1944. július 4. Szekszárdról Paksra szállították az ott összegyűjtött zsidókat. Szintén Paksra került Fadd, Dunaföldvár, Gerjen, Kajdacs zsidó lakossága. Az MTI jelentette Stockholmból: „Az itteni lengyel követ közölte, hogy naponta érkeznek Lengyelországba vonatok Magyarországról, egy-egy vonat 45 kocsiból áll, amelyeken magyar zsidók vannak. Ezeket Oswieczim koncentrációs táborba szállítják, ahol két gázkamrában megölik.” 1944. július 5. Áthaladtak Kassán a Sárvárról (3105 fő), Szombathelyről (3103 fő) és Kaposvárról (I. transzport) elindított deportáltakat szállító vonatszerelvények Auschwitz felé. Pápáról 3000 zsidót deportáltak Auschwitzba. Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozta a Baky László belügyi államtitkár által a budapesti zsidóság deportálására szervezett […]

1944. június 7. A honvédelmi minisztérium titkos rendelete szerint a munkaszolgálatosokat hadifoglyokként kell kezelni. Ennek célja valószínűleg az volt, hogy az SS és magyar kiszolgálóik ne tartóztathassanak le munkaszolgálatosokat. A munkaszolgálatra újonnan behívottakat, és a már korábban mozgósított szakmunkásokat, mérnököket és műszakiakat hadifogolytáborszerű táborokban kellett elhelyezni a gyár vagy üzem közelében, ahol dolgoztatták őket. Ezeket az objektumokat drótsövénnyel vagy palánkkal kellett körülvenni, és éjjel-nappal őriztetni. A zsidók csak keresztény őrszemélyzet kíséretében hagyhatták el, és, ha kaptak is eltávozást, lehetőleg akkor is a táboron belül kellett tartani őket. A déli órákban Berettyóújfalu zsidó lakosait, többnyire gyalogosan, csomagjaikat autókon és szekereken szállítva, […]

A Rajna kincse (németül Das Rheingold) Richard Wagner operája, a négy műből álló operasorozat, A Nibelung gyűrűje első darabja. Az opera ősbemutója 1869. szeptember 22-én volt a müncheni Nemzeti Színházban. Magyarországon először a budapesti Operaházban mutatták be 1889. január 26-án. (Wikipédia) A Magyar Állami Operaház 2015.március 21-én mutatta be A Rajna kincsét, M.Tóth Géza rendezésében. „A Rajna mélyén a három Rajna-lány őrzi a kincset: a felbecsülhetetlen értékű aranyat. Alberich-et, a nibelung törpét elkápráztatja a lányok szépsége, de miután ők kikacagják, az arany csillogása kelti föl érdeklődését. A lányok kikotyogják, hogy az, aki megszerzi az aranyat és gyűrűt formáz belőle, a […]

1944. május 25. A zár alá vett zsidó műtárgyak számbavételére kormánybiztost neveztek ki. Elindult a III.transzport Sátoraljaújhelyről, a IV. Felsővisóról, Kolozsvárról az I. Auschwitz-Birkenauba. A marosvásárhelyi állami kórházban munkaszolgálatot teljesítő zsidó orvosokat – Sófalvi László, Fodor Károly, Mandl József, Réder Zoltán, Hajós László és Farkas Endre – is bevitték a helyi gettóba és deportálták, Fodor Károly és felesége öngyilkosak lettek Edmund Veesenmayer tájékoztatta a német külügyminisztériumot, hogy az új magyar kormány elejtette azt a kívánságot, hogy a magyar nemzetiségű zsidók hazatérhessenek Vichy-Franciaországból. A Belügyminisztériumban Baky László elnökletével az érintett megyék főispánjai, csendőr- és rendőrfőnökei, a Sonderkommando vezetői, köztük Adolf Eichmann részvételével értekezletet […]

Magyarországon a Down Egyesület kezdeményezésére 2009-től rendeznek ezen a napon nagyszabású ünnepséget Budapesten a Vígszínházban. Tegnap ezen az ünnepségen vettek rész a gyerekek. „Szimpátia séta a Margit-szigettől a Vígszínházig”. Az eseményen részt vettek : Gundel Takács Gábor, mint játékvezető, valamint a Vígszínház színészei, többek között Bata Éva, Börcsök Enikő, Csőre Gábor, Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Karácsonyi Zoltán, Lengyel Tamás, Péter Kata, és a színház sajtóreferense: Ámon Betti * Fotók: Gergely Bea        

Amikor úgy három-négy éve először kerestem rá a galamus.hu-ra egy másik hivatkozás alapján, rögtön ott is maradtam. A honlap írásai mindennapi kísérőim lettek, eggyel bővült a reggeli kávé mellé felkeresett olvasnivalók száma. Az írásokkal hol egyetértettem, hol nem, néha, amíg lehetőség volt erre, e-mailben el is küldtem az észrevételeimet. A név maga ismerős volt, rémlett, hogy hallottam már, de fogalmam sem volt, hogy mivel kapcsolatban. Rákerestem a guglin, és ahogy sok-sok fotóból kitűnik, a Föld egyik legszebb tája lehet. Valahol Franciaországban, valószínűleg a Massziv Central hegyei között, egy szűk szurdokban kanyarog egy folyócska. Hol nyugodtan, a maga hordta homokpadok között […]

1944. május 11. Szálasi Ferenc egyórás beszélgetést folytatott Sztójay Döme miniszterelnökkel. Tájékoztatta a Horthy Miklósnál történt kihallgatásáról, belpolitikai elképzeléseiről, a választások kiírásának vagy szakértői kormány létrehozásának szükségességéről, külpolitikai elképzeléseiről.. 1944. május 11. Szabolcs vármegye alispánja jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy a vármegyében található összes zsidó Nyíregyházán és Kisvárdán van, a gettókban, előbbi helyen létszámuk 16.606 fő, utóbbi helyen 6.932. 1944. május 11. A Magyarországi Zsidók Lapja a Zsidó Tanács szertartási ügyosztálya és anyakönyvi hivatala statisztikáit közölte. 1944. január 1. és március 17. között csak 176-an keresztelkedtek ki, míg március 20. és május 5. között 1072-en. Az anyakönyvi bejegyzések szerint a német megszállás első […]

1944. április 21. A minisztertanács tárgyalt a zsidók értelmiségi munkakörben való alkalmazásának megszüntetéséről.  A „kizárólag izraelita hitfelekezeti célokat szolgáló” cégek, üzemek, intézmények, közintézmények kivételével, az összes egyéb helyen az értelmiségi állást betöltő zsidók 25%-át 1944.04.30-ig, további 25%-át 1944. május 31-ig, a fennmaradó 50%-ot pedig legkésőbb 1944.09.30-ig el kellett bocsátani. 1944. április 21. Sík Sándor a Pozsonyi úti lakásban meglátogatta és meggyóntatta Radnóti Miklóst. 1944. április 22. Szentkúton együtt vacsorázott Winkelmann SS-tábornok, Adolf Eichmann SS-alezredes és néhány beosztottjuk, valamint Jaross Andor magyar királyi belügyminiszter, Baky László és Endre László államtitkár. Ekkor született meg a magyar zsidóság teljes deportálásáról szóló végső döntés. […]

Új sorozatot indítunk a 71 évvel ezelőtt történtek apropójából. Szándékaink szerint részletes, kronológikus áttekintése lesz azoknak a szégyenteljes napoknak, amiért a magyar nemzet mind a mai napig nem vállalt felelősséget, mi több, nem is nézett szembe vele. 1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, nem mond le kormányzói tisztségéről. Kállay Miklós miniszterelnök beadta lemondását. 1944. március 19.Ezen a napon A Gestapo és a Biztonsági Szolgálat (SD) kész listák alapján megkezdte a németellenes politikusok, újságírók […]

Maximilian von Weichs német vezértábornagy kijelentette: „ha a magyarok együttműködnek, akkor huszonnégy órát vesz igénybe a bevonulás, ha nem, akkor tizenkettőt.” Március 19-én hajnali 4 órakor indult meg a „Margaréta I.” hadművelet, Magyarország német megszállása. 1944. március 19-én nem az a legszégyenletesebb, hogy a német bevonulással szemben az ország semmi ellenállást sem tanúsít, ez, ismerve a honvédtisztikar nácibarát szellemét, eleve kizárt volt. A gyalázat az, hogy a Horthy Miklós által kinevezett hazaáruló kormánytól le a közigazgatás minden szintjéig, a 600 ezer zsidó származású magyar állampolgár halálba deportálását bonyolító csendőrségig teljes, sőt lelkes volt az együttműködés. Szabadság téri Eleven beszélgetés: 2015. […]

Kurt Weill—Bertolt Brecht Koldusopera A Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója Rendező: BODÓ VIKTOR Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest? – kérdezi Bicska Maxi a Koldusopera végén; és valóban, ma már tudjuk, hogy amit Bicska Maxi és alvilági barátai csinálnak, semmiség ahhoz képest, amit az igazi nagyhalak, a bankok és a nagyvállalkozók művelnek. Hiszen a bankrabló csak egyszer üríti ki a széfet, a bank viszont rendszeresen fosztogatja az embereket… Szerelem, árulás, koldusmaffia, hatalom, korrupció és persze sok humor – akár a legjobb mai hollywoodi forgatókönyvben, pedig ezt Bertolt Brecht írta 1928-ban, minden idők egyik legszenvedélyesebb és legvonzóbb darabjában. […]

187 éves a Nemzeti HIMNUSZUNK.  187 éve, 1823. január 22-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét, a szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később, meg is zenésítette. Gyönyörű költői mű e 64 sor. A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mitől és miért tér el a többi európai ország himnuszától? Három alább leírt példa, a választ megadja, a fenti kérdésre. 1.) A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után – mondjuk így – , a győztes Európa tiltakozott e […]

Az Operett Színház egy igazi klasszikus darabot tűzött műsorára, Eisemann Mihály – Szilágyi László Én és a kisöcsém c.zenés vígjátékát „Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben komponálta meg a zenés vígjátékot, amely a műfaj egyik legkedvesebb és legszellemesebb, klasszikus darabja lett. A komédiából kiderül, hogy „holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?”, miért utazik Velencébe fiúruhában egy szerelmes kisasszony és ki az a „dr.Sas és dr.Vas, a borzasztó furcsa két pasas”. (Port.hu) Rendezte: Réthly Attila A darab egyes szerepeit kettős szereposztásban láthatjuk. Kató:                   Szinetár Dóra, Simon Panna Andersen:            Dolhai Attila, Mészáros Árpád Zsolt Vadász […]

Nos megkísérlem itt összeszedni a gondolataimat és leírni, mit is jelentett valójában az hogy „Vernichtungslager”=megsemmisítő tábor! Mert ellentétben Auschwitz 1 stammlagerrel, Birkenau kimondottan az volt! Auschwitz egy központi igazgatás es Konzentrationslager volt!! Természetesen ott is ment a nagyüzemi gyilkolás! A legelső zyklon/b gázzal történő kivégzést a 11-es block alatti pincében végezte el Palitsch SS Rapportführer, orosz hadifoglyokon! Ezen fölbuzdulva kezdték építtetni-(a foglyokkal) – a Birkenau-i nagyüzemű krematoriumokat – (4-et),per krema 2-2 gázkamrával! Egy-egy kamrába befért úgy általában 1500 fő! A krema II.es III. teljesen ugyanaz volt, mintegy tükörképe az egyik a másiknak! Itt volt per krema 6×3-3 kemence, amikbe per […]

Csak járunk-kelünk a világban, és sokszor észre sem vesszük, hogy a történelem szereplői lettünk – mégha nem is főszereplők. Mi nem vagyunk a történelem alakítói – néhányan még azok sem, akik ezt képzelik magukról, velünk a dolgok általában csak megtörténnek. Ráhatásunk nemigen van, de mégis, egyszer-egyszer belecsöppenünk olyan helyzetekbe, melyekről akkor nem is tudjuk, hogy belekerülnek a majdani történelemkönyvekbe. Mai írásomban Irénke történetéről lesz szó, aki ezt annak kapcsán mesélte el nekem, hogy az interneten belebotlott a Ságvári Endre körül kialakult csetepatéba, és mivel neki erről személyes emlékei is vannak, úgy gondolta, elmeséli, mint érdekességet nekem. Én meg megkértem, hogy […]