Nemrégiben ismét előkerült ez az esemény, ha jól emlékszem ezúttal egy jobbikos sérelmezte, hogy a történelemtanítás méltatlanul mellőzi ezt a sorsfordító eseményt. Nem először hallom ezt, leginkább persze a magyarságot hitvallásnak tekintők szájából. Érdekes fényt vet ez a történelem tanításunkra. Bevallom, bár iskoláimban mindig kitűnő voltam e tárgyból, tényleg fogalmam sem volt erről az eseményről. Mentségemre szóljon, igen kevés harci tett konkrét dátumára emlékszem. Sőt, – kapaszkodjanak a történelemtanárok – nem is tartom fontosnak, hogy Spartacus lázadása hétfőre vagy péntekre esett-e. Elég, ha azt tudom, hogy a Római Birodalom rabszolgatartásra alapozott gazdasága megrendülésének EGYIK jele volt a szicíliai, és kezdetben […]

Mindannyian ismerünk olyan csupa szív, önfeláldozó és lehetetlent nem ismerő embereket, akik egy tank lendületével száguldanak végig az életükön… és másokéin. Ljudmila Ulickaja nyolcvanas évek végén készült színművében az igazi jiddise máménak „állít szobrot”, aki lelépve talapzatáról, ezúttal színházi varrónőként jelenik meg. Legfőbb célja, hogy imádott fiának megfelelő származású menyasszonyt keressen. És úgy tűnik, meg is találja. Reményeinek beteljesülését csupán egy dolog veszélyezteti: maga az Élet. Szeretettel és emberséggel, könnyekkel és humorral szőtt moszkvai történet ez, amelyben odaadó anyák és szófogadó fiúk, menyasszonyjelöltek és kiszemelt vőlegények egyaránt magukra ismerhetnek. ESZTER LVOVNA – Kútvölgyi Erzsébet JELIZAVETA JAKOVLEVNA – Balog Judit SZONYECSKA – […]

– Van az a pénz! – válaszolom némi habozás után. [A szófordulat vonakodást, húzódozást, kelletlenkedést, idegenkedést, hezitálást, ingadozást, tétovaságot, határozatlanságot, tartózkodást, bizonytalanságot, tűnődést, töprengést, vacillálást, kételyt, kétséget, aggályt, gyanút, zavart, frusztráltságot, szorongást, befolyásolhatóságot, dilemmát sugall. – Kéreted magad? Érzed, hogy valami mégsem stimmel a miniszterelnök budija mellett felhúzott stadionnal? Talán ízlésed ellen való a futballstadionok kertvégébe építése? Van ízlésed? Hamisan szól dogmatikus szimbolád?]  Van az a Pénz I. – Van az a pénz! – válaszolom magától értetődően. [A szófordulat pragmatizmust, gyakorlatiasságot, számítást, haszonelvűséget, célszerűséget, racionalizmust, engedékenységet, alkalmazkodást, flexibilitást, rugalmasságot, hajlékonyságot, simulékonyságot, anyagiasságot, mohóságot, kapzsiságot, nyereséghajhászást, sugall. – Muszáj megélni valahogy? […]

Kezdetben volt Beaumarchais darabja: a Figaro házassága. A maga idejében botrányos. Nem annyira azért, mert felbukkan benne az „első éjszaka joga” (melynek létezésére egyébként a mai napig nem nagyon találnak bizonyítékot), hanem maga a történet miatt. A történetben ugyanis egy kisember, Figaro, a borbély nem akarja hagyni, hogy mások mondják meg helyette, hogy ő hogyan éljen. Ez a közember nem akarja elfogadni, hogy az ő személyes boldogságáról egy úr, az arisztokrata Almaviva gróf döntsön. Szembeszáll hát vele és mindenkivel, aki az ő házasságát, az ő boldogságát akadályozza. Ezek a mindenkik történetesen Figaro felett állnak a társadalmi ranglétrán. És bár kinek-kinek […]

Sávuot ünnepe közeleg, és vele együtt érkezik az az ismert szokás, hogy éjjel ébren maradunk és tanulunk. A Tóraadás óta mind a mai napig Izrael szerte az összes közösségben egybegyűlnek az emberek, és tanulnak. A Midrás azt mondja, hogy ennek a szokásnak az okát abban kereshetjük, hogy őseink hibáját kijavítsuk. A sivatagban a Tóraadás előtt a zsidók ugyanis aludtak, és csak a sófár hangjára riadtak fel. De vajon miért baj, hogy lefeküdtek, miért kell ezt kijavítani? Mert azon túl, hogy furcsa, hogy képesek voltak meleg pizsamába bújni, és békésen aludni, ahelyett, hogy izgatottan számolták volna a perceket, valójában az a […]

You Take My Breath Away – talán Freddy Mercury legszebb dala. Talán a legszebb szerelmes dal, amit ismerek. Kihez, kinek szól? Lehet a címzettje – ahogy Shakespeare szonettjeinek – akár férfi, akár nő. Fontos ez? Nekem semmi esetre sem. De a gyönyörű dalba beleordít a nemzeti erkölcsvédő: dögölj meg, mocskos buzi! És meghallom a politika felszentelt templomában, a „szabadkőműves-marxista keresztényüldözésről” felháborodottan prédikáló, Orbán Viktor szóhasználatával: „csuhásokat”, akik főpapjukkal együtt az elvakult gyűlöletet hiszik missziójuknak. A korlátlan hatalom birtokosaiként, a demokrácia oltárán bemutatandó, hiábavaló áldozatokkal sem törődnek; nem sokat kell várnunk a másságot tiltó törvényekre, s holnap már a nemzeti alaptanterv része […]

Hanem a Munkásőrség. Mai fiatal el sem bírja képzelni, mit jelentett ez a szervezet. Mondjuk az jellemző utólag is, hogy hatvanezer emberről van szó, akiket olcsó egyenruházattal, s persze fegyverrel is elláttak. Nem aprócska szervezet! Ha úgy tetszik, akár hatalmi tényező is lehet. Minden megyében parancsnokság, raktárakkal (persze a fegyverek), a fővárosban a legnagyobb. És hát a Gellért-hegybe bunkerszerűen megépített székház, az országos parancsnokság.  A Munkásőrséget a párt öklének nevezték. Hogy joggal-e, vagy sem, azt az utókor nemigen tudja eldönteni. Mindenesetre volt egy eset, amikor a föllépésük napirendre kerülhetett volna. A Nagy Imre temetés előtt Borbély Sándor, a Munkásőrség parancsnoka […]

Nem is olyan rég emlékeztem meg az Őrség-könyvek egyik tagjáról. A hazánkban megjelent utolsó előtti kötetről. Ami után teljesen értelemszerűen elolvassa a műfajt és Szergej Lukjanyenko alternatív világát kedvelő olvasó a következő kötetet is. Még akkor is, ha a címlapon társszerzőt lát felbukkanni. Ami óhatatlanul azt jelzi, hogy a megindította az íróstársak fantáziáját. A társzerző, ebben az esetben, tényleg inkább szerzőtárs, mert kötet két író három írását rejti. Ellentétben azzal, ahogy Lukjanyenko a Nappali Őrséget jegyezte a később önálló kötettel (Káosz-Őrség) is jelentkező Vlagyimir Vasziljevvel. Vitalij Kaplan „tollából” kér írás került be a Más Őrség (Galaktika Könyvek) címen megjelent kötetbe. […]

Szombat este van a bemutatója a budapesti Thália Színházban Terrence McNally: Ketten Egyedül c.darabjának. A történet New Yorkban játszódik. Egy étterem két alkalmazottja, a szakács (Csányi Sándor) és a felszolgáló (Schell Judit) összejönnek.Az együtt töltött éjszaka után adódik a kérdés hogyan tovább…Van-e közös jövőjük, vagy marad a csak időnként szeretkezünk..Mindkettőjük jövője talán most dől el, közben megtudjuk a múltjukat is. A darabból nagy sikerű film is készült Al Pacinóval és Michelle Pfeifferrel, Krumplirózsa címmel. Rendezte: Goda Krisztina Dramaturg: Divinyi Réka Frankie: Schell Judit Johnny: Csányi Sándor Fotók: Gergely Bea

Porrajmos – elnyeletés, felfalatás, elpusztítás. O baro porrajmos – a nagy felzabálás – mármint, a cigány életeké. Nem szép szó, a cigányok nem is annak szánták. „1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, és több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. (MTVA)” Ezek után Balog Zoltán miniszter a hétvégén a holokauszt roma áldozatainak emléknapján szólalt meg a Kossuth rádióban. Tekintsünk […]

Charles és Ruth házassága nem épp a tomboló szenvedélyről híres, mindenesetre kényelemben és megértésben telik. Charles író, és a következő regényéhez esettanulmányt végez: meghív egy médiumot, rendezzen szeánszot a házukban. A játék komikus fordulatot vesz, amikor rájönnek, visszaidézték a hét éve elhunyt előző feleséget, Elvirát, akinek esze ágában sincs újra eltűnni férje életéből. Valószínűtlen bohózat két felvonásban a Játékszínben… Noël Coward: VIDÁM KÍSÉRTET Fordította: Zöldi Gergely Charles GÁLVÖLGYI JÁNOS Elvira HERNÁDI JUDIT Ruth LIPTAI CLAUDIA Madame Arcati PÁSZTOR ERZSI Edith, a szobalány MURÁNYI TÜNDE Dr. Bradman DÓZSA ZOLTÁN Mrs. Bradman SZŐLŐSKEI TIMEA Rendező: BÖHM GYÖRGY Fotók: Gergely Bea

Sokan neheztelnek rám, és nem csak a fiatalok, mert úgy érzik, illúziókat rombolok. Nem, nem vagyok illúzió romboló, csak megkövesedett, hamis illúziók, káros illúziók helyett használhatóbb, életszerűbb illúziókat próbálok fölmutat-ni. Mert én is hiszek az illúziókban, de nem azokban, amelyek ingoványba visz-nek. Mi az illúzió végülis? Téveszme, amely szebbnek láttatja a valóságot, mint amilyen. Ha az az illúzióm – miközben egy szál kötélen egyensúlyozok háromszáz méterre egy habzó, őrjöngő folyó fölött –, hogy biztonságos hídon állok, és hirtelen ráébredek a lidérces valóságra, biztos, hogy lezuhanok és halálra morzsol a víz meg a szikla. De ha abban az illúzióban ringatom magam, […]

A Faust második rész egy öregedő értelmiségi zavaros álomvilágába kalauzol minket, amelyben az antik kultúra összes nimfája és kentaurja megfordul. Vidám, hedonista körtánc kavarog, majd feltűnik szép Heléna, Faust múzsája, akivel összeköltöznek, gyereket nemzenek, a gyerek később meghal, és ők szétválnak. Végül Faust is meghal, nem marad utána más csak néhány szellemes idézet. Faust/Császár – Máté Gábor Mephistopheles/Phorkyas – Kulka János Doktorandusz – Dér Zsolt e.h. Wagner/Euphórion/Philemon – Keresztes Tamás Lamia/Phorkyas II./Karvezető – Pelsőczy Réka Thalés/Miniszter – Haumann Péter Heléna/Baucis/Baj – Bodnár Erika Rendező: Schilling Árpád A FAUST I.és II. külön-külön is teljes értékű előadás, de javasoljuk a teljes megértés […]

A Facebook-on egy vita bontakozott ki egy olyan fotó kapcsán, amit nem szívesen idézek fel, annak borzalmas volta miatt. Sajnos, azonban szükséges a kép felidézése, mert többen is hozzászóltak, s bizony – finoman szólva – volt, aki nem a valós történelmi tényeknek megfelelő érveket írt le a vitában. Ráadásul a vita elment vallás versus ateista irányba is. Talán nem felesleges a megjelent fénykép kapcsán egy-két dolgot tisztázni. Azt gondolom, hogy a legfontosabb azt leszögezni, hogy Eisenhowernek sajnos igaza lett! A Facebook vitában az egyik fontos kérdés az volt, hogy ki szabadította fel az auschwitzi koncentrációs tábort. Volt aki rosszul emlékezett […]

A Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. Faust egy erkölcstelen gazember. Az előadás rendezője Schilling Árpád,  Faustot Máté Gábor,  Mephistophelest Kulka János,  Margarétát pedig  Mészáros Blanka, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója alakítja. Fotók: Gergely Bea „A FAUST I.és II. külön-külön is teljes értékű előadás, de javasoljuk a teljes megértés érdekében, hogy a két részt egymás után tekintsék meg”–írja a szinház.hu