A nyugat – dunántúli tájegységben most virtuálisan ellátogatunk további 3 faluba. A tájegység első háza Vöckönd. Ez egy az 1800-as évek végén épült szegényparaszti hajlék. Itt az élő múzeumi helyszín keretében szintén (akárcsak Kondorfán) kisgyermekeknek tartanak foglalkozásokat a múzeumpedagógusok. Bepillanthatnak a gyerekek a falvak egykori hétköznapi életébe és kipróbálják mindazon feladatokat, amiket akkor gyerekek naponta elláttak, segítve a család életét. A kislányok söprögetnek, mosogatnak, főzésben segédkeznek, a fiúk a jószágok körül dolgoznak, fát hordanak, stb. A cserépkályhák különösen vonzanak, itt is találtam egy gyönyörű darabot. A mellette lévő nyitott ládából éppen a kislányok öltözködtek a hagyományos paraszti gyermeki viseletbe. Egyszerű […]

A Skanzen augusztus 20-án, különösen a nemesradnóti ház a gyermekeké volt, a programok jó része itt zajlott, a Pósa évforduló jegyében, aki az egykori Radnót szülötte. Pósa Lajos  (Radnót – Gömör és Kis-Hont vármegye, ma Szlovákia -, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) író, költő, hírlapíró halálának 100. évfordulójára életéből, műveiből gazdag emlékkiállítást rendeztünk. Pósa Lajos, azaz népszerű nevén Pósa bácsi gyermek meséket és verseket írt és Benedek Elekkel közösen megalapította az első jelentős, irodalmi értékű  képes gyermekújságot,  Az én újságom címmel. Ő volt a szerkesztője. A lap írásait a korszak gyermek- és felnőttirodalmának legrangosabb képviselői írták. Így Benedek Elek,Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Molnár […]

93. A pajesz  A zsidó vallásos élet témakörében most egy olyan jiddis szót tanulunk meg, amely egyes hagyományos zsidó csoportok egyik sajátos külső jegyét jelöli: a fül mellett olykor hosszan lecsüngő hajtincset, a pajeszt. Ezt a hajviseletet láthatjuk a New Yorkban (bronxi, brooklyni) vagy az izraeli Bné-Brakban és a jeruzsálemi Méá Searimban, a “Százkapu-városban” a férfiak, sőt a kisfiúk halántékán is. Holott nyilvánvaló, a bibliai zsidóság ezt a szokást még egyáltalán nem ismerte. Sőt, a középkori zsidókat ábrázoló képeken sem találkozunk ezzel a viselettel. Címszavunk a héber péá (= a mező széle) szóból, pontosabban annak többes számú alakjából (péot) származéka, […]

Eddigi munkám során még nem mozdultam ki az észak magyarországi tájegységből, de most erre is sor került. Két napig „helyettesítettem a kondorfai iskolában”, no, nem a „tanító urat”, csak a kiállításőrt. Közben megfordultam egy kicsit Bagladon, Szentgyörgyvölgyben, Rédicsen és Vöcköndön. Sőt átlátogattam a kisalföldi  Ásványráróra és a dél – dunántúli Drávacsehibe. A képen Kondorfa iskolája látható. Jellegzetes kontyos tetős, takaros nyugat dunántúli ház, a homlokzati részen két ablakkal és a tornácra vezető bejárattal. Mögötte a hozzá tartozó csűr áll. A fák árnyékában várakoznak a kisdiákok, hogy a tanító úr régi módon, a száz éves hagyományok szerint iskolai foglalkozást tartson nekik […]

96. A melóche  Soron következő jiddis szavunk munkát jelent. Forrása a héber mlachá, amelyből — mint már említettük, a bécsi argó közvetítésével — keletkezett a magyar köznyelvből jól ismert meló. Ezért tanuljuk ezt a szót közvetlenül a megélhetést jelentő parnósze után. A rossz nyelvek szerint persze a melóche egyáltalán nem függ össze a parnószével, Hiszen a jiddis közmondás is úgy tartja: fíl melóche, véjnig bróche (= sok munka, kevés áldás), vagy ahogyan azt manapság állítják: a sok munkától nem ér rá pénzt keresni… A Talmud szinte kötelező erővel előírja: az apa tanítsa mesterségre a fiait, hogy ezáltal megélhetésüket előre biztosítsa. […]

Új sorozatot indítunk – amolyan fotóriport félét –  házunk tájáról, hazánk tájáról (a szerk. megjegyzése) Az idézőjelek nem véletlenül kerültek oda, ahová. Először is az alcímhez:  túl hosszasan vagyok úton, a munkahely ezáltal olyan, mint a „második otthon”, szinte több időt töltök ott, – ébren biztos –  mint itthon. Aztán ott, így mondjuk, a „házam”, azaz a terület, amit rám bíztak… Reggel 6 óra 20 perckor a Kis – Duna partján, ahogy jön értem a kishajó.       Az Észak – Magyarország Tájegység, az én „hazám” és majd következik benne a „házam”…     A „szomszéd falu” balról, azaz Perkupa, ide érkezünk először, mert […]

Nem először fordul elő, hogy egy olyan művész aki humorával és alakításaival világszerte megmosolyogtatott többszáz millió nézőt valójában súlyos depresszióval küzdött magánéletében. Robin Williams (1951-2014) hétfőn lett öngyilkos és tudjuk, hogy az utóbbi hónapokban számos egészségügyi problémával küzdött. Éppen pár hete töltötte fel Robin Williams utolsó fotóját az Instagram-re, melyen lányát – Zeldát – fogja egy régi gyerekkori képen. Zelda éppen 25 éves születésnapját ünnepelte aznap. „Már negyedévszázados, de még mindig a gyermekem”–írta utolsó szavaiban Williams. Ma reggel a KMH-ból is ismert Lázár György írt a Hungarian Free Press-ben Robin Williams magyarországi kapcsolatairól. Bennem azonban azok a filmek hagytak igazán nyomot, melyek sok […]

Sorozatunk olvasóitól elnézést kérünk, de a Raj Tamás által használt szövegszerkesztő egy korai code-page-et használt, így a hosszú ékezetes karakterek másképpen jelennek meg, egyenkénti korrekciójukra nincs kapacitásunk. A cikkek sem sorrendben, hanem random kerülnek közlésre. 91. A mikve Következő jiddis szavunk, a rituális fürdőt jelentő mikve, ugyancsak héber eredetű, ám vigyáznunk kell, mert a héber mikve szó reménységet is tesz magyarul, ahogyan azt Jeremiás könyvében olvassuk: Mikvé Jiszraél Hasém — „Izrael reménysége az Örökkévaló. Ezzel szemben a mikve, mint “vízgyűjtő hely”, már a Teremtés könyvének elején is előfordul. S a rituális fürdő valóban mindmáig vízgyűjtő medence, ahova a természetes “élő […]

Sorozatunk olvasóitól elnézést kérünk, de a Raj Tamás által használt szövegszerkesztő egy korai code-page-et használt, így a hosszú ékezetes karakterek másképpen jelennek meg, egyenkénti korrekciójukra nincs kapacitásunk. A cikkek sem sorrendben, hanem random kerülnek közlésre. 76. A goj Sokan ismerik a most megtanulandó — nem zsidó értelmû — jiddis (voltaképpen héber) szót, mégis kevesen használják abban a téves tudatban, hogy az valamelyest pejoratív jelentéssel bír. Mindenek előtt ezért két félreértést kell előbb tisztáznunk: először azt, hogy ez a szó semmiképpen sem sértő, s hogy nem is minden nem zsidóra vonatkoztatható. A héber Bibliában ugyanis a goj egyértelműen népet, méghozzá akármilyen […]

Raj Tamásról 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt) új világ hajnalán ő volt az egyetlen autentikus rabbi sokunk szemében. Rabbinikus tudása politikai hitelességgel, a modern világban való jártassággal párosult. Az 1989 utáni „sivatagi nemzedékben” zsidó hagyomány és modern tudás élesen kettévált. A magasan kvalifikált középnemzedéknek nem sok fogalma volt az előbbiről, az ebben járatos rabbikat pedig a kádár-kori hivatalos zsidóság, a MIOK végtelenül provinciális légköre tartotta fogva, s ettől 1990 után is nehezen szabadultak. Raj Tamás volt az összekötő kapocs, a nagyon kevesek egyike, aki mindkét kultúrában otthonosan mozgott. Ő nem a MIOK-ban szocializálódott, őt a MIOK kivetette magából. […]

Az a fránya memória, az! Szevasz! Szevasz. (csak tudnám, ki vagy?) Rég nem láttalak! Jól vagy? Köszönöm, megvagyok. (mikor lehetett az a rég? kurvarég, az biztos, mert nem emlékszem rá!) Ott laksz még? Aha. (hol a francban lakhattam, amikor ott laktam?) Az asszony? Van, vagyogat. (de melyik? mert volt egypár) Lejártok még a térre? Már nem annyiszor. (de melyik térre, bazdmeg, kezdesz idegesíteni! és mi a bánatot csináltunk ott?) Kár! Találkoztam a múltkor a Sanyával, már ő is ritkán, pedig milyen jókat hülyültünk! Aha. (ki a rosseb az a Sanya, meg mi a francokat kell hülyülés alatt értenem?) A Grúber […]

Történik Magyarországon, valahol… (A szín egy szobabelső. A berendezés mutatja, hogy ez az egyetlen helyisége a lakásnak. A bútorok kopottasak, össze nem illők. A mennyezeten ázás foltok, a festék a falon itt-ott lepattogzott. A komód felett Szűz Mária kép, alatta rózsafüzér. Az asszony – madárcsontú kis teremtés – a mosogatónál tesz-vesz, a férfi  – elhízott, vastag nyakú – a tv-t bámulja, keze ügyében sörösüveg. Az ágyon egy csecsemő fekszik.) –          Te Irén! –          Mi van?! –          Sír a gyerek! –          Hallom. –          Hát mér sír! –          Mer éhes. –          Hát aggyá neki enni! –          Oszt mit, te nagyokos, nem mondanád […]

A Pultnál már hullarészegen nyúlt a konyakhoz. A többi vendég kezdte azt hinni hogy ez az ember alkoholmérgezést kapott. De jól tartotta magát. Még jó hogy el nem kezdett énekelni, habár már nem abban a fázisban volt. Borzasztó sápadt képet vágott. Ült a széken, valószínűleg a lábán már nem is bírt volna állni. -Még egy konyakot! – hebegte. A pincér először nem is akarta kiszolgálni. Aztán mikor borravalót is adott, mégis átnyújtotta azt sárga színű szeszt. A többiek kártyáztak is, mindenki tudta, – ez egy alkoholista lehet csak. Egyszer csak megjelenik a felesége, úgy negyven éves asszony. -Nem szégyelled magad? […]

Felforrtak benne a gondolatok. Úgy érezte, már nem bírja tovább magába fojtani az érzéseit és gondolatait. Nekiült írni. Ám sokat tépelődött szokás szerint. Sok téma volt egyébként a fejében, egyet kiválasztott. Könyvkereskedőként dolgozott, de jó öt éve segélyből meg felesége keresetéből él. Melinda a szép feleség nem küldi „munkába” férjét, Pétert. El voltak kettesben. Ő titkárnő volt. Péternek már több mint negyven elbeszélése jelent meg. Csak mindig azt hangoztatja Melindának hogy még egy fillért sem kapott. A honorárium tehát elkerülte. Nem azért mert rosszat írt, hanem igazság szerint a lapok is szűkösen és szegényen éltek, ahol megjelent. De ő az […]

A hazugság és a gyalázat szobra 2014. július 20-án a helyére került. Éppen 70 éve, ezen a napon, 1944. július 20-án Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke és a Hitler elleni merényletet megtervező összeesküvők a kudarcba fulladt támadást követő Valkűr-hadművelet során hiába kísérelték meg átvenni a hatalmat Berlinben, puccskísérletüket meghiúsították. Mivel programjukban a deportálások azonnali leállítása is szerepelt, ha a tervük sikerül, a magyar zsidóság legnagyobb része megmenekül. Ez a terv azért nem sikerült, mert a Führer túlélte a merényletet. Ugyancsak 70 éve, 1944. július 20-án Rákoscsabáról 1230 férfit, nőt és gyermeket küldtek a biztos halálba. […]