A múlt nem szűkölködik politikai gyilkosságokban. Ezek közül az egyik hazai vonatkozású: Merániai Gertrúd meggyilkolása. Ugyan valszeg pótcselekvés volt – elvégre a királyra, II. Andrásra még az összeesküvők sem mertek volna kezet emelni. Ráadásul a párját vesztett férj, valami érthetetlen okból Péter ispánon kívül gyakorlatilag futni hagyta az elkövetőket. A királynőt megölnötök jó lesz félnetek nem kell? II. András közutálatnak örvendett a nemesség körében, ugyanis tömegesen ajándékozta el az ország földállományának 2/3-át kitevő királyi birtokokat – na, kiknek is? Hát, biza, a csókosok – na jó, akkoriban báróknak nevezték őket – egy szűk csoportja és a királyné rokonsága volt a […]

Jacobi Viktor   Sybill   Jacobi Viktor nagyoperettje a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemről szól, amit a teljes felfordulás és zűrzavar kísér. Mindenki féltékeny mindenkire. És mindenki szerelmes valakibe. De hogy végül kibe? A cári Oroszország elegáns szállodájába sorra érkeznek a vendégek. Sybill párizsi énekesnő, Petrov, az utána szökő, akár a hadifogságot is vállaló orosz tiszt, Poire a művésznő impresszáriója és annak újdonsült felesége, Charlotte. A szerelmesek Párizsba indulnának, de megjelenik a kormányzó. Sybillből Nagyhercegnő lesz, a Nagyhercegnőből Sybill. Mindenki Petrovot akarja, aki viszont Sybillt. És a Nagyhercegről még szó sem esett, pedig ő is mást akar! A szerző sikereinek csúcspontját […]

„Szcientológia, avagy a hit börtöne”. Egy film, amit a napokban is vetítenek. Budapesten, a napokban, a Tabán moziban. S már csak azért érdemes megnézni, mert a science fiction világából alapított vallás, vagy némelyek szerint üzleti vállalkozás, meglehetősen ködbe burkolódzik a hétköznapokban. Amely köd már csak azért is káros lehet, mert a ezzel, az információk hiányával, tulajdonképpen tág tere van az információs manipulációnak. Márpedig ez mindenképpen káros. Akár vallásként, akár vállalkozásként, akár mozgalomként is kezelnek valamit. Jól megfigyelhető ez a káros, a tömegeket az információs monopóliummal visszaélve manipuláló jelenség a mindennapokban, illetve a történelem számos korszakában. Márpedig minden olyan esetben, amikor […]

Ma délután az Örkény Könyvesboltban mutatták be Krizsó Szilvia: „KRIZSÓ” könyvét. A szerzővel Bálint András színművész, a Radnóti Színház előző igazgatója beszélgetett. Közreműködött: Darvas Ferenc zongorán, Szávai Viktória és Rétfalvi Tamás énekelt. A könyv a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. „A kötet anyaga válogatás a Radnóti Színház nagy sikerű Libikóka – Krizsó Szilviával fent és lent című beszélgetős estjeiből, amely sokkal több mint szerkesztett beszélgetések leirata. Krizsó Szilvia személyes megjegyzései, vendégeiről formált véleménye, összekötő szövegei azoknak is színházi élményt adnak olvasás közben, akik nem jutottak el a talk showjára. A népszerű újságíró, televíziós műsorvezető sikerekről és kudarcokról, munkáról és magánéletről […]

A muzsika hangja Óriási érdeklődés mellett teltházas hármas premierrel és a jótékonyságra hangsúlyt fektető főpróbával 2015. november 27-én útjára indul A muzsika hangja, az év bemutatója a Pesti Magyar Színház nagyszínpadán. Az előadást a szuperprodukciókat meghatározó előkészületek jellemezték. A színház zenei vezetője, Fekete Mária többfordulós castinggal választotta ki a felnőtt énekeseket és gyermekszereplőket – az énekek betanítása fél évvel a bemutató előtt megkezdődött. Az előadásban a társulat tagjai és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei mellett szerepet vállalt Andrádi Zsanett, Csengeri Attila, Endrődi Ágnes, Fonyó Barbara, Geszthy Veronika, Hűvösvölgyi Ildikó, Mahó Andrea, Sáfár Mónika és Wégner Judit. A gyermekszereplők között a […]

Weöres Sándor: Psyché – Vidnyánszky Attila tanítványai a Nemzetiben (18 éven felülieknek!) Lázadás, szabadság, szerelem. Ami egyszerre fölszabadító és halálos, szárnyakat ad és összetör, elpusztít. Ezekről szól a tobzódó és szertelen Psyché. Weöres Sándor művészetének megfejthetetlen titoktára ez, amelynek buja és szemérmes erotikája magával ragadó, mélységes emberismerete lenyűgöző. Ebbe a költői világba vezet a Nemzeti Színházban készülő előadás, amelynek szabadtéri verzióját Vidnyánszky Attila kaposvári színészosztálya nyáron nagy sikerrel mutatta be a Gyulai Várszínházban. Anyagi és szellemi, testi és lelki, valós és képzelt kísértések és kísértetek, tüllök és fátylak között, a közel és mégis távol érzet tünékenységében nagyon személyes hangon szólalnak […]

Indiai mesébe oltott szerelem A Sivasakti Kalánanda Táncszínház új bemutatója A CSODAFA TÜNDÉRE a Marczi Közösségi Térben. Tanmese kicsiknek és nagyoknak. Nem kell ismerni India világát, mégis elvarázsol mindenkit, aki megnézi ezt a meseszép darabot. Régen élt egy király, aki boldogabban táncolt, mint uralkodott. Egy éjjel az áttáncolt nap után álmot látott. Álmában a tengeren volt. Egyszer csak megpillantott egy tenger vízéből kiemelkedő csodafát. Ennek a tetején látta meg azt a csodaszép lányt, akibe rögtön beleszeretett. Ettől kezdve semmi másra nem tudott gondolni, csak hogy megtalálja szerelmét…. Indiai mese a szerelemről,álomról és valóságról. Koreográfus: Somi Panni   Fotók: Gergely Bea

David Rogers – Charles Strouse  Virágot Algernonnak  A musical irodalmi alapja, Daniel Keyes regénye, sokunk kamaszkorának meghatározó olvasmányélménye volt. 27 nyelvre fordították le és több, mint ötmillió példányban adták ki. A regényből Oscar-díjas film is készült. A történet a szellemileg visszamaradt 32 éves Charlie Gordon kitartásáról és szeretetéhségéről szól, aki miközben egy hatéves gyerek szintjén van, mégis hatalmas elszántsággal és örömmel vesz részt egy orvos csoport kísérletében, mert normális akar lenni. És valóban, egy operációval meg tudják növelni az intelligencia-hányadosát, s a korábban 70-es IQ-val rendelkező férfi megtanul több nyelven, különböző tudományterületek szakértőjévé válik, sőt az eljárást kidolgozó orvosokat is […]

Bepasiztunk Válás rock and roll   Három gyönyörű nő, három szenvedélyes, izzó élet. Bátran felvállalt őrült érzelmek, baklövések, mulatságosan kínos szituációk – de ez már a múlt. Mára már megtéveszthetetlenek. Férfi legyen a talpán, aki őket meghódítja. Aki tiszta lapokkal játszik, annak még sikere is lehet, de aki hátsó szándékkal közeledik, harminc gyönyörű köröm tépi ízekre… A csalódások korszaka tehát véget ért, a múltat már csak az egykori történetek idézik. Teszik mindezt remek dalokkal, pazar hangokkal, élő zenekarral. A színen tehát három nő, három díva. Gyönyörűek, érettek, magabiztosak, mindent tudnak a szerelemről. Vagy mégsem? Ki az a férfi ott a […]

Ezekben a napokban, hetekben szűkebb hazámban, Kanadában, de az euro-atlanti világ számos országában is megemlékeznek a második világháború hőseiről, mártírjairól, áldozatairól. „Kizökkent az idő, óh kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!” – kiált föl kétségbeesetten Hamlet, amikor rádöbben, hogy „múlni hágy időt és szenvedélyt” „nem lendítve semmit”. Mintha Shakespeare előre látta volna a 20. század derekán élt európai és amerikai politikusok tehetetlenségét, akik késlekedtek, amikor a Pokol támadásba lendült, és már csak 52 millió halál árán voltak képesek helyretolni a kizökkent időt. Két éve írtam az újjáéledő Horthy kultuszról (megjelent az Amerikai Népszavában), és azóta csak romlott a helyzet. Az […]

NEIL SIMON A Napsugár fiúk Willie Clark és Alfred Lewis az amerikai kabaré aranykorának híres párosa, akiket mindenki a Napsugár fiúk néven ismer. Al és Willie igaz jó barátok a magánéletben és egymáshoz hű komédiások a színpadon. Ez a békebeli állapot egészen addig tart, míg Alfred úgy nem határoz, hogy visszavonul. Ezzel azonban nem csak saját sorsáról, de Willie életéről is döntött. A Napsugár fiúk soha többé nem léptek közösen színpadra. Azonban a szakítás után 11 évvel nagyszabású televíziós műsor készül a Vaudeville kabaré aranykoráról, melyben újra akarják éleszteni a híres duót. Ekkor kezdődik a történet, melyben a több mint […]

„Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet”…1 Önbecsülés A természeti – (isteni-), emberi törvénytől, és a közvéleménytől való függetlenség képessége az önbecsülés. Az önbecsülés2 akkor tehet boldoggá, sikeressé, ha közelebb visz az isteni törvényhez, nem megy szembe az emberi törvénnyel és megfelel a közvéleménynek, ám hiába a vágy, lehetetlen egyszerre mindháromnak megfelelni. Közönségesség Amikor megszűnik bennünk a kétely és azt képzeljük, hogy az isteni-, emberi törvénynek és a közvéleménynek egyszerre teszünk eleget, önmagunkat (önbecsünket) adjuk fel, közönségessé válunk, és nem marad számunkra másutt hely, mint a nyilvános kivégzéseket kéjjel bámuló tömegben. Barátaink Rémülten látjuk, amikor teljes értékű emberek, barátaink kórusban […]

DUNAI FERENC A NADRÁG komédia 2 részben Emlékszik-e még valaki arra, mi az a „szocialista vígjáték”? Aminek társadalmi mondanivalója ugyan kicsinyke volt, a humora pedig soványka, viszont a Patyolattól a Közértig bátran kritizálta az élet nagy kérdéseit. Dunai Ferenc A nadrág című komédiájának vígszínházi premierje egy csapásra szakított ezzel a módszerrel. Mert miről is van szó? Egy szocialista nagyvállalat igazgatója titkolt szeretője ágyában fekszik egy szexin forró éjszaka után. Egyfolytában a szocialista erkölcsről prédikál és a vállalati ünnepség dísz szónoklatára készül a szocialista ipar csodálatos teljesítményéről. Egy valódi díszpinty. Egy potentát. Képzeljék el Feleki Kamillt, aki épp Ruttkai Éva ágyából kászálódik ki és keresi a nadrágját… Hát, igen. […]

Herczeg Ferenc: Kék róka „A budapesti nő jön itt elénk, az új, a divatos, nyakán kékróka boával, szemében tompa fáradtsággal. Langyos és üres, okos és szánandó, naív és ragaszkodó. Nem rossz, és nem jó. Házassága nem boldog, de azt se lehet mondani, hogy boldogtalan. Csak átlátszó, olyan, mint a semmi. Elítéli őt az író? Nem. Mosolyog rajta, és megérti… A házasság háromszögét a férj, a feleség és házibarát alkotja. Nagyon sokat foglalkoztak már ezzel a háromszöggel. A drámaírók újabban trigonometriai fogásokhoz és a logaritmuskönyvhöz is hozzányúltak, hogy kiismerjék az ördöngős háromszög minden csínját-bínját. Herczeg Ferenc feladatát a lélektan felső matézisével […]

Valószínűleg valami fórumbeírás kapcsán jutott eszembe, hogy van pár olyan mozi a homoszexualitás témája körül, amelyeket valószínűleg érdemei alatt kezelnek. Talán nem is csak a nemiség miatt. S talán nem is kezelik annyira marginálisan, csak nekem kerüli el a figyelmemet a mozik műsorán. Minden esetre eszembe jutott az a majd’ húsz éves film, ami az AIDS felfedezéséről szól. Elvileg. S jórészt a gyakorlatban is. Tényleg csak nagyon röviden arról a tudományos, politikai és társadalmi ellenszélben végzett erőfeszítésről szól, amivel először egyáltalán megtudni szerettek volna valamit az akkor még csak meg sem igazán nevezhető kórról. Arról a ma már nyugodtan mondhatóan […]