William herceg Kanadában. A középen David Johnston főkormányzó látható.

Egy nappal a fiatal házaspár megérkezése előtt, Jason Kenney bevándorlási miniszter egy új, személyes zászlót mutatott be Károly és Vilmos hercegnek. Mind a két lobogó Kanada királyi címerét ábrázolja és Vilmos herceg új zászlója már ma megjelent az ottawai Rideau Hall, azaz a főkormányzói rezidencia bejárata felett.

“Házasságuk egy gazdag jövőt jósol annak a hosszú és mély kapcsolatnak, mely összeköt bennünket a monarchiával”–mondta Harper Ottawában, miután üdvözölte az éppen landolt William herceget. A kanadai kormányfő elnézést kért amiatt, hogy lemaradt William és Kate házasságáról. El volt foglalva az éppen folyó kanadai választási kampánnyal, de elmondása szerint montreáli hotel szobájából nézte végig a televízión az esküvőt.

David Johnston, Kanada főkormányzója a Rideau Hall-ban találkozott a brit trónörökössel. “Isten hozott Ottawában, a mézeshetek fővárosában”–mondta Johnston, mosolyogva.

William franciául kezdte első hivatalos kanadai beszédét. Kissé akadozott, de a herceg később viccelődve megigérte, hogy biztosan javulni fog a nyelvérzéke. “Kanada földrajzi adottságai egyedülállóak és vendégszerető, befogadó népéről híres az ország”–mondta William ottawai felszólalásában.  

Óriási érdeklődés kiséri a fiatal házaspár kanadai látogatását. Több mint 1,300 újságírót akkreditáltak és közülök csaknem kétszáz külföldi. Ehhez képest csak húsz külföldi zsurnaliszta lett akkreditálva Erzsébet királynő tavalyi látogatása idején. Június 1-én, Kanada Nap alkalmából előreláthatóan félmillióan jelennek meg a kanadai parlament környékén, ahol ismét beszédet mond William herceg.

680 ezer nyugdíjas él szegénységben

Előreláthatóan pénteken bukik meg Stephen Harper konzervatív kormánya, miután a három ellenzéki párt vezetői jelezték, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményznek az elmúlt hónapok etikai botrányai miatt. A szavazást követő napon Harper ellátogat David Johnston főkormányzóhoz, hivatalos bejelenti, hogy a kormány immár nem élvezi az alsóház bizalmát és következményként felosztlatják a parlamentet. Az öt hetes választási kampány központi eleme (legalábbis a jobboldal számára) a nyugdíjasok sorsa lesz. Az ellenzék által elutasított költségvetés szerint az állami nyugdíjból élő idősek fejenként 600 dollár plusztámogatásan részesültek volna.

Julian Fantino, a konzervatív kormány nyugdíj-ügyekért felelős minisztere a torontói Better Living Community nevű idősek-otthonába látogatott el és itt részletezte a költségvetés azon paragrafusait, mely a nyugdíjasok számára nyújt extra segítséget. De a kormány tervei nem feleltek meg a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) elvárásainak. Jack Layton, az NDP vezetője összesen 700 millió dollárt várt támogatásban, de a konzervatívok szerint erre nincsen pénze.

Nehéz körülmények között élnek azok az idősek, akik kizárólag a Kanadai Nyugdíj Alapbból (CPP) származó összegre számíthatnak. Jim Flaherty pénzügyminiszter bevallása szerint, több mint 680 ezer nyugdíjas számára okoznak komoly nehézségeket a havi számlák és fizetnivalók. Éppen ezért Layton arra kérte a konzervatívokat,  hogy töröljék a lakások és családiházak fűtési költségeihez hozzáadott szövetségi ÁFÁ-t, de az NDP vezető javaslata nem került be a költségvetés-tervezetbe.

Stephen Harper kanadai miniszterelnök

Könnyen elképzelhető, hogy 48 órán belül megbukik Stephen Harper kanadai miniszterelnök kormánya, amennyiben az ellenzéki liberálisok összefognak az új demokratákkal és a Bloc Québécois-val, együtt bizalmatlansági indítványt kezdeményezve a konzervatív kisebbségi kormány ellen. Az Alsóház belügyeit vizsgáló parlamenti bizottság hétfő délután  kinyilváníthatja, hogy Harper kormánya mélységesen megvezette a parlamentet. Februárban derült ki, hogy Bev Oda nemzetközi együttműködési miniszter irathamisításban vett részt, amikor egy baloldali keresztény csoporttól úgy vonta meg az állami támogatást, hogy kézzel átíratott egy olyan, hivatalnokok által aláírt dokumentumot, mely éppen a Kairos nevű ökumenikus egyesület finanszírozását javasolta.

A kormány azon döntései, miszerint nem osztja meg  az ellenzékkel az igazságszolgáltatás átalakításának becsült árát és a nagyvállalatoknak nyújtott adócsökkentés valós költségeit, szintén bukáshoz vezethetnek. Amennyiben az ellenzék által dominált parlamenti bizottság bármelyik kérdésben úgy dönt, hogy a konzervatívok megvezették az alsóházat, 48 órán belül sor kerülhet a bizalmatlansági indítványra.

Rosszkor jöhet egy tavaszi választás a jobboldali kormánynak. A Nanos szerint összesen 7,1 százalékkal esett vissza Harper kormányfő elfogadottsági indexe (29,8 százalékon áll) és Jack Layton új demokrata vezetője pedig 15,9 százalékra emelkedett. Michael Ignatieff liberális vezér továbbra is 12 százalék körül “gyengélkedik,” és még az elmúlt hetek konzervatív botrányai sem segítettek helyzetén.

A konzervatív párt támogatottsága 39 százalékra esett vissza (az előző felméréshez képest egy százalékkal gyengébb performansz), a liberálisok pedig 28 százalékon állnak. Az új demokraták jól állnak 20 százalékos támogatottságukkal, de kérdés hogy Layton–aki prostatarák miatt további kezelésre szorulhat–képes-e egy kemény öthetes választási hadjárat vezetésére.

A Harper kormány csak úgy úszhatja meg a bukást, ha a költségvetésben lesz olyan tétel, mely vagy a Bloc Québécois-nak, vagy éppen az új demokratáknak szimpatikus. Például elképzelhető, hogy egy két milliárd dolláros québeci kompenzációs csomaggal megvásárolható a Bloc Québécois és így kormányon maradhatnak a konzervatívok.

Sok minden változott az elmúlt öt éves konzervatív kormányzás során, hiszen mára a konzervatívok lengetik a nemzeti zászlót és éppen a kanadai patriotózmus retorikáját történetesen felhasználó liberálisok hazafiasságát vonják kétségbe. A Harper miniszterelnökség öt éves évfordulóján, a jobbközép kormányfő azt suggalta, hogy a konzervatívok tényleg szeretik Kanadát, míg a liberálisokat az önérdek vezeti. Harper szerint a “kisemberek,” elmondásai szerint a “csendesek”-nek köszönhetően működik az ország. Retorikája szerint a liberális vezető, Michael Ignatieff, hosszú külföldön való tartozkodása alapvetően kétségbevonja kanadai elkötelezettségét. Jelentős különbség azonban, hogy ellentétben a liberálisokkal, szinte teljesen hiányzik a konzervatív patriotizmusból az Amerika-ellenesség, mely meghatározó és összetartó erő volt Paul Martin kormányzása idején, amikor természetesen a Kanadában rendkivül népszerütlen George Bush elnök volt hatalmon, valamint Pierre Trudeau korszakban is erősen érzékelhető volt, hiszen kapcsolata Ronard Reagan-nal mindenképpen feszültnek mondható. Jean Chrétien miniszterelnök alatt  azonban bonyolultabb volt a kép. Chrétien hazafiassága aligha volt kétségbevonható, különösen az 1995-ös referendum idején, vagy amikor beszédeit rendszeresen a “Vive le Canadával” felkiáltással fejezte be, de ő nem támaszkodott az Amerika-ellenességre–legalábbis kormányzásának első 7 éve során–hiszen közeli személyes kapcsolatokat ápolt Bill Clinton elnökkel.

Stephen Harper CBC interjúja

Stephen Harper miniszterelnök, a CBC közszolgálati csatorna esti hírműsorában sugárzott interjújában leszögezte: bizonyos esetekben támogatja a halálbüntetés alkalmazását. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez kizárólag személyes véleményét tükrözi, kormánya nem tervezi a halálbüntetést ismét legalizáló törvény kidolgozását. A jelenlegi parlamenti matematika szerint teljesen lehetetlen lenne egy ilyen jellegű tövény elfogadása, hiszen a konzervatívok kisebbségből kormányoznak és a liberálisok, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) és a Bloc Québécois egységesen ellenezné az igazságszolgáltatás ezirányú szigorítását.

Darrell Bricker, az Ipsos Reid közvélemény-kutató cég elnöke szerint Harper egyszerűen szolidarítást vállal a konzervatív párt jobbszárnyávál, tehát a régi Reform-Canadian Alliance vonallal.  De ugyanakkor a kanadai lakosság kisebbsége támogatja a halálbüntetést és Harper számára az a veszély, hogy az ilyen kijelentések elidegenítik a középpárti, urbánus szavazókat. E tábor nélkül nem nyerhet többséget Harper pártja a következő választáson. Bricker adatai szerint a nyolcvanas években a kanadai lakosság 60 százaléka támogatta a halálbüntetést. Ma azonban a támogatók aránya 40 százalék alatti.

A másik ‘hot button’ kérdés, amelyről Peter Mansbridge műsorvezető kérdezte a kormányfőt az abortuszról szólt. Harper elmondta, hogy nem kivánja  kinyítna ezt a Pandora dobozt és szerinte nem az abortusz-törvények szigorításával, hanem a közvélemény meggyőzésével lehet csökkenti a megszakított terhességek számát. “Sokan közülünk abortusz-ellenesek. De én azt mondom az embereknek, hogy ha kevesebb abortuszt akarunk, a szíveken kell változtatni, nem pedig a törvényeken”–érvelt Harpe.

A legújabb felmérések eredményeit összesítve 35,4 százalékos támogatást élvez a konzervatív kormánypárt. Ezzel szemben az ellenzéki liberálisokra a lakosság 29 százaléka szavazna. Az NDP 15,7 és a Bloc Québécois pedig 10,3 százalékot tudhat magáénak. A jelenlegi előrevetítések szerint, ismét kisebbségi kormány alakulna ha most lennének a szövetségi választások. Harpernek minimum 40 százalékos eredmény kéne a többségi kormányzáshoz.

Stephen Harper miniszterelnök északon

A kanadai kormány szóvívője szerint két Tupolev TU-95 Bear típusú bombázó közelítette meg Kanada északi légterét, órákkal Stephen Harper miniszterelnök látogatása előtt. A repülők Inuviktól összesen ötven kilométerre voltak. Dimitri Soudas kormányszóvívő elmondta, hogy két kanadai CF-18-as repülő végig kisérte az orosz gépeket a Kanadától ötven kilométerre lévő nemzetközi légtérben. Soudas hozzátette, hogy a kanadai honvédelem gyors intézkedésének köszönhetően az orosz gépek egyszer sem léptek be Kanada szuverén légterébe. Ugyanakkor Soudas komoly figyelmeztetést intézett az orosz félnek, miszerint a közös kanadai-amerikai légteret felügyelő honvédelmi szervezet, “minden opciót” az asztalon tart, amennyiben egy idegen hatalom veszélyt jelent Észak-Amerika számára.

Nyilvánvaló, hogy az orosz gépek megjelenése Harper miniszterelnök északi látogatásával van összefüggésben. Harper a napokban bejelentette, hogy kormányának egyik fontos prioritás az északi régiók–köztük a vitatott északi sark–fejlesztése, mondván ha nem használjuk ezeket a területeket, akkor valószínű hogy elveszítjük őket. Harper konzervatív kormánya többek között 15 millió dollárt nyújt a Churchill-i repülőtér fejlesztésére. A kanadai honvédelem pedig hadigyakorlatot tart a térségben, melyen a kormányfő is jelen lesz.

Az utóbbi napokban konzervatív botrányoktól volt hangos a kanadai sajtó. Helena Guergis a női esélyegyenlőségért felelős államtitkár állítólag megendete, hogy férje a parlamenti irodájából végezzen olyan munkát, mely saját üzleti érdekeit szolgálta. Rahim Jaffer–Guergis férje–egykor a konzervatív párt parlamenti képviselője volt, de tavaly búcsúzott a politikától, amikor a rendőrök azzal vádolták, hogy ittasan vezetett, illetve hogy kábítószereket találtak kocsijában. Azóta Guergis is lemondott és a konzervatívok fel is függeszették frakciótagságát. Jelenleg független képviselőként folytatja parlamenti munkáját.

Kanadai Magyar Hírlap

Enyhén államfüggő vagyok. Vagy talán csak Vörös Tory?

Az MDF teszt néhány kérdése egyenesen értelmezhetetlen. Például azt kérdezik, hogy mit jelent az olvasó számára a “hagyományok tisztelete.” Sejteni lehet, hogy a korrekt MDF-es válasz ez lenne: “Alapvető fontosságú. A hagyományok támpontot adnak jövőhöz, de nem szabad túlzásba vinni a követésüket. Haladni kell a korral.” Elképzelhető, hogy a még a teszt szerzője sem érti, hogy mit jelent ez a langyos, meghatározhatatlan mondat.

Ezen kivül van olyan kérdés is, mely a korrupció elleni harcról firtatja az olvasókat, csakhogy ezzel nemigen mérhető az, hogy ki konzervatív és ki nem. Hiszen jobboldali, baloldali, szocdem és kereszténydemokrata természetesen egyaránt azt hangoztatja, hogy a korrupció ellen bizony harcolni kéne. Az MDF teszt azt is feltételezi, hogy az Európai Unióval szemben tanusított szkepticizmus–a további föderalizmus és integráció ellenzése– nem kompatibilis a konzervatív világnézettel. Pedig ott van a brit Konzervatív Párt, mely éppen kormányra készül, vagy akár a Nigel Farage által fémjelzett United Kingdom Independence Party (UKIP). Az utóbbi ugyan eléggé populista, de alapvetően mindketten a konzervatív vonalat követik. Ráadásul Bokros Lajos kormányfőjelölt annak az Európai Reformerek nevű frakció tagjai, mely meglehetősen EU-szkeptikus.

De az MDF-teszten bőven akadnak leegyszerűsítő szólamok. Arra a kérdésre, hogy mit jelent a magántulajdon, a következő három válasz közül választhatunk:

1. egyet jelent azzal, hogy egyeseknek nagyon sok pénzük van, másoknak pedig kenyérre sem telik. Minden legyen állami kézben, és mindenki részesüljön egyenlő mértékben a közös javakból.

2. fontos, de másoknak ne lehessen sokkal több, mint nekem. A gazdagokat az állam terhelje minél több és magasabb adóval.

3. a demokrácia egyik legfontosabb vívmánya. Hiszek a magántulajdon szentségében, és tudom: rajtam múlik, hogy mennyire leszek sikeres az életemben.

Az MDF szerint az utolsó válasz lenne az egyetlen elfogadható opció. Bár azt azért tudni kéne, hogy csak az amerikai self-help könyvekben, vagy az üres szólamokra épülő inspirational beszédek világában igaz az a tétel, hogy csak az egyénen múlhat saját boldogulása. Senki sem él izolálva egymástól, így a környezetnek és közösségnek is fontos szerepe van a boldogulásban.

Majd április 11-én derül ki, hogy valóban kinek szimpatikus az MDF által proponált, fel nem hígitott konzervatívizmus. De a jelek nem biztatóak.

Ádám Christopher

Menekült-ügy területén is nagyobb szigor várható, miután évente több mint 3 ezer magyar állampolgár özönlött be országukba nem alátámasztott menekült kérelmeikkel, ezzel kihasználva közismerten igazságos és befogadó rendszerünket. Jason Kenney bevándorlási miniszter várhatóan korlátozza az elutasított menekült kérvények nyomán beadható fellebbezések számát, ezzel felgyorsítva az elbirálási folyamatot.

Bár markánsan jobboldali kormányzás várható Harpertől, mégis tett néhány kisebb gesztust a parlamenti többséggel rendelkező baloldali ellenzék felé. A gyermeküket egyedül nevelő édesanyák továbbra is számíthatnak a havi száz dolláros állami támogatásra. Sőt, ezt a szubvenciós rendszert tovább kivánja fejleszteni a tory kormány. Ezen kivül, az az irónikus helyzet állt elő, hogy éppen egy konzervatív kormányzás alatt válhat nemtelenné a kanadai himnusz. Harper kormánya bejelentette, hogy parlamenti vitát tesz lehetővé a himnusz megváltoztatásáról, annak érdekében hogy többé ne lehessen azt mondani rá, hogy kirekesztő.

Ádám Christopher

A CTV kanadai televizió szerint az államháztartási hiány meghaladhatja a 40 milliárd dollárt is. Utoljára 1993-ban volt ekkora deficitünk. Harper kormányának azonban nincsen sok választása-kénytelen költekezni és erre azért is szükség van, mert jelentős infrastrukturális befektetés nékül, a balközép ellenzék szinte biztosan leszavazza a kisebbségi kormányt. Michael Ignatieff, az új liberális vezető elmondta, hogy megvárja a költségvetést mielött döntést hoz a kormány megbuktatásáról.

 Kanadai Magyar Hirlap

Juhar Levél

Stephen Harper konzervatív miniszterelnök

Az elmúlt hét során Kanada nem csak a nemzetközi gazdasági válsággal volt kénytelen megküzdeni, hanem saját modernkori történelmének legsúlyosabb politikai és alkotmányos krízisével is. A szinte példanélküli válság az alig hat hetes kormány bukásához vezethet, hatalomra kerülhet egy rendkivül labilis liberális-szocialista koalíció mely egy szeparatista pártra szorul külső támogatásra és veszélybe sodorhatja az ország egységét.

Kétségtelen, hogy a válságot Stephen Harper konzervatív miniszterelnök októberben újraválasztott kisebbségi kormánya okozta az által, hogy az ellenzéki partokat egzisztenciális veszélybe sodorta. Szokatlanul durva és rendkivül hatékony politikai leszámolásra készült a kormánypárt és a jelenlegi gazdasági válságot kivánta felhasználni erre a célre. November 27-én a konzervatív kormány pénzügyminisztere bejelentette, hogy beszüntetik az politikai partok állami finanszírozását. A jelenlegi törvény szerint, a bejegyzett partok minden voks után csaknem két dollarnyi állami támogatást kapnak. A három baloldali ellenzéki part sokkal inkább erre a szubvencióra szorul mint a jobboldal, mely nagyrészt a magánszemélyektől érkezett adományokra alapozza a pártkasszát. Az állami támogatás teljes beszüntetése csődbe sodorta volna a szeparatista Bloc Québécois-t, melynek bevétele 85 százaléka állami forrásokból származik. A Liberális Párt és a szocialista Új Demokrata Párt is annyira meggyengült volna, hogy egyszerűen nem lenne elegendő pénzük egy választási kampányhoz, mely egy kisebbségi parlamentben bármikor bekövetkezhet.

A konzervatív kormány a pártfinanszírozás radikális átalakításával verte ki a biztosítékot a három ellenzéki pártnál,még akkor is ha a baloldali vezetők hivatalosan azt mondják, hogy azért kell megbuknia a Harper kormánynak, mert nincsen megfelelő terve a gazdasági krízis kezelésére. A szocialisták pedig szintén elfogadhatatlannak tartották azt a konzervatív törvény-javaslatot, mely 2011-ig betiltaná az állami dolgozóknak a sztrájkolást és a munkabeszüntetést.

A liberálisok, szeparatisták és a szocialisták azonnal közös nevezőre jutottak és elhatározták, hogy megdöntik az október 14-én újjáválasztott konzervatív kormányt. Még veterán politikai szakértőket és meglepte az a gyorsasság, mellyel a három párt koalíciós szerződést kötött. Az egyezmény  értelmében a jobboldali kormány leszavazása után a liberálisok és a szocialisták együtt kormányoznának, a francia-többségű Québec tartomány leszakadását szorgalmazó Bloc Québécois külső támogatásával és Stéphane Dion liberális vezető miniszterelnökségével. De a szeparatisták résztvétele és Dion vezetése a koalíción kivül és belül is vitákhoz vezetett. Harper különösen heves támadást intézett a parlamentben a liberális vezető ellen, egy nappal az Alsóház felfüggesztése előtt. “Az alkú, melyet a liberális vezető kötött a szeparatistákkal felér az árulással, országunk legjobb érdekeinek elárulásával és minden erőnkkel ez ellen fogunk harcolni (…)Ha a Liberális Párt vezetője hisz ebben az országban, akkor el fog sétálni ettől a koalíciós egyezménytől és beismeri, hogy ez volt a legnagyobb hiba amit a Liberális Párt valaha is elkövetett.” Dion üvöltve reagált a miniszterelnök szavaira, akit éppen viharos állótapsban részesítették konzervatív párttársait. “Itt leginkább a kormányfő akarja megosztani a kanadaiakat. Ő azt mondja, hogy mi liberálisok eladjuk az országot a szeparatistáknak, de a québeci konzervatív képviselőknek pedig a szeparatistáknak mondják azt, hogy ők pedig lelküket adják el a liberálisoknak. A miniszterelnök válasszon egyet e két hazugság közül, mert a kanadaiaknak elegük van a hazugságból,”-mondta Dion.

Dion-t valóban nem lehet vádolni a szeparatizmussal, hiszen kevés olyan politikus van Kanadában aki annyira erőteljesen szorgalmazta a kanadai egységet. De mégis az igazi probléma az ellenzék számára az, hogy ő vezeti a koalíciót. Dion történelmi verességbe vezette a Liberális Pártot az október választások során. Összesen 77 mandátumot szereztek a liberálisok a 308 tagból álló Alsóházban, mely 26 képviselővel kevesebb mint amit a 2006-os választások után szereztek. A konzervatívok pedig 19 képviselővel növelték koalíciójukat és így csak 12 mandátum hiányzik ahhoz, hogy többségük legyen a parlamentben. Dion gyenge vezetői képességei, a pártban folyó harc és vezetőjük katasztrófális környezetvédelmi terve-mely új adót jelentett volna egy gazdasági krízis kellős közepén-keresztülhúzta a liberálisok esélyeit. Dion korlátolt angol tudása miatt pedig nem tudta hatékonyan kifejezni magát a kampány alatt.  Le is mondott Dion a választási kudarc után és éppen ezért olyan meglepő, hogy most éppen a leköszönő, sikertelen liberális vezető lenne a baloldali koalíció ideiglenes kormányfője.

De ettől függetlenül a kormánybuktató szavazásra sor kerülhetett volna december 8-án, csakhogy a kanadai parlamenti rendszer ennél bonyolultabb és a miniszterelnöknek olyan hatalma van, melyet kevés demokratikusan megválasztott vezető élvez. A konzervatívok először kínosan kihátráltak az pártfinanszírozás reformja mögül, de ez már  túl késő és túl kevés volt az egyesült ellenzék számára. Elképzelhető, hogy csak Harper lemondása elégítette volna ki a liberális-szocialista koalíciót. Ehelyett Harper inkább bekeményített és azt suggalta, hogy puccsra készül a baloldal azzal, hogy a hat hete tövényesen megválasztott konzervatív kormányt illegitim módon akarják eltávolítani. Ezért Harper a parlament feloszlatását szorgalmazta és új választásokat, összesen hat héttel az előző országos voks után. De szinte lehetetlen, hogy Michaelle Jean főkormányzó beleegyezett volna ebbe.

Harper kikerülte a december 8-ai szavazást és a biztos bukást azzal, hogy a főkormányzó hozzájárulásával felfüggesztette a parlamentet és így csak január 26-án ülésezik újra az Alsóház. Ezzel a lépéssel egy vödörnyi hideg vizett öntött az ellenzékre és elhalasztotta kormánybuktató szándékukat. Ha a főkormányzó nem járult volna hozzá a felfüggesztéshez, Harper valószinű lemondott volna ahelyett hogy átéli december 8-án a biztos parlamenti kudarcot. De alkotmányos-szakértők szerint, azt is megtehette volna a miniszterelnök, hogy eltávolítja a főkormányzót és egy olyan személyt nevez ki, aki biztosan támogatja a konzervatív kormány törekvéseit. Ez azonban felért volna egy politikai atomcsapással és biztosan negativ következményeit lettek volna a következő választási kampányban.

Bármi is történik 2009 elején Stephen Harper biztosan meggyengítette magát parton kivül, de saját pártján belül is. Harper volt az aki összekovácsolta a szétesett jobboldalt és aki 2006-os választási győzelmével véget vetett a 13 éves liberális korszaknak. De Harper, aki az utóbbi években megtanulta a kompromisszum-keresés és a középpártiság fontosságát egy olyan országban, melynek lakossága történetesen inkább a közép és a balközép felé húz, úgy kezdett viselkedni, mintha a kanadai valóság egy nagy sakkjáték lett volna, melyben végérvényesen ki kell ütni az ellenfelet.

Christopher Adam

Amennyiben Jean tényleg felfüggeszti a parlamentet, legközelebb 2009 január végén fog ülésezni ismét az Alsóház. Dion szocialista koalíciós partnere, Jack Layton az Új Demokrata Párt részéről elmondta, hogy a január 27-én esedékes trónbeszéd leszavazásával megdönthetik a konzervatív kormányt. Harpernek összesen néhány lehetősége van a túlélésre. A legtöbb elemző szerint a jobboldal abban reménykedik, hogy január 26-ig összeomlik az ellenzéki koalíció, vagy legalább a szeparatista Bloc Québécois visszavonja a liberális-szocialista egyesülésnek igért külső támogatást. Amennyiben ez nem történik meg és Harper kormányát tényleg leszavazzák, a miniszterelnök javasolhatja a parlament feloszlatását és országos választások kiírását. De minimális annak az esélye, hogy Jean elfogadná ezt a javaslatot, hiszen október 14-én szavaztunk utoljára.

Amennyiben Harper elszántan ragaszkodik a miniszterelnökséghez és konzervatív kormányához, eltávolíthatja a jelenlegi főkormányzót és kinevezhet egy olyan új kormányzót, aki hozzájárulna a parlament  feloszlatásához. Ez azonban rendkivül radikális lépés lenne, mely a jelenleginél is súlyosabb politikai és alkotmányos válsághoz vezetne.

Kanadai Magyar Hírlap 

-Stephen Harper konzervatív miniszterelnök kisebbségi kormánya csütörtökön bejelentette: beszünteti a politikai pártok állami finanszirozását. Ezzel a radikális döntéssel csőd szélére sodorja a kormány az összes ellenzéki pártot.

-Harper olyan tövény tervezetet jelentett be, mely betiltaná az állami dolgozóknak a sztrájk és a munkabeszüntetés jogát.

-A Liberális Párt, a baloldali Új Demokrata Párt és a szeparatista Bloc Québécois egymás után bejelentették: egységesen a jobboldali kormány ellen voksolnak a jövő hétfőn, vagy kedden esedékes bizalmi szavazáson.

-A Liberális Párt és az Új Demokrata Párt koalíciós tárgyalásokba kezdtek.

Történelmi politikai válságba taszította Stephen Harper konzervatív miniszterelnök alig két hónapos kormányát és az egész országot, miután bejelentette, hogy megvonja az összes párttól az állami támogatást és betiltja az állami dolgozóknak a sztrájkolási és munkabeszüntetési jogot az elkövetkező két évig. A pártfinanszirozás radikális és hirtelen reforjma többnyire csődbe sodorná az összes ellenzéki pártot. Például a szeparatista Bloc Québécois elvesztené anyagi forrásainak 85 százalékát. Bár az ellenzéki pártok azt állítják, hogy nem a pártfinanszirozás miatt buktatják meg a jobboldali kormányt jövő héten, hanem azért mert nincsen terve a gazdasági krízis kezelésére, szinte biztos hogy a pártfinanszirozás megszüntetése volt az ami kiverte a biztosítékot.

Ha az elkövetkező napokban megbukik Harper kormánya, akkor Michaelle Jean főkormányzó két forgatókönyvről dönthet. Az egyik lehetőség az, hogy Jean feloszlatja a kanadai parlamentet és új választások lesznek. Utoljára októberben szavaztunk és a második Harper kormány még két hónapja sincs hatalmon. A másik lehetőség pedig az, hogy Jean zöld utat ad egy új baloldali koalíciónak, melyet a Liberális Párt vezetne. De a probléma az, hogy még akkor is ha megalakul a Liberális-Új Demokrata koalíció, kisebbségben lennének és québeci szeparatista támogatásra szorulna. A másik nagy probléma pedig az, hogy a liberálisoknak nincsen vezetőjük és egyáltalán nem lehet tudni, hogy ki lenne az új baloldali kormány miniszterelnöke.

Az elkövetkező napok során folyamatosan tudosítunk a kanadai politikai válságról.

Kanadai Magyar Hírlap

Stephen Harper miniszterelnök

Beiktatták Stephen Harper miniszterelnök új konzervatív kisebbségi kormányát, mely észrevehetően nagyobb mint az előző jobbközép kabinet. A Harper kormány 38 tagból áll, míg a 2006-ban beiktatott kabinetben csak 31-en voltak. Nagyobb a nők aránya a mostani konzervatív kormányban és néhány új képviselő is a kanadai federális kormány élére került. Leona Aglukkaq nunavuti képviselő lett az új egészségügyi miniszer és a Prince Edward szigeti Gail Shea vezeti ezentúl a halászati minisztériumot. Összesen 11 nő kapott helyett az új Harper kabinetben.

A legtöbb elemző szerint azért van több nő a konzervatív kormányban, mert az idei választáson nagyobb arányban szavaztak a kormánypártra. Hasonló logika lehet amögött, hogy Ontario tartomány prominensebben szerepel a kormányban. Jim Flaherty marad a pénzügyminiszter és a szintén ontarioi Tony Clement lett az új iparági miniszter. John Baird (Ottawa West-Nepean képviselője) pedig a kanadai Közlekedési Minisztériumot vezeti. Bár Québec tartomány most kisebb szerepet kapott a konzervatív kormányban, Lawrence Cannon (Pontiac képviselője) lett Kanada új külügyminisztere.

Harper utalt arra, hogy a most kezdődő ciklusban az új kormány legfontosabb kihívása a gazdasági stabilitás fenntartása lesz. “Bár Kanada gazdaság alapjai erősebbek és stabilabbak mint sok más országban, nyilvánvaló hogy nem vagyunk immúnisak és minket érint az ami a határainkon kivül történik. Ez egy jó csapat lesz ezekben a nehéz időkben. Együtt felállítjuk azt a bázist, mely megvédi a lakosság megtakarításait és fiszkális biztonságát nyújt az ország számára”–mondta Harper miniszterelnök.

Az Harper kormány november 19-én nyítja meg az új parlamentet, melynek kezdetén Michaelle Jean főkormányzó olvassa fel a konzervatív trónbeszédet.

Kanadai Magyar Hírlap