Articles by: Petényi Judit
Kanada fővárosában, Ottawában élek. Tanítónak tanultam, aztán tanár lettem. Foglalkoztam óvodás korúaktól kezdve felnőttekig, de egy valamit soha nem tudtam meg: hogyan lehet valakit megtanítani valamire, ha az nem akarja. Ezért már hivatásom kezdete óta 'paidagógosz' példájából annak segítek, azt vezetem, aki tanulni, tapasztalni akar. Kanadai hivatásom viszont megtanított arra, hogy az emberek mellett az üzleti érdekeket is egyensúlyban tartsam. S ez az, ami nagyon nehéz, mert ami értékes, annak nincs anyagi megbecsülése, ami pedig felületes, azt sokszorosan megfizetik.

#MeToo… #ÉnIs vagy #ÉnNem? — 5. Rész #MeToo: Legyen a történelem a múlté, mi alakítsuk ki saját jövőnket!

2019 február 11 8:13 de.39 hozzászólás
Illusztráció: Amanda Scott

Az öt részes sorozatnak négy részében megpróbáltam felvillantani a mozgalom melletti és elleni érveket, a médiában megjelent ellentmondásos üzeneteket, és hatásait. Először is abból indultunk ki, hogy az amerikai művészeti és szórakoztató iparban olyan visszaélések történnek még a mai napig is, amelyeket más területeken már régen szabályoztak és büntettek! Azonban az emberek esendőek, és láttuk, hogy a valódi és hiteles ügyeken kívül vannak olyanok is, akik a saját önző érdekeiket nézve próbálnak hasznot húzni a mozgalomból, tekintet nélkül arra, hogy kit és mennyire tesznek tönkre. A mozgalom pozitív hatása, hogy megihletett más nemzetiségi női csoportokat is, akik ebből erőt merítve […]

Read more ›

#MeToo… #ÉnIs vagy #ÉnNem? — 4. Rész: Én #MégSem

2019 február 8 10:16 de.43 hozzászólás
#MeToo… #ÉnIs vagy #ÉnNem? — 4. Rész: Én #MégSem

Ma már nemcsak feministának lenni divat, hanem tért hódít a férfi feminizmus is. Emma Watson színésznő jelentette ki 2015-ben, hogy “Ha az egyenjogúság mellett vagy, akkor feminista vagy! Sajnálom, de meg kell mondanom, hogy feminista vagy!” Ha valaki érti ezt, magyarázza meg nekem, kérem! Mintha csak a a népesség egyik felének (a nőknek) lettek volna gondjaik a történelemben, és a másik felének, (a férfiaknak) az lenne az egyetlen dolguk, hogy őket szintre hozzák! De milyen szintre? A rabszolga, a jobbágyi sorban tartott férfiak szintjére, vagy a felszabadított, de még mindig rengeteg hátránnyal küszködő színes bőrűek szintjére? De az is lehet, […]

Read more ›

#MeToo… #ÉnIs vagy #ÉnNem? — 3. Rész: #MégIs

2019 február 6 1:58 du.31 hozzászólás
#MeToo… #ÉnIs vagy #ÉnNem? — 3. Rész: #MégIs

Milyen messze van tőlünk a női egyenjogúság? Elég messze ahhoz, hogy még ne váltsuk a túracipőnket strandpapucsra! A világ hét és fél milliárdos lakosából alig a tizede lakik a nyugati kultúra világában. A kilenc tizedében pedig a nőknek alig, vagy éppenhogy csak névlegesen vannak jogaik, pedig még nekünk is van mit tennünk ahhoz, hogy a patriarchátusi szemléleteket kitöröljük az agyakból! Ezért nem szabad csak a magunk önző oldaláról ítélni a dolgokat! Mélyen tisztelem a környezetemben élő muszlimokat. Tudatosan akarják kultúrájukat és vallásukat megtartani itt Kanadában is, de úgy, hogy amellett megadják a tiszteletet a szomszédaiknak és a helyi törvényeknek. Itt […]

Read more ›

#MeToo… #Énis vagy #ÉnNem? (2. rész)

2019 január 31 10:39 du.19 hozzászólás
#MeToo… #Énis vagy #ÉnNem? (2. rész)

Történet: Az Ottawai Szenatorok csapat két tagját gyanúsította meg egy hölgy azzal, hogy molesztálták, és erőszakoskodtak vele. Ismerte a rutinjukat, pontosan elmondta, hogy melyik napon és hol szoktak lazítani, mikor és hol szedték össze őt és vitték egy helyre. A végére csak egy gond volt. A hölgy elfelejtette megnézni a meccs-naptárat, mert éppen az ő általa megnevezett napon a csapat valahol délen, az Államokban volt. Így nem erőszakoskodhattak vele. Pech! Találtam egy honlapot, ami 2017 áprilisától listázza azoknak a hírességeknek, politikusoknak és vezérigazgatóknak, közembereknek a neveit, akiket szexuális zaklatással, molesztálással gyanúsítottak meg. A lista naprakészen mutatja a neveket és részletezi […]

Read more ›

#MeToo… #ÉnIs vagy #ÉnNem? (1. rész)

2019 január 30 11:37 de.43 hozzászólás
#MeToo… #ÉnIs vagy #ÉnNem? (1. rész)

#MeToo: Előszörre átgondolva, feminista lázadó lelkemre hallgatva a mozgalom mellett vagyok! #ÉnIs! A #MeToo mozgalom eredete: 2006-ban egy társadalmi aktivista, Tarana Burke indította el a Me Too kampányt, aminek az volt a célja, hogy a hátrányos helyzetű közösségekben élő, szexuálisan bántalmazott nőket empátián, vagyis együttérzésen keresztül segítse, öntudatosabbá tegye. Ezt a jelszót vette át aztán 2017-ben Alyssa Milano színésznő, és használta a Twitteren. Milano arra ösztönözte a szexuális zaklatás áldozatait, hogy mutassák meg az embereknek, hogy milyen hatalmas problémával állnak szemben. Rövid idő alatt sikeres lett a kampány, híres színésznők és énekesek számoltak be a szórakoztató iparban és a művészek […]

Read more ›

Halló, Magyarok Nagyvilági, Diaszpórás Szövetségek és Tanácsok, éltek még?

2019 január 26 10:46 de.25 hozzászólás
Halló, Magyarok Nagyvilági, Diaszpórás Szövetségek és Tanácsok, éltek még?

Mintapéldány: “Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Kormány! Mi, (a Kanadai Magyarokok Kultúrális Tanácsának) megválasztott vezetősége és az általunk képviselt diaszpórában élő magyarok, tiltakozunk a túlóratörvény, vagy ahogyan a köznyelvben elhíresült, a ‘rabszolgatörvény’ ellen. Csatlakozunk azokhoz a magyarországi dolgozókhoz, akik ez ellen a törvény ellen tüntetnek, és biztosítjuk őket teljes támogatásunkról. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ez a véleményünk minden fórumon, az összes médiában hangot kapjon! Felhívjuk továbbá a parlamenti képviselők figyelmét, hogy a demokratikus szabályok értelmében körzetük azért választotta meg őket, hogy az ott élők érdekeit tartsák szem előtt mindenekelőtt! Márpedig a hétvégi munka, a 12 órás munkanapok semmiképpen nem […]

Read more ›

Születésnap LVII

2018 november 4 8:21 de.3 hozzászólás
Illusztráció: Lora Zombie -- Living in a Bubble

Nem tudom, hogy mondhatom-e igazán azt, hogy van szerencsém ismerni ezt a fura figurát, de szerencse ide vagy oda, ismerem. Éppen most ünnepelte születésnapját, a jó félévszázadosat. Nem tudom, ki hogy van vele, de a számok számomra nem sokat jelentenek, ismertem én már 15 éves felnőttet és negyven éves kölyköt is. A szóban forgó figura minden ismerőse egyetért abban, hogy semmiképpen nem erre a világra való. Burokban született, és talán ezért is volt képtelen elfogadni a mások valóságát, így aztán még egy utópiás buborékot is fújt maga köré! Ilyen kettős védelemben élt majdnem mostanáig. A burkot maga nem tudta eltávolítani, […]

Read more ›

Magyarország jogállam, jog állam, avagy törvényeket nem mindig kell betartani

2018 június 9 8:14 de.24 hozzászólás
Magyarország jogállam, jog állam, avagy törvényeket nem mindig kell betartani

…Milyen érdekes, hogy amikor más nyelven beszélünk, megtanulunk másképp gondolkodni is. Kanadában írok, ahol jogállam van, ahol a törvényeken belül is tisztelik az emberi jogokat, és ezért viszonzásul be is tartják a törvényeket. Törvények összessége: jog, egyének tisztelete: állampolgári és emberi jog. Ugyanaz a szó magyarul, de mára már mindkettő elveszíti értékét és tartalmát. Becsapás, átvágás és tiszteletlenség veszi át helyét a köznapokban…. Elgondolkodva megyek a város egyik kis utcájában, azon morfondírozok, mivel tudnám életre kelteni a következő tananyagot. Velem szemben jön vagy öt gyermek, talán öt évestől tizennégyig. Akkor látom, hogy mindegyik kezében ott lóg egy papírtekercs-ecske. Elfordulnak, de […]

Read more ›

Minden nagyon szép, mindennel meg vagyunk elégedve

2018 április 13 7:25 de.74 hozzászólás
Minden nagyon szép, mindennel meg vagyunk elégedve

A szavazás másnapján a következőket tettem fel a Facebookra: “Őszinte részvétem Magyarország lakosainak. A temetésre nem megyek el”. Nem hittem volna, hogy annyi reakciót kapok, mint ami mégis bejött, de egy valami feltűnt: azok, akikről tudtam, hogy valóban hasonlóan éreznek és valóban gyászolnak, nem írtak semmit, vagy csak éppenhogy jelezték, hogy még léteznek. Pedig ismerőseimnek több, mint a fele szenved a jelenlegi helyzettől, de már a családjuk békéje, (békében hagyása) a megélhetésük biztosítása miatt nem nyilatkozhatnak évek óta. Akik írtak viszont, azok kikérték maguknak, hogy beleszóljak abba, ami Magyarországon történik. Ott igenis béke és nyugalom van, az ország virágzik és […]

Read more ›

Szemnyitogatós, a kanadai magyar narancs…

2018 március 22 9:28 de.9 hozzászólás
Szemnyitogatós, a kanadai magyar narancs…

Egy új sorozatot indítok el, aminek a címe Szemnyitogatós, a kanadai magyar narancs. Szemnyitogatós, olyan népies, magyaros mintára, mint a sarkantyús, pattantyús, csűrdöngölős, dolmányos, verbunkos, ugrós, botolós, amelyeket nem igen lehet semmilyen nyelvre sem lefordítani! Arról szól, hogy a kanadai magyarok közé is begyűrűzött a magyar politika. Itt is vannak már kisdiktátorok, Orbán mintára, legjobb barátok, mint Mészáros Lőrinc, bólogató Jánosok, mint Áder János, mini oligarchák és pereputtyuk. Merthogy ők is szívesen fogadják a Magyarországról érkezett simlis pénzeket! Némelyik már úgy meg van kenve, hogy még száraz nyári napon is csúszkál az utcán. A valamikori szürke kis egerek, most lovat […]

Read more ›

A népek tavasza (videó)

2018 március 18 11:09 de.70 hozzászólás
A népek tavasza (videó)

Azt hiszem, ideje újra értékelnünk ezt a forradalomhullámot és végre okulnunk belőle. Az elmúlt 170 évben, hol titokban, hol szabadon, hol iskolai szünnapként, hol nemzeti munkaszüneti napként ünnepelték március 15-ét, minden alkalommal elszavalták Petőfi versét, felolvasták a 12 pontot. Az emlékezés mellett azonban mindig ott volt a hiány érzése is. Sajnos még mindig maradtak a 12 pontból követelnivalók, még mindig lehet forradalomról ábrándozni. Ezért gondolom azt, hogy a 170. Évforduló évében is az akkori követelések még mindig időszerűek, vannak, amik Európában és Magyarországon sem teljesültek be és vannak a világon olyan országok, ahol ezek még meg sem fogalmazódhatnak, még akkor […]

Read more ›

Búcsú a Példaképemtől — Stephen Hawking hagyatéka

2018 március 14 3:29 du.25 hozzászólás
Búcsú a Példaképemtől — Stephen Hawking hagyatéka

Tegnap késő este a fiam bejött a szobámba és félve közölte a legfrissebb hírt: Stephen Hawking meghalt. Tartott tőlem, hogyan fogadom majd, mert tudta, hogy az elmúlt negyven évben a tudós volt a sztár az életemben. Megkérdeztem tőle, hogy ma történt? Hirtelen válaszolt, azt mondta, ma 13-a van, ő 14-én halt meg, nekünk holnap, az Egyesült Királyságban már a következő nap. Nem tehetek róla, elmosolyodtam. Ez is mennyire a tudósra vall! Az idő rövid története írója, aki partit rendezett a jövő időutazói számára, negyven évvel túlélte önmagát. Születése napját is ómennek lehetett felfogni. Pontosan 300 évvel Galileo Galilei halálának évforfordulójan […]

Read more ›

Otthonuk az országút — A kényes szükségletekről mellékhelyiségek hiányában (8. rész)

2018 január 7 9:33 de.2 hozzászólás
Otthonuk az országút — A kényes szükségletekről mellékhelyiségek hiányában (8. rész)

Határozottan nem kempingezős idő van most, Vízkeresztkor Ottawában. A hőmérséklet pluszban már hőség lenne, de mínuszban és széllel minden réteget felvéve is csontig ható. Az éjszakai mínusz 28 fok mínusz 35-nek érezhető. Nyáron a plusz 28 fokban, ami akár 35 is lehet a párával, még a vízpart mellett könnyedén kempingezhetünk, sátorban, hálózsákkal, bokorban végezve magánügyünket. Mert mellékhelyiség hiányában még ott sokunk nem bánja, ha guggolva, terpesztett lábbal, vagy a parasztasszonyok után szabadon a sokszoknya álcája alatt könnyedén megoldja szükségletét. A kamionos is erre kényszerül, de a mínusz variációban. Tim Horton’s hiányában az út szélén, elhagyatott utakon, ki milyen pózban könnyít […]

Read more ›

Ünnepélyes hangulat, Óévi értékelés, Újévi fogadalmak

2017 december 30 8:53 de.19 hozzászólás
Ünnepélyes hangulat, Óévi értékelés, Újévi fogadalmak

December 24-én délután négy órakor próbálok átverekedni a kereszteződésen. A fiaimnak tudomására jutott, hogy új telefon szerződés mellé tabletet is adnak a Bell telefontársaságnál. Így a férjem a szilveszteri hétvégéjét a telefon kezelésének elsajátításával fogja tölteni, ne csodálkozzunk majd, hogy ha két nótázás között teszteli magát! Igen, mi így vásárolunk. Ha kell, az utolsó pillanatban, célirányosan beszaladunk és kirohanunk, körül sem nézünk, tudjuk, miért mentünk. Szóval: az útkereszteződésben a lámpa váltott. Nekünk lett volna zöld, tehát mentünk volna egyenesen előre, de közben a siető vásárlók autóikban beálltak elénk. Bár két sáv megy az üzletközpont felé, ők csak a parkolóba vezető […]

Read more ›

Otthonuk az országút — Nem mindenki van otthon karácsonykor (7. rész)

2017 december 29 8:07 de.3 hozzászólás
Otthonuk az országút — Nem mindenki van otthon karácsonykor (7. rész)

Ezen a héten a következő részt már karácsony napján kezdtem el írni. Bár még csak hétfő volt, nekünk ez olyan volt, mint a vasárnap. Reggel hétkor kutyaetetés, utána pakolás és indulás. A férjem előző este (igen, Szenteste volt) kivasalta és bepakolta a ruháit, reggel, miután lezuhanyzott, a pipere csomagját is eltette. Ki tudja, hol és mikor fog tudni tisztálkodni megint! A ládáiban palackozott víz, apró rágcsálnivalók és most jön a hűtőláda. Persze télen nem kell neki hűtés, mégis könnyebb az ételeket belepakolni, mert kb. olyan nagyságú, mint a hűtője a kamionban. 20 perc vezetés után a parkolójában voltunk. Alig volt […]

Read more ›
This site is protected by Comment SPAM Wiper.