„-Szeretnélek megismerni. -Én is szeretnélek megismerni téged. De ez nem fog varázsütésre kitörölni húsz évet, amíg te felnőttél, mert muszáj volt, én meg részegen fetrengtem.” Mindketten felnőttek már, és húsz éve nem látták egymást. Közös emléktöredékek, kisiklott életek, a viszontlátás öröme és az újrakezdés esélytelensége. Egy vágyott család és egy váratlan találkozás története. A milliószor elképzelt, apró részletekig megálmodott viszontlátás. De lehet, hogy már csak az idők kezdete előtt, az indián mesék világában képes apa és lánya újra beszélgetni egymással? Az előadás David Mamet Reunion és Dark Pony című drámáinak szövegéből jött létre. Fordította: Zsigó Anna Carol Mindler – Barna […]

Mentem nyugodtan reggeliért, de az az átkozott béka nagyot ugrott előlem. No persze, megint Mamma miatt: a szerencsétlen olyan ügyetlen, hogy a csörtetésével mindig felzavarja a kaját. Onnan kapta a nevét is: amikor éhen marad, panaszosan mammmááá-zik. Csakhát: az a Mammma az én Anyukám is, aki viszont nagyon dühös tud lenni, ha elugrálok a Mamma elől, hogy nyugodtan falhassak valamit: kapom ám a szidást! Mellé meg nyomatékul egy-egy maflást is: rendes testvér nem hagyja a málébbat bajban! Hát így kerültem én ebbe a nagy bajba! Megláttam egy keskeny ösvényt: arra még nem jártam, ráadásul egy nagy zsombék el is takart […]

A vén tölgyfa tövében egy tavasszal őzgida születik. Az ifjú herceg lábra áll, megteszi első bizonytalan lépéseit, elkezdi felfedezni a világot maga körül. Először a tölgyfát, majd a mezőt, végül az egész erdőt. Megismerkedik a bőbeszédű szajkóval, a hiú fácánkakassal, a károgó varjúval. Barátja lesz a mókus, a macskabagoly és a többi fiatal őz. Megtanulja, mi a játék és mi a veszély. Átéli a Nagy Rémületet és féli Őt, akinek villámok fakadnak a kezéből. Ahogy a tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, az őszből tél, Bambi is változik: kinő az agancsa, és az egykori kisgyerekből fiatal felnőtt lesz. Megismeri a […]

John Steinbeck 1902-ben született, Kaliforniában – de nem abban a Kaliforniában, amit, hála Hollywoodnak, ismerősnek vélünk, hanem a napfényben lubickoló álomgyár hátsó udvarán, ott, ahol gyárak emelkednek és földek húzódnak; illetve időnként nem emelkednek, és nem is húzódnak. Utóbbi állapotot ma posztindusztriális gazdaságnak hívjuk, egykor meg Válság volt a neve, az előneve pedig Nagy és Gazdasági és Világ. Steinbeck életét, amely tisztesnek és polgárinak indult, a csírájában fojtotta el: huszonhat éves volt, amikor elkezdődött. Egy teljes generáció veszett oda – és minden bizonnyal ez lett volna Steinbeck sorsa is, ha nem azt választja, hogy megírja a válságot, ahelyett, hogy megadná […]

Zenés, táncos játék Arany János verseiből Szerkesztő – forgatókönyvíró: Lengyel Ferenc Jászai Mari-díjas Bemutató: 2018. január 10. Az Artium Magister Nonprofit Kft. és a Pesti Magyar Színház közös produkciója. A téma: Arany János balladái. Ez a dobbantó, az elrugaszkodási pont, az origó és a cél Arany János költői és emberi világának megmutatása, amelyben a családi, a politikai és a történelmi tragédiák egymásba fonódnak. A hosszú életű költőnek lehetősége van megélni a forradalmi lelkesedést és idővel a rezignált cinizmust. Hosszú az út a nagyszalontai tanítóságtól a Tudományos Akadémia elnökének posztjáig és ebben a hosszú életben, sokat lehetett fájni, szenvedni, kompromisszumokat kötni és az […]

Ekként nevezte párizsi kritikusa, Pierre Brisset. Szilárd Klára hosszú, alkotó életében még sohasem hiányzott kiállításának megnyitójáról. Szokatlan is lesz nekünk, barátoknak s művészete népes rajongótáborának, hogy a mostani, január 4-i tárlatának vernisszázsán már nem láthatjuk hófehér hajával, kifogástalan francia eleganciájával, csipkekesztyűs kezét botján nyugtatva, derűsen mosolyogva, élénken társalogva…  Nem tudom, de mondják, van szerelem az első látásra. Azt viszont bizton állíthatom, hogy létezik barátság, amely a bemutatkozás első percében kezdődik. Ilyen a miénk Szilárd Klárával. Nem teszem múlt időbe, mert az érzelmek nem lesznek semmivé, amíg élünk. Ahogyan az emlékek is velünk maradnak. Kristálytisztán, vagy épp lassan homályba bukóan. Mindjárt […]

Adva van egy vonzó, ám kissé hazudós feleség, egy roppant megértő, de rendkívül elfoglalt férj, a kedves, ámde hihetetlenül feledékeny családi barát és a megbízható, bár kissé merev szobalány. Szenteste van, a feleség és a szobalány a családi szertartást készítik elő. És akkor… Január 6-án újabb bemutatóval jelentkezik a Játékszín. Alfonso Paso bűnügyi komédiáját Radó Denise állítja színpadra Tóth Enikő, Kerekes József és Csonka András főszereplésével. A produkció címe: Hazudj inkább, Kedvesem! A Teréz krt. 48-ban a szórakoztatás a fő irányvonal, ehhez alkalmazkodik a darabválasztás, amely ismét egy közkedvelt és klasszikus vígjáték. A középpontban egy vonzó, ám hazudós feleség, mellette […]

Alving kapitány gazdag özvegye férje halálának tizedik évfordulójára árvaházat építtet az elhunyt emlékére. A megnyitó ünnepségre hazavárja rég nem látott fiát, aki festőként Párizsban él. De lehet-e bármit örömmel ünnepelni olyan világban, ahol álszentség leplez szégyenletes titkokat, kényszerű hazugságokat és elfojtott vágyakat? A Nóra és a Hedda Gabler mellett, a ritkán játszott Kísértetek főszerepe Ibsen legjelentősebb nőalakja. A darab 1881-es bemutatója példátlan botrányt kavart. (forrás: színház) Helene Alving lázongó természetű, erős akaratú nő, aki képes egy válságos pillanatban egész addigi életét átlátni, és felülbírálni. Van bátorsága kimondani, hogy az előítéletekkel teli, az életörömnek, értelmes tevékenységnek szűk teret engedő világ mellett, […]

Nagy Feró szerint: „a zenészek zenéljenek, a politikusok politizáljanak, s ne foglalkozzanak egymással”. [A „minek mindenbe belekeverni a poltikát?!” – a status quót védelmező, széleslátókörű, tájékozott és éleselméjű hozzászólók princípiuma a nemzeti együttműködés üzenőfalán is.] Egy ideális társadalmi rendszerben lehetne ez a természetes munkamegosztás, de ma Magyarországon…?! (Most következhetne a Nagy Feró-életmű szakmai bírálata, esetleg – mivel nem értek egyet a „nemzet csótányának” véleményével – az Orbán Band országlásának kritikája, de inkább térjünk vissza eredeti témánkhoz!) De vajon hol húzódik a határ a művészet és a társadalombírálat, vagy a politika között? Könnyedén leválasztható-e az etikai, erkölcsi, eszmei mondanivaló a hordozó […]

Gogol Holt lelkek című regényéből, Szakonyi Károly komédiájának adaptációja nyomán a szövegkönyvet Dankó István írta, az előadásban Mészáros Blanka, Elek Ferenc, Lestyán Attila e.h. és Vizi Dávid e.h. látható. Rendezte: Dankó István „Ez a művem nem azzal ijesztette meg Oroszországot és keltett felzúdulást országszerte, hogy feltárta sebeit és rejtett betegségeit, és nem is azzal, hogy elképzelték a diadalát ülő gonoszság és a szenvedő ártatlanság megrázó képeit. Erről szó sincs… Az egésznek a kisszerűsége volt az, ami ijesztően hatott.” Gogol A Dosztojevszkijnek tulajdonított mondás szerint: „Gogol köpönyegéből bújtunk ki mind”. Valóban, Gogolt (1809 – 1852) az orosz realizmus megújítójaként, az orosz vidéki és kisvárosi […]

A héber nyelvben csodálatos szavak és kifejezések vannak, amelyeket egyszerűen le-lefordíthatunk magyarra, de sokszor meglepő és mulatságos jelentésük van az eredeti szent nyelven.  CHÁVÁL ÁL HÁZMÁN (חבל אל הזמן) Magyarul „kár az időért”. Ezt a kifejezést általában pont fordítva használja a héber, mint a magyar. Héberül csodálatos élményt jelent. Azt fejezzük ki vele, hogy több időt szeretnénk a dolog élvezésére. De attól függően, hogy milyen hangsúllyal mondjuk, jelentheti ugyanazt is akár, mint magyarul. ÁNI META ALÉCHÁ, vagy ha férfi mondja nőnek: ÁNI MET ÁLÁJCH  (אני מתה עליך) „Meghalok érted.” Azaz, megőrülök érted. Mondta valaki, hogy a héberek Kazinczyjának, Eliézer Ben […]

Plantagenet Henrik, a nagy angol király hatalmas birodalmat épített, melyhez elfoglalta Franciaország nagy részét is. Karácsonyra összehívja családját, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről. Összecsapásaik, a hatalomért folytatott harcuk, egymást kijátszására tett folyamatos kísérleteik vérre menően szellemes helyzeteket teremtenek, melyek egytől egyig a képzelet művei. A szerző szavaival: „Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni.” A darab nagy sikereket arat világszerte a színpadokon, kitűnő filmváltozatában pedig Peter O’Toole és Katharine Hepburn játszotta a főszerepeket. SZEREPLŐK Gálffi László – II. Henrik, […]

Idézet Al Ghaoui Hesnától: „Ezt teszi a karácsonyfa. Furcsa kis érzelemkapukat nyit meg az emberben.” Békés ünnepet Mindenkinek! Fotók: Gergely Bea

Az idők során sokakat lenyűgözött az, hogy a zsidó nemzet még mindig létezik. Bár történelmünk tele van szenvedéssel, szomorúsággal és üldöztetéssel, a zsidók mindig hihetetlen ellenállással és erővel néztek szembe a nehézségekkel. Mi a titkunk? Hogyan őriztük meg különlegességünket és egyedi hagyományainkat? Hogyan akadályoztuk meg a világ nemzeteivel való asszimilálódást? Erre a kérdésre találunk választ a hetiszakasz egyik gondolatában. Könnyen lehet, hogy a Tóra egyik legdrámaibb története szerepel ebben a szakaszban. Miután a testvérei eladták, és 22 évet volt távol a családjától, József felfedi kilétét. A testvérek nem tudták, hogy aki kínozza és kémkedéssel vádolja őket, aki bebörtönözte Simont, és […]

Egy csíki falu színjátszóköre megelégeli, hogy a pestiek szerint: székely az, akinek a sör nem ital, az asszony nem ember, a medve pedig nem játék. Jókedvükben létrehoznak egy színjátékot, amiben ötvöződik a székely humor és pajzánság a tánccal, zenével, énekkel. Pásztor Erzsi Kossuth-díjas művészünk és fiatal művészeink mellett a legnépszerűbb magyar mesemondó, Berecz András fia, a „Fölszállott a páva” győztese, Berecz István koreográfus, székely narrátor is színre lép a pajzán komédiázásban. Szereplők: Pásztor Erzsi  —  Örökös tag, Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas Berecz István  —  a „Fölszállott a páva” győztese Nyírő Bea, Boros Zoltán, Kovács Dézi, Szántó Szandra, Frech Zoltán, […]