Balog Zoltán, a Fidesz felzárkózásért felelős államtitkára a kanadai hatóságokat bírálta, mert szerinte a kanadai szövetségi idegenrendészet nem akar együttműködni a magyar kormánypárttal a roma menekültek ügyében. Ráadásul Balog „barátságtalan lépésnek” nevezte a kanadai vízumkényszer esetleges bevezetését. Erre azonban egyre nagyobb az esély, miután becslések szerint 2009 óta több mint 9 ezer magyar állampolgár adott be menekült-kérelmet a kanadai hatóságoknak.

Az Európai Bizottság komolyan aggódik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása, valamint a pártonkívüli adatvédelmi ombudsmani hivatal beszüntetése miatt. Példanélküli módon szólt rá az Orbán-kabinetre az EB amiatt, hogy a Fidesz rendszeresen támadja nyilt sajtózközleményekben a kormánypárttól még független Magyar Nemzeti Bank elnökét, Simor Andrást és az MNB monetáris politikáját.

A BlueNoseAir lehet Magyarország új nemzeti légitársasága. A cég neve a jellegzetes kék orrú Malév gépekre utal és a Magyar Légiközlekedésért Egyesület (Malért) elnevezésű civil kezdeményezés a Facebookon keresztül kéri a szervezet szimpatizánsait, hogy tervezzenek az új nemzeti légitársaság számára egy logot. A közösségi oldalra felkerült bejegyzésekből látszik, hogy a Malév számos pilótája és légiutaskisérője követi a Malért-BlueNoseAir körüli fejleményeket. „Mi MALÉV-es légiutaskísérők – és úgy gondolom, hogy a pilótákkal egyetemben – úgy szoktuk mondani, hogy a fiúk, a mi fiaink. Egy nemzeti zászlós repülőn repülnénk már nagyon, újra együtt”–írta Gregorné Szilvia.

Demokratikus, szenvedélyes és időnként fájdalmas párbeszéddé alakult az ottawai katolikus érsek hétvégi látogatása a belvárosi Szent József Egyházközségbe. Terrence Prendergast tüzetesen jegyzetelt asztalánál, miközben a diszkriminációt szenvendő katolikus nőkről és a melegekről, a jobboldal térnyeréséről, a II. Vatikáni Zsinat által felkarolt liberálizmus hanyatlásáról, a pedofilbotrányról és a házas papokról faggatták a hívők az érseket. A díszvacsora főszervezője a desszert alatt szólította fel az érseket, hogy „nyissa már ki füleit” és vegye fontolóra azt, amit a liberális katolikusok mondanak.

Kertész Ákosnak – aki jelenleg Montreálban él – bőven lehetett oka a menekülésre, hiszen számos támadásnak és brutális atrocitásnak lett az áldozata az elmúlt hónapok alatt. A Bartus Lászlónak adott exklúzív interjúban a 80 éves Kossuth-díjas író elmondta, hogy egyik nap az uszodában volt és elúszott mellette egy férfi. Aztán amikor felismerte a prominens írót, a medencében rátámadott és elkezdte fojtogatni. Az idős író segítségért kiabált és végül elúszott a férfi és elhagyta az uszodát, azonban amikor a kocsijához ért Kertész Ákos egy antiszemita szavakkal ellátott cetlit talált az ablakon: „ússzál a Vörös-tengerben, egyenek meg a cápák”–állt a papíron.

Vajon hány olyan Európai Uniós ország van még Orbán Viktor Magyarországán kívül, ahonnan a legmagasabb állami kitüntetéseket és díjakat elnyerő írók, művészek és értelmiségiek Kanadába menekülnek, mivel elviselhetetlenné válik számukra az állandó megfélemlítés és a bizonytalanság érzése? Nincsen annál lejjebb, mint amikor egy idős ember a fizikai bántalmazás veszélye, a folyamatos fenyegetések árnyékában tölti élete utolsó éveit. Kertész Ákos 80 évesen is így töltötte az utóbbi hónapokat, miután egy vitatott cikket írt az Amerikai Népszavának és emiatt a legdurvább antiszemita támadások áldozata lett, a Fidesz pedig a Kossuth-díjtól való megfosztásával fenyegette a szerzőt. De a Kanadába menekült Kossuth-díjas író nincsen […]

Kanadába menekült Kertész Ákos Kossuth-díjas író, miután a magyarországi antiszemita jobboldal kegyetlen gyűlöletkampányt indított ellene. Bár a magyar hatóságok eddig bagatelizállták a Magyarországról érkező menekülthullámot, egy Kossuth-díjas író menekült-kérelmén komolyan elgondolkodhat a kanadai kormány.

Egy bizonyos pontig akkurátusnak gondolhatjuk azt az érvelést, miszerint a magyar ellenzék gengye, megosztott és szerencsétlen, ezért mozog tartósan ötven százalék körül a bizonytalanok, pártszimpátiájukat eltitkolók – vagy a választ megtagadók – aránya, amikor telefonhívásokat fogadnak közvéleménykutató cégektől. De a 2002-es választás tükrében, könnyen lehet, hogy a legfontosabb tényező nem a politikai bizonytalanság, hanem a fideszes retorziótól tartó szavazók magatartása. Azt úgy is tudjuk, hogy a fideszes pártkatonák – Kanadában és Magyarországon egyaránt -már rég eltévedtek Orbán Viktor szektás világában, a „spirituális vezető” privát politikai dzsungeljében. De hiba lenne a pártkatonai együgyűséget rávetíteni az egész magyar társadalomra.

Bár még semmilyen konkrét terv nem született a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban, az Országháznak otthont adó tér most úgy fest mint egy közönséges építkezési terület, miután kivágták az összes fát és elpusztították a növényzetet a Károlyi Mihály-szobor körüli parkból. Rejtély, hogy miért kellett ennyire sietni a tér szétszedésében, amikor a Horthy-rendszer Kossuth-terét visszaállítani óhajtó Fidesznek nem, hogy nincsen konkrét terve, de még kivitelezőt sem választottak és a szükséges engedélyeket sem szerezték be. Kövér László fideszes házelnök javasolta a magyarországi fasiszták számára fájdalmas Károlyi-szobor elbontását. A fák kivágásával és emlékmű eltávolítása következhet.

A Klubrádió frekvenciájának decemberi elvétele és egy a mai napig teljesen ismeretlen, tőkével alig rendelkező cégnek az átadása aligha mondható kóser döntésnek, de nem ez volt a Médiatanács egyedüli kérdéses lépése. Még mielőtt felváltotta volna az egypárti Médiatanács a többpárti Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), az előző testület úgy döntött 2010-ben, hogy a Klubrádia kaphatja meg a 92,9-es frekvenciát. Ez azonban nemigen tetszett a testület elnökének – Szalai Annamáriának – igy a Médiatanács megalakulása után inkább a Katolikus Rádiónak adta ugyanezt a frekvenciát, függetlenül attól, hogy a Klubrádió pályázatát már előzőleg elfogadták.

A liberális és baloldali szavazók szisztematikus és tömeges megtévesztésének a gyanúja merült fel Kanadában, miután kiderült: legalább 34 politikailag „billegő,” vagy inkább liberális választókerületben rejtélyes telefonhívásokat kaptak szavazók, melyben az hívó azt állította magáról, hogy a Kanadai Választási Bizottság (Elections Canada) képviselője és nem létező szavazóhelyiségekbe irányította az ellenzéki szimpatizánsokat. A Toronto Star információi szerint, néhány nappal a 2011. májusi választások előtt, egy Thunder Bay-ből működő telefonközpont dolgozóit arra kérte a konzervatív párt: hívják fel a szavazókat és állítsák azt, hogy az Elections Canada új szavazóhelyiséget jelölt ki számukra. A Star információi szerint, a Responsive Marketing Group nevű cég végezhette […]

Az ottawai Szent József római katolikus egyházközség évtizedek óta az egyházmegye leginkább avant-garde és aktivista hitközsége, mely nem csak szóban, hanem cselekedetben is komolyan gondolja a szociális igazságosságot és az elszegényedett, kirekesztett emberekkel való szolidaritást. Ez már a nyolcvanas években is érzékelhető volt, amikor Fred Magee atya (1939-1996) egy szombát délután baltával verte darabokra a szentély körüli márvány korlátot, mivel ez a nép kizárást, kirekesztését szolgálta. Legalábbis ezzel magyarázta akcióját a valamelyest meglepődött kurátoroknak, akik a templom alatti díszteremből rohantak fel a nagy zörej miatt. A tradíció szerint, a szentely a templom elkülönített része, ahová a mise alatt a hívők nemigen léphetnek be, de a Szent József Egyházközben immár teljesen nyitott és állandóan […]

Magyarország 495 millió eurós kohéziós támogatásnak inthet búcsút, miután az Európai Bizottság megelégelte a Fidesz-kormány kötelességszegéseit és arroganciáját, ezért az uniós pénzek befagyasztását javasolta. Bár meglehetősen kínos a Fidesz legujabb kudarca, Orbán Viktor miniszterelnök félig-meddig még győzelemnek is felfoghatja a mostani incidenst, hiszen 2006-ban éppen a kohéziós alapok felfüggesztésével kívánta bedönteni az akkor regnáló MSZP-SZDSZ kormányt. Kár, hogy kissé csúszott a kivitelezés. Orbán az Európai Néppárt segítségével árulta volna a hazát Brüsszelben, de még azt sem tudta elérni, hogy az európai plénumban napirendre vegyék az ügyet. 2006-ban Orbán úgy gondolta, hogy többek között a baloldal „erkölcsi relativizmusa” miatt kell megvonni […]

A magyarországi államigazgatási, illetve önkormányzati reform egyik fontos célja az, hogy politikai karrierjeiket átmenthessék a 2014-ben létrehozandó 199 fős parlamentből kieső fideszes honatyák. Az új járások kialakítása az állami bürokrácia egy újabb rétegét hozza létre Magyarországon és elvonja az önkormányzatok valamennyi fontos feladatát és hatáskörét. Így tehát az az érv miszerint a kisebb, 199-fős parlament létrehozása kevesebb pénzbe kerül az adófizetőknek teljesen elvész a költséges járások felállításában, melyeket volt fideszes parlamenti képviselők vezethetnek, immár hivatalnoki kapacitásban. Ennek a fiszkális oldala a kisebbik problema, az igazi gond a közszféra és a kormánypárt nyilt összefonódása, vagy – ahogy Dorosz Dávid LMP-s parlamenti képviselő fogalmazott a KMH-val készült múlt heti interjújában: „nem csak a […]

Úgy tűnik, hogy mégsem volt teljesen akkurátus az a múlt heti hír, mely a Népszabadságban és az Indexen jelent meg, ami szerint Baloldali Kerekasztal a Változásért nevű együttműködés jön létre a Magyar Szocialista Párt, Thürmer Gyula Munkáspártja, a Zöld Baloldal és a Munkáspárt 2006 között. A kezdeményezést Schmuck Andor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) politikusa vezeti, de most hétfőn kiderült: a szocialisták és a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Demokratikus Koalíciót semmilyen formában sem kíván együttműködni a Thürmer-féle Munkáspárttal. A Népszabadság információi szerint a szocialisákat Balogh András elnökhelyettes képviselte a baloldali fórum első gyűlésén, ugyanakkor jelezte: a párt elnöksége még nem fogalmazta meg hivatalos […]