nyomasztó hátsógondolatát; a miniszterelnök tán nem is […]

Read more ›

Ebgondolat

2013 február 15 10:07 de.27 hozzászólás
Saint anger / Lisa Tiffany

Hiába nyújtotta Esti Kornél a zacskót, jelezve, hogy a kutya nyomait fel kellene szedni, a békemenetes külsejű hölgy csak megvetően megrántotta a vállát, az ölébe kapta szerencsétlen, jobb sorsra érdemes uszkárját, és peckesen tovább vonult a béke és szeretet jegyében. Esti csak állt ott a tehetetlenségtől megszégyenülten, próbálta leküzdeni a rá törő hányingert, és azon gondolkodott, honnan ismerős neki a szőrmekabátos emberalak. Aztán felismerte: Ő AZ! Őt látta ordítozni a diáktüntetésen [az én pénzemből tanultok!, még nem tettetek le semmit az asztalra!, anarchisták!, felforgató agitátorok!…]! Őt látta fintorogva undorodni az aluljáróban melegedő hajléktalanoktól! Ő kínálja az éhségmenetelőket rummal, császárszalonnával, hólapáttal! […]

Read more ›

A szóvivő halála

2013 február 3 3:18 du.11 hozzászólás
Hungarian parliament / Muzzy (flickr)

Amikor a miniszterelnök feldúlt ábrázattal az irodába lépett, a szóvivő már nem élt. Szélütés érte, vagy valami más baja történt, elég az hozzá, hogy lefordult a székről és hanyatt vágódott. Gyorsan orvost hívattak, de aztán látták, hogy a szóvivőből már elszállt a lélek. Csak akkor fedezték fel mély fájdalommal, hogy a megboldogultnak tulajdonképpen volt lelke, bár ő ezt nagy szerénységében sosem mutatta. Hanem maga a halál, a jelentéktelen személyeké csakúgy, mint a nagy embereké – félelmetes. – Azt a leborult szivarvégit! Mi a fene folyik itt?! – üvöltötte az elnök. A mögötte ijedten toporgó kormánytagok sápadtan meredtek egymásra. – Ezt […]

Read more ›

Rózsiakurvanyádat!

2013 január 27 9:25 de.5 hozzászólás
Gordon Medusa / London, British Museum

Esti a minisztérium felé tartott, amikor először hallotta a baljós mondatot: Rózsi, a kurva anyádat! Estit ugyan Kornéliának hívták, mégis visszafordult erre a hangra, de csak egy kapucnis, kutyát sétáltató fiatalembert látott, aki meggyőző kötelességtudattal szedegette csinos zacskóba gyönyörű golden retrieverje nyomait az óvoda kerítése melletti pázsitról. Hogy hívhatnak egy kutyát Rózsinak?!, gondolta Esti Kornélia, aki egyébként is utálta az állatokat. Néhány nap múlva egy gimnázium igazgatói irodájába lépett be, amikor megszólalt a reszelős hang: Rózsi, a kurva anyádat! Meghökkenve kapta fel a fejét, de az alázatosan hajlongó igazgatón kívül nem volt senki a környéken. A fülemmel lehet valami, próbálta […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.