Plácido Domingót, a világ egyik legismertebb operaénekesét, sokoldalú előadóként ismerhette meg a közönség pályafutása során. Rendkívüli énekesi és színészi képességei mellett karmesterként is elismert művész, az utóbbi években pedig a Los Angeles-i Opera főigazgatójaként kamatoztatja páratlanul gazdag tapasztalatait. 2016 januárjában ünnepelte 75. születésnapját, de kirobbanó energiája továbbra is töretlen – erről a magyar közönség is meggyőződhetett augusztus 10-én a Papp László Budapest Sportarénánál. Budapesti kétrészes koncertjének műsorán népszerű operaáriák mellett operett- és musical részletek valamint a spanyol világsztár gyökereit jelentő zarzuelák is felcsendülnek. Az augusztusi áriaestre ifjú művészek is meghívást kaptak: a Domingo által alapított Operalia énekverseny két felfedezettje, Angel […]

A Duna-parton elszabadult a hangulat: július 11-én indult a hazai filmgyártás egyik nagy és különleges vállalkozása, amely egy már jól működő műfaj legjobb szakembereit hozza össze. A tízhetes forgatáson igazi sztárokkal, különleges tehetségű kezdőkkel, dallal, tánccal, tánckarral és kaszkadőrökkel készül a —PAPPA PIA – romantikus komédia a 21. század mozinézőinek. A film forgatókönyvét Divinyi Réka írta, a rendezést az évtizedek óta Amerikában dolgozó Csupó Gábor vállalta, a főbb szerepekben Szabó Kimmel Tamás, Nagy Feró, Stohl András, Reviczky Gábor valamint Ostorházi Bernadett játszik… és énekel. A filmben egy sosem vénülő rockzenész meg az ő szélhámos természetű unokája próbál megmenteni egy öreg […]

Joao Bethencourt Telitalálat! João Bethencourt „Telitalálat!” című komédiáját mutatja be augusztus 5-én, pénteken, a Városháza udvarán a Szentendrei Teátrum és Nyár. A magyar származású szerző Telitalálat! című vígjátéka Rio de Janeiróban játszódik, de játszódhatna bárhol, ahol az emberek hétről hétre TOTÓ szelvényeket töltenek ki annak reményében, hogy a telitalálattal megütik majd a főnyereményt……  A Telitalálat! próbáin az alkotók a műhelytitkokról meséltek. Sipos Imre rendező: „Ebben a próbastádiumban a színészek kezdenek elszakadni a szövegkönyvtől, a súgólyuktól, egyre több színesedés fedezhető fel a játékukban. A főpróbán, amikor majd saját díszletben, jelmezben, a helyszínen állnak a színpadon, majd mindaz szétesik, amit eddig felépítettünk, de […]

I. felvonás Szörnyű vihar tombol a velencei fennhatóság alatt álló Ciprus szigeténél; a polgárok kormányzójukat, a mór Otellót várják a kikötőben. A hajó feltűnik a háborgó tengeren és révbe ér. A vezér büszkén adja hírül: győzelmet arattak a szigetet megtámadó muzulmánok felett. A vihar lecsendesedik. Egy velencei nemes, Roderigo búslakodik az ünneplő tömegben: reménytelenül szerelmes Otello velencei feleségébe, a szép Desdemonába. A bús szerelmesnek Otello zászlósa, Jago ajánlja fel baráti segítségét: megvallja neki, hogy titkon gyűlöli a mórt, amiért az nem őt, hanem Cassiót léptette elő kapitánnyá; kész tehát segíteni Roderigónak, hogy az megszerezhesse Desdemonát, ő maga pedig bosszút állhasson […]

Sir Elton John / Lee Hall: Billy Elliot – a Musical 1984-et írunk. Angliában a bányászvárosokban felbolydult az élet: a sztrájkok korát éljük. A 11 éves Billy Elliot egy ilyen kisvárosban él. Apja és bátyja a sztrájkolók közt harcol a jobb megélhetésért, édesanyja meghalt. A fiú a családi hagyományt folytatva bokszedzésre jár, de nem való neki az erőszakos sport. Egy nap véletlenül tanúja lesz a lányok balettórájának és elvarázsolja a tánc. Vajon egy kisfiú művészi tehetsége össze tudja-e hozni a családot és a város közösségét? Sikerül-e Billynek megvalósítani az álmait? A musical-változat elkészítésekor a 2000-ben bemutatott mozifilm nyerő csapatához Sir Elton […]

Megnyitó: 2016. július 26-án, kedden  17 órakor Kurátor: Rockenbauer Zoltán A kiállítást megnyitja: Temesi Ferenc, író A megnyitón személyesen köszöntjük az aznap 86 esztendős Szervátiusz Tibort. A tárlat a két szobrászművész – apa és fia – életművének retrospektív igényű bemutatása. A Műcsarnok reprezentatív szoborcsarnokában, valamint jobbról és balról kapcsolódó termeiben közel százharminc alkotáson keresztül ismerheti meg a közönség a Kolozsvárott született Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor életművét. Az 1983-ban elhunyt Szervátiusz Jenő művészetének fókuszában a szülőföld és a magyar kultúra szeretete állt. Kivételes küldetéstudatát és a magyar nép sorsa iránt érzett elköteleződését fia Tibor is magáénak vallja. A Műcsarnok nyári […]

Az előadás Czímer József fordítása alapján készült. Axentyij Ivanovics Popriscsin: Keresztes Tamás dramaturg: Róbert Juli díszlet: Keresztes Tamás grafika: Nagy Gergő szakértő: dr. Zalka Zsolt producer: Orlai Tibor asszisztens: Szakács Zsuzsi rendező: Bodó Viktor Gogol „pétervári történet”-ének főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás, a Katona József Színház művésze játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban: rá épült a híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült. Keresztes Tamás […]

  „A klasszikus zene mindenek felett álló világnyelv” Ennek lettünk tanúi  tegnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A legendás Három Tenor — Pavarotti, Domingo és Carreras — után, a Szigeten lépett fel az „új”  trió. James Valenti az amerikai, Sébastien Guéze  a francia és Martin Mühle német származású. de Brazíliában született tenor. Mindhárman először léptek fel Magyarországon, a Budapesti Nyári Fesztivál meghívására. Közreműködött a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Simon Béla vezetésével. Vezényelt Halász Péter Producer Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója. Fotók: Gergely Bea Egy rövid videó itt tekinthető meg:  

A szegedi Új zsinagógát 1900-1902 közt építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Baunhorn 22 zsinagógát tervezett a 19-20. század fordulóján, legszebb alkotása éppen a mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusú szegedi Új zsinagóga. A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. (…) A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meghatározó három (de [héberül négy szóval kifejezhető) tényezőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik […]

Szondy Györgynek, nekem, s Fahéj nevű, hosszúszőrű tacskómnak a szemünk se rebbent, amint a Kodály körönd fölötti bárányfelhőben eltűnt a repülőgép. Ez érthető az arrafelé meredten figyelő Szondy György esetében, aki így „álla halála vérmosta fokán”, kivont karddal, s másfélszáz katonájával várja Ali pasa tízezres seregét pontosan 462 esztendeje, illetve ez eseményre emlékeztető szoborként 58 éve már, érthető továbbá a lábamnál heverő, arrafelé néző, de a mai távoli látványt ugyancsak nem érzékelő kutyám esetében. Én azonban láttam gépet, de a vele ellentétes irányba haladó kicsiny felhőből kibukkanni hiába vártam. És megvontam a vállam. Igen sok fontosabb téma volt a fejemben, […]

Ma este jött a szomorú hír: „A család és a Magvető Kiadó mély fájdalommal tudatja, hogy 2016. július 14-én a délutáni órákban Esterházy Péter elhunyt.” Ismét elment egy européer. Élt 66 évet. Nagyon nehéz elhinni, de főleg elfogadni az elfogadhatatlant. Ő, aki kinevette a halált, bízott abban, hogy legyőzi a szörnyű betegséget, sajnos nem sikerült. Öt héttel ezelőtt még reménykedtünk, hiszen Ő nyitotta meg a 87.Ünnepi Könyvhetet a Vörösmarty téren. Áprilisban Ő mutatta be a frissen megjelent Kertész Imre, Esterházy Péter „Egy történet” c. hangoskönyvet az Örkény könyvesboltban. Akkor már tudtuk, hogy beteg, de bíztunk…(a fenti kép a könyvesboltban készült). […]

Aki utazik, jól tudja, olykor az embert a legváratlanabb helyeken érik kellemes, maradandó élmények. Az ilyenekért nem is kell külföldre menni, itthon is van rá lehetőség bőven. Budapestről Szolnok felé autózva, elég, ha a ceglédi elágazásnál balra térünk le és felkeressük Újszilváson a Bolyhos pálinkafőzdét. A lombok közt megbújó, egyszerűnek látszó falusi épület senkit ne riasszon el, odabent kincsek rejtőznek. Ez állítás bizonyítására egyetlen adat is elegendő: a lepárló helyiségben nem csak a falakat, a mennyeztet is az elnyert díjak oklevelei díszítik, a pillanatnyi állapot szerint 599 darab! Jelenleg. Ám a számuk folyamatosan gyarapodik. Azt pedig talán bizonyítani sem kell, […]

Tudtam-e vajon nem egészen három évtizede, amikor családom adriai nyaralásából Bosznia hegyei között loptam el egy félnapot, hogy az ottani állítólagos jelenés okán az idő tájt világhíresedő tájék Mária-kultusza az erőszakos horvát nacionalizmust és Bosznia-Hercegovina ama részének bekebelezését legitimálja? Dehogy tudtam! Még azt se tudtam biztosan, hogy a katolikus egyház ezt a kultuszt hivatalosan majd megtagadja, hogy tudhatam volna, hogy éppenséggel e békét hirdető vallási jelkép jegyében, a katolicizmus védelme érdekében alig valamivel később embereket ölnek, háborús bűnöket követnek el, koncentrációs táborokat létesítenek, muszlimokat irtanak. Tudta a fene, hogy az általam akkor megjelenített mesterséges Mária-szimbolika a második világháború óta a […]

Andrew Lloyd Webber – Tim Rice: EVITA  a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Egy törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának erkélyén. Előtte százezres, rajongó, zokogó tömeg, s könnyekkel a szemében búcsúzik: „Ne sírj értem Argentína!” Eva Perón, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hirtelen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: valaki, aki bárhol is van, segíteni akar másokon. Bár a pompa lett az osztályrésze, jól emlékszik még, mit jelent a nyomor. Evita életútja példaértékű a ma embere számára. Hitével és kitartásával, a szegénység kátyúját maga mögött hagyva az ország […]

Negyven éve, hogy az izraeli hadsereg a világ egyik legmerészebb kommandós akcióját hajtotta végre, több mint négyezer kilométerre az ország határaitól, minden idegen erő támogatása nélkül. 1976 junius 27-én az Air France Párizsból Tel Avivba közlekedő járatát terroristák eltérítették. A gép megváltoztatva az útírányát először a líbiai Bengáziban szált le. Miután feltankolták, folytatták útjukat ismeretlen irányba. A terroristák követelése természetesen az izraeli és más börtönökben fogvatartott gyilkos terroristák szabadonbocsájtása volt, hogy cserébe elengedjék a túszokat. Az eltérített gép hajnalban érkezett meg Ugandába, a főváros Kampalához közel fekvő Entebébe. Uganda akkori diktátora, Idi Amin Dada előzőleg értesítve lett a terroristák által. […]