Gyurcsány Ferenc

Minden jel arra utal, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök most sem érti igazán azt, hogy a hiperaktív semmitmondás is hozzásegített politikai karrierjének összeomlásához. Gyurcsány “Vásárolni voltam” című blog bejegyzéséből kiderül, hogy az ex-kormányfő pontosan olyan a bloggolásban, mint a szónoklásban.

“Zsúfolásig tele a boglári Tesco. A vásárlók zöme nyaraló. Rövidnadrágban, trikóban vásárolnak az emberek, feltűnően sokak bevásárló kocsijában van kerti sütésre szánt pácolt tarja, fiatalok hangos csapata vitatkozik arról, hogy mi lenne a legjobb kísérő a pálinkához. Tombol a nyár.”

Lehet, hogy társadalom tudományi szemszögből jó tudni, hogy az emberek trikóban veszik tonna szám a pácolt tarját. De nem gondoltam volna, hogy erre a valóságra éppen Magyarország volt miniszterelnökének kéne rávilágítani. Gyurcsány saját bevásárlási szokásait is a világ elé tárja és többek között megtudjuk, hogy mekkora dilemmát okozhat a tej vásárlása.

“Tejet keresek. Egy kartonnal, tizenkét dobozzal veszek, az elég lesz két hétre. Több fajta dobozos tej van, mégis majdnem mindenki ugyanazt viszi. Nézegetem a dobozokat. A legolcsóbb alig több százhúsz forintnál. A legdrágább majdnem kétszer annyi. Az olcsóbbat teszik az emberek a kosárba. Nézem a tej származását, szlovák. A kicsit drágább Lengyelországból jött. A kettőszáznegyven körüli jól ismert magyar márka. (…) Meddig várható el bárkitől is, hogy kétszer annyit fizessen a magyar tejért, mint a vele azonos minőségűnek ismert szlovákért? A hazafiak magyar tejet vesznek akkor is, ha az sokkal drágább? Karcosabban kérdezve, a magukat „nemzeti elkötelezettségűnek” mondó radikális jobboldaliaknak vajon mennyivel többet ér meg forintban a magyar tej, mint a szlovák? Vajon ilyenkor mit gondolnak a magyarság és a pénz viszonyáról?”

Kanadában egyre inkább figyelnek arra baloldaliak és jobboldaliak egyaránt–valamint a politikával egyáltalán nem foglalkozók is–hogy amikor csak lehet, a nagy üzletláncok helyett a helyi üzleteket frekventálják és hazai termékeket vásároljanak, még akkor is ha ez tényleg drágábbá teszi a bevásárlást. Itt nem csak valamilyen homályos hazafiasságról van szó (mint amire Gyurcsány utal). Sokkal inkább a környezetvédelemről és a városaink, illetve közösségeink jólétéhez hozzájáruló helyi kis és közép vállalkozók támogatásáról szól a hazai és helyi termékeket népszerűsítő mozgalom.

Bár az is igaz, hogy ha ellátogatunk a Walmart-ba, akkor látjuk azt, hogy az alacsonyjövedelműekből és az új bevándorlók közül sokan ott vásárolnak, hiszen ők tényleg nem engedhetik meg maguknak azt, hogy háromszor annyit fizessenek egy ugyanazt a funkciót betöltő termékért, amikor ez az ismert amerikai üzletláncban pár dollárért beszerezhető.

Pierre Trudeau

Mégis különös Gyurcsány Tescós blogbejegyzése, pláne ha Pierre Trudeau, vagy éppen Jean Chrétien nyugdíjazás utáni tevékenységéhez hasonlítjuk. Trudeau nem bújt el a választók elől, Montreál belvárosában szinte minden reggel össze lehetett vele futni, miközben munkába sétált. Chrétien-t pedig az ottawai Rideau Centre-ben lehet időnként látni, feleségével együtt. Trudeau 1984-es lemondása után is részt vett komoly politikai vitákban, melynek hatásait éveken keresztül érezhetni lehetett. 1990-ben Trudeau erélyesen felszólalt Brian Mulroney miniszterelnök Meech Lake-i egyezménye ellen, mely növelte volna Québec autónomiáját és számos hatáskör (például a bevándorlási politika) részben tartományi hatáskörbe került volna át.

Annak idején Trudeau is írt újságcikkeket és elemzéseket, melyben keményen bírálta az éppen regnáló Mulroney kormányt.

“The federation was set to last a thousand years. Alas, only one eventuality hadn’t been foreseen: that one day the Government of Canada would fall into the hands of a weakling. It has now happened.”

Trudeau írásai nem csak hogy tükrözték a választók hangulatát, hanem közvélemény-formáló szerepet is betöltöttek. Gyurcsány blogját olvasva, kétséges hogy ugyan erre képes lesz a volt magyar miniszterelnök.

A bizottsági gyűlésen azonban meglepetést okozott Schreiber azon állítása, miszerint Mulroney-nak valóban 500 ezer dollárt igért, de ennek csak egy résztét kapta meg a volt progresszív-konzervatív kormányfő. “Nem 300 ezer, hanem 500 ezer dollárról volt szó. De Mulroney csak 300 ezer dollárt kapott, mivel nem csinált semmit. Ez ilyen egyszerű. Ennyi”–állította Schreiber. A deportációra váró német üzletember–akit szülőhazájában sikkasztással és adócsalással vádolnak–az utóbbi hónapokban inditott pert Mulroney ellen a 300 ezer dollár visszaszerzése érdekében. Schreiber azonban nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy mire kapta Mulroney a készpénzt és hogy mi volt az üzleti kapcsolat lényege.

Összesen 12 kormánypárti és ellenzéki képviselő volt jelent a tárgyaláson. Paul Szabó, a bizottság liberális elnöke engedélyezte, hogy Schreiber megnézhesse az otthonában lévő 35 ezer oldalnyi iratgyűjteményt a hétvége alatt. Jövő héten Schreiber újra meg fog jelenni a parlamenti bizottság előtt. Schreibert az utóbbi hónapokban egy deportációs központban tartották, de a meghallgatások miatt az országból való kiutasítását elnapolták.

Kanadai Magyar Hírlap 

Amikor 1993-ban Mulroney lemondott kormányfői posztjáról, Schreiber 300 ezer dollárt adott az egykori progresszív-konzervatív politikusnak, hogy lobbizza az Air Canada-t (mely akkor még korona vállalat volt), hogy Airbus repülőgépeket vásároljon. De az utóbbi hetekben Schreiber megváltozta előző állításait és azt mondta, hogy 1993 június 23-án, Mulroney lemondása előtt, adta át a volt kormányfőnek az ominózus 300 ezer dollárt. Mulroney erőteljesen cáfolta ezt az ujabb állítást és megkérdőjelezte  Schreiber hitelességét. Amikor az ügy újabb fejleményeiről tudomást szerzett a média, Stephen Harper miniszterelnök bejelentette, hogy létrehoz egy független vizsgálóbizottságot, melynek felállítása előreláthatóan 2008 elején történhet meg. 

Kanadai Magyar Hírlap

Mulroney elkeseredetten beszélt  miniszterelnökségének legnagyobb kudarcáról: a Meech Lake egyezmény bukásáról, mely meggyengítette az ország egységét és egyben megerősítette a québeci szeparatista erőket. Mulroney terve az volt, hogy a Meech Lake végérvényesen rendezze a ’québeci kérdést’ az által, hogy hivatalosan kikiáltja a francia többségű tartomány “különleges” státuszát Kanadán belül és egyben ráveszi a québeci vezetőket arra, hogy végre irják alá a kanadai alkotmányt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején Trudeau volt az egyik leghangosabb ellenzője az egyezménynek, mivel az egykori liberális miniszterelnök egy erős, egységes föderális állam mellett tört lándzsát.

“Trudeau-nak meg volt a lehetősége, hogy szolgálatkész és hasznos szerepet játszon, de ő inkább a destruktív irányt választotta. Trudeau gyávának és puhánynak nevezett engem és szerinte a tartományi kormányfők nyavalygók voltak. Amit tett és mondott felért egy rosszindulatú személyes támadással”–mondta Mulroney. A volt progresszív-konzervatív miniszterelnök szerint Trudeau egyszerűen féltékeny volt és nem akarta azt, hogy jobboldali utódja ott érjen el sikert, ahol ő nem tudott: nevezetesen, a québeci kérdéssel kapcsolatban. A Meech Lake egyezmény 1990-ben bukott meg.

Az interjúban Mulroney felhozta Trudeau II. Világháborús multját is, amikor a leendő liberális miniszterelnök nem volt hajlandó harcolni a háborúban. “Ez egy olyan ember volt, aki megkérdőjelezte a szövetséges erőket. Amikor a nácik a zsidókat gyilkolták, ő itt menetelt Outremont-ban a kérdés másik oldalán. Természetesen joga van, hogy ilyen döntést hozzon. De ez nem jogosítja fel arra, hogy bármilyen vezető tisztséget töltsön be országunkban, melyhez szükséges az erkölcsös hozzáállás”–állította Mulroney.

Pierre Trudeau 1968 és 1979, valamint 1980 és 1984 között volt Kanada miniszterelnöke. 2000-ben húnyt el Montreálban. Mivel Trudeau már nem tudja megvédeni saját magát, Stéphane Dion, a Liberális Párt jelenlegi vezetője szerint ez most az ő felelőssége. “Ha Mr. Mulroney harcolni akart Mr. Trudeau ellen amikor még élt, az egy másik dolog. De Mr. Trudeau már nincs itt köztünk és jobb lenne, hogy ha Mr. Mulroney tisztelné őt és mindazt amit tett az országért, valamint a világért”–mondta Dion.

Kanadai Magyar Hírlap