Molnár Ferenc: Az ördög a Karinthy Színházban

2017 november 23 12:43 de. Molnár Ferenc: Az ördög a Karinthy Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Molnár Ferenc: Az ördög  a Karinthy Színházban

Vajon ki ez a monoklis, gunyoros, titokzatos úriember, aki egy festőműterem foteljéből emelkedik ki, a kandalló lobogó lángjai mellől. Ő Molnár Ferenc a világhírű Vagy csak egyik legsikerültebb vígjátékának hírhedt címszereplője? Legyen elég ennyi: ő Az ördög. Akkor jelenik meg, amikor a helyzet a legkényesebben kétértelmű. A gyönyörű Jolán a fiatal, jóképű szerelmes festő műtermében festeti magát! Fülledt az erotika. Az ördög azt sem tudja mivé fajul a helyzet. Ám most majd minden kiderül. Ezután Jolán a gazdag, elegáns férje karján egy estélyre megy. Az előkelő társaság a bűn melegágya. Vajon Jolán belépője estélyi ruhát takar, vagy csak a vágytól […]

Read more ›

A világ első atomreaktor mérnöke is magyar volt

2017 november 21 9:43 de.127 hozzászólás
Wigner Jenő 1963-ban

115 évvel ezelőtt született századunk egyik legnagyobb fizikusa, akit bár Amerikában temettek el, de Magyarországon is meggyászoltak, hiszen 1902 november 17-én Budapesten látta meg a napvilágot. Egyidős volt tehát a századdal, hosszú tevékeny élete során szinte számba nem vehető mértékben gazdagította a fizika tudományát, és mint mérnök is maradandót alkotott. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol Neumann János volt az iskolatársa. Tanárai között kora leghíresebb tudósait találjuk, ő mégis Rácz Lászlóra emlékezett vissza legszívesebben, akitől matematikát tanult, s akinek képe haláláig dolgozószobája falán függött. „Nemcsak tudást kaptam itt, hanem emberséget, elkötelezettséget a tudomány, a tudás és […]

Read more ›

Rossini: Olasz nő Algírban az Erkel Színházban

2017 november 20 1:50 du. Rossini: Olasz nő Algírban az Erkel Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Rossini: Olasz nő Algírban az Erkel Színházban

A sevillai borbély és a Hamupipőke mellett az Olasz nő Algírban Rossini legtöbbet játszott vígoperája. A pikáns történet a „szabadítás-operák” sorába tartozik, melyben a kor kedvelt műfajának szabályai szerint egy gyönyörű fiatal nőt elfognak, és kínzás vagy halál várja, míg hős szerelmese fel nem tűnik, hogy megmentse őt. Esetünkben egy talpraesett olasz lány jár túl az őt elrabló és új feleségre vágyó algíri pasa eszén, mindenki más legnagyobb megelégedésére. A címszereplő, Isabella, az operairodalom egyik legbölcsebb, legnagyszerűbb női karaktere. Az Operaház műsorán most először szereplő művet Szabó Máté rendezésében láthatják az Erkel Színházban. felvonás Musztafa bej algíri palotájában felesége, a szomorú Elvira panaszkodik bizalmas rabszolgájának, […]

Read more ›

Ki nevet a végén

2017 november 18 4:09 du.150 hozzászólás
Ki nevet a végén

A svéd Polar-díjat – sokan zenei Nobel-díjnak mondják – idén Sting érdemelte ki [Kiérdemel – jó szó, mint a rászolgál; nem lehet tudni rögtön, büntetést vagy dicséretet jelent]: “Sting, a világpolgár, aki fáradhatatlanul használta hírnevét arra, hogy az emberi jogokat védje”. Az elismeréssel járó egymillió svéd koronát – így Sting -: „örömmel adományozom a Songlines svéd ifjúsági kezdeményezésnek. A zene segít hidakat építeni, ez a projekt pedig rávilágít: a zenének alapvető szerepe lehet abban, hogy a fiatal menekülteknek lehetőséget teremtsen a társadalomba való beilleszkedésre.” [A Songlines menekültstátuszt kérő, a háború elől elmenekült, főleg afgán, eritreai és szíriai fiatalokat támogat, akik […]

Read more ›

Alexander Breffort – Margauerite Monnot — IRMA, TE ÉDES — a Turay Ida Színházban

3:49 du. Alexander Breffort – Margauerite Monnot — IRMA, TE ÉDES — a Turay Ida Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Alexander Breffort – Margauerite Monnot —  IRMA, TE ÉDES — a Turay Ida Színházban

A több évtizeddel ezelőtt született musical zenéje s a pikáns szerelmi történet ma is folytatja diadalútját a világ színpadain, s New Yorktól Párizsig újra és újra bemutatásra kerül. Hogy mi a titka? Megfejthetetlen és mégis sikert sikerre halmoz. Tündérmese, kis szépséghibával. Irma és Nestor fiatalok és szerelmesek. Összeköltöznek, hogy elkezdjék közös életüket. Hol itt a hiba? Nos ott, hogy Irma utcalány, Nestor pedig – érthető módon – halálosan féltékeny Irma kuncsaftjaira. Hogy kiiktassa életükből a többi férfit, Nestor végzetes lépésre szánja el magát, nem is sejtve, hogy a bonyodalmak egész láncolatát indítja el ezzel. Szövetségesekre talál egy bártulajdonosnő személyében és […]

Read more ›

SunCity – a Holnap Tali!-musical a Pesti Magyar Színházban

2017 november 15 12:33 de. SunCity – a Holnap Tali!-musical a Pesti Magyar Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
SunCity – a Holnap Tali!-musical a Pesti Magyar Színházban

Zene: JOHNNY K. PALMER Szövegkönyv: BUZÁS MIHÁLY, PASO DOBLE, KIRÁDY ATTILA Dalszövegek: SZENTE VAJK Tervezett bemutató: 2017. november 17. Rendező: SZENTE VAJK A sorozatból ismert diákok (Soma, Rozi, Lilla, Csabi, Miki és Lara) a tanévzáró után nyári kalandra indulnak a SunCity Fesztiválra. Egy tévedés miatt ugyanabban a balatoni villában kötnek ki, ahol Lilla ikertesvére és baráti köre is bulizni szeretne, akik arra készülnek, hogy dalukkal induljanak a fesztivál himnuszára kiírt pályázaton. A két csapat hamar összerúgja a port, a viszály furcsa helyzeteket teremt, új szerelmek szövődnek, rivális dalos párok állnak össze, akik szintén megméretnék magukat a pályázaton. Vicces szituációk, lélegzetelállító zenés-táncos […]

Read more ›

Összekötötte egymással az embereket

2017 november 14 9:19 de.25 hozzászólás
Összekötötte egymással az embereket

A világon elsőként, szobrot állítottak Bud Spencernek Budapest VIII. kerületében, a Józsefvárosban, a Corvin sétányon. Az ünnepségen több százan vettek részt, és jelen volt a tavaly elhunyt színész két lánya, Cristiana és Diamante Pedersoli is. A szobor a fiatal szobrászművész, Tasnádi Szandra alkotása. Valószínűleg nagyon kevesen vannak, akik ne ismernék Bud Spencer, az 1929-ben Nápolyban, eredetileg Carlo Pedersoli-ként született, világhírű olasz művész nevét. Életútja regényes volt. Apja, a nápolyi, jómódú vasgyáros, Alessandro Pedersoli és az anya a lombardiai származású Rosa Facchetti, gazdag, nagypolgári gyermekkort teremtettek számára. Ez a gyerekkor 1943-ban ért véget, amikor édesapja vasgyára a tűz martalékává vált. Carlo […]

Read more ›

Topolcsányi Laura: Kávéház a Vén Fiákerhez a Turay Ida Színházban

2017 november 13 12:19 de. Topolcsányi Laura: Kávéház a Vén Fiákerhez a Turay Ida Színházban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Topolcsányi Laura: Kávéház a Vén Fiákerhez a Turay Ida Színházban

Tudták-e Önök, hogy a „boldog békeidők” budapesti kávéházaiban még nem szolgálhattak fel nők, csak a pult mögött ülhettek „kaszírnőkként”, és húzhatták a strigulát a férfiak által elfogyasztott kávék, italok után…? Ha ezt nem is, de azt bizonyára sejtik, hogy a női természet akkor is – mint mindig a világtörténelemben – megtalálta a boldogulás olykor vakmerő, olykor pikáns formáit… A Vén Fiákerben zavartalanul zajlik a megszokott kávéházi élet, de arra senki ne vegyen mérget, hogy a nadrágban az van, aminek lenni kell, s hogy akik idegennek hiszik egymást, azok nem alszanak-e közös szobában már hetek óta… Mindezen titkok alá a kor […]

Read more ›

Filuména házassága a József Attila Színházban

2017 november 12 1:12 du.7 hozzászólás
Filuména házassága  a József Attila Színházban

Eduardo De Filippo FILUMÉNA HÁZASSÁGA nápolyi komédia két részben Filuména Marturano, a Domenico Soriano által kitartott volt utcalány nagy leleménnyel halálos beteget színlelvén, utolsó kívánságaként elveteti magát az őt immár negyed évszázada kihasználó kivénhedt ficsúrral, a jómódban élő cukrásszal, Domenicóval. De korántsem kicsinyes önzésből vetemedik erre a csalásra: három titokban felnevelt fiáért teszi, akiknek nevet és társadalmi megbecsülést kíván szerezni a hangzatos Soriano névvel. Domenico nem hagyja annyiban a dolgot: mindenáron felbontani igyekszik a szerinte törvénytelen házasságot. Ehhez talál is egy minden paragrafussal felvértezett, félszegen fontoskodó ügyvédet, aki az olvasni nem tudó Filuménának paragrafus-nyelven bebizonyítja, hogy a házasság csak akkor […]

Read more ›

XIV. René a Karinthy Színházban

2017 november 10 4:09 du.1 comment
XIV. René a Karinthy Színházban

Harsányi – Zágon – Eisemann XIV. René zenés hatalmi őrület 3 felvonásban, két részben Eisemann Mihály szinte csak slágereket írt! Kevés olyan ember van, aki nem ismeri az Éjjel az omnibusz tetején, Lecsó lecsó, Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Bőg a tehén, Hallod-e Rozika te, János legyen fenn a Jánoshegyen, Jaj de jó a habos sütemény című dalokat. Lodoméria, ez a kis ország politikai válságban van. Korrupció, cselszövések, kicsinyes hatalmi játszmák, ellenzéki tüntetések nehezítik az uralkodást. A fiatal király, XIV. René trónját trónkövetelő és egy szomszédos nagyhatalom uralkodója is fenyegeti. És a háttérben még ott van egy […]

Read more ›

A zenész és a filozófus

2017 november 9 9:41 de.2 hozzászólás
A zenész és a filozófus

„Minden zenész filozófus” – a kínai zeneköltő [Tan Dun – „A legfontosabb hang a c(C)send.”] axiómája szöget ütött Esti Kornél, a híres zongoraművész fejébe. Volt kellő önbecsülése – ebben hasonlított Haydnhoz -, de önbecsülését – és ebben különbözött Haydntól -, nem a becsülésre méltó képességei hizlalták, hanem mondhatni, épp ellenkezőleg; ezért nem tudott filozófusként gondolni önmagára. Tehát kézenfekvőnek [Kézenfekvő! Húszéves elmúltam, és sohasem mondtam még ki ezt a szót, hogy kézenfekvő…] látszott – a teljesség kedvéért, és, hogy Isten kegyelméből felszabadulhassunk az ostobaság bűne alól – az Esti Csendbe, vendégként, valódi! filozófust hívni. A Filozófus szavaitól a Csodazongoraverseny tételei – […]

Read more ›

Kérem, én még nem játszottam a Rózsavölgyi Szalonban

8:40 de.1 comment
Kérem, én még nem játszottam a Rózsavölgyi Szalonban

Szép Ernő válogatott szerelmei ŐSBEMUTATÓ Hossz: 80 perc egyben „Barátom, volt ifjúság és volt szerelem. Csak nem vettük észre.” A második világháború vége felé járunk, Az egykor sikeres, közkedvelt író gyakran betér egy színházba, hogy újabb és újabb előadások ötletével meggyőzze a direktort, adjon neki munkát, és persze: előleget. De azok az idők már elmúltak, amikor az írónak színpadi sikere lehetett. Miután az igazgatói irodából újra elkergetik, az író az üres színpadra menekül, ahol egy korhadt, régi székre ülve elmereng. Gyönyörű képek és történetek jelennek meg a szeme előtt: az igazgató úr fiatal feleségéről; a nem szép, de nem is […]

Read more ›

Luxemburg grófja az Operett Színházban

2017 november 6 3:39 du.5 hozzászólás
Luxemburg grófja az Operett Színházban

A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak… A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában, Somogyi Szilárd […]

Read more ›

Csehov, Csehov, Csehov! A Tesla Teatrumban

2017 november 5 12:12 de. Csehov, Csehov, Csehov! A Tesla Teatrumban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Csehov, Csehov, Csehov! A Tesla Teatrumban

„Először is, a mi Csípdmegünk telivér fajkutya, ismerjük apját-anyját – apja: Véső, anyja: Fogdmeg – a maga tarkapettyes kuvaszáról viszont csak a Jóisten tudja, honnan származik… Azonkívül vén és csúnya, mint valami gebe…” „Párbajozni! Igen! Ezt nevezem egyenjogúságnak! Ezt nevezem emancipációnak! Itt mind a két nem egyenjogú! Elvből agyon fogom lőni! De micsoda egy nő! „Golyót röpítek a medve koponyájába!…” Kipirult az arca, a szeme csak úgy ragyog… És elfogadta a kihívást! Szavamra, először látok ilyen nőt életemben…” Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásos tréfája, a Medve és a Leánykérés. MEDVE Tréfa egy felvonásban Popova, Jelena Ivanovna, a fiatal özvegy földbirtokosnő, […]

Read more ›

Szentivánéji álom a Várkert bazárban

2017 november 2 6:31 du. Szentivánéji álom a Várkert bazárban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Szentivánéji álom a Várkert bazárban

táncjáték Kulcsár Noémi Tellabor, Gyulai Várszínház  Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Különböző párok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, egyik szerelem adja át helyét a másiknak, miközben a kavarodásban a szerelem nem más, mint függőség, a magány ellenszere. Kulcsár Noémi koreográfiájában a Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. Kortárs, modern értelmezésében, mai táncszínházi nyelven elevenednek meg Shakespeare alakjai, miközben Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át. (forrás: színház) Fotók: Gergely […]

Read more ›