Nos megkísérlem itt összeszedni a gondolataimat és leírni, mit is jelentett valójában az hogy „Vernichtungslager”=megsemmisítő tábor! Mert ellentétben Auschwitz 1 stammlagerrel, Birkenau kimondottan az volt! Auschwitz egy központi igazgatás es Konzentrationslager volt!! Természetesen ott is ment a nagyüzemi gyilkolás! A legelső zyklon/b gázzal történő kivégzést a 11-es block alatti pincében végezte el Palitsch SS Rapportführer, orosz hadifoglyokon! Ezen fölbuzdulva kezdték építtetni-(a foglyokkal) – a Birkenau-i nagyüzemű krematoriumokat – (4-et),per krema 2-2 gázkamrával! Egy-egy kamrába befért úgy általában 1500 fő! A krema II.es III. teljesen ugyanaz volt, mintegy tükörképe az egyik a másiknak! Itt volt per krema 6×3-3 kemence, amikbe per […]

Csak járunk-kelünk a világban, és sokszor észre sem vesszük, hogy a történelem szereplői lettünk – mégha nem is főszereplők. Mi nem vagyunk a történelem alakítói – néhányan még azok sem, akik ezt képzelik magukról, velünk a dolgok általában csak megtörténnek. Ráhatásunk nemigen van, de mégis, egyszer-egyszer belecsöppenünk olyan helyzetekbe, melyekről akkor nem is tudjuk, hogy belekerülnek a majdani történelemkönyvekbe. Mai írásomban Irénke történetéről lesz szó, aki ezt annak kapcsán mesélte el nekem, hogy az interneten belebotlott a Ságvári Endre körül kialakult csetepatéba, és mivel neki erről személyes emlékei is vannak, úgy gondolta, elmeséli, mint érdekességet nekem. Én meg megkértem, hogy […]

A Turay Ida Színház új bemutatója: Topolcsányi Laura: „KÖSZÖNET MINDENÉRT…” c. darabja „Domján Edit életéhez könnyebben és gyakrabban társítjuk Szécsi Pált, akivel csupán tíz hónapon át tartott szenvedélyes és máig vitatott viszonya, s még ha a szerelmet nem is napokban, sokkal inkább intenzitásában mérjük, akkor is felmerül a kérdés: az a „másik” férfi, akivel ez a különös és titokzatos színésznő tizenöt éven keresztül megosztotta életét, vajon ki is volt. Miért tartott ki Domján Edit a férje (és Szeged) mellett akkor is, amikor őt már a fővárosi színházak is tárt karokkal várták, hogyan élték meg azt a büntetést, melyet az akkori […]

Mit is? A nőnapi virágot, azt, hogy fontosak vagyunk az évnek e napján. Azt, hogy „hivatalosan is elismerik” e napon azt, hogy a felvállalt, sőt, ránk osztott szerepünkben teljesíteni, megfelelni akarunk. Azt is, hogy a párunk, férfi munkatársaink észrevették, sőt, díjazzák akaratunkat, munkánkat, sőt a megfelelni vágyásunkat. Van, igen van, hogy oda is égetjük a vacsorát, sőt a szárítóról lekapkodjuk a ruhákat és begyúrjuk a szekrénybe, mert fáradtak vagyunk arra, hogy ki is vasaljuk. Az is előfordul, hogy meseolvasás közben előbb alszunk el, mint a gyermekeink. Majd felriadunk és még éjszaka megvarrjuk az elfeslett nadrágot, sőt előkészítjük a másnapi ruhákat, […]

Giulio Scarnacci– Renzo Tarabusi vígjátékát mutatták be a József Attila Színházban, február 21-én. „A piti szélhámos Papagatto, foglalkozását tekintve főállású vendég. Lakomákra jár, ott tömi tele rekeszes zsebeit jó falatokkal. Nagy ívű ötlettől vezérelve Szeretetligát alapít, hogy végre ne csak jókat egyenek, hanem jó pénzhez is jussanak. Így keveredik élete legnagyobb kalamajkájába, amiből aztán egymást érő bonyodalmak fakadnak. Fergeteges vígjáték, mindennel, amit az olaszok miatt kedvelt meg a világ: jókat enni, jó humorral kelni, feküdni, folyton szerelmesnek lenni.” Forrás:színház Leonida Papagatto:  Nemcsák Károly Valéria, a házastársa:  Szulák Andrea Matilda, a nővére:  Sára Bernadette Fiorella, a lányuk: Pataki Szilvia Rendezte: Verebes […]

Közfeltűnést keltő baleset történt 1948. szeptemberi 18-án, szombaton délelőtt 11 óra körüli időben Budapest Déli pályaudvaron. A MÁV fordított állású 411,292 pályaszámú gőzmozdonya a vérmezői fordítón keresztül haladva áttörte a vágányzáró bakot és a mögötte lévő kerítést. A sikamlott mozdony szerkocsija a 3,5 méter magas támfalról az Endresz György térre zuhant, és a tér kockakő útburkolatán a végével megtámaszkodva, a függőlegestől kb. 30 fokos szögben megdőlve állt meg, míg a gép a szerkocsira, illetve jobb hengerével a fordítóra támaszkodva, menetirány szerinti bal oldalára billenve a fal tetején maradt. A mozdonyon kívül összes tengelyével siklott a vonat első, M sorozatú, 117975 […]

2015.február 21-én mutatták be Peter Shaffer AMADEUS c. színművét a Vörösmarty Színházban. Két különleges ember, Salieri és Mozart életének egy szakaszát kísérhetjük figyelemmel. Salieri a bécsi udvari zeneszerző rögtön észreveszi, hogy Mozart egy zseni. Ezért mindent megtesz, hogy ne az ő zenéje legyen a kiválasztott. Szó szerint élet-halál küzdelmet folytatnak a fennmaradásért. Mozart rejtélyes módon meghal. Salieri megőrül. Van-e, és ha igen, ki lesz a győztes? Erre nem kapunk választ, az utókor dolga eldönteni… Antonio Salieri — Hirtling István Wolfgang Amadeus Mozart — Lábodi Ádám Constanze-Mozart felesége — Varga Gabriella Rendezte: Hargitai Iván A fotókat a KMH társszerzője, Gergely Beatrix […]

A KMH utóbbi írásaival kapcsolatban, kommentekben meglehetősen sokszor előkerült, hogy mit is jelent valamely törvény alkalmazása, és, ha az a törvény bizonyos megítélés szerint rossz, akkor be kell-e tartani azt? Jómagam a Ságvári-cikk kapcsán kerültem értelmezési vitába hozzászólókkal. Mivel attól tartok, se jómagam, se kritikusaim nem törvényspecialisták, hát álljon itt a törvényről és annak betartásáról egy avatottabb gondolkodó, Szokratesz véleménye. Szokrateszt az athéni demosz, nyilván való pillanatnyi tömeges elmezavarában, i.e. 399-ben vád alá helyezte, és ki is végezte. Ki kellett innia a bürökkivonatot, ami végül is kíméletes halál. Hatása az érzékek tompulásával kezdődik, először a láb válik érzéketlenné. A tudat […]

MINDEN PÉNTEKEN 18-20-IG: Szabadság, Szerelem! (galkó balázs) Rádió Bézs néven új internet rádió indult 2015. február 2.-án. A Bézs elsősorban a Nőknek szól. Éppen ezért a férfiak is hallgatni fogják. A felnőtt, érett, érző és gondolkodó nőket szeretnénk elsősorban megszólítani. Aki a Bézst hallgatja, igényes, szép zenére és higgadt, okos szóra számíthat. Ha minket hallgat, tapasztalni fogja, hogy a zene-szöveg aránya 60-40 százalék. A Rádió Bézsben direkt politikával nem foglalkozunk. Vagyis napi és pártpolitika itt nincs. Még hírek sem. Szeretnénk, ha legalább a Bézsben béke lenne. Az üres fecsegést is kerüljük. A Rádió Bézsben nem celebek, hanem hús-vér emberek beszélnek […]

Mindig meg akarta neki mondani, hogy szereti, de valahogy keresztbe állt a torkán ez a szó. Amikor a fia kicsi volt, ostoba gügyögésnek tartotta, ott volt az anyja, az dédelgette eleget. Amikor kamaszodott, már kínosnak érezte, minek hozza zavarba azt a gyereket, olyan hülyén venné ki magát, hogy most egyszerre… Különben se volt a szavak embere, érzelmeit meg végképpen nem tudta megfelelően kifejezni. Dicsérő szó nemigen jött ki a száján, az pedig, hogy mélyebb érzelmeinek adjon hangot, elképzelhetetlen volt számára. Nem tudta, miért, talán, mert magának is szeretet nélküli gyerekkor jutott? Anyja soha, még a fejét sem simogatta meg, apja […]

Befagyott Duna, hólapátolás a Boráros téren, síelni vágyók tömege a Fogaskerekűn, jégbe zárt Erzsébet tér: megmutatjuk, milyen volt a téli Budapest a múlt században. A tél egészen más városon, mint falun. Ha beköszönt a fagyos hideg és nagy hó zúdul a földre, falun minden lecsendesedik, lelassul. Az emberek behúzódnak a meleg szobába, s csak a legszükségesebb dolgok miatt lépnek ki a hideg külvilágba. A városban azonban ilyenkor sem állhat meg az élet: dolgozni kell menni, iskolába, óvodába vinni-hozni a gyereket, vásárolni, szórakozni. A Budapest Gyűjtemény fotóiból készült válogatásból bepillanthattok a régi pestiek téli életébe. Üllői út és József körút sarka […]

A fotókat a KMH munkatársa – Gergely Bea – készítette a Kurázsi mama és gyermekei című előadáson, a Katona József Színházban. A darabot Bertolt Brecht, a zenét: Paul Dessau. „Egyre mélyebbre süllyedünk, és ritka a leves, és ha mások volnánk, tolvajok, gyilkosok, talán tele volna a hasunk! Mert az erény nem fizetődik ki, csak a komiszság; ilyen a világ, pedig nem kéne, hogy ilyen legyen!” – mondja a Szakács Bertolt Brecht 1939-ben írott darabjában. Az, ahogy Brecht az erkölcsről, a pénzről, az üzleti érdek mindenhatóságáról, a túlélési életstratégiákról beszél, legalább annyira aktuálissá teszi ma is a Kurázsi mamát, mint a háború […]

A magyarországi Raoul Wallenberg Egyesület az antifasiszta svéd diplomata emlékére szervez programokat. A legújabb megemlékezést abból az alkalomból tartottak, hogy éppen hetven évvel ezelőtt került Raoul Wallenberg és sofőrje, Langfelder Vilmos, szovjet katonák fogságába. Deák Gábor, Raoul Wallenberg Egyesület tagja mondta a megnyitót és köszöntő beszédet mondott Őexc. Niclas Trouvé, Svédország nagykövete. A megemlékezés helyszíne a Wallenberg emléktábla, Budapest, XIII. Pozsonyi út és Raoul Wallenberg utca sarok. Garai-Édler Eszter, a Radnóti Miklós Antirasszista díj 2014. évi kitüntetettje és a Kanadai Magyar Hírlap munkatársa, Raoul Wallenberg unokahúga, Louise von Dardel üzenetét olvasta fel. Ime a köszöntő teljes szövege, magyarra fordítva: Immár hetven […]

A hét elején olvastam el Nyáry Krisztián könyvét, az Igazi Hősök-et. A szerző, Nyáry Krisztián, irodalom tanár Pécsett és az elmúlt néhány évben előbb blogbejegyzésekkel, majd a belőlük kerekített két könyvvel hívta magára az olvasó közönség figyelmét. Így Szerettek Ők címmel jelent meg a két könyv, melyekben a magyar irodalmi szokásoktól eltérően a neves irodalmi alakok szerelmi életéről szóló pletykákkal mulattatta az olvasó közönséget. Ez a többnyire szokatlan nyiltság amellyel az írók szexuális életét tárgyalja, némileg megborzongatta a közvéleményt, annak ellenére, hogy a valósághoz képest még mindig meglehetősen mértéktartóan tálalta a történteket, kihagyva a legszaftosabb részleteket. A történetek sok esetben […]

Tegnap reggel, amint a villamoshoz sétáltam, észrevettem, hogy a szomszéd kertjében kinyílottak a hóvirágok. Szép, egészséges, aranyos példányok voltak, nem túl sokan, csak úgy öt, vagy hat egy csomóban, de nagyon felvidúlt a szívem tőlük. Elméláztam felettük és az emlékeim felett arról, hogy hogyan lepte meg édesapám az édesanyámat minden évben, amikor az utcán még árultak hóvirágokat. Ma már erre nem kerülhet sor, a hóvirág védett növény, a szedése és árusítása tilos 2005 óta. De mennem kellett, mert a Bajcsi-Zsilinszky Társaság meghívására a Vas utcai kereskedelmi iskolában vártak rám. Ebben az iskolában tanított Szerb Antal a magyar irodalom egyik be […]