Magyarországi egy főre eső GDP európai összehasonlitásban.

A Cseh Köztársaságban az egy főre jutó GDP közép-Európa posztkommunista országai közül a legmagasabb, a cseheket pedig a szlovákok, aztán a lengyel követik. Ezzel szemben Magyarországot nem csak a csehek, szlovákok és lengyelek előzik meg, hanem a szlovénok, észtek, litvánok és a különösen szerény gazdasági teljesítményt nyújtó portugálok és görögök is.

De nem csak Magyarország csúszott le a vásárlóerő-paritást mérő tanulmány konklúziói szerint. 2000 óta Görögországban gazdaságilag fenntarthatatlan eszközökkel próbálták megőrizni a stabilitást az életszinvonal és a vásárlóerő területein, de a válság kirobbanása után ez a politika csődött mondott és most a kevésbé fejlett Portugália szintjén találják magukat. Olaszország is az uniós átlag alatt találja magát, pedig a kilencvenes években az akkor még kisebb – 15 tagból álló – EU-ban az átlagnál felüli fokozatot ért el ezen a skálán.

Magyarország ipari ágazata is stagnál. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint, márciusban összesen 0,6 százalékos növekedést mértek és ez a vérszegény emelkedés szinte kizárólag az autóiparból származik. Elképzelhető azonban, hogy az új magyarországi Mercedes-gyárnak köszönhetően, április adatai ennél valamivel kedvezőbbek lesznek. Ugyanakkor a KSH jelezte,  hogy az export-szektor stagnál, a belföldi kereskedelem pedig zsugorodik.

Carney szerint idén összesen 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatunk Kanadában, míg ez a szám 2,8 százaékra emelkedhet 2013-ban. 2011-ben a kanadai gazdaság teljesítménye (2,4 százalék) felülmúlta a nemzeti bank várakozásait.

Egy komoly gond viszont mindenképpen akadhat az elkövetkező hónapok során. A rendkívül alacsony kamatok és hitelek azt jelentik,  hogy sokan jelentős kölcsönöket vettek fel magánházak vásárlásához. Amennyiben növekszik a munkanélküliek száma, vagy ha esnek az ingatlanárak, sokan egyik napról a másikra nehéz anyagi helyzetben találhatják magukat. 2011 decemberében 7,5 százalékon állt a munkanélküliség Ontario-ban, Kanada legnépesebb tartományában. Ezzen szemben Québec tartományban 8,7 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya. Newfoundland és Labrador tartományban pedig 12,8 százalékos munkanélküli rátával számolnak.

A Bank of Canada szerint az  Egyesült Államokban is 2,0 százalékos növekedésre számíthatnak idén, mely jobb prognózis mint az ősszel előrejelzett 1,7 százalékos szint.

Ugyanakkor Jim Flaherty, Kanada pénzügyminisztere szerint az EU által ígért 200 milliárd dollár – melyet a Nemzetközi Valutaalapba pumpálnának – nem lesz  elég az eurózónás krízis megoldásához és mielőtt másoktól várnának pénzt az európaiak, ideje lenne jelezniük, hogy komolyan és elszántan kívánják leküzdeni a mostani válságot.

“Nem az IMF feladata, hogy a világ gazdag országait segítse és az európai államok nagy része mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik”–mondta a kanadai pénzügyminiszter Gatineauban. Kanada várhatóan azt fogja szorgalmazni a legközelebbi G-20 csúcson, hogy Európa csak nagyon szigorú feltételek mellett kaphasson az IMF-től bármilyen támogatást.

De lássuk a tényeket!

Hála a Bokros csomagnak: “a magyar implicit adósság-állomány az 1998-as reformok elõtt elég jelentõs, ám nemzetközi összehasonlításban mégsem kiugróan magas volt. Ezek a reformok eredményeképpen a GDP (1995-ös) több mint 100 %-áról kb. a 40 %-ára csökkent.” (Irja a Nemzeti Bank jelentese: MNB Füzetek1999/8. Jegyezzük meg mindjárt azt is, hogy a 100% nagy részt az Antall Kormány öröksége volt.) A nemzeti adóssagot, mely 1990-ben a GDP 48.2%-a volt, 1999-re sikerült a GDP 23.1%-ra csökkenteni. (Közli Bód Péter Ákos a Magyar Naplóban.) Az akkor hivatalba került Orbán Kormány erről mélységesen hallgatott, sőt, úgy állította be a “kommunikációját,” mintha Bokros a pokol hercege lett volna.

Mint azt a Cegvezetes.hu ismerteti: “1998-2001 között az előzőtől némileg eltérő folyamatok játszódtak le. A (tulajdonosi hitelek nélküli) bruttó külföldi adósság 12 milliárd euróval emelkedett,” tehát az első Orbán kormány azonnal megfordította az adósság-csökkenés tendenciáját. Tették ezt úgy, hogy a kölcsönök nagy részét a Fejlesztési Bank számláján tartották, hogy az az adossagi statisztikában ne mutatkozzék meg. Magyaran, mehamisították az adósság mértékét.

A Medgyessy-Gyurcsany-Bajnai kormányok ideje alatt az adósság 22%-ot növekedett, a GDP 78%-ára. Ebben nagy szerepe volt egyrészt annak, hogy a forint vesztett értékéből és annak, hogy az ésszerű gazdálkodás érdekében tervezett reformoknak az orbáni ellenzék referendummal állított akadályt. Ugyanakkor, a 2008-as IMF hitel egy resze még érintetlenül feküdt a Bankban. Ennek összege alkalmasint 4%-kal csökkentette az adósságot. Így netto 18% volt a szocialista ciklus adósság növelése.

Ezzel szemben, a jelenlegi Orbán kormany, hála amatőr gazdasagpolitikájának, a nemzeti adóssag egyetlen ev alatt 78-ról 83%-ra növekedett, plusz az a bizonyos IMF loan, a 4%, melyet a MOL reszvenyekre költöttek, így a teljes ertek most a GDP 87%-a. Ha a növekedés tempójat összehasonlítjuk az “előző nyolc év” tempójával, akkor azt találjuk, hogy a socialisták évi 2.25%-kal növelték az adósságot, az Orbán kormány pedig évi 9%-kal. Vagyis az Orbán kormány négyszer olyan gyorsan adósítja el az országot, mint azt a szocialisták tették.

Nos, ennyit az Orbán kormany adosságelleni harcárol.

*A fenti grafika forrása: World Bank Indicators – Hungary

2011. december 5: A kanadai állami alkohol monopólium magasabb árakhoz vezet–ez derül ki az Ontario-i főkönyvvizsgáló legújabb jelentéséből.

Jim McCarter szerint a Liquor Control Board of Ontario (LCBO) - Kanada legnagyobb tartományának, a szeszesitalok értékesítésével megbízott állami vállalata – olyan üzleti filozófiát követ, mely magasabb árakhoz vezet az átlag vásárló számára. McCarter rámutatott arra a tényre, hogy az LCBO nem keresi aktívan a legalacsonyabb árakkal kecsegtető nagykereskedőket. Ehelyett az LCBO bejelenti beszállítóinak, hogy milyen kiskereskedelmi árak mentén kívánja eladni az adott üvet bort, sört, vagy liqueurt kuncsaftjainak és a nagykereskedő ezek szerint ad árajánlatot az állami vállalatnak.

“A legtöbb nagy vállalat arra használja üzleti befolyását, hogy az árakat leszállítsa. De az LCBO nem így működik, hiszen egyáltalán nem egyeznek meg alacsonyabb árakban a beszállítókkal, és még akkor sem teszik ezt amikor nagyobb mennyiségű szállítmányról van szó”–jegyezte McCarter 460 oldalas jelentésében. McCarter szerint a többi tartományban működő vállalat is hasonlóképpen viszonyul beszállítóihoz.

Az LCBO több mint 600 üzletet üzemeltett Kanada legnagyobb tartományában. 2010-ben összesen 1,56 milliárd dollárt utalt át éves bevételéből az Ontario-i kormánynak. A riport megjegyezte, hogy az alkoholos termékeket érintő árcsökkentés feltehetően ellentétes lenne az állami cég mandátumában lévő társadalmi felelősségtudattal. Például az LCBO-ban nyolc dollárba (1,760 forint) kerül a legolcsóbb üveg bor, ami egyébként általában magyar (Dunavár Muscat Ottonel) vagy bolgár termék.

A torontói székhelyű tartományi vállalatot 1927-ben hozták létre.

De nem lesz könnyű feladat elfogadtatni Ontario 23 ezer orvosával a tervezett megszorításokat és az őket közvetlenül érintő elvonásokat. McGuinty ráadásul éppen most készül meglehetősen nehéz megbeszélésekre az Ontario Medical Association nevű érdekvédelmi szervezettel.

De McGuinty jelezte, hogy az egyik tervezett reform éppen az orvosoknak (és a pácienseknek is) kedvezne, ugyanis a doktorok fizetést kapnának a telefonon keresztül történő tanácsadásra. “Sokkal jobb lenne idős édesanyámnak ha nem kéne valahogy elmenni az orvoshoz kérdéseivel, vagy egyes panaszaival, hanem telefonon keresztül is kapcsolatba léphetne vele. Ez a megoldás az orvosok számára is a sokkal hatékonyabb betegellátást segítené elő”–mondta McGuinty. A kormányfő is jelezte, hogy jelenleg csak rendkivül ritka esetekben fizetjük meg orvosainkat a telefonos tanácsadásért.

A kanadai állam évente átlagosan 3,895 dollárt költ per capita az egészségügyi ellátásra, mely összeg a GDP 10,1 százalékát jelenti. A kormányzati bevétel 16,7 százaléka megy el egészségügyi ellátásra és az állam a lakosság egészségügyi költségeinek 69,8 százalékát fedezi a központi kasszából. Az állami ellátáson túl, a kanadaiak 75 százaléka rendelkezik valamilyen magánbiztosítási csomaggal, mely általában a Medicare által nem fedezett kiadásokat – azaz fogorvosi, szemész és gyógyszer költségeket – fizeti.

Egy kanadai háziorvos átlagkeresete 202 ezer dollár (kb. 45 millió forint) évente.

A kitoloncolás után, úgy döntött az Occupy Ottawa csoport,  hogy a park környékén lévő Ottawai Egyetem diákszövetség épületébe költöznek ideiglenesen. A helyi Occupy tegnap esti közgyűlésén – melyre még mindig a Confederation Parkban került sor – már azt tárgyalták, hogy hová költözzön a mozgalom. Többen a szintén belvárosi, az Elgin Street mentén lévő Minto parkot javasolták, mások viszont úgy gondolták, hogy mivel a tél beköszöntött, jobb lenne egy fedett helységet találni erre a célra.

A National Capital Commission (Nemzeti Fővárosi Tanács) hétfőn jelentette be, hogy 24 órán belül kilakoltatja az általa fenntartott parkból az Occupy Ottawa mozgalom tüntetőit és elbontja az ott álló sátrakat.

Nézze meg a KMH képeit a park ma reggeli állapotáról!

Utoljára október 17-én számolt be a Kanadai Magyar Hírlap az Occupy Ottawa tiltakozásról és akkor azt vetettük fel, hogy nehéz lesz a Confederation Parkban történő sátorozás, amint beköszönt a kanadai tél. Közben a levelek lehullottak és az éjjeli hőmérséklet átlagosan minusz négy fok körül mozog. De nem hogy gyérebb lett volna az Occupy Ottawa tábora, hanem utolsó riportunkhoz képest inkább bővült. Összesen 90 sátrat számoltunk szombat reggeli látogatásunk alkalmából, az egyikben profi módon felszerelt konyhával várták az Occupy támogatóit és a sátorváros lakóit.

Az Occupy mozgalom továbbra is rendkivül sokszínű és ez az ottawai tiltakozásból is egyértelműen kiderül. Vannak itt környezetvédők, pacifisták, marxisták, a farmerek és agrármunkások jogvédői és aktivistái, a 2011 szeptember 11-ei terror támadások körüli összeesküvési elméletek követői, palesztin aktivisták és hajléktalanok.

De az Occupy Toronto és az Occupy Vancouver-hez hasonló nehézségekre számíthatnak a sátorozók, hiszen a belvárosi parkot fenntartó National Capital Commission (NCC) már jelezte, hogy a Winterlude nevű téli fesztivált már decemberben elkezdik szervezni és útban lesznek a sátrak. Marie Lemay, az NCC vezérigazgatója elmondta, hogy tárgyalásokat kivánnak folytatni az aktivistákkal. “Amikor elkezdődtek a tiltakozások, még ilyet soha nem láttunk. Egyedi, újszerű jelenség, de azt nem gondoltuk, hogy hosszú távra berendezkednek. A sátorozók biztosan megértik, hogy mások is szeretnék használni közterületünket, tehát abban bízunk, hogy tudunk velük dialógust folytatni”–mondta Lemay.

Amennyiben az NCC a sátrak eltávolítását kezdeményezi, az Occupy Ottawa tüntetői egy meglehetősen fontos szövetségesre számíthatnak. Paul Dewar, a szocialista Új Demokrata Párt (NDP) parlamenti képviselője már jelezte, hogy a legnagyobb ellenzéki párt a tüntetők oldalára áll. “Mindig a nép oldalára állunk, bárhol is demonstrálnak”–mondta Dewar.

Egy “Occupy Toronto Market Exchange” nevű radikális baloldali csoport Torontó belvárosába tervez tömeg megmozdulásokat október 15-től kezdve és a bankszektorral fémjelzett belső kerületet próbálják elfoglalni. Az interneten terjedő aktivista csoport szerint eddig több mint nyolcszázan jelezték, hogy résztvesznek a torontói utcai tüntetés sorozatba és az elfoglalásba. Bryan Batty, a szervezet szóvívője elmondása szerint ez a politikailag sokszínű baloldali és részben anarchista csoport a “nagyvállalati kapzsiság” ellen szólal fel.

A new yorki tüntetések szeptember 17-én kezdődtek és azóta folyamatosan demonstrálnak. Az időnként zombinak öltözött és kifestett demonstrálók még Soros György magyar származású amerikai milliárdos szimpátiáját is elnyerték. ”Szimpatizálni tudok nézeteikkel”–jelezte Soros, miközben a Fehér Ház szóvívője elmondta, hogy Barack Obama elnök is érti a tüntetők bank-ellenes felháborodásukat.

A bankellenes mozgalomnak nincsen vezetője, de számos amerikai híresség közösséget vállalt a tüntetőkkel. Roseanne Barr, a népszerű amerikai komikus és szinésznő egy olyan rendszer mellett tört lándzsát mely valahol a kapitalizmus és a szocializmus között helyezkedik el és amely nem “felfújt jobboldali rádió személyiségekre és az istenverte Ayn Rand könyveire épül.” Michael Moore filmrendező szerint a tüntetők a demokráciáért harcolnak, melyet a bankok és multinacionális vállalatok veszélyeztetnek. “Kleptokráciával próbálják felváltani demokráciánkat”–mondta Moore. Kanadában Margaret Atwood is csatlakozott a tüntetés sorozathoz, az Egyesült Államokban pedig Susan Sarandon, Alec Baldwin és Noam Chomsky is a támogatók között van.

Érdemes megemlíteni, hogy az Occupy Wall Street ötlete Kanadából származott. A kanadai Adbusters magazin július 13-án tett közre először egy felhívást, mely Wall Street elfogalását helyezte kilátásba.

Október 1-én több mint öt ezer tüntető vonult a Brooklyn Bridge felé és el is foglalták a híd egyik szakaszát. Két órára teljesen le kellett zárni a hídat a forgalom elől. Több mint 700 tüntetőt tartóztattak le a new yorki rendőrök.

Csődött mondott a Fidesz gazdaságpolitikája, miután kénytelenek voltak tegnap bejelenteni, hogy lényegében megszűnt az egykulcsos adórendszer és e helyett egy külön tarifát fizethetnek mindazok, akik 202 ezer forintnál többet keresnek. A Fideszre egyre inkább az a kapkodás jellemző, mely az előző szocialista-szabad demokrata kormányt is a politikai sírba vitte. Azzal az igen nagy különbséggel, hogy a fideszes kapkodáshoz még aggresszivitás és hihetetlen magabiztosság is párosul.

A Nemzetgazdasági Minisztérium beismerte, hogy az egykulcsos adórendszer hátrányosan érinti az alacsony keresetűeket, ezért a magasabb jövedelműektől egy külön szolidaritási adót szed be. A külön hozzájárulás “ideiglenes” intézkedés lenne és még nem jelentették be annak méretét, csupán annyi biztos, hogy 202 ezer forintnál többet kereső személyektől szednék be.

A Fidesz-KDNP ezen kívül a minimálbér 92 ezer forintra való emelését is javasolta és 5 százalékos áltanános béremelést a magánszektorban. Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szócsöve szerint a kormány is vállalhatja a béremeléssel és a minimálbéremeléssel járó extra költségek részleges visszatérítését, így tompíthatja az amúgy is nehéz helyzetben lévő cégeket érintő negatív hatást. Tehát újabb kiadások is keletkezhetnek, melyeket az új szolidaritási hozzájárulásból fedezhet a kormány.

Bár az egykulcsos adó megbukása szociálisan igazságosobb adórendszerhez vezethet (azaz a progresszív adózás térhet vissza valamilyen formában Magyarországra), e lépés mégis komoly politikai kockázattal járhat. Amennyiben a Fidesz a jómódú, fiatalabb, egyetemi végzettséggel rendelkező professzionális osztályra építette szavazóbázisát, a jelenlegi intézkedés biztosan ártani fog, hiszen nekik komoly megtakarítást jelenthetett a 16 százalékos egykulcsos adó. Ugyanakkor az egykulcsos adó bukása az eredeti ötlet igazságtalanságának töbnnyire nyílt beismerése, mely az alacsony jövedelműeket fordíthatja el a kormánypárttól és megerősítheti a baloldali ellenzék (és esetleg a Jobbik) szegény-párti gazdasági retorikáját.

A magyarországi Népszavának adott interjúban, a Magyar Szocialista Párt elnöke bűncselekménynek minősítette a frank hitelesek végtörlesztését lehetővé tevő fideszes politkát és előrevetítette a törvénykönyv-szerinti felelőségre vonást. “A miniszterelnök pontosan tudta – hiszen több jelzést kapott Európából és itthonról is -, hogy a döntés hatalmas kockázatokkal jár. Ha valaki tudatosan hoz olyan döntést, ami károkat fog okozni, akkor az a büntető törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül”–mondta Mesterházy Attila.

Az MSZP elnöke azt is elmondta a magyarországi Népszavának, hogy előrehozott parlamenti választásra készülnek, melyre jövő tavasszal kerülhet sor. “Arra is készülünk, hogy a Fidesz jövőre előrehozott választásba menekül. Ha látják, hogy jelentősen csökken a támogatottságuk, azt gondolhatják, hogy ezzel át tudják vészelni a válságot, amelybe a Fidesz is egyre mélyebben belekerül. Jövő tavasszal, kora nyáron tehát elképzelhető, hogy urnák elé szólítják a polgárokat”–mondta Mesterházy, aki szerint az a nemzet érdeke, hogy a Fidesz minél hamarabb megbukjon. Éppen ezért a pártelnök a párton belül egység és szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, ami eddig nem igazán sikerült. De Mesterházy szerint a Gyurcsány Ferenc meggyanúsitása elősegitheti a pártegységet és a pártelnök (akinek egyébként meglehetősen feszült viszonyna volt az ex-kormányfővel) is jelezte, hogy félre teszi az esetleges sérelmeket.

Hétfői ülésükön a parlament fideszes többséges meg is szavazta a végtörlesztésről szóló törvényt. Sőt, egyértelműen elutasították az MSZP azon javaslatát, mely a parlamenti képviselők és magas keresetű tisztségviselők végtörlesztését tiltotta volna. Az intézkedésnek köszönhetően, a jóbb módú frankhitelesek 180 forintos rogzített árfolyamon fizethetik vissza egy összegben kölcsönüket, az euróhitelesek pedig a 205 forintos árfolyamot vehetik igénybe. A végtörlesztés körüli politika egyik legnagyobb hiányossága, hogy semmilyen segítséget nem nyújt azok számára, akik komoly anyagi gondokkal küzdenek minden hónapban, amikor el jön a törlesztés ideje, hiszen nekik nem lesz lehetőségük arra, hogy igénybe vegyék a sokkal kedvezőbb árfolyamot.

Matolcsy György gazdasági miniszter is azzal nyugtatta osztrák kollégáját, hogy a magyar frank vagy devizahitelesek csupán 10 százaléka veheti igénybe a végtörlesztési lehetőséget. Ez kb. 100-150 ezer családot vagy állampolgárt jelenthet.

A HVG információi szerint a végtörlesztéssel kapcsolatos törvénynek is részben ad hoc jellege volt, vezető fideszes és KDNP-s politikusok szinte semmit nem hallottak a tervről a nyár folyamán és komoly hatástanulmányokat sem készítettek. A hetilapnak névtelenül nyilatkozó fideszes politikus szerint az egész nyár folyamán egyszer sem volt napirenden a devizahitelesek megmentése, bár tavasz óta a kormánypárti képviselők rendszeresen hallottak lakossági panaszokat a devizahitelekkel kapcsolatban. “Kellett hozzá a jó adag matolcsyzmus, a bankok sokszor provokatív viselkedése, a Jobbik nyomulása, a képviselői fogadóórákon tapasztaltak és persze Viktor eltökéltsége, hogy nekimegy a pénzintézeteknek. Pedig Hajdúszoboszlón ő is elismerte, hogy az ügynek vannak politikai, gazdasági és nemzetközi kockázatai”–nyilatkozta a fideszes politikus.

A 168 Órá című hetilapnak nyilatkozó Katona Tamás, Magyarország volt pénzügyi államtitkára szerint a Fidesz-KDNP 2012-ben fogja közvetelnül megérezni a bukott gazdaságpolitika hatását, ami a pártot támogató vállalkozói kör kihátrálását jelentheti. Az egykulcsos adó nem pörgette fel a gazsaságot és Katona szerint ez előre boritékolható volt. “Az egykulcsos adóval az ötszázezer forint felett keresők jártak nagyon jól. Az adóhivatal 2009. évi statisztikája szerint csak százötvenezer embernek volt ekkora jövedelme. Ők inkább külföldön költik el pénzük bizonyos részét, vagy importterméket vásárolnak, ami szintén nem segíti a magyar gazdaságot”–mondta az egykori államtitkár.

A Fidesz-KDNP kormány rekordszintű forgalmi adóemelést hajthat végre, miután kiderült, hogy a párt 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelem adócsökkentése bedöntötte a központi költségvetést. 2012-től 27 százalékra emelkedik az általános forgalmi adó, mely Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint 150 milliárd forintos plusz bevételt jelent az államnak.

Csak azzal nem számol a magyarországi kormány, hogy az ÁFA kétszázalékos emelése negatívan érinti az amúgy is vérszegény fogyasztást, mely tartósan gyenge gazdasági növekedéshez vezethet. Igy is csak 1,5 százalékos növekedéssel számol a Fidesz 2012-ben, miközben az inflációt 4,2 százalékra becsüli, mely az előző becslésekhez képest 0,8 százalékkal magasabb áremelkedést helyez kilátásba.

Matolcsy természetesen kerülte a ”megszorítás” kifejezést és e helyett inkább “ország mentő költségvetésről” beszélt. Bár azt nem tette hozzá, hogy éppen az általa elszúrt adópolitika miatt–melytől teljesen irreális gazdasági növekedést és a krízisből való kilábalást vártak–kell most olyan megszorításokat hozni, melyek a társadalom legszegényebb rétegeit érintik. 

Az ÁFA emelése önmagában nem lesz elég az elhibázott gazdasági intézkedések kezelésére. A Fidesz kormány saját bevallása szerint legalább 750 milliárd forintos “kiigazításra” (megszorításra) lesz szükség. Éppen ezért emelik az egészségügyi járulékot is.

De vajon elég lesz a 750 milliárd forintos Orbán-csomag? Török Zoltán, a Raiffeisen Bank magyarországi elemzője szerint 1000 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésben, így a most bejelentett megszorítások nem feltétlenül elegendők.

Ha valóban 27 százalékra emelkedik az ÁFA és továbbra is 11 százalék körüli marad a munkanélküliek száma, boritékolható, hogy visszaesik–de legjobb esetben is stagnál–a fogyasztás, miközben tovább mélyül az alacsony nyugdíjból, vagy minimálbérből élők nyomorúságos helyzete.

A 27 százalékos szinttel a jobboldali kormány az Európai Unió legmagasabb szintű fogyasztói adó rátáját vezetheti be. A szomszédos Ausztriában és Szlovákiában például januártól 20 százalékos lesz az ÁFA, Romániában 24 százalékos, Lengyelországban pedig 24 százalékos szinten áll.

Ehhez képest Kanadában 5 százalékos a szövetségi GST, melyhez a tartományok vagy külön PST ÁFÁ-t számolnak, vagy például Ontarioban 13 százalékos szinten harmonizálják a fogyasztói adókat. Kanadában a legmasabb fogyasztói adó Nova Scotiában található, mely jelenleg eléri a 15 százalékot. Albertában a legalacsonyabb, hiszen a tartomány egyáltalán nem szed be ÁFÁ-t.

Toronto városháza

Összesen 17,3 millió dolláros megszorítást javasolt a torontói polgármesteri hivatal által készített terv a kultúra területén, mely a város 98 önkormányzati könyvtár rendszer részleges bezárását is kilátásba helyezte. Rob Ford polgármester és Doug Ford testvére (aki egyben Etobicoke önkormányzati képviselője) az amerikai Tea Party mozgalom által felkarolt jobboldali ideológia követői Kanadában, melynek fő eleme nem a racionális, fiszkális konzervatív gondolkodás, hanem a populizmus és az állam radikális mértékű visszaszorítása, szinte bármi áron. Doug Ford egy rádióinterjúban azt találta mondani, hogy kerületében több a könyvtár mint a diszkontos kávét és fánkot áruló Tim Hortons gyorsétterem-kávézó és hogy “egy szívdobbanás alatt,” gondolkodás nélkül bezárna közülük jó néhányat.

Pedig a Toronto Public Library rendszer a világ legnagyobb forgalmat lebonyolító önkormányzati könyvtárhálózata. Évente 18 millióan látogatnak el a város könyvtáraiba és 32 millió könyvet, DVD-t és hanganyagot kölcsönöznek ki. Grant Campbell a University of Western Ontario konyvtárosa szerint a könyvtárak népszerűsége tovább növekszik.

A tervezett könyvtárbezárások ellen Margaret Atwood, Kanada legsikeresebb írónője is felszólalt és elmondta, hogy manapság a könyvtárak egyáltalán nem csak a poros könyvek kölcsönzéséről szólnak, hanem biztonságos közösségi otthonként működnek, ahol a város lakossága és minden demográfiai csoport ingyen hozzáférhet internetes kávézókhoz és kulturális programokban vehetnek részt. “Ez a sok duma arról, hogy csak az értelmiségieknek és az eliteknek tartanak fenn könyvtárakat egy halom szar. Az önkormányzati könyvtárak felhasználói általában nem rendelkeznek nagy jövedelemmel. Nem kéne a Tim Hortons fogyasztóit uszítani a könyvtárakat látogatókra, hiszen ugyanazokról az emberekről van szó”–mondta Atwood.

A 71 éves Atwood harminc éve él Torontóban, de most megfontolja, hogy esetleg a közeli Hamiltonba költözik, ahol szerinte az önkormányzat jobban megbecsüli a művészeket és a kultúrát.

“Nem csak a megszorításokról van szó, hanem a polgármester egész attitüdjéről is. A polgármester városunkat képviseli és az lenne a dolga, hogy pozitívan beszéljen Torontóról. E helyett állandóan csak azt lehet hallani, hogy mekkora a felfordulás, hogy milyen szörnyű minden. Ha utálsz egy várost, akkor minek akarnál ott polgármester lenni?”–mondta Atwood.

Ha végülis Atwood el költözik Torontóból, Doug Ford észre sem fogja venni. A polgármester testvére egyik interjújában kijelentette, hogy fel se ismerné Kanada legnépszerűbb és legismertebb szerzőjét,  ha véletlenül összefutna vele az utcán.

A Ford testvérek fülkeforradalmat hírdettek a tavalyi önkormányzati választások alatt és azt igérték a választópolgároknak, hogy adót csökkentenek, miközben továbbra is jó minőségű solgáltatásokat nyújt a város. Azonban kiderült, hogy 2012-re csaknem 800 milliárdos deficittel találja szembe magát Kanada legnagyobb metropolisza, így a polgármester bejelentette, hogy két milliárd dolláros megszorító tervet készít el az önkormányzat.

A torontói könyvtárhálózat 98 fiókjához képest, Montreálban csak 44 helyi könyvtár működik, Bostonban 26 és Chicagoban pedig 78.

Jack Layton pártja akadályozza a sztrájktörvény elfogadását

Egész éjjel, illetve a hajnali órákban és kora reggel egymást követve húsz perces beszédeket mondtak az új demokrata képviselők és ezzel megakadályozták a kormány által beterjesztett, a Kanadai Posta beindítását lehetővé tevő törvényjavaslat elfogadását. A liberális párt képviselői öltönyeikben aludtak, egész éjjel egymást váltották a parlamentben, Stephen Harper miniszterelnök még éjfél után is a kormánypárti padsorokban ült és Elizabeth May, a zöldpárt egyetlen képviselője pedig szünet és alvás nélkül hallgatta végig a beszédeket egész éjjel. Ma reggel is az Alsóházban tartozkodott.

Pat Martin, az NDP egyik képviselője a parlamenti váróterem szófáján aludt éjfél és reggel négy között és a tornateremben tusolt le, aztán kora reggel ismét elfoglalta helyét az Alsóházban. “Bajnoknak érzem magamat”–mondta Martin a parlamentben tanyázó újságíróknak. A 308 képviselőnek tegnap kezdődött volna a nyári szünet, de a szabadságnak nyoma sincs és az ellenzék napokig keresztülhúzhatja a konzervativ kormány törekvéseit, mely alacsonyabb béremelést javasolt a dolgozóknak mint a Kanadai Posta vezetősége.

Reggel félhatkor fejezték be a parlamenti képviselők az előző este rendelt pizzát és a citromos vízet, de még a szünetet is mellőző Elizabeth May erre se volt hajlandó és csak akkor evett egy-két sárgarépát, amikor Hedy Fry, a liberális párt vancouveri képviselője és egyben háziorvos meggyőzte, hogy bizony valamit azért enni kell. A Bloc Québécois képviselői Scotch-ot ittak.

A kanadai parlamenti hagyomány egyik sajátossága, hogy az Alsóházban még ma is június 23 van és az is marad, ameddig le nem zárják a vitát és el nem fogadják (vagy el nem utasitják) a törvényjavaslatot.

“Olyan a törvénytervezet mint ha a kormány oda menne az emberekhez és egyenesen kiszúrná mindenkinek a szemét”–mondta Layton.

Stephen Harper azonban úgy gondolja, hogy az új demokratákat rabul ejtették a szakszervezetek. “A kormány nem az egyik tárgyalófelet szolgálja, hanem a kanadai gazdaság érdekeit tartja szem előtt”–mondta Harper.

Szerda óta nem is tárgyalnak a Kanadai Posta és a Canadian Union of Postal Workers (CUPW) képviselői. Június 3 óta tart a sztrájk. A béremelés körüli vita, a kezdőbér leszállítása és a postás nyúgdíj alap többmilló dolláros deficitje is akályozza a megegyezést.    

Megszorításokra készül a közszféra

Összesen 687 köztisztviselő búcsúzik a szövetségi államigazgatástól, mely 100 millió dolláros megtakarítást jelent a deficittel sújtott kanadai államnak. Az elsőként elbocsátott 300 köztisztviselő között főleg könyvvizsgálók, közgazdászok és politikai elemzők vannak.

Claude Poirier, a Canadian Association of Professional Employees (CAPE) nevű szakszervezet vezetője szerint még akár 40 ezer elbocsátásra is sor kerülhet, mivel a kormány elszámolta az elkövetkező négy év során nyúgdíjba vonuló közalkalmazottak számát. Ereditleg úgy gondolták, hogy 2015-ig összesen 80 ezren mennek nyúgdíjba, azonban ez a szám inkább 40 ezer körül lehet. Ezért még több tíz ezer közalkalmazott elbocsátására kerülhet sor. Poirier attól is tart, hogy a elbocsátási hullám nem csak a szaktudás csökkenésével járhat, hanem a  testületi emlékezet (corporate memory) megszűnésével is.

“Egyre több olyan kormányzati döntésre kerülhet sor, mely nem a szaktudásra, hanem az ideológiára épül”–mondta Poirier.

Közben úgy tűnik, hogy a három hete sztrájkoló postások is rosszul járhatnak a kormány által beterjesztett törvénnyel, mely nem csak arra kötelezné a Kanadai Posta dolgozóit, hogy függesszék fel munkabeszüntetésüket (és hogy az állami cég pedig engedje vissza az egy hete kizárt munkásait), hanem rosszabb béreket ajánl a szakszervezeti tagoknak, mit amelyeket a posta vezetősége javasolt. Lisa Raitt munkaügyi miniszter idén 1,75 százalékos béremelést, jövőre pedig 1,5 százalékot javasolt, miközben a Kanadai Posta vezetősége idén és jövőre is 1,9 százalékos emelést ajánlott fel sztrájkoló dolgozóinak. Amennyiben a szakszervezet, vagy az állami vállalat nem tartja tiszteletben a törvénycikket, napi 100 ezer dolláros büntetést kénytelenek kifizetni. 

A Canadian Union of Postal Workers (CUPW) nevű postás szakszervezet és a Kanadai Posta képviselői három napos maraton megbeszélések után sem tudtak megegyezni. Így szinte biztos, hogy péntekig elfogadja a parlament a kormány törvénytervezetét, ezt követően pedig a szenátus elé kerül a törvény. Amennyiben a  felsőház is elfogadja azt, a jövő héten végre helyre állhat a kanadai levélkézbesítés.

Az ‘I Can’t Get No Satisfaction’ című dal szólt a fővárosban rendezett postás szakszervezet tüntetésén, melyen csaknem ötszázan vonultak az utcára a Sparks és Elgin saroknál lévő postahivatal elé. Szakszervezeti lobogók, sípok, művirágokba öltözött egykori flower childok, Partizán és a Nép Hangja című kommunista lapok osztogatásával telt a békés demonstráció. Közben a parlament elé került az a kormány által benyújtott, az ellenzék által elvetett törvénytervezet mely véget vetne a három hete tartó kanadai postás sztrájknak, illetve a kizárásnak. Több tucat fényképpel, a kezembe nyomott Partizánnal és egy “ez már nem a nagyapád kommunizmusa” szlogennel díszitett röplappal mentem haza a tegnapi tüntetésről. A nagyobbításhoz a fenti képekre kattintson!