Articles by: Hollósy Gerti
Budapesten születtem és életem jó részét ott töltöttem, abban a csodálatos városban, majd egy időre a sors a Dunakanyarba irányított. Gyerekkori álmomat megvalósítva, már némi élettapasztalattal a tarsolyomban, kíváncsiságból lettem újságíró. Tanáraim nagyon biztattak az írásra. Írásaim létrehozásában a kíváncsiság és az újabb tapasztalatok szerzése sarkallt. Sok minden érdekel ebből a szép - csúnya világból és néha szeretném a gondolataimat megosztani másokkal is. Az írás számomra kikapcsolódás és öröm, közben pedig kitekintek a nagyvilágba és betekintést engedek kicsit a saját világomba is.

Ez is Magyarország — A szegénységről, az elfogadásról…

2016 december 16 10:07 de.80 hozzászólás
Reinvent The Crying Boy painting (Menino da Lagrima) / skewness888

Sokáig gondolkoztam, hogy megosszam – e ezt a történetet egyáltalán valahol. Végül úgy döntöttem, hogy mégis megteszem, mert számos tanulsága rámutat arra, hogy amilyen a világ egy kis faluban, olyan lehet tágabb viszonylatokban is. Kiderül belőle, hogy az embertelenséghez nem kell politika, sem jobb, sem baloldal, működik magától. Számomra a tudatlanságról, a tolerancia és a segítőkészség teljes hiányáról, a megbélyegzésről és egy olyan fajta furcsa összezárásról szólnak végig az események, amikor a rossz úton járót is inkább elfogadják, minthogy megpróbálnák kicsit megérteni, azt aki más. A történet helyszíne egy sajátosan elszigetelt, kis falu. A lakosságára jellemző, hogy a legkisebb dolgon […]

Read more ›

Vajon hány március 15. kell még hozzá, hogy felébredjen az egész ország?

2016 március 16 7:50 de.180 hozzászólás
Pukli István, a XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Tanítanék Mozgalom által szervezett vonulásos pedagógusdemonstráció gyülekezőjén az Andrássy úton, Budapesten 2016. március 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt.

Sajnos óhatatlan gondolatok betolakszanak az elmébe, mert 1848. március 15. végérvényesen a szabadság jelképévé vált. Ezektől a gondolatoktól függetlenül inkább annak örülök, ha március 15.-ét pusztán a márciusi ifjakra emlékezve ünnepeljük, ha ez az ünnep tiszta marad, ha abba a néhány emlékező percbe, ami Róluk szól, nem keveredik bele semmilyen aktuálpolitika. Ez az ünnep a közös ünnepünk, a történelmünk, a múltunk egy pillanata, egy dicsőséges pillanata. Aztán persze más kérdés, hogy az ünnep után, az akkori dicső történések kapcsán kiben milyen gondolatok ébrednek és hogyan hasonlítják az akkori bátor és lelkes forradalmárlelkű ifjak tetteit a mai lehetőségekhez. 1848. március 15. ünnepét, […]

Read more ›

1848 március 15. hiteles története

2016 március 15 8:39 de.2 hozzászólás
1848. március 15.

„Forradalom van, barátom, s így képzelheted, mennyire vagyok elememben! Sokan el akarják mozgalmainktól e nevet disputálni, és miért? mert vér nem folyt. Ez csak dicsősége a dolognak, de a dolgot nem változtatja meg. Én forradalomnak tartok minden erőszakos átalakulást; márpedig mi erőszakkal vívtuk ki a sajtószabadságot és Stancsics kibocsáttatását. Hogy ellenszegülés nem történt, ez csak azt mutatja, hogy az ellen vagy teljesen átlátta tehetetlen gyöngeségét, vagy gyáva volt megtámadni bennünket.” – így írt barátjának, Arany Jánosnak írott levelében március 21-én, a lelkes Petőfi. 1848 március 15. a magyarországi forradalom kirobbanásának napja, nagy és jelentős esemény volt a magukat “márciusi ifjaknak” […]

Read more ›

Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag–Az én “Március Tizenötödikéim”

2016 március 14 10:50 du.8 hozzászólás
Fotó: meska.hu

Az én gyerekkoromban nem volt nyilvános, hivatalos ünneplése március tizenötödikének, de az iskolában magyar órán osztályonként megünnepeltük. Az utolsó két évben apám volt a magyar tanárom, szép megemlékezések voltak. Őt nem nagyon érdekelte a hivatalos mértéktartás, saját indíttatása szerint, mindenféle történelmi érdekességet, izgalmas részleteket felhasználva, verssel, prózával fűszerezve emlékeztünk. Mit jelentett nekem gyerekkoromban március tizenötödike? Valami hősies, patetikus, misztikus, nagy ünnepet. Amikor még nem értettem, akkor is éreztem, hogy a magyar történelemben ez egy kiemelkedő, meghatározó és sorsdöntő esemény volt. Az ünnepségek hangulata mindig nagyon magával ragadott, izgalmat, lelkesedést, az akkori eszmék iránti lobogást éreztem, valami minden más alkalomtól eltérő […]

Read more ›

Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája — Gondolatok a Kossuth téri tüntetésről

2016 február 13 4:01 du.27 hozzászólás
Résztvevők a pedagógusok tüntetésén a budapesti Kossuth téren 2016. február 13-án. A Pedagógusok Szakszervezetének demonstrációjához 48 szervezet csatlakozott. MTI Fotó: Kovács Tamás.

A címben szereplő idézet Szentgyörgyi Alberttől származik. Végignéztem a délelőtti pedagógus tüntetés közvetítését a Kossuth térről. Nem vagyok egy fanatikus politika rajongó, nem nézek végig minden híradót, politikai elemzőműsort és vitát, de ez nagyon érdekelt és nagyon megérintett. Bizonyára sokan fognak írni róla, én is leírom, ahogy és amit én hallottam meg belőle. Hosszú beszédekből, egy több mint egy órás élő közvetítésből nyilván mindenki azt hallja ki, azt próbálja megjegyezni, ami neki fontos. Gyorsíró sem vagyok, tehát sok helyen a saját szavaimmal fogom elmondani, amit kulcsszavakban jegyzeteltem. Azt is elárulom, hogy nem vagyok egy meghatódós típus, mégis annyira felemelő volt […]

Read more ›

Miért is felháborító?

2016 február 11 8:37 de.39 hozzászólás
Szalai Vivien a kép jobboldalán. Középen Habony Árpád volt felesége, baloldalon pedig Rogán Antal felesége, Rogán Cecília.

„Általános megrökönyödés fogadta a TV2 bejelentését, amely szerint Kökény-Szalai Vivien váltja Azurák Csabát a csatorna hírigazgatói posztján. A kinevezés hátterében mindenki politikai okokat vél fölfedezni, például azért, mert a bulvárújságíró jegyezte a Zuschlag Jánosról készült, a 2014-es kampányban megjelentetett könyvet.” – olvasom a Népszabadság online oldalán, a facebookon és máshol is. Utána kellett néznem egy kicsit, ki is ő, vagyis Kökény-Szalai Vivien. Kiderült, nem vagyok elég tájékozott a kifejezett bulvárújságírás és a botrányszagú sikerkönyvek terén. Ez az én bajom és az én hiányosságom, de már képben vagyok. „Egy korábbi kuncsaftja, régi ismerőse szólította meg Szofit. A lányt ösztönösen kirázta a […]

Read more ›

Játékszerek…

2016 február 9 8:45 de.3 hozzászólás
Winter loneliness / Stanislav Stoyanov

Köszöntjük a Kanadai Magyar Hírlap hasábjain Hollósy Gertit! Már néhány éve is írt a KMH-nak és mai cikkével visszatért hozzánk! Welcome back! * Ballagtam a tavasziasnak tűnő szél fújta utcán az orvosi rendelő felé. A kertek még kopárak, a tél nyomait őrzik. Minden néma és mozdulatlan, az ég is szürke. Ahogy nézelődtem jobbra, balra, megakadt a szemem egy tárgyon, ami nem illett a környezetébe. Egy magányos kerti asztal tetején árválkodott egy ott felejtett játékszer, egy kis műanyag teherautó. A tél vasfogai már beleharapdáltak, piros, kék színei megkoptak, kerekeibe beletapadt a homok, az egyik oldalfala lógott. Úgy festett ott , a […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.