Anyák napja eredetéről: Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték. Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban […]

„Mégis mi az a március idusa? Mi? Március idusa?! Mi az? Tudjátok ti, mi a fene az a március idusa?! Egyáltalán miért használunk olyan szavakat, ami nincs is?! Idusa! Szerintetek van ilyen szó, hogy idusa?!” – Romulus császár a kötekedésen és a tyúktenyésztésen kívül semmivel sem foglalkozik. Látszólag hagyja elveszni a birodalmat, miközben a hódító germánok már az előszobában vannak. Friedrich Dürrenmatt 1950-ben, huszonkilenc évesen írta meg A nagy Romulus első változatát, amelyet aztán még négyszer dolgozott át. A „történelmietlen történelmi komédia” műfaji megjelölésű színdarab Romulus Augustus, az utolsó nyugatrómai császár és egy birodalom pusztulásának végnapját (március 15.) mutatja be. […]

Mervyn, a kisvárosi szálloda recepciósa mindig arra várt, hogy életének dögunalmát fölkavarja egy igazi dráma. Amikor lövés dörren az emeleti szobában, és Mervyn egyedül találja a gyanús, félkezű vendéget, a drogdílernek és csajának pedig nyoma veszett, már tudja: eljött a nap. Martin McDonaugh misztikus, fekete komédiáinak sorát erősíti A nagy kézrablás is, mely az Erőszakik és A kripli alkotójának Magyarországon még nem játszott darabja, egy gyilkos humorú élet-halál harc. A párbeszédek Tarantino és Guy Ritchie figuráit idézik, a bűnügyi történetben mintha a Sin City és a Csupasz pisztoly filmek világa találkozna egymással… Amire a néző még számíthat – erős karakterek, erős kifejezések Ön káromkodott […]

Az anyai ágon magyar származású, világhírű francia írónő színházi bravúrja az Egy élet háromszor, mely két értelmiségi házaspár kapcsolatát vesézi. Trükkje, hogy egy hétköznapinak induló látogatást háromszor nézhetjük meg egymás után, mindháromszor máshogy. A három különböző verzió krimiszerűen izgalmasan, eltérő végkifejleteteket eredményez. A változatoknak köszönhetően a néző óhatatlanul a probléma okának keresésére indul, megpróbálja összerakni a hiányos történetet. A banális problémák puszta felmutatásánál azonban tovább megy a szerző. Megoldásokat is kínál, illetve nézőként mi magunk is önkéntelenül megoldásokat hozunk. Reza Magyarországon már jól ismert művei, Az öldöklés istene – melyből nagy sikerű film is készült Roman Polanski rendezésében – és […]

Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A könyvfesztivált Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Marek Maďarič, a Szlovák Köztársaság kulturális miniszter nyitotta meg. Átadták a Budapest Nagydíjat a Könyvfesztivál díszvendégének. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése díját Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest humán területért felelős főpolgármester-helyettese és Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke adta át Jostein Gaarder norvég regényírónak. Laudációt mondott: Dragomán György Jostein Gaarder  Sofie világa c. regényét 60 nyelvre fordították le, és több mint 40 millió példányt adtak el belőle. A könyv alapján filmet is készítettek. Jostein Gaardert 2005-ben lovaggá ütötték. Jostein Gaarder a  Kossuth Kiadó […]

A Holocaust Memorial emlékmű Miamiban, a Miami Beach-en látható. 1984 november 27-én  körülbelül ötszáz túlélő tartott megemlékezést, ahol megosztották egymásnak a családokat ért borzalmakat. Itt határozták el, hogy felállítanak egy emlékművet, hogy soha senki ne felejtse el a felejthetetlent… Kenneth Treister szobrászművészt kérték fel a tervek elkészítésére, és az emlékmű megalkotására. A Tervezési Testület 1985-ben a terveket jóváhagyta. A Memorial emlékművet több mint négy évig építették. Az emlékmű központja a több mint négy emelet magas, az ég felé kinyújtott kar. A szimbolikus karon felfelé, az élet felé menekülő alakokat látunk, öregeket, fiatalokat, nőket, férfiakat. A kar belső oldalán, a csuklónál […]

A kaukázusi krétakör „Most elmondom nektek, hogy folyt a per Abasvili kormányzó gyerekéért, Hogy nyert a gyerek valódi anyát A próba által, amelynek neve: Krétakör.” Bertolt Brecht példázata a polgárháború sújtotta Grúziában játszódik. Abasvili kormányzót meggyilkolják, felesége pedig menekülés közben egyszerűen elfelejtkezik a gyermekéről. Gruse, a konyhalány magához veszi a kisfiút. Hosszú utat járnak be együtt, míg véget nem ér a háború. Gruse saját gyermekeként szereti, óvja, neveli a kormányzó fiát. Amikor a háború után a kormányzóné visszaköveteli a gyereket, Acdak bíró a krétakör próbáját szabja ki a peres felekre: amelyik nő kihúzza a földre rajzolt körből a gyereket, az […]

A Müpa Magyarország egyik legismertebb kulturális márkája és egyik legmodernebb kulturális intézménye, mely egyedülálló módon fogja össze a különböző művészeti ágakat: helyet ad komoly-, kortárs-, könnyű-, jazz- és világzenének, operának, új cirkusznak, táncnak, irodalomnak, filmnek egyaránt. A 28 hónap alatt felépített komplexum három fő egysége a Duna felőli oldalon, önálló intézményként a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem valamint a keleti szárnyban a Fesztivál Színház, de az épületben találhatók a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is. Az épület egész struktúráját és külső megjelenését a belső tartalom határozza meg. Jelentőségét mindenek előtt a kulturális életben betöltött, hiánypótló szerepe adja, technikai színvonala a […]

A Belvárosi Színház ma este mutatja be HERNÁDI PONT c. önéletrajzi darabját, Pelsőczy Réka rendezésében. Ha megkérdezünk bárkit, ismeri-e Hernádi Judit színésznőt, rögtön rávágja, igen. Hogy így van-e, erre ad igazi választ az önéletrajzi est, sok prózával, még több zenével, énekkel. Hernádi Judit igazi NŐ. Ha kell díva, ha kell egyszerű háziasszony, ha kell remek szerető, ha kell egyszerű anya. Esendő, mint mi mindannyian. Szeretett és szerették. Remek színésznő. Mindegy, hogy klasszikus darabban játszik, vagy kabaré jelenetben, mindenhol tökéleteset alkot. Nincs és nem is lehet beskatulyázni, olyan sokrétű. Az estet bemutató leírásban így vall magáról: „Díva, bohóc, ember és színésznő. […]

A  Zsidó Művészeti Napok  idén tavasszal először kerül megrendezésre Budapesten. A rendezvénysorozat a zsidó kultúra sokszínűségét mutatja be hazai és külföldi előadókkal. Egyszerre több helyszínen is várják a látogatókat. A programoknak az ismert kulturális terek, koncert-, színház-, és mozik mellett, mint pl. a Liszt Ferenc Zeneakadémia, Uránia Nemzeti Filmszínház, Átrium Film- Színház, A38 Hajó, BMC-, Frankel Leó utcai zsinagóga,  a gasztronómiai élvezeteknek a Gödör Klub, a Fogasház és a Mazel Tov ad otthont. A  Zsidó Művészeti Napokhoz a fővároson kívül több nagyváros is bekapcsolódott, pl: Debrecen, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém. A Zsidó Művészeti Napok 2016. május 28–június 14. között kerül megrendezésre. […]

SZERELEM – ŐSBEMUTATÓ A RÓZSAVÖLGYI SZALONBAN János (ŐZE ÁRON) politikai okokból börtönbe kerül az ötvenes években. Luca (PETŐ KATA), a tanárnőként dolgozó fiatal felesége hűségesen várja férjét, miközben elhiteti anyósával (MOLNÁR PIROSKA), hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért leveleket és ajándékokat küld. Felhívják Luca figyelmét: ha nem akar bajba kerülni, jobban teszi, ha elválik. A család régi barátai félnek, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. 1953-ban Jánost szabadon engedik. A hivatalos iraton a „Letartóztatás oka” kezdetű pontozott sor üresen maradt. Amire János kiszabadul, meghal az édesanyja, Luca szeretettel fogadja. A házaspár újrakezdi az életet. Szereplők: Molnár Piroska, Pető Kata, […]

Csehov: A 6-os számú kórterem című műve nyomán Sardar Targirovsky több előadást létrehozott már Budapesten a Laboratorium Animae független társulattal. Jelenleg Marosvásárhelyen Bocsárdi László rendező osztályában harmadéves hallgató. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban rendezett Csehov Meggyeskert című előadását beválogatták a 2015-ös POSZT versenyprogramjába. A Nemzeti Színházban „6” címmel bemutatásra kerülő előadását az ifjú alkotó a következőképpen ajánlja: Csehov drámáiból könnyű múzeumot vagy mai szórakozóhelyet építeni. A cél nem lehet sem az egyik, sem a másik. Csehov világa megmutatja azt a 19. századot, ami magában hordozta annak a folyamatnak a kezdetét, amely a ma élő emberek természettől való elszakadásához vezetett. Az […]

A férfiakat szenvedélyesen gyűlölő Turandot és a jóképű Kalaf herceg szerelmének történetét a Gozzi darabja alapján készült Puccini-operából ismerjük leginkább. Turandot, a kínai császár lánya a gondolatát sem bírja elviselni, hogy bárki birtokolja őt, ezért eléri, hogy apja törvénybe iktassa: kezét csak az kaphatja meg, aki három kérdésére helyesen megfelel. Aki a próbán elbukik, búcsút mondhat a fejének. Carlo Gozzi 1762-ben írta Turandot című színművét a Ezeregynap meséi című perzsa elbeszélésgyűjtemény egyik története alapján. A Kínában játszódó, commedia dell’ arte elemeket is tartalmazó felnőttmese szürreális világa egy huszadik századi fiktív diktatúrában születik újjá a Radnóti színpadán.   TURANDOT, Kína hercegnője PETRIK ANDREA […]

William Shakespeare A velencei kalmár Fordította: Nádasdy Ádám rendező | VALLÓ PÉTER A fiatal Bassanio egy nagyobb összeget kér kölcsön legjobb barátjától, Antoniótól, hogy Belmontba hajózhasson, és megkérhesse a szép és gazdag Portia kezét. Antonio azonban nem tud segíteni barátján, ezért üzletet kötnek Shylockkal, a zsidó uzsorással. Neki egy feltétele van csak: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy font húst a kalmár testéből. (forrás:színház) Szereposztás: Shylock, zsidó bankár Kern András Antonio, a velencei kalmár, hajózási vállalkozó Stohl András Bassanio, Antonio jóbarátja Telekes Péter Lorenzo, fiatal úriember Józan László Gratiano, fiatal úriember Varju Kálmán Portia, gazdag […]

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. […]