A republikánusok átvették a 114-ik kongresszus irányítását kedden, de a politikai átalakítás ellenére, alig lesz bármilyen változás a törvényhozás felekezeti összetételében. Legalábbis ezt derítette ki a Pew Research Center. A Ház és a Szenátus 92% keresztény maradt, közülük 57% protestáns és 31% római katolikus. Továbbá az új kongresszusban helyet foglal 7 hivatásos lelkész. A protestánsok és katolikusok mai napig felülreprezentáltak a kongresszusban. A 2013-as adatok szerint az amerikai lakosság 49 százaléka protestáns és 22 százaléka katolikus. Érdekes jelenség, hogy a kongresszusi törvényhozók puszta 0.2 százaléka mondta azt magáról, hogy nem vallásos, miközben az amerikai lakosság egyötöde egyetlen felekezethez sem tartozik. […]

Joe Sacco egy elgondolkoztató képregényt publikált a brit The Guardian című lapban arról, hogy mennyi mindent írhatna és rajzolhatna le a szólásszabadság jegyében. Például: négerek esnek ki a fákból, pénzéhes zsidók számolják pénzüket, miközben a munkások éheznek, arról is miképpen a hívő muszlimokkal en bloc valami baj lehet, ezért be kell kergetni őket a tengerbe. Ajánlom a képregényt elsősorban az időként iszlamofób magyar baloldalnak, melynek hívei helyenként úgy reagáltak a Charlie Hebdo mészárlásra (és gyakran úgy írnak a muszlim világról), mint ahogyan a nyugati világ szélsőjobboldala teszi azt. Végül Joe Sacco úgy döntött, hogy inkább így reflektál az elmúlt napok […]

Kiinduló premisszánk: az erkölcs egy és oszthatatlan. Pontosítva: nincs külön közéleti és magánéleti erkölcs, politikai és családi erkölcs. Csak egyféle erkölcs van, ami az élet minden területén működik – vagy nem működik sehol. * Az anarchisták egy pincében székeltek, Budapesten. Azért hívtak, hogy József Attila verseket mondjak nekik. Aztán beszélgettünk, én tréfálkoztam, azt mondtam, boldogan lennék anarchista, ha tudnám, ki szervezi majd meg az anarchiát… Egy szívemnek nagyon kedves, akkor még tizennyolc éves ifjú hölgy, aki ide kísért, társai előtt kissé szégyenkezve nézett rám, hogy még ezt sem tudom. – Az anarchia, ne haragudj, nem káosz – oktatott ki fölnőttesen, […]

A Porajjmosra emlékezve közöljük ezt az írást, mert bizony, a cigányoknak is megvolt a maga holokausztja, csak az valahogy feledésbe merült… „Bevallom, már hónapok óta kérnek,hogy írjam meg egy szeletét saját családom szenvedéseinek. Sokat jelent ez számomra is (bár ne jelentene). A Porrajmos-nak, azaz a cigány holokausztnak családom mind áldozata és mind túlélője is. Megjelent már róluk dokumentum film (Porrajmos : Varga Ágota , 2001. A forgatás helyszínén is jelen voltam, így a Komáromi Csillagerődnél is….https://www.youtube.com/watch?v=pDKfepYsBBY ). Könyvkiadásban is megjelent ( Tények, Adatok írta: Szita Szabolcs). Majd a közelmúltban írtam egy cikket a Népszabadság hasábjain felháborodásomban, mikor 2014. aug.2-án Balog […]

Idén a fények ünnepei szinte egybe esnek: pár nap választja el csupán Karácsonyt Hanukkah-tól és a zsidó ünnep utolsó napja pont Szentestére esik. E két hagyományt nem csak a mély közös gyökerek kötik össze, de magyar viszonylatban ez a zsidó-keresztény örökség a magyar nemzeti öntudat egyik fontos pillére, még olyanok életében is, ahol inkább kulturális és nem pedig vallásos jelleget ölt ez a tradíció. Montreálban – idén ismét itt töltöm a Karácsonyt – egymás mellett állnak a kerületi önkormányzati hivatalok előtt a kivilágított fák és a menórák. Miközben ma reggel egy Côte-Saint-Luc-i bevásárlóközpont bisztrójában fogyasztottam el reggelire a füstölt lazacos bagelt és […]

Illetve, talán mégsem. Az öreg igazából végig se gondolta, ez csak olyan hangulatként libbent át az agyán. Nézte a naptárt: december 24, Ádám és Éva napja. Na ja. Szenteste. Már, akinek. Neki csak olyan, mint a többi. Illetve, talán mégsem. Mert hát mégiscsak szenteste. Sóhajtva tekerte nyaka köré a sálját: jó meleg, még a felesége kötötte. Kalap helyett most a kicsit kopott perzsa kucsmát nyomta a fejébe, hiába, na, már fázékonyabb, pedig még nem is olyan régen dús fürtjeit kínálta a szélnek. Igaz, az a nem is olyan rég úgy 20 évvel ezelőtt volt, azóta meg a maradék is gyér, […]

Kedves és hűséges Olvasóinknak, békés, boldog, egészségben megélt, szeretetben gazdag, örömteli Karácsonyi ünnepeket kívánunk! Georgina Bojana és a szerzőtársak Kezét a síma, hófehér csempére tette. A várt, mégis hirtelen rátörő görcstől összerándult. Kilenc hónapja várták, várja, mikor jön el az órája, a perc, amikor magához ölelheti régen várt gyermeküket. A fájdalom elmúlt, újból lépett, inkább csak csosszant a folyosón, ahol több utolsó órás várandóssal együtt, mégis külön sétáltak. Úgy érezte, egyedül van, egyedül maradt. Pedig mennyire nem így volt, mert a szerelem, a szeretet, féktelenül és megállíthatatlanul röpültek feléje. Akadálytalanul törték át magukat így együtt, a kórház bezárt ablakain és […]

„Taxis vagyok. Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem. – Egy pillanat! – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki. Mellette egy kis bőrönd pihent. Körülnéztem. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenfélével teletömve. -Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék […]

A Karácsony közeledtével ismét megjelentek a köztérre felállított keresztek és kettős keresztek. Az idén sem, mint ahogy korábban sem volt hangos az éter, de gyanítom a templomok légtere se az egyházi, leginkább keresztény egyházi személyek tiltakozásától. Ahogy a parlamenti díszkeresztények is inkább a vasárnapi köz-szívatást gyakorolják, mintsem a vallásukat. Lehetőleg rohadt messze a közélettől. Na de maradjunk ezeknél a kereszteknél, amelyeket jó érzékkel a fény születésének ünnepén felállítanak. Alkalmasint a kereszténység Jézus, illetve ezáltal az isteni fény születését ünnepli ezen a napon. Jézusét, aki zsidó tanítóként, és korántsem vallásalapítóként élte le nem is igazán hosszú életét. Halála közismert a Bibliába […]

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mellett számos civil szervezet és magánszemély mondott le a holokauszt emlékéve alkalmából elnyert állami pályázati támogatásról. A különféle zsidó közösségi szervezetek és magánszemélyek is azért mondtak le erről a támogatásról, mert a Mazsihisz feltételei nem teljesültek. A kormány nem váltotta le Szakály Sándor történészt a Veritas Történetkutató Intézet éléről, a kormány a tiltakozás ellenére megépíttette (csak éppen másképp nevezte el, s nem avatta fel) a német megszállás emlékművét, a kormány nem vonta be a zsidó szervezeteket a tervezett új holokausztmúzeum koncepciójának kialakításába. Garai Róbert színész-rendező a Civil Alap pályázatán elnyert 2,5 millió forint támogatás […]

Tisztelt Szerkesztő Uram! Nagyon szépen kérem, hogy azoknak híreszteléseknek, miszerint én az ellenségeim elől szöktem volna el, semmi esetre se adjon hitelt. Az pedig, hogy nem is az ellenségeim, hanem a hitelezőim elől szöktem, nem egyeb, mint a legaljasabb rágalom. Minden esetre igaz, hogy átmenetileg eltávoztam Budapestről, de célom egyfelől az volt, hogy megvizsgáljam mi az igazság, másrészt, hogy lerázzam az üldözőimet. Nem mintha megijedtem volna az ellenségtől, de be kellett látnom, hogy nem bírok a túlerővel: gondoltam megtréfálom őket, hadd keressenek mindenfelé, míg én a távolban új erőt gyűjtök ellenük. Így azután nem is csoda, ha olyan úticélt kellett […]

Szárnya van, de nem madár, repülőgép, amin jár, szél röpíti, az a gépe, így ül a ház tetejére. Ház tetején sok a drót: megnézi a rádiót, belebúj a telefonba, lisztet rendel a malomba. Lisztjét szórja égre-földre, fehér lesz a világ tőle. Lisztet prüszköl hegyre-völgyre, fehér már a város tőle: fehér már az utca, fehér már a muszka, pepita a néger, nincs Fekete Péter, sehol, de sehol nincs más fekete, csak a Bodri kutyának az orra hegye és reggel az utca, a muszka, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja, hogy: […]

Amiről, ugyebár, tudjuk, hogy nincs! Akik a mai napig Magyarországon kénytelenek élni, azok pontosan tudják, hogyan is működik a dolog. Szinte semmi sem változott az „átkosban”, és a jelenleg regnáló kormány módszereiben. Vegyük először az elektronikus médiát. Manapság az állami televíziós csatornákon kívül, már jó pár privát adó is létezik, na meg az európai nagy társaságok is működtetnek magyar adásokat. Például az RTL vagy a Sky és ki tudja számon tartani az összest. Ezek nem nagyon szoktak politikai műsorokat adni, és ha mégis, akkor azt előzőleg keményen lecenzúrázzák. Csak a kormány szájíze szerinti műsorok futhatnak. Hogy ezt hogyan tehetik meg, […]

Ő, az oroszlán, király volt. Koronázatlan ugyan, de a szavanna királya. Minden vad behódolt előtte. Ő vezette a vadászatot, övé volt az ölés dicsősége, övé volt a zsákmány java, övé voltak a nőstények. Király volt. De most már nem király, csak öreg oroszlán. Sörénye csapzott, fakó, pofáját, oldalát régi csaták hegei barázdálták. Lomhán mozgott: fájt minden mozdulat. Legszívesebben hevert csak egy majomkenyérfa, vagy akác árnyékában, de hát, az éhség, az néha talpra állította. Már régen nem vadászott. Amióta a fiatalabb hímek elűzték a falkától, magányosan kóborolt. Magányosan meg nem lehet vadászni. Igaz, a falkában se tudott már megharcolni a jussáért, […]

Hommage á József Éliás Idén április 16-án van annak az ötvenkilencedik évfordulója, hogy 1944-ben országszerte gettóba kényszerítették a magyar zsidókat. Ezzel vette kezdetét az a szörnyű történet, amely munkaszolgálatban, koncentrációs táborban végződött, s melynek következtében 600 ezer zsidó honfitársunk vesztette életét. A magyar lakosság egy része aljasul, cinikusan nyerészkedett a zsidó vagyonokból, beült a házaikba, üzleteikbe, gyáraikba. Másik része félrenézett, gyáván, hitvány módon. És voltak becsületes, bátor, tiszta lelkű emberek, akik saját életük kockáztatásával mentették a halálra szánt zsidókat. Ezek egyikére, Éliás József református lelkipásztorra emlékeztek ezen a napon a Páva utcai Holokauszt emlékhelyen. Ő 1942-től a Jó Pásztor Misszió […]