Minden jó, ha vége jó Vas István fordítását átdolgozta Várady Szabolcs Heléna, egy francia orvos árván maradt lánya elhatározza, hogy megszerzi magának az ifjú Bertram grófot, aki viszont a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja iránta, és inkább megszökik a kényszerű esküvő elől. Az idősek helytelenítik mindazokat a vétségeket, amelyeket a fiatalok a párkeresés zűrzavarában elkövetnek, ők pedig unalmasnak, már érvénytelennek, ódivatúnak és feleslegesnek tartják azokat az intelmeket, amelyeket az idősek – összegyűjtött élettapasztalatként – állandóan a fejükhöz vágnak. Leginkább mintha egy cirkuszi társulat tisztre méltó, de már élemedett művészei és fiatal, helyüket kereső artistái lennének egymással összezárva. Az idősebb korosztály tagjait […]

Emilia Galotti Írta: Gotthold Ephraim Lessing Fordította: Bíró Bence, konzulens: Forgách András A herceg – élet és halál ura – első látásra beleszeret egy rang nélküli lányba, Emilia Galottiba, aki éppen aznapi esküvőjére készülődik. Mivel képtelen kezelni a helyzetet, tanácsosához, Marinellihez fordul, akinek szabad kezet ad a menyegző megakadályozásában. Marinelli él teljhatalmával: joggal, becsülettel, jóhiszeműséggel való visszaélések egész sorát követi el, hogy Emilia a hercegé lehessen. Végül már a herceg sem tudja követni a tanácsos köpönyegforgatását, és képtelen felmérni a pusztítást, ami az ő nevében megy végbe. A Galottik kétségbeesetten próbálják helyreállítani a hatalom által felforgatott életüket, ám a polgári család […]

A Budapesti Operettszínház az Átrium Film — Színházban Jeffrey Lane – David Yazbek  Nők az idegösszeomlás szélén  A helyszín Madrid, 1987-ben.Pepa, – másodvonalbeli szinkron színésznő- élete fenekestül felfordul, amikor szeretője, az idősödő Ivan bejelenti, hogy elhagyja. Ám ahogy lenni szokott, a baj nem jár egyedül, hamarosan beállít Pepa barátnője,aki nála keres menedéket, mert a barátjáról kiderült, hogy valójában terrorista. Mindennek betetőzéseként felbukkan még Ivan volt felesége, a neurotikus Lucia, valamint a fiuk, Carlos és annak menyasszonya is. Pedro Almodóvar robbanásszerűen tört be a filmes szakmába a nyolcvanas években, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén-nel. A filmet 25 díjjal jutalmazták és […]

Újabban Karinthyt olvasok. Ő Európa huszadik századának valóságát vélte-érezte minden képzeletet felülmúló kalandnak, magam összemérhetetlenül csekélyebb képzelőerővel a huszonegyedik századot röstellem itthagyni anélkül, hogy változtatni próbálnék rajta bármíly keveset. Mert Karinthyval vallom: a világot nem hagyhatjuk meg olyannak, amilyen, s amiként ő remélte, én is remélem, hogy előbb-utóbb törvénybe (esetleg alaptörvénybe, lánykori nevén alkotmányba) iktatják ebben a mi országunkban “az emberi szolidaritásnak azt a minimumát, aminek be nem tartása éppen úgy gazságnak minősül mint a gyilkosság”. Szóval Karinthyt olvasok megint. És Európa ide, migránsok oda, Orbán amoda, olykor könnyesre röhögöm magam. Aczél Gábor

Alábbi írásomat a húsz éven át megjelentetett (tervezett, jórészt írt, szerkesztett és tördelt) országos önkormányzati havi folyóirat alapító főszerkesztőjeként jegyzett utolsó előtti, 2009. márciusi számában, a 17-29. oldalon közzé tett Legyenek elevenek az árnyak című összeállítás részeként publikáltam. Érdemes az újságot “fellapozni” is. – Sára testvérünk tette és a róla elnevezett templom a főváros XV. kerületében – mondta Hajdu László polgármester – összeköti a Biblia éve tavalyi és a holokauszt éve idei eseménysorozatát. Testvérként említette Boldog Salkaházi Sárát a biborosprímás is, aki tavaly december 27-én felszentelte „a szolgáló szeretet budapesti vértanújáról” elnevezett – még nem teljesen befejezett – katolikus templomot. „Tekintsünk fel […]

A Thália Színház új kezdeményezése… „Különleges, hazai színházban még nem látott produkcióval készülünk az új évadra Bár az idei színházi évad hamarosan zárul, a Thália Színház már a 2016/17-es szezonra készül – ma tartottuk az egyik legkülönlegesebbnek ígérkező nagyszínpadi produkció betekintő próbáját. A sajtó képviselői egy rövid részletet láthattak  Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok című színdarabján alapuló vizuális tánc- és színházi fantáziából. A produkció két műfaj két vezető egyéniségének különleges, formabontó találkozása. Ők Schell Judit a prózai színház egyik legeredetibb, legsokoldalúbb egyénisége és Finta Gábor, aki Pécs, Rotterdam és a Belga Királyi Balett után a Szegedi Kortárs Balett vezető táncosa volt. […]

Jack a húszéves házassági évfordulójukon egy gyémánt nyakékkel lepi meg feleségét – és egy bérgyilkossal… Maggie ugyan régóta sejti, hogy férje összeszűri a levet titkárnőjével, de nem gondolta, hogy ide jutnak. Ám a dolgok nem mennek olyan gyorsan, mert a bérgyilkos a férj jelét várja, egy telefoncsengetést… Addig is beszélgetni kezd az izgatóan vonzó nővel… A világhírű Chazz Palminteri színész magának írta Tony szerepét, és nagy sikerrel el is játszotta a kaliforniai The Court Theatre-ban 1991-ben. Nem sokkal ezután filmet is forgattak belőle, ahol Palminteri partnerei Cher és Ryan O’Neal voltak, és a berlini filmfesztiválra is meghívták. Mint a kritikák […]

Negyedéves bábrendező hallgatók mutatkoznak be májusban a nagyközönség előtt 1-1 bábos előadással, a Manna Produkció szervezésében. Az Ugródeszka sorozat első bemutatója Rosalie elmegy meghalni címmel készül, Szilágyi Bálint rendezésben, Nagypál Gábor és Spilák Lajos előadásában. Bemutató május 13-án lesz a Stúdió K-ban. A meghalni induló Rosalie történetét Daniel Kehlmann novellájából ismerhetjük, amelyből Szilágyi Bálint, bábrendező szakos hallgató rendezett felnőtt bábelőadást. Az előadás szereplői Nagypál Gábor és Spilák Lajos, a bábok a Junior Príma-díjas Hoffer Károly munkái.  Szilágyi Bálintot kérdeztük arról, hogy fiatalemberként hogyan talált rá erre az „öregkori” történetre. „Az elmúlt három évet színházakban és kórházakban töltöttem. Talán ezért is […]

– Maigret különös esete – krimi két részben „Megérteni, nem pedig elítélni!” – ez Maigret felügyelő életbölcsessége. A Fej nélküli holttest története egy Szajna-parti bisztróban játszódik, ahol Maigret felügyelő és segédje, Lapointe nyomoznak. Gyanúsítottjuk a titokzatos  Aline Calas, a tulajdonosnő, akinek váratlanul eltűnt a férje… Szereplők:  Kaszás Gergő, Egri Márta, Szatory Dávid, Székely B. Miklós, Hábermann Lívia, Széll Attila, Csákvári Krisztián Rendező: Vörös Róbert  Fotók: Gergely Bea

Két lány bolyong, keresi a helyét, próbál túlélni a húszas-harmincas évek Nagy-Budapestjének kiismerhetetlen labirintusában. Két árva kapaszkodik egymásba, sodródnak, míg körülöttük örvénylik egy titokzatos, érthetetlen, nyomasztó világ a maga bűnben fogant súlymértékével, elveszett lelkeivel; nyilvánosházak, kávémérések, rejtett szeparék világa, ahol mindenki árva; prostitúció, álcselédek és álúriemberek, homályban tenyésző gaztettek, áporodott flitterek között… „– Mi forog itt, kérem? – Egy film forog, drága.” Szereplők: Fodor Tamás Homonnai Katalin Lovas Dániel, Nagypál Gábor Nyakó Júlia Pallagi Melitta Sipos György Spilák Lajos Székely Rozi Vicei Zsolt Balázs Júlia Záhonyi Enikő Írta: Jeles András Dramaturg: Sediánszky Nóra, Balázs Júlia Díszlet: Vereckei Rita Jelmez: Szalai […]

Az Ágens társulat négy éve eltűnt Budapestről, s egy kis faluban, ezzel párhuzamosan szerte-szét az országban és a Magma Firetheater-rel illetve a La Compagnie Cosmopolite du Pierrot Lunaire-rel szoros egységben itthon és külföldön is, folyamatosan dolgozik. A szükség hajtotta vidékre Ágenst, hogy ott, mindent előröl kezdve, felépítse új társulatát, arculatát, létét, majd az eltelt évek alatt egy többirányú, modellértékű interaktivitásra épülő színpadi kommunikációs rendszert fejlesszen ki. Hogy ez mit jelent? A színház iránti igényfelkeltés kísérleteit egy 750 főt számláló faluban, valamint azt, hogy különböző, rendkívül más nyelvet beszélő társadalmi réteg és korosztály számára valamely közös nevezőt találjon, ahol Beavató színházi […]

Mai napig sok találgatásra ad okot, hogy a 93 éves korában a spandaui börtönben öngyilkos lett Rudolf Hess – aki valaha a náci birodalom második embere volt (Hitler helyettese) – nem e egy „dublör” volt? Ki is volt valójában Rudolf Hess? 1894-ben született az akkor még angol gyarmatnak számító Alexandriában. Jogilag ugyan Törökországhoz tartozott, de a Brit Birodalom irányította. Az általános iskoláit itt végezte, de aztán a család úgy döntött, hogy a gimnáziumi tanulmányait jobb ha német földön végzi. A 14 éves Hesst egy Bonn meletti gimnáziumba iratják. Ezután egy svájci kereskedelmi főiskolára kerül és utána Hamburgban egy külkereskedelmi cégnél […]

A Radnóti Színházban tíz évig sikerrel játszott A kripli szerzőjének, Martin McDonagh-nak Olivier-díjas színdarabja egy meg nem nevezett rendőrállamban játszódik. Katuriant, az írót többszörös gyerekgyilkosság vádjával hallgatja ki Tupolski és Ariel – a jó és a rossz zsaru –, ugyanis bizarr, horrorisztikus témájú novellái gyanúsan sok esetben válnak valósággá a városban. A kihallgatás során fény derül Katurian és szellemileg visszamaradott fivére, Michal zaklatott gyerekkorára, és ahogy halad előre a történet, a nyomozók valódi arcát, múltját, motivációit is megismerjük. A párnaember egy megrázó történet a művészetről és annak vélt vagy valós hatásáról; a tükörről, amit elénk tart. Látjuk-e magunkat ebben a […]

Medveczky Balázs Ecc-pecc kimehetsz „Színház az egész világ…” Még akkor is, ha történetesen a Színház új vezetője a „nem kell hozzá érteni ahhoz, hogy igazgassuk” elv mentén irányít. Karakterének emberi és szakemberi hibái humoros, olykor abszurd szituációkba sodorják őt és az alárendelt színházi dolgozókat. A tehetséges manipulátor beosztottjai gyanútlanul sétálnak be jól előkészített csapdáiba – amelyekkel a pozícióját erősíti -, miközben próbálnak megfelelni a „főnök” elvárásainak, szakmai meggyőződésüket háttérbe szorítva. Színpadon – és színpadon túl – az emberi konfliktusok kortalanok, csak a kellékek és jelmezek lesznek korról korra, jelenetről jelenetre modernebbek. A játék vég nélkül folyik – a hatalomért. A […]

„Mégis mi az a március idusa? Mi? Március idusa?! Mi az? Tudjátok ti, mi a fene az a március idusa?! Egyáltalán miért használunk olyan szavakat, ami nincs is?! Idusa! Szerintetek van ilyen szó, hogy idusa?!” – Romulus császár a kötekedésen és a tyúktenyésztésen kívül semmivel sem foglalkozik. Látszólag hagyja elveszni a birodalmat, miközben a hódító germánok már az előszobában vannak. Friedrich Dürrenmatt 1950-ben, huszonkilenc évesen írta meg A nagy Romulus első változatát, amelyet aztán még négyszer dolgozott át. A „történelmietlen történelmi komédia” műfaji megjelölésű színdarab Romulus Augustus, az utolsó nyugatrómai császár és egy birodalom pusztulásának végnapját (március 15.) mutatja be. […]