Ezt mondják mifelénk, ha a nyilvánvaló képtelenségekre még egy kis ”habot” is rátesznek, hogy tetszetősebb legyen, könnyebben csússzon le a torkunkon. Célszerű ilyenkor kicsit belesni a „hab” alá, és feltenni az örök kérdést: kinek az érdeke? Így elkerülhetjük, hogy a finom habbal benyeljük a mérgezett csokit is. Bár a közelgő választás miatt Magyarországon elszaporodtak a levegőben röpködő habostorták, kezdjük mégis egy nemzetközi esettel: az angliai kisvárosban likvidálni szándékozott kettős ügynökkel. Akit a lányával együtt közterületen, akart elhallgattatni valaki – a határozott brit álláspont szerint az orosz titkosszolgálat. Amit persze ugyanilyen határozottsággal tagad az orosz fél. Na, mármost. Azt halljuk évtizedek […]

Most, így az öröm, vagy a csalódás másnaposságnak elmúltával tán nem haszontalan, ha kicsit részletesebben is elgondolkodunk azon, mi is történt vasárnap a tiszántúli kisvárosban. (Tiszántúli, – bár nem nagyon, hiszen a folyam keleti partjánál fekszik.) Magyarországi viszonylatban jelentős város a 44 ezer – egyébként évtizedek óta fogyó – lakosával. Beszédes adat, hogy több mint 35 ezren szavazókorúak – tehát a gyermekkorú lakosság aránya csekély. Ahogyan a nemzetiségek aránya sem számottevő: a legutóbbi népszámlálás adatai szerint: a hódmezővásárhelyiek mindössze 1 százaléka vallotta magát cigány származásúnak, és másik 1 százaléka nemzetiséginek – főként a szlovák és a német kisebbséghez tartozónak. Mondhatjuk […]

Nagyon érdekes az emberi lélek megismerésében, hogy absztrakt, nem „szájbarágós” művekre, – de nem is „művekre”, csak gondolattöredékekre, képi, zenei ötletekre kinek mi jut eszébe, mire asszociál. Zseniális apróságra bukkantam a Facebookon. Itt. Nagyon kíváncsi lennék, a mi KMH-s beszélgető körünkből kinek mi jut eszébe erről a kis – jobb híján – etűdről. Annyit elárulok (bocs Alma), hogy a fizikusnak rögtön az: micsoda meló lehetett azt a bonyolult utat megtervezni, ahol tizedmilliméternyi útszakasz, milligrammnyi súly, a mágnes vonzás-taszítás erőssége segítheti, akadályozhatja a két golyó célba érését. Nekem meg (naná, persze hogy!) az: íme, a szolidáris, nyitott társadalom tökéletes szemléltető ábrája… […]

Összesen 24 oldalas a dokumentum, bárki által végigolvasható. Megjegyzéseim: 1. Nem térek ki helyesírási hibákra, majd kijavítják – vagy nem – mindegy. I./A törvényjavaslat „népszavazásról” beszél, holott népszavazás NEM volt. Egy nemzeti konzultációnak nevezett akció keretében kiküldtek minden szavazópolgárnak egy ívet, a 8 millióból állítólag 2,4 millió érkezett vissza. Ez 30% – erős kisebbség. Az íven – a korábbiakhoz hasonlóan kérdések nem, csak kérdőjelekkel végződő mondatok szerepeltek. A kormány e kisebbségre hivatkozva alkotta ezt a javaslatot. – a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat; A helyzet az, hogy Magyarországon MINDEN társadalmi szervezet regisztrálva van, akár támogatják külföldről, […]

Az újságíró kamaráról van szó, amelynek létrejötténél Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője sertepertél, aki egyébként a felcsúti focikomplexumnál (vagy komplexusnál?) igazgatta a kommunikáció dolgait. Természetesen az újságírók érdekeiről lenne szó. (Reméljük, a védelmüket egyelőre nem ambicionálja a mindenféle védelemben oly tevékeny kormányzat.) Annyiban érdekelt vagyok az ügyben, hogy a kilencvenes évek végétől – sok kollégával együtt – a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél (MÚOSZ) ezügyben fáradoztunk. Az Érdekvédelmi Bizottság tagjait a szövetség választotta, nekem az adminisztráció kézben tartása volt a feladatom, szerény díjazás fejében, a kollégák azonban társadalmi munkában dolgoztak, egyéb munkájuk mellett. Muszáj néhány szót szólni az akkori körülményekről. […]

Na kérem. Értelmet nyert a soros-terv, a stopsoros és számtalan változata. A benyújtandó törvényben ugyanis szerepel az „idegenrendészeti távoltartás” intézményének felújítása. Kanadaiaknak: Magyarországon az ötvenes-hatvanas években létezett ilyen, fokozatosan oldották föl, ha jól emlékszem a hetvenes években, amikor Magyarország csatlakozott a helsinki egyezményhez. De nézzük, miről van szó? Ennek a távoltartásnak a keretében ugyanis nemcsak a bejönni szándékozókat tartanák távol a határtól, hanem ”a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől tartanák távol bizonyos esetekben.” Amikor az ötvenes években, gyerekkoromban a nagyszüleimhez indultunk nyaralni, már február táján elkezdte intézni anyám a „határsávit”, a falu ugyanis közel fekszik az akkor […]

Mentem nyugodtan reggeliért, de az az átkozott béka nagyot ugrott előlem. No persze, megint Mamma miatt: a szerencsétlen olyan ügyetlen, hogy a csörtetésével mindig felzavarja a kaját. Onnan kapta a nevét is: amikor éhen marad, panaszosan mammmááá-zik. Csakhát: az a Mammma az én Anyukám is, aki viszont nagyon dühös tud lenni, ha elugrálok a Mamma elől, hogy nyugodtan falhassak valamit: kapom ám a szidást! Mellé meg nyomatékul egy-egy maflást is: rendes testvér nem hagyja a málébbat bajban! Hát így kerültem én ebbe a nagy bajba! Megláttam egy keskeny ösvényt: arra még nem jártam, ráadásul egy nagy zsombék el is takart […]

Bevallom egy nagy gyengeségemet: valaha szerettem a Dunát. Mármint a Duna TV-t. Még akkor is, amikor sokan kárhoztatták az ásatag szemléletet, nemzetieskedést vetették a program készítői szemére. Néztem a régi filmeket, bár azért eszembe jutott: a többnyire modern, felvilágosult nőt játszó Szeleczky, vajon tudja-e, hogy miközben forgatták a filmet, magyarok százezrei vándorolnak végzetük felé az orosz pusztákon? Örültem, hogy gyakran ismételnek régi tv-játékokat, valaha népszerű programokat, például az Egymillió lépés-t. Ez utóbbit imádtam. Bár nincs megye az országban, ahol legalább a megyeszékhelyen ne jártam volna, de élveztem a szeretetteljes figyelmet, amellyel annak a filmnek a készítői szemlélték e haza és […]

Mint az a KMH-ban is megjelent, az origo.hu magyar hírportál tételesen cáfolni kényszerült minden, augusztus 21-én megjelent cikke Human Operator Zrt.-vel kapcsolatos állítását, amelynek elnöke az azóta előzetes letartóztatásban lévő dr. Czeglédi Csaba. Emlékeztetőül, röviden: A céget, illetve elnökét 3 milliárd forintos kártétellel gyanúsítják, de arról, hogy ez az összeg hogyan jött létre, egyelőre nem sokat tudni. A cég diákfoglalkoztatással is foglalkozott, amelynek során több ezer diákot nem fizettek ki – állította az origo.hu – és hajtogatják azóta is tévében, rádióban, képviselői felszólamlásokban. Holott a tény az, amelyet az origo.hu is kénytelen volt helyesbítésében közreadni, hogy 11 (tizenegy!) diák bérével […]

„Állampolgári megkeresésre jártam el a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak tekintetében. Egyeztetéseket folytattunk a MOL illetékes képviselőivel, amelynek eredménye: az október 31-ei állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára 11 Ft-tal míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkent.” A fenti elképesztő kijelentéssel Tállai András fideszes képviselő, államtitkár, sőt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) nagyhatalmú elnöke dicsekedett. Ebben a két mondatban minden benne van, ami miatt a jelenlegi kormányt sürgősen el kellene zavarni Magyarország éléről, sőt, az országot bármily kismértékben érintő döntések közeléből. Ez ugyanis azt jelenti, hogy mindenféle kormányzás megszűnt, az itt lakók mindegyikének sorsa attól függ, barátja-e a kormányfőnek az illető […]

Az  origo.hu Magyarország első, és 2000 óta legnagyobb látogatottságú hírportálja és tartalomszolgáltatója.. 1998-as alapításakor az MATÁV volt a tulajdonosa – amikor a Deutsche Telekom megvette a magyar telefoncéget, az origo.hu is a Magyar Telekom portfóliójába került. A portált 2015-ben vásárolta meg a New Wave Media, amely Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltsége. Ezidő alatt a szerkesztők és munkatársak többsége távozott: volt, akit kirúgtak, más szolidaritásból állt fel a lap szervilis, kormánybarát irányultsága miatt. 2017 áprilisában egy hacker csoport a portál összes cikke alatt kommentárok ezreit jelentette meg, ezzel a szöveggel: „Nem tágítunk innen, amíg az origo ki nem vonszolja magát a […]

Nem, nem elírás, nem csak sportlétesítményekről beszélek alább. Hanem arról a kényszeres lelkiállapotról, ami úgy tűnik, az egész magyar kormányoldalt megfertőzte, vezértől a szavazóig, tekintélyes professzortól a zászlólengető óvodásig. Némely társadalomban ugyan kiverné a biztosítékot, ha a kormányfő falujában, a háza végében, fedett, fűtött, műfüves focistadion épülne, aminek a befogadóképessége kétszerese a falu teljes lakosságának. Ahol egyébként még a megyében is gyengén jegyzett csapat működött: igaz, ma a komplexumhoz épített akadémia csapata már az országos bajnokságban is labdába rúg néha – szépséghiba, hogy többnyire nem saját neveltjeivel, hanem megvásárolt játékosokkal. Ma már nincs komolyan jegyzett kormánypárti politikus, aki ne harcolt […]

Úgy gondolom, a bevándorlás jelenlegi problémáját ketté kell választani – ebben a mai magyar kormány ellenérdekelt, mert egyetlen esélye a hatalomra, ha sikerül külföldi – és már belföldinek is mondott – veszélyekkel úgy megfenyegetnie a magyar szavazókat, hogy rémülten bújjanak a „védelmébe”. Van egyszer egy globális probléma, ami az infokommunikációs fejlődés következménye. Nagyon leegyszerűsítve: ötven évvel ezelőtt Afrikában, Indiában (Ázsia e szempontból más) a sokaság nem is tudott arról, hogy létezik a Földnek olyan része, ahol nincs éhínség, a gyermekek nagy többsége megéri a felnőttkort, az idősek megélését a közösség biztosítja, nem kell a gyakran sovány zsákmány, termés egy részét […]

Nem értek egyet azokkal, akik azzal gondolják sikerrel támadni Magyarország jelenlegi kormányfőjének legalábbis érdekes külpolitikáját, hogy: „köhög a bolha, egy ilyen kicsi ország úgysem rúg labdába”. Az európai gondolat lényeges eleme, hogy nincs „egér” és nincs „elefánt” sem. Ugyanolyan jogai vannak a néhány lakosú Máltának, mint a 40 milliós Lengyelországnak. Az EU legfőbb döntéshozó szervének, az Európa Tanácsnak (ET) egyenjogú tagjai az egyes országokban megválasztott kormányfők, illetve a prezidenciális felépítésű államok államfői. (Pl: Franciaországé Macron) Az Európa Parlament másként működik. Itt már a lakosság száma alapján oszlanak meg a képviselői helyek – Magyarországnak 21 képviselője van. Őket az adott országban […]

Az egy párt által uralt rendszereknek – különösen, ha évtizedekig tart egyeduralmuk – van egy nagy veszélyük az uralkodó pártra nézve. Több is, de most csak ezt az egy aspektust vizsgáljuk meg a mai magyarországi baloldal szempontjából. Ha egy rendszerben a politizálók – vagyis a társadalmi kérdések iránt érdeklődő, azokra választ kereső – csoportja csak egyetlen pártban talál lehetőséget, akkor maga a párt szervezete polarizálódik. Jól megfigyelhető ez a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) történetéből. Ahogy a diktatúra 1956 után elhagyta a terror eszközeit, úgy szaporodtak az MSZMP-ben a platformok: a nyolcvanas évekre már vallásos tagozata is lett. Néztem én is […]